1836. évi XXV. törvény első vasúti törvény 12+1 fővonal ( Tengerre magyar! ) Eltörli a rendi kiváltságot a közlekedési szolgáltatások területén Állást foglal a magánvállalkozások mellett Tarifa szabadság (díjmegállapító a vállakozó) Kimondja a kisajátítás elvét 1
1936. évi XXV. tv. 1-ször Pestről Bécs felé Austria határszéléig - 2-szor Pestről a magyar tengeri rév partokig - 3-szor Pestről Zimonyig - 4-szer Pestről Morva és Szilézia széléig - 5-ször Pestről Galíczia határszéléig - 6-szor Pestről Erdélyig, Kolosvár felé - 7-szer Pestről Erdélyig, Nagy-Szeben felé - 8-szor Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől egy részről a magyar tengeri révpartig, más részről Eszékig, s így tovább Török Országig - 9-szer Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől Magyar Országon keresztül Krakóig 10-szer Nagy-Szombattól Kassáig - 11-szer Kassától Krakóig - 12-szer Miskolcztól Galíczia s Orosz Ország felé - 13-szor Sziszektől a magyar tengeri révpartokig, 2
1848. jan. 25. Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül 3
1848. évi XXX. törvénycikk a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről Az 1836-ki 25-ik és 1840-ik törvénycikkekben a vasutak és csatornák engedményezéséről szóló rendeletek jövőre nézve ezennel eltöröltetvén, a törvényhozás további intézkedéseig ideiglenesen következők határoztatnak: 1. Felhatalmaztatik a felelős ministerség, hogy a készülőben levő vasutak s megkezdett vízszabályozásoknak, ha és a mennyire azok a közkereskedést előmozdítják, lehető folytatásához s befejezéséhez segédkezet nyujtson, s a közállomány befolyását ezekre nézve biztosítsa. 2. A még meg nem kezdett vaspályavonalokon egyes társulatok által netalán tett felmérési s előmunkálati költségek kárpótlása iránt a felelős ministerség - fentartván azokra a közállomány épitkezési jogát - lépjen egyezkedésre, a terjessze helybenhagyás végett a közelebbi törvényhozás elibe. 3. A ministerium felhatalmaztatik: hogy Budapestből, mint a haza szívéből a határszélekig irányzandó 6 új vaspályavolalokat, előleges műtani megvizsgálás után, s különösen országos szempontból, figyelmezve a helyi körülményekre is, tervezzen, s ha lehetséges ezen irányokban a munkát, különösen pedig Fiume felé, tettleg is, idővesztés nélkül, megkezdesse. 4. E czélokra felhatalmaztatik az összes ministerium, egész 10 millió forintig alapot alkotni, melly az ország által biztosíttatik, s mellyből 8 millió forint erejéig vasutakra, 2 millió forintig pedig vízszabályozásra a szükséghez képest pénzösszegek fordíttathatnak. 5. A hatóságokban még most fennálló közmunkáknak törvényszerinti alkalmazására a ministerség ügyel fel, mellynek tisztéhez tartozand: a létező utak, hidak s más közlekedési eszközök fentartásáról is, az illető hatóságokkal egyetértve, ideiglenesen intézkedni. 6. A vizek szabályozására eddig kijelölt pénzalapnak fölhasználására a felelős magyar ministerium ezennel továbbra is utasittatik. 4
5
1846 és 1918 között üzembe helyezett vasútvonalak építői Fővasúti magántársaságok 6007 km Helyi Érdekű Vasúttársaságok 13171 km Osztrák Államvasút 297 km Magyar Államvasút 3048 km Idegen vasút 173 km Összesen: 22696 km De1918-ban a magyar vasút üzleti hosszát 22869 km-ben tartották nyilván. 6
Fővasúti társaságok 1838-ban a Bécs-Győri 1844-ben a Magyar Középponti (1850 Császári és Királyi Osztrák Délkeleti Államvasutak) 1847-ben a Sopron-Bécsújhelyi 1853-ban a Mohács-Pécsi (Első Dunagőzhajózási Társaság) 1855-ben a Cs. kir. szab. Osztrák Állam-vasút 1856-ban a Tiszavidéki 1858-ban a Déli 1866-ban a Magyar Északi, Első Erdélyi, Kassa-Oderbergi 1867-ben a Pécs-Barcsi 1868-ban a Magyar Keleti, Magyar Északkeleti, Első Magyar Gácsországi, Arad-Temesvári, Alföld-Fiumei 1869-ben a Magyar Nyugati 1870-ben a Duna-Drávai és az Eperjes-Tarnowi 1872-ben a Vágvölgyi és a Győr-Sopron-Ebenfurti 1881-ben a Budapest-Pécsi Vasúttársaság 7
MÁV 1867. évi XIII. tv. 30 millió ezüstforint a vasútra 1868. jún. 30. (júl. 1.?? júl. 2.???) Magyar Északi Vasút Társaság megvétele a szerződés a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya 1869. okt. 31. az Államvasút létrejöttéről szóló alapító levelet Mikó Imre Közmunka és Közlekedési miniszter adja ki 8
Baross Gábor 1883-86 államtitkár 1886-89 közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd haláláig kereskedelemügyi miniszter is Államosítás befejezése 1891-ben HÉV létesítés fellendítése (1880. XXXI. és 1888. IV. tv.) Ésszerűsített üzemvitel Díjszabás-reform Közlekedési tisztviselő-képzés életre hívása Postatakarékpénztár életrehívása Vaskapu szabályozás, Fiumei kikötő kiépítése, magyar folyamhajózás megteremtése Idegenforgalom fejlesztése Magyar posta és távközlés fejlesztése Munkásbiztosítás és betegsegélyezés kiterjesztése Vasárnapi ipari munkaszünet intézményesítése 9
Zónatarifa Degresszív tarifarendszer, egy-egy távolsági zónára egységes menetdíj megállapítása. Középtávolságokon 35-40%-kal, 225 km távolságon túl ennél is nagyobb mértékben csökkentette a menetdíjakat Vasúti árudíjszabási reform Fuvardíj mérséklése a hazai piac erősítése érdekében. Export-szállításra kedvezőbb díjak, importra magas díj 10
60-as évek problémái Folyamatosan növekvő áru- és személyszállítási igények, elégtelen közlekedési rendszer Kedvezőtlen területi szerkezet miatt magas a egy főre jutó nemzeti jövedelemhez tapadó szállítási teljesítmény A legnagyobb teherviselő a vasút, indokolt a közút, a csővezetékes szállítás és a hajózás fejlesztése, nemzetközi személyszállítás esetén pedig a légi közlekedés Fontos feladat a vasút rekonstrukciója, valamint a közúti közlekedés fejlesztése A hálózat ~20%-a, 2200 km keskeny és normál nyomközű, 60 évnél idősebb vonal. Az áruszállítás 1,2%-a, a személyszállítás 3%-a jut rájuk. Az állomások túl sűrűn vannak (7 km). Az 1000 állomás mintegy felén a napi 3 teherkocsit sem éri el az össz áruforgalom A gyér forgalom korszerű lebonyolítási eszköze a gépjármű körzeti állomási rendszer Szabadabb versenyt, és döntési jogot biztosítani a fuvarfeladatok elvégzése kapcsán Hatékonyság növelése a modal-split javításával Országos árrendszer reform a bevételek fedezzék a ráfordításokat, és még csekély nyereséget is biztosítsanak Munkaerő-reform: több, képzettebb munkavállaló 11
1968-as (Csanádi-féle) közlekedéspolitika Hatékony forgalom-megosztás: az egyes szállítási feladatokat az a közlekedési alágazat teljesítse, amelyik az adott körülmények között a leggazdaságosabban, minél kisebb élő- és holtmunka-ráfordítással képes azt elvégezni. 12
Célkitűzések A személy- és áruszállítási igények gazdaságos kielégítése a szolgáltatások minőségi színvonalának emelésével A közlekedési ágak közötti munkamegosztás népgazdasági szempontból hatékony továbbfejlesztése A gazdaságosság növelése, a közlekedés részvételének fokozása az ország fizetési mérlegének javításában Munkaerő-gazdálkodási kérdések megoldása 13
Eszközök A vasúti hálózat felülvizsgálata és az üzem korszerűsítése A közúti közlekedés fokozott ütemű fejlesztése A kis forgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése és a vasúti áruszállítás körzetesítése 14