PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter



Hasonló dokumentumok
Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog kifejezések:

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XIX

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI

Római jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1)

Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1)

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád

Római jog IX. A formuláris eljárás (2)

BAJÁNHÁZY ISTVÁN GEDEON MAGDOLNA SÁRY PÁL. Római jogi feladatgyűjtemény

Bevezetés. Római jog I.

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából

301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

Római jog XIV. A házasság

Római jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem

Birtok és tulajdonjog

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás

Római jog XI. A személy, status libertatis

201. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI, ESZKÖZEI

Római jog gyakorlat. Levelező tagozat

Római jog - levelező III. Személyi- és családjog

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XIII. rokonság/1 - agnatio. A rokonság A házasság. a szűk agnatio. szűk agnatio. a tágabb agnatio. a szűk agnatio megszűnése

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

101. MIÉRT TANULUNK MA IS RÓMAI JOGOT?

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről

Római jog XVI. Dolgok A tulajdon

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne,

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

recenzió Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, MACHER GÁBOR

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Római jog XIV a házassági vagyonjog - cum manu. Házassági vagyonjog A jogi személy. A vagyon. a házassági vagyonjog - sine manu

Római jog IV. kronológiák. Az archaikus és preklasszikus jogfejlődés. leges duodecim tabularum. a XII táblás törvény tartalma

Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

Római jog VI kronológiák. Jogfejlődés a Kr.u. I. századtól a Kr.u. VI. századig. a jogforrások jelentősége.

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS

16. gyakorlat. Kötelmi jog

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi... A Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése*

Római jog V. Az örökösök jogi helyzete

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

JUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI NÉGY KÖNYVBEN

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

TETELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

2. Intézmények/Értékek (vő. Michael Novak): szociális piacgazdaság

Deli Gergely: Salus rei publicae. A helyes döntés kritériuma a római magánjogban

Deák Ferenc terem. Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.

Római jog XVII. A dolgok osztályozása

Nótári Tamás: A jognak asztalánál 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul 1

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

RÓMAI JOG GYAKORLATOK 1

Új Polgári Törvénykönyv

A nemzetközi jog forrásai

Jogi alapismeretek szept. 21.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD

Római jog gyakorlat 6

SIKLÓSI IVÁN. Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi témakörében a Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

Római jog levelező I. Öröklési jog

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

Dr. Benke József PhD szakmai önéletrajza

Évfolyam- és szakdolgozati témák Jogtörténeti Tanszék

v b arbiter ex compromisso m y m. A

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Római jog XXIV a telki szolgalmak fajtái. Idegen dologbeli jogok II.

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk (1) bek.) dr. Mikó Sándor

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

- 1 - Római jog. Bevezetés, a római jog külső története (28)

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére

Átírás:

PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter összeállította: FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár Az itt található prezentációk elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a római jogi előadásokat vizuális elemekkel színesítsék, és persze nem utolsó sorban az is cél, hogy az előadónak ne kelljen krétával írnia, rajzolnia akkor, amikor a tanteremben rendelkezésre áll (immár több éve) a projektor. A prezentációk anyaga tehát nem tananyag, és különösen nem lenne szerencsés, ha a tankönyvet a tanulás során háttérbe szorítanák. A prezentációkat a vizsgára való felkészülés során akkor és csak akkor érdemes használni, ha a hallgató úgy látja, hogy a prezentációk segítik a felkészülést. Ha inkább többletterhelésnek bizonyulnak, akkor figyelmen kívül kell őket hagyni. Jó tanulást, eredményes felkészülést kíván IURA AUCTORIS VINDICABUNTUR a szerző

BEMUTATKOZÁS I.: Az oktatók Tanszékvezető: HAMZA GÁBOR egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Jelenlegi kutatási területe: a római jogi tradíció hatása a világ különböző jogrendszereinek fejlődésére

A tanszék további oktatói FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár, az MTA doktora SÁNDOR ISTVÁN egyetemi docens, PhD BOÓC ÁDÁM adjunktus, PhD SIKLÓSI IVÁN tanársegéd Szemináriumvezetők (megbízott előadók): BALÁZS TAMÁS ügyvéd FEKETE SÁRA ügyvédjelölt, PhD-hallgató GASS ISTVÁN ügyvédjelölt, PhD-hallgató MESTYÁN SZABOLCS ügyvéd PÁNCZÉL MÁRK mb. előadó

BEMUTATKOZÁS II.: Római jog: mit jelent? A tantárgy JOG: a legtöbb nyelvben (lat. ius, ném. Recht, fr. droit, ol. diritto, sp. derecho) kettős fogalom: - tárgyi jog: *norma agendi (ang. law) - alanyi jog: *facultas agendi (ang. right) A tárgyi jog = azok az írott vagy íratlan társadalmi normák, magatartási szabályok, amelyek betartását az állam szükség esetén közhatalmi eszközökkel (akár erőszakkal is) kikényszeríti.

Mi az, hogy állam? A rómaiak szerint res publica, populus Romanus, civitas = a polgárok (cives, Quirites) közössége, amelyet látható formában leginkább a népgyűlés (comitia) testesít meg. A rómaiak szerint az állam nem azonos az államhatalmat gyakorló szervekkel (consulok, egyéb magistratusok, senatus stb.), de: SPQR (Senatus populusque Romanus)

Római jog = az ókori Rómában, ill. az ókori Római Birodalomban egykor hatályban volt jogszabályok (?) Kr. e. 753-tól Nyugaton: Kr. u. 476-ig (?) Keleten: Kr. u. 565-ig (?) Odovakar (Odoaker)

A római jog Keleten és Nyugaton is tovább élt Keleten - 1453-ig a Bizánci Birodalom jogrendszereként; - a török hódoltság idején a görög nyelvű területek helyi jogaként (főként a Hexabiblos); - a Görög Királyság kodifikálatlan magánjogaként alkalmazták; -1946: Görög Polgári Törvénykönyv Th. Vryzakis, 1865

A továbbélés Nyugat-Európában -Itáliában folyamatosan tovább élt 476 után is; - a XII. századtól újjáéledés, recepció (kivéve pl.: Anglia, Magyarország); - a XVIII. századtól nemzetállami kodifikációk 1794: porosz Allgemeines Landrecht 1804: francia Code civil 1811 osztrák ABGB 1865: olasz Codice civile 1896: német BGB - Ma is tovább él a római jogi tradíció, sőt néhol közvetlenül maga a római jog is, pl. Dél-Afrikában

A római jog tehát jelentheti - az ókori római jogot; - annak a középkorban és az újkorban hatályos jogként tovább élő változatait; - a ma is eleven római jogi tradíciót, amely attól függetlenül releváns, hogy formailag hatályban van-e egy adott országban Egyetemi tantárgyként nem, ill. nemcsak a tiszta, eredeti ókori római jogot tanuljuk, hanem a római jogi tradíciót is: az ókori alapokból indulunk ki, de azokon túl is tekintünk

A római jog története és institúciói Tömör összefoglalás az általános fejlődéstörténetről (különös tekintettel az államszervezetre és a jogforrásokra): külső jogtörténet Institúciók = egy tudományág legalapvetőbb ismereteinek rendszeres bemutatása kezdők számára. Alapvetően a római magánjog szabályait (intézményeit, dogmatikáját) mutatjuk be, nagyjából Gaius Institutióinak rendszerében: belső jogtörténet G. W. LEIBNIZ állította szembe először a külső és a belső jogtörténetet 1667-ben Gaius szobra Rómában és egy IV. századi pergamenlap Institutióinak veronai kódexéből

A római jog megtanulása elvileg az eredeti latin nyelvű források, valamint a későbbi korokban keletkezett, elsősorban latin, német és olasz nyelvű szakirodalom tanulmányozását igényelné. Erre sajnos nincs idő

Reális azonban, hogy a tankönyv (és az előadásokon, szemináriumokon elhangzottak) alapján mindenki kidolgozza a vizsgatételeket, és azokat a vizsgaidőszakban meg is tanulja. A szóbeli vizsgán a kb. 90 db. tételből 3-at kell húzni: 1. kártyacsomag: 100-as + 200-as sorozat (történeti rész, eljárásjog) 2. kártyacsomag: 300-as sorozat (személyi és családjog) 3. kártyacsomag: 400-as sorozat (dologi jog) Gondolkodási idő: 30 perc, ezalatt vázlatot lehet írni. Minden tételről kell valamennyi konkrétumot tudni, a *-gal megjelölt minimumtételek lényegét pedig a ketteshez is elfogadható szinten tudni kell. A négyeshez, ötöshöz a tételek elmondásán túl plusz kérdésekre is kell válaszolni, pl. a kötelező olvasmányok anyagából. Írásbeli beugró: latin szavak, definíciók, felsorolások (!!!)

Miben áll a nagy titok? - el kell járni az órákra, figyelni, jegyzetelni kell - minden tételt ki kell dolgozni (Murphy-törvény!...) - az internetes puskák nem jók, és egyébként is hasznosabb, ha valaki maga dolgozza ki a tételeket - el kell tudni különíteni a lényegest a lényegtelentől, hiszen csak a lényeget kell tudni, de azt rendesen; ebben próbál segíteni a tankönyv, az előadás és a minimumtételek is - a definíciókat sajnos szó szerint be kell magolni

Mire ez a sok hűhó? Mire jó ma, ha római jogot tanulunk? A római jog a mai napig a jogtanulás ábécéje, anatómiája, mert: a modern jog főként a magánjog a világ nagyon sok országában ma is a római jogi tradíciókon alapul, ezek megértése a nem változó közös alapokat a maguk viszonylag egyszerű formájában mutatjuk be a római jog iránytűt ad a modern jog folytonosan változó dzsungelében való eligazodáshoz a jogintézményeket megszületésüktől kezdve történeti fejlődésükben láthatjuk lingua franca?

Miért éppen a rómaiak voltak a világtörténelemben a jog népe, a jog nemzete? paraszti gondolkodásmód - gyakorlatiasság - magántulajdon-centrikusság - konzervativizmus, formatakarékosság szabályozás egyszerűsége a görög filozófia megismerése a Kr. e. II. századtól fogalmak és rendszer alkotása ezeréves folyamatos, szerves, fontolva haladó, a gyakorlatra reflektáló fejlődés, amelynek motorjai a pontifexek, később a praetorok és a jogtudósok voltak az ókori Róma világhatalmi szerepéből is fakadó történelmi tekintélye a latin forrásszövegek fennmaradása (Iustinianus, bolognai glosszátorok)

HUIUS STUDII DUAE SUNT POSITIONES, PUBLICUM ET PRIVATUM. PUBLICUM IUS EST QUOD AD STATUM REI ROMANAE SPECTAT, PRIVATUM QUOD AD SINGULORUM UTILITATEM PERTINET. DICENDUM EST IGITUR DE IURE PRIVATO, QUOD TRIPERTITUM EST; COLLECTUM EST ENIM EX NATURALIBUS PRAECEPTIS AUT GENTIUM AUT CIVILIBUS. (Iustinianus Institutiói, 1, 1, 4) E tudománynak két fő része van: a közjog és a magánjog. A közjog az [a jog], amely a római államra vonatkozik, a magánjog pedig az, amely az egyének érdekével kapcsolatos. A továbbiakban a magánjogról fogunk beszélni, amely három részre oszlik, ugyanis a természet jogának, a népek [közös] jogának, és a [római] polgárok jogának szabályaiból tevődik össze. Tényleg ez lenne a római magánjog rendszere?

- Gaius Iustinianus SZEMÉLYEK (personae) DOLGOK (res) dologi + öröklési + kötelmi jog KERESETEK (actiones) polgári eljárásjog modern római jogi tankönyvek ELJÁRÁS- JOG SZEMÉLYI DOLOGI KÖTELMI ÖRÖKLÉSI modern polgári törvénykönyvek pandektarendszer SZEMÉLYI DOLOGI KÖTELMI ÖRÖKLÉSI ÁLTALÁNOS RÉSZ POLGÁRI ELJÁRÁS- JOG külön jogág a közjog keretében DOLOGI KÖTELMI CSALÁDI ÖRÖKLÉSI

Iustinianus: Digesta seu Pandectae Középkori egyetemeken: Digesta/Pandekta kurzus Újkor: német pandektajog (1495-1900) Pandektajogi tankönyvek GEORG ARNOLD HEISE heidelbergi professzor 1807: pandektarendszer

ÁLLAM- FORMÁK KIRÁLYSÁG KÖZTÁR- SASÁG PRINCI- PÁTUS DOMI- NÁTUS 753 510 27 284 527-565 GAZDA- SÁGI ÉLET paraszti korszak kereskedelmi korszak JOGTU- DOMÁNY archaikus Róma alapítása- Kr.e. III. sz. préklassz. Kr.e. III. sz. - Kr.e. I. sz. vége klasszikus posztklasszikus - Kr.e. I. sz. iustinianusi vége - Kr.u. III. - Kr.u. Kr.u. III. VI. sz. sz. JOGFEJ- LESZTÉS/ KODIFI- KÁCIÓK 451-450 XII t.t. ~130 EP pontifexek praetorok jogtudomány császári jogfejlődés 438 CTh 528-534 CIC

REX CONSUL praetor etc. Trib. plebis SENATUS COMITIA CURIATA SENATUS COMITIA Concilium plebis tanácsadó testület közjogi szerepe tkp. nem ismert CURIATA CENTURIATA TRIBUTA valóságos hatalom formális aktusok törvényhozás + büntetőbíráskodás

A római magistratusok sajátosságai annuitás kollegialitás ingyenesség (sőt a kiadások egy részét maguk fedezik) imperium, potestas: hatáskörük nem volt pontosan meghatározva szakképzettség nem szükséges, de: cursus honorum gyakran katonai feladataik is voltak

TÁRSADALMI NORMÁK IUS FAS MOS ius humanum ius divinum (sacrum) boni mores ius publicum ius privatum

PRAETOR Rogatio (ius cum populo agendi) Edictum (ius edicendi) Községtanácsi hirdetőtábla Olaszországban Iurisdictio Közvetlen intézkedések: - büntetőbírói ítélkezés - kényszer alkalmazása - hatósági parancsok (interdictum, iussum, decretum)

jelentése a rómaiaknál forrása példa IUS CIVILE a római polgárok joga XII táblás törvény, egyéb törvények, szokásjog római polgárok házassága IUS GENTIUM a népek közös joga IUS NATURALE természetjog írott forrásuk nincs, tkp. filozófiai fogalmak, de testet öltenek a praetori edictumokban, és a jogtudósok hivatkoznak rájuk idegenek házassága a rabszolgaságot ismeri nem ismeri középkorban iustinianusi római jog újkorban róm. j., polg. j. nemzetközi jog term.jog, jogfil. megjegyzés civil law Völkerrecht örök harcban a jogpozitivizmussal

AUGUSTUS (Kr. e. 27 Kr. u. 14.) - a principátus megalapítása - a polgári és büntető perrend reformja - családjogi törvények - ius respondendi CLAUDIUS HADRIANUS (117 138) - a birodalmi államszervezet továbbfejlesztése - a jogforrási rendszer reformja (Edictum perpetuum stb.) ANTONINUS PIUS MARCUS AURELIUS SEPTIMIUS SEVERUS CARACALLA (211 217) - constitutio Antoniniana (212)

DIOCLETIANUS (284 305) - dominátus, tetrarchia - ármaximáló és egyéb válságkezelő rendeletek - a pogány római tradíciók védelmezője CONSTANTINUS (306 337) - colonatus - a görög jog és a keresztény vallás befolyásának teret enged - Konstantinápoly megalapítása (330) I. THEODOSIUS

II. THEODOSIUS (K) III. VALENTINIANUS (Ny) - rendelet az elévülésről (praescriptio XXX vel XL annorum, 424) - lex citationis (426) - Codex Theodosianus (438) IUSTINIANUS (527 565) - kodifikáció - a nyugatrómai területek jelentős részének visszahódítása is elősegítette a római jog továbbélését Nyugaton

Ius civile ius gentium ius naturale Ius civile ius praetorium ius honorarium Ius strictum ius aequum Ius scriptum ius non scriptum Ius publicum ius privatum Ius cogens ius dispositivum (pl. a szerződés teljesítésének helye) Ius universale ius particulare (pl. helyi népjogok) Ius generale ius speciale (pl. a tengeri kölcsön kamata) Ius commune ius singulare (pl. a katonák privilégiumai) Ius primarium ius subsidiarium (pl. actio de dolo)

115 Eredetileg A IUS CIVILE KIFEJEZÉS JELENTÉSEI Ius Quiritium iura peregrinorum, ius gentium Préklasszikus kor Császárkor Középkor Újkor XII t. t. joga ius praetorium ius strictum ius aequum Jogtudósok műveiből megismerhető jog császári rendeletek (IUS LEX, iura leges) magánjog közjog, büntetőjog iustinianusi római jog kánonjog, hűbérjog, helyi szokásjogok, újabb törvények, statútumok [magánjog] polgári jog [kereskedelmi jog, munkajog stb.]

INTERPRETATIO (példák) grammatica: a filia szónak külön ragozása van logica: a többen benne van a kevesebb akinek joga van eladni, az (általában) jogosult bérbe is adni a dolgot historica: a törvényhozónak nem lehetett célja, hogy a szerződés betartásába az egyik fél belepusztuljon systematica: a szerződési jogban a felek autonómiája irányadó declarativa: a filiák [és a neposok] nem értendők a filiusok közé (XII t. t. 4, 2b) restrictiva: a végrendelet érvénytelensége nem érinti a manumissiókat extensiva: a tutaj is hajónak tekinthető A szerződési és végrendeleti rendelkezéseknél is gyakran szükség van interpretatio alkalmazására ANALOGIA JOGHÉZAG kitöltése céljából analogia legis: pl. a rabszolga megsebesítésére vonatkozó kártérítési szabályokat alkalmazták szabad ember megsebesítése esetén is analogia iuris: általános jogelvek alapján, pl. az esküvői lakoma után vízbe fulladt férj után is kötelező a gyászév

IUS - a Forum Romanum egy helye (in iure eljárás, in ius vocatio) - alanyi jog - tárgyi jog -jogtudomány (ius civile) LEX publica - lata/rogata - data - császárkorban: császári rendelet privata = lex contractus

118. LEX LEX PUBLICA LEX LATA/ROGATA Egyéb leges publicae LEX PRIVATA = lex contractus praescriptio rogatio sanctio formula praescriptiója elévülés elbirtoklás vö. - interrogatio - arrogatio lex plus quam perfecta: érvénytelenít és büntet A TÖKÉLETES törvény (lex perfecta): ÉRVÉNYTELENÍT lex minus quam perfecta: csak büntet lex imperfecta: sem nem érvénytelenít, sem nem büntet

451/450: Lex XII tabularum 367k: leges Liciniae Sextiae 326: lex Poetelia Papiria 287: lex Hortensia 286: lex Aquilia 250k: lex Silia később: lex Calpurnia 200k: lex Atinia 200k: lex Cincia 200k: lex Laetoria 150k: lex Aebutia 111: lex agraria 90: lex Iulia de civitate 80k: leges Corneliae (Sulla törvényei, elsősorban büntetőjogi) 50 után: leges Iuliae (Iulius Caesar és Augustus törvényei) L. Cornelius Sulla

ARCH. 450-200 PRÉKL. 200-Kr.e. 27 450-300 pontifikális jogtud. 300-200 világi, döntően íratlan jogt. App. Cl. Caecus Kialakulás: 200k irodalmi jogt. eleinte görög hatás nélkül Kb. 150-től erős görög hatás Virágkor: Kr. e. I. sz. Műveikből már a Digestába is bekerültek töredékek Sextus Aelius a két Cato Manilius, Brutus, P. M. Scaevola Q. M. Scaevola Servius, Cicero KLASSZ. Kr.e. 27-250 POSZTK. 250-527 IUST. 527-565 Korai: Kr. u. I-II.sz. iskolák Érett: Kr.u.I.v.-II.sz. Kései: 200- fénykor hanyatlás, vulgarizáció 528-534 kodifikáció neoklasszicizmus Gaius Papinianus, Paulus Ulpianus Modestinus Hermogenianus Arcadius Charisius Tribonianus Theophilus Dorotheus

Schola Sabiniana Proculiana Alapítója Capito Labeo Névadója Sabinus Proculus Híres tagjai Cassius Iavolenus Iulianus Gaius Pomponius Celsus Neratius Iskolán kívüliek Marcellus, Scaevola, Florentinus

NYUGAT 480k. Lex R. Burgundionum KELET 500k. Edictum Theodorici 506 Lex R. Visigothorum 528-534 iustinianusi kodifikáció i u s c o m m u n e 1080-XIII. sz. bolognai glosszátor iskola XIV. sz. itáliai (paviai, perugiai pisai, padovai) kommentátorok VIII. sz. Eklogé IX. sz. Procheiron IX/X. sz. Basilika 1345 Hexabiblos XV-XVI. sz. olasz, majd francia humanisták XVII-XVIII. sz. holland, majd német természetjogászok német usus modernus XIX. sz. pandektisztika, kod. 1946 görög Ptk.

Az európai jogtudomány centrumának vándorlása I XV. század 2. felében F F NL XVI. század 2. felében NL XVIII. század 2. felében D

126 TÖRTÉNETI JOGI ISKOLA KORAI PANDEKTISTÁK HUGO, SAVIGNY, PUCHTA GERMANISTÁK JAKOB GRIMM, OTTO GIERKE TÖRT. DOGM. ÉRDEK- KUT. KÉSŐI RUDORFF SCHEID F. C. VON SAVIGNY HUSCHKE BRUNS BRINZ WIND- DERN- BURG JHERING R. VON JHERING

Jogérvényesítés eszközei Önhatalom Állami úton Önvédelem Önsegély PER Nem peres eljárások (peren kívüli jogsegélyek) Végrehajtási eljárás

Az actio fogalma 1) A felek, különösen a felperes (actor) cselekményei a praetor előtt 2) A praetor által adott perindítási engedély ( iudicium dabo ) 3) Keresetjog: Nihil aliud est actio, quam ius, quod sibi debeatur, iudicio persequendi (Celsus) 4) per, peres eljárás Keresetjog: jogosultság arra, hogy pert indítsunk anyagi jogi jogosultság, pl. tulajdonjog sella curulis

Elévülés 1) Civiljog: nem ismeri 2) Praetori jog: csak jogvesztő határidők 1) Klasszikus kor: tartományi helytartók: praescriptio longi temporis: csak a fundus provincialis birtokosa ellen indított rei vindicatio utilis-szal szemben adott kifogás 2) II. Theodosius: praescriptio XXX vel XL annorum (praescriptio longissimi temporis): minden kereset elévül 30 (esetleg 40) év után *quieta non movere

Bizonyítás *Alleganti incumbit probatio Bizonyítási eszközök - tanúvallomás - okirat - tárgyi bizonyítékok iuris Praesumptio iuris et de iure [Fictio: tkp. nem tartozik ide!]

A PERRENDEK TÖRTÉNETÉNEK IDŐRENDI VÁZLATA Kr.u.342 Kr.u. 476 XII. sz. Bologna 1806 RÓMAI- KÁNONI M O D E R N Kr.e. 17 CSÁSZÁRI Kr.e. 242 PRAETORI Kr.e. 451-450 lex Aebutia CIVILJOGI

Perbeli képviselet: közvetett ACTOR külön aktus procurator/ cognitor joghatás beállása REUS ACTOR joghatás beállása procurator/ cognitor REUS külön aktus

Perbeli képviselet: közvetlen ACTOR procurator/ cognitor joghatás beállása REUS ACTOR joghatás beállása procurator/ cognitor REUS

A peres eljárás menete (a civiljogi és praetori perrendben) in ius vocatio IN IURE a praetor előtt felek előadásai litis contestatio APUD IUDICEM az esküdtbíró előtt bizonyítási eljárás SENTENTIA

Legis actio sacramento per iudicis seu arbitri postulationem per condictionem Kialakulása XII t. előtt XII t. t. Kr. e. III. szd. Alkalmazási területe generalis actio: in rem + in personam elsősorban stipulatio és osztóperek esetén (in personam) formátlan kölcsön, jogalap nélküli gazdagodás (in personam) Sajátossága summa sacramenti causa megjelölése certa pecunia, később minden certa res, Iudex kinevezése eredetileg azonnal, később 30 napos időközzel a felperes azonnali bírókinevezést kér 30 nap múlva történik a iudex kinevezése

A formula bírókinevezés SEIUS IUDEX ESTO. SI PARET NUMERIUM NEGIDIUM AULO AGERIO HS X MILIA DARE OPORTERE, IUDEX NUMERIUM NEGIDIUM AULO AGERIO HS X MILIA CONDEMNATO; SI NON PARET ABSOLVITO. intentio Seius legyen a bíró. Ha bebizonyosodik, hogy N. N. köteles A. A.-nak 10.000 sestertiust adni, a bíró N.N.-t A. A. javára marasztalja 10.000 sestertiusban, ha nem bizonyosodik be, mentse fel. condemnatio

A formula alkatrészei RENDES RENDKÍVÜLI minden formulában* ha helye van EXCEPTIO PRAESCRIPTIO INTENTIO CONDEMNATIO *) A praeiudiciumoknál nincs condemnatio! DEMONSTRATIO ADIUDICATIO

Tulajdonos Actiones in rem Tolvaj N.B. A tolvaj ellen a lopás alapján in personam actio is indítható! Orgazda Jóhiszemű vevő

Actiones in personam Vevő 1. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Eladó 2. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Egy későbbi vevő, aki többet fizetett (legalábbis ígért )

Actiones stricti iuris A szó szerinti értelmezés a csalárd adós javára is szolgálhat (ilyenkor nem szigorú ), más esetekben a tisztességes adós még vis maiorra hivatkozva sem mentesül a felelősség alól (ilyenkor tényleg szigorú)

BONA FIDES SZUBJEKTÍV: azt hiszem, hogy a magatartásom jogszerű, pl. vettem egy lopott lovat, és azt hittem, hogy az eladó a ló tulajdonosa jóhiszemű birtokos vagyok. Ellentéte a mala fides OBJEKTÍV: a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, amelyre a bonae fidei actiók intentiójában utal: QUIDQUID DARE FACERE OPORTET EX FIDE BONA. Szinonimája az aequitas, ius aequum, ellentéte a ius strictum

COGNITIÓS ELJÁRÁS - horizontális helyett vertikális megosztottság - szakképzett hivatalnok bírák - az önhatalom szerepe megszűnik - az írásbeliségé tovább nő Praefectus praetorio - fellebbezés Praefectus urbi Tartományi helytartók Római magistratusok Városi magistratusok

A litis contestatio jelentésváltozásai Szó szerinti jelentése: a per együttes tanúsítása Legis actiós eljárás: tanúfelhívás Formuláris eljárás: perszerződés a formula kiadása fontos joghatások* Cognitiós eljárás: az alperes perbe bocsátkozása (contradictio) *Joghatások: consumptio actionis condemnatio pecuniaria időpontja irányadó novatio az in iure eljárás végén a cognitiós eljárásban a condemn. pecuniaria joghatás helyett a perbe vitt jog elévülésének kezdete egy új joghatás

Peren kívüli eljárások Iurisdictio voluntaria Peren kívüli jogsegélyek formájuk szerint tartalmuk szerint interdictum iussum decretum in integrum restitutio praetori stipulatiók missio in possessionem

Végrehajtási eljárások személyi vagyoni magánfogság állami fogság ( adósok börtöne ) univerzális szinguláris A fejlődés tendenciája

A praetori végrehajtási eljárás folyamata magister bonorum TENDER bonorum emptor ACTIO IUDICATI s. condemn. in duplum I. ACTIO 1 nap 30 nap s. condemn. missio in bona (30/15 nap) cessio bon. benef. comp. személyi vh. infamia

* más szempontból: ingenui + libertini HOMINES LIBERI* status libertatis servi CIVES** Latini peregrini status civitatis prisci coloniarii Iuniani alic. certae civ. publici dediticii privati sui iuris alieni iuris status familiae ** más szempontból: teljes jogú + nem teljes jogú polgárok

Capitis deminutio MAXIMA: szabadok közösségéből kiválik rabszolga lesz MEDIA: polgárok közösségéből kiválik peregrinus lesz MINIMA: agnatióból kiválik jogképessége csökken önjogúból hatalomalatti lesz: önjogú nő manusos házasságot köt, önjogút örökbe fogadnak stagnál hat. alatti nő manusos házasságot köt, hatalomalattit örökbe fogadnak nő emancipatio

AGNATIO Ugyanazon patria potestas alatt állnak, vagy állnának, ha A PF F S Örökbeadottak, manusos házasságot kötött leányok, emancipáltak UM Nem agnát! FF um N FF N Ad A fenti kategóriák itt is kiváltak az agnatióból

Eltérő tudományos nézetek az agnatióról BRÓSZ RÓBERT (1915 1994) BESSENYŐ ANDRÁS (PTE ÁJK)

Sectio iuridica tom. XVIII (1976)

A statust nem érintő, de a jogképességet korlátozó tényezők* Női nem A nem teljes jogú polgárok egyéb kategóriái: - alacsonyrendűek, félszabadok - városi tanácstagok - egyes vallások követői Minutio existimationis Infamia Intestabilitas Turpitudo *) E kategóriák nem tévesztendők össze sem a statusokkal, sem a cselekvőképességgel!!! consuli censori praetori mediata immediata

Cselekvőképesség ügyletképesség vétőképesség A magyar jogászok az ügyletképességet nevezik cselekvőképességnek! A vétőképesség ma is egyénileg eltérő életkorban kezdődik!

A cselekvőképességet befolyásoló tényezők életkor furiosi prodigi nők (???) IMPUBERES PUBERES infantes: 0-7 infantia maiores: 7-12/14 minores XXV annis maiores XXV annis

Jogi személyek a római jogban *universitates personarum *universitates bonorum coloniae, municipia, oppida universitates, collegia, corpora piae causae, pia corpora Piazzale delle corporazioni, Ostia antica

FAMILIA PROPRIO IURE PATER FAMILIAS AGNA- TIO SUI HEREDES UM Nem agnát! FF um N FF N Ad egyéb hatalomalatti családtagok

*Tot gradus, quot generationes A1 A2 A3 A4 nb nn P M nb nn ut uxor EGO FR SR ut m F1 F2 uö/ uh N Vö. Paul. D.38.10.9.sk.

Patria potestas Személyi jogosultságok Pozitív jogok - ius vitae necisque - ius exponendi - ius vendendi (Rómában v. trans Tiberim) - ius noxae dedendi Negatív jog vindicatio filii [+ interdictum de liberis exhibendis et ducendis] Vagyoni jogosultságok itt a leépülést mutatjuk be: - peculium profecticium - pec. castrense - pec. quasi castrense - bona materna - bona materni generis - bona adventicia irregularia

Patria potestas keletkezése Római házasságból való születés (182/300 nap!) ARROGATIO - önjogú Örökbefogadás ADOPTIO hatalomalatti Törvényesítés - comitia calata 3 mancipatio + 1 in iure cessio -császárkorban: császári engedéllyel késő császárkorban: bírósági nem peres eljárás útján

Patria potestas megszűnése halál emancipatio 3 mancipatio [+ 2 manumissio] + 1 remancipatio + 1 manumissio a pater familias által 502-től: császári engedéllyel 531-től: bíróság előtt tett nyilatkozattal egyéb capitis deminutio - bármelyik félnél c. d. maxima, media - filia familias manusos házasságkötése - f. f. örökbeadása Magasabb életkor elérése, sőt magistratus (pl. consuli tisztség) elnyerése sem szünteti meg a p. p.-t!

Matrimonium iuris civilis iuris gentium cum manu sine manu confarreatio coemptio usus Là ci darem la mano

A hozomány visszakövetelhetősége CIVILJOG: csak stipulatio esetén (dos recepticia), mert a férj tulajdont szerez a hozomány fölött PRAETORI JOG: - A nő halála esetén csak a dos profecticia és a dos recepticia követelhető vissza gyermekenként - Egyéb esetekben: kötelességszegés, actio rei uxoriae, de részleges retentio ajándékok, ellopott dolgok, beruházások címén IUSTINIANUS: elvileg mindig vissza kell adni, mert a férj nem szerez tulajdont, kivétel: ha a nő hibájából szűnt meg a házasság - a retentio köre szűkebb - az özvegy férj haszonélvezetet kap (kiv.: dos prof., rec.)

Tutela Cura IMPUBERUM +MULIERUM tutela testamentaria tutela legitima tutela dativa [ FÉRFIAKNÁL] - cura furiosi - cura prodigi - cura minorum - cura absentis - nasciturus - hereditas iacens keletkezés: praetori kirendelés kivételes mindig a praetor rendeli auctoritas (egyidejűleg, alakszerű) consensus nincs személyes felügyelet esetleg van szem. felügy. csak csel.-kép.-ben korlátozottaknál nagyon tág személyi kör! mindig tartós eseti jellegű is lehet

A házassági modellek fejlődése Manusos házasság: a feleség teljes alávetettsége Kánonjogi házasság RÓMAI JOG KÖZÉP- KOR KORA- ÚJKOR Manus nélküli házasság: nagyon laza kötelék Konszenzuális házasság: megtűrt, majd ÉRVÉNYTELEN a tridenti zsinat után A tridenti (trentói) székesegyház A francia jog, majd más világi jogrendszerek szerint is ÉRVÉNYTELEN 1791-TŐL Állam által elismert házasság csak állami közreműködéssel köthető (kivételek!)

DE REBUS = A dolgokról - dologi jog: tulajdonjog + idegen dologbeli jogok - öröklési jog - kötelmi jog A dologi jog körében tárgyaljuk még - a dolog és a vagyon fogalmát - a dologosztályozásokat - a birtoktant és a birtokvédelmet

Res corporales res incorporales res mobiles res immobiles idegen dologbeli jogok követelések örökség tulajdonjog az örökségben foglalt vagyoni jogosultságok A fentiek a VAGYON (= pénzben kifejezhető jogosultságok és kötelezettségek összessége) pozitív előjelű tételei. Kicsit, ill. részben keverednek a római gondolkodásban a dologosztályozási kategóriák és a vagyoni jogosultságok

Res divini iuris Res humani iuris sacrae religiosae sanctae res publicae res privatae *res publico usui destinatae állami, városi tulajdonban álló dolgok + res communes omnium res extra patrimonium (tágabb értelemben: aktuálisan senkiéi) res in patrimonio (szűkebb értelemben: aktuálisan valakinek a magántulajdonában vannak) RES NULLIUS (tágabb értelemben, mert szűkebb értelemben res nullius = okkupálható dolgok)

TULAJDONI FORMÁK ius publicum szerinti (állami vagy itáliai városi tulajdon) MAGÁNTULAJDON DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM (civiljogi tulajdon, kiviritár tulajdon) Egyéb magántulajdoni formák BONITÁR (praetori) TULAJDON fundus provincialis peregrinus

A TULAJDONJOG TARTALMA pozitív oldal (kiaknázási jogosultságok) negatív oldal (védelem) ius utendi ius fruendi ius abutendi (disponendi) ius possidendi rei vindicatio, actio negatoria stb. ma ezeket sokan összevonják sokak szerint idetartozik pl. a bérbeadás is elsősorban birtokvédelem negatív jogosultság? Netán csak ius possessionis (birtokjog = a birtok tényéhez kapcsolódó joghatás)

Döntéshozatal a condominiumnál Archaikus jog: bármelyik tulajdonostárs joghatályosan rendelkezhet az egész dologról Klasszikus jog: általában teljes konszenzus kell, mindegyik tulajdonostársnak vétójoga van (ius prohibendi) Iustinianus: bizonyos döntéseket többségi akarattal is meg lehet hozni

POSSESSIO csak corpus Mr Bumble & Oliver Twist csak animus Nincs birtoklás

CIVILIS POSSESSIO NATURALIS POSSESSIO Mindig valamilyen joghatás kapcsolódik hozzá (birtokvédelem, tulajdonkeletkeztető hatás, kedvező alperesi helyzet stb.) Civilis possessorok - Tulajdonos - Bonae fidei possessor - Malae fidei possessor - Záloghitelező - Örökhaszonbérlő (emphyteuta) - Vitás dolog letéteményese (sequester) - Szívességi használó (precarista) tulajdonosként viselkednek semmilyen joghatás nem kapcsolódik hozzá: mindenki, aki nem civilis possessor, pl. bérlő, letéteményes stb. nem viselkednek tulajdonosként A tolvaj is civilis possessor!

SAVIGNY JHERING Civilis possessorok azok, akik animo domini birtokolnak. A záloghitelező és társai kivételek. Az animus domini -ről a források mit sem tudnak, ugyanakkor Savigny teóriája nem ad magyarázatot a záloghitelező stb. civilis possessiójára. Megoldás: a causa possessionis lehetett a döntő. A tolvaj azért minősült civilis possessornak, mert tulajdonosnak látszik.

A possessio további kategóriapárjai possessio nec vitiosa possessio vitiosa possessio iusta vi clam precario possessio iniusta ad usucapionem, pl. a dolgot zálogba adó birtokos ad reliquas causas, pl. a záloghitelező bonae fidei malae fidei

A birtokszerzés módjai egyoldalú aktussal TRADITIO valóságos átadás könnyített esetek gyenge korporalitás nincs (egyidejű) korporalitás longa manu traditio traditio symbolica quasi traditio brevi manu traditio constitutum possessorium

Birtokvédelmi interdictumok megtartásra visszaszerzésre uti possidetis utrubi unde vi de clandestina possessione de precario Aki az INGAT- LANT az interdictum kiadásakor hibátlanul birtokolja. Aki az INGÓ dolgot az elmúlt 1 év alatt hosszabb ideig birtokolta hibátlanul. Aki az INGATLANT az interdictum kiadásakor hibátlanul birtokolja. Ha az őt kivető hibás birtokostól önsegéllyel szerezte vissza, akkor megkapja az exceptio vitiosae possessionis-t (Iust.-nál már nem: ingatlanoknál tilos az önsegély).

Tulajdonszerzési módok ius civile szerinti - mancipatio - in iure cessio - usucapio származékos eredeti ius gentium szerinti - traditio - *occupatio - *thesauri inventio - dologegyesülés - *fructuum perceptio - *specificatio kauzális absztrakt neutrális

Modus acquirendi dominii: TRADITIO / USUCAPIO + IUSTA CAUSA TRADITIONIS / USUCAPIONIS- - adásvétel - ajándékozás - csere stb. + CAUSA POSSESSIONIS - zálogszerződés - örökhaszonbérlet - precarium - vitás dolog letétje + CAUSA DETENTIONIS - bérlet - haszonbérlet - haszonkölcsön - letét stb. További feltételek teljesülése esetén: TULAJDONJOG birtok (civ. poss.) bírlalat (nat. poss.)

AZ ELBIRTOKLÁSI FORMÁK FEJLŐDÉSE XII táblás törvény: usus Klasszikus kor: usucapio Iustinianus POSSESSIO TEMPUS: 1 (2) év + RES HABILIS + TITULUS (causa) + BONA FIDES RENDES ELBIRTOKLÁS RENDKÍVÜLI ELBIRTOKLÁS: praescriptio XXX vel XL annorum (*praescriptio longissimi temporis) (30/40 év) ingók: usucapio (3 év) ingatlanok: praescriptio longi temporis (10/20 év)

INAEDIFICATIO BEÉPÍTÉS RÁÉPÍTÉS Iustinianus előtt Iustinianus: actio de tigno iuncto duplum ha a beépítő jóhiszemű: gazdagodás megtérítése (csak retentio) rosszhiszemű: csak ius tollendi jóhiszemű: nincs változás (duplum) rosszhiszemű: actio ad exhibendum + rei vindicatio jóhiszemű: nincs változás nincs ius tollendije sem

SPECIFICATIO szabiniánusok: az anyag tulajdonosáé Paulus: media sententia prokuliánusok: a feldolgozóé Iustinianus:

szabiniánus nézet > sztoikus tanok alapján: quidam materiam et substantiam spectandam esse putant (Gaius) [substantia = οὐσία] prokuliánus nézet > peripatetikus (arisztotelészi) tanítások [ forma dat esse rei ]

A tulajdonjog védelme A BIRTOK ELVESZTÉSE ESETÉN civiljogi tulajdonos: REI VINDICATIO bonitár tulajdonos: ACTIO PUBLICIANA EGYÉB ZAVARÁS ESETÉN (tipikusan a birtokos által is igénybe vehető) jogsegélyek: - actio negatoria és egyéb actiók - interdictumok - cautio damni infecti - operis novi nuntiatio [Ultima ratio: missio in possessionem]

REI VINDICATIO Aktív legitimáció: a birtokból kiesett civiljogi tulajdonos indíthatja Passzív legitimáció: a dolgot ténylegesen birtokló civilis possessor ellen Be kell bizonyítania, hogy 1) ő a tulajdonos 2) a dolog az alperesnél van - birtokinterdictumok - actio ad exhibendum Kivételek Iustinianusnál: - detentor - fiktív birtokosok - dolo desiit possidere - liti se obtulit

Alperesi magatartások in iure confessus, indefensus cessio rei *nominatio auctoris [dilatoria:] exceptio pignoris exceptio impensae alapján exceptio doli generalis [peremptoria:] exceptio iusti dominii tagad köteles cautiót adni

IMPENSAE necessariae utiles voluptariae teljes költségtérítés (kivéve a tolvajt) jóhiszemű b.: gazdagodás megtérítése rosszhiszemű: ius tollendi ius tollendi

Alperesi pervesztés esetén Bírói iussum de restituendo restitutio rei cum omni causa formálisan sententia absolutoria Ha nincs meg a dolog: sententia condemnatoria az interesse értékre károk gyümölcsök beruházások Ha nem hajlandó visszaadni a dolgot: litis aestimatio Szempontok: bona/mala fides; litis contestatio előtt/után; vétkesség

Actio Publiciana Bizonyítandó: birtokszerzés, titulus Praesumptio: res habilis, bona fides Fictio: tempus Az erősebb jogosultság - aki civiljogi tulajdonostól szerzett - ha nem ugyanattól szereztek: aki birtokol - ha ugyanattól szereztek: qui prior tempore, potior iure Le lehet-e győzni a civiljogi tulajdonost? Csak akkor, ha a bonitár tulajdonos közvetlenül tőle szerezte a dolgot (replicatio doli vagy alperesi helyzetben exceptio rei venditae/donatae et traditae)

IURA IN RE DOMINIUM (ius in re sua) IURA IN RE ALIENA servitutes emphyteusis superficies zálogjog praediorum personarum rusticorum urbanorum ususfructus usus habitatio

Szolgalmak keletkezése *negotium translativum *negotium deductivum a tulajdonos a szomszéd javára szolgalmat engedélyez saját telkén a tulajdonos eladja a telkének egy részét, de az eladott telekrészt a maradék telke javára átjárási joggal terheli meg

Rendszertani helye EMPHYTEUSIS ius in re aliena USUSFRUCTUS ius in re aliena, azon belül a személyes szolgalmak egyike Tárgya mezőgazdasági ingatlan egy dolog (rendszerint nem elhasználható dolog) Jogosultság terjedelme Kötelezettségek a tulajdonjoghoz közelítően széles, általában örök időkre szól évi haszonbér megfizetése, az állagot nem ronthatja ius utendi, ius fruendi, legfeljebb a jogosult haláláig gyakorlása ingyenes, salva rerum substantia Gyümölcsök separatio perceptio, Iust.: sep. Birtoklás civilis possessor nat. poss., Iust.: quasi poss. Megszűnés szankcióként; megváltás stb. legkésőbb a jogosult halálával

Rendszertani helyük Tárgya Jogosultság terjedelme Kötelezettségek SUPERFICIES ius in re aliena Idegen telken emelt építmény, általában bérház a tulajdonjoghoz közelítően széles, hosszú időre szól évi bér megfizetése HABITATIO ius in re aliena, azon belül a személyes szolgalmak egyike idegen lakóingatlan ius utendi, ius fruendi, legfeljebb a jogosult haláláig gyakorlása ingyenes, + salva rerum substantia Birtoklás civilis possessor nat. poss., Iust.: quasi poss. Megszűnése határidő (pl. 100 év) leteltével, az építmény megsemmisülésével (vitatott) legkésőbb a jogosult halálával

Posszesszórius védelem Tényvédelem (ill. a joglátszat védelme) civilis possessor kérheti interdictumok sokszor csak ideiglenes rendezés, a petitórius per előkészítése Gyors, hatékony, mert interdictum + nem vizsgálják a jogosultságot és a fidest sem Petitórius védelem Dologi jogi jogosultság védelme tulajdonos, ius in re aliena jogosultja kérheti in rem actiók: rei vindicatio, actio Publiciana stb. végleges rendezés Az actiós forma és a jogkérdések bizonyításának nehézségei miatt kevésbé gyors Példa: a záloghitelezőnél levő lovat ellopják. A tolvaj civilis possessor, a tulajdonossal szemben is eredményesen kérhet birtokvédelmet, mert vele szemben birtoklása nem hibás (nem a tulajdonostól lopta el a lovat). A tulajdonos ez esetben csak petitórius perrel győzhet, amelyben bizonyítania kell tulajdonjogát.

A tulajdonszerzés rendszerei a modern magánjogokban tradicionáliskauzális kauzális v. konszenzuális absztrakt TRADITIO szükséges nem szükséges szükséges CAUSA (érvényes tulajdonátruházó szerződés) szükséges szükséges nem szükséges a tulajdonjog átszállásához