KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25.
Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris
Cisterna quadrigeminalis
AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE thalamus BASIS PONTIS Oliva inferior
A KISAGY VENTRALIS FELSZÍNE ÉS S AZ AGYTÖRZS AZ AGYIDEGEKKEL
A KISAGY DORSALIS FELSZÍNE Ábramagyarázat a jegyzetben
KÖZÉPSŐ- ÉS S ALSÓ KISAGYKAROK (PCM, PCI) Rövidítéseket lásdl a jegyzetben Fissura posterolateralis
Anatómiai alapfogalmak Hemispherium cerebelli Vermis cerebelli (arbor vitae) Lobus, lobulus, folium, fissurae prima et posterolateralis Cortex cerebelli, medulla cerebelli Pedunculi cerebellares (superior, medius, inferior) Tonsilla cerebelli mint gyakorlati szempontból l legfontosabb lobulus (összenyomhatja a nyúltvel ltvelőt, t, ha nőn az intracranialis nyomás)
Vermis lobuli (nyilak: fissurae prima et horizontalis) VII. Folium, Tuber VI. Declive IV,V. Culmen VIII. Pyramis II,III. L. centralis IX. Uvula I. Lingula X. Nodulus
Anatómiai és s funkcionális felosztás Lobus anterior, lobus posterior, lobus flocculonodularis (fissura prima, fissura posterolateralis) Paleocerebellum: lobus anterior + pyramis et uvula vermis Archicerebellum: lobus flocculonodularis Neocerebellum: lobus posterior (kiv. pyramis et uvula vermis) Spinocerebellum: nagyjából l a lobus anterior (még g a lobulus quadrangularis posterior egy kis része r és s a pyramis) Vestibulocerebellum: lobus flocculonodularis Pontocerebellum: a lobus posterior (vagyis a cerebellum legnagyobb része) r
Kisagyi kapcsolatok, afferensek I. tractus spinocerebellaris dorsalis et ventralis, tractus cuneocerebellaris
Kisagyi kapcsolatok, afferensek II. (pontocerebellaris, reticulocerebellaris, vestibulocerebellaris és olivocerebellaris pályák)
Kisagyi kapcsolatok, efferensek (cerebellorubralis, cerebellothalamicus, cerebellovestibularis)
SPINOCEREBELLARIS PÁLYP LYÁK KISAGYKÉREG NUCLEUS DENTATUS, INTERPOSITUS NUCLEUS RUBER TRACTUS RUBROSPINALIS A spinocerebellaris informáci ció visszakerül l a gerincvelőbe, ahol motoneuron- funkciók k reguláci ciójában vesz részt r (flexor tónus t szabályoz lyozása)
PONTOCEBELLARIS PÁLYAP NUCLEI PONTIS KISAGYKÉREG NEOCORTEX MINDEN LEBENYE NUCLEUS DENTATUS A kisagy részt r vesz az akaratlagos mozgások tervezésében, indításában és s időzítésében a mellékelt kapcsolatrendszerek révén. r THALAMUS VA, VL NEOCORTEX MOTOROS AREÁK TRACTUS CORTICOBULBARIS TRACTUS CORTICOSPINALIS A corticopontinus pályp lyák erősen feldolgozott poly- sensoros informáci ciót száll llítanak tudósítva tva a kisagyat a neocortex állapotáról. l. A motoros cortex így a kisagyi informáci ciókat is figyelembe véve, ve, hajtja végre v az akaratlagos mozgástervet.
VESTIBULARIS INFORMÁCI CIÓ KISAGYI FELDOLGOZÁSA BELSŐ FÜL MACULÁK, CRISTÁK GANGLION VESTIBULARE VESTIBULARIS MAGOK KISAGYKÉREG TRACTUS VESTIBULOSPINALIS FASCICULUS LONGITUDIONALIS MEDIALIS A vestibularis informáci ció útja: a belsőfülben lben lévől primer szenzoros neuronok (ganglion vestibulare) centrális nyúlv lványai az agytörzsi vestibularis magokon végződnek. A második m neuron a pedunculus cerebellaris inferioron át t a kisagykéregbe kerül. A feldolgozott vestibularis informáci ció visszakerül l a vestibularis magrendszerbe (részben direkt Purkinje-axonok, részben r a nucleus fastigii neuronjai révén). r A vestibularis magokból l (elsősorban sorban a lateralis magból) kétk pálya indul, amelyek motoros funkciókat kat tudnak befolyásolni: a tractus vestibulo- spinalis a gerincvelőbe, a fasciculus longitudinalis medialis a szemmozgató agyidegek magjaihoz.
Kisagyi efferentáci ció (nucleus dentatus, interpositus) konkrét t hatásai a mozgásszab sszabályozásban (péld ldák) Pedunculus cerebellaris superior nucleus ruber tractus rubrospinalis flexor tónus t erősítése se Pedunculus cerebellaris superior motoros thalamus motoros neocortex piramispálya Direkt Purkinje-axon efferensek (PCI) a vestibularis magokhoz tractus vestibulospinalis extensor tónus t erősítése se
Nuclei cerebellares Nucleus dentatus: a kisagy főf efferensei innen erednek (dentatorubralis és s dentatothalamikus pályák). Nucleus fastigii: izomtónus nus- és s vestibularis reguláci ció (a vestibularis magokhoz és s formatio reticularishoz vetül). Nucleus globosus + nucleus emboliformis: nucleus interpositus. A magok excitatorikus neuronokat és s GABAerg neuronokat tartalmaznak. A Purkinje-sejtek axonjai ezeken a magokon végződnek. A magok efferens projekciói i még: m vestibularis magok, formatio reticularis, oliva inferior. A kisagy afferensei (moharostok és s kúszk szórostok) kollaterálisokat lisokat adnak a kisagyi magokba, mielőtt a kisagykéregben végzv gződnek.
A KISAGYI FOLIUM: CORTEX NEURONJAI CAJAL EREDETI RAJZÁN a: Purkinje-sejt b: kosársejt f: Golgi-sejt g: szemcsesejt n: kúszórostok h: moharostok A: molekuláris réteg B: granuláris réteg C: fehérállomány i: paralel rostok m: asztrocita j: Bergmann-féle glia
PERICELLULAR BASKET-LIKE SYNAPSES OF THE BASKET CELLS
PURKINJE-CELL
PURKINJE-CELL GOLGI-CELL
GRANULE CELL PARALLEL FIBER
PURKINJE SEJT (transzmitter: GABA) GOLGI SEJT (transzmitter: GABA) Mindkét t rajzon az axont a jelöli li (Cajal rajzai)
SZEMCSESEJT DENDRIT GOLGI AXON GOLGI DENDRIT SZEMCSESEJT DENDRIT Kisagyi glomerulus fantáziak ziaképe (Szentágothai) MOHAROST
Kisagyi transzmitterek Gátlósejtek főf transzmittere a gamma- aminovajsav (GABA): Purkinje-sejt, kosársejt, Golgi-sejt. Szemcsesejtek excitatorikus hatásúak ak glutaminsavval működnek. m Moharostok: glutaminsav és s acetilkolin Kúszórostok: glutaminsav
Kisagykéreg számokban (1 mm 3 szövetben) 500 Purkinje-sejt (GABA) 600 kosársejt (GABA) 50 Golgi-sejt (GABA) 3 000 000 szemcsesejt (glutamát) t) 600 000 kisagyi glomerulus A kisagykéreg területe kb. 2000 cm 2
Egy moharost mintegy 800 szemcesesejtet ingerel Egy kúszk szórost 1 Purkinje sejtet ingerel CLIMBING MOSSY FIBER
Olivocerebellaris modul: 1 kúszórost - 1 Purkinje sejt arány. Ebben a modulban nincs kosársejt gátlás. Moharost modul: Purkinje sejtek csoportjait ingerlik közvetve k moharostok - Ezt az aktivitást paralel rostok formálj lják át, itt működik m kosársejt gátlg tlás.
A kisagy funkciói i I. Izommozgások és s izomtónus szabályoz lyozása. Vestibuláris informáci ciók k beépítése a mozgás szabályoz lyozásába. A kisagyba érkező periféri riás szomatoszenzoros informáci ció és s az agykéregb regből érkező feldolgozott szenzoros és s motoros informáci ciók összehasonlítása, sa, és beépítésük k a mozgás s szabályoz lyozásába.
A kisagy funkciói i II. Neocerebellum: mozgás s tervezés, indítás, időzítés. Vestibulocerebellum: egyensúly kontrollja, vestibularis reflexek (pl.: optokinetikus nystagmus). Spinocerebellum: a törzs t és s a végtagok v mozgáskontrollja és s izomtónus szabályoz lyozás.
Kisagyi tünetekt Ataxia: a mozgás s koordináci ciójának hiánya Intenciós s tremor Izomgyengeség g (hypotonia) Járászavar Egyensúlyzavar Kóros szemmozgások sok Beszédzavar (skandáló beszéd, dadogás)
Kisagy vérellv rellátása Arteria inferior posterior cerebelli (uvula, tonsilla, flocculonodularis lebeny) Arteria inferior anterior cerebelli (lobus posterior alsó felszíne, mély m kisagyi struktúrák nucleus dentatus) Arteria superior cerebelli (lobus anterior és lobus posterior felső felszíne, mély m kisagyi struktúrák) k) Vénái i a vena magna cerebri-be, be, a sinus transversusba és s a sinus rectusba ömlenek.