Intézkedés címe: Tájékoztatás és segítségnyújtás az óvodáztatási támogatás igényléséhez

Átírás

1 E LŐTERJESZTÉS a Helyi Esélyegyenlőségi Programban meghatározott feladatok végrehajtásáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének március 25-i ülésére Előterjesztő: Dr. Bagó József jegyző Tisztelt Képviselő-testület! Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a augusztus 1-i ülésén megtárgyalta a város helyi esélyegyenlőségi programjára vonatkozó előterjesztést, és 187/2013.(VIII.01.) határozatával a évekre szóló Szécsény város Helyi Esélyegyenlőségi Programját (a továbbiakban HEP) jóváhagyta A program végrehajtására rövid, közép-, és hosszú távú határidőket állapított meg, melyek közül a rövidtávú célkitűzések és feladatok végrehajtásáról számot adnunk. A feladatok meghatározásárát a HEP Intézkedési Terve (HEP IT) tartalmazza, mely célcsoportjai között a romák és a mélyszegénységben élők, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők szerepelnek. Előterjesztésünkben a HEP IT-ben megfogalmazott feladatok időarányos végrehajtásáról adunk számot. Intézkedés címe: Tájékoztatás és segítségnyújtás az óvodáztatási támogatás igényléséhez Általános célként megfogalmazásra került, hogy minden rászoruló család jusson hozzá az óvodáztatási támogatáshoz. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke - tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, és - legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására - az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,

2 - a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja. Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a családbafogadó gyámnak, ha - a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, és - a szülő, a családbafogadó gyám a gyermeknek a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik. Az általános célnak megfelelően a rászoruló családok tájékoztatása már a beiratkozáskor megtörtént, 2 gyermek részére került megállapításra az óvodáztatási támogatás. Intézkedés címe: Az adatnyilvántartás pontosítása, a HH/HHH-s gyermekekre vonatkozó szülői nyilatkoztatás javítása A gyermekvédelmi törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség; - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; - a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek- (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható.) 2

3 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szemlélettel történő meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek- függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű- továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes gyermekétkeztetésre, a szociális nyári gyermekétkeztetésben való részvételre és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó minden egyéb juttatás, kedvezmény igénybevételére. Általános célként fogalmaztuk meg, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekekről pontos intézményi adatnyilvántartást vezetünk, melynek részét képezi a szülők tájékoztatása és a személyes segítségnyújtás a nyilatkozattétel során is. Az intézményi nyilvántartások pontossága az intézményi költségvetések előkészítésénél is nagy jelentőséggel bír, ezért számunkra is fontos a normatíva tervezésénél és az elszámolásánál is. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 104 fő (86 fő kiskorú, 18 fő nagykorú) részesült a szeptember december 31.-i időszak között (ebből 0-2 éves: 8 fő; 3-5 éves: 19 fő; 6-13 éves: 41 fő; éves: 18 fő; 18 év feletti: 18 fő), mely összesen 69 családot érintett. A megállapított hátrányos helyzetűek száma: 13 fő (ebből 0-2 éves: 2 fő; 3-5 éves: 2 fő; 6-13 éves: 7 fő; éves: 2 fő; 18 év feletti: 0 fő), az érintett családok száma:7. A megállapított halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 34 fő (ebből 0-2 éves: 3 fő; 3-5 éves: 7 fő; 6-13 éves: 16 fő; éves: 6 fő; 18 év feletti: 2 fő), az érintett családok száma: 18. Intézkedés címe: A nők munkahelyre való visszatérési esélyének erősítése Általános célként fogalmaztuk meg, hogy a kisgyermekes, és a 45 év feletti nők alkalmazását, elhelyezkedési lehetőségeiket segítsük. Természetesen ehhez a munkáltatók, a munkaügyi szervezetek közreműködése, különböző programok indítása nélkülözhetetlen, hiszen önmagában önkormányzatunk ennek a problémának a megoldásában nem tud hathatós eszközöket alkalmazni, még akkor sem, ha a jelenlegi közfoglalkoztatás keretében igyekszünk az intézkedést szem előtt tartani. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Szécsényi Járási Hivatal Munkaügyi Központja által megküldött tájékoztatót intézkedési területünknek megfelelően honlapunkon is megjelentettük, mely a következőket tartalmazza: 3

4 A nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése központi munkaerő-piaci program Az EU2020 stratégia célul tűzte ki a nők munkavállalásának elősegítését, ezzel a nemek közötti egyenlőség növelését. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ennek megfelelően a támogatási elvek meghatározásánál a nőket kiemelt célcsoportként kezeli. A nők 40 program célja: az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők foglalkoztatásának bővítése, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó szolgálati idő megszerzésének elősegítése. A program célcsoportja: az a legalább 1 hónapja regisztrált álláskereső nő, aki: a 60. életévét betöltötte - jogosultsági idejére való tekintet nélkül, illetve az 55. életévüket betöltött nők esetében azoknak a köre, akik legalább 37 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Bérköltség támogatás:a program keretében a munkaadók számára a célcsoportba tartozó nők teljes munkaidejű munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén nyújtható támogatás. Tekintettel arra, hogy a programba csak 55 év feletti nyilvántartott álláskereső vonható be, valamint arra is, hogy a célcsoport foglalkoztatásához a munkáltató részleges vagy teljes szociális adókedvezményt érvényesíthet a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében, így a programban csak a kedvezménnyel csökkentett szociális hozzájárulási adó téríthető meg. A támogatás mértéke 50 és 100 % között szabadon határozható meg, figyelembe véve a helyi munkaerő-piaci sajátosságokat. A támogatás időtartama egyénenként legfeljebb 10 hónap lehet, amely esetben a munkáltatónak 2 hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia. Az 55 év feletti ügyfelek esetében a 37 év jogosultsági idő igazolása a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat bemutatásával történik, melyről az érintett ügyfeleknek egyedileg szükséges gondoskodniuk. A 60. életévüket betöltöttek esetében erre nincs szükség, tekintettel arra, hogy ők az 1 hónapos regisztrációs idő megléte esetén egyéb feltétel vizsgálata nélkül vonhatók be a programba. A programba történő bevonásra április 30-ig van lehetőség. A támogatást a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási munkaügyi kirendeltségén lehet igényelni. Intézkedés címe: Adatgyűjtés a fogyatékkal élőkről Az intézkedés különösebb indokolást nem igényel, hiszen önkormányzatunk semmiféle nyilvántartással nem rendelkezett eddig a fogyatékkal élőkről. Az adatgyűjtés természetesen a személyes adatok védelmére is tekintettel- a városban fogyatékkal élő emberek számát, fogyatékosságuk típusát, mértékét és speciális igényeiket is érinti. Az érintettek hozzájárulását be kell szerezni arról, hogy a nyilvántartásba kerülhessenek. Az adatgyűjtésbe a háziorvosok, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, a védőnők, az iskolák, az óvodák, a Szociális Otthonok, a Vöröskereszt és a városban lévő egyházi szervezetek is bevonásra kerülnek az 4

5 adatbázis minél pontosabb létrehozása érdekében. Az adatbázis megléte a HEP mellékletét képező táblázatok adatainak kitöltéséhez is szükségesek, melyeket december 31-ig el kell készítenünk. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg, és javaslataival segítse a Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtását! Határozati javaslat: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2014.(III.25.) határozata Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a évekre szóló Szécsény város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) időarányos végrehajtásáról szóló előterjesztést elfogadja. Felhívja a jegyző figyelmét, hogy a HEP Intézkedési Tervében megjelölt határidőket és intézkedéseket kísérje figyelemmel, s a megtett intézkedésekről a képviselő-testületet tájékoztassa. Határidő: Felelős: értelemszerűen Jegyző Szécsény, március 21. Dr. Bagó József jegyző 5