Tájékoztató háttérinformációk - Tudomásunk szerint a mai napig nem került a Malév állami tulajdonba. - A Malév vezetése a tavalyi évben extra 13MD Ft veszteséget okozott az elhibázott jegyértékesítési politikájának köszönhetően. Számos alkalommal jeleztük a vállalat vezetői, és a kormány felé, hogy ez a stratégia a MALÉV létét veszélyezteti, de minden fórumon elutasításba ütköztünk. Az utasforgalom rendkivül olcsó repülőjegyek értékesitésével történő növelése egyedül a Budapest Airport Zrt. bevételeire volt kedvező hatással, a repülőtéri illetékek és a vámmentes boltokban történő vásárlások utasforgalom függő növekedése miatt (figyelemre méltó, hogy a Budapest Airport tulajdonosa, management-je szintén német szakemberekből áll akik szoros együttműködést folytatnak a Malév jelenlegi vezetőivel). Ez a pazarló, szakmailag megalapozatlan gazdálkodás a kormány hozzájárulásával történt, és most forráshiányra való hivatkozással a munkavállalói oldal terheinek újbóli növelésével próbálják ezt pótolni. - A flottamodernizációs tervnek megfelelően használt légcsavaros repülőgépek (Dash-8) érkeztek, a SAS skandináv légitársaság által kivont repülőgéptípusról, és repülőgépekről van szó. Ezen repülőgépek műszaki karbantartás igénye magasabb, rendelkezésre állása jóval alacsonyabb szintű, mint a Malév korábbi repülőgépeié.a rossz, átgondolatlan döntésnek köszönhetően csak a tavalyi évben extra 2.4 milliárd forintos veszteség keletkezett az új típus bevezetésének következtében. - A tavalyi évben a Fokker, F-70-es típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A repülőgépek visszaadás előtti felújitása hatalmas többletveszteséget eredményezett, mert a korábbi években az üzemeltetés során nem képeztek tartalékot ennek fedezetére és ez teljesen váratlanul csak most derült ki a management számára. Egy repülőgép felújitása 5.1 millió dollárba került, míg ezek megvásárlása csupán 2 millió dollárba került volna. Ennyiért vásárolta meg az egyik fokkert a Carpatair légitársaság. A Malév ilyen módon racionalizálta flottáját, míg a 2010-es nyári menetrendre nincs elegendő repülőgépe a tervezett járatok teljesitéséhez, így a nyári menetrendben tömeges járattörlésekkel kell számolni. Jelen pillanatig 700 járatot törölt a Malév, s további járattörlések várhatóak. - A privatizáció óta eltelt 3 év alatt a Malév flottájának mérete 2/3-ára csökkent, adósságállománya a kétszeresére, mintegy 90 milliárd forintra nőtt. A hosszútávú járatokat megszűntették - meg sem próbálva azokat nyereségessé tenni -, amelyek pedig az átszálló utasforgalomra alapozó légitársaságoknak világszerte, a válság
közepette is a biztos bevétel 90%-át biztositják. Ennek az alapvető oka az volt, hogy a privatizációs pályázaton nyertes befektető végül nem teljesitette vállalásait, nem tudott elegendő mennyiségű tőkét és szakértelmet biztosítani igéretével ellentétben. Azóta a Malév piacának egy jelentős részét a konkurencia vette át, sőt a Malévtől az áldásos humánpolitikának köszönhetően elszivárgott munkavállalók egy jelentős része is a konkurenciát erősíti. Köztük van az egykori Malév pilóták 30 fős csoportja is jelentős szakmai értéket képviselve, amely szintén a Malévtől egyenes úton jutott el a konkurens légitársaságig. - 2007. január 01. napjától nem volt bérfejlesztés az előző Gyurcsány-kormány által delegált vezérigazgató kérésére. Az Bajnai-kormány semmilyen vonatkozásban nem határolódott el az előző kormány privatizációt érintő politikájától. - Az elmúlt 3 évben tapasztalt infláció miatt ez a pilótáknál 24,3 %-os reálbér csökkenést eredményezett. A pilóták több alkalommal élen jártak a béremelésről való lemondásban, alkalmanként a többi MALÉV dolgozó javára is a vállalat versenyképességének növelése érdekében. - 2008-ban a Cafeteria rendszer bevezetésével a pilóták évi több-százezer forintról mondtak le a kollektív megegyezés érdekében. - 2009. decemberében a munkavállalói oldal a Cafeteria tárgyalások keretében munkavállalónkként 100 eft-os engedményt tett a gazdaságos üzemelés érdekében. - Az elmúlt években a MALÉV több reorganizációs programot, átvilágítást hajtott végre, melynek része volt 2008 óta több hullámban végrehajtott csoportos létszámleépítés, amely a MALÉV pilótáinak 1/3-át érintette. Mindezek ellenére a tavalyi évben az üzemi veszteség a háromszorosára növekedett. - A 2010. évi adóváltozások is hátrányosan érintették a munkavállalói oldalt. - A Malév pilótái valóban az országos átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek,melyet a nyilvánvalóan nem szokványos munkaterhelés, munkakörülmények és személyes felelősség tesznek indokolttá. Ennek ellenére a Malév pilóták jövedelme a környező országok pilótáinak fizesét meg sem közelítik. Románia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Oroszország pilótái a magyar pilóták jövedelmének többszörösét keresik, nem beszélve a nyugat-európai kollégáikról. Magyarországon a pilóták nettó jövedelme 387e-1,1M Ft-ig terjed, ellentétben a Malév management-je által töbször, provokatív módon kommunikált 3 millió forintos fizetésekkel.
- Megjegyzendő továbbá, hogy a Malév management több tagjának jövedelme értesüléseink szerint eléri a havi 8 millió forintot, és fennáll a gyanú, hogy ezek kifizetése ciprusi off-shore cégeken keresztül történik. - 2008. június 01. napjától új Kollektív Szerződés került aláírásra, melyben számos engedményt tett a munkavállalói oldal. ( A MALÉV management-je azóta nem változott, csak a pozíciók, és beosztások változtak.) - A jelenlegi vezetés újabb elhibázott és felelőtlen döntésének tulajdonítjuk a Kollektív Szerződés felmondását. Egy felelős miniszternek (Dr. Oszkó Péter) - aki egyben a tulajdonosi jogokat is gyakorolja előzetes tájékozódás alapján fel kellett volna mérnie egy ilyen súlyú lépés várható következményét, beleértve a munkavállalói oldal természetes és jogos reakcióját. Egy ilyen rosszul előkészített, nem kellő alapossággal átgondolt lépés a MALÉV megmentését célzó üzleti tervet, és ennek európai uniós elfogadását is veszélyezteti. - Több alkalommal kezdeményeztünk az Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszterrel való személyes találkozót, mely sajnálatos módon az ő elutasító magatartása miatt eddig nem jöhetett létre. - A MALÉV szakszervezetei - mivel köztudott volt a MALÉV visszaállamosításának terve - 2009. decemberében petíciót juttattak el Dr. Oszkó Péterhez a MALÉV működésével, súlyos problémáival kapcsolatban, de ő elzárkózott a személyes véleménycserétől. - Megítélésünk szerint a MALÉV jelenlegi management-jének nincs sem szakmai, sem erkölcsi alapja a munkavállalóktól további együttműködést és áldozatvállalást kérni, amíg az általunk felvetett problémák, visszásságok tisztázása meg nem történik. Ezúton is visszautasítjuk azt a magatartást, amely ismételten és kizárólagosan a munkavállalókra kívánja hárítani a jelenlegi kritikus helyzet megoldásának felelősségét, egyben a következő kormányra hárítva a megoldás minden anyagi és erkölcsi következményét. - A kormány által kinevezett igazgatósági tagok és a kormány által poziciójában megerősített vezérigazgató elhibázott intézkedései juttatták a MALÉV-et a jelenlegi súlyos helyzetbe, melynek árát most a munkavállalói oldalnak kellene újra megfizetnie. - A Malév legújabb megmentési (reorganizációs) tervét ismét nem a Malév management-je, szakemberei készitették, hanem egy külsős céget (Roland Berger) biztak meg ennek kidolgozására, nyilván jelentős juttatás fejében.
- A mára bizonyitottan kudarcot vallott privatizációt a Gyurcsány-kormány hajtotta végre, és miként ők, úgy a Bajnai-kormány sem kérte számon a szerződésben vállalt feltételeket. - A privatizációs szerződés a mai napig nem került nyilvánosságra. - Gauss Martin vezérigazgató feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a 2007-es szerződések miatt, amelyek szintén milliárdos veszteséget okoztak a Malévnak. Vajon miképp lehetséges, hogy ezekre a 2007-es szerződésekre, csak most derült fény, miért nem történt meg eddig ezen előnytelen szerződések feltárása. Megitélésünk szerint a Malév jelenlegi és egykori vezetői megpróbálják felelősségüket egymásra hárítani, hiszen valószínűleg elkerülhetetlen lesz a kialakult kritikus helyzet tisztázása és a múltbeli események feltárása.