TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába Tantárgy kódja SBB 1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett, főiskolai tanár VK A tantárgy célja a művészettörténet tudomány fontosabb kérdésköreibe való bevezetés. Az elméleti megalapozást szolgálja az építészettörténeti, képzőművészeti és részint az iparművészeti alapfogalmak tisztázása, továbbá a műalkotások értelmezésének, stiláris elemzésének szempontrendszerébe való bevezetés. Az egyetemes és magyar művészet stíluskorszakainak, legfontosabb művészeti iskolainak, legjelesebb alkotóinak bemutatása kronológiai rendszerezésben történik, széleskörű szemléltetésre alapozva. A stílusváltozások ívét kiválasztott művészeti emlékek ikonográfiai elemzése, a művészet, az egyes alkotások funkciójának vizsgálata egészíti ki. Az órák látogatása kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium Chr. Höcker: Építészet. Kossuth, Bp., 2004. C. Thiele: Szobrászat. Kossuth, Bp., 2004. V. Gebhardt: Festészet. Kossuth, Bp., 2004. Tatai E.: Művészettörténeti ismeretek. Enciklopédia, Bp., 2002. Galavics Marosi Mikó Wehli: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. Corvina, Bp., 2001. Beke Gábor Prakfalvi Sisa Szabó: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Corvina, Bp. 2002.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés a kommunikációelméletbe Tantárgy kódja SBB1107 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Mester Béla FT A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a kommunikációelmélet alapjait, azaz rendelkezzenek átfogó képpel a kommunikáció fogalmáról, színtereiről (személyközi, szervezeti, csoport- és kultúrák közötti), valamint médiumairól. Legyen képük a kommunikáció elméletével foglalkozó különböző diszciplínák például a humánetológia, a szociológia, a megismerés-tudomány, a kultúraelmélet és a filozófia eltérő nézőpontjairól, illetve a kortárs tudományosságban uralkodó fontosabb kommunikációelméleti modellekről. A tantárgyi elem közvetlenül is fölvet néhány (média)etikai problémát, ezeknek a részletesebb tárgyalása azonban a Média és társadalom című tantárgyi elemre marad. Ezután bővebben foglalkozunk a kommunikáció szintjeivel, például a verbális és nonverbális kommunikáció egymáshoz való viszonyával és a kommunikáció különböző médiumaival az írásbeliség különböző formáitól kezdve az elektronikus sajtón keresztül az internetig. A tantárgyi elem keretei között csak a legszükségesebb mértékben érintünk információtechnológiai kérdéseket, illetve a kommunikáció különböző formái történetiségének problémáit. A témának ezt a részét az érdeklődő hallgatók később bővebben is tanulmányozhatják a már említett Média és társadalom című tantárgyi elem keretei között. Aktív részvétel az előadásokon. A tantárgy sikeres teljesítését feltételezi az előadás anyagának alapos ismeretét. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium Az írásbeli dolgozatokban szerepelnek az előadáshoz kapcsolódó elméleti kérdések. Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Bp., 2001. Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. I: A kommunikatív jelenség. II: A kommunikáció világa. General Press, Bp, 2003 2. Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. Typotex, Bp., 2003 2.
Ajánlott irodalom: Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Bp., 1999. Az információs társadalom. MTA, Bp., 2000. Dombi Gábor Lafferton Emese (szerk.): Az információs társadalom felé. Tanulmányok és hozzászólások. Replika Kör, Bp., 2001. Z. Karvalics László: Információs társadalom (A technikától az emberig). Műegyetemi Kiadó, Bp., 1995.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés a filmelméletbe SBB1106 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelő neve és beosztása Dr. Kukla Krisztián AK A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a filmtörténet alapvető irányzatait, kimagasló korszakait és a legfontosabb filmelméleteket. A történeti, elméleti ismeretek elsajátítása alapján a filmtörténet klasszikus alkotásainak és legújabb fejleményeinek értelmezése által szóbeli és írásbeli kritikai, értelmező készséget szerezzenek a hallgatók. A tantárgy történeti és szisztematikus részből áll. A szisztematikus rész megelőzi a történetit, mert a korszakokkal, irányzatokkal, szerzőkkel és kimagasló műalkotásokkal való találkozásakor a hallgatónak rendelkeznie kell az elméleti alapfogalmakkal. Az elméleti bevezető részben elhelyezi a filmet a kultúrában, részben pedig a filmkultúra belső tagolódását, struktúráját rekonstruálja. Így halad az ontológiai, antropológiai, szemiotikai stb. alapoktól a konkrétumok, a műalkotás, az intertextuális diskurzusfolyam és a kommunikatív közösségek esztétikai érintkezésének tanulmányozása felé. A filmelmélet formái illetve a filmformák tanulmányozása során a kapott fogalmakat, szemléleti formákat az elemző és értékelő kompetencia állandó gyakorlásában kell operacionalizálni. Kollokvium A félévet záró kollokvium eredménye alapján J. M. Lotman: Filmszemiotika és filmesztétika. Gondolat, Bp., 1977. David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, Bp., 1996. Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. Gondolat, Bp., 1984. A film és a többi művészet. (Szerk.: Kenedi János). Gondolat, Bp., 1977.
Tantárgy neve Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelő neve és beosztása TANTÁRGYLEÍRÁS Filozófiatörténet SBB1101 kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András, tanszékvezető, főiskolai tanár FT A tantárgy célja a hallgatók filozófiai szemléletének kialakítása és filozófiai tartalmú gondolkodásának megalapozása. A hallgatók ismerkedjenek meg a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival, képviselőivel és problémafelvetéseivel a klasszikus görögségtől a 19. század végéig. A tantárgy részét képezik továbbá azok az általános problémák is, amelyek összefüggésben állnak a mindennapi élet kérdéseivel. A félév során a hallgatók megismerkednek a filozófiatörténet néhány klasszikus szövegével, és lehetőség szerint elsajátítják ezek önálló értelmezésének technikáját. A tantárgy hangsúlyt fektet arra is, hogy az itt felmerülő absztrakt kérdéseket a hallgatók képesek legyenek az életvilág jelenségeiben újra felismerni. A félév során zárthelyi dolgozat írása kollokvium A hallgató tudásának értékelés írásban és szóban történik Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartophilus, Bp., 2001. Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Paulus Kairos, Bp., 2000. Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. Tankönyv és Szöveggyűjtemény. Holnap, Bp., 2002. Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon, Bp., 1994.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelő neve és beosztása Bevezetés a modern szociológiába SBB1109 Gyakorlati jegy Dr. habil Kiss Lajos András, tanszékvezető főiskolai tanár FT A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a modern társadalomelméletek létrejöttének azt a folyamatát, amelyben a társadalomról szóló tudás levált a korábban örök érvényűnek tekintett teokratikus, vallási megalapozású világképről, s amelyben létrejöttek az evilági megalapozottságú, szekularizált társadalom alternatív tematizálási kísérletei. Sajátítsák el a legfontosabb társadalomelméleti, szociológiai irányzatok alaptételeit, konceptualizálási sémáit, fogalmait, kérdésfeltevéseit. Valamint legyenek képesek helyesen tájékozódni, problémákat felvetni, illetve megoldási javaslatokat tenni a modern és posztmodern társadalom különféle problématerületein. A tantárgy elsődleges törekvése abban áll, hogy bemutassa azokat a filozófiai, szociológiai vitákat, amelyek elméleti igénnyel szándékoznak feldolgozni és bemutatni a modern, illetve posztmodern társadalom működésének bonyolult mechanizmusát. A tantárgy főleg a német és a francia társadalomelméleti viták ismertetését tűzi ki célul, bizonyos kitekintéssel az angol-amerikai szociológiai mezőre. A tananyag gerincét a Habermas Luhmann vita bemutatása képezi, mivel ez a közel harminc évet felölelő, többfordulós diszkusszió mint pars pro toto magában foglalja a modernitással kapcsolatos lényeges problémák szinte mindegyikét. - gyakorlati jegy Önálló kiselőadás, házi dolgozat készítése a megszerzett ismeretek, kompetenciák alkalmazáskészségének értékelése.
Balogh István Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi, Bp., 2000. Julius Morel Eva Bauer és társ. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris, Bp., 2000. Jürgen Habermas: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp., 1994. Nicklas Luhmann: Látom azt, amit te nem látsz. Osiris Gond, Bp., 1999. Pierre Bourdieu: A tudomány és a reflexivitás. Gondolat, Bp., 2005.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelő neve és beosztása Bevezetés a filozófiába SBB1105 Gyakorlati jegy Dr. habil. Kiss Lajos András tanszékvezető, főiskolai tanár FT Ahogy Arisztotelész óta oly sokan elmondták, a filozófia ott kezdődik, ahol a világ és jelenségei elveszítik maguktól értetődőségüket, ahol az ember rácsodálkozik arra, amit előzőleg pusztán használt, látott, vagy amit éppen észre sem vett. E tantárgy célja ebből kifolyólag az, hogy alapjában érzékeltesse a hallgatókkal a filozófia más diskurzusoktól (tudomány, politika stb.) eltérő szemléletmódját, s lehetőséget teremtsen számukra e sajátos gondolkodásmód elsajátítására. Különös hangsúlyt kapnak azok a problémák, amelyek a mindennapi élet felől vetődnek fel, s amelyeket a filozófia hosszú története folyamán újra és újra igyekezett az elméletalkotás különféle módszereivel megalapozni. Vajon az olyan jelenségek mint a szerelem, vagy az olyan fajsúlyos kérdések mint isten létezése, a tapasztalati világ bizonyossága, a nyelv mibenléte, az igazság feltételei és a hazugság stb., felvetődnének-e a filozófiai reflexió nélkül, vagy éppen csak annak nyelvén lehetett őket kérdéssé tenni? A tantárgy nem kíván szisztematikus ismeretekkel szolgálni, azt a filozófiatörténetre bízza, inkább egyfajta játékként tekinthető, amely ismerős jelenségek mentén akarja bevezetni hallgatóit a filozófia diskurzusába. - gyakorlati jegy Platón: Phaidrosz. (Szókratész második beszéde), Atlantisz, Bp., 2005. R. Descartes: Értekezés a módszerről. (3. rész), Icon, Bp., 1995. Fr. Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. Atheneum, 1992/3.
Részletek Moore, Wittgenstein és Heidegger műveiből.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés az esztétikába SBB1104 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelő neve és beosztása Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT A tantárgy konkrét műalkotások értelmezhetőségének problémájával igyekszik megszólítani (esetleg provokálni) a hallgatókat, majd néhány meghatározó esztétikai alapfogalom (pl. remekmű, alkotó, befogadás, tapasztalat, élmény stb.) bevonásán keresztül próbál eljutni a művészettel foglalkozó filozófiai reflexió legáltalánosabb problémáinak felvetéséig. A legátfogóbb és legnehezebb kérdések (mint pl. mi a művészet és miért fontos ezt a kérdést feltenni ) megválaszolása természetesen nem célja a tantárgynak, ahogyan szisztematikus ismeretek közvetítése sem, ezt bőven megteszik majd az esztétikatörténet és az ágazati esztétika tantárgyi elemei. Itt, ahol sokan valószínűleg először szembesülnek a művészetet firtató elmélet szerepével, inkább csak e reflexív közeg körülhatárolása a cél eleven problémafelvetések segítségével. - kollokvium Balzac: Az ismeretlen remekmű. Shakespeare: Hamlet. Szophoklész: Oidipusz király. P. Valéry: Eupalinosz vagy az építész. A lélek és a tánc. Gondolat, Bp., 1973. W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Kossuth, Bp., 2000.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelő neve és beosztása Bevezetés az etikába SBB1103 kollokvium Dr. habil. Kiss Lajos András tanszékvezető, főiskolai tanár FT A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek az etika alapfogalmaival és legfontosabb irányzataival, mind szisztematikus, mind pedig történeti értelemben. A tantárgy emellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy képesek legyenek eligazodni a morálfilozófiai érvelések, bizonyítások, ill. az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának a kérdéseiben. - kollokvium Nyíri Tamás: Alapvető etika. Szent István Társulat, Bp. 1995. Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Bíbor, Miskolc, 2001. Arno Arzenbacher: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés a vallástudományba SBB1108 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Janka Ferenc, főiskolai tanár FT A vallástudományi bevezetés általános célja, hogy a hallgatók megismerjék a köznapiempirikus és szaktudományos problémakezelésen túl a vallásfilozófiai kérdezés eredetiségét, jogosultságát és a vallástudományi válaszkísérletek alapvető irányait. A vallástudományi reflexión belül az európai bölcselettörténeti jelentősége miatt sajátos szerepet kap az ún. keresztény filozófia és az ezzel polemizáló, vagy ezt valamilyen alternatívával helyettesíteni szándékozó bölcseleti elméletek. A tantárgy a hallgatók problémaérzékenységének differenciálódását, a kérdezés és válaszolás készségének fejlesztését és a megszerzett elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét kívánja fejleszteni. - Gyakorlati jegy a félév során készített írásbeli dolgozat alapján A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. Tankönyvek, jegyzetek. Emerich Coreth: Isten a filozófiai gondolkodásban. Kairosz, Bp., 2004. Etienne Gilson: Isten és a filozófia. Kairosz, Bp., 2004. Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Cartaphilus, Bp., 2001, 358-391. Janka Ferenc: Hívő értelem, értelmes hit. A Fides et ratio vándorutunk iránytűje. In: Athanasiana 13. (2001) 123-142.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Szakirodalmi információkeresés módszertana SBB1110 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT A tantárgy célja a következőkben foglalható össze: (1) Nyújtson a hallgatóknak gyakorlati ismereteket a szakirodalmi információkeresés módszertanában mind a hagyományos könyvtárakban, mind a digitális információhordozók világában. (2) Nyújtson módszertani alapokat a gyűjtött információk szelektálására, feldolgozására, az idézés és a jegyzetelés technikájára nézve. (3) Vezesse be a hallgatót az információ kezelésének etikai kérdéseibe. (A jogosulatlan adatkezelés, félrevezető hivatkozás és a plágium etikai kérdései.) (4) Ismertesse meg a hallgatót az információtárolás történetileg kialakult rendszereinek írás, könyv, könyvtár, digitális adathordozók a jelentőségével a bölcsészettudományokban. (A bölcsészettudományok felfoghatók szövegekkel foglalkozó tudományoknak.) A tantárgy elsősorban gyakorlati ismereteket nyújt: bemutatja a bölcsészettudományok főbb területeinek alapvető, főként magyar nyelvű kézikönyveit, szaksajtóját és fontosabb adatbázisait, honlapjait; valamint gyakorlati példákon keresztül megismertet az értekező próza egyes műfajaiban tanulmány, esszé, recenzió szokásos és elvárható információkereső és hivatkozási, idézési eljárásokkal. Gyakorlati példákon keresztül megmutatja a technikailag hibás, vagy erkölcsileg helytelen információkeresési és feldolgozási eljárások káros hatásait. A kialakult információtárolási és feldolgozási eljárások kézikönyvek, hagyományos és digitális könyvtárak, hagyományos és digitális szaksajtó jelentőségét és hatását a tudományos tevékenységre elsősorban a magyar művelődéstörténetből vett példák segítségével érzékelteti a tantárgy, ezen belül főként a szaksajtó kialakulására, valamint a szakfordítások kérdésére helyezve a hangsúlyt. A kurzus teljesítésének követelménye: a félév egyéb tanulmányai kötelezettségeinek témájához kapcsolódó szakbibliográfia készítése, egy dolgozat jegyzetapparátusának bemutatása. A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik
Tankönyvek, jegyzetek. Balla Mária: A könyvtárhasználat és a szakirodalmi alkotó munka segédanyag főiskolai hallgatók számára. CSVM TF K., Kaposvár, 1996. Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna. OMIKK, Bp., 1993. Balla Mária: Információforrások és könyvtári szolgáltatások fogalomgyűjtemény. CSVM TF K., Kaposvár, 1999. Rétfalvi Gábor: Információforrások. BDTF, Szombathely, 1998. Bártfai Barnabás, Szűcs Sándor: Az információ-technológia alapfogalmai. BBS-Info, Bp., 2003. Ajánlott olvasmányok: Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem. Válogatott írások. Typotex, Bp., 2003. Balázs Géza, Bódi Zolt (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja tanulmányok. Gondolat, Bp., 2005. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Bp., 2005. (cop. 1996)
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Reprezentáció-elméletek 1-3. SBB1403, SBB1503, SBB1602 Meghirdetés féléve 4, 5, 6. Kreditpont 15 (3 5) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2/2/1+2 Kollokvium SBB1105, SBB1503 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kukla Krisztián, főiskolai docens AK A három elemből álló tantárgy a filozófiai és művészetelméleti gondolkodás egyik legfontosabb alapfogalmának, a reprezentációnak a problématerületét kívánja körüljárni. A Az első féléves nyelvfilozófiai előadás célja a hallgatók megismertetése a nyelv természetét, a nyelv és a gondolkodás viszonyát érintő, a filozófiai hagyományban különösen a 20. századi nyelvi fordulat óta mérvadó kérdésekkel. A nyelvi reprezentáció különböző teóriáinak implikációi után a tantárgy a második félévben a mentális reprezentáció kérdéskörének feltérképezésével folytatódik. Az előadások az érzékeléssel és észleléssel foglalkozó klasszikus, illetve kortárs felfogásokat tekintik át. Foglalkozunk a filozófiai, s különösképpen a fenomenológiai észlelés-elméletekkel, az érzékszervi hierarchia problémájával, illetve az érzékek antropológiai megközelítésével. A tantárgy záró kurzusa az előadásokat immár szövegolvasó és -elemző szemináriummal kiegészítve a kép és képiség azon interdiszciplináris problémáit veszi szemügyre, amelyek manapság a vizuális kultúra címén a művészetelméleti és művészettörténeti tradíciót is új impulzusokkal látják el. Kollokvium. A hallgató tudásának értékelése szóban történik Tankönyvek, jegyzetek. Farkas Katalin Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron, Bp., 2002. Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Bp., 2003. Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Kijárat, Bp., 1997. Vizuális kultúra. Enigma 41. sz. (2004) Jonathan Crary: A megfigyelő módszerei. Osiris, Bp., 1999.
Ajánlott olvasmány: Erwin Straus: Vom Sinn der Sinne. Springer, Berlin, 1956.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Szociológia SBB1604 Kollokvium SBB1109 Dr. Kerülő Judit, tanszékvezető, főiskolai tanár AK A hallgatókat megismerteti a szociológia szemléletével, a mai magyar társadalom jellemzőivel és problémáival. A szocializáció fogalma és funkciói, a társadalmi tanulás módja. A deviancia fogalma, társadalmi okai, leggyakoribb fajtái, elméletek a deviancia okairól. A család funkciói, típusai és jellemzői. Az iskola, az iskolai esélyek egyenlőtlenségei és ennek okai, a kulturális háttér, az iskolai lemorzsolódás tendenciái. A társadalmi struktúra és rétegződés kérdései, a magyar társadalom, a magyar társadalom szerkezete. A társadalmi mobilitás iránya, típusai, a társadalmi mobilitás alakulása Magyarországon, a magyar mobilitás jellemzői és hatásai. Zárhelyi dolgozat Kollokvium Szóbeli kifejezőkészség, a szaktárgy alapkérdéseiben való jártasság, érvelési készség, problémakezelő képesség értékelése. Tankönyvek, jegyzetek. Albert József Farkas István Leveleki Magdolna: Szociológia. Nyíregyháza, 2004. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., 2001. Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, Bp., 1995. Albert József (szerk.): Társadalomismeret. Nyíregyháza, 2003.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Emberismereti diszciplínák 1-4. Meghirdetés féléve 2, 3, 4, 5. Kreditpont 16 (4 4) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása SBB1201, SBB1301, SBB1401, SBB1501 Kollokvium, Gyakorlati jegy SBB1109, SBB1201, SBB1101 Harsányiné Petneházi Ágnes, főiskolai tanársegéd TK A tantárgy keretében pszichológiai alapfogalmak és elméletek megismerése után a hallgatók életközeli tapasztalatokhoz is jutnak a gyakorlatok során. A személyiség-lélektani elméletek közül a tipológiák, dinamikus elméletek és dimenzionális elméletek feldolgozásával jutnak a hallgatók hasznosítható tapasztalatokhoz. A társadalom és egyén kölcsönhatásának törvényszerűségeit ismerhetik meg a szociálpszichológia keretében. Az alkalmazott pszichológiák közül elsősorban a munka- és szervezetpszichológiai ismeretek feldolgozására kerül sor. A hallgatók megismerkednek a filozófia lélekről és testről alkotott meghatározó felfogásaival is. - Kollokvium, gyakorlati jegy A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp., 2003. M. Foucault: A bolondság története. Atlantisz, Bp., 2004. Filozófusok Freudról. (Szerk.: Szummer Csaba Erős Ferenc.) Cserépfalvi, Bp., 1993. Roy Porter: A téboly. Magyar Világ Kiadó, é. n. Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, SHL Hungary Kft., Bp., 2001.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Média és kultúra 1-3. SBB1205, SBB1305, SBB1405 Meghirdetés féléve 2, 3, 4. Kreditpont 12 (3 4) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0, 0+2 Gyakorlati jegy SBB1109, SBB1107 Tantárgyfelelő neve és beosztása Dr. Mester Béla FT A három tantárgyi elemből álló média és kultúra című tantárgy azokat a kihívásokat vizsgálja, amelyek néhány társadalomtudomány (elsősorban a filozófia, a szociológia, valamint a művészettörténet) hagyományos fogalmi rendszereit érték az úgynevezett új médiumok fellépésének következtében. A tömegkommunikáció teoretikus megközelítésének vezérfonalául néhány, több humántudományban is fontos szerepet játszó fogalom szolgál, amelyeken keresztül a történeti anyag problémaközpontú megközelítése is lehetővé válik. A médiakutatás irányzatainak feltérképezése mellett foglalkozunk a kultúraelemzés kérdéseivel: a tömegkultúra és a magaskultúra egymást kölcsönösen átható viszonyával, az archívumok és a kulturális innováció közötti kapcsolattal. A médiaelméleti bevezető félévet az információs társadalom kérdéseivel összefüggésbe hozható etikai dilemmák szemináriumi feldolgozása követi, a tantárgy záró eleme pedig arra kíván választ adni, hogy a hagyományos esztétikai megközelítések mennyiben szolgálnak felülvizsgálatra a kortárs művészettel kapcsolatos kérdésekkel szembesülve. A gyakorlatokon kötelező a részvétel. Írásbeli dolgozat Gyakorlati jegy A gyakorlati jegyek százalékos értékeit az év végén összegezzük, és ez alapján számítjuk a gyakorlati jegyeket. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Ifj. Csákvári J. Malinák J.: Média-galaxis. Szimbiózis, Bp., 1998. Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Ráció, Bp., 2005. Kulcsár Szabó E. Szirák P. (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás. Balassi, Bp., 2003. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Bp., 1998. Kondor Zs Fábri Gy. (szerk.): Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég, Bp., 2003.
Ajánlott olvasmány: Werner Faulstich: Einführung in die Medienwissenschaft. Fink, München, 2002.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Modern filozófiai irányzatok 1-5. Meghirdetés féléve 2, 3, 4, 5, 6. Kreditpont 20 (5 4) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása SBB1202, SBB1302, SBB1402, SBB1502, SBB1601 Kollokvium SBB1101, SBB1108, SBB1402, SBB1502 Dr. habil. Kiss Lajos András, tanszékvezető, főiskolai tanár FT A tantárgy elsősorban betekintést nyújt a modern európai filozófia főbb áramlataiba, bemutatja és elemzi a filozófia tudományának a felvilágosodástól napjainkig terjedő szakaszában felmerült problémáit és azokra adott válaszokat. A tantárgy egyszerre vállalja fel akár választhatóan is a történeti és a problémaközpontú filozófiai műveltség megalapozását, és egyúttal mindkét megközelítésben számos kapcsolódási pontot kínál más társadalom-és bölcsészettudományok alapvetéseihez. Az átfogó szemlélet kialakítása mellett két területen: a vallásfilozófiai és a történetfilozófiai tudományokban kínál intenzívebb elmélyülésre lehetőséget. Évközi zárthelyi dolgozat A félévközi jegyek és a félévet záró kollokvium eredménye alapján Jegyzetek, könyvek. A. Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartaphilus, Bp., 2001. J. H. Störig: A filozófia világtörténete. Helikon, Bp., 1998. R. Schaeffler: A vallásfilozófia kézikönyve. Osiris, Bp., 2003 Romsics Ignác (szerk): A történész mestersége. Rubicon 2003/6 Horvát Pál: Vallásismeret. Calibra, Bp. 1996.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Műelemzés 1-2. SBB1203, SBB1303 Meghirdetés féléve 2-3. Kreditpont 4 (2 2) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy SBB1105 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Onder Csaba, főiskolai tanár MY A tantárgy célja a hallgatók műelemző képességének felmérése, valamint fejlesztése. A szemináriumok ezért elsősorban oly műalkotásokkal foglalkoznak, amelyek egy-egy interpretációs iskola mintadarabjává nőtték ki magukat, illetve amelyek kapcsán széleskörű kritikai vita bontakozott ki (pl. az ellopott levél -vita, Kleist írása a marionettszínházról, az ún. vita a bécsi akcionalizmusról). Módszertani szempontból így célravezetőbbnek tűnik, ha először a műalkotások önálló értelmezésére helyezünk hangsúlyt, majd az idevágó elméletek bevonásával tárgyaljuk az interpretáció tágabb összefüggéseit. Mindeközben terítékre kerülnek olyan kérdések is, mint például a szerző státusza, a mű fogalmának keretei, illetve az interpretáció elméleti problémái. Gyakorlati jegy Önálló kiselőadás, házi dolgozat készítése a megszerzett ismertek, kompetenciák alkalmazáskészségének értékelése Michel Foucault: Mi a szerző? In: uő: Nyelv a végtelenhez. (Szerk.: Sutyák Tibor), Latin Betűk, Debrecen, 1999. E. A. Poe: Az elveszett levél. In: E. A. Poe válogatott művei. Európa, Bp., 1981. Testes könyv 2. (Kis A. A., Kovács S., Odorics F. szerk.), Ictus, Szeged, 1997. Kleist: A marionett-színházról. In: uő: Esszék, anekdoták, költemények. Jelenkor, Pécs, 1995. Paul de Man: Esztétikai formalizálás. Kleist Über das Marionetttheater-je. Enigma 11-12. 1997. Vita a bécsi akcionalizmusról a Holmiban. In: A performance-művészet. (Szőke Annamária szerk.) Balassi, Bp., 2001. 185-253.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Társadalomtudományi ismeretek I. 1-3-4. SBB1204, SBB1404, SBB1504 Meghirdetés féléve 2, 4, 5 Kreditpont 12 (3 4) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Gyakorlati jegy SBB1304, SBB1404 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Trembeczki István, főiskolai docens FT A négy tantárgyi elemet magában foglaló tantárgy előadások formájában nyújt betekintést az adott tudományágakba, integrálva azok társadalomtudományi szempontjából releváns mozzanatait, ugyanakkor kitekintést enged az ember-természet viszony szintetizáló értelmezéseire is. Cél az is, hogy a hallgatók megismerjék az egyes tudománytörténeti korszakokat, iskolákat, alapvető műveket. A tantárgyat megvalósító tantárgyelemek: 1. Néprajz (egy félév) 2. Kulturális antropológia (egy félév) 3. Az ökológia alapjai (egy félév) 4. Környezetvédelem (egy félév) - Gyakorlati jegy A félévközi jegyek eredménye alapján - Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik, Szeged, 2001. Philippe Descola Gérard Lenclud Carlo Severi-Anne Christine Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég, Bp., 1993. Frank Robert Vivelo: Handbuch der Kulturanthropologie. Eine grundlegende Einführung. Stuttgart, 1995.
Tantárgy neve Társadalomtudományi ismeretek I. 2. SBB1304 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Gyakorlati jegy SBB1103 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kukla Krisztián, főiskolai docens FT 8. A tantárgy elsajátításának célja A négy tantárgyi elemet magában foglaló tantárgy előadások formájában nyújt betekintést az adott tudományágakba, integrálva azok társadalomtudományi szempontjából releváns mozzanatait, ugyanakkor kitekintést enged az ember-természet viszony szintetizáló értelmezéseire is. Cél az is, hogy a hallgatók megismerjék az egyes tudománytörténeti korszakokat, iskolákat, alapvető műveket. 9. Tantárgyi program A tantárgyat megvalósító tantárgyelemek: 1. Néprajz (egy félév) 2. Kulturális antropológia (egy félév) 3. Az ökológia alapjai (egy félév) 4. Környezetvédelem (egy félév) 10. Évközi tanulmányi követelmények - 11. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 12. Az értékelés módszere A félévközi jegyek eredménye alapján 13. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló - 14. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik, Szeged, 2001. Philippe Descola Gérard Lenclud Carlo Severi-Anne Christine Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég, Bp., 1993. Frank Robert Vivelo: Handbuch der Kulturanthropologie. Eine grundlegende Einführung. Stuttgart, 1995.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Politológia SBB1306 Gyakorlati jegy Dr. Nádasdi József, tanszékvezető főiskolai tanár PO A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek segítségével a jövő értelmisége megérti a nemzetközi és hazai politikai események összefüggéseit, ezek révén képes szűkebb és tágabb környezetében orientálódni. A politológia mint tudomány és tantárgy. A politika és a politikai rendszer fogalma, típusai. Politikai eszmék és ideológiák. Politikai pártok és szervezetek. A hatalom fogalma, történeti típusai. A legitimáció típusai. A politikai kultúra fogalma, történeti típusai. A magyar politikai kultúra. A politikai szocializáció lényege, funkciói. Gyakorlati jegy A hallgató tudásának értékelése szóban történik Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág, Bp. 1999. Bihari Mihály Pokol Béla: Politológia. Universitas, Bp. 1992. Haskó K. Hülvely I.: Bevezetés a politikatudományba. Villányi úti könyvek. Politikatudományi sorozat. Bp. 1996. Mi a politika? Bevezetés a politika világába. (szerk.: Gyurgyák János), Századvég, Bp., 1994. Politikai filozófiák enciklopédiája. Kossuth, Bp. 1995.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés az irodalomelméletbe SBB2201 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+2 Kollokvium SBB1104 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Karádi Zsolt MY Az előadásból és szemináriumból álló tantárgy célja az utóbbi néhány évtizedben keletkezett legfontosabb irodalom- és kultúratudományi tendenciák áttekintése, a köztük folyó polémiák, illetve közeledési kísérletek ismertetése, tudománytörténeti hátterük vázolása. Napjaink irodalomtudományi diskurzusa rendkívül szerteágazó. A különböző argumentációs stratégiák gyakorlati alkalmazhatóságát nehéz megítélni nehéz mérlegelni, mit olvassunk el a hatalmas választékból, hol helyezzük el a friss információt a már ismert elméletek és módszerek között. A tantárgy orientációs segítséget kínál a jelenkori irodalom- és kultúraelméleti diszkussziókban gyakran használt, de még a szakmai közönség számára sem mindig egyértelmű alapfogalmak között. 1. Hermeneutikai modellek 2. Szociológiai megközelítések 3. Kritikai elmélet 4. Pszichoanalízis 5. Strukturalizmus és szemiotika 6. Dekonstrukció 7. Diskurzusanalízis 8. Újhistorizmus 9. Intertextualitás 10. Rendszerelmélet és konstruktivizmus 11. Gender Studies - Kollokvium A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik
Hima Gabriella: Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai. Eötvös J. Kiadó, Bp., 1999. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Osiris, Bp., 1997. Bókay Antal (szerk.): A posztmodrn irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Bp., 2002.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Esztétikai alapismeretek 1-2. SBB2202, SBB2301 Meghirdetés féléve 2-3. Kreditpont 8 (2 4) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy SBB1105, SBB2202 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kukla Krisztián AK A két elemből álló tantárgy célja az esztétika diszciplináris határainak hozzávetőleges megrajzolása.. Az első, propedeutikai jellegű félév előadás formában foglalkozik az esztétika mibenlétével, a filozófia és az esztétika fő kapcsolódási területeivel, ill. az esztétika néhány alapfogalmával (művészet, műalkotás, szép, fenséges, mimézis, kreativitás stb.). A második félév tudományos írással foglalkozó műhelyszemináriumot foglal magában, ennek célja a műelemzés alapvető szakmai kritériumainak és fogalmi apparátusának megismertetése, ill. a műelemző iskolák és hagyományok körében való tájékozódás megalapozása. Mindez kanonikus művek elemzése és kritikaírásgyakorlatok segítségével történik. Gyakorlati jegy A hallgató tudásának értékelése szóban és írásban történik Szemelvények az alábbi művekből: W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Kossuth, Bp., 2000. Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat. Csokonai, Debrecen, 2003. Az esztétika vége avagy se vége, se hossza? (Szerk.: Bacsó Béla), Ikon, Bp., 1995. Változó művészetfogalom. Kortárs frankofon művészetelmélet. (Szerk.: Házas Nikoletta), Kijárat, Bp., 2001. Továbbá Platón, Arisztotelész, Paul de Man, A. C. Danto, A. Baeumler stb. műveiből.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés a műalkotás-elemzésbe 1-4. SBB2302, SBB2403, SBB2504, SBB2603 Meghirdetés féléve 3, 4, 5, 6. Kreditpont 8 (4 2) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Gyakorlati jegy SBB1105 Dr. Onder Csaba, főiskolai tanár MY A négy félévnyi, szemináriumi formában oktatott tantárgy alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókat az európai kultúra legkiemelkedőbb irodalmi, képzőművészeti, filmes és zenei műalkotásaival, és hogy elősegítse a műalkotások elemzéshez nélkülözhetetlen gyakorlati képesség fejlesztését.. Ezek a tantárgyi elemek szükségszerű kiegészítői az ágazati esztétika és az esztétikatörténet tantárgyak átfogó elméleti problematikáinak. Ezért a műalkotáselemzés képességének fejlesztése egyaránt magában foglalja az elméleti ismeretanyag alkalmazásának, illetve a műalkotások különféle kulturális kontextusokhoz való kapcsolásának elősegítését. Mindeközben a kanonizált, vagy klasszikus alkotások mellett nagy súlyt kívánunk fektetni azokra a kortárs alkotásokra is, amelyek még nem estek át a kanonizáción (esetleg nem is fognak), s amelyek szubverzív erejükkel kifejezetten alkalmasak rá, hogy örökös reflexióra késztessék a hallgatókat a klasszikus művekre érvényesített művészetfogalom vonatkozásában. A műelemzés azonban nem pusztán valamely elmélet applikációja a műalkotásokra, hanem jórészt maga is produktív, ha tetszik kreatív tevékenység, amelynek kiformálásához elengedhetetlen az invenciózusság, a nyelvi kompetencia, az elemzés szempontrendszerének örökös gazdagítása is. Mindezt hivatottak elősegíteni a közös műelemzések, és az önálló hallgatói tevékenység megfelelő motiválása. Az említett képességfejlesztő gyakorlatok arra irányulnak, hogy a hallgatókat lehetőség szerint értő, a művészet aktuális kérdéseire és problémáira is érzékeny műélvezővé formálják, illetve hogy széles körben kamatoztatható ismeretekkel felvértezve versenyképessé tegyék őket a kulturális munkaerőpiacon. - Gyakorlati jegy
Önálló kiselőadás, házi dolgozat készítése a megszerzett ismeretek, kompetenciák alkalmazáskészségének értékelése A szemináriumvezető által meghatározott műalkotások, és a velük kapcsolatos szakirodalom.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 4-5. Kreditpont 8 (2 4) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Klasszikus és művészetelméletek és esztétikák 1-2. SBB2402, SBB2502 Kollokvium SBB1105, SBB2402 Dr. Kukla Krisztián AK A tantárgy keretében meghirdetett két tantárgyi elem a művészetről és a szépségről alkotott filozófiai gondolatok történetét a klasszikus görögségtől egészen a 19. századig követi nyomon előadások formájában. Emellett az esztétikatörténet törzsanyagát (Platóntól Hegelig) szövegelemző szemináriumok ismertetik meg közelebbről a hallgatókkal. Az előadások feladata nemcsak az esztétikatörténet tényanyagának közvetítése, hanem egyszersmind a történeti tudat erősítése is, azoknak a problémáknak a világossá tétele, amelyek egy diszciplína történeti összefüggéseiben szükségszerűen felvetődnek, illetve a diszciplínatörténeti kutatás mai lehetőségeinek a vázolása (mint pl. mit jelent a probléma-, a fogalom- vagy a szellemtörténeti elemzés, a Foucault-i archeológia, azaz a genealogikus szemléletmód stb.). Végül elválaszthatatlan része e történeti tudat kiformálásának persze annak megvilágítása is, hogy miért bizonyulnak bizonyos művek mind a mai napig megkerülhetetlennek, mi több mértékadónak, vagyis klasszikusnak. Természetesen nem célunk, hogy a hallgatók ennek az időszaknak a teljes esztétikatörténeti anyagát két félév alatt teljes terjedelmében és mélységében átolvassák és elemezzék, a szemináriumok többnyire csak műrészletekkel foglalkoznak. A kanonikus műelemzés tantárgy egyes elemeinek keretei között azonban bőven nyílik lehetőség teljes művek megismerésére és az ehhez szükséges interpretációs, kutatás-módszertani, (idegen nyelvű) olvasásstratégiai stb. technikák elsajátítására. Szóban annak ellenőrzése és értékelése történik, hogy az adott félév során előadott ismereteknek a hallgató birtokában van-e. Gyakorlaton a hallgató tudásának írásbeli értékelése történik. A félév végi vizsgáztatás szóban történik a hallgatókkal előzetesen megismertetett témakörök alapján.
E. Grassi: A szépszég ókori elmélete. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997. U. Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Európa, Bp., 2002. Gilbert Kuhn: Az esztétika története. Gondolat, Bp., 1966. Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. sz-i esztétikában és logikában. Enciklopédia, Bp., 2002. Fr. Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Bp., 1986.
Tantárgy neve TANTÁRGYLEÍRÁS Meghirdetés féléve 5-6. Kreditpont 20 (2 5) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kortárs és művészetelméletek és esztétikák 1-2. SBB2503, SBB2602 Kollokvium SBB2301 Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT A tantárgy az esztétikának és a művészetelméletnek a 19. század végétől napjainkig terjedő időszakban kitermelt legfontosabb irányzataival foglalkozik, így felöleli a meghatározó elméleti iskolák (fenomenológia, egzisztencializmus, hermeneutika, szemiotika, strukturalizmus, posztstrukturalizmus, pszichoanalízis, alaklélektan, analitikus filozófia, narratológia stb.) művészetről alkotott reflexióit. A tantárgy elemei kellő súlyt adnak annak a 20. században folyvást érvényesülő kihívásnak is, amit a művészi praxis jelent(ett) a művészetelmélet számára, és ami a művészetfogalom örökös újradefiniálásában ölt(ött) testet. A tantárgy legfontosabb célja az elméleti ismeretek közvetítésén túl olyan nyitottság kiformálása a hallgatókban, amely nemcsak a kortárs művészet értő befogadására teszi őket képessé, hanem ha kell, elméletileg megalapozott, világos érvelésre is ízlésítéleteik és értékpreferenciáik alátámasztása érdekében. Ez utóbbi érvényesítése különösen fontos egy olyan szakember képzésében, aki a kultúra helyi és regionális rendszerében nagyobbrészt kortárs műalkotásokkal szembesül, s esetenként éppen ő lesz hivatott döntést hozni róla, hogy ezek közül melyek kapjanak nyilvánosságot a médiumok és kulturális közintézmények kommunikációs tereiben. Végül természetesen az is célja e tantárgynak, hogy a kortárs elméletek magasabb szintű (MA) feldolgozását előkészítse. A gyakorlati munka folyamatos ellenőrzése és rendszeresen íratott zárthelyi dolgozatok segítségével. Szóban annak ellenőrzése és értékelése történik, hogy az adott félév során előadott ismereteknek a hallgató birtokában van-e. A hallgató tudásának írásbeli értékelése az elért százalékos eredmények alapján történik. Az év végi vizsgáztatás szóban történik a hallgatókkal előzetesen megismertetett témakörök alapján.
A. C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Bp., 1997. Fenomén és mű. (Szerk.: Bacsó Béla), Kijárat, Bp., 2003. A művészet vége, avagy se vége, se hossza? (Szerk.: Bacsó Béla), Ikon, Bp., 1995. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Ictus, Szeged, 1999. Th. W. Adorno: A művészet és a művészetek. Helikon, Bp., 1999.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Ágazati esztétikák 1-3. Tantárgy kódja SBB 2401, SBB2501, SBB2601 Meghirdetés féléve 4, 5, 6. Kreditpont 12 (3 4) Összóraszám (elm+gyak) 2+2 Számonkérés módja Kollokvium SBB1102,, SBB2301 Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Csobó Péter, főiskolai docens FT A tantárgy egyfelől arra keresi a választ, hogy miként ágyazódott be az egyes művészetek elméleti megítélése és tematizálása az esztétika, ill. az európai kultúra tágabb összefüggésébe, hogy milyen szerep jutott az egyes művészeteknek a filozófiai esztétikák rendszerében. Másfelől azoknak a diskurzusoknak a genezise és rendje alkotja e tantárgy témáját, amelyek (nagyobb részt a 19. század ellenhegeliánus lendületéből táplálkozva) immár önálló elméleti tudásformában kívánták rögzíteni az egyes művészetei ágak mibenlétét, esztétikai sajátosságait és kulturális rangját. A képzőművészet, a zene és a film filozófiai reflexiójának azt a szintjét járják be e tantárgy egyes elemei, amelyen egyaránt kívánatos e művészetek történeti összefüggéseinek, szakterminológiájának, kis mértékben technikai problémáinak is az ismerete. A tantárgy célja továbbá az e művészetekhez kapcsolódó legfontosabb műértelmező hagyományok és iskolák elméleti hátterének áttekintése, az e tekintetben kanonizált művek megismertetése, és az önálló műértelmező képességhez nélkülözhetetlen szorosabb szakesztétikai előfeltevés-rendszerek történeti-kritikai elsajátíttatása. - Kollokvium A hallgató tudásának értékelése írásban és szóban történik. David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, Bp., 1996. Konrad Fiedler: Művészeti írások. Kijárat, Bp., 2005. Oscar Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Corvina, Bp., 1998.
Zene és Szó. Zeneesztétikai szöveggyűjtemény. Szerk.: Csobó Péter György. Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 2004. Carl Dahlhaus: Az abszolút zene eszméje. Typotex, Bp., 2004.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Kanonikus művek elemzése 1-3. SBB2406, SBB2506, SBB2605 Meghirdetés féléve 4, 5, 6. Kreditpont 6 (3 2) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy SBB1203 vagy SBB1303 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Onder Csaba, főiskolai tanár MY A tantárgy (és annak tantárgyi elemei) célja a legalapvetőbb, kanonikusnak számító esztétikák bemutatása. A tantárgy a kijelölt szövegek részletes, lassú és beható közös olvasásával kívánja beavatni a hallgatókat a kanonikusnak számító szövegek világába. A tantárgy legalapvetőbb módszere a közös elemző és értelmező munka, amely egy adott szöveget próbál minél alaposabban feltárni, rámutatva annak hatására és lehetséges kapcsolódási pontjaira is. A kanonikus művek olvasása lehetőséget nyújt arra is, hogy a hallgató közvetlenül ismerje meg azokat az elsődleges forrásokat, amelyeket egyébként és jobbára csak közvetett módon, másodlagos forrásokból ismer. A tantárgy, módszerével összhangban, kurzusonként csak egy-két forrásszöveget vizsgál, amely így kötelező irodalomnak tekinthető. - Gyakorlati jegy 60 %-tól elégséges 70 %-tól közepes 80 %-tól jó 90 %-tól jeles Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája. Ictus, Szeged, 1997. August Wilhelm Schlegel Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, Bp., 1980. Sören Kierkegaard: Vagy-vagy. Osiris, Bp., 1994. Friedrich Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Bp., 1984.
Hans-Robert Jauss: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp., 1999. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Ictus, Szeged, 1999.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Művészeti problémakezelés 1-4. Meghirdetés féléve 3, 4, 5, 6. Kreditpont 8 (4 2) Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása SBB2303, SBB2405, SBB2505, SBB2604 Gyakorlati jegy Dr. Kukla Krisztián, főiskolai docens AK A négy szemináriumból álló tantárgy egyfajta integratív szerepet játszik az esztétikai szakirány képzési struktúrájában. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a konkrét műelemzések során nyert tapasztalatok tematikus reflexióját célozza meg, másrészről pedig úgyszólván az ellentétes utat bejárva arra összpontosít, hogy bizonyos elméleti problémák miként jelennek meg az egyes művészeti ágakban. A tantárgy első féléve a narráció témája köré szerveződik, s különböző vándormotívumok (Tékozló fiú, Pygmalion, stb.) nyomon követésével vizsgálja meg az elbeszéléstechnika sajátos formációit. A következő félév témája a tér és az idő, szintén tematikus és technikai megközelítésben (kronotoposzok, a zenei idő kérdésköre, a színházi tér stb.). A harmadik félév a művészeti intézményrendszerhez kötődő teoretikus és pragmatikus kérdéseket tekinti át (a művészetek ún. intézményes elmélete, a múzeumok története és változó funkciói, a zenei interpretáció, a színház mint kultúraközvetítő hely, a művészeti képzés aktuális problémái). A tantárgy záró féléve pedig a műkritika kérdéseit öleli fel. Ez egyfelől az egyes művészeti ágak kritikatörténeti oldalának bemutatását jelenti, másrészt a kritikusi tevékenység mibenlétének kérdéskörét. A tantárgyhoz e felépítésből fakadóan kiállítás és koncertlátogatások, színházi előadások megtekintése, illetve kritikaíró gyakorlatok kapcsolódnak. Zárthelyi dolgozat a félév folyamán, gyakorlati jegy a szorgalmi időszakban. A hallgató tudásának értékelés szóban és írásban történik. Walter Benjamin: A műkritika fogalma a német romantikában. Gond-Cura, Bp., 2005. Rényi András: A testek világlása. Kijárat, Bp., 1999. George Kubler: Az idő formája. Gondolat, Bp., 1992. Vulgo 2005/1-2. sz. zenei blokkja. Thomka B. (szerk.): Narratívák 2. Történet és fikció. Kijárat, Bp., 1998.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Gondolkodók a nevelésről TKB1101 Meghirdetés féléve Folyamatos Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. habil. Venter György TK A tantárgy általános célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a különböző korok és társadalmak legkiemelkedőbb gondolkodóinak nevelésről, oktatásról, iskoláról vallott gondolataival, ezáltal tisztábban lássák azokat a folyamatokat és tendenciákat, melyeket a kiemelkedő újítások indukáltak és vezéreltek. Ókori keleti gondolkodók a nevelésről /Konfuciusz, Uddalakka/. Szókratész, Platon, Arisztotelész, M. F. Quintilianus a nevelés céljáról és feladatáról. Aurelius Augustinus vallomásai. Itáliai, német, francia és magyar reneszánsz gondolkodók a nevelésről. A reformáció-ellenreformáció gondolkodóinak hatása a nevelésügyre, iskolára. A korai polgári gondolkodók (Comenius, John Locke, Apáczai Csere János) műveinek pedagógiai értékei. A pedagógia elméleti zsenije (J. J. Rousseau) és a legnagyobb pedagógus J. H. Pestalozzi életműve. Pedagógiai elmélet, elméleti pedagógia / J. F. Herbart pedagógiája / Pedagógiai gondolkodók a XIX-XX. századi Európában és Magyarországon. Kollokvium. A hallgató tudásának értékelése írásban történik. Horváth László Pornói Imre: Neveléstörténet. Bessenyei, Nyíregyháza, 2002. Horváth László Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény 94 Kiadó Nyíregyháza, 2003.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A nevelés társadalmi alapjai TKB1201 Meghirdetés féléve Folyamatos Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Márton Sára TK A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nevelés antropológiai megközelítésével, az enkulturáció, a szocializáció és az individualizáció folyamatával. A nevelés mint nembeli reprodukciós folyamat meghatározása, az időkeretek társadalmi és nevelési szerepe a generációk szerepe a kultúra hagyományozódásában, a társadalmi létezés egyéni keretei, a család, a vallás és az állam kölcsönhatásai, a kulturális szabályozás zavarai, a kultúra tradicionális és új rétegei. Kollokvium. A félévi munka eredményességétől függően. Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémia, Bp., 1996. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999. Kron: Pedagógia, Osiris, Bp., 1977. Pataki Ferenc: Kollektív, társas, társadalmi. Akadémia, Bp., 1999. Forray R. Katalin Kozma Tamás: Társadalmi tér és oktatási rendszer. Akadémia, Bp., 1992.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Bevezetés a pszichológiába TKB1103 Meghirdetés féléve Folyamatos Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+1 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Györgyiné dr. Harsányi Judit TK Megismertesse a hallgatókat a pszichológia történetével és módszereivel. 2. A tantárgyi program A pszichológia tárgya, rövid története, módszerei. A lelki jelenségek funkciói, sajátosságai. A pszichikum és az idegrendszer kapcsolata. A megismerési folyamatok jellemzői. A figyelem szerveződése. Érzelmi folyamatok és affektív jellemzők. A motiváció mechanizmusai. Az akarattal irányított cselekvés folyamatai. Konatív tulajdonságok. A személyiség fogalma, szerkezete. Tipológiák, személyiségelméletek. - Kollokvium A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján vizsga. 7. Kötelező, ajánlott irodalom A pszichológia alapjai (szerk.: Bernáth László Révész György) Tertia, Bp., 1998. Atkinson: Pszichológia. Osiris Századvég, Bp., 1994. Hadházy Jenő: A pszichológia alapjai. Élmény 94. Bt. Nyíregyháza, 2003.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A tanárjelölt személyiségfejlesztése ja TKB1204 Meghirdetés féléve Folyamatos Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Györgyiné dr. Harsányi Judit TK Személyiség-lélektani alapismeretek. Különböző kiscsoportos technikák megismerése és alkalmazásának kipróbálása, jelenségek kontextusba helyezése, egyidejű több szempontú megközelítés, lelki egészségre fókuszálás, a saját személyiség munkaeszközként kezelése. Az önismeret és a társismeret jellemzői. A személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A hétköznapi megismerés pszichológiai csapda-helyzetei. Önismeretet fejlesztő gyakorlatok: az én megjelenítése az interperszonális kapcsolatokban, az együttműködés, az információáramoltatás. Gyakorlati jegy Szemináriumi jellegét figyelembe véve a tárgy gyakorlati jeggyel zárul. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Allan Pease: Testbeszéd. Park, Bp., 1989. Pálhegyi Ferenc: Személyiséglélektani kalauz. Tankönyvkiadó, Bp., 1981. Joseph Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp., 1989.