Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október 13.
Két kétségtelen gazdaságpolitikai siker: 2013-ban megszűnt a túlzottdeficit-eljárás GDP-arányos államadósság 2012 óta csökken
Az államháztartás egyenlege és az államadósság a GDP százalékában, 2010-2014
Azonban ez részben a magánnyugdíj-pénztárak államosításának következménye (ami fenntarthatatlanná tette a nyugdíjrendszert) Két dolgot jelent: korábban magán-nyugdíjpénztárba fizetett járulék költségvetésbe irányítása (GDP évi 1,5%-a) magán-nyugdíjpénztári vagyon (GDP 8-9%-a) felélése Ráadásul: Széll Kálmán Terv (2011): 2014. évi cél: államadósság/gdp: 66,7% (csaknem 10 százalékpontos elmaradás)
Az államháztartás egyenlege és az államadósság a GDP százalékában, 2010 és 2014 A korábban magánnyugdíjpénztárba befizetett járulékot levonva Államosított magán-nyugdíjpénztári vagyont (implicit államadósságot) hozzáadva Széll Kálmán Terv
Ráadásul a siker fő eszköze: növekedésellenes adórendszer Ágazati (leánykori nevén válság-) adók (a GDP kb. 2,5%-a) Szinte vállalati mélységben differenciált adórendszer Nagy teher, sérti a jogbiztonságot, vállalkozásellenes, környezetromboló EU többet felfüggesztett az egyenlő versenyfeltételek megsértése miatt (reklámadó, kereskedelmi láncok élelmiszerbiztonsági hozzájárulása, dohányadó ) Különösen a bankadó káros visszafogja a hitelezést Idén EBRD-megállapodás a fokozatos kivezetésről, de 2016. évi költségvetés csak 2017-ig tervezi csökkenteni, holott nem ez volt a megállapodás Új kvázi adó: Quaestor-botrány veszteseinek indokolatlan kárpótlása a pénzügyi rendszer terhére De: sikeres lépések a fehéredés érdekében (pl. online pénztárgépek)
Kiadáscsökkentés: megszorítások, szakmai reformok nélkül Centralizációs átalakítások hatalmi és nem szakmai alapon (KLIK és GYEMSZI lassú, bürokratikus, ismétlődően növekvő adósságállományok) Egészségügy: működőképesség határán (innen vagy már túl) a sürgősségi ellátás félnapos, mentők kiérkezése romlik, elmaradó műtétek szakember-hiány miatt Oktatás: gyenge PISA-tesztek számos szakmában szakképzett munkaerő hiánya (külföldi elszívás is) Magán és külföldi szolgáltatás terjed a jobb módúak körében
2015. évi növekedés és költségvetés A GKI valamivel pesszimistább a kormánynál Növekedési ütemek az előző év százalékában, 2015 GKI Kormány GDP 2,7 3,1 Beruházás 0 5,8 Vásárolt fogyasztás 2,5 2,9 Infláció 0 0 Bruttó bér 3 3,3 Foglalkoztatás 2 2,1 Nem vészes, de kihat a költségvetési bevételekre.
Ugyanakkor javítja az egyensúlyt: Jelentős fehéredés, csökkenő kamatkiadás Tervezéskor vártnál magasabb 2014. évi adóbevétel (bázis) Viszont: Előirányzott bevételek kétszeri idei emelése túlzott lehet (pl. áfafehéredés szeptembertől bázisba kerül) Állami vagyonbevételek forrása még homályos (föld?) EU versenyjogi és korrupciós vizsgálatai Migráció költségei (függetlenül a lépések racionalitásától) Tartozások kezelése: egészségügyi és oktatási intézmények, önkormányzati vállalatok GKI prognózisa tervezett 2,4%-hoz közeli, 2,6% körüli hiány
2015. évi államadósság Feltételezések: GKI prognózisának megfelelő GDP, infláció és hiány Kormány prognózisának megfelelő deflátor Csak BB és még 100 milliárd forintos állami tőkekiadás Árfolyam 2014 végén gyenge, 314,9 forint/euró volt, ez kedvező Kincstári számla bizonytalansága: EU-források beérkezési időpontja Banki állampapír-állomány (önfinanszírozási program) Kreatív leépítés Végeredményben kb. 0,5 százalékpontos csökkenés várható (kb. 75,7%)
Koraszülött 2016. évi költségvetés Szinte biztos, hogy át fogják írni. Cél: hitelesség növelése Konkrétan: bankadó csökkentésének törvénybe iktatása a felminősítés reményében De hiteltelen: 2012-ben is átírták a májusban beterjesztett költségvetést folyamatos a nem nyilvános módosítás nem nyilvánosak a havi előrejelzések, így nem követhetők a folyamatok ráadásul Quaestor-ügy miatt nem állt helyre a bizalom (felminősítések csúsznak)
A 2016. évi költségvetés bevételei A GKI pesszimistább a kormánynál Növekedési ütemek az előző év százalékában, 2015 GKI Kormány GDP 2 2,5 Beruházás -5-0,9 Vásárolt fogyasztás 1,7 3,6 Infláció 2-2,5 1,6 Bruttó bér 3 3,1 Foglalkoztatás 1 2,1 Adóbevételi feszültségek Egyéb értékesítési és hasznosítási bevétel (bankok)?
A 2016. évi költségvetés kiadásai és egyenlege dilemmái Egészségügyi és oktatási kiadások nominális csökkentése? Állami tulajdon kiterjesztésének következményei (nemzeti közműszolgáltató költségei) Nyugdíjemelés kell a tervezettnél magasabb infláció miatt Nemzetközi helyzet romlása (migráció, NATO) Összesen 200 milliárd forintos költségvetési bizonytalanság 70 milliárd forintos Országvédelmi Alap Előirányzott 2%-nál nagyobb, 2-2,5% körüli GDP-arányos államháztartási hiány Idei törvénymódosítás, aztán akár évközi beavatkozással
2016. évi államadósság Feltételezések: GKI prognózisának megfelelő GDP, infláció és hiány Kormány prognózisának megfelelő deflátor Árfolyam feltehetőleg gyengül (éves átlagban GKI szerint 310-ről 320-ra), ami növeli az adósságot Kincstári számla: kreatív módszerekkel hozható a 0,5 százalékpontos javulás (75-75,5%)
Perspektíva 2015-2016: Nem sikerül kitörni a bénító adók megszorítások lassú növekedés ördögi köréből Nagy adócsökkentésnek 2016 után sem látszik a fedezete. Államháztartás fő alrendszerei kifeszítettek nehéz csökkenteni, sőt Ráadásul gigantomán elképzelések: Paks II, Olimpia A 2015-2018-ra vonatkozó konvergencia-program: Összesen 8 százalékpontos (évi 2% százalékpontos) államadósság/gdp rátacsökkentés Ebből 2015-2016: összesen 1 százalékpont várható Egyhuszados szabály (60% feletti részt három év átlagában évi egyhuszaddal csökkenteni, ami 2017-ben kb. 0,8 százalékpont. Nagy kihívás!