GfK / GROWTH FROM KNOWLEDGE KERESKEDELMI HÍRLEVÉL 20. 1. szám
KERESKEDELMI ANALÍZISEK 2016. TELJES ÉV VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK A KERESKEDELEM STRUKTÚRÁJA VÁSÁRLÓI PROFILOK KERESKEDELMI LÁNCOK VERSENYE A GfK márciusban megjelenő Kereskedelmi analízisek című tanulmánya részletesen beszámol a hazai élelmiszer-kiskereskedelem főbb trendjeiről, a magyar háztartások napi fogyasztási cikk vásárlási szokásairól, valamint a kereskedelmi csatornák és láncok versenyéről. További információ: Michaely Andrea +36 30 991 1593 +36 1 237 1435 andrea.michaely@gfk.com Growth from Knowledge www.gfk.com
Csillag-Vella Rita Product Head Shopper Industry Lead Consumer Goods and Retail e-mail: rita.vella@gfk.com TISZTELT PARTNERÜNK! A GfK Magyarországon évtizedek óta követi nyomon a napi fogyasztási cikkek piacának alakulását és igyekszik ügyfelei, partnerei számára az üzleti döntéshozatalt és a megvalósítást, valamint az eredmények mérését támogató marketingmegoldásokat nyújtani. E törekvésünk egyik elemeként indítjuk most útjára a GfK Kereskedelmi Hírlevelet, bízva abban, hogy ezúton is hasznos információval járulunk hozzá partnereink munkájához. Első számunkban sikeres iparágakra, piaci szereplőkre és csatornákra koncentrálunk. Ismét jó évet zárt a diszkont csatorna, menetelése tavaly sem állt meg, további 1 százalékponttal, 19 százalékra növelte piaci részesedését. Továbbra is jó eredményt produkál a műszaki cikkek piaca, a háztartásigép-szektor immár három éve kétszámjegyű növekedést hoz, a keresletre jó hatással vannak a csereprogramok és a fellendülő építőipar is. Kitérünk az online csatorna erősödésére, megmutatjuk, hogyan vásárolunk a virtuális térben. TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő / Tartalom... 1 Folyamatosan javul a diszkontok teljesítménye... 2-3 (Be)vonzzák-e a diszkontok a fiatalokat?...4-5 A háztartásigép-piac már három éve kétszámjegyű növekedést produkál... 6 Évről évre nő a külföldi webshopokban vásárlók aránya...7 Simstore: virtuális instore-kutatások a GfK-tól... 8 Kevésbé élesek a regionális eltérések a napi fogyasztási cikkekre elkölthető összegekben... 9 Újdonságot is kínálunk: virtuális in-store megoldásaink a vásárlói döntések hátterében húzódó tényezők közötti eligazodásban nyújtanak támogatást. Röviden a hírlevélben, bővebben pedig a júniusban megrendezésre kerülő Shopper workshop-unkon hallhatnak ezekről a megoldásokról. Bízom benne, hogy személyesen is találkozunk ezen alkalommal. Addig is kellemes olvasást kívánok! GfK MFR - Kereskedelmi Hírlevél 20. II. évfolyam 1. szám, negyedéves, elektronikus kiadvány Kiadja: GfK Hungária Piackutató Kft. Felelős kiadó: Dr. Kozák Ákos Szerkesztő: Tisza Andrea Szerkesztőség: 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. Telefon: +36 1 452 3050 E-mail: gfkhirlevel@gfk.com 1
A GfK legfrissebb, 2016. éves trendeket elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a kereskedelmi csatornák közül a diszkontok növelték piaci részesedésüket, ugyanakkor a nem szervezett kereskedelem utcai árusok, illetve piac és az egyéb csatornák kismértékben veszítettek 2015-höz képest. A racionálisabb vásárlói magatartás irányába ható korábbiakban tapasztalt trendek 2016-ban is jelen voltak: egyrészt tovább nőtt a sajátmárkás termékek súlya; másrészt pedig emelkedett a kártyás vásárlások aránya. A tavalyi évben a korábbi években jellemzőnél visszafogottabb GDP-bővülés, növekedésnek induló infláció, és számottevő keresetnövekedés mellett a háztartások fogyasztása a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben bővült. A háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak értéke 2016-ban az azt megelőző évhez hasonlóan mérsékelten (2 százalékkal) nőtt, ami többek között az egy alkalommal elköltött összeg (tranzakcióméret) enyhén növekvő mértékének is köszönhető. A kereskedelmi márkák részesedésének növekedése folytatódott szinte valamennyi csatornában, ám főként a diszkontláncok sajátmárkás termékei iránti fogyasztói keresletnek köszönhetően. A kereskedelmi márkák aránya továbbra is az azokat intenzíven forgalmazó diszkontláncok esetében a legmagasabb, ráadásul nőtt is. Emellett a drogériák azok, amelyeknek a kínálatában szintén látványosan nőtt a sajátmárkák által képviselt hányad. 1. ábra Vásárlási stratégiák (shopping mission) a csatornákban 13 4 8 9 10 FOLYAMATOSAN JAVUL A DISZKONTOK TELJESÍTMÉNYE Egyre racionálisabbak a vásárlók Large stock-up (12+ cats) Stock-up (4 11 cats) Top-up basket (Fresh) (1 7 cats & 40%+ fresh) One-need-basket (1 3 cats & lower promo) Cherry-picking (1 3 cats & 50%+ promo) 34 40 48 43 32 31 26 22 30 22 19 16 3 4 3 3 73 38 49 2
A többség autóval jár vásárolni és egyre többen fizetnek bankkártyával Vélhetően a tartósan alacsony üzemanyagárak is hozzájárultak ahhoz, hogy 2016-ban a boltok autóval történő megközelítése jelentősen nőtt. Az autós vásárlások a vásárlás jellegéből és a C&C üzletek szinte kizárólag városhatáron vagy azon túli elhelyezkedéséből adódóan továbbra is különösen fontos szerepet játszanak a C&C csatornában, ahol a teljes forgalom 92 százalékát az ilyen típusú vásárlások adják. A hipermarketek esetében 76 százalékra rúg ez az arány, míg a diszkontokban 62 százalék. A kártyás fizetések aránya évek óta egyre nő és az így forgalmazott érték alapján 2016-ban elérte a 36 százalékot az összes kifizetett összegen belül. Súlya ugyan csatornánként jelentősen különbözik, ám minden egyes csatornában pozitív irányba fejlődik a leggyorsabb ütemben a drogériákban, ahol 8 százalékponttal nőtt a súlya. Más és más a vásárlási stratégia az egyes üzlettípusokban Míg az egyszeri, gyors, mindössze 1-3 termékkategóriára fókuszáló és az akciók által kevésbé befolyásolt kis bevásárlásokat ( leugrom a boltba ) a hazai láncok üzleteiben, addig a lényegesen több (4-11) kategóriából válogató átlagos bevásárlásokat legnagyobb arányban (48 százalék) a diszkontokban, valamint a hiper- (43 százalék) és szupermarketekben (40 százalék) végezték a fogyasztók 2016-ban. 2. ábra Kereskedelmi csatornák piaci részesedése, 2015-2016 (az adatok százalékban kifejezve) A diszkontok piacrésze egyre nő A kereskedelmi csatornák közül, míg a szupermarketek stabilan megtartották százalékos piaci részarányukat, 2016-ban a diszkontok piacrésze nőtt, főként második féléves teljesítményük által. A nem szervezett kereskedelem (utcai árusok, piacok, illetve az egyéb formátumok) részesedése csökkent. 2016 2015 24 24 19 18 13 13 12 12 15 16 A hipermarketek és szupermarketek forgalomnövekedését a vásárlási intenzitás növekedése eredményezte, ami annak tudható be, hogy a fogyasztók egyre gyakrabban keresték fel ezeket az üzleteket. Ugyanígy a vásárlási intenzitás növekedése hajtotta a diszkontok jelentős forgalombővülé- 2014 24 14 12 16 sét is, ám ebben a csatornában a vásárlók számának enyhe szaporodása is megfigyelhető volt. A drogériák forgalmának a növekedését szintén a vásárlási gyakoriság növekedése hozta magával. Hipermarket Diszkont Szupermarket Hazai láncok kisboltjai Független kisbolt Egyéb Forrás: GfK Kereskedelmi analízisek, 2016. Továbbra is a hipermarketek vásárlói a leginkább lojálisak a megszokott csatornához, a teljes napi fogyasztási cikkekre fordított költésük közel egyharmadát ebben a csatornában hagyják a kasszáknál. Csatornahűség szempontjából őket a diszkontok és szupermarketek követik, ahol a háztartások összes FMCG-re fordított költésének egyötöde realizálódik. // 3
A diszkontokról sokakban még mindig az a kép él, hogy ezekben az üzletekben az idősebb és kispénzű háztartások vásárolnak. Ez a sztereotípia azonban már rég nem érvényes és a GfK Háztartáspanel adatai egyértelműen visszaigazolják, hogy a 40 évesnél fiatalabb korosztályok egyre nagyobb arányban térnek be a legolcsóbbnak kikiáltott csatorna boltjaiba. A magyar háztartások által napi fogyasztási cikkekre kiadott összeg éves szinten 2 százalékkal emelkedett 2016-ban. A diszkont csatornában azonban ennél sokkal nagyobb emelkedés tapasztalható: itt mintegy 9 százalékkal több pénzt költöttek a háztartások élelmiszerre és háztartási vegyi árura. A legdinamikusabban növekvő kiskereskedelmi csatorna ennek megfelelően a diszkontoké volt az elmúlt év során. 1. ábra A kereskedelmi csatornák súlya a különböző korcsoportokban (érték %, 2016) (BE)VONZZÁK A DISZKONTOK A FIATALOKAT 24 2 19 13 12 3 3 7 Hipermarketek Cash&Carry Diszkont Szupermarket Kisboltlánc Független kisbolt Drogéria Utcai árusok/piac Egyéb 32 2 18 14 11 9 6 1 6 21 1 19 18 14 12 3 4 7 A kereskedelmi csatornák súlya a 40 évnél fiatalabb háztartások körében (érték %-ban megadva, 2013-2016) 2013 2014 2015 2016 14 16 18 Ritkábban, de vásárlásonként többet költenek a háztartások 40 alatt, mint felett Összes háztartás 40-40+ Forrás: GfK Háztartáspanel 4
A diszkontok részesedése a 40 évnél fiatalabb háztartások körében közel azonos mint a csatornának az összes háztartás alapján számított teljes piaci részesedése (19 százalék), viszont ahhoz, hogy ezt a szintet elérje 2016-ra, 2013 óta egyre növekvő arányban csábította be őket a csatorna üzleteibe. Ugyan a régi sztereotípiák, miszerint a diszkontokban az idősebb, alacsonyabb jövedelmű rétegek vásárolnának, már régen megdőltek, mégis érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni, hogy a fiatalabb vásárlók körében milyen a diszkontláncok fogadtatása. A diszkontláncokban növekszik a 40 év alatti háztartások vásárlóinak köre, illetve növekszik az általuk egy-egy vásárlás alkalmával elköltött összeg. Az idősebb háztartások körében pont az ellenkezője igaz: bár itt is nő a penetráció, viszont nem a kosárméret emelkedése, hanem a vásárlási alkalmak számának növekedése járul hozzá a csatorna növekedéséhez. A 40 évesnél fiatalabb háztartások vásárlási szokásai némileg eltérnek az idősebb korosztályokétól: a napi fogyasztási cikkekre szánt költéseikből jelentősen nagyobb részt hagynak a hipermarketekben, mint az idősebbek (32 százalék szemben a 21 százalékkal 2016-ban); illetve a drogéria csatorna használata is jelentősebb köreikben. Jellemzően ritkábban vásárolnak, ám egy-egy vásárlás alkalmával többet költenek, mint az idősebb háztartások. A diszkontok részesedése a fiatalabb háztartások körében hasonló, mint a csatornának az összes háztartás alapján számított teljes piaci részesedése (19 százalék), viszont ahhoz, hogy ezt a szintet elérje 2016-ra, az elmúlt években a csatornának a fiatalokat is be kellett csábítania üzleteibe. A fiatal háztartások nyitottak a saját márkák irányába is. A diszkont csatorna forgalmi növekedését a saját- és a gyártói márkákra lebontva a legnagyobb növekedési ütem a 40 év alatti háztartások sajátmárkás költéseiben látható. 2013-hoz képest 56 százalékkal nőtt a 40 évnél fiatalabb háztartások sajátmárkákra fordított költése a csatornában, míg ez a növekedési ütem a 40 évnél idősebb háztartások körében mindössze 23 százalék. A fiatalok leginkább édességekért, snackekért, illetve a frissáru kategóriákban található termékekért - zöldség, gyümölcs, tőkehús, pékáru - térnek be egyre nagyobb arányban a diszkontüzletekbe. Másrészt az olyan kényelmi termékek, mint ételalapok, szószok és mélyhűtött ételek népszerűsége emelkedett vélhetően az életmódjukból kifolyólag - jelentősen ebben a vásárlói szegmensben. // 5
1. ábra A háztartási nagygép szektor összforgalmának alakulása, 2007-20 (az adatok milliárd forintban kifejezve) A HÁZTARTÁSIGÉP-PIAC MÁR HÁROM ÉVE KÉTSZÁMJEGYŰ NÖVEKEDÉST PRODUKÁL 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Beépíthető Szabadonálló A csereprogramok és a fellendülő építőipar jó hatással volt a keresletre 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Forrás: GfK POS Tracking A GfK eladáshelyi értékesítési számai azt mutatják, hogy a háztartásigép-piac immár három éve dinamikusan fejlődik. Ebben közrejátszottak és valószínűleg idén is közrejátszik majd a hűtő- és mosógépcsere-programok, valamint az építőipar lábra állása és a fellendülő ingatlanpiac. A legnagyobb piaci nyertesnek a szárítógépek és a beépíthető készülékek bizonyultak. A vásárlók főként a magasabb energiaosztályokat részesítik előnyben. Jelentősen megváltoztak, mondhatni átrendeződtek a vásárlói igények az energiaosztályok területén: a vásárlók egyre nagyobb arányban keresték a magasabb energiahatékonyságú, így hosszú távon pénztárcakímélőbb készülékeket. A 2016-ban értékesített hűtőknek értékalapon már 36 százaléka A++-os volt, pedig ez az energiaosztály 2015-ben még csak 28 százalékot tett ki. A mosógépeknél a legnagyobb részt az A+++-os modellek képviselik 48 százalékkal, ami a 2015. évi 43 százalékhoz képest szintén pozitív irányú fejlődést jelent. A háztartásigép-piac az elmúlt három évben folyamatos kétszámjegyű növekedés tudhat maga mögött, ami több tényezőnek is köszönhető a GfK eladáshelyi értékesítési számai, azaz a GfK POS Tracking adatok szerint. Egyrészt a különböző államilag támogatott csereprogramok generáltak extra keresletet egy-egy kategóriában, másrészt a fellendülő ingatlanpiac, illetve az új építkezések segítették a beépíthető szegmens bővülését. A háztartási nagygépek összforgalma 2014-ről 2015-re 20 százalékkal, míg 2015-ről 2016-ra 12 százalékkal nőtt. A legnagyobb piacméret-gyarapodás 2016-ban a szárítógépeknél és a beépíthető készülékeknél volt látható az előző évi kereslet méretéhez képest, de a 2016-os hűtőgépcsere-programnak köszönhetően a hűtő és fagyasztó szegmens is kiemelkedően teljesített. Egyedül a mosógépek esetében volt forgalmi visszaesés tapasztalható, amire magyarázattal a 2015-ös mosógépcsere-program szolgál, ugyanis a piac 2016-ban nem tudta újra hozni az egy évvel korábbi eredményeket. Az idei, 20. évi első két hónap a vártnál pozitívabb képet mutat annak ellenére, hogy a növekedés már nem kétszámjegyű. Ez elsősorban az online értékesítés virágzásának köszönhető, míg az offline piac stagnál. Az év második felében viszont újra kiugró számok várhatóak ebben az árucsoportban, hiszen már 20-re vonatkozóan is bejelentették az államilag támogatott hűtő- és mosógépcsere-programok kiírását. // A KUTATÁSRÓL A GfK Point of Sales (POS) szolgáltatása a vállalati disztribúciós és árazási stratégia optimalizálásában segít. Naprakész információkat szolgáltat arról, hogy milyen termékek mikor, hol és milyen áron kerültek értékesítésre, amely adatokból felrajzolhatók a helyi és globális piaci trendek, valamint a piaci szereplő piac- és márkarészesedése. 6
MINDEN ÉVBEN EGYRE NŐ A KÜLFÖLDI WEBÁRUHÁZAKBAN VÁSÁRLÓK ARÁNYA Tízből hatan a hazai oldalakat részesítik előnyben Fokozatosan, de egyre nő a hazai és a külföldi weboldalak kínálatának ötvözetéből válogatók aránya: 2014-ben 13 százalékot tettek ki, 2015-ben már a világhálón vásárló magyarok 22 százalékát adták, 2016-ban pedig már négyből egy online vásárló vette figyelembe a hazai és a nemzetközi site-ok választékát egyaránt. // 1. ábra Online vásárlás A GfK Digital Connected Consumer (DCC) felmérés szerint 2016-ban tíz internetezőből már kilenc vásárolt online. A 2014-2016 közötti időszakot figyelembe véve látszik, hogy körükben évről évre nő a külföldi oldalakon vásárlók aránya annak ellenére, hogy az interneten vásárlók többsége tízből hatan szinte mindig, illetve inkább a hazai webáruházakat részesíti előnyben. Bár a penetráció nő, a gyakoriság egyelőre nem Magyarországon dinamikusan nő a digitális eszközhasználat aránya: az internetezők körében az okostelefonok aránya a 2013-ban regisztrált 49 százalékos elterjedtégi szintről 2016-ra elérte a 80 százalékot. A táblagépek aránya ugyanezen idő alatt mintegy megháromszorozódott, nemkülönben az okostévéké. Az online vásárlás mégis továbbra is inkább a fix, mintsem a mobil eszközökhöz kötődik. Az online vásárlás kapcsán a legtöbbeket izgató kérdés a mit? és hol? vásárolnak pontosan az interneten beszerzéseiket intézők. Az itt felvetett kérdés közül is talán a hol? az, amelyről rendszeresen kevesebb szó esik különös tekintettel a vásárlások hazai és külföldi oldalakon történő megoszlását illetően. A GfK Digital Connected Consumer kutatása (DCC) szerint a 15-59 éves hazai internetezők körében tízből kilencen már vásároltak az interneten 2016-ban. Az ő körükben viszont évről évre nő azoknak az aránya, akik külföldi webshopokban vásárolnak, azaz olyan oldalakon, ahol a fizetés nem forintban történik. A külföldi online üzletek iránti igény kizárólagossága nem jellemző, hiszen a válaszadóknak tavaly mindössze 4 százaléka jelezte, hogy ő szinte mindig külföldi oldalakon vásárol. Ugyanakkor nagyot nőtt a vásárlás szempontjából külföldi lapokat preferálók aránya: míg 2014-ben csupán csak 5 százalék, addig 2015-ben már 8 százalék, tavaly pedig 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy amennyiben teheti, inkább külföldi oldalon vásárol. A skála másik végén található szinte mindig magyar oldalakon vásárolok állítással egyetértők aránya ugyanakkor jelentősen a 2014. évben mért 41 százalékról 2016-ra 27 százalékra zsugorodott. Ők kiegészülve a jelenleg még mindig legnagyobb bár 2014-hez képest csökkenő hányadot képviselő csoporttal, akik inkább magyar oldalakon vásárolnak, alkotják a legnagyobb csoportot az online vásárlók között. A magyar oldalak kínálatát szinte mindig, illetve inkább előnyben részesítők 2016-ban az interneten vásárló 15-59 évesek 60 százalékát adták. 2014 2016 Vásárolt már interneten 2015 (N=1061) 2014. 2% 5% 5% 2016 (N=1045) 4% 8% 11% 13% 77% 22% 87% 25% (Szinte) Mindig külföldi oldalakon vásárolok Inkább külföldi oldalakon vásárolok Havonta vásárol interneten 39% 25% 38% 31% Forrás: GfK Digital Connected Consumer, bázis: totál, n=1500 Külföldi és magyar oldalakon kb. egyforma gyakorisággal vásárolok 2. ábra Külföldi vásárlás Évről évre növekszik a külföldi webshopokban vásárlók aránya. Bázis: 15-59 éves online vásárlók 33% Havonta vásárol interneten és elektronikusan fizet 41% 27% 27% Inkább magyar oldalakon vásárolok 22% 29% (Szinte) Mindig magyar oldalakon vásárolok Forrás: GfK Digital Connected Consumer, bázis: totál, n=1500 7
SIMSTORE: VIRTUÁLIS INSTORE-KUTATÁSOK A GfK-TÓL A vásárlói döntések inkább érzelmi, mintsem racionális alapon születnek. A GfK virtuális instore kutatási megoldásával lehetségessé válik a vásárlók érzelmi döntéseinek mikéntjét és a döntések háttérében meghúzódó tényezőket egy valós bolti környezetet szimuláló közegben megismerni, ily módon pedig a jövőbeli vásárlási magatartást előre jelezni. Választ keres az alábbi kérdésekre, kutassunk együtt! VÁSÁRLÓI DÖNTÉSI FA Hogyan befolyásolhatók a fogyasztók a vásárlási úton? TERMÉKBEVEZETÉS Milyen értékesítési potenciállal bír egy új termék? PLANOGRAM OPTIMALIZÁLÁS Milyen hatást érhetnek el az eladáshelyi reklámanyagok vagy a különféle polcelrendezések? TERMÉKCSOMAGOLÁS (GfK PACK EDGE) SZORTIMENT OPTIMALIZÁLÁS Mi módon érdemes az optimális választékot kialakítani? ÁRAZÁSI STRATÉGIA Mi módon lehet a jövedelmezőséget az árazással optimalizálni és piaci részesedést növelni? E-KERESKEDELEM Hogyan hat az e-kereskedelem a fogyasztói döntéshozatalra? További információ: Földvári Andrea, Product Consultant, Shopper T: +36 1 452 3043 M: +36 30 619 3359 andrea.foldvari@gfk.com
KEVÉSBÉ ÉLESEK A REGIONÁLIS ELTÉRÉSEK A NAPI FOGYASZTÁSI CIKKEKRE ELKÖLTHETŐ ÖSSZEGEKBEN Érvek a geomarketing mellett: kereskedelmipotenciálelemzés térképen A legtöbb vállalatnak van a működésében legalább egy olyan szempont, amely összefüggésben van a térbeliséggel. Egy kereskedőláncnál több ilyen is felmerülhet: megfelelő teljesítménye van-e az adott üzletnek? Miből adódik, hogy hullámzó az árbevétel (itt nem a szezonalitásra gondolunk )? Kihasználom-e a rendelkezésre álló potenciált? A GfK Általános Vásárlóerő adatsor sokak számára ismerős lehet: megmutatja a regionális jövedelmi különbségeket, ami a lakosok rendelkezésére álló összes elméletileg elkölthető bevételt jelenti. Ebből viszont csak egy meghatározott rész vándorol a kiskereskedelembe, a többit a lakosság hiteltörlesztésre, szolgáltatásokra (közlekedés, utazás, egyéb szabadidős tevékenység, mobilkommunikáció, stb.) fordítja. Míg az általános vásárlóerőnél a megyék rangsorában az első és az utolsó között 50 százalékpontos különbség figyelhető meg (125,5 vs. 74,8) azaz jelentős regionális különbség mutatkozik, addig a kereskedelmi vásárlóerő esetében ez az eltérés már csak 25 pont (120,3 vs. 95,7). Azaz míg a fővárosban az országos átlagnál több mint 20 ponttal magasabb több pénz áramlik ki a háztartásoktól a kereskedelembe, addig a kevésbé módos Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Somogy megyében ez az arány nem éri el az országos átlagot. Ez az információ különböző üzeneteket hordozhat a kiskereskedelem számára. Ha a járások vagy a települések szintjén vizsgálódunk, persze sokkal színesebb és aprólékosabb képet kapunk. Kiderülhet például egy üzlet forgalmát elemezve, hogy a bázisául szolgáló településen vagy éppen az üzlet vonzáskörzetében az elméleti potenciál azaz a kiskereskedelmi vásárlóerő egy része kiaknázatlan marad. Ennek tudatában pedig már csak egy apró lépés meghatározni a fejlesztendő területeket, és esetleg a fejlesztés módját is. Apropó fejlesztések: ha egy lánc új áruházat nyitna, a vásárlóerő-potenciál áttekintése még fontosabb. De erről talán a következő számban // 1. ábra A vegyi árukra vonatkozó vásárlóerő index alakulása Magyarországon, megyénként Ma Magyarországon 5.549 euró az egy főre jutó összes vásárlóerő, ennek közel fele fejenként 2.690 euró - az éves kereskedelmi költés. GfK Általános Vásárlóerő az egy főre jutó, elméletileg elkölthető összes jövedelem GfK Kereskedelmi Vásárlóerő az általános vásárlóerőnek az a része, amelyet a lakosság a kereskedelemben költhet el GfK Vásárlóerő Kereskedelmi Termékcsoportonként a kereskedelemben elkölthető jövedelem 16 fő termékcsoportra* vonatkozóan A kereskedelmi vásárlóerőt illető regionális különbségek azonban nem olyan élesek, mint az általános vásárlóerő esetében, hiszen a magasabb vásárlóerővel rendelkezők nem szükségszerűen költenek arányaiban többet a kereskedelemben, mint a szerényebb jövedelemmel bírók. A jövedelmük okán tehetősebbek kiadásai úgymint bérleti díj, rezsi esetleg magasabbak, illetve megjelenhetnek közöttük például luxuskiadások is. Forrás: GfK 9