Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Átírás

1 Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges az állam és jog lényegének, belső törvényszerűségeinek, társadalmi összefüggéseinek megértése, alkalmazni tudása. A szakmai alapozó tárgyak körében a Római jog elnevezésű kurzus a fenti célok eléréséhez járul hozzá. A római jog hivatalos tankönyve a Brósz-Pólay féle Római jog c. tankönyv Földi András és Hamza Gábor által átdolgozott változata, A római jog története és institúciói címen. A tanszék oktatói a korábbi évekhez képest fontos változtatást hajtottak végre akkor, amikor úgy határoztak, hogy a hivatalos tananyagot csökkentik. Ezért a fentiekben megjelölt tankönyv következő részei minősülnek kötelező ismeretanyagnak. A tankönyv apró betűs részei, illetve lábjegyzetei kimaradnak. Ettől néhány apró betűs rész esetében térünk el, melyeket az alábbiakban kifejezett módon megjelölünk. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Történeti rész: kell, 25. kimarad, kell, kimarad, kell, 40. kimarad, kell, 52. kimarad, kell, 57. kimarad, 58. kell, 59. kimarad, 60. kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, 124. kimarad, kell, 127. kimarad, kell, 130. kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, 146. kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, 184. kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, 236. kimarad, kell, beleértve a 248-at is, mely apró betűs, de kell, kimarad, kell, 275. kimarad, kell, kimarad, 290. kell, kimarad, kell, kimarad, kell, 314. kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, továbbá kimarad a teljes 9. fejezet (a római jog továbbélése a középkorban és az újkorban). Eljárásjog: kell, kimarad, kell, 516. kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, 550. kell, 551. kimarad, kell, 554. kimarad, kell, kimarad, kell, 567. kimarad, kell, 576. kimarad, kell, 584. kimarad, kell, beleértve az 589-et is, mely apró betűs, de kell, 599. kimarad, kell, 602. kimarad, kell, kimarad, kell, 631. kimarad, kel, 643. kimarad, 644. kell, kimarad, kell, 655. kimarad, kell, beleértve a 658-at is, mely apró betűs, de kell, kimarad. Személyi és családjog: kell, 698. kimarad, 699. kell, 700. kimarad, 701. kell, 702. kimarad, kell, 706. kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, beleértve a et is, mely apró betűs, de kell, 720. kimarad, 721. kell, 722. kimarad, kell, 728. kimarad, 729. kell, 1

2 kimarad, kell, kimarad, kell, 771. kimarad, kell, 774. kimarad, kell, 778. kimarad, kell, kimarad, kell, 797. kimarad, kell, kimarad, kell, beleértve a 811-et is, mely apró betűs, de kell, 824. kimarad, kell, 827. kimarad, kell, kimarad, kell, 873. kimarad, kell, kimarad. Dologi jog: kell, 898. kimarad, kell, kimarad, kell, 931. kimarad, kell, 937.kimarad, kell, beleértve a 941-et és a 944-et is, mely apró betűs, de kell, 952. kimarad, 953. kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, 971. kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, beleértve az et is, mely apró betűs, de kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad, kell, kimarad. A szövegben szereplő latin kifejezéseket ismerni kell, mivel sok jogintézménynek megfelelő magyar elnevezése nincs. A tankönyv szövegébe iktatott kétnyelvű (latinmagyar) forrásidézetek esetén a latin szöveget nem kell ismerni, a mellette szereplő magyar fordítást viszont igen. A korábbi évekhez képest további igen komoly változást jelent az előadások óraszámának csökkenése, hiszen a korábbi évek heti 2 X 2 órás előadási ideje a 2009/2010. tanévtől heti 1 X 2 órára változott. Mindez azt jelenti, hogy a hallgatókra a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb felelősség hárul a tananyag elsajátítása során, hiszen az előadások nem terjedhetnek ki minden olyan részletkérdésre, mely a tankönyvben található. Az önálló tanulásnak tehát kiemelkedő szerep jut! Ebben nyújt további segítséget a római jogi gyakorlat, továbbá a szabadon választható Római jogi repetitórium elnevezésű tantárgy. Az előadás hetente egy alkalommal, hétfőn kerül megtartásra, az egyes előadások anyagát, tárgyát, ütemezését az év elején megadjuk. Javasoljuk, hogy az órák előtt a hallgatók a tankönyvből a vonatkozó részt alaposan olvassák el, kíséreljék meg legalább általánosságban megérteni. Így az előadás élvezhető, emészthető és felhasználható lesz arra, hogy a tanulás nehézségeit feloldja, a tankönyv anyagát magyarázza, szükség szerint kiegészítse. Az előadások látogatása éppen ezért kötelezőnek minősül! Az előadások kötelező jellege ellenére magát a jelenlétet adminisztratív eszközökkel ( katalógus ) nem ellenőrizzük. Ha valami nem világos, a hallgatók magán az előadáson a kérdést az előadónak felvetve tisztázzák, illetve kérdéseiket a római jogi gyakorlat során a gyakorlatvezetőnek is feltehetik. Évtizedes tapasztalatok birtokában tanszékünk minden évben kifejezetten felhívja a jogi tanulmányaikat megkezdő hallgatók figyelmét arra, hogy a római jog nagy kihívást jelenthet számukra, hiszen az alapozó tárgyak közül ez az, melynek elsajátítása során a középiskolában vagy más felsőoktatási intézményben szerzett korábbi ismereteikre általában csak korlátozottan támaszkodhatnak. E tárgy szembesíti a hallgatókat elsőként olyan fogalmakkal, mint például a jog- és cselekvőképesség, a per, a tulajdon, a birtok, melyek modern magánjogunkban is alapvető fontosságúak. Nem idejétmúlt és használhatatlan intézményekkel foglalkozunk tehát, hanem olyan ismereteket igyekszünk átadni, melyek megalapozzák és egyben meg is könnyítik a tételes modern jogi tárgyak irányában történő továbbhaladást. Tanszékünk oktatói éppen ezért 2

3 készséggel adnak segítséget és tájékoztatást minden, a tanulmányokat érintő kérdésben, igyekeznek világos követelményrendszert lefektetni, melyet meg is tartanak; cserében viszont elvárják a hallgatóktól az együttműködést és a komoly, lelkiismeretes felkészülést ezen igen nehéz, de valóban alapvetően fontos ismereteket adó tárgy elsajátítása során. A római jogi előadások tervezett témakörei 2009/2010. tanév 1. félév Hó Nap Témakör Tankönyvi rész Szept. 7. A római állam és jog kezdetei. A királyság és a korai Tk fejezet köztársaság időszaka. Az archaikus római jog 8. fej kialakulása. 14. A köztársaság virágkora és a préklasszikus Tk. 4. fej. jogfejlődés. 21. A principátus és a dominatus kora. A klasszikus és posztklasszikus római jog. Tk. 8. fej. 6.. Tk fej. Tk. 8. fej. 5., Általános perjogi alapfogalmak. Az ősi legis actio-s Tk. 10. fejezet, 11. eljárások Rómában. fej. 1.. Okt. 5. A praetori perrend és a praetorok peren kívüli Tk. 11. fej. 2.. jogsegélyei. Tk. 12. fej. 12. A személy és a jogképesség; a jogképességet Tk fej. befolyásoló tényezők. 19. A cselekvőképesség és a cselekvőképességet Tk fej. befolyásoló tényezők. Nov. 2. Rokonság és család. A patria potestas. Tk fej. 9. A római házasság. Gyámság és gondnokság. Tk fej. 16. A tulajdon fogalma, belső tartalma. A dolgok Tk fej. osztályozása. 23. Birtoktan. Tk. 27. fej. 30. A tulajdonszerzési módok. Tk. 28. fej. Dec. 7. A tulajdon védelme és az idegen dologbeli jogok. Tk fej. További tapasztalataink szerint a római jogi tananyag a vizsgaidőszak alatt, 5-10 napos pánikszerű tanulással nem sajátítható el, megbízható alaptudást csak folyamatos, lépésről lépésre haladó, az egyes alapfogalmakat, jogi jelenségeket kellően megértő és az elsajátítottakra fokozatosan építő tanulással lehet elérni. A tantárgy tehát időigényes. Tanulási módszerként azt javasoljuk, hogy a hallgatók kis lépésekben haladjanak, egy alkalommal a tankönyv egy-egy fejezetét, vagy akár a fejezeteken belül egy-egy összefüggő kisebb alfejezetet dolgozzanak fel. Csak akkor lépjenek tovább, ha a saját maguk számára kijelölt anyagrészt sikerült megfelelően megérteniük. Nagyon fontos az alapfogalmak elsajátítása, hiszen ezek a tanév mindkét féléve során, számos összefüggésben újból és újból felbukkannak, s így a kezdeti egy-két hiányosság hamarosan egész későbbi fejezetek tartalmát teszi érthetetlenné, követhetetlenné. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a római jogon belül az egyes részek, de a Bevezetés az állam- és jogtudományokba, a két jogtörténeti tárgy és a római jog egymással is összefüggnek. 3

4 Az összefüggésekre figyelemmel kell tanulni ezeket, és a látszólagos ellentmondásokat, hézagokat a tanulás során célszerű tisztázni. Ha korábban tanult vagy párhuzamosan tanult rész kerül említésre a későbbiekben, érdemes visszalapozni, visszatérni és a kérdéses részt újraolvasni. Ez nagy segítség lehet egymáshoz kapcsolódó vizsgakérdések megválaszolásánál. Akik pedig a Római jog tantárgynak további tanulmányaik során betöltendő szerepére, gyakorlati hasznára kíváncsiak, javasoljuk, hogy tájékozódó jelleggel látogassanak el a Polgári jog I elnevezésű tantárgy féléves konzultációinak valamelyikére. A tárgyból a félév során zárthelyi dolgozat írására nem kerül sor, az aláírást mindenki automatikusan megkapja. A számonkérés a vizsgaidőszakban kollokvium formájában történik. A félévi kollokvium a szó értelme szerint beszélgetés a tananyagról, melynek során a hallgató egy (az előre megadott tételsorból kihúzott) kérdésről rövid felkészülést követően beszél, majd válaszol az oktató által feltett, az egész féléves tananyagot átfogó többi kérdésre is. Tanszékünk a félév során a fenti követelményrendszernek megfelelően végzi munkáját. Ha bármilyen indokból változtatni kényszerülünk a fentiekben leírtakon (pl. óracsere), ezt a Neptun-rendszeren keresztül, írott üzenet formájában közöljük minden érintett hallgatóval. Miskolc, szeptember 1. Dr. Péter Orsolya Tanszékvezető egyetemi docens tárgyjegyző Dr. Sáry Pál Egyetemi docens Dr. Bajánházy István Egyetemi adjunktus 4

5 SZEMPONTOK A RÓMAI JOG TANULÁSÁHOZ 1. Ne siessen! A római jogot, ahogyan ezt sokszor hangsúlyoztuk, kampányszerű tanulással elsajátítani nem lehet oldal egyszerre, gyorsan, néhány nap alatt történő megtanulása kevés eredménnyel kecsegtet. Javaslat: rendszeresen, kis adagokra (akár egy-két oldalnyi mennyiségre) lebontva próbálják megtanulni az anyagot. Ez sajnos azt feltételezi, hogy minden nap foglalkozni kell egy kicsit a római joggal. 2. Firkáljon! Javaslat: különösen a vizuális típusú hallgatókat segítheti az, hogy a kijelölt tananyag tanulása során egy jegyzetfüzetet tartanak maguk mellett, melybe vázlatot készítenek, a különböző összefüggésekről ábrát rajzolnak, vagy a kulcsszavakat feljegyzik. Minél többször tekintik át az illető fejezetet, minél többször próbálják meg felépítését, összefüggéseit feltárni, annál jobban rögzül a szöveg tartalma. 3. Kérdezzen! A római jogban mindig minden mindennel összefügg. Egy első félév elején megtanult fogalomra esetleg a második félév vége felé vett anyagrész épülhet, így természetesen, ha az elsőként megismert jogi jelenség feledésbe merül (vagy, ami még rosszabb sohasem vált érthetővé), az egész rendszer összedőlhet. Javaslat: sohasem szabad úgy előrelépni, hogy az addigi tananyagban homályos, érthetetlen pontok maradnak. A hiányosságok lavinaként görögnek előre és a végeredmény valóban érthetetlen káosszá válik. Ha valami nem világos, számos lehetőség van ennek tisztázására: a római jogi gyakorlat, repetitórium, esetleg személyes konzultáció. 4. Időnként pedig tanulja meg szó szerint Bármennyire is hangsúlyozzuk, hogy a római jogban az összefüggések megértése igen fontos, sajnos elkerülhetetlen bizonyos fogalmak, felsorolások pontos megtanulása. A jogi szakma furcsaságai közé tartozik, hogy a precíz, pontos fogalmazás alapkövetelmény, hiszen később a gyakorlatban egy-egy szó perdöntő fontosságú lehet. Javaslat: a latin szakkifejezéseket meg kell tanulni, mert bizonyos római jogintézményeknek magyar megfelelője nincs. Emellett, bármennyire is visszataszítóak, a taxatív felsorolásokat is el kell sajátítani. 5

6 Kollokviumi tételsor római jogból 1. félév 1. A római állam létrejötte; a királyság államszervezetének felépítése, sajátosságai. 2. A fejlett köztársaság államszervezete, magistratusai. 3. A principátus államszervezetének felépítése, sajátosságai. 4. Normarendszerek a régi Rómában. Ius, fas, mos. 5. Ius civile ius praetorium ius gentium - ius naturale. 6. A jog fogalma. Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum. 7. Ius strictum - ius aequum, ius cogens - ius dispositivum. 8. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei. 9. A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben, a régi Róma jogforrási rendszere. 10. A szokásjog fogalma, a szokásjog mint jogforrás. 11. Legislatio és iurisdictio. 12. A lex szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex-ek osztályozása a szankció szempontjából. 13. A praetor és edictuma. Az Edictum Perpetuum. 14. A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok. 15. A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága. 16. A posztklasszikus jogfejlődés, a vulgárjog kialakulása. Az idézési törvény. 17. A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk, stb.) 18. Justinianus kodifikációja. 19. A jogérvényesítés módjai általában. A római kereset fogalma, a rómaiak keresetjogi gondolkodásának jellemzői. 20. Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae actiones temporales) fogalma, hatásai. 21. A perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio. 22. A legis actio-s eljárás általában, a legis actio-k fajtái. 23. A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása. 24. A praetori formula fogalma, alkatrészei. 25. Actio-fajták a formuláris eljárásban. 26. A császári perrend (cognitio) jellemzése. 27. A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei. 28. A litis contestatio fogalma, hatásai (mindhárom eljárásban). 29. Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata (mindhárom eljárásban). 30. A praetor peren kívüli jogsegélyei. 31. A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint). 32. A perbeli képviselet fogalma, fajtái. 33. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők. 34. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők. 35. A status libertatis és a rabszolgaság (keletkezése, megszűnése). 36. A status civitatis. 37. A capitis deminutio fogalma, fajai. 38. Az életkor jogi jelentősége. 39. A status familiae. 40. Agnatio - cognatio sógorság. 41. A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai. 42. Házassági vagyonjog. 6

7 43. Patria potestas. A filius familias vagyonjogi helyzete. 44. Az örökbefogadás és az emancipatio. 45. A jogi személy. 46. A gyámság és a gondnokság. 47. A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége. 48. A dolog és vagyon fogalma. A dolgok osztályozása. 49. A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése. 50. A tulajdonközösség. 51. A birtok története, fogalma. A birtok joghatásai. 52. A birtok fajai (jogos/jogellenes jóhiszemű/rosszhiszemű hibás/hibátlan). 53. Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio 54. A birtok elemei, a birtok megszerzése. 55. A birtok megszűnése. 56. A birtokvédelem fogalma, megvalósításának eszközei. 57. A tulajdonszerzési módok általában. Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a tulajdonszerzési módokat? 58. A traditio módjai, fajai. 59. A foglalás és kincstalálás. 60. Feldolgozás és dologegyesülés. 61. A gyümölcs fogalma és megszerzése. 62. A quiritár tulajdon átruházásának feltételei. 63. Mancipatio és in iure cessio. 64. Az elbirtoklás feltételeinek alakulása az archaikus kortól Justinianus koráig. 65. A rei vindicatio. 66. Beruházások, ius tollendi, retentio. 67. Actio Publiciana. 68. A szolgalom fogalma, fajai. A (telki) szolgalom fő elvei. 69. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme. 70. Az örökhaszonbérlet és a felülépítményi jog. 7