Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program 2013. (utoljára módosítva: 2015. július 1.) 1
Tartalom Változások jegyzéke... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Alapelvek értékek... 6 1.1.2. A pedagógiai munka speciális jellegének vonásai... 7 1.1.3. Céljaink... 8 1.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai... 8 1.1.5. Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere... 9 1.1.6. Szülőkkel való együttműködési formák pedagógiai céljaink elérése érdekében 11 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.2.1. A kognitív képességek fejlesztése... 11 1.2.2. Erkölcsi nevelés... 16 1.2.3. Esztétikai nevelés... 19 1.2.4. Családi életre nevelés... 22 1.2.5. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 24 1.2.6. Pályaorientáció és munkára nevelés... 24 1.2.7. Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 26 1.2.8. Nemzeti azonosságtudatra, hazafiasságra nevelés... 27 1.2.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 28 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 30 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 30 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 35 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 35 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 37 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 38 1.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 45 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 46 1.9 TE IS program intézményi megvalósulása... 49 2. Az intézmény helyi tanterve... 51 2.1. Tantárgyak rendszere az egyes képzési formákban és évfolyamokon... 51 2.2. Az intézményben elérhető szakköri foglalkozások... 56 2.3. Az oktatásszervezés speciális formái... 57 2.2.1.Az összevont osztályokra vonatkozó szabályok... 57 2.2.2. Magántanulói jogviszony... 57 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 58 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 65 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 65 2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 66 2.7 Projektoktatás... 66 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 66 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 68 2
2.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása... 71 2.10.1. Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok... 71 2.10.2. Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok... 72 2.10.3. Pótló vizsgára vonatkozó szabályok... 72 2.10.4. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok... 72 2.11. Az értékelés rendje... 72 2.11.1.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 72 2.11.2 A tanulói magatartás értékelésének elvei... 73 2.11.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 74 2.11.4 A tantárgyak értékelésének elvei... 75 2.11.5 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 76 2.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 76 2.13. A felvételi eljárás különös szabályai... 76 2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 76 2.15 Az iskola környezeti nevelési programja... 76 3
Változások jegyzéke 2014. április 2-i változások jegyzéke: - Kalocsai Nebuló EGYMI (név pontosítása) - vállalt feladatok szakmai alapdokumentum mentén történő felsorolása (a régi alapító okirat helyett) - börtönben folyó esti rendszerű oktatás kivezetése, az integrálás leírásából az óvodai intenzív törlése, mert az az integráció egy formája - helyi tantervben évfolyamok javítása (9. szakképző) - szakkörök felsorolása (Helyi tanterv 2.2.) 2.2. Az intézményben elérhető szakköri foglalkozások A Knt. 6. sz. mellékletében meghatározott időkeret terhére minimum 5 fő jelentkezése esetén az alábbi szakköri foglalkozásokat nyújtjuk tanulóink számára: - atlétikai szakkör - foci szakkör - színjátszó szakkör - informatika szakkör - ének-zene szakkör - rajz- és kézműves szakkör - hon- és népismereti szakkör - logikai szakkör - idegennyelv-szakkör A módosítást a tantestület, a SZMK, DÖK és Intézményi Tanács elfogadta. Kalocsa, 2014. április 2. Csupor Zsolt Jánosné intézményvezető 2015.07.01-én átvezetett változtatások: Helyi tantervek elfogadása HÍD II program, mint ellátott feladat beemelése, a kapcsolódó óratervi keretek megállapítása Tanulói értékeléshez kapcsolódó minősítések egységesítése (Kiválóan teljesített, jól teljesített) Javítóvizsgára bocsátás feltételeinek pontosítása TE IS program intézményi megvalósulása Szülői kérésre történő évismétlések korlátozása A módosítást a tantestület, a SZMK, DÖK és Intézményi Tanács elfogadta. Kalocsa, 2015.07.01. Csupor Zsolt Jánosné intézményvezető 4
1. Az iskola nevelési programja Az intézmény meghatározása Intézmény neve: Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített név: Kalocsai Nebuló EGYMI Székhelye: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u. 10-14. (tel: 06 78 461 667) Telephelye: 6300 Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. (tel: 06 78 600 558) Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Kalocsa Város Önkormányzata Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola: 8 speciális szakiskola: 1+2 készségfejlesztő speciális szakiskola: 4 általános iskolai felnőttoktatás esti rendszerben 8 Vállalt feladataink: - Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolája (gyógypedagógiai nevelés-oktatás alsó és felső tagozaton enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára) - Sajátos nevelési igényű tanulók előkészítő szakiskolája, szakiskolája és készségfejlesztő szakiskolája (gyógypedagógiai nevelés-oktatás enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára) - Fejlesztő nevelés-oktatás - Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése) Maximális tanulói létszámunk 170 fő. Tanulócsoportjaink száma és összetétele tanévenként igazodik az igényekhez. Diákjaink kétharmad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű családból származik. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai csoportjainkban adott, ahol parkgondozó és textiltermék-összeállító szakmát szerezhetnek tanulóink. 5
Tárgyi feltételeink: 2011/2012-es tanévtől két iskolaépületben folyik az oktatás, továbbá külső helyszíneken is végzünk oktató-nevelő tevékenységet. Az intézmény székhelyén, a Tompa Mihály u. 10-14. sz. alatti iskolaépületben 8 tanterem, 2 fejlesztőterem, 1 könyvtár-informatikaterem, ebédlő, tálalókonyha, tanári szoba, irodák, orvosi szoba, valamint mosdók találhatóak. Ebben az épületben folyik a tanulásban akadályozott gyermekek nappali, felnőttoktatásban esti rendszerű oktatás is. Az intézmény telephelye a Hosszú Antal u. 23. sz. alatt található iskolaépület, ahol 4 tanterem, egy fejlesztő szoba és tanári szoba, valamint a parkgondozó és textiltermékösszeállító OKJ-s képzéshez gyakorlati helyszín került kialakításra. Ebben az épületben folyik a speciális szakképzés, valamint itt találhatók az értelmileg akadályozott tanulók alap- és középfokú oktatását biztosító tantermek is. Személyi feltételek: Intézményünk felkészült a sajátos nevelési igényű tanulók ellátására. A pedagógusok végzettségét tekintve szurdo-, tiflo-, pszichopedagógus, logopédus, tanulásban akadályozottak-, valamint értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, valamint gyógytornász is rendelkezésre áll. A terápiás végzettség széles spektrumú, azonban indokolt a további humánerőforrás-fejlesztés a hatékonyabb munka érdekében. A nevelőtestület pedagógiai munkáját gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdakönyvtáros és iskolatitkár segítik. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvek értékek A nevelési program megfogalmazásához - az alapelvek meghatározásához - tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák: - tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése - empátia, humanizmus, elfogadás, - becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, - a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, - önfegyelem, önismeret, példamutatás, - pontosság, igényesség és kitartás a munkában, - a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, - önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, - esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, 6
- derű, humor, mely átsegít a gondokon. - nemzeti értékek, hagyományok, nemzeti identitás - különböző kultúrák iránti nyitottság. Mint gyógypedagógiai módszertani intézmény vállaljuk: - a másság, a sérülés, a fogyatékosság problémájával való foglalkozást, - környezetünk érzékenyítését, - a segítségnyújtást a másság elfogadásához, hogy a gyermek, a szülő és a közvélemény is átélje, belássa, hogy a fogyatékos egyén sérülése ellenére is, az épekkel azonos jogokkal bírva, egészségi állapotától függetlenül, egyéni megsegítéssel, saját fejlődési tempójában eljuthat képességei,személyisége kibontakoztatásához. Gyermekeink boldogulása, társadalmi cselekvőképessége, esélyegyenlősége érdekében próbálunk folyamatosan megfelelni a sajátos nevelési igény szükségleteinek. Tehát a fogyatékos ember egyedi jellege folytán fogyatékos, magán hordozza fogyatékosságának speciális jegyeit és fogyatékossága által megszabott lehetőségeivel választja ki és éli át az általános emberiből a számára hozzáférhetőt. (Kremer) Ez a nehezített, speciális helyzet megnyilvánul az élet minden területén, és nagymértékben függ a sérülés helyétől, a súlyosság fokától és a bekövetkezés idejétől is. Feladatunk a lehető legkorábbi, legteljesebb mértékű és leghatékonyabb ellátás. Iskolánk tanulói a központi idegrendszert ért károsodás, vagy egyéb okok következtében eltérő értelmi fejlődésű gyerekek. Intézményünk a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók mellett befogadója, illetve ellátója és segítője a megismerő- és/vagy viselkedésszervező funkciókat illetően eltérő fejlődést mutató tanulóknak és a halmozottan fogyatékos gyermekeknek is. 1.1.2. A pedagógiai munka speciális jellegének vonásai - Különleges gyermek-megismerési igény. - Korrekciós irányultság. - Pedagógusainkat gyógypedagógiai ismereteik és szemléletük segíti a gyermekek megismerésében és a fejlesztés irányának meghatározásában. - Az oktatás vezető szerepének módosulása. - Ebben a folyamatban a pedagógiai munka inkább gyakorlatias, a tapasztalatra, az utánzásra, a bevésésre épít, ha kell több időráfordítással. - A szemléletességre is törekedni kell. - A gyermek aktivitása és önállósága a tanulásban csak lassan fejlődik, ezért határozott irányítást igényel. - Óvó, védő, ösztönző beállítottság. - A megbélyegzett, kudarcot valló, elbizonytalanodott gyereket csak dicsérettel, ösztönzéssel és gondoskodással lehet újra munkára bírni. - Az óvás egyben környezete nevelői befolyásolását is kell, hogy jelentse (családiskola, gyermekvédelem). 7
- Nevelő hatások egységének elve. - A nevelésben részt vevők összehangolt, példát nyújtó munkája szükséges. 1.1.3. Céljaink Iskolánk célja: - tanulóink sérülés-specifikus képesség és személyiségfejlesztése, - a sajátos igények megismerése és a lehetőségek kibontakoztatása, a fejlődés eltéréseinek korrigálása - az általános műveltség megalapozása, a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott tartalmak lehető legteljesebb elsajátíttatása - a helyi és a nemzeti társadalmunk tevékeny, értékvédő- és értékteremtő tagjává való nevelés. Az iskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a tanulást, a közösségi tevékenységet, a munkát és a szabadidő eltöltését. Ez megköveteli az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását, a művelődési és önművelődési igény megalapozását, fejlesztését a fizikai és szellemi munkavégzésre nevelést. 1.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A sajátos nevelési igényű tanulókkal a differenciált eszközrendszert, az egyéni megsegítést, az individualizált oktatást kell alkalmazni. A követelményrendszert úgy kell kialakítani, hogy ebben a speciális eljárás, fejlesztés lehetőségei is megjelenjenek. Érvényesülnie kell a NAT-ban felsorolt kiemelt fejlesztési feladatoknak: - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása A társadalmi beilleszkedést tekintve elvárható, hogy a tanulóink a mindennapi együttlétben a társadalmi elvárásoknak megfelelő normákat, magatartási szokásokat elsajátítsák. Tudjanak azonosulni az emberszerető magatartással. A demokrácia kiépült formáit rendszeresen, tartalommal megtöltve kell működtetni, tanulóinkat erre kell nevelni. 8
A megismerő és gondolkodási funkciók fejlesztéséhez elengedhetetlen a felelős pedagógiai környezet és szakembercsoport összehangolt tevékenysége, ennek érdekében munkacsoportok, team-megbeszélések, a kollégák egymástól való tanulása is szükséges. A szakkörök a gyermekek érdeklődésének felkeltését, kielégítését, a tehetséges gyermekek kiemelkedését szolgálják. Az iskola kiemelten támogatja a tanulók sportolását, művészeti nevelését, ezzel biztosítva a harmonikus személyiségfejlesztést. Lehetőséget kell adni az önszerveződő csoportoknak, legyen szó akár tanulói, akár dolgozói kezdeményezésekről. A gyermek elfogadható, alapos ismeretekkel, jó szokásokkal kerüljön a magasabb évfolyamba. Az iskolát elhagyó tanulót sok olyan praktikus ismerettel kell felvértezni, amely az életben való eligazodáshoz szükséges. Kiemelt feladat a hiányzás csökkentése. A partner intézményekkel, önkormányzatokkal, segítő szervezetekkel jó kapcsolattartásra kell törekedni, így elősegítve a tanulók szociális körülményeinek megismerését, az ellátásuk optimalizálását. 1.1.5. Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere Tanulásban akadályozott tanulók iskolai fejlesztése, a fejlesztés szakaszai Alsó tagozat 1. osztály 3. osztály 2. osztály 4. osztály Célok, feladatok Pszichés funkció Előtérbe kerül a fejlesztése. verbális szint, a Tanulók közötti tanulók fejlettségi különbségekhez szintjének alkalmazkodva: megfelelően a helyes tanulási, manipulációs és képi magatartási és szint is teret kap. viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. 5. osztály 6. osztály Ismeretek megerősítése. Önálló tanulási tevékenység. Általános műveltség megalapozása. Tanulás motivációjának megerősítése. Felső tagozat 7. osztály 8. osztály Célok, feladatok Tudáselemek alkalmazása. Önálló tanulási tevékenység. Pályaorientáció. Általános műveltség továbbfejlesztése. Munka szükségességének, hasznosságának megismerése. Középfokú oktatás évfolyamai 9 (előkészítő) osztály 9-10. évfolyam (szakképző évfolyamok) Célok, feladatok Célok, feladatok Pályaorientáció. Felkészülés a sikeres szakmai vizsgára. Önálló életvezetési technikák gyakorlása. Megfelelni a munkaerőpiac A megszerzett műveltségi szint megtartása és követelményeinek. mélyítése. Munkamorál, munkafegyelem. 9
Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztése, a fejlesztés szakaszai Alsó tagozat Felső tagozat 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Célok, feladatok Célok, feladatok Pszichés funkciók Valóság Ismeretek bővítése. Gyakorlati jellegű fejlesztése. megismeréséhez Normakövetés szociális tevékenységek. Képességek és szükséges technikák kapcsolatokban. Ismeretek bővítése. szokásrendszerek elsajátítása. Jel és szimbólumértés Normakövetés kialakítása. Pszichés funkciók képességének szociális kapcsolatokban. Játék. fejlesztése. kialakítása. Jel és Képességek és szimbólumértés szokásrendszerek kialakítása. Játék. képességének kialakítása. Középfokú oktatás évfolyamai 9 10. évfolyam 11 12. évfolyam Célok, feladatok Célok, feladatok Ismeretek szinten tartása. Normakövetés a felnőtt szociális kapcsolatokban. Gyakorlati (munka) feladatok. Ismeretek a munka világából. Önállósodás a munkahelyi viselkedésben, közlekedésben, feladatmegoldásban. Munka a munkaerőpiacon MHGY. Az általános iskolai, esti rendszerű oktatásunk fejlesztési szakaszai I. Pedagógiai szakasz (alapismeret) II. Pedagógiai szakasz 1. osztály 5. osztály 2. osztály 6. osztály 3. osztály 7. osztály 4. osztály 8. osztály Célok, feladatok Célok, feladatok Analfabetizmussal küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Legfontosabb az írni-, olvasni-, számolni tudás, erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi, gazdasági, biológiai, életviteli ismeretek elsajátítása. Fontos az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációja és fejlesztése. Az alapműveltségre épülő általános alapműveltség közvetítése. Olyan ismeretek nyújtása, amely rendszerezi az általános iskolai tananyagot, egybekötve az élettapasztalatokkal. Alkalmat ad életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosít korábbi iskolai kudarcaik kompenzálásához. A személyiség átfogó fejlesztése, szocializálása. 10
1.1.6. Szülőkkel való együttműködési formák pedagógiai céljaink elérése érdekében A nevelés - oktatás háromszereplős (diákok- pedagógus - szülők) folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. A gyerekek oktatásábannevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos hátországot jelenti. A kettő harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyermek. Tudjuk azt, hogy szülők nélkül nem lehetünk hatékonyak, nem lehetünk sikeresek. A célunk közös, a gyerekeket, tanulókat a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre hozzuk. Iskolánk tanulóinak többsége halmozottan hátrányos helyzetű, emiatt a szülőkkel való kapcsolattartás is számos akadályba ütközik. Bizonyos helyzetekben a nyelvi nehézségek, az eltérő normák, értékek szabnak gátat a szülő és a pedagógus együttműködésének. Iskolánk fontosnak tartja éreztetni a szülőkkel, hogy a gyermek egészséges érzelmi, értelmi és testi fejlődéséhez bizonyos szabályrendszerek és normák elfogadása és betartása szükséges. A helyes viselkedés és magatartásformák kialakítása az elsődleges feladataink közé tartozik. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. A kognitív képességek fejlesztése Az értelmi nevelés központi feladata a kognitív funkciók fejlesztése. Nem külön fejlesztésre kell törekednünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére. Az értelmi képességeket leghatékonyabban a cselekvéssel szoros összefüggésben lehet fejleszteni. Az értelmileg sérült tanulók a kognitív képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. Ez az elmaradás csökkenthető, a fejlődés rendszeres fejlesztés útján elősegíthető. Az értelmi képességek fejlesztése az iskolai oktatás valamennyi területén lehetséges és szükséges (műveltségi területek, tantárgyak oktatása, egyéni terápiás fejlesztés, tanórán kívüli foglalkozások). A kognitív képesség tanulási folyamatok eredménye, kezdőpontja az érzékelés, végpontja az elvont gondolkodás. A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak: Érzékelés, észlelés fejlesztése Az eredményes tanulás egyik előfeltétele az érzékszervek hibátlan állapota, működése. Tanulóink észlelési folyamatai azonban nem fejlődnek kielégítően. Tanulóinkra jellemző: - meglassúbbodott, beszűkült érzékelés, észlelés, - érzékelés, észlelés differenciálatlansága, - aktivitás hiánya. Feladataink: - A gyermekek környezet iránti érdeklődésének felkeltése, kialakítása. - A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési észlelési tapasztalatokat szerezzenek. 11
- Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése. - A tapasztalt érzékelési észlelési zavarok mögött rejlő okok társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése. - Az aktiváció, a motiváció erősítése. - A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása. - A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása. - A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása. - Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése. - A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése, ezen képesség kialakítása. - Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően. - A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének segítése, fejlesztése. - Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése. - Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése. Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. Tanulóinkra jellemző: - figyelmük szűk terjedelmű, hullámzó. - hiányzik a figyelem megtartására való képesség, az akaratlagos figyelem könnyen elterelődik. - a motiváció gyengesége nem teszi lehetővé a koncentrált, pontos és alapos megfigyelést. - a fogyatékosság súlyosságával párhuzamosan romlik a figyelmi teljesítményük. Feladataink: - a megismerési kedv felkeltése, motiváció fokozása. - a figyelem tartósságának, mélységének, terjedelmének fejlesztése. - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése. -a megosztott figyelem kialakítása. Emlékezet fejlesztése Az emlékezet sérülése a nehezen rögzülő, hiányos, hamar elhalványodó és nehezen felidézhető emlékképekben nyilvánul meg. Tanulóinkra jellemző: - kortársaiknál lényegesen gyengébben működő emlékezeti funkciók. - a bevésés meglassúbbodott, a megőrzés gyakran bizonytalan, a felidézés pontatlan. Feladataink: - a fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés, 12
- a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés, - a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése, - a különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése, - egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából, - a kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését. - a cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják. - jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben. - a megőrzésre, felidézésre szánt dolgok legyenek minél egyszerűbbek és feltűnő jegyet hordozók. - a bevésés és felidézés összefüggéseket is tartalmazzon. - játékos motiváció. - ismétlések számának növelése. - a felidézésnél támpontok, segítő kérdések alkalmazása. Gondolkodás fejlesztése Tanulóink a gondolkodás terén kerülnek legtávolabb nem akadályozott társaiktól. Tanulóinkra jellemző: - nagyfokú konkrétság - következetlenség - gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. - tanulóink gondolkodásának fejlődése - fejlettségüktől függően - a cselekvéstől, a tárgyakkal való manipulációtól vezet a szimbólumokon át az elvont gondolat felé, de nem minden esetben jut el az elvont gondolkodás szintjére. Feladataink: - A cselekvések játékos jellege, a szenzoros fejlődés alapozása elengedhetetlen. - Tapasztalatok megszerzéséhez speciális szempontokat kell érvényesíteni. - A kritikai gondolkodás fejlesztése. - Konkrét tapasztalatszerzés segítése. - Verbális támogatás. - A feladatmegoldás folyamatának segítése. - Folyamatos motiváció, legyőzhető nehézségű feladatok, amelyek elősegítik a sikert. Intézményünk sajátosságából adódóan az értelmi neveléshez elengedhetetlen a tanulók szakértői véleményében foglaltak megismerése, az abban megfogalmazott javaslatok alkalmazása, a gyermek képességstruktúrájának megismerése alapján egyéni fejlesztési terv készítése, végrehajtása, értékelése. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Az intézményünkben tanuló gyermekek körében leginkább az alábbi problémákat, nehézségeket tapasztaljuk a tanítás-tanulás folyamatában: 13
Nem eredményes a tanítás, mert 1. a gyerekeket nem érdekli a tananyag, nem szeretnek tanulni, nem érdeklődnek kellőképpen a világ iránt, belső motivációjuk kevés; 2. a gyerekek szokásrendje kialakulatlan, életmódjuk, életritmusuk nem szolgálja kellőképpen az iskolai kötelezettségeknek való megfelelést; 3. a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek nem fejlődnek ki a követelményeknek való megfelelés szintjére; 4. a gyerekek nem sajátítják el a tanulás célszerű és hatékony módszereit, nem tanulnak meg elkötelezetten tanulni; 5. a jelenkori családi és társadalmi közeg, amely elsődleges meghatározó erejénél fogva olyan lelki - szellemi és nem ritkán fizikai állapotba hozza a gyerekeket, hogy azok alkalmatlanná válnak a hagyományos értelemben vett iskolai munkára. Célok: - az érdeklődés felkeltése az iránt, amit tanítunk, és útbaigazítást adjunk a tananyag elsajátításával kapcsolatban; - meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazhatók a tanulási módszerek, hogyan használhatók a különféle információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; - melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; - hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások; - olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni; A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele a megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósításához a következő szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat alkalmazunk, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációját - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne - támaszkodunk a tanulók előzetes ismereteire, tudására - az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - a tanítás során alapvető elvünk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - egyénre szabott tanítási-tanulási helyzeteket, tanulásszervezési módokat alkalmazunk a tehetséges tanulók fejlesztésében; Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanulónak joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. A következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: 14
- az alapozó szakaszon a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; - a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, - a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; - motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); - egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A tanulás tanításának formái Tanórán, rehabilitációs, napközis, tanulószobai foglalkozás során egyéni, páros, csoportos formában. Gyakorlatok, tevékenységek: Mozgásos, hallásra, látásra épülő, olvasási, számolási, manuális feladatok, ének-zene, kommunikáció, gondolkodási műveletek, írás, alkotás, szerepjátékok. Ehhez szükséges vagy ajánlott eszközök, tárgyak, képek stb. körülírása/képe: Tankönyvek, feladatlapok, auditív és vizuális eszközök, applikációs képek, szókártyák, mondatkártyák, babzsák, labda, számítógépes programok, könyvtár, magnókazetták, környezetben található apró tárgyak. Módszerek: Megfigyeltetés, tevékenykedtetés, nevelői magyarázat, szerepjátszás, tanulási képességek működtetése. Valamennyi érzékszervvel való tanulás (hallja, lássa, mondja, csinálja) Elvárható eredmények: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink megismerjék, s kialakuljanak helyes szokásaik. A tanulók szerezzenek élményt, az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló külső körülményekről. Ismerjék meg a tanulási eszközök elhelyezési rendjét. Legyenek képesek megteremteni és megtartani táskájuk rendjét. Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a helyes időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának. A tanulóink szerezzenek élményt az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló belső feltételekről. 15
Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van az akaraterőnek az eredmények elérésében. Legyenek képesek mozgósítani akaratukat céljaik elérése érdekében. Szembesüljenek képességeikkel, tudjanak róla, hogy képességeik fejleszthetők. Tapasztalják meg, hogy a kíváncsiságnak, érdeklődésnek milyen szerepe van a tanulásban. Tudjanak megfogalmazni - elemi szinten - közelebbi és távolabbi célokat. Egyre nagyobb önállósággal tudjanak tájékozódni a korosztálynak megfelelő segédkönyvekben (gyermeklexikonok, zsebkönyvek, Helyesírási szótár...) Próbálják a kudarcokat is elviselni. Legyenek képesek nevelői segítséggel adott ismeretet elsajátítani (nyelvtani fogalom, olvasmány feldolgozása, környezetismeret anyag) Legyenek képesek a közös munka során az önálló tanulásban is eszközként használni a tankönyvet s a vázlatot. Tudják alkalmazni önálló tanulásban a megismert tanulási technikákat. Alakuljon ki a tanulókban egy reális kép önmagukról, tanulási szokásaikról. Ismerjék azokat a tanulási technikákat, melyek segítségével a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabban tudnak tanulni. Ismerjék tanulóink a tanórai figyelem fontosságát (értelmét, szükségességét), az otthoni tanulást megkönnyítő technikákat, a rendszeres tanulás hatékonyságát. Tudják alkalmazni, típusuknak megfelelően, a szaktárgyak tanulására vonatkozó technikákat. A tanulás-tanítási folyamat eredményességét az teszi lehetővé, ha a pedagógus megfelelő kapcsolatteremtési, konfliktus-feldolgozási beállítódással, módszertani eszközökkel tudja tanítványait maga mögé állítani, hogy velük együtt tegye meg azt a felfedező utat, amit az emberi kultúra megismerése jelent. Így érhetjük el, hogy tanulóink szeressenek, akarjanak, tudjanak jókedvűen tanulni. Az értelmi nevelés legfőbb célja: az oktatás során a tanuló eljuttatása értelmi képességeinek csúcsára. 1.2.2. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti. Megvilágítja azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését. A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. Intézményünk tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű. Értékeik igen változóak, a családokban más normarendszer alakult ki. Emiatt iskolánkban az erkölcsi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az erkölcsi nevelés terén elvégzendő fő nevelési feladatok: - A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése. - Közösségi beilleszkedésük elősegítése. Önmaguk megismerésén keresztül tudjanak kapcsolatokat létesíteni társaikkal, felnőttekkel. - Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. 16
- Felkészíteni őket az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, tudjon különbséget tenni jó és rossz döntés között. - Segíteni választ találni az erkölcsi, életvezetési problémákra. - A kötelességtudat, a munka megbecsülésének megalapozása. - Tartsák fontosnak az együttérzést, segítőkészséget. Ismerjék fel, ha valaki segítségre szorul, s ennek megfelelően járjanak el. Iskolánkban az erkölcsi nevelés fő területei: - erkölcstan órák - osztályfőnöki órák és egyéb tanórák - napközis és tanulószobai foglalkozások - séták, kirándulások - iskolai és iskolán kívüli rendezvények. Fontosnak tartjuk, hogy az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvéseken keresztül az értékek tudatosításával a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé váljanak. Az erkölcsi nevelés terén nem csupán a pedagógusoknak, hanem az iskola valamennyi dolgozójának fontos szerepe van. Részterületek: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A társas kapcsolati kultúra alapja az önismeret, mely a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Tanulóink esetében különösen fontos a támogató társadalmi környezet szerepe, mert személyiségfejlődésükben kritikus szakasz az önmaga gátolt helyzetének, esetleg a környezetében történő gyakori, és kemény elutasításnak, lebecsülésnek a megélése. Az önmagukról alkotott kép kialakítása során ezért nemcsak arra kell gondolni, hogy reális tartalma legyen az önismeretnek, az énképnek, hanem arra is, hogy saját magát sérült, de akcióképes embernek ismerje meg és fogadja el, azaz békében éljen saját magával, mert ez a feltétele az embertársakkal való békének és a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatásának (Pálhegyi, 1981) Tanulóinknál gyakran tapasztaljuk önmaguk alul -, illetve felülértékelését, tehát énképük, önismeretük nagymértékben sérült. Ebből adódóan intézményünk szocializációs feladata nagyon összetett és sokirányú. A személyiség két alapfunkciójára kell különösen koncentrálnunk: a személy önmagát szolgáló tevékenységére- én tudat, önismeret-, és a közösséget, a társadalmat szolgáló tevékenységre, vagyis az együttélés tudatára. Célok, feladatok: 17
- Az énkép kialakítása terén rendszeresen és tudatosan kell felépítenünk mindazt, amit az ép fejlődésben funkcionálisan kialakulni látunk. - Meg kell ismertetnünk velük a maguk fizikumát, hogy saját magukat másoktól el tudják különíteni. - Törekednünk kell arra, hogy gyermekeink megismerjék külső, belső adottságaikat, képességeik készletét, hogy ezeket megerősítve azonosulni tudjanak önmaguk lehetőségeivel, képességeivel. - Biztosítani kell a rendszeres gyakorlást, elvárásainkat, követelményeinket szükséges megfogalmazni: pl. a napirendre, higiénére, ruházat ápolására, testnek edzésére, önbizalmára, önbecsülésére, korlátainak felmérésére, öntevékenységére stb. vonatkozóan. - Meg kell tanítanunk tanulóinkat a szűkebb és a tágabb közösséggel való együttélésre. Az eredmények eléréséhez szükséges: a motivációs bázis, a gazdag, sokoldalú tevékenység feltételrendszere, mellyel élményekhez, a szükségleteik kielégítéséhez juttatjuk tanulóinkat. A reális önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az önkéntesség azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. Fontos eleme az önkéntességnek a tudatosság, a választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek. Az önkéntesség olyan cselekvést jelent, amiért nem kapunk és nem is várunk ellenszolgáltatást, mégis hasznot nyújt a tágabb közösség számára. A társadalmi együttélés fontos része az önmagunkért, a magunk tetteiért, a másik emberért való felelősségvállalás. Ehhez szükséges tanulóink széles körű személyiség fejlesztése. Célok, feladatok - Tanulóink személyiség fejlesztésében különös jelentőségű a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. - Tanulóinknál törekednünk kell a szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítására. - Segítenünk kell őket abban, hogy kialakuljon bennük a más emberek iránti empátia, segítő magatartás. - Törekednünk kell a megfelelő feladattudat kialakítására mind a rábízott, mind az önként vállalt feladatok megvalósításában. - Tudatosítanunk kell tanulóinkban a kulturált viselkedés, magatartás fontosságát, szabályok elfogadását, betartását. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerint az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, cselekedetük és azok következményeiért viselt 18
felelősségük tudatának kialakítása, elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása, az életben olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását, fejlesztését teszi lehetővé, mint az együttérzés, segítőkészség, tisztelet, kötelességtudat, mértéktartás és az önfegyelem. 1.2.3. Esztétikai nevelés Az iskolai oktató - nevelő munkánkban kiemelt szerepe van az esztétikai nevelésnek. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciálás megvalósítására, az esztétikai élmények átélésére. A családi környezet tanulóink többségénél nem segíti az esztétikai élményekkel való találkozást. Gyakori a vizuális környezetszennyezés és ez a kialakuló szépérzékre romboló hatással van. Tanulóink rendkívül heterogén tapasztalatokkal, előzetes élményekkel rendelkeznek. Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Különösen fontos a zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása. Lehetővé tesszük a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtjuk számukra. Fontos, hogy a tanulók átéljék, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, önkifejezésük kiteljesítését, az érzelmi élet gazdagítását esztétikai nevelésük során. Célok és feladatok: Tanulóinkat segítjük abban, hogy saját testükön és a másik emberrel való együttlétben - a légzés, a szívverés, a beszédritmus, a mozdulatok, az egész test egyes mozgásainak ritmusos ismétlődése, a hangdialógusok, énekek, mondókák, illetve ezek összekapcsolódása során ritmust ismerjenek fel. A műalkotásokkal, vagy azok elemi formáival való találkozás során a tanulók számára lehetővé tesszük a felfedezés, a rácsodálkozás örömének, az újdonság élményének megtapasztalását, a műalkotásokhoz kapcsolódó érzelmek (boldogság, szomorúság, meglepődés, harmónia stb.) átélését; Segítjük az új tapasztalatok összevetését, ezek egymás közötti kapcsolatainak, eltérő jellegének felismerését, használja ki az egyes művészeti tevékenységek több érzékszervre hatást gyakorló jellegét (például a zene akusztikus és vibratorikus modalitásainak összefüggéseit, a zene, mint hallható, tapintható akár számítógép segítségével látható tulajdonságait); A foglalkozások kezdetének vagy végének, valamely cselekvéssor megkezdésének, tevékenységek zenei aláfestésének alkalmazásával az esztétikai elemek akár rituálészerűen 19
végzett nevelési helyzetekbe illesztésével lehetővé tesszük a tanulóink számára egyes zenei motívumok, képek, mondókák ismétlődő felismerését; Lehetővé tesszük, hogy a tanulók a zenehallgatás során, a zene ritmusát követve mozoghassanak, táncolhassanak: testüket ritmusra mozgassák, azon doboljanak; alkalmazzanak erre a célra kialakított hangszereket vagy használati tárgyakat, természetes anyagokat. Iskolánk felhasználja párhuzamosan a képzőművészet és a zene lélekemelő hatását. Lehetővé tesszük zenei élmények megélését a zeneművek meghallgatása, az önálló, vagy közös zenélés során: speciálisan kialakított hangszerekkel, közös, táncos improvizációval, énekléssel, a zenéhez kapcsolódó élmények és érzelmek megbeszélésével; Tanulóink befogadóképességének megfelelően biztosítjuk az irodalmi alkotások (ritmus, hanglejtés, hangulat, mondókák, versek, mesék, rövid történetek) megismerését, a megismert alkotásokkal kapcsolatos érzelmek, események, személyek helyzetének, dilemmáinak megismerését és átélését; Segítséget nyújtunk abban, hogy a tanulók amennyiben képességeik ezt lehetővé teszik elsajátítsák a kézműves technikák alapvető fogásait; Biztosítjuk, hogy a tanulók különböző játékos tevékenységek során (festékkel csöpögtetni, kézzel, lábbal, szájjal képeket rajzolni, színes port húzni, grafitot szétdörzsölni, gyurmát szétnyomni, stb.) érzékelhessenek különböző formákat, tér- és színhatásokat, és közreműködhessenek különböző formák, terek (dobozokból házat építeni, sátrat verni stb.) létrehozásában; Törekszünk arra, hogy a tanulók minél többet kísérletezhessenek a különböző anyagokkal, technikákkal önállóan is, a későbbiek során pedig ezek jelenjenek meg, mint önálló szabadidős tevékenységek; Lehetővé tesszük, hogy a tanulók megosszák egymással a kreatív tevékenységek során felmerülő gondolataikat, kifejezhessék a társaik alkotására vonatkozó érdeklődésüket, véleményüket. Céljaink megvalósításához kapcsolódó tevékenységek: Tanórai keretben: - irodalmi művek, zenei, képzőművészeti alkotások megismertetése, - rajzolás és festés alapjainak elsajátíttatása, új technikák megismertetése, tárgykészítés alapjainak elsajátíttatása, - alapvető zenei készségek, képességek fejlesztése, zenei ízlés formálása, - a saját alkotásainak precíz és igényes kivitelezésére való törekvés elérése, - az esztétikai nevelésben is fontos a játékosságra való törekvés, valamint a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele és apró lépésekben való fejlesztése, - biztosítani kell a minél több érzékszervvel történő tapasztalatszerzést, - országos és regionális (Kalocsa és környéke) népművészeti értékeink, hagyományaink megismertetése, megszerettetése, - nemzetek és a kisebbségek kulturális kincseinek bemutatása, - a pedagógus feladata, hogy a foglalkozásokon megtapasztalt élmények önmagukban motivációs szerepet töltsenek be. 20
Tanórán kívül: - a közvetlen környezet, az osztály rendben tartása, díszítése a tanulók segítségével, - a saját és a környezetében lévő személyek és az iskola vagyonát képező tárgyak, eszközök rendben tartásának és védelmének igényének kialakítása, - a szakköri foglalkozásokon készített tárgyak értékelésének, bemutatásának eszközével kialakítani a belső igényt a szép, saját létrehozására. Iskolán kívül: - múzeumok látogatása, - játszóház látogatása, - templomok, helyi, vagy környékbeli parkok látogatása, - kirándulás, - versenyeken, különböző pályázatokon való részvétel. Médiatudatosságra nevelés Mint mindenhol nálunk is az utóbbi években általánossá vált a médiumok túlzott és ellenőrizetlen használata. A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében is. Az érintett tanulók különösen veszélyeztetettek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése, félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is. Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek enyhítéséhez. Célok és feladatok Segítjük tanulóinkat abban, hogy megértsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, és hogy ismerjenek meg ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosítjuk bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrásokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetését. Felmérjük, hogy a gyerekek a médiumok használatával kapcsolatban mit hoznak magukkal (például amikor szerepet játszanak, figurákat utánoznak, megkísérlik feldolgozni megélt élményeiket, más tanulókkal televíziós műsorokról cserélnek eszmét stb.) és mindezt felhasználjuk a gyermek tanulási folyamatának jobb megértéséhez. Tevékenységek, melyek a médiatudatosságot elősegítik: - tanórai, ill. tanórán kívüli keretek közt beszélgetés a médiában megjelenő ártalmakról, azok lehetséges kivédéséről, - újságcikkek, illetve egyéb fórumokon megjelenő írások értelmező, elemző, lényegkiemelő olvasása, - szituációs-, szerepjátékok (pl. riport készítése adott témában), - véleménynyilvánítás kulturált formáinak elsajátítása, vélemények ütköztetése (pl. vitafórumokon) 21
- informatika órán beszélgetés az internet káros és hasznos tartalmairól (pl. a közösségi oldalakon megjelenő visszaélések; valós-valótlan hírek; információk gyors elérése érdeklődési körükben, stb.) - szabadidejükben az egyes médiumok optimálisan arányos használatának megtanítása. 1.2.4. Családi életre nevelés A családoknak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi életének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a megfelelő családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben történő átrendeződések, a családok nagy részében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelést az iskolában. A családi életre nevelés összetett nevelési feladat, amelyben fel kell készíteni a gyerekeket a tudatos párválasztásra, felelős házaséletre, a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, konfliktuskezelésre, illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A családi életre nevelés céljai: 1. E foglalkozások meghonosodjanak a köznevelésben, hogy a fiatalok egészséges életmóddal, kiegyensúlyozottabb családi élettel kapcsolatos ismeretei alapvetővé váljanak. 2. A fiatalok felismerjék a veszélyes helyzeteket, az alkohol, drog, dohányzás, szexuális túlzások helyett a valódi értékeket válasszák. 3. Fejlődjön a diákok önismerete, önértékelése, kommunikációs képessége, érettebb személyiséggé váljanak, felelős döntések meghozatalára legyenek képesek. 4. Nagyobb esélyük legyen a kiegyensúlyozott házasságra, családi életre. A családi életre nevelés tartalma - Nyújtson ismereteket a család és a társadalom viszonyáról. - Formálja a fiatalok érzelmi és értelmi életét. - Felkeltse a kölcsönös felelősséget és tiszteletet - Helyes szemléletet alakítson ki a nemek kapcsolatáról. - Alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a családi szerepek betöltéséhez, a gyermekek neveléséhez szükséges ismereteket és készségeket. - Aktív egészségneveléssel előzze meg az egészséget veszélyeztető ártalmakat, ismerje fel a veszélyhelyzetet, a szenvedélybetegségekhez vezető utat, az egészséget veszélyeztető tényezőket. - Nevelje a gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre (ebben kiemelt szerepet szánunk a védőnőnek, iskolaorvosnak), ezen belül adjon ismereteket: o barátságról, szerelemről o nemiség biológiai folyamatáról, nemiséggel kapcsolatos pszichés tényezőkről o pszichoszexuális fejlődésről 22
o szaporodásról, fogamzásról, fogamzásgátlásról o nemi higiénéről (egészség, sport, tisztaság) o menstruációról o szerelmi tabukról (homoszexualitás, testvérszerelem, többnejűség veszélyei) o kamaszok közti szexualitás formáiról o terhességről, abortuszról, szülésről o párválasztás folyamatáról. - Kisgyermekkortól kezdve olyan mentálhigiénés ismeretek elsajátítása, amelyek segítségével a különböző élethelyzetekben adekvát magatartási formát választhat. Ehhez szükséges, hogy o ismerje, elfogadja, szeresse önmagát o egészséges öntudata legyen o saját képességeivel tisztában legyen o ismerje az együttélés szabályait o képes legyen másokra odafigyelni, másokat elfogadni o nyitott legyen a társas kapcsolatokra A családi életre nevelés elválaszthatatlan az általános neveléstől, mert az egész emberre hat. Nem elsősorban tantárgyként tanítjuk, hanem tantárgyakba beépítve. Részben ismeretek közvetítéséről van szó, másrészt magatartási, életvezetési minták megbeszéléséről, tudatos véleményformálásról. Az értelmileg akadályozottak alsóbb évfolyamain elsősorban az önkiszolgálási funkciók elsajátítása kerül előtérbe, esetenként a további évek folyamán is feladat marad. Itt az önkiszolgálás, a kommunikáció, a testnevelés, a környezet és egészségvédelem és osztályfőnöki órákba építjük be az elsajátítandó ismereteket, készségeket. A magasabb évfolyamokon az adott csoport lehetőségeihez mérten vezetjük be a lelki egészségvédelemmel, a nemi higiénével kapcsolatos foglalkozásokat többnyire általános ismeretek, életvitel és osztályfőnöki órákon. A tanulásban akadályozottak alsó tagozatában is jelentős az önkiszolgálási funkciók erősítése, a családi kötelékek tudatosítása, a saját test megismerése főként a környezetismeret és osztályfőnöki órák keretében, illetve a családi élettel kapcsolatos olvasmányok feldolgozása során. A felső tagozatban, továbbá a középfokú nevelés-oktatás és szakképesítésre felkészítő szakaszban még hangsúlyozottabb szerepet kap a családi életre nevelés. Az osztályfőnöki és a biológia egészségtan órákon, a rendszeres védőnői foglalkozások, előadások keretein belül kerül sor a felkészítésre, a fentiek gyakorlására, elsajátítására. Mivel iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű, még fontosabb lenne a szülőkkel történő szorosabb kapcsolattartás, együttműködés, hogy a gyerekek mellett a szülőknek is segítsünk, illetve velük összefogva hatékonyabbá tudjuk tenni nevelési tevékenységeinket. 23