A TATÁRSZENTGYÖRGYI HÉTSZÍNVIRÁG NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS KONYHA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TATÁRSZENTGYÖRGYI HÉTSZÍNVIRÁG NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS KONYHA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 Tartalomjegyzék I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja... 4 I.2. Az SZMSZ hatálya... 4 II.AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 5 II.1. Intézményi adatok... 5 II.2. Az Óvoda jogállása, gazdálkodási módja... 5 II.3. Óvodai szakfeladatok... 5 III. SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK... 6 III.1. Helyi Nevelési Program... 6 III.2. Minőségirányítási Program... 6 IV. VEZETÉSI SZERKEZET... 7 IV.1. Az Óvoda szervezeti felépítése... 8 IV.2. Az Óvoda vezetője... 8 IV.3. Vezetőhelyettes... 9 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 11 V.1. Az intézmény általános rendje... 11 V.2. Nyitvatartás rendje... 12 V.3. Házirend, és hiányzások... 13 VI. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK... 19 VI.1. Közalkalmazotti jogok... 19 VI.2. A kapcsolattartás formái... 19 VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE... 22 VII.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények... 22 VIII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK... 24 VIII.1. Szülői (gondviselői) jogok... 24 VIII.2. Szülők kötelességei... 24 VIII.3. A szülők tájékoztatása... 24 VIII.4. Szülői Szervezet létrehozása... 25 VIII.5. Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel... 26 IX.KIEMELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS... 26 IX.1. Fenntartó... 26 IX.2. Iskola... 27 IX.3. Gyermekjóléti Szolgálat... 27 IX.4. Egészségügyi szolgálat... 27 IX.5. Nevelési Tanácsadó... 28 IX. 6. Klubkönyvtár... 28 IX.7. Támogató szervezet (alapítvány)... 28 IX.8. Kisebbségi Önkormányzat... 29 IX.9. Egyházak... 29 X. HAGYOMÁNYÁPOLÁS, ÜNNEPEK... 29 X.1. Hagyományápolás célja... 29 X.2. A gyermeki élet hagyományos ünnepei:... 30 X.3. Hazafias ünnepek... 30 XI. A LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI RENDJE... 30 XI.1. Intézményi védő-óvó előírások... 30 XI.2. Gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó vezetői feladatok... 31 XI.3. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok... 31

3 XI.4. Az Óvodával jogviszonyban állók benntartózkodása az intézményben... 32 XII. HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE... 32 XII.1. Alkalmazottak helyiség használata... 32 XII.2. Berendezések és felszerelések használata... 33 XII.3. Karbantartás és kártérítés... 33 XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ... 33 XIII.1. Bombariadó esetén szükséges teendők... 34 XIV. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDSZABÁLYOK... 34 XIV.1. Hivatali titok megőrzése... 34 XIV.2. Dokumentumok kiadásának szabálya... 35 XIV.3. Bélyegzők használata... 35 XIV.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató részére... 35 XIV.5. Keresetkiegészítés szabályai... 36 XIV.6. Felvilágosítás hivatalos ügyben... 37 XIV.7. Konfliktus kezelés... 37 XIV.8. Hittan foglalkozás szervezése... 38 XIV.9. Egyéb tudnivalók... 38 XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 39 ZÁRADÉK... 40 Határozat száma: /2010.... 43

4 I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban SZMSZ/ célja, hogy meghatározza a Hétszínvirág Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény Helyi Nevelési programjában megfogalmazott cél-, és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai: - A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.) - A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Tv. (Mt) és annak módosításai - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. Tv. (Kjt.) és módosításai - A nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi (VI.8.)MKM rendelet - A közoktatási minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II. 15) OM rendelet I.2. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az Óvoda minden közalkalmazottjára, a szerződéses jogviszonyban állókra, valamint az Óvodába járó gyermekekre, szülőkre, törvényes képviselőikre. Az SZMSZ a Fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, a jóváhagyás napján és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, ill. ha a szülők, vagy az óvónői testület minősített többsége erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. -a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik a Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda és Konyha előző Szervezeti és Működési szabályzata. Az SZMSZ egy példányát az Óvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell nyújtani.

5 II.AZ INTÉZMÉNY ADATAI II.1. Intézményi adatok Név : Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda és Konyha Székhely neve : 2375 Tatárszentgyörgy, Kossuth utca 10 Csoportok száma : 3 Férőhelyek száma : 75 Engedélyezett maximális gyermeklétszám: 75 fő, kivétel OKÉV engedéllyel 90 fő Közalkalmazottak létszáma : 11 Pedagógus létszám : 6 OM azonosító : 033 006 PIR száma : 651305 II.2. Az Óvoda jogállása, gazdálkodási módja Az intézmény jogállása Alapító Fenntartó Felügyeleti Szerv Gazdálkodási jogköre Gazdálkodási módja : Óvodánk önálló jogi személy. : Tatárszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselőtestülete : Tatárszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselőtestülete : Tatárszentgyörgy községi Önkormányzat Képviselőtetülete : részben önálló, bérgazdálkodása önálló : költségvetésben meghatározott, előirányzatok felett önállóan gazdálkodik II.3. Óvodai szakfeladatok Alaptevékenysége - Óvodai nevelés ellátása. - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. - Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás. - Korai fejlesztés, gondozás. - Hátrányos helyzetű gyermekek és családok életminőségét javító programok. - Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek, programok. - Óvodai nemzeti etnikai program szerinti nevelés: cigány kulturális nevelés magyar nyelven. - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése.

6 Kiegészítő tevékenysége - Óvodai intézményi étkeztetés. - Iskolai étkeztetés. - Egyéb étkeztetés. - Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység. - Munkahelyi étkeztetés. III. SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK Az óvodai működést az alábbi, hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító Okirat - Házirend - Helyi Nevelési Óvodai Program - Minőségirányítási Program - Éves munkaterv - Csoportnapló - Óvodai törzskönyv III.1. Helyi Nevelési Program Az országos alapprogram alapján a Nevelési program határozza meg az Óvoda szakmai működését, feladatait, melynek tartalma: - a nevelés alapelvei, - a pedagógiai munka eljárásai, eszközei, felszerelése, - személyiség és közösségfejlesztés feladatai, - gyermekvédelemmel összefüggő feladatok, - az Óvoda és partnerei együttműködésének formái, - a gyermekek ellenőrzése és értékelése, - a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére. III.2. Minőségirányítási Program A nevelési program végrehajtása a Minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az óvoda minőségfejlesztési programot valósít meg. Ennek részei: - a pedagógiai hatékonyság vizsgálata, - a folyamatos fejlődés garantálása, - a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátása, - a vezetői, tervezői, ellenőrzési, értékelési, mérési feladatok elvégzése.

7 A minőségfejlesztési munkaterv összhangban az óvodai munkatervvel tartalmazza: - a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, - az elvégzendő feladatokat. III.3. Csoportnaplók A csoportnapló alkalmazása csoportonként kötelező, amelynek formája és tartalma a Nevelési programban lett meghatározva. III.4. Óvodai törzskönyv Az intézmény vezetője a statisztikai jelentéssel együtt értelemszerűen kitölti az Óvodai törzskönyv adatait. III. 5. Éves munkaterv Az Óvoda egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait az óvónői nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben, az érintettek véleményének figyelembevételével. Tartalma: - konkrét feladatok, tevékenységek megnevezése, - kitűzött időpontok és határidők dátuma, - a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolása. Az óvoda köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a programokról, endszabályokról. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy azok egy része: MIP, HOP, éves munkaterv az óvodán kívül is olvasható legyen. Egy-egy példányuk az irodában van elhelyezve. IV. VEZETÉSI SZERKEZET Az Óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

8 IV.1. Az Óvoda szervezeti felépítése ÓVODAVEZETŐ------ÖNKORMÁNYZAT, EGYÉB SZERVEK ÓVODAVEZ. HELYETTES-------SZMK ÓVODAPEDAGÓGUSOK-------SZÜLŐK DAJKÁK IV.2. Az Óvoda vezetője Az óvodavezető a Közoktatási Törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A megbízás legfontosabb követelményei. - megfelelő végzettség, szakképesítés - pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, - szakmai gyakorlat, Az óvodavezetőt Tatárszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselőtestülete bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, a Szülői Szervezet, a Kisebbségi önkormányzat véleményét. IV.2.a. Óvodavezetői jogkör Az óvodavezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Közoktatási Törvény és a Fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai: - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, - az óvodapedagógusi nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, - a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, - a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - az óvodát irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, - az Óvoda, mint közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés a szülőkkel, gyermekekkel, Szülői szervezettel, - nemzeti és óvodai ünnepélyek méltó megszervezése,

9 - gyermekvédelmi munka, - balesetek megelőzésének irányítása, - döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Kizárólagos hatáskörében nem helyettesíthető feladatok: - munkáltatói jogkör gyakorlása. IV.2.b. Intézményvezetői felelősség - az Óvoda szakszerű és törvényes működése, - ésszerű és takarékos gazdálkodás, - pedagógiai munka, - a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megkövetelése, - a gyermekek jogainak elsőbbsége, - gyermekvédelmi feladatok ellátása, - egészséges és biztonságos feltételek megteremtése, - a gyermek és felnőtt balesetek megelőzése, - gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátása, - méltányos ügykezelések, döntések, - minőségirányítási rendszer működtetése, - pedagógus továbbképzés megtervezése és megszervezése, - beiskolázási terv elkészítése. IV.3. Vezetőhelyettes Az óvodavezető feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást az óvodavezető adja, az alkalmazotti közösség véleményének kikérésével határozatlan időre, kinevezett közalkalmazottnak. A vezető helyettes felsőfokú végzettséggel, szakképzettséggel, s legalább 5 év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik. Felelős: - munkaidő nyilvántartás vezetéséért, - szabadságok nyilvántartásáért, - a Szülői Szervezettel való kapcsolattartásért - az óvodavezető hiányzása esetén az intézmény zavartalan működéséért. Jogköre és felelőssége: munkáját az óvodavezető közvetlen irányításával végzi. Hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére. Tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az óvodavezetőnek. Tapasztalatait, észrevételeit, az óvoda érdemi problémáit jelzi az óvodavezetőnek, a megoldásra konkrét javaslatot tesz.

10 Az óvodavezető távollétében köteles ellátni az óvodavezetéssel kapcsolatos feladatokat. Beszámolási kötelezettsége az Óvoda egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik IV.4. Minőségirányítási vezető A nevelési program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az óvoda minőségfejlesztési rendszert valósít meg: - a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, - a folyamatos fejlődés garantálására, - a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, - a vezetői, tervezési, ellenőrzési, értékelési, mérési feladatok garantálására. A minőségfejlesztési munkaterv összhangban az óvodai munkatervvel tartalmazza: - a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, - az elvégzendő feladatokat. IV.5. Vezetők kapcsolattartása, helyettesítési rendje Az óvodavezető és a helyettes kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelően, rendszeresen. Az óvodavezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén a vezetőhelyettes beosztású társa helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte (2 hét) esetén a teljes jogkör gyakorlására a Fenntartó ad engedélyt. Az óvodavezető és helyettesének együttes hiányzása esetén a jogkör gyakorlására a Fenntartó ad engedélyt az általa kijelölt személynek. IV.5.1. Az Óvoda vezetősége A vezetőség a vezetői team. Tagjai: - óvodavezető - vezető helyettes - minőségirányítási vezető. Ők irányítják, szervezik, ellenőrzik, értékelik a pedagógiai munkát. Az óvoda vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben a vezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja.

11 Vezetői értekezletet az óvodavezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleten a résztvevők beszámolnak a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjára javaslatot tesznek. V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE V.1. Az intézmény általános rendje A bejárat mellett névtáblát, a Magyar Köztársaság címerét, nemzeti és EU zászlót kell elhelyezni. Az Óvodában a Kt. 2. sz. mellékletében meghatározott adatokat nyilván kell tartani és kezelni. A jogszabályban előírt nyilvántartásokat az országos Statisztikai adatgyűjtési programban, ill. a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Adatváltozás esetén köteles az információs rendszerbe a változást bejelenteni. A jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a gyermekbaleseteket, a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a Fenntartónak. Az Óvoda teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: - védeni a közösségi tulajdont, - megőrizni az óvoda rendjét és tisztaságát, - takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, - eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, - betartani a munka és egészségvédelmi szabályokat, - rendeltetésszerűen használni a berendezéseket. A nevelési év minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az éves nagytakarítási, fertőtlenítési, kisebb felújítási munkák elvégzésének időpontja a nyári szünet ideje alatt történik. Július hó folyamán 3, ill. 4 hét, (a Fenntartó engedélyétől függően) amelynek időpontjáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatni kell a szülőket Az őszi, téli, tavaszi iskolai szünet alatt a szülőknek joguk van otthon tartani gyermeküket, ha ezt előzetesen az óvodában bejelentik. Az óvodavezető a nevelőtestületet érintő szakmai továbbképzés, ill. az összes dolgozót érintő alkalmazotti értekezlet idejére (maximum évi 5 nap) nevelés nélküli munkanapot rendelhet el. A nevelés nélküli munkanapok számát és idejét az éves munkatervben kell meghatározni és a szülőkkel legalább egy héttel előbb közölni kell.

12 V.2. Nyitvatartás rendje A nyitvatartási idő 6-17 óráig. Lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel. A nyitvatartási idő értelemszerűen a munkanapokra, ill. a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérés csak a Fenntartó engedélyével történhet. Ennek idejére előzetesen az óvodavezető tehet javaslatot. Az Óvoda gyermekeket munkanapokon hétfőtől péntekig fogadja, de eltérő a munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha az ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje eltérően alakul. A változásokat egy héttel korábban a szülők tudomására kell hozni írásos és hirdetés formájában. A gyermekek napirendjét a csoportnaplók és a Helyi Program tartalmazza. A gyermekek fogadásának, il. hazavitelének rendjét az alábbiak kiegészítésével a Házirend tartalmazza: Az Óvodából a gyermeket: - ha ebédet nem igényel 11 órától 12 óráig, - ha ebédet igényel, de félnapos, 12,30 órától 13 óráig, - egész napos óvodáztatás esetén 15 órától 17 óráig lehet elvinni. Amennyiben valamilyen oknál fogva 17 óráig nem viszik el a gyermeket, akkor a vele lévő óvónőnek még 15 percet az Óvodában kell tartózkodnia, várakozni a gyermekkel együtt. Ezután telefonon megpróbálja a szülőt, gondviselőt elérni és tájékoztatja a gyermek időn túli Óvodában tartózkodásáról. Ha ez sem hozza meg a várt eredményt, az óvónő felhívja az óvodavezetőt, ill. a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. Az óvodavezető, il. a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője csak ezután tehet intézkedést. Az óvónő a gyermeket sem a saját, sem a szülő lakására nem viheti el, az Óvoda területét nem hagyhatja el. Rendszeresen előforduló haza nem vitt gyermekről az óvodavezető jelentést küld a jegyző, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének. A gyermeket csak a gondviselő szülő, ill. az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az Óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvónőnek, aki átveszi a gyermeket. Alvás idő alatt a gyermekek nyugalmát nem szabad zavarni. Ha a szülő a megszokottól eltérő időben kívánja hazavinni gyermekét, azt jelentse előre az Óvoda felé, ha pedig sürgős eset miatt bejelentés nélkül jön gyermekéért, akkor sem zavarhatja az intézmény nyugalmát. Az Óvoda keretében működő melegkonyha reggel 6 órakor kezdi működését. A konyha élén élelmezésvezető áll, aki felel a Konyha működéséért, az élelmiszerek beszerzéséért, a gyermekek étkezési normáinak megfelelő étrend összeállításáért, előállításáért. Közreműködik a Konyha költségvetésének összeállításában, figyelemmel kíséri a felhasználást, felel a készletnyilvántartásért, leltározásért. Folyamatosan kapcsolatot tart az óvodavezetővel.

13 V.3. Házirend, és hiányzások Az óvodai élet részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A Házirend hatálya az Óvoda minden alkalmazottjára, az ide járó gyermekekre és szülőre vonatkozik. A Házirendet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület után a Fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadáskor, ill. módosításkor a Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol. A Szülői Szervezet joggyakorlása szempontjából az 50 % jelenti a nagyobb csoportot, azaz a minősített többséget. A Házirend megállapítja: - a gyermek jogait és kötelességeit, - a szülők jogait és kötelességeit, - általános és egyéb tudnivalók szabályait, - a hiányzás indoklását és igazolását, - az Óvodába behozandó felszerelést, - a szülőkkel való együttműködés formáit, - az étkezési díjak fizetésének módját, - az Óvoda egészségvédelmi szabályait. V.4. Óvodai felvétellel kapcsolatos tudnivalók Az óvodai nevelés a gyermek 3 éves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Óvodánk homogén csoportokkal működik. Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik Módja: - a felvételre jelentkező gyermekek adatait a Felvételi és előjegyzési naplóba bejegyezzük. - a felvételről az Óvoda határozatban június 15-ig kiértesíti a szülőket. Felvételi kérelmet csak férőhely hiány miatt utasíthat el az Óvoda, melyet az indokok megfogalmazásával határozatba kell foglalni. A gyermek felvételi kérelmét nem lehet elutasítani abban az évben, amelyben betölti 5. életévét. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket semmilyen indokkal nem lehet elutasítani. Minden Óvodába jövő gyermek orvosi igazolást hoz, miszerint egészséges, fertőző betegségben nem szenved, közösségbe felvehető, szobatiszta. Ezt a Törzskönyvvel együtt a csoportvezető óvónőnek kell átadni. Ezeket a gyermek személyi anyagában kell őrizni.

14 A Nevelési Program értelmében a gyermekek fogadása egész évben történik. Más óvodából érkező, átjelentkező gyermek esetében orvosi igazolás nem szükséges, ezt pótolja az óvodai változást jelentő értesítővel érkező Egészségügyi Törzslap. Óvodánk Alapító Okirata értelmében fogad SNI gyermekeket, melynek alapfeltétele a Szakértői Bizottság véleménye, hogy a gyermek óvodai közösségben fejleszthető, nevelése integráltan történhet. Betegséggel (liszt és tejérzékenység) érkező gyermekek étkeztetését a szülővel történő egyeztetés után az Óvoda csak annyit vállal fel, amennyi nem jár külön beszerzéssel, főzéssel. V.5. Az Óvoda egészségvédelmi szabályai Az Óvoda működése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat, továbbá a Konyha működése során a HACCP előírásait mindenkinek szigorúan be kell tartani. Egészségügyi prevenció: - A gyermekek ünnepeire csak szavatossági idővel ellátott, csomagolt szárazsütemény, egészséges gyümölcs, gyümölcslé hozható be. - Az Óvodán belül munkaidő alatt szeszesital fogyasztása szigorúan tilos, - Dohányozni csak az erre kijelölt helyen szabad, - Fertőző gyermekbetegség esetén a szülőnek kötelessége az Óvodát haladéktalanul értesíteni. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. - Az óvodában megbetegedő gyermeket (lázas, hányós, hasmenéses, kiütéses) a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni. - A beteg gyermeket társaitól el kell különíteni, gondoskodni kell lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. - Lábadozó, még gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az Óvodát nem látogathatja. V.6. Távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok - A gyermek távolmaradását a szülőnek minden esetben be kell jelenteni. - Abban a nevelési évben, amelyben a gyermek az 5. életé évét betölti, csak az óvodavezető engedélyezésével hiányozhat. A gyermekek várható hiányzását a szülők legalább egy nappal kötelesek jelezni a csoportvezető óvónőnek, vagy az óvodavezetőnek. Így a hiányzás igazoltnak minősíthető. - Abban az esetben, ha szülő nem jelzi a hiányzás okát, akkor a hiányzást igazolatlannak kell tekinteni, és a mulasztási naplóban vízszintes vonallal jelöli az óvónő. Ha az igazolatlan hiányzás meghaladja az 5 napot, a csoportvezető óvónők jelzi9k az óvodavezetőnek, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni. Hátrányos és halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekek esetében ez 3 nap után válik szükségessé. A csoportvezető óvónőnek, óvodavezetőnek, gyermekvédelmi megbízottnak családlátogatást kell végezni. - Ha a gyermek távolmaradása az Óvodából előre nem látható okok miatt következik be, azt legkésőbb reggel 8 óráig köteles a szülőnek telefonon, vagy személyesen be kell jelenteni. - Ha a gyermek betegség miatt nem jött óvodába, a betegséget, ill. azt, hogy egészséges, óvodai közösségbe mehet, csak orvosi igazolás ellenében teheti meg.

15 Orvosi igazolás nélkül a gyermek nem jöhet Óvodába. Az igazolásokat a csoportvezető óvónőnek meg kell őriznie. V.7. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezés igénybe vételéért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a Fenntartó határozza meg. Az étkezést igénybe vevő gyermekek szülei a nevelési év megkezdésekor nyilatkozatot tesznek, hogy gyermekvédelmi támogatásban részesülnek-e, valamint a háztartásban eltartott gyermekek számáról. A térítési díjkedvezmények ezen nyilatkozatok alapján állapíthatók meg. A térítési díj befizetése minden hónap 10-ig történik, postai csekken, vagy átutalással, amelyet a csoportvezető óvónők számolnak ki és adják át a szülőnek. A díj befizetésének elmaradása esetén az óvónő szóbeli figyelmeztetéssel kéri a szülőt a befizetésre, ha nem vezet eredményre, köteles jelenteni az óvodavezetőnek, aki írásban figyelmezteti a szülőt. V.8. A dolgozók munkarendje Az óvoda nyitvatartási idejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. A vezetők akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki a felelős vezető személyt. V.8.1. Alkalmazottak általános munkarendje Az Óvoda zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét és munkaköri leírását az óvodavezető állapítja meg, az óvodavezető helyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, a helyettesítések megszervezésére, a szabadságok kiadására. V.8.2. Óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ami a kötelező órából (32 óra), amely közvetlenül a gyermekekkel való foglalkozásra használható fel, a fennmaradó idő a nevelőoktató munkával összefüggő feladatok elvégzésére szolgál. Az óvónők munkarendjét az éves munkatervben az óvodavezető határozza meg. A helyettesítést a vezető helyettes állapítja meg. Ha az óvónők műszakot szeretnének cserélni, azt a vezetőnek, ill. a helyettesnek be kell jelenteni, akik engedélyt adhat rá. Az óvónők feladatait a munkaköri leírás részletesen tartalmazza. (1. sz. melléklet) Az alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok betartásával, konyha esetében az élelmezésvezető közreműködésével az óvodavezető készíti el.

16 Minden esetben figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. A távollévők helyettesítését úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó munkatárs feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. V.8. 3. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a neveléssel le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat. Külön kell megjelölni: - az Óvodában, - Óvodán kívüli ellátandó, ill. ellátható feladatokat. - Az integrált nevelést folytató órákat. A munkaidő nyilvántartást személyenként külön kell vezetni és naponta rögzíteni kell: neveléssel-oktatással lekötött idő, felzárkóztató foglalkozások ideje. neveléssel-oktatással le nem kötött idő, integrált Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: - kötelező óra teljesítése, - kötelező órába beszámítható tevékenységek, - elrendelt többlet munka, - összes lekötött munkaidő, - IPR felzárkóztató foglalkozás Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő (Óvodában ellátandó feladatok): - ügyviteli tevékenység, - részvétel a nevelőtestület munkájában, - intézményi dokumentumok készítése, felülvizsgálata. - dekorálás Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő (Óvodán kívül végezhető feladatok): - felkészülés a foglalkozásokra, - szemléltető eszközök készítése V.8.4. A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: - munkarend, - a kötelező órába beszámítható tevékenységek ellátására vonatkozó feladatellátási terv, - elrendelt többlet óra. - helyi program - csoportnapló, a foglalkozással kapcsolatos dokumentációk

17 A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő bejegyzésének alapja: - adott tevékenységre vonatkozó terv, - a vonatkozó feladatellátási terv, - csoportprogram esetén a programról szóló rövid leírás. Ügyviteli tevékenységgel, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, az Óvoda szervezetével kapcsolatos tevékenységgel, valamint az Óvoda dokumentációival kapcsolatos feladatok ellátásával töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - a munkaköri leírásban meghatározott feladatok, - éves munkaterv, értekezletei, döntései, előterjesztése, - óvodai dokumentumok elkészítésének, felülvizsgálatának terve, az elkészült, felülvizsgált dokumentumok. Foglalkozásokra történő felkészüléssel. és előkészítésével töltött idő: - foglalkozási napló, - munkarend. Gyermekek értékelésével töltött idő: - csoportnapló, - megfigyelési lapok. - fejlesztési lapok Ügyviteli tevékenységgel töltött idő: - munkaköri leírásban meghatározott feladatok, - feladatellátási tervben meghatározott feladatok, - ügyviteli tevékenység dokumentumai. Egyéb, az óvodával kapcsolatos feladatok ellátásával töltött idő: - a feladatok meghatározására vonatkozó terv, - a feladat ellátására vonatkozó dokumentum. V.8.5. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: - az óvodavezetőt, - a nyilvántartás vezetőjét, - az óvodapedagógust.

18 Óvodavezető feladatai: - kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért felelős személyt, - meghatározza az adat és információáramlás rendjét, - a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ szolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi értekezleteken, - tájékoztatja az óvodapedagógust, - kijelöli a nyilvántartás helyét. A nyilvántartást kezelő feladatai: - felméri a nyilvántartás szükségességét, biztosítja a megfelelő mennyiségű nyilvántartást, - az óvónők részére a nyilvántartó lap átadása a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó nyilatkozat átadása mellett, - a nyilvántartások legalább heti egy alkalommal történő ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, - a heti összesítések ellenőrzése, - az ellenőrzés tényének aláírással való igazolása, - a kéthavi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés igazolása - amennyiben az ellenőrzés során eltérést tapasztal, az óvónő bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, ill. annak szükségességét jelezze. Az óvodapedagógus által ellátandó feladatok: - a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa, - a nyilvántartás a kijelölt tartási helyen tartsa, onnan csak a napi bejegyzések időtartamára vegye el, - a nyilvántartó lapra minden nap írja be a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, valamint az ezzel le nem kötött munkaidő teljesítését a nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint, - elkészíteni a heti összesítést, - a nyilvántartást kezelő kérésére együtt működjön a nyilvántartással kapcsolatos esetleges - tévedések, elírások kijavításában, ill. az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. V.9. A dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei a következők: - az Óvoda zavartalan feladatellátása, - a dolgozók egyenletes terhelése, - rátermettség, alkalmasság, - szükséges szakmai felkészültség,

19 VI. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK VI.1. Közalkalmazotti jogok Óvodánkban nem működik szakszervezet. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos kötelességeit és jogait a Közalkalmazotti Törvény, ill. a Munka Törvénykönyve szabályozza. A szakmai munkát végző óvodapedagógusok mellett a többi dolgozó a nevelőmunkát közvetlenül, vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg: - az Óvoda minden dolgozóját azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Az Óvoda saját rendezvényein minden dolgozó köteles részt enni. Javaslattételi, véleményezési jog illeti meg: - az Óvodával jogviszonyban álló közalkalmazottat. Az elhangzott javaslatokat, véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozónak az írásos javaslatra, véleményre - a döntést meghozatala után írásban kell válaszolni. Egyetértési jog: - az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy az intézkedéssel egyetért. Döntési jog: - a rendelkező személy számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabály biztosít. - Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelőséggel, egy személyben, a nevelőtestület esetében a testület abszolút (50% + 1 fő) alapján dönt. A nevelőtestület 2/3-os jelenléttel határozatképes. VI.2. A kapcsolattartás formái Az Óvoda közösségét az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartás formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. Kapcsolattartás formái: - alkalmazotti értekezlet (minden dolgozó jelenlétével), - nevelőtestületi értekezletek (óvodapedagógusoknak) - szakmai megbeszélések, - napi találkozások - esetenkénti megbeszélések.

20 A kapcsolattartás konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestület, alkalmazotti értekezletekre vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az Óvodavezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az Óvoda egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni. VI.3. Nevelőtestületi feladatok és jogok A nevelőtestület tagjai: - óvodapedagógusok, - nevelőmunkát közvetlen segítők. Az óvodai nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a helyi Nevelési Program céljait, feladatait, a magas színvonalú nevelőmunkát. Nevelőtestületi feladatok: A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, amelyek a következők: - Helyi Nevelési Program feladatainak minőségi megvalósítása, beválásának vizsgálata, - a gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, - a gyermekek személyiségének, képességeinek fejlesztése, - a szülők, alkalmazottak emberi méltóságának tiszteletben tartása, jogaik érvényre juttatása, - szocializálás, - hagyományőrzés, - minőségfejlesztési program végrehajtása, - munkaterv összeállítása, - átfogó értékelések, beszámolók készítése, - a törvények, rendeletek, belső szabályzatok, munkafegyelem előírásainak betartása, - esztétikus dekorálás, - óvodai IPR munkában való aktív részvétel. Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestületet véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a működési rendhez.

21 Döntési jogköre kiterjed: - Helyi Nevelési Program elfogadása, módosítása, - az SZMSZ és a Házirend elfogadása, módosítása, - Minőségfejlesztési Program elfogadása, - a tanév munkatervének elfogadása, - átfogó értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestületet képviselő óvodapedagógus kiválasztása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása ügyében, - szakmai munkaközösség létrehozása, működtetése. Véleményező jogköre kiterjed: - Intézményvezetői pályázat szakmai véleményezésére VI.4. Nevelőtestületi értekezletek Az értekezletek időpontját, témáját, felelősét a munkaterv tartalmazza. Az értekezletek egyes napirendi pontjaihoz az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. Értekezletek: - tanévnyitó, - őszi nevelési, - félévi, - év végi, tanévzáró. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület 1/3-a, kéri, ha az óvodavezető szükségesnek tartja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről kijelölt személy jegyzőkönyvet vezet, amelyet a tisztázás után az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve dossziéba is ki kell gyűjteni. VI.5. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból teamet hozhat létre, egyes feladatait másra is átruházhatja. A határozatlan időre, vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni és beszámolási kötelezettséggel tartoznak a következő nevelőtestületi értekezleten.

22 A nevelőtestület az alábbi feladatok elvégzésére adhat megbízást: - tűzvédelmi felelős, - munkavédelmi felelős, - folyóirat felelős. A feladatok meghatározását, a megbízott óvodapedagógus nevét az adott nevelési év feladattervében kell rögzíteni. A megbízás ideje meghatározott, meghosszabítható és visszavonható. VI.6. Szakmai munkaközösség létrehozása A közös minőségi és szakmai munka adott részterületének magasabb színvonalú művelése érdekében az óvodapedagógusok szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre és működtethetik azt. Tagjaik maguk alakítják ki működésük szabályait, éves munkatervét maga állítja össze. VI.6.1. Szakmai munkaközösség tevékenysége - Javítja az óvodában folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét. - A magas színvonalú munkavégzés érdekében fejlesztik az adott terület módszertanát. - Összegzik a működési területekkel kapcsolatos tapasztalatokat. - Figyelemmel kísérik a működési területekre kiírt pályázati lehetőségeket. VI.6.2. Szakmai munkaközösségvezetők feladatai - Összeállítják az éves munkatervet. - Csoportlátogatásokat végeznek. - Bemutató foglalkozásokat szerveznek. - Beszámolót készítenek a munkaközösség munkájáról. VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az Óvodában folyó pedagógiai, nevelő tevékenység eredményességének, az Óvoda zavartalan működésének, hatékonyságának biztosítása. VII.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő a pedagógiai munka színvonalas ellátását,

23 - a csoportok életének minden mozzanatával szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje az óvónő által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére. - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, innovatív módszerek alkalmazását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az Óvoda valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa,ill. segítse elő a fegyelmezett, pontos, lelkiismeretes munkavégzést, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerep. VII.2. A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja - biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, - jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, - szilárdítsa meg a belső rendet, fegyelmet, - tárja fel a szabálytalanságokat, hiányzásokat, mulasztásokat, - biztosítsa az Óvoda pedagógiai, gazdasági, pénzügyi, munkaügyi előírások szerinti működését, - vizsgálja az Óvoda vagyoni védelmét, takarékosságát. Ellenőrzés típusai: - átfogó ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját, - cél ellenőrzés,ha egy adott részfeladat, s azon belül egy, vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat, - téma ellenőrzés, ha azonos időben, több érintettnél, ugyanarra irányuló összehangolt, összehasonlító vizsgálat történik. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében, - utóellenőrzés, ha egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. Ellenőrzés fajtái: - tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés, - spontán, alkalomszerű.

24 Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját a nevelési év során legalább egy alkalommal értékeli. Az ellenőrzés, értékelés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, ill. az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető az intézményi működés ellenőrzése és a feladatok szabályszerű végrehajtására Belső Szabályzatot dolgoz ki. VIII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIII.1. Szülői (gondviselői) jogok - a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad választási joga, - megismerni az Óvoda Nevelési Programját, Házirendjét, munkatervét, az SZMSZ-t, - folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, megismerje a gyermekéről vezetett fejlődési lapokat, feljegyzéseket, magaviseletének részletes jellemzőit, - gyermeke neveléséhez kapjon tanácsokat, (amennyiben kéri azokat), - részt venni a Szülői Szervezet munkájában, a szülők képviselőinek megválasztásában, az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - választó és választható legyen a szülői közösség választmányába, - írásbeli javaslatot tenni az óvoda működését érintő kérdésekben, és arra 30 napon belül érdemi választ kapni, - a községi Önkormányzat segítségét kérni sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai integrált nevelésének biztosításához. VIII.2. Szülők kötelességei - biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra való felkészítését, - veszélyeztetett, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeik esetében 3 éves - kortól az óvodai életben való részvételt, - tegye meg a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében, - tegyen meg minden tőle telhetőt gyermeke fejlődéséért, személyiségének sokoldalú fejlesztéséért, - figyelje és segítse gyermeke közösségbe illeszkedését a Házirend és a magatartási szabályok elsajátítását, - tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó óvónővel, - tartsa tiszteletben az óvoda vezetőjének, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát. VIII.3. A szülők tájékoztatása A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: - családlátogatás, szülői értekezlet, közös kirándulás, rendezvények, - fogadó óra, faliújságra kihelyezett információk,

25 - személyre szóló írásos értesítés, óvodai életről készített videó felvételek, - nyilvános ünnepélyek, munkadélelőtt, munkadélután, - ünnepi előkészületek, napi személyes találkozások. Szülői értekezleten az óvodapedagógusok kerülik a gyermekről szóló egyéni értékeléseket. A fogadó órákon kap tájékoztatást gyermekéről. A napi találkozáskor kerülni kell az óvónő hosszabb idejű igénybevételét, figyelmét nem vonhatja el a csoporttól. Az óvodapedagógusnak kötelessége a szülőt gyermeke fejlődésével, vagy bármilyen, a gyermeket érintő kérdésekben tájékoztatni. VIII.4. Szülői Szervezet létrehozása Az Óvodában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. A Szülői Szervezet akkor jogosult a működésre, ha a gyermekek szüleinek több mint 50%-a + 1 fő választotta meg. Így a szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében. Az óvodavezető feladata a szervezettel való együttműködés. A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról. Szülői Szervezet jogköre - figyeli a gyermeki jogok érvényesülését, - a Nevelési Program megvalósulását, - javaslatot tehet az Óvoda irányítását érintő kérdésekben, - javaslatot tehet az Óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját (egy-egy csoport) érintő kérdésekben, - javaslatot tehet a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben. Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési joga - Helyi Nevelési Program, - IMIP, - SZMSZ, - éves munkaterv, - vezető pályázatának elfogadásában. Tanácskozási joggal képviselője részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Megállapításairól, észrevételeiről tájékoztatja a nevelőtestületet, a Fenntartót.

26 VIII.5. Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel A Szervezetet az óvodavezető egyeztetett időpontban, évenként legalább háromszor hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról, a feladatokról, meghallgatja a szervezet véleményét, javaslatait. Vezetője folyamatos kapcsolatot tart az óvodavezetővel és tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestületi értekezleteken. Tanév végén tájékoztatja a nevelőtestületet: - saját működéséről, - a gyermeki jogok és érdekek érvényesüléséről, - a közösségi élet színvonaláról, - az óvodai szervezettség és működés rendjéről, - a szülők által vállalt kiadások mértékéről, - igényeikről, elégedettségükről. Az óvoda támogatja a Szervezet feladatainak ellátásához szükséges helyiségek és berendezések rendelkezésre bocsátásával (előzetes egyeztetés után). IX.KIEMELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS IX.1. Fenntartó Az Óvoda és a Fenntartó kapcsolata folyamatos. Az alábbi területekre terjed ki: - Alapító Okirat kiadása, - Az óvoda tevékenységi körének módosítására, - az óvoda nevének megállapítására, - az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenységére, - a kötelező eszközök és felszerelések beszerzési ütemtervére, - heti nyitvatartási idő meghatározására, - az óvodában folyó szakmai munka értékelésére - csoportok létszámának engedélyezésére - megbízza az óvoda vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. - Helyi Nevelési Program, IMIP, SZMSZ, Házirend jóváhagyására, ill. módosítására. Kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás, - írásos beszámoló, - az óvoda ünnepségeire szóló meghívás, - speciális információ szolgáltatás az óvoda pénzügyi, gazdálkodási, szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan, - együttműködés igény és elégedettség mérésben.

27 IX.2. Iskola Az óvodavezető és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak az Általános Iskola igazgatójával, helyettesével, az érintett tanítókkal. Kapcsolattartás módjai: - az első osztályosok évente legalább háromszor történő meglátogatása, - leendő első osztályos tanítónő folyamatos kapcsolata az Óvodával, - fejlettség szerinti beiskolázáshoz segítséget adnak, - óvodai szülői értekezleten a leendő első osztályos tanítónő előadást tart, - az éves munkaterv rögzíti a közös programokat, - közös IPR munkacsoport működtetése, - közös továbbképzéseken való részvétel. IX.3. Gyermekjóléti Szolgálat Az Óvoda kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével. Az Óvoda segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az Óvoda jelzőrendszerként működik a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Kapcsolattartás formái: - a Szolgálat értesítése, ha az óvoda szükségesnek látja a beavatkozást, - esetmegbeszélés az Óvoda részvételével a Szolgálat felkérésére, - a Szolgálat címének, telefonszámának Óvodában való kihelyezése, lehetővé téve közvetlen elérhetőségét, - előadásokon, értekezleteken való részvétel az Óvoda kérésére, - együttműködés az IPR nevelésben. IX.4. Egészségügyi szolgálat Az Óvoda a gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét, egészségvédő orvosi, védőnői intézkedésekkel, szűrővizsgálatokkal oldja meg. Kapcsolattartás formái: - a védőnő a gyermekek tisztaságát, ápoltságát rendszeresen, (legalább félévente egy alkalommal, ill. szükség szerint), - fejtetvesség esetén a közösségbe való visszatéréshez orvosi igazolás szükséges, - az újonnan jövő gyermekeket a gyermek orvosa látja el igazolással, - minden gyermek évente egyszer általános orvosi vizsgálaton vesz részt,

28 - nagycsoportosok iskolaérettségét a háziorvos igazolja, - a védőnő információt szolgáltat, egyeztet a leendő óvodásokról, - együttműködés az IPR nevelésben. IX.5. Nevelési Tanácsadó Az Óvodával való kapcsolata folyamatos. Kapcsolattartás módjai: - vitás esetben az iskolaérettséget megállapítja, erről szakvéleményt állit ki, - a magatartási, beilleszkedési nehézséggel küszködő gyermekeket az óvodapedagógusok beutalják, vizsgálatukhoz részletes jellemzést adnak, - a terápiás kezelésre szorult gyermekeket egyéni foglalkoztatás keretében saját intézményükben fogadják, - szakembereik az SNI gyermekeket tovább utalják a megfelelő szakbizottság felé. IX. 6. Klubkönyvtár A Klubkönyvtár munkájával közel hozza a gyermekhez a hiányzó művelődési lehetőségeket. Kapcsolattartás formái: - gyermekszínházi előadások, - bábszínház, - kiállítások, - közös gyermek programok, - zenés előadások. IX.7. Támogató szervezet (alapítvány) Az Óvodát támogató szervezettel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az Óvoda anyagi helyzetéről, - az Óvoda a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége egyértelműen megállapíható legyen, - az óvodavezető feladata, hogy az Óvoda számára minél több támogatót szerezze.

29 IX.8. Kisebbségi Önkormányzat Az óvodavezető rendszeres kapcsolatot tart a Kisebbségi Önkormányzat vezetőjével. Kapcsolattartás módja: - 3-5 évesek felkeresése, beóvodáztatásuk elősegítése, - szülői értekezletek tartása - előadások szervezése különböző témákban (munkaterv tartalmazza). - IPR munkacsoporttal való együttműködés. IX.9. Egyházak Az egyházak (református, ill. katolikus) képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. Kapcsolattartás formái: - Az Óvodában tartandó hittan szervezésének elősegítése, - megfelelő hely biztosítása, - a hitoktatókkal évenkénti megegyezés, megállapodás alapján kerül sor a gyermekek hittanoktatására. X. HAGYOMÁNYÁPOLÁS, ÜNNEPEK X.1. Hagyományápolás célja Az óvodai hagyományok ápolása, fejlesztése, az Óvoda jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti közösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják, a megfelelő környezeti és lélektani feltételek megteremtésével kell érzékelhetővé tenni a különböző ünnepek eltérő tartalmát, hangulatát. Részletes kidolgozásukat minden évben az Óvoda éves munkaterve tartalmazza. A gyermekek egyéni fejlettségüknek szintjén maguk is tevékenyen részt vesznek a terem díszítésében, ajándékok készítésében stb. Az ünnepek legyenek bensőséges hangulatúak, élményszerűek, életkorhoz alkalmazkodók. Emelkedjenek ki a hétköznapok sokaságából, váljanak a gyermekek, felnőttek számára egyaránt különleges nappá. A műsorok legyenek rövidek, de igényesek. jelentsenek játékos élményt a gyermekek számára. A nagyobbak szeretettel várják a kisebbeket, felnőtteket. Gyakorolják a vendéglátás szokásait. A műsor soha ne legyen megerőltető, az életkori sajátosságokat vegye figyelembe, az ünnep hangulatának megéreztetése a cél. Az év során megismert irodalmi anyagot, énekeket, játékokat használják fel az ünnepi megemlékezések során.