Dorogi Ipartestület XII. sz. hírlevele A cégforma is számít a családi vállalkozás átadásánál Érdemes átgondolni, milyen gazdasági formában adjuk át gyermekeinknek a családi vállalkozást, ha az nem kizárólag a miénk. A jelenlegi szabályozás szerint például Bt-t örökölni százszor jobb, mint Kft-t. Az új Ptk. a Betéti Társaságoknál (Bt.) a kilépő taggal, vagy örökössel szemben kötelező és piaci értékű elszámolást ír elő, a Kft-nél nincs ilyen szabályozás, tehát ez esetben nagyon küzdelmes megszerezni azt, ami tulajdonképpen a miénk. A Kft. vagyonegyesítő jellege miatt a cég vagyona a cégé és ilyet örökölni nem leányálom. Vállalkozásba kezdeni bárkivel, kicsit olyan, mintha házasságot kötnénk azzal az emberrel, akivel a céget létrehozzuk. Minél kisebb a cég annál inkább igaz ez. Az úgynevezett személyegyesítő jellegű társaságok ide tartozik a Magyarországon nagyon elterjedt Kft. is - nagyon érzékeny dolgok. Mindenki pénzt akar keresni, és a baj általában akkor van, ha az egyik kéz mást akar, mint a másik. A kezdet kezdetén még mindenki elnéz dolgokat, bízik a reményteljes jövőben és nem foglalkozik a szavazati arányokkal, egymás közötti megállapodás írásba foglalásával. A papírra le nem fektetett rendszerek csak akkor kerülnek elő, ha már megromlott a kezdeti harmónia, és az egyik tag ki akarna szállni. Ennél is összetettebbé válik a helyzet, ha az egyik tag meghal, és az örökösei szeretnének hozzájutni a vagyonhoz. Ha válni kell A gyakorlatban sokszor nem jönnek ki jól az örökösök örökhagyó üzlettársával, vagy eleve nem is akarnak az adott vállalkozásban dolgozni. Egy konkrét esetben az történt, hogy az apuka már felnőtt lányai, édesapjuk halálát követően egyértelműen megtapasztalták, hogy már nem találják a hangot a papa egykor csupa szív üzlettársával. El is adták volna az üzletrészüket, de nem akadt vevő, a cégben benne lévő vagyonhoz pedig nincs más mód hozzájutni, hiszen ők Kft-t és nem Bt-t örököltek. Sokkal jobb helyzetben lenne a két hölgy, ha az örökölt cég társasági formája nem Kft., hanem Bt. lenne. Ha a két hölgy Betéti Társaságban örökölt volna üzletrészt, most nem lenne semmilyen problémájuk. A volt taggal, jogutóddal, örökössel a Betéti Társaság köteles elszámolni, méghozzá a jogviszony megszűnésének időpontjában adott forgalmi értéken, pénzben. Egy Korlátolt Felelősségű Társaságnál ez nincs így. Korlátolt felelősségű társaságba a bevitt vagyon örökre a cég része lesz, onnan csak a társaság megszűnésekor lehet kivenni, vagy ha
kizáratják a tagot és vele számolnak el. A két lány addig marad az orosz fél partnere, amíg nem jön valaki, aki pont egy ilyen céget akar és az üzlettárs is vonzó számára. Bírósági út Egy másik, de nyilván sokkal bonyolultabb út, ha megpróbáljuk bíróság előtt kizáratni a kellemetlen tagot a cégből. A két örökös is megpróbálhat úgy hozzájutni a pénzéhez, hogy erre irányuló taggyűlésen az ok megjelölésével határozatot hoznak, és ez alapján kérik a bíróságot, hogy zárja ki a cégből apjuk korábbi üzlettársát. Ha a bíróság helybenhagyja a kérésüket kizárja az üzlettársat, akivel ezután el kell számolniuk. A való életben azonban ez nem megy ilyen egyszerűen. Az eljárás valójában évekig is eltarthat és rámehet a teljes vállalkozás. Bár az érintett tag tagsági jogait a bíróság kérelemre a jogerős döntésig felfüggesztheti, a gyakorlatban erre csak kivételesen kerül sor. Ha bizonyítani lehet, hogy a tag konkrét és jelentős kárt okozna a társaságnak. A jog ezt súlyos érdeksérelemre vonatkozó igényként jelöli meg. Az eltérő üzleti morál, habitus, és az anyanyelvek különbözősége aligha segít. Munkavédelem Az építőgépkezelői jogosítványok: Aki nem vizsgázik újra, nem dolgozhat 2015.04.10. firebox.hu A KHEM rendelet 8. (4) bekezdése kimondja, hogy a 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-éig jogosít. A fentiek alapján a KHEM rendelet a hatálya alá tartozó, a 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gépek kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítványok tekintetében írja elő a 2015. december 31-e utáni érvénytelenséget. 2015. december 31-e után hatályát veszítik a régi építőgép-kezelői jogosítványok. Azok a személyek, akik emelőgéppel, rakodógéppel szeretnének dolgozni, új jogosítványt kell szerezniük. Megszerzéséhez az új szabályozás szerint kell vizsgázniuk. A vizsgázóknak rendelkezniük kell OKJ tanfolyammal, akik nem rendelkeznek nekik a gyakorlati vizsga előtt elméleti tanfolyamot és vizsgát is kell tenniük. A jogosítványok lejárta: 1980-tól 2008.december 31-ig (28 évig) a 6/1980.(I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet rendelkezett az építőgép-kezelők képzéséről és vizsgáztatásáról, valamint az Építőgép-kezelő jogo-
sítvány kiadásáról. E rendelet azonban hatályát vesztette. Így sokakat érint a 2009. év előtt kiállított régi sárgaszínű gépkezelői jogosítványok lejárta. A hatályba lépet új rendelet alapján a targoncára és más emelő- és rakodógépekre a korábbi (mustársárga) jogosítvány csak 2015. december 31-ig érvényes. Munkát folytatni a kitűzött határideig lehet, de 2016. január elsejétől már az új rendszer szerint kiállított új igazolvánnyal lehet munkát folytatni. Mindenkire vonatkozik az új szabályozás. Nem veszik figyelembe a ki milyen elméleti és gyakorlattal rendelkezik az általa kezelt géppel. Az új szabályozás fő célja a jogosultsági dokumentumrendszer áttekinthetőségének, rendezettségének biztosítása. Egységesíteni szeretnék a gépkezelői igazolványokat az egész EU-ban. Így könnyebbé válhat a külföldi munkavállalás is. Az új rendszer szerinti Magyarországon megszerzett jogosítvány az európai unió bármely területén használható, az összes uniós tagországban el kell fogadják. Ezért szükséges az egységes képzés és a vizsga. Új jogosítvány megszerzésének rendszere: Az új jogosítvány megszerzése nem egyszerű folyamat. Első lépésben egy OKJ tanfolyamon kell elvégezni. Az OKJ tanfolyamnak meg kell felelnie az új rendszer követelményeinek. Itt szerzik meg a résztvevők az elméleti tudást a szakmai ismeretek alapjait. Az OKJ tanfolyamot és elméleti vizsgát bármely felnőtt képző intézményben elvégezhető. A tanfolyam elvégzése után gyakorlati vizsgát kell tenni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szakmai Vizsgabizottsága előtt. Átalakítják a szakképzést, jobban kiszolgálják a cégeket 2015. április 09. Napi Gazdaság Online MTI A munkaerőpiac igényeit a korábbiaknál inkább kiszolgáló szakképzés megvalósítása érdekében a szektor átalakításához szükséges törvényjavaslatokról, a többi között a szakképzési, a szakképzési hozzájárulásról szóló, a felnőttképzési és a köznevelési törvény módosításáról döntött a kormány - jelentette be Czomba Sándor csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte, hogy a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak. Az intézményekben az érettségivel szakmát, plusz egy éves képzéssel pedig technikusi minősítést is szereznek majd a diákok.
Ugyanakkor a jelenlegi szakiskolák válnak szakközépiskolákká és a szakma megszerzéséhez szükséges három éves képzés után a tanulóknak lehetőségük lesz két év alatt az érettségi megszerzésére - tette hozzá a politikus. Czomba Sándor emlékeztetett arra: már korábban döntés született arról, hogy 2015 szeptemberétől, mintegy 500 szakképzést végző intézmény, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól átkerül az NGM irányítása alá. Ezzel párhozamosan a tárca létrehozza a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, amely szakképzési centrumokat alakít ki a megyékben és a fővárosban. A centrumok a nagyobb szakképzési intézmények mentén jönnek létre és ezek tagintézményeiként működik majd a többi iskola. A módosítások nyomán visszaállítják a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, illetve szakképzési pedagógusi életpályamodellel kívánják vonzóvá tenni a munkavállalást, akár a mérnökök számára is. Ezzel párhuzamosan a tanulószerződések számát a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre kívánják bővíteni 2018-ig, illetve a jelenlegi 7-8 ezerrel szemben 20 ezer vállalkozást kívánnak bevonni a gyakorlati képzésbe. Ez azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásokra is egyre inkább számítanak a gyakorlati képzés területén; a többi között a képzést segítő munkatárs bérét és a járulékokat is elszámolhatnák a társaságok. Ugyancsak növelni kívánják a tanulmányi ösztöndíjra fordítható költségvetési forrásokat, illetve az állami rendszerben ingyenessé kívánják tenni egy második szakképesítés megszerzését is - sorolta a módosító javaslatokat az államtitkár. A szakképzési centrumok idén júliustól jönnek létre, illetve 2016 szeptemberétől indul az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatás. A szükséges törvénymódosításokat a kormányzat április 21-én terjeszti az Országgyűlés elé - mondta Czomba Sándor Tisztelt Munkáltatók! Ifjúsági Garancia Rendszer Ifjúsági Garancia munkaerő-piaci program GINOP 5.2.1-14 Korábban már tájékoztattuk Önöket arról, hogy a Kormány az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a fiatalok foglalkoztatásának növelését és ESZA, YEI, valamint nemzeti források felhasználásával elindította a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére irányuló új, uniós társfinanszírozású munkaerő-piaci programot, az Ifjúsági Garanciát. A program célcsoportja az Ifjúsági Garancia Rendszerbe bevont 25 év alatti, sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok. A cél az, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt
töltsenek munkanélküliségben, illetve hogy személyre szabott segítséget kapjanak munkaerőpiaci helyzetük javításához. Az Ifjúság Garancia Rendszerben megvalósuló GINOP 5.2.1-14 kódjelű programban a célcsoport számára lehetőség nyílik támogatott foglalkoztatás keretében történő elhelyezkedésre. A programban nyújtható, elhelyezkedést segítő támogatások: 90 napos bérköltség támogatás (szakképzett, kevesebb, mint 6 hónapja regisztrált fiatalok foglalkoztatásához a munkabér és annak szociális hozzájárulási adója együttes összegének 100%-áig nyújtható, de minimális támogatás 6 hónap időtartamban, 3 hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel) 6+3 havi bérköltség támogatás (alacsony iskolai végzettségű, legalább 6 hónapja regisztrált fiatalok foglalkoztatásához, a munkabér és annak szociális hozzájárulási adója együttes összegének 100%-áig nyújtható, de minimális támogatás 6 hónap időtartamban, 3 hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel) 6+3 havi bértámogatás (olyan regisztrált álláskereső fiatalok foglalkoztatásához, akik végzettség vagy regisztrációs idő alapján nem tartoznak az előző két csoportba, a munkabér és annak szociális hozzájárulási adója együttes összegének 70%-áig, a 651/2014/EU bizottsági rendelettel, azaz az új általános csoportmentességi rendelttel összhangban nyújtható támogatás) Fenti támogatások további feltétele, hogy a munkáltató megfeleljen a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben előírt feltételeknek. A támogatások felső határa a minimálbér 150%-a, azaz 2015. évben 157.500 Ft) Az Ifjúság Garancia Rendszerbe történő belépési pontok a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai. A részvételi lehetőségekről és a támogatásokról bővebb információ a területileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályain kérhető, melyek elérhetőségei megtalálhatók az alábbi honlapokon: www.kormanyhivatal.hu http://komarom-esztergom.munka.hu Dorog, 2015. április 27. Üdvözlettel Szűcs György