Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. március 9. - Budapest
A kérdés aktualitása Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2010-2011-es európai tájékoztató kampányának témája a biztonságos karbantartás. A munkakörnyezet karbantartásának elmaradása vagy rossz minőségű karbantartás jelentős mértékben közrejátszhat a munkahelyi balesetek és foglalkozással összefüggő megbetegedések (pl. azbeszt-expozíció, biológiai kóroki tényezők stb.) kialakulásában: A karbantartási munka feladat és a karbantartási munkafeltételek jelentős pszichoszociális kockázattal járhatnak. Tehát a karbantartási munkával járó kockázatok megelőzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladat.
A karbantartás pszichszociális kockázatai komplex problémákat kell megoldani időnyomás alatt; aműszakos munka, rendszertelen munkaórák stresszhez vagy mentálhigiénés problémákhoz vezethetnek; a dolgozóknak komplex problémákkal kell foglalkozniuk, szokatlan helyzetekben; a vállalkozókkal történő munkavégzés kommunikációs zavarokhoz vezethet; egyedül/elszigetelten végzett munka bizonytalansághoz, félelemhez vezethet; nem várt, ismeretlen biztonsági és egészségi kockázat expozíciója, pánik kockázata; a karbantartási tevékenység gyakran a hierarchia alján helyezkedik el megbecsülés, befolyás és hatalom tekintetében.
A pszichoszociális kockázatok növekvő jelentősége A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50 60%-a a stressznek tudható be. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek. A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat: a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás mind hatással vannak a munkavállalókra.
A munkabiztonság személyi tényezői A munkabalesetek mintegy 20 %-a karbantartáshoz kötető, ugyanakkor a karbantartók aránya a dolgozók kb. 6 %-át teszi ki. Tekintettel arra, hogy a baleset a munkahelyi stressz egyik következménye, ezért a karbantartó dolgozó egyéni veszélyeztetését is meg kell vizsgálni. Kutatásaink alapján a következők állapíthatók meg: A balesetezők önmagukat túl- vagy alulértékelik, Kedvelik a kockázatot, Nehezebben alkalmazkodnak, Versengők, teljesítmény orientáltak, Versenyt futnak az idővel, türelmetlenek, Állandóan bizonyítani akarnak
Egyik legfőbb stresszor: a munkaintenzitás növekedése A munkaintenzitás növekedése 1990-2005 között - EU (%)* 70 60 54 56 60 56 59 63 50 46 47 40 30 20 1990 1995 2000 2005 10 0 Feszített munkatempó Szoros határidők Forrás: ESWC 1990-2005
A szoros határidő biztonsági kockázata* 45 40 41 35 30 25 28 31 20 15 10 5 16 10 5 0 hátfájás váll- és nyakfájás baleset *3th EWCS data szoros határidő nincs szoros határidő
A többműszakos munka hatása biztonságra, egészségre, magánéletre* *4th EWCS data
Karbantartás szokatlan helyzetben
Karbantartás zajos környezetben
Dinamikus munka
Dinamikus munka 2.
Kommunikációs zavar elhárítás
Egyedül végzett munka kockázatai - pszichésen is megterhelő
Mitől dolgozna hatékonyabban?* válaszok az említés %-ában Megbecsülés a főnökök részéről 85% Anyagi ösztönzők 80% Kötetlen munkaidő 68 % A munkanapok rövidülése 58 % Otthon végezhető munka 44 % *Forrás: Cannon/ICM Research felmérés európai irodai dolgozók körében
A karbantartással járó pszichoszociális kockázatok csökkentése A munkavégzés tárgyi feltételeinek megteremtése, Munkaszervezési feladatok, A karbantartók munkaköri alkalmasságának vizsgálata, Alvállalkozók figyelemmel kísérése, Újfelvételesek betanítása, oktatása
A karbantartók munkaköri alkalmassági vizsgálata A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok egyik célja a munkahelyi balesetek és anyagi veszteségek csökkentése (balesetveszélyes munkahelyeken, illetve nagy értékű berendezések esetében), Másik célja, hogy a várható egészségkárosodást (pszichoszomatikus megbetegedéseket) megelőzze (fokozottan stresszes munkahelyek esetében) Fentiek alapján, a karbantartási tevékenység indokolja az előzetes pszichológiai alkalmasságvizsgálatok elvégzését. A vizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy kiszűrje azt a dolgozót aki pánikba esik, vagy egyéb módon saját vagy mások testi épségét, egészségét veszélyeztetheti.
Új felvételesek betanításának és oktatásának fontossága Kutatásaink során találkoztunk olyan üzemmel is, ahol a munkabalesetek 50 %-a a belépést követő 3 hónapon belül következett be; ha a betanításra hangsúlyt fektettek, ez az arány mintegy 20 %. Tapasztalatunk szerint a balesetek száma fordítva arányos az oktatók helyes munkavédelmi szemléletével, azaz az oktató minél fontosabbnak tartja a biztonságos munkavégzést, annál kevesebb azon a helyen a baleset. Lényeges az oktatók pedagógiai módszere; fontos a rossz módszer elvetése mellett a helyes módszer megmutatása Összegezve megállapítható, hogy az oktató személy szerepe a biztonságos munkavégzésben meghatározó
Az oktató személyének jelentősége Mit csinált az oktatója, ha hibás munka módszert észlelt? 70 64,3 60 50 47,1 47,1 40 35,7 30 20 10 5,8 balesetezők kontroll csoport 0 0 nem szólt semmit rászólt, de nem indokolta rászólt, és megmutatta, mi a helyes
A fegyelmezettség kérdése - mit tesz a dolgozó váratlan meghibásodás esetén? 120 100 100 80 60 63,2 balesetezők 40 36,8 kontroll csoport 20 0 0 önállón intézkedik főnökének szól
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!