VIZSGATÉTELEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET C. TÁRGYBÓL

Átírás

1 VIZSGATÉTELEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET C. TÁRGYBÓL A hallgatók a kollokviumon egy tételt, az alapvizsgán a két szemeszter anyagának megfelelő tételcsomagokból egy-egy, összesen tehát két tételt húznak. Aki a tételről semmit, vagy semmi értékelhető konkrétumot nem tud, annak a vizsgáztató elégtelen osztályzatot ad. Ha a tétel elmondása gyenge tudást tükröz, akkor a vizsgáztató az elégségesért más anyagrészekből (is) további kérdéseket tesz fel. Ha a hallgató a tételt jól elmondta, akkor a vizsgáztató közepes vagy jó érdemjegyet ajánlhat meg. A jelesért a vizsgáztató minden esetben a kihúzott tételen kívüli anyagot is kérdez. ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog előtti ősi társadalmak rendjéről 4. Az ókori állam- és jogfejlődés néhány aspektusa 5. A középkori állam- és jogfejlődés néhány aspektusa 6. Az újkori állam- és jogfejlődés néhány aspektusa a kodifikációkig 7. Az újkori állam- és jogfejlődés néhány aspektusa a XIX. század óta) 2. A jogcsaládok (1. A romanista [civil law] jogcsalád 2. Az angolszász [common law] jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek) 3. A Római Birodalom közjogának jellegzetességei (1. Az állam és a ius publicum fogalma a rómaiaknál 2. A korai császárkori római állam [principátus] 3. A Késő-római és Bizánci Császárság) 4. A nem közjogi alapon felépült állam a középkori Európában (1. A hűbéri államkormányzat történeti alapjai 2. A hűbéri államkormányzat jellege 3. A hűbéri kormányzat közjogi elemei 4. A közjogi alapú uralkodói hatalom gyökerei) 5. A korporációs eszme kialakulása és fejlődése (1. A korporációs eszme kialakulása 2. A rendiség mint a korporációs eszme realizálódása) 6. A modern államfogalom kialakulása (1. Az államot jelölő terminológia fejlődése a középkorban 2. Az államot jelölő terminológia fejlődése az újkorban)

2 7. A modern európai államtörténet territoriális-regionális aspektusai (1. Európa fogalma 2. Nyugat-Európa/Kelet-Európa 3. Közép-Kelet-Európa, Oroszország és a balkáni térség) 8. Az államfelfogások fejlődése (1. Államfelfogás Nyugat-Európában 2. Államfelfogás Kelet-Európában) 9. Nemzetfelfogások (1. A politikai és kulturális nemzet fogalmának eredete 2. A francia forradalom előtti nemzetfelfogás 3. A nemzetek mibenlétére vonatkozó tudományos elméletek) 10. Az Európában történelmileg meghatározó állampolgársági modellek a francia, a német és a brit modell 11. A hatalomfelfogások fejlődése 12. A szuverenitás elméletének kibontakozása 13. A modern állam korai és kifejlett típusai (1. Intézménytörténeti premisszák 2. A modern állam típusainak történeti modelljei) 14. Alkotmány alkotmányosság (1. Az alkotmány fogalmi megközelítései 2. Az alkotmány alaptípusai 3. A modern alkotmányeszme előzményei 4. A modern alkotmányozás kiemelkedő korszakai. Az alkotmányosság klasszikus ismérvei) 15. A szabadságjogok alkotmányos szabályozása (1. A szabadságjogok alkotmányos szabályozása 2. Eszme- és intézménytörténeti előzmények 3. Az angol, ill. az amerikai deklarációk, valamint az 1789-es francia Deklaráció szerepe 4. A szabadságjogok generációi 5. A szabadságjogok alkotmányon belüli elhelyezése 6. A szabadságjogok nemzetközivé válása) 16. Alkotmányosság és jogállamiság. A jogállamiság kritériumai (1. Bevezetés 2. A Rechtsstaat koncepciók 3. A jóléti állam 4. A Rule of Law) 17. A közigazgatás fogalmi elemei (1. A közigazgatás és a modern államfelfogás kapcsolata 2. A közigazgatás működésének előfeltételei, keretei 3. A közigazgatás és a hatalomgyakorlás viszonya) 18. A modern közigazgatás kialakulása (1. Az abszolutizmus, mint történelmi előzmény 2. Közigazgatás a hatalmi ágak rendszerében 3. A közigazgatás szerepének kibővülése a szolgáltató közigazgatás)

3 19. A közigazgatás mint szervezet (1. A tradicionális kormányzati módszerek új értelmezése 2. A modern közigazgatás szervezési módszerei) 20. Az önkormányzatiság és a közigazgatás összefüggései 21. Az önkormányzatiság történeti típusai (1. A város 2. A területi alapú önkormányzatok: a megyék 3. A község) 22. A közszolgálat általános jellemzői 23. A közszolgálat alapvető fogalmi elemei (1. Közfeladatok ellátása 2. A tevékenység szolgálati jellege) 24. A közszolgálatra vonatkozó megkülönböztetett jogi szabályozás 25. A közszolgálat egyes különös jellemzői (1. A közszolgálatban állók státusza 2. Kinevezés, előmenetel 3. A javadalmazás rendszere) 26. Büntetőjogtörténet - a tudomány (1. Bevezetés 2. Büntetési elméletek 3. A klasszikus büntetőjogi [kriminológiai] iskola tanai Beccaria művében 4. A büntetőjogi reformiskolák 5. Az ún. nem jogi bűnügyi tudományok) 27. Büntetőjogi korszakok (1. A bosszú kora 2. Az állami büntetőjog kora) 28. Az ókori és a középkori büntetőjog (1. Jogforrások 2. Általános [részi] jellemzők) 29. A tettközpontú (humanizált) büntetőjog (1. Korszakváltás 2. Kodifikációk 3. Alapelvek 4. Általános részi elemek és jellemvonások a korszak büntetőtörvényeiben) 30. A tettesközpontú (individualizált) büntetőjog (1. Változások a bűnözésben és a bűnüldözésben 2. Speciális bűnelkövetői csoportok) 31. Büntető eljárásjog - fogalmak és korszakok (1. Az eljárásjog fogalma 2. Eljárási rendszerek és korszakok) 32. Büntető eljárárásjog - alapelvek és főbb jellemzők (1. A vádelvű és a nyomozóelvű eljárási rendszerek általános jellemzői 2. A vegyes eljárási rendszer alapelvei) 33. A perjogtörténet sarokpontjai (1. Vádképviselet 2. Az állami intervenció kérdése 3. Bizonyítási rendszerek)

4 34. A büntetőeljárásjog fejlődéstörténeti állomásai (1. Szabályozási csomópontok 2. A tudomány meghatározó nézetei 3. Néhány fontosabb jogforrás) 35. A büntető per személyei (1. Bevezetés 2. Főszemélyek 3. Mellékszemélyek 4. Vádképviselők, vádhatóság 5. Ügydöntő személyek 6. Segédszemélyzet) 36. Az büntetőeljárás dinamikája (perfolyam) (1. A vádelvű eljárás perfolyama 2. Az inkvizitórius büntetőper 3. A modern kori büntetőeljárás perfolyama)

5 TAVASZI SZEMESZTER 37. A modern magánjog rendszerének kialakulása általában. 38. Az institúciórendszer fejlődéstörténete (1. Az institúciórendszer kialakulása a római jogban 2. Az institúciórendszer fejlődése a középkorban és az újkorban 3. Exkurzus: az osztrák ABGB rendszere 4. Az institúciórendszer teherbíró-képessége) 39. A pandektarendszer kialakulása 40. A kötelmi jog általános részének kialakulása és fejlődése 41. A generális klauzulák általában 42. A jóhiszeműség és tisztesség elve 43. A jóerkölcsbe ütköző jogügyletek tilalma 44. A dologi jog mint önálló rendszertani egység kialakulása 45. A dolog fogalma 46. A tulajdonfogalom fejlődése 47. A tulajdonjogi triász története (1. Római jogi gyökerek 2. Ius commune 3. Pandektisztika 4. A modern kontinentális európai jogrendszerek 5. Újkori magyar dogmatörténet) 48. A birtok fogalma és a birtokvédelem (1. A birtok fogalmának fejlődése 2. A birtokvédelem fejlődése) 49. A tulajdonszerzés rendszerei (1. Ókori jogok 2. A tradicionális modell változatai a régebbi ius communében és az újkorban 3. A tulajdonszerzés francia modellje) 50. Az elbirtoklás néhány dogmatörténeti kérdése 51. Tulajdonjogi fogalmak a common law-ban 52. A jogügylet és a szerződés fogalomtörténeti kérdései általában

6 53. A jogügylet fogalomtörténete 54. A szerződés fogalomtörténete 55. A kauza mint a szerződés létrejöttéhez szükséges esszenciális kellék a francia típusú jogokban 56. Az angol jog szerződésfogalma: a consideration-tan 57. A nemlétező, az érvénytelen és a hatálytalan jogügylet fogalmának elhatárolása 58. A jogügyleti érvénytelenség fogalomtörténete (1. Római jog 2. Ius commune 3. Pandektisztika 4. A német polgári jog érvénytelenséggel kapcsolatos felfogása 5. A francia Code civil érvénytelenségi tana és annak hatása) 59. Az utólagos érvénytelenség elméleti problémái 60. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékkülönbség miatti érvénytelenség történetéhez 61. A jogügyleti hatályosság fogalomtörténete 62. A polgári jogi felelősség fejlődése fogalomtörténet (1. A felelősség modern fogalmának előzményei az ókori görög gondolkodásban 2. A modern felelősségfogalom gyökerei a római jogban 3. A felelősség fogalmának középkori gyökerei 4. A felelősség fogalmának kialakulása és fejlődése az újkorban 5. A felelősség fogalmának denaturizálódása 6. Egyéb gondolati alapokon nyugvó modern felelősségfogalmak (Haftung, liability)) 63. Objektív és szubjektív felelősség a polgári jogban 64. Kontraktuális és deliktuális felelősség 65. A kereskedelmi jog fogalma és mai rendszere 66. A kereskedelmi jog ókori előzményei és fejlődése a középkorban (1. Ókori előzmények. 2. A kereskedelmi jog megszületésének körülményei 3. Ius mercatorum, lex mercatoria 4. A kereskedelmi jog és a ius commune viszonya 5. A korporációk és a kereskedelmi bíróságok szerepe 6. A vásári bíráskodás szerepe 67. A kereskedelmi jog a középkorban (6. A legisták és a kanonisták viszonyulása a kereskedelmi joghoz 7. A középkori kereskedelmi jog intézményei, megoldásai 8. A partikularizmustól az univerzalizmus felé)

7 68. A kereskedelmi jog kodifikációja (1. A kereskedelmi jog törvényi szabályozása felé 2. A kereskedelmi jog rendszerbe foglalása iránti igény 3. Egységes kereskedelmi jog kontra speciális magánjog 4. Szubjektív kontra objektív rendszer 5. Dualizmus kontra monizmus: a kereskedelmi jog önállóságának kérdése 6. A kereskedelmi jog Angliában) 69. A klasszikus kereskedelmi jogi kódexek (1. A kereskedelmi jogi kodifikációkról általában 2. A francia kereskedelmi jogi kodifikáció 3. A német kereskedelmi jogi kodifikáció [ADHGB, HGB]) 70. A kereskedelmi társaságokról általában (1. A kereskedelmi társaságok fogalma 2. A kereskedelmi társaságok elhatárolási kérdései 3. A kereskedelmi társaságok típusai 4. A kereskedelmi társaságok szabályozásának elvi alapjai) 71. Kereskedelmi társaságok a középkorban 72. Kereskedelmi társaságok az újkori kodifikációk nyomán 73. A közkereseti társaságok főbb jellemzői az újkori kódexekben (1. A közkereseti társaság fogalmi elemei 2. A közkereseti társaság tagjainak felelőssége 3. A közkereseti társaság alapításának módja) 74. A betéti társaságok főbb jellemzői az újkori kódexekben (1. A betéti társaság fogalmi elemei 2. A betéti társaság tagjainak felelőssége 3. A betéti társaság alapításának módja) 75. A részvénytársaságok főbb jellemzői az újkori kódexekben (1. A részvénytársaság fogalmi elemei 2. A részvénytársaság tagjainak felelőssége 3. A részvénytársaság alapításának módja) 76. Az angol társasági jog 77. A váltó (1. A váltóval kapcsolatos jogintézmények ókori előzményei 2. A váltó kialakulása és fejlődése 3. A váltó szabályai az újkori kódexekben 4. A váltójog nemzetközi egységesítése) 78. A csődjog (1. A fizetésképtelenség szabályai a római jogban 2. A fizetésképtelenség szabályai a középkorban 3. A fizetésképtelenség szabályai az újkorban 4. A csődjog európai egységesítése) 79. A polgári anyagi jog és eljárásjog elhatárolásáról történeti perspektívában

8 80. A tradicionális jogszolgáltatás történeti elemei (1. Az igazságszolgáltatás mint a közösség jogszolgáltatása 2. A közösségi jogszolgáltatás jellegzetességei 3. A közjogi alapú jogszolgáltatás 4. Az eljárásjogok kialakulása) 81. Az újkori eljárásjog főbb típusai (1. A nyomozásközpontú polgári eljárás sajátosságai 2. A liberális polgári per modelljei 3. Az angol eljárás a tradicionális alapú kontradiktórius rendszer)