Általános Orvostudományi Kar MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Faculty of Medicine DEPARTMENT OF BEHAVIOUR SCIENCES ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. AOK-K960 ÁOK IV. évfolyam 2014/2015. tanév őszi szemeszter MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGA BEUGRÓ KÉRDÉSEK PSZICHOLÓGIÁBÓL 1. Agresszió Egy másik személy fizikai vagy lelki sérülését vagy tulajdonának elpusztítását célzó szándékos viselkedés. 2. Biofeedback A szervezet autonóm, vegetatív működései feletti akaratlagos kontroll elsajátításának technikája. Pl. a testhőmérséklet változtatás, izomműködések kontrollja 3. Csoportterápia Több klienssel vagy pácienssel egyszerre folytatott terápiás célú beszélgetés vagy csoporttevékenység. 4. DSM-IV Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve. Közel 300 mentális zavart sorol fel, mindegyik esetben megadva a diagnózis kritériumait, a rendellenesség lényegi, klinikai jegyeit és a járulékos jellegzetességeket. 5. Egészségpszichológia Az egészségmegőrzés és-fenntartás, a betegségek prevenciója és kezelése, az egészség és a betegség pszichológiai hátterének vizsgálatával foglalkozik. 6. Eklektikus nézőpont A pszichológián belüli témák több nézőpontból történő megközelítése 7. Evolúciós pszichológia A pszichológiának és a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereivel foglalkozó területe, amely az alapján próbálja megérteni az emberi jellemvonásokat, hogy azok milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. 8. Fejlődéspszichológia Az élőlények pszichikus jelenségeinek kialakulásával, az emberi tudat keletkezésével, az egyes életkori szakaszokra jellemző pszichikus sajátosságok, törvényszerűségek leírásával foglalkozik. 9. Fóbiák Indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. 10. Generalizált szorongás Egy olyan tartós és koncentrált szorongás, melyben több tünet jelenik meg egyszerre, és nem fókuszálódik egy tárgyra vagy helyzetre. Az ilyen betegek szinte mindenre szorongással reagálnak. Tünetei többek közt: nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, ingerlékenység, alvászavar, izomfeszültség.
11. Hangulatzavarok A hangulat szélsőséges működésével jellemezhető mentális zavar. Ide tartozik a depresszió, a mániás epizód (erősen feldobott állapot), valamint a bipoláris zavar, amelyben a személy hangulata a depresszió és feldobottság között változik. 12. Hipnózis Módosult tudatállapot, amely alváshoz hasonló, melyben a személynek a kapott utasításokat követve szokatlan élményekben lehet része: elfeledettnek hitt dolgokra emlékezik vissza. 13. Holisztikus szemlélet Az embert egésznek tekinti, feltételezi testének, szellemének és érzelmeinek egységét. A holisztikus szemlélettel gyógyító szakember arra törekszik, hogy a beteget ne csak a tünetei vagy a szervei állapota alapján gyógyítsa, hanem a páciens általános fizikai és pszichés állapotát, környezetét, az orvossal való együttműködésének problémáit is fel kívánja tárni. 14. Humanisztikus terápia Kihangsúlyozza az egyén döntéseit, a pszichés fejlődés során az egyén személyes felelősségét, illetve a belső motivációk alapján történő döntéshozatalt a külső tényezőkkel szemben. Lehetőséget biztosít az egyénnek arra, hogy megélje a saját szubjektív élményeit, és beteljesítse személyes növekedési potenciálját. 15. Kliensközpontú terápia Rogers 1940-ben kifejlesztette a kliensközpontú terápiát, mely azon a feltevésen nyugszik, hogy a kliens önmaga legjobb ismerője és az ember általában képes saját problémái megoldására. A terapeuta csak segíti ezt a folyamatot, de nem avatkozik be, nem értelmez. 16. Klinikai pszichológus Olyan pszichológus, aki az MA/MSc (master) szintű diploma megszerzése után klinikai szakpszichológusi képzést teljesített. Többnyire pszichés betegségben szenvedő egyének diagnosztikájával, betegvezetéssel, gyógyító munkával foglalkoznak. 17. Kognitív viselkedésterápia A kognitív viselkedésterápiás megközelítés Aaron Beck nevéhez fűződik, aki az 1960-as években dolgozta ki terápiás rendszerét. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára. A különböző pszichés megbetegedések esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ennek következményeként alakulnak ki a különböző negatív érzelmi állapotok. A kognitív-viselkedésterapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. 18. MMPI-próba Minnesota Multiphasic Personality Inventory. Az egyik legnépszerűbb személyiség kérdőív, több mint 550 tételének mindegyike egy-egy attitűddel, érzelmi reakcióval, testi vagy pszichológiai tünettel, illetve élménnyel kapcsolatban fogalmaz meg egy-egy állítást. A vizsgálati személy az igaz, nem igaz vagy nem tudom válaszok valamelyikével döntheti el, hogy mennyire érvényes rá az adott megállapítás. 19. Önsegítő csoportok Egymást segítő és támogató, hasonló problémával küzdő emberekből álló terápiás csoport, konkrét szakember közvetlen irányítása nélkül. 20. Projektív tesztek A személyiség pszichoanalitikus megközelítésén alapuló vizsgálati módszerek elsődlegesen a tudattalan vágyak, a motivációk és a rejtett konfliktusok feltárásának eszközei. Pl: Rorschach-próba és más foltértelmező eljárások, szóasszociáción alapuló módszerek, Tematikus Appercepciós Teszt (TAT), valamint a TAT különböző változatai, mondat- vagy történet befejezési technikák, Szondi-teszt, projektív rajztesztek. 2
21. Pszicho-neuro-immunológia A pszichés folyamatok (pl. szorongás, stressz stb.) az idegrendszeri mechanizmusok és az immunrendszer viszonyát és egymásra való hatását vizsgálja. 22. Relaxációs módszerek A relaxáció gyűjtőneve mindazoknak a módszereknek, amelyek alkalmazásával testi gyakorlatok útján lelki megnyugvást, kiegyensúlyozott közérzetet, lelki nyugalmat, a testi és idegrendszeri működéseink beszabályozását egészséges működését érhetjük el. A relaxáció azt jelenti, hogy ellazulásra, ellazításra törekszünk, a módszer fogalma azt jelöli meg, hogy az ellazításnak szisztematikus művelet rendszere van, az eljárást a célt elősegítő eszközöknek, technikáknak megfelelő rendszeres alkalmazással sajátítható el. Pl: autogén tréning, progresszív izom relaxáció 23. Rorschach-teszt A Rorschach tintafolt-teszt egy komplex pszichológiai, diagnosztikai mérőeszköz, egyike a XX. század legáltalánosabban használt projektív tesztjeinek. Célja, hogy a pszichológus feltérképezhesse a vizsgálati személy személyiségstruktúráját, más vizsgálatok kiegészítése érdekében. 24. Stressz, distressz, eustressz Stressz: A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre mely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszerít. Eustressz: pozitív v. jó stressz, erősítő hatású, megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet Distressz: negatív v. rossz stressz, ártalmas, kellemetlen. Intenzíven fenyegető, egyensúlyvesztés, megjósolhatatlanság, befolyásolhatatlanság jellemzi. A stressz teljes hiánya enerváltságot, túltengése pedig irracionális reakciókat, betegséget okozhat. 25. Személyiség kérdőívek A személyiségjellemzők átfogó felmérésére megszerkesztett, a viselkedésre, a vélekedésekre és érzésekre irányuló állításokat tartalmazó teszt. A személyeknek el kell dönteniük, hogy mennyire igazak az állítások rájuk nézve. Pl: EPQ, CPI, MMPI 26. Szociálpszichológia Annak tanulmányozása, hogy az emberek hogyan gondolkodnak saját társas világukról, hogyan érzékeli, befolyásolják egymást és hogyan lépnek interakcióba egymással. 27. Szorongásos zavarok A szorongásos zavarokra a beteg irracionális félelme jellemző, amelyet egy mások számára lényegtelen vagy jellegtelen inger vált ki. A szorongás a nyugtalanító érzelmi tünetek-mint a nyugtalanság, ingerlékenység-mellett jellemző testi reakciókat-bőrpír, verejtékezés, szapora légzés, erős szívdobogás és is mutat. Ha a kóros félelem állandósul, a beteg képtelenné válik a normális életvezetésre. 28. Tanácsadó szakpszichológus A tanácsadás eszközeivel segítséget tud nyújtani egyéni életvezetési problémák megoldásához, az életszerepek optimalizálásához, az emberi tanulás, kommunikáció, viselkedésváltoztatás, fejlődés elősegítéséhez. 29. Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (szociális környezet normái) 30. Büntető stimulus Viselkedésünk eredménye, amely lecsökkenti az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét jövőben. 3
31. Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor territórium kötődés, ragaszkodás 32. Intermittáló megerősítés Az operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt 33. Klasszikus kondicionálás Olyan tanulási folyamat, amely során egy addig semleges inger egy másik ingerrel asszociálódni fog ismételt együtt járás következtében. 34. Operáns kondicionálás Olyan tanulási folyamat, amely során az egyén megtanulja, hogy az általa produkált viselkedés következményekkel jár 35. Kritikus személyek Hatalommal, tekintéllyel rendelkező személyek, akik képesek az érdekeiket érvényesíteni a mi érdekeinkkel szemben és ezért az ő viselkedésüktől nagy mértékben függ a mi lelki egyensúlyunk. 36. Megerősítő stimulus Viselkedésünk eredménye, amely növeli az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét jövőben. 37. Modelltanulás Olyan tartósabb viselkedésváltozás, amely nem a saját viselkedésünkből, hanem mások viselkedésének megfigyeléséből származó tapasztalataink révén alakult ki. 38. Negatív megerősítés Olyan folyamat, amelynek eredményeképpen bizonyos viselkedésforma megjelenési gyakorisága azért növekedett meg, mert ez a viselkedésforma a múltban valamilyen kellemetlen helyzetet szüntetett meg. 39. Tanulás Környezeti események hatására bekövetkező tartósabb viselkedésváltozás. Típusai: nyelvi jelek nélkül (klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, modelltanulás) nyelvi jelekkel (emergens komputáció) 40. Viselkedéstan Pszichológiai irányzat, amely a különböző viselkedésformák megjelenési valószínűségét befolyásoló tényezők feltérképezésére vállalkozik. 41. Viselkedésterápia A nemkívánatos viselkedésformák változtatására kidolgozott módszerek összefoglaló megnevezése. 42. Pszichológia nézőpontjai Biológiai nézőpont: cselekedeteinket az agyban és az idegrendszerben folyó eseményekhez köti Behaviorista nézőpont: a szervezet külsőleg megfigyelhető tevékenységeire összpontosít (inger válasz) Kognitív nézőpont: mentális folyamatokkal foglalkozik (észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozatal) Pszichoanalitikus nézőpont: a tudattalan motívumokra összpontosít Fenomenológiai nézőpont: szubjektív élményekre, a választási szabadságra, az önmegvalósításra összpontosít 43. Sztereotípia Az emberek egy egész csoportjának személyiségjegyeiről vagy testi megjelenéséről alkotott következtetések. Az emberek egy típusáról vagy osztályáról alkotott sémák. 4
44. Önbeteljesítő jóslat A sztereotípiák aktiválódásuk után olyan viselkedéses folyamatokat indíthatnak be, amelyek másokból az eredeti sztereotípiának megfelelő viselkedéseket váltanak ki. 45. Attribúció, Alapvető attribúciós hiba Olyan szociálpszichológiai mechanizmus, melynek során interakciós partnereinknek akaratot, szándékot tulajdonítunk, tehát viselkedésük külső vagy belső okait igyekszünk felderíteni. Alapvető attribúciós hiba: megfigyelt viselkedés magyarázatánál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a belső, személyiségen alapuló (diszpozíciós) magyarázatok a külső, szituációs magyarázatokhoz képest. 46. Szemtanú hatás Az a jelenség, hogy az emberek kevésbé hajlamosak segíteni egy helyzetben akkor, ha mások is jelen vannak. 47. Konformitás Annak a mértéke, hogy a csoport tagjai mennyire hajlandóak megváltoztatni viselkedésüket, nézeteiket és attitűdjüket, hogy azok jobban illeszkedjenek a csoportéhoz. 48. Behódolás, identifikáció, internalizáció Behódolás során a személy utasításokat követ, de véleménye és attitűdje nem változik Identifikáció: a személy az utasításokat elfogadja, igaznak tartja, azonosul vele, ezért véleménye és attitűdje megváltozhat. Internalizáció: az értékek beépülnek az egyén értékrendszerébe 49. Kognitív disszonancia Ha két, lélektanilag összeegyeztethetetlen gondolat merül fel az emberben, az feszültségek okoz. (Például: "a dohányzás káros az egészségre" de "cigaretta nélkül nem bírom a stresszt".) A disszonancia mindig kényelmetlen és kellemetlen, szorongáshoz vezet, ezért az egyén az ellentmondás feloldására törekszik. Ha nem sikerül feloldani a disszonanciát (például nem sikerül leszokni a dohányzásról), akkor önbecsapással és öncsalással igyekszik a személyiség megnyugtatni önmagát. ("A dohányzás miatt nem eszem annyi édességet, ezért nem fogok elhízni.") 50. Attitűd Pozitív vagy negatív viszonyulásunk valami felé 51. Meggyőzés Célja a befogadó attitűdjének, véleményének, viselkedésének megváltoztatása 52. Emlékezet szakaszai, tárak Szakaszai: Kódolás Tárolás Előhívás Tárak: Szenzoros memória, Rövid távú memória, Hosszú távú memória 53. Implicit, explicit emlékezet Implicit: A perceptuális és kognitív képességekért, készségekért felelős emlékezet. Explicit: Az az emlékezetfajta, amely az adott helyen és időben megtörtént események tudatos felidézésére szolgál. 54. Maslow piramis Maslow a szükségleteket hierarchiába rendezte és osztályozta az alapvető biológiai szükségletektől bizonyos komplexebb pszichológiai motivációkig. Az alacsonyabban álló szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni ahhoz, hogy a magasabban elhelyezkedő szükségletek a motiváció fontos forrásaivá válhassanak. Szintek: Önmegvalósítási szükségletek Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek A megbecsülés szükségletei Hovatartozás és szeretet szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek 5
55. Szexuális identitás, nemi orientáció Szexuális identitás: annak tudata, hogy a személy saját magát férfi vagy nőnemű tartja. A nemi orientáció azt jelzi, hogy milyen mértékben vonzódik valaki szexuálisan az ellenkező és/vagy az azonos nemű személyekhez. 56. Személyiség fogalma, személyiségzavar az egyén személyes stílusát meghatározó és a környezettel való interakcióit befolyásoló egyedülálló és jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintái A személyiségzavar olyan kóros magatartásbeli, érzelmi tulajdonságokra, megnyilvánulásokra utaló összefoglaló fogalom, melyek tartósan és jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális elvárásoktól. Az így megjelölt ember személyiségében ezen eltérések hosszan (akár egész élete során) fennállnak, viselkedés-, reagálás módja legtöbbször markánsan eltér az egészségesétől. 57. Kötődés, kötődési mintázatok, szeparációs szorongás A csecsemő azon törekvése, hogy meghatározott emberek közelében legyen, és hogy biztonságosabban érezze magát mellettük. Mary Ainsworth nevéhez kötődik az ún. idegen helyzet kísérlet, amikor több lépésben figyelik meg a gyermekek édesanyjuk távozására, majd visszatérésére adott reakcióit, és ezen reakciók osztályozásával kategorizálhatóvá, mérhetővé vált a kötődés minősége. 4 kötődési mintázatot különböztethetünk meg: Biztosan kötődő Bizonytalanul kötődő: elkerülő Bizonytalanul kötődő: ambivalens Zavart Szeparációs szorongás: a csecsemőknél 6-8 hónapos korban jelentkező idegenfélelem, a szülőktől való elválás okozta feszültség. Klasszikus jele az, hogy a gyerekek feldúltak, rémültek lesznek abban az esetben, amikor édesanyjuk eltűnik a látóterükből, kimegy a szobából. Normális esetben 8 hónapos csecsemőkben jelentkezik, legkifejezettebb 10 és 18 hónapos kor között, és 2 éves korra általában megszűnik. 58. Sorold fel a nonverbális csatornákat! Mimika, gesztusok, testtartás, vokális kommunikáció, proxemika (távolság), szemkontaktus, érintés, megjelenés 59. Nyílt és zárt kérdések Nyitott kérdés: Olyan kérdés, amelyre csak több mondat összefűzésével lehet válaszolni. Zárt kérdés: Olyan kérdés, amelyre egyszavas válasz adható. 60. Sorold fel a beteg centrikus modell 6 komponensét! 1. A beteg betegségélményének megértése (betegség jelentése, betegséggel kapcsolatos érzése, orvossal kapcsolatos elvárásai, a betegség hatásai a beteg életére) 2. Az egész személy megértése (élettörténet, családi és egyéb kontextus) 3. A közös nevező megtalálása a beteggel (probléma definiálása, szerepek tisztázása, célok meghatározása) 4. Prevenció, egészségpromóció 5. Orvos-beteg kapcsolat megerősítése 6. Legyél realisztikus (időmenedzsment, erőforrások kihasználása, team építés) 6