Római jog gyakorlat 6

Átírás

1 Római jog gyakorlat 6 A formuláris eljárás (2), Személyi jog (1) 6. eset Gaius Opilio és Septimus Acinus megegyeztek abban, hogy Acinus megmetszi Gaius almását és ennek fejében Gaius lenyírja Septimus 69 birkájának a gyapját. A megállapodás szerint Septimus végez is a metszéssel, de hiába kéri, hogy Gaius is végezze el az elvállalt munkát. Septimus nem tudván mást tenni, jogsegélyért fordul a preatorhoz. Milyen formulát ad a praetor? (actio bonae fidei/ in personam / in factum concepta/ incerta/ rei pers.) 6. eset - formula 7. eset demonstratio Sextus legyen a bíró. Mivel megegyeztek, hogy Gaius lenyírja a juhokat és ennek fejében Septimus megmetszi az almafákat, és ha kiderül, hogy Gaius ennek nem tett eleget, mindannak értékében, amit ebből az ügyből kifolyólag Gaius adni vagy tenni tartozik a jóhiszeműség alapján annyi pénzösszegnek a megfizetésére marasztald Gaiust Septimus javára, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel. Sextus Rigorosus szenátor férjhez akarja adni lányát egy rendkívül gazdag idegennek. Az esküvő napja előtt egy héttel Sextusban felmerül a gyanú, hogy Anchises Claudicans, a vőlegény talán nem is római polgár, hanem csak latinus Iunianus jogállású. Sextus elmegy Prudens jogtudóshoz, és tanácsot kér tőle. Ez a praetorhoz küldi. Milyen formulát ad ki a praetor? (actio preaiudicialis) praeiudicatio 7. eset - formula 8. eset Septimus legyen a bíró. Mintho gy Anchises állítja, hogy szabad születésű római polgár, bíró állapítsd meg, hogy ez megfelel-e a valóságnak. Gaius és Seius testvérek, akik évekkel ezelőtt apjuktól egy szép udvarházat - a hozzátartozó földekkel és rabszolgákkal - örököltek. Kezdetben békésen együtt gazdálkodtak, de aztán összekülönböztek. A békétlenség odáig ment, hogy Gaius nem fizette ki Seius azon költségeit, amit az az udvarház renoválására fordított. Végül egyikük jogtudó barátjának tanácsára megállapodtak, hogy megoszto znak a vagyonon. Milyen formulát kapnak a praetortól? actio stricti iuris/ in rem/ in ius concepta/ rei persecutoria 1

2 demonstratio adiudicatio 8. eset - formula Octavus legyen a bí ró. Mivel Gaius é s Seius azt kérték, hogy bírót kaphassanak közös vagyonuk megosztása val amint arra az esetre, hogy közös vagyonukban kár keletkezett, vagy hogy ezen a cí men egyikük hátrányt szenve dett vagy egyikük gyarapodott, akkor a bíró mi ndazt, ami G aiusnak é s Seiusnak oda kell ítélni, ítélje oda Gaiusnak és Seiusnak, mi ndazokban, amit ebből az ügyből kifolyólag egymásnak teljesíteni tartoznak, bíró marasztal d őket, ha ne m bizonyosodik be, mentsd fel (őket). 9. eset Tertius Sponsor a lex Cincia mértékén túl ajándékozott feleségének, Titanianak egy nagyon értékes aranyedényt. Tertius meghal. Örököse, Titus pedig követeli a volt feleségtől a kratért, mint civiljogi tulajdonát. A feleség az ajándékozásra hivatkozik. Az örökös hivatkozva a lex Cincia tiltó rendelkezésére, ezen az alapon is a maga igazát bizonygatja. A feleség viszont arra mutat rá a praetor előtt, hogy férje haláláig nem vonta vissza az ajándékot. Mit fo glal formulájába a praetor? (actio stricti iuris/ inrem / in ius concepta / rei persecutoria) exceptio replicatio duplicatio arbitratus 9. eset - formula Nonus legyen a bíró. Ha kiderül, hogy a dolog, ami a pertárgyát képezi polgárjogánál fogva Titusé, és nem Tertius ajándékozta azt a Titaniának, ámbár ez az ajándékozás a lex Cincia ellenére történt volna és ebben az ügyben Titus nem rosszhiszeműen járt el, és azt a dolgot Titania nem adná vissza, amennyit a dolog ér, annyi pénzösszegnek a megfizetésére Titus részére bíró ítéld el Titaniát, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel. 10. eset Maevius gazdag világpolgárként kiállítást rendezett egy ostiai kereskedő csarnokában legújabb keleti szerzeményeiből. Műkincsei között kiállított egy gyönyörű alabástrom tálat is. Egyik éjjel az őrök figyelmetlenségét kihasználva a tálat ellopták. Maevius hosszan kerestette clienseivel, még magánnyomozót is fogadott. Ez utóbbi megtudta, hogy egy Carus nevezetű libertinus az ellopotthoz hasonló tálat kínált megvételre Claudius szenátornak, aki azonban nem vette meg azt. Maevius emberei felkutatják Carust, és megtalálják nála a tálat. Milyen formulát ad a praetor a lopás miatt Carus (actio stricti ellen? iuris / in personam/ in ius concepta/ actio poenalis) 10. eset - formula 11. eset Decimus legyen a bíró. Ha bebizonyosodik, hogy a Maeviustól egy drágakő-tál került ellopásra Carus által, vagy az ő segítségével vagy tanácsára, amely tényből kifolyólag Carusnak tolvajként a büntetéspénzzel kell helyt állnia, bíró marasztald Carust azon pénzösszeg duplájának a megfizetésére Maevius felé, amelyet a dolog a lopás idején ért, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel. Lucius fogadóirodát üzemeltetett a Colosseum mellett. Egy nap nagy forgalma volt, és barátja, Roscius rabszolgájára (Stichusra) bízta, hogy az egyik ügyfélnek vigye el 5 ezer sesterciusra rúgó nyereményét. A rabszolga a pénzzel együtt eltűnt, és csak hetek múlva sompolygott vissza gazdájához Rosciushoz. Az kellőképpen megfenyítette. Néhány nap múlva jelentkezett Lucius és követelte, hogy Roscius fizessen neki rabszolgája magatartása miatt büntetést. Roscius nem feltételezi Stichusról, hogy tolvaj lenne. Milyen formulát ad ki a praetor Lucius kérésére? (actio poenalis/ in personam/ in ius concepta/ actio noxalis) 2

3 11. eset - formula 12. eset Primus legyen a bíró. Ha kiderül, hogy Luciust meglopta Roscius Stichus nevű rabszolgája, amely ügyből kifolyólag Rosciusnak vagy tolvajként kárpótló büntetésért helyt kell állnia, vagy Stichust noxába kell adnia,, mennyit a dolog ért a lopás idején, annak kétszeresében vagy a noxába adásban ítéld el bíró Rosciust, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel. Rufus Robostusról az a hír járta, hogy nagyon nem szereti szomszédját Seius Parvust, és főleg annak kutyáját. Egyik reggel Seius kedves állatát holtan találja a ház kapujában. Röviddel azután Rufus fennen hangoztatja, hogy a kutyát ő ütötte agyon, mivel már nagyon zavarta és egyébként is a kérdéses estén hazatértében, a kutya megtámadta, és ő csak védekezett. Szegény elárvult Seius a praetorhoz fordul, hogy kutyája elveszte miatt elégtételt követeljen Rufustól. Milyen formulát ad ki a praetor? (actio stricti iuris / in personam/ in ius concepta/ actio poenalis) 12. eset - formula Személyi jog 1. exceptio Secundus legyen a bíró. Ha kiderül, hogy Rufus kárt okozott Seiusnak, kivéve ha ebben az ügyben semmiféle jogellenesség nem történt, amennyit a dolog az elmúlt 30 napra visszamenőleg legtöbbet ért, annyi pénzösszeget ítélj meg, bíró, Seius részére, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel. Egy Arescusa nevű rabnőt gazdája végrendeletében a következő feltétellel szabadította fel: Ha hármat (háromszor) szül. Az asszony az első évben egy gyermeket szült, majd a következő évben hármas ikreknek adott életet. Szabaddá válik-e Arescusa? Gyermekei szabadnak vagy rabszolgának születneke? Milyen szabályok szerint? Azonos-e a döntés, ha Arescusa két egymást követő évben ikreket szült? Milyen szabályok szerint alakul egy gyermek születéskori státusa? Az emberi minőség s e zzel a jogalanyiság a lapvetően születésse l ke zdődik - arra, hogy az újszülött mily en statu sú le sz a köve tke ző főszabá ly vonatkozik: a) Ha a gyermek (1) házasságon belül születik statusa az (2) apja joghelyzetét követi, vagyis olyan statusú lesz, melyben az apja (3) a fogantatás (conceptio) időpontjában volt b) A (1) házasságon kívüli gyermek statusát fő szabály szerint, (2) az anyának a gyermek (3) születéskori (editio) statusa határozza meg (Mivel a rabszolgák egymásközti, vagy szabad és rabszolga viszonya mindig is házasságon kívülinek számít, ezért elvileg az anya állapotát követi az újszülött) 3

4 Ezen f őszabály o kat a zo nban a római jog nem követte mind ig követke zetese n A. A status libertatis tekinteté ben a ké ső kla ssz ikus korig érvényesült a f őszabály Ezt a módosít otta e kkor a z ún. favor libertatis e lve, mely sze rint az új szü lött szaba dna k szü letik, ha a ra bszolga an ya terhe ssé ge alatt a kármilyen röv id id őre is de sz abad v olt, mé g a kkor is teh át, ha a születés időpontjában rabszolga lenne B. A s tatus civitatis me gállap ítá sa során nem érvényesült a f őszabály általán osan: 1. P olgá r és pereg rinus h áza ssá gá ból ( matrimo nium iuris g ent ium) származó gyermek esetén a gyermek a nem polgár házastárs statusát követte (lex M inicia, Kr.e. I. sz. - Hadrian usig él ez a szabály) 2. Polgárnak született viszont a gyermek, ha a ius civilen ek me gfele lő háza ssá gi jogot, a connubiumot ide gene kne k adomán yozták a status familia e tekintetében annak eldöntéséhez, hogy egy újszülött hatalom alá vagy önjogúnak született-e a következőket kell figyelembe venni: 1. Az ún. patria potestas a ius civile sajátos intézmé nye. Csak római polgár rendelkezhet vele. Egy pere grinusnak nem lehet ilyen, és ne m i s lehet al á vetve apai hatalomnak. 2. A római polgár újszülötteknél különböztetni kell: a) a házasságban született (matrimunium iustum) az apa hatal ma alá születik (persona alieni iuris) b) a házasságon kívül született ne m kerül ne mzője atyai hatal ma alá, anyja se m lehet nőként a hatalom bi rtokosa - tehát a házasságon kí vül született római polgár önjogú lesz. (A rabszolgák mi ndig hatalomalatti ak. Egy rabszolganő gyermeke mindig a nő urának tulajdona lesz.) Szabaddá válik-e a rabszolganő? Van-e jelentősége annak, hogy a végrendeletben a feltétel megfogalmazása szerint háromszor kell-e szülnie, vagy három gyermeket kell-e a világra hoznia? Nincs jelentősége, mert ha három gyermeket kell a világra hoznia az a feltétel is teljesül, ha pedig háromszor kell szülnie, az is teljesül, mivel függetlenül attól, hogy a második szülésnél hármas ikrek jönnek a világra, ők sem egyszerre, hanem egymás után születhetnek meg, így ebben az esetben megvalósulna a háromszori szülés feltétele is. Ennek megfelelően a feltétel szövegének bármelyik értelmezése szerint is szabaddá válik a rabszolganő. Gyermekei szabadnak, vagy rabszolgának születnek-e? A házasságon kívül született gyermek születéskori statusa az anya születéskori statusát követi. Ez a főszabály. Ha azonban a rabszolganő a terhesség ideje alatt akár egy percre is szabad volt, akkor a favor libertatis elve alapján a gyermek szabadnak születik. Ebben az esetben mivel a végrendeleti feltétel a harmadik gyermek megszületésével teljesült, így a harmadik gyermek születése pillanatában vált szabaddá az anya, így csupán a negyedikként világra hozott gyermeke született szabadnak. Azonos-e a döntés, ha Arescusa két egymást követő évben ikreket szült? Igen, mivel a kétszer szült volna ikreket, akkor is két-két gyermek jött volna mindkétszer egymást követően a világra, így csak a harmadik gyermek megszületésével szabadult volna fel az anya, és csak az ezt követően megszülető negyedik gyermek született volna szabadnak. D Arescusát azzal a feltétellel szabadították fel végrendeletileg, hogy hármat szül. Az első szüléssel egy, a másodikkal három gyermeket hozott világra; felmerült a kérdés, lesz-e közülük szabad és melyik? A szabaddá válásnak ezt a feltételét a rabszolganőnek kell teljesíteni. Nem lehet azonban kétséges, hogy az utolsó szabadnak született: a természet ugyanis nem engedi meg, hogy az anyaméhből egyszerre két gyermek jöjjön világra, és így a szülöttek bizonytalan sorrendjéből ne lehetne megállapítani, melyik fog szabadnak, és melyik fog rabszolgának születni. A szülés kezdetével eszerint a fennálló feltétel teljesül úgy, hogy már szabad nőtől jön világra, akit ezután szül, ugyanúgy, mintha a rabszolganő felszabadulásának bármely egyéb feltétele a vajúdásakor valósulna meg. Tryphoninus 4

5 D Ugyanez lesz a helyzet, ha Arescusa előbb két gyermeket szül, majd ikreket hoz a világra: mert azt kell mondani, hogy nem mind a két iker született szabadnak, hanem az, amelyik utóbb született. Következésképpen ez inkább tény kérdés, mint jogi kérdés. Ulpianus 5