Dr. Vágó Béla: A különböző pszichológiai hatások érvényesülése egy Európa-csúcs kapcsán

Átírás

1 Dr. Vágó Béla: A különböző pszichológiai hatások érvényesülése egy Európa-csúcs kapcsán Bevezető Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik sikeres versenyzői és edzői pályafutást mondhatnak magukénak. A sikerekhez természetesen edzőim hozzáértése és később a TF Atlétika Tanszékének kollektívája és a TF aktív alkotó légköre is kellett. TF-en nagyra becsült tanáraim a következő pszichológusok voltak (Rókusfalvy Pál, Stuller Gyula, Nagy György, Sipos Kornél). Diákként még nem is mindig ismertem fel a Tőlük tanultak későbbi jelentőségeit, de a gyakorlati edzői tevékenységek során sok minden működött. Az edzői pálya során számos alkalommal és esetben igen fontosnak tartom a megfelelő pszichológiai hatósugarak megjelenítését a versenyzőnk terhelhetőségének és a teljesítőképességének kibontakoztatásában. Jelen írásom témájául azokat a pszichológiával, pszicho-regulációval kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani, melyek eddigi edzői pályafutásom során adódtak, illetve a tanulmányaimból származnak. A következőkben szeretném felsorolni a számomra legfontosabbnak értékelt és hasznosnak tartott pszichológiai adottságaimat: 1. a szakmai tartalmak átadásának, megtanításának önzetlen képessége, 2. beleérző képesség a tanítvány szomatikus érzéseibe és hangulati változásaiba, 3. beleérző képesség a tanítvány fizikai terheléséből fakadó pszichés tényezőkbe, 4. belső szuggesztivitás, energiaközlő és átadó képesség, 5. tanítványaim versenyzése-szereplése számomra kielégítő önkifejezési színteret jelent. 1. Hiszem és vallom, hogy azzal, ha valakinek adunk és pl. edzői titkokat árulunk el az oktatás, vagy szakmai beszélgetések során, azzal nem veszítjük el edzői potenciánkat. Nem félek attól a gondolattól, hogy ha a konkurenciát erősítem, saját magam számára nehezítem meg az érvényesülést. Éppen ellenkezőleg a gondolatok megosztásával és mások véleményének szintetizálásával olyan szakmai közeget, légkört teremthetek, mely alkotó közegben én is jobb teljesítmények elérésére tudom serkenteni versenyzőimet! Igaznak és nagyon fontos elemnek érzem az önfejlesztés szempontjából a tanítva- tanulás elvét. Számos külföldi hallgatót tanítottam már az utóbbi 20 évben több mint 30 országból, közel 100 edző fordult már meg a kezeim alatt a Nemzetközi Edzői Kurzuson. Különböző életkorokból, más-más kultúrából, szakmai előképzettséggel érkeznek a TF-re 12 hetes igen intenzív oktatásra, hét / 6 nap, napi 4 órában atlétikai szakmai ismereteket tanítunk részükre. Angolul folyik a képzés és az edzői tudomány nagyon fontos elemeit és gyakorlatait vesszük át a saját tapasztalataiknak és előképzettségüknek megfelelően. Többségükben már aktívan dolgozó edzőkről van szó, akik tapasztalatokkal rendelkeznek az edzői szakma tekintetében. A tanítva- tanulás elve náluk valósul meg a legjobban a tanári- oktatói munkám szempontjából.

2 2. Az edzői mondás, hogy Sport korház, faláb nem fázik, nem fáj sohasem fordult meg bennem. Rendszeresen előfordul viszont velem, hogy ha valamelyik tanítványom szomatikus fájdalomra panaszkodik az nálam is testi tünetként lép fel. Ez a képességem nagyon jó arra, hogy edzőként fordított irányban is el tudjam kerülni a tanítványaim sérüléseinek a zömét. Pár éve történt, hogy egyik TF-re jelentkezett új tanítványommal (aki azóta már sikeresen felépült addigi akut sérüléséből) egyszerre hasonló tünetek jelentkeztek. Térdfájdalom, bőrkiütés, izom érzékenység, derékfájás stb. A panaszaira feltett kérdésekre megfelelő válaszokat tudtam adni és a kezelési (rehabilitációs és prevenciós) tanácsaim is hatékonyak voltak. A terheléseket optimális irányban és intenzitásban tudtam adni a számára. Ez a kapcsolat olyannyira jól működött, hogy a végén már nőgyógyászati problémájával is hozzám fordult, de itt már megállt a beleérző képességem! Habár már volt olyan tanítványom, akit én kísértem el az orvoshoz a hüvelygyűrű felrakására, hogy hormonális problémái a fogamzásgátló tablettáktól megszűnjenek! 3. Igen fontos edzői tulajdonság, hogy képesek legyünk versenyzőnk terheléseit, regenerációját pontosan figyelemmel követni és a terhelés adta pszichés fáradtságot, vagy mentális állapotot megfelelő módon tudjuk kezelni. Az edzések előtti beszélgetések, a bemelegítés figyelemmel kisérése és az esetleges ad- hoc jellegű terhelésváltoztatások mind olyan eszközök, melyek segítségével optimális edzésingereket válthatunk ki versenyzőnk aktuális pszicho-szomatikus állapotához mérten. Sokszor előfordul ugyanis, hogy ha a versenyzőkkel történő beszélgetés során számos olyan hasznos információhoz jutunk, amely a hangulatáról, aktuális pszicho-motoros állapotáról olyan információkat szolgáltat, mely alapján kellően meg tudjuk választani az adott napi pszichológiai bánásmódokat és a megfelelő edzésterjedelmet és intenzitást. Esetleg az edzéstervben szereplő értékektől eltérő módon, az aktuális pszichés állapotának megfelelően adagoljuk az edzés ingereket. 4. A 80-as évek népszerű együttesének (Piramis) egyik számának szövege cseng a fülemben, ebben a témában, miszerint: Égni kell, égni kell, annak, aki gyújtani akar, égni kell. Dr. Oros Ferenc mesteredző is számos alkalommal nyilatkozta, hogy csak addig szabad edzősködni, amíg versenyzőnk eredményeiben igazán hiszünk, amíg képesek vagyunk vele álmodni! Az 1990-es években rendszeresen rendeztem a TF-en villám-többpróba versenyeket, melyek után közvetlenül eredményhirdetést és baráti összejövetelt szerveztünk a kollégium nagytermében. Egyik verseny utáni alkalommal (szerdai nap) kupa-döntőt néztek a kollégisták, miattuk nem tudtuk időben elkezdeni az ünnepélyt, a jutalmak kiosztását. Nehezen, de toleráltam, hiszen már csak 10 perc volt hátra a mérkőzés végéig. Az utolsó percben azonban egy váratlan kiegyenlítés történt és kialakult a hosszabbítás. Ez a tény kimondhatatlan nagy haragot váltott ki bennem, melynek elképzelhető eredményeként a mellettem levő tv készülék hangos kattanással kiégett. Így már nem volt akadálya az eredmények kihirdetésének Természetesen az előbbi eset a véletlen kategóriájába is sorolható, hiszen előtte is és utána is romlott már el a tv készülékem, amely esemény semmilyen hasonló ezoterikus körülménnyel nem köthető!

3 5, Az idei Szenior Eb kapcsán sok veterán atlétával beszéltem, akik nagy lelkesedéssel és elképesztő fanatizmussal készülnek a hazai megmérettetésre. Nagy tisztelettel tekintek rájuk és nagyon fontosnak és hasznosnak tartom tevékenységüket. Fizikai állapotom minden bizonnyal megfelelő szintre tudnám még hozni a versenyen való indulásra, de számomra mégis fontosabb a versenyzőim sikere. A tanítás, a család és az edzések megtartása mellett pedig úgy érzem, hogy nem lenne elég időm a magamtól elvárható teljesítmény elérésére. A veterán felkészülés pedig a tanítványaimtól venné el az időt, az Ő teljesítmény kibontakozásuk pedig számomra az egyik legfontosabb életcél. Egyéb történetek, melyek a pszichológiai jellegű edzői hatósugarak témaköréhez csoportosíthatók. Versenyzőm (Olgyay-Szabó Zsuzsanna), mikor átvettem kollegámtól (Skoumal András) érzelmi mélyvölgyben volt, mert elhódították Tőle az országos csúcsot (Szemerédi Eszter). Az akkori barátja sem igazán támogatta versenyzői ambícióit. Az egyik edzésen felhívtam a figyelmét az egyik TF-es atléta fiúra, mely eredményeként hamarosan barátságot kötöttek. Ez a változtatás nagyban kivetült kiegyensúlyozott érzelmi életére és ez hatalmas potenciális lehetőségeket jelentett a sikeres felkészülés folytatásában. Nagyon vigyázni kell persze azzal, hogy egy edző hogyan avatkozzon bele tanítványa magánéletébe, de tartósan akut problémák esetén a versenyző érdekében néha szükségszerű lépéseket tenni! Természetesen a nagy terhelésekhez, a nagy teljesítményekhez kiváló alanyra, azaz versenyzőre kell akadni, akinek feltétlen bizalmát kell érezni és élvezni a sikeres együttműködés érdekében. (Örömmel érzékelem, hogy Kővágó Zoltán és Dr. Szécsényi József között valami hasonló kapcsolat van épülőben, melyből még további óriási eredmények születhetnek). Történt, hogy tanítványomnak átadtam a volánt és együtt autóztunk az edzésre, amikor is kicsit elbámészkodott és ezt érzékelve hírtelen szóltam, hogy jobbra a Stadion Rögtön lereagálta és jobbra rántotta a kormányt és így az árokban kötöttünk ki fejjel lefelé lógva a biztonsági kötélen. A méregtől majd szétrobbantam, mégis első kérdésem az volt, hogy jól vagy, mi van veled? Válasza: jól, de ne haragudjak, hogy összetört az autó. Érezve felelőségem a baleset kapcsán a válaszom a következő volt: nem haragszom, de nagyon remélem, hogy rúdugráskor is ennyire szófogadó leszel, ha egy keményebb, erősebb rúdra kérlek, hogy fogj át. Még aznap egy fantasztikus edzést láthattam Tőle, és ez a balesettel összefüggésbe hozható pszichológiai hatás még sokáig nagy segítséget jelentett a sikeres felkészülésben!

4 Másik eset, melyre büszke ugyan nem vagyok, de megtörtént és az igazsághoz hozzá tartozik. Az egyik BEAC-os edzésen mikor már tizedszer futott neki és dobta el a rudat felugrás nélkül, idegességemben a mellettem botorkáló 9 éves Levente fiamat -amiért Zsuzsa nekifutása közben a pályára lépett- idegességemben nyakon legyintettem. Versenyzőm anyai bázisa rögtön feléledt, magára vette a pofont és attól kezdve egy nagyon jó edzést produkált azon az edzésen. Élsportolóm pszichológiai jellegű problémái: 1. énképe nem megfelelő szinten volt a teljesítő képességéhez mérten, 2. pszichés alapon teljesítmény barrier alakult ki benne, 3. mentális jellegű edzések alkalmazása nélkülözhetetlen lett a technika tökéletesítéséhez, 4. motivációs bázisok beépítése vált szükségessé a teljesítőképességének fokozása érdekében, 5. a versenyláz leküzdése nagy problémát jelentett számára. Az előbb felsorolt pszichológiai jellegű problémák leírása és kezelésének módjai: 1. Énképe: sokkal magasabb volt, mint a teljesítő képessége, ezt a kettőt kellett összhangba hozni. Nagyon fontos azonban, hogy énképét reális szintre beállítva az edzésekkel és annak a fejlődésével fokozatosan újra a régi magasabb szintre hozzuk. Ezt sok beszélgetéssel lehet elérni. A beszélgetések csak kis százaléka ilyenkor általános jellegű, ezek főleg szakmai érvek és ráhatások. A teljesítőképesség és az elvárások összehangolása egyéni és más példákkal ötvözve ilyenkor a fő feladat. Az egyes gyakorlatok, vagy képességek teljesítő tudásba ágyazásának a kialakítása kell, hogy ilyenkor pszichés módon bekövetkezzen. Az idő előre haladásával ezt a szakmai dominanciát érdemes megfordítani és egyre több érdeklődési és más jellegű területek érintésével bővíteni. A teljesítményének csúcsához közeledve közösen kiválasztott olvasmányokról beszélgettünk ezzel is oldva az edzések monoton jellegét. A taoizmust, illetve annak egyik könyvét közösen olvasva és edzések elején, vagy végén egyes fejezeteit átbeszélve jutottunk el az énkép és teljesítő képes tudás kialakításán át az Európa-csúcs eléréséhez (451cm). 2. A pszichés alapon kialakult teljesítmény barrier átlépésének a stratégiája a következő volt. A technikai edzés megkezdése előtt már 30 perccel az edzésen kellett lennie és felraktuk a lécet a kitűzött cél magasságára (akkor, 1998 ban 450cm-rel Daniela Bartova volt a csúcstartó). Kb. 50 m-ről közelítettünk a léc felé és beszéltünk arról, hogyan is állunk az elképzelt magassággal kapcsolatban. Mindketten röviden értékeltük az addig elvégzett munkát és viszonyát a kívánt Európa-csúcshoz képest. Ahogy közeledtünk fokozatosan a konkrétabb célokról beszélgettünk, melyeket el kell még érnie a magasság átugrásához. Kb. 5 méterrel a léc előtt megállva fejeztük be a beszélgetést és az aznapi edzésről, annak megvalósítási lehetőségeiről beszéltünk

5 3. A reális, saját mozgáskép kiépítése céljából rendszeresen Inner Mental Tréning szerű edzéseket is végeztünk: Pl.: edzés előtt videó elemzést tartottunk és azt befejezve mentünk át a Bácsalmási Péter Atlétikai Csarnokba ugróedzésre, ahol a megbeszélt mozgást kellett felidéznie az ugrások megkezdése előtti koncentráció alatt. Ez a módszer igen hasznosnak bizonyult, mely időszak után az edzések alatti, közvetlen az egyes ugrások utáni videó elemzések következtek. 4. A következő motivációs bázisok beépítése vált szükségessé a teljesítőképességének fokozása érdekében. 4.1 Szociális elismertségre törekvés, a pénz mint motiváló tényező. Meg kellett tanulnunk, hogy a pénz az nem lehet motiváció, mert az bénítja tét esetén a teljesítményt / 3 cm-re volt az akkori világcsúcstól, ami a szponzori szerződése alapján milliókat jelentett volna/. Gécsek Tibor neves kalapácsvetőnk az 1993-as VB esetén hasonlót élhetett át, amikor is még nem pénzdíj, volt a Vb-n, de már egy Mercedes autó volt a tét, és sajnos csak harmadik lett! 4.2. Az ellenfelek tisztelete és megbecsülése. Filozófiánk az volt, hogy az az ellenfeleket szeretni és bátorítani kell így az erre befektetett energiák visszatérülnek és versenyzőmet is segítik. Persze a határt ebben is ismerni kell és csak addig érdemes csinálni, amíg saját teljesítmény rovására nem megy. Ennek gyakorlására a különböző nemzetközi versenyek kiválóan megfeleltek, de a tétversenyeken ez a szempont már csak kis mértékben érvényesülhetett A versenybírókkal való viszony, iszony. Sokszor a verseny rendezése és a bírók vaskalapossága zavarta, a dühösséget is a teljesítmény szolgálatába állítottuk. Különösen bosszantó volt a hazai versenyeken (sajnos ez azóta sem változott), hogy a lécfelrakást ott próbálják megtanulni a bírók a versenyzők bemelegítésének rovására. Pszichés terápiák segítségével sikerült ezt a nem kis zavaró körülményt is kiküszöbölni, még külföldön a nyelvi nehézségek kiküszöbölése a sajátos kommunikáció kialakítása szerepelt a megvalósítandó célok között A sajtó, a nyilatkozatok kezelése. A világcsúcs egyszer azon múlott, (már edzésen teljesítette) hogy, nem tudott elég jól nyilatkozni angolul és ezért szerencsétlennek érezte magát a versenyek utáni sajtótájékoztatón. A következő GP verseny előtt megírtam és betanítottam (kiejtés) a nyilatkozatot. Ez rengeteg energiát emésztett fel, így csak második lett Stockholmban (445cm) és akkor az a német lány (N. Humbert), akit abban az évben mindig legyőzött világcsúcsot ugrott (455cm).

6 5. Rajt előtti stressz, a versenyláz adta problémák feloldása es Vb előtt 2 héttel teljesen összezavarodott, az addig jól bevált 18 lépéses nekifutása szétesett. Képtelen volt elugrani keveredett a lépéses ritmus, nagy volt a baj! Kétségbeesés, kapkodás? Nem! 3 edzést teljesen alapszintű játékos ugrásokra fordítottunk és kiutazás előtt egy olyan edzést csinált, hogy puha rúddal csak a nekifutás és az elugrás volt a cél. Sok-sok próbálkozásra sikerült felugrania. Ekkor leállítottam az edzést és el kellett raktároznia a nekifutás ritmusát és a sikeres kísérlet élményét! A Vb-n a bemelegítésre nem tudott felugrani, csak dobálta a rudat 30 perccel a verseny megkezdése előtt leült, átgondolta Minden magasságot elsőre ugorva országos csúcsot elérve negyedik helyen végzett! HÁT ILYEN NAGYSZERŰ VERSENYZŐ VOLT Ő! Összefoglalás Írásomban, az edzői pálya edzőre vonatkoztatott pszichológiai jellegű adottságainak felvázolása mellett néhány pszichológiai, pszicho-regulációs példán keresztül szerettem volna rávilágítani a pszichológia fontosságára az élsportolók teljesítményfokozásának jelentőségében. Természetesen nem érintettem az összes pszichológiai, pszicho-regulációs tényezőt és módszert, csak néhány példát ragadtam ki az edzői tapasztalataim közül. A teljesítmények eléréséhez az edzőnek sokirányú tudásra van szüksége, a folyamatok irányítása az ő feladata, de a versenyző aktív bevonása nélkülözhetetlen és elkerülhetetlen a csúcsteljesítmények eléréséhez. Remélem, hogy néhány edző kollegám példámon, írásomon felbuzdulva megosztja a MASZ honlapjának olvasóival hasonló, vagy merőben más jellegű pszichológiai tapasztalatait! Üdvözlettel, sok jó eredményt és sikert kívánok: Budapest, dr. Vágó Béla