Luttenberger Zoltán Pénzügyi Tervezés 2011 Pénzügyi Tervezés 2011
Bevezető Mi a pénzügyi tervezés? Ki a jó pénzügyi tervező? Ezekre a kérdésekre a Pénzügyi Tervezés 2011 elektronikus könyv választ ad az olvasónak és bevezeti egy olyan új világba, mely Magyarországon és egész Európában, sőt világszerte ezekben az években kezd kibontakozni. Ki a pénzügyi tervező? Ez fontos kérdés - az ügyfélnek mindenekelőtt. A bankár? A biztosítási ügynök? A befektetési tanácsadó? A menedzser? A professzor? A könyvelő? Aki "Pénzügy Terv" című dokumentumot ad át? Aki pénzügyi tervezőnek hívja magát? Aki valamilyen tervezői minősítést hord a névjegykártyáján? Nem. A helyes válasz: Pénzügyi tervező az, aki pénzügyi terveket készít tisztességes és szakszerű módon. Mindenki más, akit felsoroltam, csak szeretne pénzügyi tervező lenni, sőt, ami sokkal rosszabb, annak adja ki magát, de valójában vagy nem tervező, vagy nem az ügyfél érdekében jár el, ha ennek a egyszerű meghatározásnak sem tesz eleget. És honnan tudjuk, hogy mitől lesz a tervezés szakszerű és tisztességes? Erre is tudunk pontosan válaszolni: A pénzügyi tervezés nemzetközi és nemzeti szabványai egzakt módon, a tervezői munkakör (statisztikai) felmérésével meghatározták a kompetenciaprofilt, vagyis, hogy milyen tudás (kompetenciák) kell(enek) a pénzügyi tervezéshez. Hasonló módon, egyetértés alakult ki abban is, hogy a tisztességes tervezés olyan ellenőrzött bizalmi ügyfélkapcsolatot jelent (fiduciary standard of duty, Standard of Care), melyben az ügyfélérdek elődlegessége kétséget kizáróan érvényesül. Ezt a viszonylag friss meghatározást a fee only (csak díjalapú) tervezők szervezetei után a US CFP Board is kihirdette 2008-ban, és ezzel forradalmian új követelményt támasztott: a pénzügyi tervezőnek bizonyítható módon az ügyfél érdeke szerint kell eljárnia, minden esetben, akkor is, ha nem pénzügyi tervezői minőségében dolgozik (hanem tanácsot ad, terméket értékesít stb.). A hétköznapok nyelvére lefordítva, a pénzintézetek megbízásából dolgozó pénzügyi szakemberek (az eladók) beláthatatlan dilemmával szembesülnek: a megbízójuk helyett, aki fizeti őket, kizárólag a vevő, az ügyfél érdekeit kellene képviselniük. Ezért az elkövetkező évek fontos fejleménye lesz, hogy kik nyújtanak pénzügyi tervezést ellenőrzött bizalmi ügyfélkapcsolatban és kik nem, kik képviselik az eladók Pénzügyi Tervezés 2011
(pénzintézetek) érdekeit és kik állnak a vevők és a fogyasztóvédelem oldalán. Meg kell említeni itt egy világszerte terjedő munkamódszert és közösséget, a fee only tervezőket, akik díjazást csakis és kizárólag az ügyféltől fogadnak el, és akik szerint minden olyan tervező, aki díjazást (jutalékot) kap, nem lehet igazi képviselője az ügyfélnek - szinte szélsőséges, de világos és logikus álláspont, ami jól rámutat az alapvető érdekkonfliktusra. 2010-ben lépett hatályban a Frank-Dodd törvény az USA-ban, mely minden befektetési szakemberre (RIA, registered rep., brokerdealer) egységes fiduciális kötelezettséget ír elő, megszüntetve ezzel a szerepváltogatásokból és a megfelelőségi tesztek gumiszabályaiból adódó tömeges visszaélések lehetőségeit. Hasonló módon, az Európai Unióban a MiFID jelentett lényeges változást. Bár értelmezési kérdések, az egyes konkrét nemzeti megvalósítások és a számos kivétel kétségessé tette a hatását, a kiegészítések, revíziók és mindenekelőtt a bírói gyakorlat egyre inkább egyértelmű tette pozitív fogyasztóvédelmi hatását az ügyfélérdek, a transzparencia és a megfelelőségi teszt szabályainak alkalmazásával konkrét esetekben, sokszor precedens értékű döntésekkel. A jó pénzügyi tervező tehát olyan pénzügyi terveket készít, melyek az ügyfelek igényeinek és érdekeinek legjobban megfelelnek. Szakszerű és tisztességes munkát végez, ami hozzáértésen, gyakorlottságon és világos,ellenőrzött etikai kötelezettségvállaláson alapszik. Kiismeri magát a befektetések, nyugdíj, biztosítás, adó, hagyaték, vállalkozás fő kérdéseiben és összefüggéseiben, módszeres igényfelmérést, pénzügyi elemzéseket végez, kidolgozza a hosszútávú pénzmozgásokat (cash-flowt), feltárja a vagyonmérleg összefüggéseit és az ügyfél kockázati profilját. Ugyanakkor tudja, meddig tart a saját kompetenciája és mikor kell bevonnia szakértőt egyes speciális kérdésekkel kapcsolatban. Szociális és pszichológiai készségeivel segít az ügyfél, a család életcéljainak feltárásában, a félelmek, vágyak és érzelmek megértésében és kezelésében. Tervező társaival megosztja szakmai tapasztalatait, eredményeit, hozzájárul a szakmai közösség fejlődéséhez, miközben maga is tanul a többiektől. Fontos kérdés, hogy bízhatok-e a pénzügyi tervezőmben, és hogy a tervezőt minősítő védjegyet valóban hiteles pénzügyi tervezők ellenőrzik-e? A Regisztrált Pénzügyi Tervező és a Minősített Pénzügyi Tervező szakemberek teljes transzparenciát (érdekek és jutalékok és minden, az ügyfélkapcsolatban releváns lényegi információ közlése) kell vállalniuk, valamint az ügyfélérdek elsődleges szempontként való követését. Ezen túl, természetesen magas szakképzési követelményeket teljesítenek és csak azokon a területeken tervezhetnek, ahol -képzettségüktől, végzettségüktől, sőt minősítésüktől függetlenül- a szükséges és elvárt hozzáértéssel rendelkeznek. Ezeket a követelményeket MPTSZ a világon az elsők között vezette be és ez erősen megszűri a védjegyet használó szakemberek társaságát. Idézzük fel a bizalmi ügyfélkapcsolat Pénzügyi Tervezés 2011
elvárásait az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetségének szabványa szerint: Gondosan és jó szándékkal dolgozom, Nem vezetem félre az ügyfeleket, Valós és teljeskörű tájékoztatást nyújtok, Az érdekellentéteket feltárom és tisztességes módon kezelem. Forduljanak tehát egy jó pénzügyi tervezőhöz! Érdemes. Rendezett pénzügyek, kiszámíthatóbb élet vár Önökre. Mi szükséges a sikeres pénzügyi tervező munkához? Szükség van természetesen ügyfelekre - akinek nincsenek ügyfelei, az csak beszél a pénzügyi tervezésről, de honnan tudná, hogy mi is történik valójában? Sokféle ügyfél van a gyakorlatban: HNWI High Net Worth Individuals, lakossági és upper retail, KKV, de tágabb értelemben tkp. mindenki, akivel beszélget a tervező, akár life planner vagy egyszerűen facilitátori szerepében. Mi kell még a tervezéshez? 3 fő dologra van szükség: 1. Pénzügyi tervezőre: szakszerű és tisztességes, bizalmi ügyfélkapcsolatban dolgozó szakemberre. 2. Pénzügyi tervező szoftverre, mégpedig olyanra, ami a szakszerű és tisztességes pénzügyi tervezéshez készült (és nem más feladatokra vagy más üzleti célokkal). Ilyen például a Planplus cég Planit TM ("Tervezd meg") szoftvere www.planplus.com 3. Gyakorló pénzügyi tervező szakemberek élő közösségére. Ilyen például az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége http:// www.fpanet.org/ vagy az MPTSZ www.mptsz.org vagy a CIFA www.cifango.org És mi szükséges a pénzügyi tervezők hiteles szövetségeinek működéséhez? Működjön valóban demokratikus, alulról szerveződő és transzparens (átlátható) módon. Irányítsák senior gyakorló pénzügyi tervezők. Legyen nonprofit szervezet, melyet nem a támogatók, vagy éppen a tagok egy szűk körének pénzügyi és személyes érdekei és pénze befolyásol. Ellenőrizhető hitelességgel képviselje a bizalmi ügyfélkapcsolatban dolgozó tervezőket, és az ügyfelek (fogyasztók) érdekeit. Itt nagyon nagy figyelemre van szükség, az elmúlt évek megmutatták, ki mindenki lehet az ügyfél ellen a (deviza)hitelek, a nyugdíj, a Pénzügyi Tervezés 2011
befektetések stb. területén. Tegye minél több embernek hozzáférhetővé a pénzügyi tervezést és az abból fakadó anyagi és életviteli előnyöket, a nemzeti nyelven, a nemzeti-kultúrális sajátosságok és érdekek mentén építse fel és működtesse a pénzügyi tervezés szabványát. Ápoljon szoros kapcsolatot a fogyasztókkal, fogyasztóvédelemmel és vegye figyelembe kéréseiket, javaslataikat, ajánlásaikat. Védje a fiduciális tervezők közösségének érdekeit, a védjegyeket és egyéb szellemi tulajdonokat, vagyoni jogokat. Legyen aktív és hasznos tagja a pénzügyi tervezők nemzetközi közösségeinek. Legyen nyitott minden jószándékú, őszinte és hasznos kezdeményezésre. Pár szót szánjunk arra is, milyen ne legyen a pénzügyi tervezők szövetsége. Ne irányítsák, és érdemben ne befolyásolják, közvetve sem, pénzintézetek vagy iskolák - ez esetben ugyanis aligha lehet a bizalmi ügyfélkapcsolat és ügyfélérdek elsődlegességét és a tervezői gyakorlat irányító szerepét meggyőző módon érvényesíteni. Ne legyen elitista sem, mert akkor a tervezés elterjesztése helyett annak elzárására, a hozzáférés korlátozására fog törekedni. Ha a leírtak működnek a gyakorlatban, akkor ezen tervezők ügyfelei számos kellemetlenséget elkerülnek. Nem fognak erejükön felüli hitelekre szerződni, nem vállalnak ellenőrizhetetlen árfolyam- és kamatkockázatokat, nem esnek hozamígéretek rabságába, nem "felejtenek" el megkötni egyszerű de fontos biztosításokat, nem hamis marketingszlogenek alapján választják ki pénzügyi szolgáltatóikat, nem rónak le évtizedeken keresztül felesleges és horror magas díjakat és költségeket és még sorolhatnánk tovább, milyen veszélyek leselkednek a pénzügyekben a jámbor fogyasztókra. Mindez persze nem mentesíti a vevőt a józan ész követelményei alól: addig nyújtózzon,amíg a takarója ér, legyen előrelátó és ne legyen naív, ami kötelezettséget vállalt, azt tisztességes módon teljesítse, és ne spóroljon a tervező díján - hogy tervező híján a sokszorosát fizesse meg a rossz pénzügyi döntések következményeként. És hogyan kezdődött a pénzügyi tervezés? 1969-ben tucatnyi szakember leült Chicagoban, hogy létrehozzon egy új szakmát. Bár a pénzügyi tervezés gyakorlatát és a tervezők létszámát tekintve még mindig az USA a világ vezető országa ezen a területen, immár százezrek szereztek nemzetközi vagy nemzeti minősítést a pénzügyi tervezésben. Sőt, egyre többen mondják, írják, hogy ők pénzügyi tervezők - de valójában még kevesen vannak, akik az előbb leírtak szerint dolgoznak. Magyarországon 2008-ban adta ki az első Regisztrált Pénzügyi Tervező minősítéseket az MPTSZ. 2009-ben a pénzintézeti lobbi és iskolái menetrendszerűen létrehozták az "ellenszövetséget" annak minden szokásos akciójával, aminek a hitelessége a válság közepén persze elhanyagolható volt. 2010-ben MPTSZ vendégeként Pénzügyi Tervezés 2011
Magyarországon rendezte éves nemzetközi találkozóját az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége, és bemutatkozott a világszínvonalat jelentő, kanadai Planplus Inc. ( Több mint terv Rt. ) pénzügyi tervező szoftvere, a Planit TM ("Tervezd meg"), immár magyar nyelven is. Több földrészről, számos országból érkeztek a vendégek, senior pénzügyi (tervező) szakemberek, akik látogatásukkal ismerték el MPTSZ és a magyar pénzügyi tervezők sikeres munkáját. Megkezdődött a kollega-kontroll nehéz vállalkozása, és MPTSZ Egyesület Alapszabályában is megerősítette a fiduciális követelményt. RPT szakemberek beléptek a tervezők nemzetközi közösségébe. Végül, a magyar alapító atyák munkájának egyfajta betetőzéseként, 2011- ben MPTSZ felvételt nyer a pénzügyi tervező ipar, szakma alapító szervezetének, az FPA Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége leányszervezetei közé, elsőként a régióban. MPTSZ bevezette a pénzügyi tervezést Magyarországon. A fogyasztók és az autonóm pénzügyi szakemberek szempontjából ez a pénzügyi rendszerünk (egyik) legnagyobb vívmánya a rendszerváltás óta, mivel megnyitotta az utat a valóban szakszerű és tisztességes pénzügyekhez. Köszönet az RPT szakembereknek, MPTSZ támogatóinak és azoknak az amerikai, angol, új-zélandi, olasz, svájci, német (és nem sorolom tovább, mert sokan vannak) pénzügyi szakembereknek, akik ebben támogattak és támogatnak minket, magyar pénzügyi tervezőket. Külön köszönet illeti MPTSZ alapítóit és az Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetségét, akiknek értékes és kitartó támogatása nélkül nem juthattunk volna el ide. Budapest, 2011. március Baráti üdvözlettel, Luttenberger Zoltán PhD, RPT www.luttenberger.info MPTSZ alapító, elnök, az FPA Amerikai Pénzügyi Tervezők Szövetsége Nemzetközi Tanácsadó Testületének tagja Pénzügyi Tervezés 2011
57 3. F EJEZET A PÉNZÜGYI TERVEZÉS TERÜLETEI A fejezet tartalma: A tervezés területei a CFP szabvány szerint 57 Befektetés 58 Biztosítás 71 Nyugdíj 79 Adótervezés 85 Tanulmányok, képzési költségek 86 Hagyatéktervezés 89 A tervezés területei a CFP szabvány szerint 1 A pénzügyi tervezés általános elvei A tervezés folyamatáról átfogó képet nyújt. Ide tartozik a tanácsadó-ügyfél kapcsolatának elemzése, a pénzügyi terv bevezetése és folyamatos felügyelete, a kockázati tényezők és az ügyfél személyes viselkedésének ismerete, valamint a vagyonfelmérési technikák is. Részletezi továbbá a Pénzügyi Tervező működésének gazdasági és jogi feltételeit, a pénzügyi tervezés szabályozási és etikai kérdéseit. Matematikai számításokat is leír. 2 Biztosítás és kockázatkezelés A terület bemutatja a biztosítási alapelveket, a vagyon- és felelősségbiztosításokat, valamint a személybiztosítást is. Áttekinti a pénzügyi/befektetési és biztosítási kockázatokat, és a kockázatok mérésének formáit. A jövedelmi és hagyatéki adókat biztosítások szempontjából vizsgálja, tanácsokat ad a biztosítás díjának fizetéséről is. Külön kitér a biztosítások nyugdíj- és hagyatéktervezési szerepére is. 3 Vállalati előgondoskodás A munkáltató által finanszírozott (csoportos) élet-, baleset- és betegbiztosítási juttatások területe. Kitér a részvényopciókra is.
58 Pénzügyi Tervezés 4 Befektetések tervezése Leírja a különböző befektetési típusokat, elemzi és számszerűsíti a befektetési kockázatokat és a lehetséges hozamokat. Elemzi a befektetési stratégiákat, meghatározza a portfólió felosztás formáit. Kitér az eszközárazási modellekre, az adóoptimalizálási lehetőségekre és a pénzügyi piacok működésére vonatkozó állami szabályozásra. A kamatok, infláció, monetáris és fiskális politika jelentőségét is részletezi, mint a befektetéseket befolyásoló tényezőket. 5 Adóoptimalizálás A jogszabályok keretein belül az adócsökkentési lehetőségeket mérlegeli. Áttekinti az adózási szabályokat, a jövedelemadó felépítését és az adózás alapjait. Leírja, milyen adókat kell fizetni vagyonátruházás, lakásvásárlás, befektetések, válás, vállalkozások után. Tartalmaz különböző adószámítási módszereket, adózási stratégia tervezését, külön kitér az adózás egyes buktatóira. 6 Nyugdíjtervezés A nyugdíjtervezési terület ismerteti a nyugdíjterveket, bemutatja, hogyan készítsen a tanácsadó az ügyfélnek optimális nyugdíjtervet. Bemutatja a tervezési eszközöket, a különböző fogalmakat, számítási módszereket és technikákat, köztük leírja a három oszlop rendszer általános tudnivalóit is. Kitér az adózási kérdésekre. 7 Hagyatéktervezés A hagyatéktervezési stratégiákat részletezi, tárgyalja az örökhagyás folyamatát, a jogi szabályozások leírását, a hagyaték értékének felmérését, a hagyatéki és ajándékozási adószabályokat, illetékterheket, az életbiztosítási szerződéseket, az örökösödési eljárás folyamatát. Leírja az ajándékozás, adományozás lehetőségeit és a hagyaték likviditása megteremtésének formáit.
3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 59 Befektetés Pénzügyi célok Hozam Biztonság/felvállalható kockázat Likviditás Biztosítási célok Nyugdíjcélok Előgondoskodás Tartamok Rövid / közép / hosszú táv Érintett személyek Befektető Jogosultak/kedvezményezettek/haszonélvezők Főbb megoldástípusok Bankszámla, bankbetét Értékpapírok (állampapírok, vállalati kötvények, részvények, befektetési alapok) Ingatlan Műkincs Saját vállalkozás stb. Adó Befektetések adóvonzatainak csökkentése Befektetések tervezése A megfelelően kezelt vagyon, befektetések segítenek az ügyfélnek pénzügyi céljai elérésében. A befektetések tervezése a következő három lépésre bontható: Először térképezzük fel a rendelkezésre álló befektetési lehetőségeket és azok jellemzőit, utána ismerjük meg az ügyfél igényeit és lehetőségeit, majd mindezek ismeretében állítsuk össze számára az optimális befektetési csomagot (portfóliót). A befektetési lehetőségek és azok jellemzői Az egyes befektetési lehetőségeknek amelyeket az előbb a megoldástípusok alatt soroltunk fel három kulcsfontosságú jellemzője van: 1 a várható hozam; 2 a hozamok ingadozása; 3 a hozamok más befektetési lehetőségek hozamaival való együttmozgása. A legtöbb ügyfél tudni szeretné, hogy mekkora az általunk kínált befektetések hozama ami alatt értelemszerűen a jövőbeni hozamot értik. Erre a kérdésre pontosan válaszolni csak azoknál a befektetési lehetőségeknél lehet, amelyek semmilyen, vagy csak nagyon minimális kockázatot hordoznak ilyen például: a bankbetét, vagy az állampapír ha azt lejáratig megtartjuk. Az összes, ennél kockázatosabb befektetési lehetőségnél csak várható hozamról beszélhetünk. Érdemes ismerni és az ügyféllel meg is oszthatjuk az ajánlott befektetési lehetőségek múltbeli hozamát, azonban
60 Pénzügyi Tervezés mindig hangsúlyoznunk kell, hogy a múltbeli hozam nem garancia a jövőbeni teljesítményre. Ugyancsak fontos fogalom a befektetések tervezése során a tényleges hozam, amely a befektetési portfólió adózás után elért eredményét mutatja. A befektetések hozama a bevétel vagy a tőke értéknövekedése alapján számszerűsíthető. A hozam nagysága természetesen a befektetés formájától, minőségétől is függ, a hozam adóköteles. A hozam múltbeli mértéke, alakulása könnyen megfigyelhető, nyomon követhető, viszont a pénzügyi piacok állandó változása miatt csak nehezen becsülhető előre. Ha a hosszú távú kimutatásokat nézzük, jobb képet kaphatunk a várható hozam nagyságáról. A várható hozamot legjobban a várható minimális és maximális hozam megadásával lehet érzékeltetni. Mindez átvezet bennünket a befektetési lehetőségek másik fontos jellemzőjéhez, a hozamok ingadozásához. A hozamok ingadozása kockázatot jelent. Megfordítva úgy is mondhatjuk, hogy az egyes befektetési eszközök kockázatát a hozamok ingadozása testesíti meg. A hozamok ingadozásának sokféle mérőszáma ismeretes, de ezek közül a pénzügyi matematikából már ismerős szórás használata a legelterjedtebb. A befektetési tanácsadó egyik legfontosabb feladata, hogy az ügyfélben tudatosítsa a várható hozammal együtt járó kockázatokat is. A pénzügyi piacok hosszú távú adatait vizsgálva azt lehet mondani, hogy a magas hozammal kecsegtető befektetési lehetőségek általában átlagon felüli kockázattal járnak együtt. Legtöbb esetben a magas hozam ára a magas kockázat. Érdemes áttekintenünk, hogy az egyes tipikus befektetés-típusok milyen hozam/kockázat párost jelentettek a múltban. Hosszú távú pénzügyi adatok csak a fejlett piacgazdaságokban fordulnak elő, ezért amerikai adatokat használtunk fel a szemléltetésre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarországon a jövőben ugyanilyen jellemzőket fogunk tapasztalni. A cél csupán, hogy érezzük az egyes eszközök közötti különbséget. 9. táblázat: Befektetési típusok hozam-kockázat viszonyainak szemléltetése Eszközcsoportok Becsült hozam Becsült szórás USA large cap részvények 14,5% 20,5% USA small cap részvények 19,8% 34,8% Külföldi részvények 15,4% 19,1% Hosszú lejáratú állampapírok 7,3% 12,1% Közepes lejáratú állampapírok 7,0% 6,8% Hosszú lejáratú vállalati kötvények 7,6% 10,9% Jelzálog-papírok 8,3% 9,8% Ingatlan alapok 7,5% 13,1% IbbostonAssociates nyomán Egyfajta hüvelykujj-szabály, hogy az egyes eszközök hozama kétharmados valószínűséggel a várható hozamtól +/ 1 szórásnyi tartományba fog esni.
3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 61 Példa: Egy részvény egy évre várt hozama 15%, míg a hozam szórása évi 20%. Milyen tartományba várhatjuk a részvény hozamát egy év múlva 66%-os valószínűséggel? A várható hozam felső határa: 15%+20%=35%, alsó határa: 15%-20%= -5%. A befektetési lehetőségek harmadik jellemzője a más befektetések hozamával mutatott együttmozgása. Ezt a statisztikusok kovarianciának hívják, de beszélhetünk a hozamok korrelációjáról is. A korrelációnak a portfóliók kialakítása kapcsán van jelentősége. Itt csak azt tartjuk fontosnak megemlíteni, hogy minél kisebb egy eszköz hozamának együttmozgása a többi eszköz hozamával, annál jobban csökken az együttes befektetési portfólió várható hozamingadozása (szórása). Miből tevődik össze befektetéseink kockázata? inflációs kockázat Az infláció csökkenti a pénz vásárlóértékét. kamatkockázat A kötvények és részvények értéke fordított arányban áll a kamatok nagyságával. Ebből az következik, ha a banki kamatok növekednek, a kötvények és részvények ára csökkenni fog. A piaci árak és a kötvények hozama közt szoros kapcsolat áll fenn. Ha a hozam nő, az árfolyamgörbe laposabbá válik, ami azt jelenti, hogy a hozamváltozás kevés hatással van a kötvény árára. Ha a hozam csökken, az árgörbe meredekebbé válik, mely jelzi, hogy a hozamváltozások hatás a kötvényárakra nagy. A kapcsolat vizsgálata kimutatja, hogy a hozamok befolyásolják az ár volatilitását. piaci kockázat (szisztematikus kockázatok) A szisztematikus kockázatok az összes piaci kockázatot felölelik (kamatkockázat, a pénz vásárlóértékének csökkenése, devizakockázat, újrabefektetési kockázat). Ezektől nem lehet megszabadulni. A szisztematikus kockázat legfőbb jellemzője, hogy ellentétben az egyes értékpapírok egyedi kockázatával, mely a befektetések megfelelő felosztásával teljesen kiiktatható diverzifikációval nem lehet kiküszöbölni. A piaci kockázat fedezeti ügyletekkel csökkenthető. Hatékony piacokon csak egyedi kockázat vállalásáért jár a piaci átlaghozamot meghaladó kompenzáció, azaz a piaci átlaghozamot meghaladó befektetési eredmény. üzleti kockázat Az üzleti kockázatok közé a változó kockázatokat és a befektetési kockázatokat soroljuk. A változó kockázatok csak bizonyos iparágon belül hatnak. Ilyenek például: a pénzügyi kockázatok vagy az üzletági kockázatok. Több tanulmány kimutatta, hogy a változó kockázatok nagy mértékben csökkennek, ha portfóliónkat 10 15 részvény közt osztjuk
62 Pénzügyi Tervezés fel. A befektetési kockázat az összes kockázattal egyezik meg, mely a változó és az állandó kockázatok összegeként határozható meg. likviditási kockázat Az értékesítési és a likviditási kockázatot külön meg kell említenünk. Az értékesítési kockázat mutatja, egy értékpapírt milyen gyorsan lehet értékesíteni vagy megvenni. A likviditási kockázat ezen felül azt fejezi ki, mekkora veszteséggel és milyen gyorsan lehet egy részvényt eladni. A részvények értékesíthető, de nem feltétlenül likvid befektetési formának számítanak. A likviditást elsősorban a felkínált és a kért ár közötti eltérés nagyságával mérhetjük. Ha az eltérés a két ár közt nagy, az illikvid piacot jelez. A likviditás annál jobban nő, minél több szereplő tevékenykedik a részvénypiacon. Ebből a szempontból az egyes eszközök likviditásának, azaz például napi forgalmának figyelemmel kísérése tanácsos dolog. Az egyes értékpapírok likviditása befolyásolja árfolyamukat, és a kevésbé likvid értékpapírokért a befektetők általában likviditási prémiumot kérnek, melyet tágabb értelemben a kockázati prémium részének is tekinthetünk. újrabefektetési kockázat Ez a kockázat akkor lép fel, ha a lejáró befektetésből felszabaduló likvid tőkét a befektető alacsonyabb hozam mellet fektetheti be (majd) újra. politikai és jogi kockázat A politikai kockázat egy kormányváltás lehetőségét, a tőkeáramlás korlátozását, gazdasági és jogi szabályzásokat foglal magába, melyek veszteséget okozhatnak a vállalatok számára. A befektetéseket hátrányosan érintheti a jogi környezet változása, melyet jogi kockázatként tartanak számon. Ide tartozik a releváns szabályozási környezet változása, vagy új, az eddigi bírósági ítélkezési gyakorlattól eltérő ítéletek megszületése a pénzintézetek működése szempontjából releváns ügyekben. devizakockázat Deviza-, vagy átváltási kockázat akkor keletkezik, ha az osztalékot vagy a kamatokat egy másik ország pénznemében fizetik ki, és annak árfolyama a hazai devizáéhoz képest kedvezőtlenül változik. Az ügyfél befektetési igényeinek és lehetőségeinek felmérése Ügyfelünk igényei és lehetőségei szerteágazók lehetnek, alapos ismeretük a tanácsadó részére kulcsfontosságú. A következő dolgokat tisztázzuk ügyfeleinkkel: 1 elvárt hozam Fel kell tárjuk, hogy milyen hozamszinttel lenne elégedett az ügyfél. Ehhez meg kell ismerjük, hogy jelenleg milyen
3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 63 befektetési formákban tartja megtakarításait és azok hozamával milyen mértékben elégedett. Ugyancsak fel kell térképezni, hogy milyen célra kíván megtakarítani és erre a célra a jövőben mekkora öszszegre lesz szüksége. Az induló tőke (megtakarítások/befektetések) és a jövőben szükséges tőke együtt meghatározza, hogy milyen mértékű éves hozamot kell elérni. 2 a befektető kora, életpálya-szakasza és/vagy adott életszituációjának megismerése Az életpálya-szakaszok előrehaladtával az ügyfél kockázatvállalási hajlandósága a tapasztalatok szerint mérséklődik. A fiatalokat általában nagyobb, míg az idősebb, már nem aktív embertársainkat alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóság jellemzi. Bizonyos életszituációk bekövetkezése (pl. válás) is csökkentő tényezőként jelenik meg. Egy gyermekét egyedül nevelő szülő sokkal kisebb kockázatokat vállal. 3 kockázatvállalási hajlandóság megmutatja, mekkora kockázatot hajlandó az ügyfél elfogadni a nagyobb nyereség elérése érdekében, megismerésével a tanácsadó ki tudja választani ügyfele számára a megfelelő befektetési formát. A befektetések hozama függ a vállalt kockázat mértékétől is, ezért az is meghatározhatóvá válik, adott befektetési forma mellett az ügyfél mikorra fogja elérni kitűzött pénzügyi céljait. A tanácsadó még a lehetséges hozamok ismertetése előtt mérje fel és tudatosítsa ügyfele kockázatviselési hajlandóságát. A kockázatokra az ügyfél különböző módon reagálhat: 1. kockázatelkerülés; 2. kockázatcsökkentés; a kockázat mérséklésére irányul a veszteség/kár bekövetkezte előtt és/vagy kárcsökkentés/ kárenyhítő magatartás: egy már megkezdődött károsodási folyamat lassítása, ill. megállítása, további veszteségek megakadályozása 3. kockázatáthárítás (családra, más intézményre, államra, biztosítóra); 4. saját megtartás (önbiztosítás): a kockázat megtartása (bevállalása). Egy kockázatvállalási hajlandóságot felmérő kérdőívet a mellékletben mutatunk be. Az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságának a megfelelő felmérése és dokumentálása alapvető a kockázatok későbbi tényleges kimenetének (hozamok, biztosítási események) értékelésével kapcsolatban, ez ui. alapvetően kihat az ügyfélkapcsolatra. 4 likviditási igény Azoknak az ügyfeleknek, akik rövid időn belül nagyobb befektetéseket (házvásárlás, gépkocsivásárlás, hiteltörlesztés) szeretnének eszközölni, likvid tőkére van szükségük. Likvid tőke az a pénzösszeg, amely nagyobb veszteség nélkül, rövid időn belül hoz-
64 Pénzügyi Tervezés záférhetővé válik. Ilyen befektetési formák például: a rövid futamidejű állampapírok, pénzpiaci befektetési alapok és a látra szóló betétek. 5 értékesíthetőség Az értékesíthetőség és a likviditás közti különbség gyakran nem egyértelmű, ezért itt tisztáznunk kell az értékesíthetőség fogalmát is. Értékesíthetőség alatt azt értjük, hogy milyen gyorsan és milyen könnyen vehető meg, illetve adható el egy bizonyos eszköz, milyen eljárási, ügyintézési, bonyolítási feladatok merülnek fel. Az olyan befektetések, mint például az ingatlan, viszonylag könnyen értékesíthetők, viszont nem számítanak likvid befektetési formának. 6 adózási feltételek A célszerű befektetési formát az is befolyásolja, milyen adósávba tartozik az ügyfél, milyen jövedelemforrásokkal és kedvezményekkel rendelkezik. A befektetések hozama egyaránt függ az adókedvezmények mértékétől és a cash flow nagyságától. A magasabb adósávban lévő ügyfeleknek elsősorban adómentes vagy késleltetett adózású termékeket ajánljunk. Ahhoz, hogy ténylegesen meg tudjuk határozni, ügyfelünknek melyik befektetési forma kínálja a legmagasabb hozamot, az adózás utáni hozamot kell vizsgálnunk. 7 a portfólió mérete Ez azt a számszerűsített összeget takarja, melyet az ügyfél szeretne befektetni. Az összeg nagysága is befolyásolja a portfólió eloszlását. A tranzakciós költségek egy része fix, azaz a befektetés méretétől független. Kis összeg esetén például nem célszerű egyedi értékpapírokat ajánlani, mert a fix költségek a portfólióra vetítve komoly terhet jelenthetnek. Ebben az esetben a költséghatékony kollektív befektetési formák jöhetnek szóba, ilyenek például a befektetési jegyek. Nagy összegű portfóliót fel lehet úgy is osztani, hogy bizonyos összeget nem likvid befektetési formába teszünk, viszont az ügyfél számára még akkor is jelentős mennyiségű likvid tőke marad fenn. Befektetési portfólió összeállítása Mivel az egyedi befektetési lehetőségek hozama sohasem mozog tökéletesen együtt, ugyanazon hozamszintet alacsonyabb kockázat felvállalásával érhetünk el, ha nem egy bizonyos befektetési eszközben, hanem több befektetési eszközből képzett portfólióban gondolkodunk (diverzifikáció). A portfólió összeállításának első lépése mindig a kockázat nélkül elérhető hozam feltérképezése. Kockázatmentes befektetésnek tekinthetők az államilag garantált bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok és likviditásuknál fogva a pénzpiaci alapok. Azokat a kockázatos eszközöket érdemes csak beválogatni a portfólióba, amelyektől adott kockázat mellett a bankbetétek által kínált hozam felett a legmagasabb többlethozamot várjuk. Ha ismerjük a kockázatos eszközökből (részvények, kötvények, ingatlan, stb.) aktuálisan összeállítható optimális portfólió hozam/szórás jellemzőit, és ismerjük az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát, akkor már meg tudjuk mondani, hogy adott kamatkörnyezetben ügyfelünk megtakarítá-
3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 65 sainak mekkora hányadát tartsa bankbetétben és mekkora hányadát rakja a kockázatos eszközökből képzett optimális portfólióba. Azt is meg tudjuk mondani, hogy ennek a kombinációnak mekkora a várható hozama. Ha ez a várható hozam az ügyfél pénzügyi céljainak elérését nem teszi lehetővé, akkor újra mérlegeljünk. Általában nem célravezető megoldás eltérni a magasabb hozamú, ámde kockázatosabb befektetési formák irányába, mert mint láttuk, az ügyfelek kockázattűrő képességét nagyobb részt objektív tényezők (életkor, családi állapot, habitus) határozzák meg, ezért a magasabb kockázati szinttel együtt járó, előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező veszteséges időszakok az ügyfél számára nem elviselhető lelki terhet, számunkra pedig az ügyfél elvesztését jelentheti. Ha ügyfelünkkel a portfólió kialakítása előtt pontosan megállapodunk a kockázatviselés nagyságáról és a hozamelvárásokról, a jövőben sok kellemetlenségtől szabadulhatunk meg (megbízás elvesztése, jogi felelősség). Noha a fenti leírás túlságosan technikainak tűnhet, ne ijedjünk meg, az optimális portfólió kialakításának fáradságos munkáját megfelelő szoftverek segítik. Itt csak az alapelvet kell, hogy megértsük: mindig a bankbetétek, vagy rövid állampapírok hozamából induljunk ki és azt kérdezzük meg magunktól, hogy az adott kamatkörnyezetben mekkora többlethozamot lehet elérni részvény, vagy kötvény kockázat vállalása árán. 8. ábra: Befektetések várható hozama Ahogy fenti grafikonból és a korábban bemutatott amerikai hozam/szórás adatokból is látni lehet, több év átlagában a részvényektől jobb hozamot lehet várni, mint a kötvényektől. Mindez azt jelenti, hogy átlagos kockázatvállalási hajlandóságú és hosszabb befektetési időhorizonttal (10 év felett) rendelkező ügyfeleknek mindenképpen érdemes megfontolni dinamikus, azaz nagyobb részvényhányadú portfólió összeállítását. A részvény-kötvény hányad hosszabb távra szóló megválasztását szokás stratégiai portfólió összetételnek hívni.
66 Pénzügyi Tervezés Az eszközelosztást jelentősen befolyásolja az ügyfél életpálya-szakasza. Noha mindannyian szeretnénk átlag feletti hozamot realizálni portfóliónkon, az ehhez tartozó átlagosnál magasabb kockázatot csak a felhalmozási szakaszban célszerű felvállalni. Befektetési portfólió lehetséges stratégiai összetétele 9. ábra: Befektetési portfólió lehetséges stratégiai összetétele 1 A felhalmozási szakaszban az ügyfél magasabb kockázatú befektetéseket is felvállalhat. 2 A konszolidációs szakaszban már csak mérsékelt kockázatokat hajlandó ügyfelünk elfogadni. 3 A tőkefelélési és ajándékozási szakaszban inkább az alacsony kockázati elemeket tartalmazó befektetések a kedveltek (pl. nyugdíjas kor).
3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 67 Tipikus befektetési lehetőségek Pénzpiaci befektetések (bankbetét, pénzpiaci befektetési jegy, diszkont kincstárjegy): jellemzően biztonságosak, kevés kockázatot tartalmaznak Hosszabb lejáratú állampapírok: a tőke és a kamat visszafizetését az állam garantálja, ezért ha névértéken megvesszük és lejáratig megtartjuk, nincs kockázatunk. Ha azonban lejárat előtt el kell adjuk, hozamunk már egyáltalán nem biztos, mindig az állampapírokkal kapcsolatos aktuális másodpiaci megítélést fogja tükrözni. Az állampapírok árfolyamát az inflációs várakozások mozgatják a legjobban. Emellett hüvelykujj-szabályként azt kell megjegyeznünk, hogy annál kockázatosabb egy fix hozamú állampapír, minél hosszabb a lejárata. Vállalati kötvények: Az állampapírok által megtestesített kockázatokon túlmenően jelentős visszafizetési (bonitási) kockázatot is hordozhatnak. Részvények blue-chip részvények: neves vállalatok részvényei, például: IBM, OTP jövedelem részvények (income stocks): magas osztalékot fizetnek növekedési részvények (growth stocks): folyamatosan terjeszkedő vállalatok részvénye, a piaci átlagnál magasabb növekedés várható ciklikus részvények: olyan vállalatok részvényei, amelyek eredménytermelő képessége erősen függ a gazdasági ciklusoktól defenzív részvények (defensiv stocks): Eredménytermelő képességüket kevésbé befolyásolják a gazdasági ciklusok. Jellemzően általános szükségleteket kielégítő/ alapellátási termékeket gyártanak, forgalmaznak (élelmiszergyártók, kiskereskedők, közműszolgáltatók) kamatérzékeny részvények: ide tartoznak az ingatlanpiac vagy a banki szektor részvényei Befektetési alapok: Az alapok különféle (pénzpiaci, részvény, kötvény, ingatlan stb.) befektetési formát biztosítanak az ügyfelek összegyűjtött pénzének. Költséghatékony befektetési forma, amely már kis összegek jól diverzifikált befektetését is lehetővé teszi, valamint közepes és nagyobb (rész)portfóliók professzionális befektetésére is lehetőséget nyújt. A befektetéseket tapasztalt szakértők (portfóliómenedzserek) irányítják. A befektetési alapokat a Pénzügytan tárgyban mutattuk be. Az életbiztosítások megtakarítási célokat tartalmazhatnak, valamint jellemzően közép- és hosszú távú befektetésként is szolgálnak.
68 Pénzügyi Tervezés Néhány szó a lehetséges befektetési megközelítésekről aktív stratégiák A befektető átlagosnál kedvezőbb hozam/kockázat jellemzőkkel bíró egyedi értékpapírokat igyekszik beválogatni portfóliójába. Ezeknek az értékpapíroknak, befektetési helyzeteknek a felkutatása nyugodhat az értékpapírok fundamentális, vagy technikai elemzésén, vagy akár a kettő kombinációján. A befektető nem hisz abban, hogy a piacok tökéletesen áraznák az értékpapírokat. fundamentális elemzés Az elemző felméri a vállalat helyzetét és kilátásait. Vizsgálja a vállalat pénzügyi helyzetét, versenyképességét, nyereségelvárásait, vezetőségét és elemzi, mennyire érzékeny a vállalat a makroökonómiai és az iparágon belüli változásokra. Mindezek alapján megállapítja a vállalat értékét, majd ezt veti össze az aktuális tőzsdei árral. Ha a fair érték szignifikánsan nagyobb, mint a tőzsdei ár, akkor vételi lehetőséggel, ellenkező esetben eladási lehetőséggel van dolgunk. technikai elemzés Az elemző a piaci információk (árfolyam, forgalom, nyitott kötésállomány) alapján próbálja megbecsülni, hogy az egyes árfolyamszinteknél milyen kereslet-kínálati viszonyokra lehet számítani az adott értékpapír vonatkozásában. passzív stratégia A befektető elfogadja a hatékony piacok elméletének állítását, miszerint az árfolyamban már minden lehetséges információ tükröződik, a piacok tökéletesen áraznak, ezért nincs lehetőség extra-profit elérésére. Ennek megfelelően valamilyen szélesebb referencia-index összetételének megfelelő portfóliót alakít ki és törekszik a piaci hozam elérésére. megvenni és megtartani stratégia (Buy and hold) A passzív stratégiák egyik típusa. Arra a tapasztalatra épít, hogy hosszú távon (statisztikailag pl. tíz éves távlatban) a részvények túlteljesítik a kötvényeket. Ezért nincs más dolgunk, mint megvenni egy jól diverzifikált portfóliót (hogy kiszűrjük az egyedi részvénykockázatot lásd Miből tevődik össze befektetéseink kockázata? c. fejezet) és tartani. Tipikusan ilyenek a hosszú távú előgondoskodási, különösen nyugdíjcélú befektetések.
3. Fejezet A Pénzügyi Tervezés területei 69 Az ügyfél feladatai A tanácsadó az ügyfél személyes portfólióját kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően állítja össze a tervben. A portfólió összeállításával a tanácsadó megvizsgálja a hosszú távú befektetési igényeket is, mint például: ingatlanbefektetések, előgondoskodás. Megtakarítási/befektetési terv kialakításának szempontjai az ügyfél számára: Minél előbb kezdjünk bele. Becsüljük meg és jelezzük előre a cash flownkat. Havi szintre vetítsük a megtakarításokat. A fizetésünkből legelőször a megtakarítási/befektetési számlánkra utaljuk a pénzt. Ha több pénz marad számlánkon a tervezettnél, többet fektessünk be. Minden évben ugyanakkor (rendszeresen) vizsgáljuk felül a tervet. A következő hibákba eshetünk: Összes pénzünket befektetjük és nem hagyunk megfelelő mennyiségű likvid pénztartalékot. Az ismerőseinkre, barátainkra hallgatunk pénzünk befektetésekor és nem saját elhatározásból cselekszünk. Azt hisszük, hogy magasabb hozamkilátások esetén a kockázat mértéke nem nő. A rövid távú árfolyam-ingadozásokra adott válaszként eladunk és veszünk, ezáltal veszteséget realizálunk és elesünk a későbbi nyereségektől (olcsón eladunk, drágán veszünk: a remegő kezű befektető ), és egyúttal a tranzakciós költségek is megnőnek. Ha egyedi részvényeink ára folyamatosan és tartósan csökken, a várható még nagyobb veszteség ellenére sem adjuk el azokat. Túlságosan felaprózzuk tőkénket a különböző befektetési alapok, részvények közt (tranzakciós költségek). Megtakarítások értékének várható alakulása Ügyfél neve Kezdőtőke Rendszeres megtakarítás Időtartam Befizetési gyakoriság Inflációs előrejelzések Várható hozam Befektetés jövőértéke Befektetés típusa Jelenértéke Likvid tőke Biztosítás Kötvények Részvények Ingatlan Egyéb befektetések Forrás: Németh 10. táblázat: Megtakarítások alakulása
70 Pénzügyi Tervezés A befektetések adózása A befektetések adózása országonként, de egyes országokban még országrészek között is eltérést mutat (szövetségi államok, kantonok). A főbb adókategóriák, melyekre a befektetések tervezésénél, majd a hozamok számításánál tekintettel kell lenni: osztalékadó kamatadó árfolyamnyereség-adó ingatlanadó ingatlanszerzés illetéke örökösödési adó, illeték vállalkozási nyereségadó adókedvezmények adóhalasztás, adóhitel Az egyes adóterhek és kedvezmények egymás közötti és a családtagok között érvényes függőségeire is figyelemmel kell lenni. Hiteltörlesztés A hitelek csökkentésének lépései Csökkentsük kiadásainkat, költsünk kevesebbet szórakozásra, utazásra, ruházkodásra, ajándékokra (CF változó elemei). Fizessük ki tartós hitelkártya-tartozásainkat, személyi hiteleinket. Ezeknek a legmagasabb a kamata, így jelentős pénzkieséstől szabadulunk meg. Abban az esetben, ha nem tudjuk összes tartozásunkat kiegyenlíteni, csökkentsük azokat. A megtakarításainkból fizessük ki tartozásunkat. Ez a módszer hátránynyal is jár(hat), hiszen felhasználjuk megtakarításainkat, illetve a pénztartalékunkat, nem marad likvid tőkénk. Alapelvek: Mindig legyen megfelelő összegű likvid pénztartalék. Személyi hitelek (hitelkártya-tartozás, gépkocsitörlesztés) mértéke ne haladja meg az ügyfél éves nettó bevételének 20%-át. A lakáshitel törlesztés összege ne haladja meg a bruttó jövedelem 28%-át. Az összes törlesztendő hitel nagysága az ügyfél bruttó jövedelmének maximum 36-38%-a között legyen. Több jövedelemforrás, nagyobb biztonságot nyújt. Az állandó megtakarítások összege a bruttó jövedelem 5 10%-át tegye ki.