PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag

Hasonló dokumentumok
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Mikroökonómia - 5. elıadás

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan - 6. elıadás

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok az 1., a 2. és a 6. anyagrészhez

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Első- és másodfokú árdiszkrimináció kétrészes árral vagy blokk árképzéssel

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Harmadfokú árdiszkrimináció

Mikroökonómia - 6. elıadás

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

1. hét, 1. óra: Bevezetés

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Piaci szerkezet és erõ

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Piaci szerkezetek (BMEGT30A104)

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

A Cournot-féle duopólium

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

4. Kartell két vállalat esetén

A piaci kudarcok A MONOPÓLIUM KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. A monopólium keletkezése

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2. Piaci modellek Oligopóliumok

Carlton -Perloff. 2. és 4. fejezet

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

A költségvetés. A költségterv alapelemei. Sziráki Sz Gábor: Költségvetési terv alapelemei

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny

Termelői magatartás elemzése

Stratégiai viselkedés. Carlton-Perloff 11. Fejezet

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Próbaérettségi január 18.

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok

Mikroökonómia I. feladatok

Debreceni Egyetem AGTC

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

1. hét, 1-2. óra: Bevezetés, STP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Mikroökonómia feladatgyűjtemény GTGKG131KSZN1 és GTGKG131KSZL1

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

Stratégiai viselkedés

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium

1. Mi a közgazdaságtan? Melyek a közgazdaságtan alapvető kérdései? 2. Alapfogalmak: piac, piaci szereplők és kapcsolatuk. 3. Gazdasági modellek:

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACSZERKEZETEK 1. Versenyzői piac és monopólium

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Próbaérettségi január 22.

vállalatok esetén Technológia és költségek, Árdiszkrimináció és monopólium: A vállalati árbevétel megoszlása Számviteli költségek + számviteli profit

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA február :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás:

IACI SZERKEZETEK Csomagban történő értékesítés és árukapsolás epall-rihards-norman: iaelmélet 8. fejezet Bónusz diák nem tananyag Bánhidi Zoltán (zbanhidi@gmail.om)

Árukapsolás Formái: Csomagban történő értékesítés (bundling) rögzített arányban tartalmazza az összetevőket egyszerű v. tiszta összesomagolás (pure bundling) vegyes összesomagolás (mixed bundling) Egyik termék értékesítésének összekapsolása egy másik termék értékesítésével (tie-in sales): szerződéses vagy tehnológia-alapú Okai (motiváió): árdiszkrimináió (profitnövelés) hatékonyság + egyéb (pl. minőség biztosítása) stratégiai okok

Csomagban történő értékesítés Stigler (968): a somagban történő értékesítés, mint az árdiszkrimináió egyik alkalmazási módja Két filmet (X és Y) adnak el két tévésatornának (A és B) Maximális fizetési hajlandóság az X film iránt Maximális fizetési hajlandóság az Y film iránt A tévésatorna $8000 $500 B tévésatorna $7000 $3000 Egyáras árképzésnél: X = $7000; Y = $500, TR = ( X + Y ) = $9 000 (X+Y)-ra somagár alkalmazásával: (X+Y) = min{8000+500;7000+3000}=$0000; TR = (X+Y) = $0 000

Adams és Yellen (QJE, 976) Tekintsünk két jószágot, az. és. terméket A termékek termelésének határköltsége: és Csomag termelésének határköltsége: B = + (S C =0) A fogyasztók rezerváiós árait jelölje: R és R Tegyük fel, hogy a fogyasztó rezerváiós ára a somag iránt: R B = R + R (kiegészítő termékekre: R B > R + R lenne) Tegyük fel, hogy az egyes jószágok (R, R és így R B ) értékelése a fogyasztók részéről különböző Egyszerű monopolista árazás: R p M A. terméket veszi Nem vásárol Mindkét terméket megveszi Az. terméket veszi p M R

Tiszta (egyszerű) összesomagolás B M + M egyébként a somagár bizonyára nem lehetne optimális (profitmaximalizáló). R b Megvásárolja a somagot Nem vásárol x Vannak olyan fogyasztók, akik annak ellenére vehetnek meg egy terméket (a somag részeként), hogy kevesebbre értékelik azt, mint a termelés határköltsége (pl. x fogyasztó). b R

Vegyes összesomagolás A monopolista a jószágot külön-külön árakon és somagban (kedvezménnyel) is értékesíti. Hogy legyen aki somagban vesz: B < + Azoknál a fogyasztóknál, akiknél R > & R >, = B (<R B ), hiszen somagban vásárolni olsóbb. Azok a fogyasztók, akiknél R > és R < vagy a somagot veszik vagy sak az. terméket. Azok a fogyasztók, akiknél R < és R > vagy a somagot veszik vagy sak a. terméket. Azok, akikre (R < ) és (R < ) és (R + R < B ) biztosan nem vásárolnak semmit.

Az. és. termékek monopolista árképzése vegyes összesomagolás esetén R Csak a. terméket veszi B Csomagot vásárol B Nem vásárol B Csak az. terméket veszi B R

A vásárlási döntés A fogyasztók a vásárlási döntésüket az általuk realizálható fogyasztói többlet alapján hozzák meg: A fogyasztó sak az. terméket vásárolja meg, ha CS > CS B R > R + R B (R < B ) és CS 0 (R 0) A fogyasztó sak a. terméket vásárolja meg, ha CS > CS B R > R + R B (R < B ) és CS 0 (R 0) A vegyes somagolás segíthet a monopolistának az árbevétel növelésében. De mi a helyzet a profittal? Az egyszerű (tiszta) összesomagolás általában nagyobb profitot eredményez, mint a sima monopolista árazás A vegyes összesomagolás általában nagyobb profitot eredményez, mint a sima (egyáras) monopolista árazás A vegyes somagolás kisebb profitot hozna, mint a tiszta összesomagolás, ha az árakra ( M, M, B )-t alkalmaznák De ez biztosan nem optimális stratégia; a tiszta somagolás profitja minimum elérhető, ha, kellően magas.

Vegyes összesomagolás A monopolista vállalatnak arra élszerű törekednie, hogy azok a fogyasztók, akik a somagban egy olyan terméket vennének, amelyre nézve a rezerváiós áruk alasonyabb, mint az előállítás határköltsége, azt a terméket biztosan ne vegyék meg (se külön, se somagban) Csak a. terméket vegye: Csak az. terméket vegye: R R B és R és R R R és R és R Az összesomagolás akkor lesz a monopolista számára igazán jövedelmező, ha a fogyasztók egymástól jelentősen eltérő értékelésekkel rendelkeznek az egyes termékekre nézve. B

élda (RN 8.) Fogyasztó Az. jószág iránti rezerváiós ár ($) A. jószág iránti rezerváiós ár ($) A rezerváiós árak összege A 50 450 500 B 50 75 55 C 300 0 50 D 450 50 500 Előállítás határköltsége Az. jószág határköltsége ($) A. jószág határköltsége ($) A határköltségek összege ($) AC i = MC i = i 00 50 50

Az egyszerű monopolárak meghatározása 750 Q TR π Q TR π 450 450 350 450 450 300 300 600 400 75 550 50 50 3 750 450 0 3 660 0 50 4 00-00 50 4 00-400 TR i Q i i TC i AC Q i i i TR i TC i i AC i Q i Előállítás határköltsége Az. jószág határköltsége ($) A. jószág határköltsége ($) A határköltségek összege ($) AC i = MC i = i 00 50 50

Tiszta összesomagolás A határköltségek összege ($) MC = AC = 50 Csomagár ( B ) Mennyiség (Q B ) Bevétel (TR B ) rofit (π B ) 55 55 75 50 040 540 500 4 000 000 A rezerváiós árak összege 500 55 50 500 TR B B B B TR Q B B TC TC B B B AC B Q AC B B Q B 000 450 300 50

Vegyes somagolás (nem optimális) Fogyasztó M M 50 450 B CS i az. jószág megvásárlása esetén ($) 500 CS i a. jószág megvásárlása esetén ($) CS i a somag megvásárlása esetén ($) A 50-50<0 450-450=0 500-500=0 B 50-50=0 75-450<0 55-500=5 C 300-50=50 0-450<0 50-500=0 D 450-50=00 50-450<0 500-500=0 QB ( B ACB ) Q ( AC) Q ( AC) (500 50) (50 00) 800 750 ( de :800 000) Előállítás határköltsége Az. jószág határköltsége ($) A. jószág határköltsége ($) A határköltségek összege ($) AC i = MC i = i 00 50 50

Vegyes somagolás (optimális) Fogyasztó * * * 450 450 B CS i az. jószág megvásárlása esetén ($) 50 CS i a. jószág megvásárlása esetén ($) CS i a somag megvásárlása esetén ($) A 50-450<0 450-450=0 500-50<0 B 50-450<0 75-450<0 55-50=5 C 300-450<0 0-450<0 50-50=0 D 450-450=0 50-450<0 500-50<0 QB ( B ACB ) Q ( AC) Q ( AC) (50 50) (450 00) (450 50) 90 Előállítás határköltsége Az. jószág határköltsége ($) A. jószág határköltsége ($) A határköltségek összege ($) AC i = MC i = i 00 50 50

Csomagban történő értékesítés (tanulságok) A somagban történő értékesítés nem mindig nyereségesebb, mint a külön történő értékesítés Csomag esetén olyan fogyasztó is vehet somagot, akinél egyik termék rezerváiós ára kisebb a határköltségnél Szükséges, hogy a fogyasztók különbözőképpen értékeljék az egyes termékeket (negatív korreláió a fogyasztói értékítéletekben) Csomagár kisebb, mintha külön-külön vennék meg a terméket: árdiszkrimináió Tiszta és vegyes összesomagolás (pure/mixed bundling) A vegyes somagolás szinte mindig növeli az értékesített mennyiséget A vegyes somagolás legalább olyan jövedelmező, mint a tiszta

Kapsolt értékesítés Alaptermék + kapsolt termék (utótermék; pl. nyomtatópatron) Alaptermékből mindenki egyet (ugyanannyit) vásárol, de eltér a használat intenzitása (kapsolt termék kereslete különböző) metering használat alapú árazás, kapsolt termék, mint számláló

Kapsolt értékesítés alaptermék piaán monopólium, kapsolt terméknél versenypia Kapsolt termék ára: p=mc (versenypia) Alaptermék ára: alasonyabb fizetési hajlandóságúak fogyasztói többlete, p=mc ár mellett: A=(a L -p)*q L / p a H p a L p MC p A MC Q H mennyiség (db) Q L mennyiség (db)

Kapsolt értékesítés alaptermék piaán monopólium, kapsolt terméknél versenypia (RN példa) magas fizetési hajlandóságúak alasony fizetési hajlandóságúak kereslete: p = 6 - Q kereslete: p = - Q MC=, ekkor alaptermék ára 50 (monopólium), kapsolt termék ára (versenypia) profit az alaptermékből: *50=00 p 6 98 MC= p 4 6 0 mennyiség (db) mennyiség (db) 50 Hogyan vonható el több többlet a magas fiz. hajl. fogyasztóktól?

Kapsolt értékesítés (RN példa folyt.) p 6 magas fizetési hajlandóságú fogyasztók p Alasony fizetési hajlandóság fogyasztók Tehnológiai összekapsolás: kapsolt termék ára emelhető (alaptermék ára sökken) eladott mennyiség sökken, profit nő Erős piaon 6-tal több profit Gyenge piaon -vel kisebb profit 3 4 4 4 3 6 6 8 mennyiség mennyiség

Kapsolt értékesítés Ha a monopolista az alapterméket a kapsolt termékkel együtt értékesíti, akkor emelheti a kapsolt termék árát (ez növeli profitját) de sökkentenie kell az alaptermék árát Ha p=4, akkor az eladott mennyiség ill. 8, ebből a profit: (4-)* +(4-)*8=40 Ezen az áron az alasony keresletűek fogyasztói többlete: 3, ez lesz az alaptermék ára, így az összprofit: 40+*3=04 >00 (tehát a profit nőtt a kapsolt értékesítéssel)

Árazás kapsolt értékesítésnélaz ismert nem lineáris árképzési formák alkalmazása Kétrészes ár: Alaptermék ára (fix ár)= alasony fizetési hajlandóságúak fogyasztói többlete kapsolt termék ára: p>mc Blokk-árképzés : összesomagolással (tehnológiai összeépítés) két termékváltozat (amiben a kapsolt termék mennyisége különbözik) két különböző áron Az optimális ár-mennyiség somag megtalálása: lásd az előző előadás utolsó blokkját (MÁD) (különbség: alasonyabb határköltség: MC= )

Kiegészítő javak - összefüggő keresletek (MC=0; lin. keresletek) Feltétel: tökéletes, egy-egy arányú kiegészítés (pl. : savar; : savaranya) A két termék kereslete kölsönösen összefügg, a fogyasztó sak az együttes árat nézi, ezért Q = a (p +p ) és Q = a (p +p ) Az inverz keresletek és határbevétel: p =(a p ) Q MR(Q )=(a p ) -Q p =(a p ) Q MR(Q )=(a p ) -Q

Kiegészítő javak - összefüggő keresletek rofitmaximalizálás: legyen MC(Q ) = MC(Q ) = 0, (a p ) -Q =0 Q =(a-p )/ és * = (a p ) Q = (a )/ A szimmetria miatt: p *= (a p ) Q = (a )/ Mindkét vállalat esetén a profitmaximalizáló ár függ a másik vállalat árától.

Kiegészítő javak ármeghatározás a A savaranya gyártójának legjobb árválasztása mivel (a p )/= (a p )/ Ezért p =p p = a/ - (a p )/4 a/ a/3 A savar gyártójának legjobb árválasztása p = a/3 p = a/3 p + p = a/3 Q = a - (p +p ) = a/3 a/3 a/ a. vállalat profitja: p Q = a /9. Vállalat profitja: p Q = a /9

Kérdés Mi történne, ha a két vállalat egyesülne egymással? Hogyan változik az ár? Hogyan változik az összes étékesített mennyiség? Mi történik a jóléti többletekkel?

Kiegészítő javak együtt Az együttes ár: p Q = a p p = a Q p MR = a - Q MR = MC = 0 Q = a / p = a / rofit: p *Q = a /4 a a/ MR Az együttes termelés (egyesülés) sökkenti az árat, növeli a mennyiséget és a profitot is. A fogyasztók és termelők is jól járnak! D a/ a Q

Általános esetben (kieg. javak, MC 0) Tegyük fel, hogy MC 0, MC =, MC =, Q = A ( + ) A vállalatok profitja: Ha a vállalatok összeolvadnak ( = egy savaranyából és egy savarból álló somag ára): 3 / 3 / / / 0 0 A A A A A A A Q A Q 0 ) ( A A A