ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából
|
|
- Ádám Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog 6. A ius cogens 7. A ius dispositivum 8. A ius privatum 9. A ius publicum 10. A vulgárjog 11. A személyiségi elv 12. Az alanyi jog 13. A tárgyi jog 14. A jogviszony 15. A jogi tény 16. A jogintézmény 17. A szubszidiárius jogszabály 18. Az interpretatio 19. Az interpretatiós módszerek fajtái. 20. Az in fraudem legis eljárás 21. A kiterjesztő értelmezés fogalma A megszorító értelmezés fogalma Az analogia legis fogalma Az analogia iuris fogalma A jogforrás ismeretelméleti 26. A jogforrás lételméleti 27. A szokásjog modern 28. A lex 29. A lex perfecta fogalma A lex minus quam perfecta fogalma A lex imperfecta fogalma Az interpolatio 33. Az önhatalom fogalma, fajtái. 34. Az önvédelem 35. Az önsegély 36. A per 37. A keresetjogi gondolkodás 38. A (kereset)elévülés 39. Az elévülés nyugvásának 40. Az elévülés megszakadásának 41. A megdönthető vélelem fogalma A megdönthetetlen vélelem fogalma A fictio fogalma A formula 45. A bona fides 46. Az exceptio fogalma, fajtái. 47. A praeiudicium fogalma Az ítélet anyagi jogerejének 49. Az ítélet alaki jogerejének 50. A kötött bizonyítási rendszer 51. A cassatios jogkör 52. A reformatorius jogkör 53. A peren kívüli jogsegélyek 54. A végrehajtási eljárás 55. A csődszerű eljárás 56. A csődeljárás 57. A jogképesség 58. A méhmagzatra vonatkozó fikció tartalma. 59. A kognát rokonság fogalma, fajtái. 60. Az apaság vélelmének tartalma. 61. A sógorság 62. Az örökbefogadás 63. A törvényesítés 64. Az ágyasság 65. A hozomány 66. A cselekvőképesség fogalma - részképességek. 67. A gyámság 68. A gondnokság 69. A dolog 70. A vagyon 71. Az összetett dolog 72. A dologösszesség 73. A felszerelés fogalma és jogi sorsa. 74. A tartozék fogalma és jogi sorsa. 75. A tulajdon 76. A tulajdonjog tartalma. 77. A szomszédjogok 78. A tulajdonközösség 79. A növedékjog 80. A birtok 81. A birtokjogok 82. Az abszolút detentio 83. A relatív detentio 84. A quasi possessio
2 85. A jóhiszemű birtokos 86. A hibás birtok 87. A traditio 88. A longa manu traditio 89. A quasi traditio 90. A brevi manu traditio 91. A constitutum possessorium 92. A possessorius eljárás 93. A petitórius eljárás 94. A tulajdonszerzési mód 95. Az eredeti tulajdonszerzési mód 96. A származékos tulajdonszerzési mód 97. Az elbirtoklás 98. A foglalás 99. A dologegyesülés 100. A commixtio 101. A fructus naturalis 102. A fructus civilis 103. A beszedés (perceptio) 104. A feldolgozás 105. A beruházás 106. A szükséges, hasznos és fényűző beruházás 107. A ius tollendi 108. Mely jogintézmények tartoznak az idegen dologbeli jogok közé? 109. A telki szolgalom 110. A deductio 111. A személyes szolgalom 112. A haszonélvezet 113. A használat (usus) 114. Az örökhaszonbérlet 115. A felülépítményi jog A 2. félév anyagából 116. Az öröklési jog 117. Az egyetemes jogutódlás 118. Mi a hagyaték, mit tartalmaz? 119. Az örökség 120. A hagyomány 121. A hagyaték megnyílásának 122. Mit jelent a szabad végrendelkezés elve? 123. A nyugvó hagyaték 124. Az uratlan hagyaték 125. Az öröklési rend 126. Az öröklési fok 127. Az in capita öröklés 128. Az in stirpes öröklés 129. Az incapacitas 130. Az indignitas 131. A római végrendelet 132. Az örököshelyettesítés 133. Az utóöröklés 134. A fiókvégrendelet (codicillus) 135. A végrendelet érvényességének 136. A végrendelet hatályosságának 137. Az alaki mellőzhetetlenség 138. Az anyagi mellőzhetetlenség 139. A kötelesrész 140. Az osztályrabocsátás (collatio) 141. Mit jelent a favor testamenti elve? 142. Az ultra vires hereditatis feleősség 143. A cum viribus hereditatis felelősség 144. A pro viribus hereditatis felelősség 145. A részhagyomány 146. A halál esetére szóló ajándék 147. A fideicommissum 148. A kötelem 149. A naturalis obligatio 150. A szinallagmatikus kötelem 151. Az egyetemlegesség fogalma és fajtái A correalitas és solidaritas eltérése A halmozás fogalma, esetei A specifikus szolgáltatás 155. Mit jelent a Genus perire non potest - elv? 156. A zártfajú kötelem fogalma és esetei Az alternatív obligatio 158. A facultas alternativa 159. A datio in solutum 160. A kár 161. A damnum emergens 162. A lucrum cessans 163. Mit jelent a Casum sentit dominus - elv? 164. Milyen jogalapon lehetett kártérítést követelni a római jogban? 165. A verum rei pretium 166. Az interesse-érték 167. Az előszereteti érték 168. A kármegosztás 169. A kárenyhítési kötelezettség 170. A pozitív interesse
3 171. A negatív interesse 172. Az eredményfelelősség 173. Az ingyenadós 174. Az érdekelt adós 175. A culpa lata 176. A culpa levis 177. A culpa in concreto 178. A custodia-felelősség 179. A vis maior 180. A fizikai lehetetlenség 181. A jogi lehetetlenség 182. Az adóskésedelem 183. A hitelezőkésedelem 184. A fizikai lehetetlenség 185. A jogi lehetetlenség 186. A kötbér 187. A kezesség 188. A kézizálog 189. A jelzálog 190. A ius offerendi 191. A foglaló 192. A bánatpénz 193. A novatio 194. A delegatio 195. Az engedményezés 196. A tartozásátvállalás 197. A teljesítés 198. A confusio 199. A compensatio 200. A szerződés modern 201. A szerződés fogalma a római jogban A szerződési formakényszer és típuskényszer 203. A nevesített szerződés 204. Az essentialia negotii 205. A naturalia negotii 206. Az accidentalia negotii 207. A feltétel 208. Az időtűzés 209. A meghagyás 210. A jogügylet 211. A kauzális jogügylet 212. Az absztrakt jogügylet 213. A jogügylet érvényességének 214. A nem létező jogügylet 215. A semmis jogügylet 216. A megtámadható jogügylet 217. Mi a ténybeli tévedés, milyen hatásai vannak? 218. Mi a jogbeli tévedés, milyen hatásai vannak? 219. A reservatio mentalis 220. A megtévesztés 221. A megfélemlítés 222. A jogügylet hatályosságának 223. Az ex tunc hatály 224. Az ex nunc hatály 225. A közvetett képviselet 226. A közvetlen képviselet 227. A járulékos keresetek 228. A kölcsön 229. A haszonkölcsön 230. A letét 231. A kézizálogszerződés 232. Az eladási bizomány 233. Az adásvétel 234. Az emptio rei futurae 235. Az emptio rei speratae 236. Az emptio spei 237. Mit értünk aleatorius szerződés alatt? 238. Mit értünk feléntúli sérelem alatt? 239. Az eladói jogszavatosság 240. Az eladói kellékszavatosság 241. A kellékhiba 242. Az elővásárlási jog 243. Mit mond ki a Kauf bricht Miete elv? 244. Mit mond ki az érdekszféra-elv? 245. A mandatum 246. A societas 247. A közkereseti társaság 248. A pactum 249. Az ajándékozás 250. A jogalap nélküli gazdagodás 251. A negotium gestum 252. A delictum 253. A crimen 254. A popularis actio 255. A furtum rei 256. Az iniuria 257. A damnum iniuria datum 258. A rablás 259. A ius commune Europaeum 260. A common law 261. A római jog recepciójának 262. Az usus modernus pandectarum 263. A pandektisztika 264. Mit jelent a iura novit curia -elv? 265. Mit értünk normatív vélelem alatt?
4 VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL Az 1. félév anyagából 1. A római jog korszakai. Mi lehet a korszakbeosztás alapja? 2. A társadalmi tagozódás Rómában a különböző korszakokban 3. A királyság államszervezete 4. A köztársaság államszervezete, a római állam magistratusai. Az imperium és potestas 5. A principatus államszervezete 6. A késő császárkor államszervezete 7. Ius, fas, mos 8. Ius civile - ius praetorium - ius honorarium. Ius gentium ius fetiale - ius naturale 9. Róma államközi kapcsolatai 10. A jog Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum 11. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei 12. A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben 13. A szokásjog 14. Legislatio és iurisdictio 15. A római törvényalkotó szervek 16. A lex szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex osztályozása a szankció szempontjából 17. A XII. táblás törvény keletkezése és tartalma 18. A pontifikális interpretáció és eredményei 19. A praetor és edictuma. Az Edictum Perpetuum 20. A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok 21. A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk stb.) 22. A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága 23. A posztklasszikus jogfejlődés. Az idézési törvény 24. Justinianus kodifikációja 25. A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei 26. A római kereset fogalma és különböző megjelölései (latin nevei) 27. Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae actiones temporales) 28. Perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio 29. A bírósági szervezet Rómában 30. A legis actiós eljárás általában. A legis actio sacramento in rem 31. A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása 32. A formula fogalma, részei 33. Actio fajták a formuláris eljárásban 34. A császári perrend 35. A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei 36. A litis contestatio fogalma, hatásai (mind a három eljárásban) 37. Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata 38. A három peres eljárás összehasonlítása (lényeges elemei) 39. A praetor perenkívüli jogsegélyei 40. A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint) 41. Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae 42. A perbeli képviselet 43. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők 44. A status libertatis. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése 45. A status civitatis. A status familiae
5 46. A capitis deminutio fogalma, fajai 47. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők 48. Az életkor jogi jelentősége 49. Agnatio - cognatio - sógorság 50. A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai 51. Házassági vagyonjogi intézmények 52. Patria potestas. A filius familias helyzete 53. Az örökbefogadás és az emancipatio 54. A jogi személy 55. A gyámság és gondnokság 56. A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége 57. A dolog és vagyon fogalma, megjelölései 58. A dolog-osztályozások közül: az isteni és emberi jog alá tartozó, a magánvagyonba tartozó, a forgalomképes, elbirtokolható dolgok 59. A dolog-osztályozások közül: az alkatrész, a felszerelés, a tartozék 60. A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése 61. A tulajdon korlátai 62. A tulajdonközösség 63. A birtok fogalma, fajai (jogos - jóhiszemű - hibátlan). A birtok joghatásai 64. Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio 65. A birtok elemei, megszerzése. A birtok megszűnése 66. A birtokvédelem fogalma, indokai 67. A birtokvédelem megvalósításának eszközei 68. A tulajdon megszerzési módok általában 69. Tulajdonszerzési cím és tulajdonszerzési mód (példákkal) 70. A traditio módjai, fajai 71. A birtok- és tulajdontraditio egybevetése 72. Az uratlan dolgok fajai, jogi sorsa. A kincstalálás 73. Feldolgozás és dologegyesülés 74. Ius adcrescendi, accessio, commixtio 75. A gyümölcs fogalma és megszerzése 76. A quiritár tulajdon átruházásának feltételei 77. Mancipatio és in iure cessio 78. Az elbirtoklás feltételeinek alakulása Justinianusig 79. A justinianusi elbirtoklás 80. A tulajdon megszűnése 81. A bona fides jelentősége a dologi jogban 82. A rei vindicatio 83. A beruházások, ius tollendi, retentio 84. Actio Publiciana 85. A rei vindicatio-n és az actio Publiciana-n kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök 86. A szolgalom fogalma, fajai 87. A telki szolgalmak fő elvei 88. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme 89. A személyes szolgalmak 90. A szomszédjogok és a szolgalmak elvi összevetése 91. Az örökhaszonbérlet, a felülépítményi jog Az első félév tételei közül az aláhúzottak anyaga az év végi alapvizsga tárgyát is képezik.
6 A 2. félév anyagából 92. Vagyon, hagyaték, örökség 93. Az öröklés, örökség, hagyomány, hagyaték egybevetése 94. Milyen alapon örökölhet valaki? 95. Az örökség megszerzésének módjai. Nyugvó hagyaték, uratlan hagyaték 96. A törvényes öröklés három rendszere 97. In stirpes, in capita, per lineas öröklés. Hol érvényesülnek? 98. A végrendelet fogalma, fajai 99. A végrendelet érvénytelensége 100. Mellőzhetetlenség 101. A végrendelet megtámadása 102. A törvényes rész, a köteles rész, a quarta Falcidia és quarta Divi Pii egybevetése 103. Az incapacitas és indignitas 104. Beneficiumok az öröklési jogban 105. A singularis successio esetei az öröklési jogban 106. Jogsegély (keresetek stb.) az öröklési jogban 107. A végrendelkezési és öröklési képesség egybevetése 108. Kielégítési sorrend a római öröklési jogban 109. Helyettes örökös, utóöröklés. Az örökség áthárulása és a növedékjog. Collatio 110. A halál esetére szóló ajándékozás. Mortis causa capio 111. A kötelem fogalma, szembeállítása az in rem védelemmel ellátott jogokkal 112. A kötelem kialakulása, keletkezési forrásai 113. A kötelmek fajai (elsősorban a naturalis obligatio) 114. A jogügylet (negotium), a szerződés (contractus) és a kötelem (obligatio) egybevetése A kötelem személyei. Az egyetemlegesség és a halmozás 116. A hatalomalattiak és alkalmazottak kötelmei. Az ügyleti képviselet 117. A dare, facere, praestare szolgáltatások figyelembe vételével, milyen szolgáltatásra vannak kötelezve az egyes reál- és konszenzuál-szerződésben szereplő felek? 118. Az ún. helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok és a specifikus és generikus szolgáltatások közötti összefüggés 119. Vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhalmozottság és teljesítés helyetti adás A kártérítés A kártérítés jogalapja a római jogban 120. A kártérítés mértéke. A kármegosztás, a károk és hasznok kompenzációja, a kárenyhítési kötelezettség 121. Az adós felelőssége általában. Milyen esetekben lehet áthárítani a vis maiorból eredő károkat? 122. A késedelem 123. A kezesség formái a római jogban 124. A modern kezesség legfőbb elvei. Beneficiumok kezességnél 125. A zálogjog elhelyezkedése a tananyagban. A zálogjog és a zálogszerződés közötti összefüggés Zálogjogi formák. A zálogjog megszűnése 127. A zálogjoghoz kapcsolódó in rem védelmet élvező jogosultságok 128. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi 129. A kötbér fogalma, funkciói. A foglaló 130. A liberatio és a szűkebb értelemben vett solutio közötti összefüggés 131. A teljesítés 132. Az ipso iure liberatio egyes esetei 133. A per exceptionem liberatio esetei. A beszámítás 134. A novatio és a delegatio
7 135. A szerződések érvényét befolyásoló körülmények 136. A szerződések hatályát befolyásoló körülmények 137. A szerződések keretei és tartalmi elemei. A lehetetlen és a lehetetlenülés egybevetése 138. A klasszikus kor szerződésrendszere. Szerződési típus- és formakényszer. A nevesített szerződések 139. Per aes et libram ügyletek 140. Verbál obligatiok. Litterál-szerződések 141. A mutuum és depositum 142. A letét és különös fajai 143. A névtelen reálszerződések 144. Az adásvétel fogalma, létrejötte, tárgya 145. Szavatosság adásvételnél 146. Az adásvétel különleges esetei, a mellékegyezmények. A lex comissoria és akalmazási köre 147. A locatio-conductio fogalma, komplexitása 148. A dologbérlet szabályai 149. A munkabérlet és a műbérlet egybevetése 150. A megbízás és alkalmazási köre 151. A societas és egybevetése a jogi személyekkel 152. A reál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 153. A konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 154. A pactum érvénye a római jogfejlődés során. A praetori pactumok 155. A császári pactumok 156. A jogalap nélküli gazdagodás elve és esetei 157. A negotium gestum és más quasi contractusok 158. A delictum fogalma, elemei, következményei. A poenalis actiók jellemzői. A crimenek 159. A lopás 160. Az iniuria 161. A damnum iniuria datum 162. A praetori delictumok 163. A quasi delictumok 164. Leges Romanae Barbarorum. Jelentőségük 165. A ius commune fogalma, tudománya a középkorban 166. A római jog recepciója, a jogi humanizmus és az Usus modernus pandectarum 167. A természetjog és a római jog kapcsolata a korai újkorban 168. A pandektisztika 169. A tudós jogok Magyarországon Werbőczy előtt 170. Werbőczy és a római jog. A ius commune Magyarországon Werbőczy után 171. A római eljárási jog továbbélése 172. A római személyi- és családi jog továbbélése 173. A dologi jog fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a feudális jogfejlődés során 174. Az öröklési jog továbbélése 175. A kötelmi jog általános szabályainak továbbélése 176. A kötelmi jog különös intézményeinek továbbélése Tudnivalók: 1. Az első félév végi kollokviumra és az év végi szigorlatra a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apró betűvel szedett részeket. Kivételt képeznek ezen szabály alól azok az apró betűvel szedett részek, melyek:
8 a. az előadáson érintve voltak; továbbá b. az apró betűs részeken belül a vastagon szedett részek és azok szövegkörnyezete. 2. A második féléves alapvizsgán az első félév tételeiből csak az aláhúzott tételek képezik a vizsga tárgyát. 3. A latin fogalmak és kifejezések közül elvárt azok ismerete, melyek a tankönyvben vastagon vannak szedve. El kell sajátítani azon terminusokat is, melyek esetlegesen ezen kívül az előadásokon elhangzanak, illetve a diákon említésre kerülnek. 3. A párhuzamos magyar-latin szöveg-helyek magyar szövege a tananyag részét képezi, amennyiben szedése normálméretű. 4. A 9. fejezetben szereplő személy-nevek és idegen kifejezések közül csak azok képezik az alapvizsgára kötelező anyag részét, melyek vastagon szedettek. 5. A normálbetűs részek közül sem kell ismerni az alábbi lapszéli számokhoz tartozó anyagrészeket: 1. félév: , , , , , , 468, félév: 1449, , , , 2109, Debrecen, szeptember 19. Dr. Szabó Béla tanszékvezető egyetemi tanár
ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából
ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog
RészletesebbenRómai jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.
Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges
RészletesebbenVIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL
VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot
RészletesebbenI. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenBevezetés. Római jog I.
Bevezetés Római jog I. Miért? 2300 éves tradíciók a közös európai jogi hagyomány alapja a jogtudományon és a jogszolgáltatáson keresztül hatott és hat evolúció vagy visszatérés? Visszatérés (Wiederkehr
RészletesebbenRómai jog XIX. 2012.11.26.
Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS
RészletesebbenRómai jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.
Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,
RészletesebbenPolgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)
1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.
RészletesebbenPolgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)
1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,
RészletesebbenRómai jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)
Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,
RészletesebbenPOLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1
POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET
RészletesebbenBirtok és tulajdonjog Orosz Árpád
Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád 2014. április 15. 1 DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog 5:1-85. Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog - használati jogok - értékjogok
RészletesebbenPolgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév)
Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala"az előadásokon/konzultációkon leadott anyag. Ha a kérdések között van olyan, amelyik az előadásokon/konzultáción
RészletesebbenRómai jog kifejezések:
Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:
RészletesebbenPOLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.
POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenRómai jog V. Az örökösök jogi helyzete
Római jog V. Az örökösök jogi helyzete az öröklés jogi hatása Az aditioval az örökös az örökhagyó universalis successorává, azaz minden átháruló jogának és kötelezettségének utódjává lett. Az örökhagyó
RészletesebbenZáróvizsga tételsor visszavonásig érvényes. polgári jog-kereskedelmi jog
Záróvizsga tételsor visszavonásig érvényes polgári jog-kereskedelmi jog 1/A A polgári jog tárgyköre, rendszere. A magyar polgári jog alapvető elvei. A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások.
RészletesebbenTájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2018/2019. TANÉV II. FÉLÉVÉTŐL I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári
RészletesebbenJogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév
Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat
RészletesebbenÚj Polgári Törvénykönyv
Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap
RészletesebbenBirtok és tulajdonjog
Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog
RészletesebbenA dologi jog fogalma A tulajdonviszony
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,
RészletesebbenA dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉV II. SZEMESZTERÉBEN I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári
RészletesebbenRómai jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.
Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenDeák Ferenc terem. Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul
M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I A K A D É M I A 2 0 1 4. á p r i l i s 9-1 1. Deák Ferenc terem Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul B e v e z e t ő r
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉVBEN
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉVBEN I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári jog és más
RészletesebbenALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK
ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:
RészletesebbenRómai jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem
a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 Római jog X. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis L.a. Form. E.cog. Kr.e. 150 Kr.e.17 Kr.e. 242 Kr.e. 150
RészletesebbenCivilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)
Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg
RészletesebbenRómai jog levelező I. Öröklési jog
Római jog levelező I. Öröklési jog II. félév menete I. II. III. IV. V. febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24. öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat
NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:
RészletesebbenTényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen
DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa
RészletesebbenFábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből
Fábián Ferenc Előadásvázlatok a dologi jog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római
RészletesebbenRómai jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai
Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai A H 1 H a delegatio obligandi A delegatio obligandi (kötelemátvállalás) esetén nem a teljesítésre, hanem a kötelezettség elvállalására ill. a követelés
RészletesebbenKORLÁTOLT DOLOGI JOGOK
HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi
RészletesebbenRómai jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1)
a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 L.a. Kr.e. 150 Kr.e.17 Form. Kr.e. 242 Kr.e. 150 Kr.u. 342 Római jog IX. A formuláris eljárás (1) E.cog. a régi civiljog szerint a felek meghallgatása
RészletesebbenA vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék
A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze AJSZLO4801 - Kredit 2 Félévi óraszám 30 Létszám - A kurzus az adásvételi szerződés egyik lényeges eleméről, a vételárról kíván részletes áttekintést
RészletesebbenPtk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés
Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.
RészletesebbenRómai jog XXIV. A kötelmi jogi szabályok továbbélése
Római jog XXIV. A kötelmi jogi szabályok továbbélése korai idők A Római birodalom és annak világgazdasági rendszere felbomlásával Európa nyugati felén, a középkor sötét századaiban a kötelmi jog jelentősége
RészletesebbenRómai jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése
Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése európai közös eljárásjog A középkor végétől számíthatjuk azt az időt, midőn előbb az egyházi, majd a világi jog
Részletesebben13. gyakorlat. Öröklési jog 2.
13. gyakorlat Öröklési jog 2. 1. jogeset Egy különc római így végrendelkezett: Titius legyen az örökösöm, de csak akkor, ha a holttestemet a tengerbe veti. Titius nem tett eleget az előírásnak, hanem illően
RészletesebbenRómai jog XI. A kötelmek biztosítékai (2)
Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2) a zálogjog tartalma A zálogjog funkciója kettős: a követelés biztosítása, a követelés kielégítése. Ennek megfelelően alakulnak a záloghitelező jogai: a) a zálogtárgy
RészletesebbenKÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:
KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől
RészletesebbenPREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter
PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter összeállította: FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár Az itt található prezentációk elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a római jogi előadásokat
RészletesebbenRómai jog XVI. 2012.04.15. a reálszerződések. Reálszerződések. a kölcsönszerződés. a kölcsön (mutuum) a kölcsönszerződés (3) a kölcsönszerződés (2)
Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok
RészletesebbenRómai jog XVI. Reálszerződések
Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok
RészletesebbenRómai jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása
Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása a teljesítés A teljesítés, mint a kötelemmegszűnés felek által privilegizált formája ipso iure megszünteti a kötelmet, ha a teljesítés megfelel
RészletesebbenGazdasági jog alapjai
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:
RészletesebbenRómai jog II. A törvényes öröklés szabályai
Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
RészletesebbenSzigorlati kérdések polgári eljárásjogból
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13
Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer
RészletesebbenRómai jog IV. kronológiák. Az archaikus és preklasszikus jogfejlődés. leges duodecim tabularum. a XII táblás törvény tartalma
Római jog IV. kronológiák? - kb. Kr.e. IV. sz. eleje Kr.e. IV. sz. második fele I. sz. vége Kr.u. I. sz. - Kru. III. sz. Kr.u IV. sz. eleje - Társadalom Állam Jogfejlődés Quiritár civilizáció patriarchális
Részletesebben61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenFábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből
Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári
Részletesebben501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA
RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 1/98 501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA [MINIMUM TÉTEL XXX.] I. A KÖTELEM FOGALMA - kötelem: obligatio - definíciók (3): 1) PAULUS: - A kötelmek lényege
RészletesebbenRómai jog III. A végrendeleti öröklés
Római jog III. A végrendeleti öröklés milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio
RészletesebbenRómai jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok
Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok a megbízás (mandatum) A megbízás (mandatum) az a konszenzuális szerződés, melyben az egyik fél (a megbízott: mandatarius) a másik fél (a
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek Készítette: Mohácsy Barnáné Szakmai
Részletesebben601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN
RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 1/66 601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN I. AZ ÖRÖKLÉSI JOG - azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi
RészletesebbenRómai jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon
Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon a vagyon Vagyon (familia pecuniaque > patrimonium / bona): az azonos célra rendelt gazdasági érdekű (azaz pénzben kifejezhető) - jogosultságok és - kötelezettségek
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,
RészletesebbenRómai jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás
Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg
RészletesebbenA szakmai követelménymodul tartalma:
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
Részletesebben14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog
14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog 1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok
RészletesebbenA polgári jogi szabályok alkalmazása
GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem
RészletesebbenAz új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD
Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
RészletesebbenNemzetközi magánjog 1.
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,
RészletesebbenVIZSGATÉTELEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET C. TÁRGYBÓL
VIZSGATÉTELEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET C. TÁRGYBÓL A hallgatók a kollokviumon egy tételt, az alapvizsgán a két szemeszter anyagának megfelelő tételcsomagokból egy-egy, összesen tehát két tételt húznak.
RészletesebbenRómai jog levelező II. Kötelmi jog I.
Római jog levelező II. Kötelmi jog I. a kötelem fogalma A kötelem (obligatio) meghatározott személyek között fennálló, a magánautonómián alapuló azon jogviszony, melynél fogva az egyik fél a másiktól szolgáltatást
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
RészletesebbenSZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN
RészletesebbenRómai jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1)
Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) az önhatalom visszaszorítása A törvényes igényérvényesítési formák kialakulásának egyik fő indoka, az önhatalom a visszaszorítására való
RészletesebbenJoghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)
JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:
RészletesebbenTULAJDONJOG MEGSZERZÉSE
Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül
RészletesebbenTARTALOM ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 47 MÁSODIK KÖNYV: A SZEMÉLYEK 49. Első Rész Az ember mint jogalany 49
TARTALOM ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 47 1:1. [A törvény célja] 47 1:2. [Értelmezési alapelv] 47 1:3. [A jóhiszeműség és tisztesség alapelve] 47 1:4. [Az elvárható magatartás elve] 47 1:5. [A felróható
RészletesebbenPerfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
RészletesebbenTETELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES
TETELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOKBÓL, MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES J OGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL KÖZVITA U.\
RészletesebbenRómai jog XIV. A házasság
Római jog XIV. A házasság a házassági fajták Mint a római jog általában, úgy a római házassági jog is alapjában véve csupán a római polgárokra vonatkozott Csak polgárok (illetve conubiummal, ius conubiival
Részletesebben2014. szeptember 22.
2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk
Részletesebben2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)
ÖJT KÉRDÉSEK ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog
RészletesebbenA szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is
A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen
RészletesebbenDologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28.
Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Áttekintés Koncepcionális kérdések Hol kellett változtatni? Fogalmi kérdések Birtok (jog) Al- és főbirtokos Tulajdonjog terjedelme
RészletesebbenRómai jog I. Örökjogi alapfogalmak. a 2010/2011. I. félév eredményei. a 2010-ben felvettek félév eredményei ban felvettek aláírás és átlag
a 2010/2011. I. félév eredményei Római jog I. A tárgyat felvette: 269 fő Aláírást szerzett: 249 fő Ebből nem jött vizsgá zni: 44 elégtelen egs közepes jó jeles összesen végső 86 72 24 18 20 arány 42% 3%
Részletesebben16. gyakorlat jogeset
1. jogeset 16. gyakorlat Kötelmi jog Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater
RészletesebbenMINIMUMKÉRDÉSEK. I. félév
MINIMUMKÉRDÉSEK A MAGYAR ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET KÖRÉBŐL I. félév 1. Sorolja fel és rendszerezze az alkotmánytörténeti korszakokat! (Ea.) 2. Határozza meg az államforma fogalmát, és sorolja fel típusait!
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenBUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog
ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi
RészletesebbenRómai jog IX. A formuláris eljárás (2)
Római jog IX. A formuláris eljárás (2) a formuláris eljárás menete (1) Formula-minta az edictumban Tényállás I. in iure szakasz (a praetor előtt) - editio + postulatio actionem - interrogatio in iure (előfeltételek
Részletesebben1. számú Melléklet: A beosztott bírák által intézett elsőfokú ügyek A melléklet időbeli hatálya: január 01-december 31. Intézett ügycsoport
4. Dr. Nagy Tamás számú Melléklet: A beosztott bírák által intézett elsőfokú ügyek A melléklet időbeli hatálya: 2019. január 01-december 3 Ajándék visszakövetelése, Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése
RészletesebbenDr. Szabó Dániel. A lovak adásvételével kapcsolatos jogi kérdések. XXV. Lógyógyász Konferencia Budaörs, november 18.
Dr. Szabó Dániel A lovak adásvételével kapcsolatos jogi kérdések XXV. Lógyógyász Konferencia Budaörs, 2017. november 18. Tartalomjegyzék I. fogalmi alapok, bevezetés: adásvételi szerződés, tulajdon-átruházás,
Részletesebben