Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális gazdaságfejlesztés, modern iparági körzetek, eltérı fejlettségő régiók (neofordista, tudásalkalmazó és tudásteremtı), klaszterek és regionális hálózatok szerepe 2 1
A régiók eltérı fejlettsége és fejlesztése Eltérı fejlettségi szint, eltérı színvonal (munkaerı, innovációs szint, vállalati tıkeerı) Eltérı specializálódás» Eltérı fejlıdési lehetıségek, fejlıdési képesség Elemei: Gazdasági és társadalmi mutatók Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák Régiótípusonként eltérı: pl. top-down és bottom-up stratégiák aránya 3 A régiófejlesztés alapgondolatai Stratégiakidolgozás: nemcsak a központi, hanem a helyi vezetés (köz- és üzleti szféra!) számára is feladat EU: szubszidiaritás, partnerség, programozás (decentralizált fejlesztések) Lépések: Regionális gazdaságfejlesztés célja A fejlesztési elképzelések megfogalmazása A programok menedzselése A régió típusának megfelelı programok 4 2
Alulról szervezıdı regionális gazdaságfejlesztés Kiindulás: a helyzet felmérése, teendık kijelölése Jellemzıi: Cél: a régióban élık jólétének növelése Eszköz: a versenyképesség javítása (iparágak termelékenysége) Alapja: innovációs képesség Életszínvonal, életminıség Versenyképesség (termelékenység) Innovációs képesség 5 Központi és regionális/helyi feladatok A vállalati versenyelınyök determinánsai: Politikai, jogi és makroökonómiai környezet Regionális környezet Vállalati mőködés és stratégia kifinomultsága Mikrogazdasági üzleti környezet minısége Mikrogazdasági alapok Alulról szervezıdı fejlesztés: a mikrogazdasági üzleti környezet javítása Innovációs infrastruktúra: Közös elemek felülrıl lefele fejlesztése Klaszter-specifikus elemek alulról felfele fejlesztése (a verseny erısödését okozza) 6 3
Az innovációs infrastruktúra fejlesztése 7 A Porter-rombusz a regionális fejlesztésekben 8 4
Három területi szint feladatai Nemzeti (makroökonómiai) szint: versenytörvények, jogszabályok Regionális szint: közjavak, üzleti környezet Regionális klaszterek: az exportáló (traded) szektorban mőködı helyi húzóágazatok versenyelınyeinek megerısítése azaz a saját versenypozíció javítása 9 Kompetitív regionális gazdaságfejlesztési stratégia 4 fázis, leíró 10 5
Modern iparági körzetek A helyben beágyazódott helyi bázisú iparágak megerısödése Iparági körzetek létrejötte véletlen adottságok miatt fejlıdése öngerjesztı Típusaik (Markusen) Méret, elhelyezkedés, üzleti kapcsolatok alapján 4 típus (Coe) +1 1. Marshall-féle 2. Kerékagy és küllık 3. Szatellit 4. Hibrid 5. Állami-alapítású iparági körzetek 11 Forrás: Lengyel, 2003 - Markusen (1999) és Coe (2001) alapján. 12 6
Marshall-féle iparági körzet vállalati szerkezetét helyi tulajdonosok KKV-i alkotják, a támogató iparágak és a vásárlók (kereskedelmi cégek) nagy része körzeten belüli, a termékdifferenciálásból adódó elınyök a döntıek (nem a méretgazdaságosságból), a helyi kormányzatok erısen támogatják a magiparágakat (az iparági speciális infrastruktúra fejlesztése, oktatás, marketing, garanciaszövetkezet, a kockázat megosztása stb.), a körzeten belüli vállalkozások közötti bizalmi tıke (együttmőködési készség) erıs. 13 Kerékagy és küllı körzet (hub and spoke) egy vagy néhány helyi térségi báziső nagyvállalat domináns szerepe, ezen nagyvállalatok közötti kooperáció alacsony, fıleg körzeten kívüli nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, a méretgazdaságosságot hasznosítják, a körzeten belül kiépült a vertikálisan integrált helyi beszállítók, KKV-k hálózata, a helyi pénzügyi és üzleti szolgáltatások a néhány nagyvállalat igényeihez igazodnak, a központi és helyi kormányzatok szerepe erıs az üzleti környezet (externhatások), az infrastruktúra alakításában, a helyi beszállítók és a külsı székhelyő nagyvállalatok között gyenge az együttmőködési készség. 14 7
Szatellit körzet néhány, körzeten kívüli térségi bázissal rendelkezı nagyvállalat telephelyeinek dominanciája, ezek a cégek tömegtermelésre (méretgazdaságosságra) törekszenek, a nagyvállalatok körzeten belüli telephelyei között gyenge a kooperáció, a domináns nagyvállalatoknak a körzeten belüli KKV-kal minimális az együttmőködése, a lényegi üzleti döntések a körzeten kívül születnek, a helyi kormányzatok helyi adók elengedésével, az infrastruktúra fejlesztésével támogatják a nagyvállalatok telephelyeinek létrejöttét, nem jellemzık a vállalkozások közötti bizalmon alapuló együttmőködés. 15 Hibrid: Marshall-i szatellit körzet az üzleti szerkezetre a helyi tulajdonú KKV-k dominanciája jellemzı, alacsony vagy közepes erısségő a méretgazdaságosság szerepe, a körzeten belüli együttmőködés alapvetı fontosságú az itteni cégek versenyelınyeinél, az iparági körzet fejlesztését illetıen magas fokú az együttmőködés, a lényeges beruházási, fejlesztési döntéseket a körzeten kívül hozzák, a helyi tıke nem számottevı forrása a helyi fejlesztéseknek, nincs hosszú távú elkötelezettség sem a helyi cégek, sem a külsı befektetık között, a helyi munkaerıpiac viszonylag zárt (alacsony a kívülrıl jövı munkaerı aránya), a helyi munkaerı elkötelezett a körzet fejlesztésében (jobban, mint a külsı befektetık), a mőszaki és alkotó (kreatív) készség növekvı a körzeten belül, a körzet jövıbeni fejlıdésérıl szóló közösségi elképzelések kiforrottak és egyre inkább elfogadottak, mind a munkavállalók (lakosság), mind a helyi kormányzatok és intézményeik részérıl, minimális a körzet közvetlen szabályozása a helyi kormányzatok részérıl, a hosszú távú fejlıdést a mobil külsı tıkétıl való függıség fenyegeti. 16 8
Állami-alapítású iparági körzetek (state-anchored districts) Jellemzıi: egy vagy néhány nagy állami vállalat, kormányzati intézmény dominanciája (p1. hadiipar, egyetemek), a helyi KKV-k és a nagyintézmények között rövid távú együttmőködések vannak, a lényegi döntések körzeten kívül, döntıen a központi kormányzatnál és intézményeinél születnek, a helyi kormányzat hatása csekély az intézmények mőködésére, a körzeten belüli bizalmi együttmőködés gyenge. 17 Eltérı fejlettségő régiók versenyképességének javítása Neofordista régió, félperiféria 18 9
Tudásalkalmazó régió közepesen fejlett 19 Tudásteremtı régió innovációs folyamat 20 10
A regionális versenyképesség javításának menedzselése Kik a szereplık? Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés az elmaradott régiók számára (Magyarország!) EU: kétféle klaszterfelfogás Kiterjesztett regionális húzóágazat Innovációs képesség és tudásbázis 21 Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés neofordista régiókban Kormányzat és magánszféra szerepe elkülönül Klaszterek segítése kormányzati feladat. Oka: a hazai vállalatok elınyben részesítése helyett versenyképességük növelése a megoldás Hagyományos ágazati gazdaságfejlesztés: elkülönült, egymással versengı vállalatok/szereplık Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés: az érintett vállalatok kooperációjából indul ki Önkéntes versenykorlátozás, a versenykörnyezet javítása EU versenypolitikája csak a fenti közvetett támogatást engedi 22 11
A klaszter alapú gazdaságfejlesztési politikák alapelvei Vállalkozások helyi/regionális rendszereit támogatja KKV-k helyi agglomerációira koncentrál A gyızteseket (sikeres vállalatok) támogatják Társadalmi folyamatok ösztönzése (bizalom, együttmőködés) Közszereplık, fejlesztı ügynökségek szerepe A klaszter támogatáspolitika fı céljai a gyakorlatban: Cégek közti együttmőködés, üzleti hálózatok ösztönzése Technológia-transzfer szervezetek erısítése Regionális innovációs rendszerek kialakítása 23 EU elmaradott térségeiben a klaszterfejlesztés javasolt lépései Elvárások: Alapfokú oktatás Közlekedés- szállítási infrastruktúra Kedvezı árú közszolgáltatások Biztonságos környezet Lakhatási körülmények Kulturális és pihenési lehetıség 7 lépés A regionális gazdaságok megértése, összehasonlítása Az elkötelezettség megerısítése Szolgáltatások megszervezése, nyújtása Specializált tudású munkaerıbázis Vállalkozókészség, innovációk Régió marketingje, védjegye Erıforrások, befektetések allokálása 24 12
A 7 lépés tartalma 1. A regionális gazdaságok megértése, összehasonlítása Klaszterek megértése, kapcsolatok feltérképezése 2. Az elkötelezettség megerısítése Klaszterek elismertetése, kommunikációs csatornák, cégek közti együttmőködés kiépítése 3. Szolgáltatások megszervezése, nyújtása Igényelt szolgáltatások felmérése, szakérıi központ, fejlesztési ügynökségek, önkormányzati részleg, külsı kapcsolatok 4. Specializált tudású munkaerıbázis Szakképzés, klaszterben képzı központ, kollektív tanulás, együttmőködés klaszter és regionális oktatási intézmények közt 5. Vállalkozókészség, innovációk Befektetések innovációkba, inkubátorok, innovációs hálózatok, klaszter alapú technológiai központ 6. Régió marketingje, védjegye Külsı befektetık vonzása, régióbeli klaszterek PR támogatása, klaszter alapú exporttevékenység, regionális védjegy, embléma elfogadtatása 7. Erıforrások, befektetések allokálása Többszereplıs projektek, konzorciumok, közös K+F programok, kritikus inputok és szők keresztmetszetek feloldása 25 A gazdaságfejlesztés két területi szintje Régió, vagy megye szintje (fejlesztési tanácsok): helyi infrastruktúra, közintézmények Helyi szint az üzleti szféra bevonása a döntésekbe: a helyi gazdaság, vállalatok, üzleti környezet támogatása, helyi szereplık közti együttmőködéssel, közös rendezvényekkel Nincsenek bevált receptek, helyben kell kitalálni! A gazdaságfejlesztési elképzelések menedzselése Dinamikus regionális hálüzatok koordináló szerepe: nálunk négy egyenrangú helyi partner: Helyi önkormányzatok Gazdasági önkormányzatok: kamarák vállalkozói szövetségek, szakmai testületek Tudás-transzfer intézmények: felsıoktatás, szakképzés, átképzı intézmények Fejlesztési ügynökségek: kormányzati vagy üzleti Magyarország: neofordista régiók, a fenti modell indokolt Sajátos problémák: Paternalizmus, decentralizáció hiánya A vállalati szempontok, piacgazdasági szemlélet mellızése a fejlesztésekben Helyi érdekek nem megfelelı képviselete, fel nem ismerése 26 13