A munkavédelem szabályozása, jogok és kötelezettségek dr. Koch Mária Budapest 2013. január 23.
Nemzetközi környezet ILO egyezmények, pl. a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 155. számú (2000. évi LXXV. tv.) ILO Egyezmény ENSZ és szervezetei egyezmények, pl. GHS Globally Harmonized System of Classification and Labbelling of Chemicals
Nemzetközi környezet EU politikák EU rendeletek Munkavédelmi keretirányelv: 89/391/EGK irányelv Számos irányelv
Nemzetközi környezet A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE: A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 között
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Az EU szakosodott és decentralizált ügynöksége A munkavédelemmel kapcsolatos ismeretanyag, a bevált megelőző módszerek összegyűjtése és megosztása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem folyamatos fejlesztése az európai szociális és foglalkoztatási politika egyik elsődleges céljának megvalósítása érdekében
https://osha.europa.eu/hu
ESENER felmérés A munkáltató mérete (munkavállalók száma) és a munkavédelmi megfelelés, elkötelezettség összefüggése 8 Becsült munkavédelmi érték 7 6 5 A munkahely mérete jelzi legjobban az egészségvédelmi és biztonsági irányítás szintjét. 150 munkavállaló alatt a megelőző intézkedések és politikák átlagos száma gyors csökkenésnek indul. 4 0 100 200 300 400 500 600 A vállalat mérete (munkavállalók száma)
% vállalkozások, EU27 és Magyarország Komoly gond Némi gond Semmi gondot nem okoz
Kockázatértékelés részeként rendszeresen ellenőrzött munkahelyek: a munkavállalói képviselet hatása a vállalatok %-ában, EU-27 Nagyobb a valószínűsége a kockázatértékelésnek, ha van munkavédelmi képviselő különösen a kis vállalatoknál. 10 19 20 49 50 249 250 499 500-nál több EU-27 átlag Összesen Munkavédelmi képviselővel rendelkező vállalatok esetében
A munkavállalói képviselet és a vezetői elkötelezettség hatása a munkavédelmi politika meglétének valószínűségére 12 A vezetői elkötelezettség összefüggésben van a munkavédelmi politika meglétével, csakúgy mint a munkavállalói képviselettel (különösen, ha az a munkavédelemre specializálódott). A hatás azonban akkor a legnagyobb, 10 ha a magas szintű vezetői elkötelezettség a munkavállalói képviselet mindkét formájával párosul. Valószínűségi Odds ráták ratios 8 6 4 2 0 No Nincs representation képviselet General only Specialist only Both forms Csak általános Csak speciális Mindkét forma Low management commitment Alacsony szintű vezetői elkötelezettség High management commitment Magas szintű vezetői elkötelezettség A munkavállalói képviselet formái: Általános üzemi tanács és/vagy szakszervezeti képviselő; Speciális munkavédelmi munkavédelmi bizottság és/vagy munkavédelmi képviselő
% Dokumentált politika, irányítási rendszer vagy cselekvési terv kidolgozásának elmaradásáért megjelölt okok (EU 27)
Az ESENER felmérés tanulságai A legkisebb vállalatoknak támogatásra van szükségük 150 munkavállaló alatt a munkavédelem kezelése gyorsan csökken, de ennek mértéke országonként eltérő A munkavállalói részvétel a siker egyik kulcsa A munkavédelmi képviselők lényeges változást érhetnek el; további támogatásra van szükségük, különösen hogy megfeleljenek a pszichoszociális kockázatok általi kihívásoknak Munkavállalói részvétel és vezetői irányítás Azokon a munkahelyeken, ahol magas szintű a vezetői elkötelezettség és a munkavállalói képviselet mindkét formája megtalálható (munkavédelem + szakszervezet/üzemi tanács), tízszer nagyobb a valószínűsége, hogy van munkavédelmi politika, mint ott, ahol nincs elkötelezettség vagy képviselet
Kihívások a munkavédelmi kutatásban, fejlesztésben A foglalkoztathatóság időtartamának meghosszabbítása A munkaképesség csökkenés megelőzése, visszailleszkedés a munkába Pszichoszociális jóllét a munkaszervezetben A munkával összefüggő váz-és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) komplex eredetfeltárása Az új technológiák a munkavédelemben A mesterséges nanoanyagok (ENM) munkahelyi kockázatai Biztonsági kultúra a munkahelyi balesetek megelőzéséért
É L E T K O R Férfiak Nők A teljes népesség %-ában 2010-2060
Munkavédelmi szabályok rendszere Munkavédelmi norma Alaptörvény Mvt. További törvények Munkáltató belső szabályozása Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Szabványok Műszaki dokumentumok
A munkavédelem jogi szabályozása Az Alaptörvény XVII. cikke: (1) A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
A munkavédelem jogi szabályozása Az Alaptörvény XVIII. cikke: (2) Magyarország külön rendelkezésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
A munkavédelem jogi szabályozása Mt. Mt. 4. fejezet Általános magatartási követelmények A munkaszerződés teljesítése során eljárás az adott helyzetben általában elvárható módon kell eljárni A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során: jóhiszeműség és a tisztesség elve kölcsönösen együttműködés
A munkavédelem jogi szabályozása Mt. Nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat
A munkavédelem jogi szabályozása Mt. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges A munkáltató irányítási joga és kötelezettsége
A munkavédelem jogi szabályozása Mt. Mt. a 29. fejezetben Alapvető kötelezettségek A munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket munkaeszközöket, alapanyagokat, megfelelő munkavégzési helyet biztosítani Egyes munkafeltételeket a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkavállaló biztosítson
A munkavédelem jogi szabályozása Mt. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit A munkáltató kötelezettsége a munkavédelmi szabályok betartása A munkavállaló joga ezek teljesítésének megkövetelése
A munkavédelem jogi szabályozása Mt. A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani köteles biztosítani az előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot
Munkavédelmi szakember Munkáltatói szabályozás Rendeletek Törvények Alaptörvény, EU jogszabályok Műszaki dokumentációk Szabványok
1893. évi XXVIII. törvénycikk 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesiteni és fentartani, a mi, tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztositása érdekében szükséges A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért
A munkavédelem alapjai A munkavédelem jogi szabályozása Az 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendelete, az 5/1993. (XII. 26.) MüM sz. rendelet Szervezett munkavégzés
Mvt. Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása
Mvt. ábra
Munkabiztonság Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere (személyi, tárgyi, szervezési feltételek, megoldások, stb.), mely számos tudományág eredményeit integrálja
Munkaegészségügy MUNKAHIGIÉNE A munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése
Munkaegészségügy FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése munkát végző személy egészségének megóvása érdekében
A munkavédelem alapjai A védelem elve A tripartizmus elve Az állam szabályozási és ellenőrzési feladatai A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért A munkavállalók kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét
A munkavédelem alapjai A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttműködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve
A legfontosabb további jogszabályok 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 20.) SzCsM-MüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 18/2008. (XII. 3.) SzMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
A törvény hatálya - időbeli és területi hatály 1993. január 1-jétől határozatlan a hatályon kívül helyezésig terjedő Magyarországi munkavégzésre Külföldi munkavégzésre csak kivételesen (törvény, nemzetközi szerződés vagy magánjog alapján) Vámszabadterületre kiterjed
A törvény hatálya - munkáltató Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. A munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztató A kirendelt munkavállalót foglalkoztató A szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytató 38
A törvény hatálya - munkáltató A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. (2) bekezdés] tekintetében A társadalmi munka szervezője 39
A törvény hatálya - munkáltató Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik 40
A törvény hatálya Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy Állam Munkavédelmi érdekképviselet
Az állam irányítási feladatai A munkavédelem országos politikájának kialakítása Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása
Az állam irányítási feladatai A munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése az Mvt. törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással az érdekeltség megteremtésével a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével tájékoztatással és felvilágosítással
Az állam irányítási feladatai A nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése
Ágazati munkavédelmi irányítási feladatok Szabályzat kiadása (az ágazat irányítási körébe tartozó veszélyes tevékenységekre és technológiákra) A munkavédelem nemzeti politikájával összhangban ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés Tájékoztatás Közreműködés a továbbképzés szervezésében
Az állam hatósági feladatai Elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását Ellátja az Mvt., a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást
Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat Együttműködési kötelezettség
Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel
NMH A Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladatokat ellátó központi hivatal, melyen belül a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység, munkavédelmi hatóság
Munkavédelmi hatóságok NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szervként is) A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei (a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek) Bányafelügyelet Kivételek (honvédség, rendvédelmiek, stb.)
NMH MMI A munkavédelmi felügyelőségek munkáját támogatja az alábbiak útján: Szakmai irányítást lát el Hatékonysági ellenőrzésüket végzi Módszertani és tájékoztató anyagok, konzultációk, értékelés
NMH MMI Képzi és továbbképzi a felügyelőket. Korrupcióellenes tevékenységet fejt ki. Ellenőrzési irányelveket ad ki. Egységes informatikai rendszert működtet.
NMH MMI - Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv A munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozása, ezzel kapcsolatos felmérések A környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakítása és fejlesztése
NMH MMI - Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv Részvétel A közösségi jogharmonizációs és döntéshozatali folyamatokban a munkaegészségügy területén A hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában A munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében
NMH MMI - Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv A túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálata A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálata
NMH MMI munkavédelmi állami feladatai Részt vesz: A Kormány és a miniszter munkavédelemmel kapcsolatos feladatai ellátásában A munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában A nemzeti munkavédelmi politika kialakításában és végrehajtásának irányításában
ORSZÁGOS PROGRAM NEMZETI POLITIKA 57 1. (2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. 2. (1) Az állam a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.
ORSZÁGOS PROGRAM NEMZETI POLITIKA 58 14. (1) A munkavédelem irányításának keretében állami feladat a) a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása; 15. A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat a) Szabályzat kiadása; b) a munkavédelem nemzeti politikájával összhangban az ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében.
Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében: Veszélyek elkerülése A nem elkerülhető veszélyek értékelése A veszélyek keletkezési helyükön leküzdése Az emberi tényező figyelembevétele A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel
Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények Műszaki fejlődés vívmányainak alkalmazása Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest A munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal
Munkáltatók kötelezettségei Szükséges utasítások és tájékoztatás A munkakörülmények folyamatos ellenőrzése A munkavállalók ismereteinek és az előírások betartásának folyamatos ellenőrzése Megfelelő munkaeszközök biztosítása Új technológiák előtt tájékoztatás
Munkavédelmi képviselők jogai Jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról Tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést Véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét
Munkáltatók kötelezettségei Rendellenesség, bejelentés, veszélyeztetés kivizsgálása Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén eljárás Védőeszközök biztosítása
Munkavédelmi képviselők jogai Részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában
Munkáltatók kötelezettségei 2012 A munkakörülmények folyamatos javítása helyett: Teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására
Munkáltatók kötelezettségei Összehangolás Mvt. 40. (2) Több munkáltató munkavállalója Egyidejűleg Egy munkahelyen Cél: A munkavégzés a dolgozókra és a tevékenység hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt
Felelősség az összehangolásért 2011 2012 A szerződésben megjelölt munkáltató, vagy a fővállalkozó, vagy a tényleges irányítást végző személy, szervezet, vagy akinek a területén a munkavégzés folyik Ptk. szerinti fővállalkozó, ennek hiányában: a tényleges irányítást végző, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy, szervezet, ha ilyen nincs: akinek az érdekében a munkavégzés folyik
Felelősség az összehangolásért 2012 Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell
Távmunkavégzés Mvt. 86/A. Munkavállaló saját eszközével A munkáltató előzetes vizsgálata alapján A mv-i szempontból jelentős körülményeket a mv csak a munkáltató beleegyezésével változtathatja meg Mv-i feladatok ellátása előzetes bejelentéssel céljából beléphet 8-20 óra között
A munkavégzés személyi feltételei Jogszerű foglalkoztatás Egészségügyi alkalmasság Ismeretek Készség Jártasság Munkavédelmi ismeretek Megbízás az adott munka végzésére
Szervezett munkavégzés A munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetésvégrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. A munkavédelmi törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. -ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).
Szervezett munkavégzés 2012 Nem szervezett munkavégzés: Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.
Egészségügyi alkalmasság Munkaköri alkalmassági vizsgálat Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat A munkáltató által megjelölt munkakörre, illetve járványügyi szempontból kiemelt munkatevékenységre Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatok
ISMERET A munkáltató által birtokolt, a munkavállalók részére is átadott, olyan mennyiségű és minőségű információ, amely elégséges a normál munkavégzés során, illetve meghibásodás, műszaki hiba alkalmával, vagy rendkívüli helyzet esetén - a munkavédelmi kockázatokat elkerülő megoldások, cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.
KÉSZSÉG Az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és a munkavállaló bármely, akár váratlan helyzetben és szituációban is tudja azt, hogy kinek mi a teendője.
JÁRTASSÁG A munkavállaló az elsajátított ismeretek és a készség birtokában nem csak tudja, hogy mi a teendője, de a gyakorlatban nagy biztonsággal tétovázás és tévedés nélkül cselekvően tudja alkalmazni.
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, ezek biztonsági követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembehelyezésekor, új technológia bevezetésekor
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Speciális (példák): Évente az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalók Szűk munkatérben munkavégzés előtt: a veszélyek, védelmi és mentési intézkedések Állványépítési munkát végzők: a szükséges speciális ismeretek, a munkavégzésből eredő kockázatok és a megelőzésük Egyéni védőeszközök, használat módja
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott, vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Munkavédelmi képviselők jogai A munkavédelmi képviselőkkel tanácskozást kell folytatni a munkavédelmi oktatás megtervezéséről, megszervezéséről Jogosult meggyőződni a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről
Felkészültség 82 A szervezet vezetésének meg kell határoznia az egyes munkahelyi feladatokra a felkészültségi követelményeket: a munkahelyi feladatok és felelősségi körök (beleértve az elvégzendő feladatok jellegét, és a hozzájuk kapcsolódó feltárt kockázatokat) a munkavégzésre vonatkozó eljárások és utasítások, összetettség, követelmények a bekövetkezett balesetek, foglalkozási megbetegedések, kvázi-balesetek kivizsgálásának eredménye a munkavédelmi bejárások tapasztalatai a jogszabályi és egyéb követelmények az egyéni képességek (pl. műveltség, nyelvtudás stb.)
A munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körében Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklet szerint Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége Egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek
Munkavédelmi képviselők jogai A munkavédelmi képviselőkkel tanácskozást kell folytatni: A munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek Kijelölése Foglalkoztatása tevékenysége
A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését, illetve újraindítását megelőzően Időszakos biztonsági felülvizsgálat fentiekre vonatkozóan Soron kívüli ellenőrzés egyéni védőeszközre, munkaeszközre, technológiára vonatkozóan, ha közvetlen veszélyeztetés vagy munkabaleset következett be
Mi a veszélyes? Mvt. 87. 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Mi a veszélyes? Mvt. 87. alá tartozik, rendelet veszélyesnek minősíti (pld. Vhr. 1/A.), hatósági felügyelet alá tartozik (pld. felvonók), a munkáltató maga veszélyesnek nyilvánítja
A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Mentési terv készítésében közreműködés Megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának összeállítása Kockázatértékelés Munkavédelmi oktatás Egyéni védőeszköz juttatás belső rendje Súlyos munkabalesetek kivizsgálása Robbanásvédelmi vizsgálat, dokumentáció Biztonsági és egészségvédelmi terv készítése Munka-egészségügyi feladatokban közreműködés
A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Biztonsági és egészségvédelmi koordináció Munkaeszköz ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálata Megismételt használatbavételi vizsgálat Bányászati munkabiztonsági szaktevékenységek Munkáltatói munkavédelmi szabályozások kialakítása Egyéb munkáltatói munkavédelmi feladatokban közreműködés
A munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körében Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklet szerint Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége Egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek
Veszélyességi osztályok Vhr. 2. melléklet TEÁOR 08 alapján I. II. III. Pl. szénbányászat papírgyártás gyógyszergyártás légi szállítás Pl. növénytermesztés varroda gépjárműjavítás Pl. kiskereskedelem vendéglátás könyvtár piackutatás
I. Veszélyességi osztály 1-9 fő Egy fő középfokú mv. Heti 2 óra 10-49 fő Egy fő középfokú mv. Napi 2 óra 50-500 fő Egy fő középfokú mv. Napi 4 óra 501-1000 fő Egy fő felsőfokúfokú mv. Teljes munkaidő 1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő és további 600 főnként egy fő középfokú
II. Veszélyességi osztály 1-9 fő Egy fő középfokú mv. Heti 1 óra 10-49 fő Egy fő középfokú mv. Napi 1 óra 50-500 fő Egy fő középfokú mv. Napi 2 óra 501-1000 fő Egy fő középfokú mv. Teljes munkaidő 1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő és 800 főnként egy fő középfokú teljes mi.
III. Veszélyességi osztály 1-9 fő Egy fő középfokú mv. Heti 1 óra 10-49 fő Egy fő középfokú mv. Napi 1 óra 50-500 fő Egy fő középfokú mv. Napi 1 óra 501-1000 fő Egy fő középfokú mv. Napi 4 óra 1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő
Állandó szakember nélkül 9 fő alatti mikrovállalkozás II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozó 50 fő alatti kisvállalkozás külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett a kijelölt munkavállaló vagy a természetes személy munkaadó maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait,
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről MMK Munkabiztonsági szakértői szakterületek 1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága 2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága 3. Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 4. Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága 6. Energia előállítás, szállítás, tárolás technológiája és eszközeinek biztonsága 7. Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága 8. Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága 9. Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 10. Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága 11. Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről MMK Munkabiztonsági szakértői szakterületek 12. Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága 13. Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága 14. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 15. Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem 16. Művészeti tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 17. Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága 18. Sport- és nem művészeti célú szórakoztatási tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 19. Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága 20. Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága 21. Világítástechnika 22. Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről NMH Munkabiztonsági szakértői szakterületek 23. Beruházásszervezés 24. Üzem- és munkaszervezés 25. Munkavédelem gazdasági elemzése
Állandó munkavédelmi szakember nélkül Feltétel: a kijelölt személy vagy a munkaadó maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
Munkavédelmi képviselők jogai A munkavédelmi képviselőkkel tanácskozást kell folytatni: A munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek Kijelölése Foglalkoztatása tevékenysége
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás Biztosítása, igénybevétele kötelező! Célja: a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, ezek szinten tartására javaslattétel, a munka adaptálása a dolgozók testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően, a munkavállalók egészségének ellenőrzése.
FESZ osztályok A. B. C. D. Ágazatok: bányászat, kohászat fizikaiak + nem fizikai, de munkaidő 50%- ában A-t indokló munkakörnyezetben Egyes ágazatok fizikai munkakörei, pl. mezőgazdaság építőipar fafeldolgozás A-ba és B-be nem tartozó ipari, szolgáltató, kutató, szám.tech. fizikai Mindenki más Expozíciók: rákkeltő, sugárzás, stb. Nem fizikai, de B-t indokló munkakörnyezet a munkaidő 50%- ában Nem fizikai, de C-t indokló munkakörnyezet a munkaidő 50%- ában
Munkaköri alkalmasság előzetes véleményezése a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha fizikai munkát végez, fiatalkorú; nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
Munkaköri alkalmasság előzetes véleményezése a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja, kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat a 18. életévét be nem töltött (fiatalkorú) munkavállalónál évente; az idősödő munkavállalónál évente; a fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében a külön jogszabályokban meghatározott gyakorisággal; a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal;
Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat 30 napos keresőképtelenséget követően, biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően; ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; ha a munkavállaló munkavégzése nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel
Záróvizsgálat a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően
A munkáltató kapcsolódó feladatai írásban meghatározni a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait a munkavállalót a munkába lépés, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt előzetes, az időszakos, soron kívüli, záróvizsgálatra kötelezett munkavállalót a vizsgálatra küldeni
A munkáltató kapcsolódó feladatai az alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közölni, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amiket a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra a munkaköri alkalmasságot elbíráló szerv részére biztosítani a helyszínen történő tájékozódást a munkahelyi körülményekről
Kockázatértékelés A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
Kockázatértékelés A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
Kockázatértékelés A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása (zaj, rezgés, por, stb.) esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Kockázatértékelés A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
Kockázatértékelés - Indokolt eset - Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása; - minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak
Kockázatértékelés soron kívül - Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő; - a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki
Kockázatértékelés Eltérő jogszabályi rendelkezés Veszélyes anyagok új anyag, változás, fesz vizsgálatok Rákkeltő expozíció 2 évente Azbesztexpozíció mérés legalább 3 havonta Biológiai tényezők évente Zajexpozíció évente felülvizsgálat Rezgésexpozíció évente felülvizsgálat Hátsérülések kockázata folymatos
Kockázatértékelés A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket
Munkahigiénés vizsgálatok Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aeroszolok, porok ) b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül - zajszint - infra- és ultrahang szintek - (egész test) rezgésterhelés - kéz-kar rezgésterhelés
Munkahigiénés vizsgálatok - a megvilágítás világítástechnikai jellemzői - elektromágneses tér jellemzői, - magas légköri nyomáson végzett munka - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők d) fizikai megterhelés-igénybevétel
Tények és teendők Mi határozza meg a kimenetet? Elkötelezettség? Felkészültség? Kötelezettség? Piaci, gazdasági helyzet? Egyéb? Munkavédelemmel kapcsolatos szervezeti szándékok (politika)? A szervezet számára elfogadható kockázatok
Lehetséges irányok Mit csináljunk? Tárgyi és/vagy személyi feltételek fejlesztése?
A megterhelés és az igénybevétel 12 2 Megterhelés A munkakörnyezet különböző, általában jól definiálható és objektíven mérhető, a dolgozó szervezetével kapcsolatba kerülő expozíciós hatásainak komplexitása Igénybevétel A megterhelések következtében az érintett szervezetében kialakult, különböző jellegű, irányú, mértékű strukturális és/vagy fiziológiai változások összességét.
Megterhelés és igénybevétel (Prof. Ungváry nyomán) Megterhelés jellege Dolgozó szervezete Igénybevétel mértéke Következmény Pszichés Információ Energetikai Mozgásszervi Túlterhelés Egészség potenciális károsodása Klimatikus Keszon Nem ionizáló Hatás Reakció Optimális terhelés Egészség megőrzése Ionizáló Por Vegyi Biológiai 12 3 Alulterhelés Egészség potenciális károsodása
A kockázatértékelés kiértékelése
Bármit is csinálunk, ne feledjük a PDCA ciklust! 12 5 2013.01.30.
Stratégia Célok - Programok
Egyéni védőeszköz juttatás A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni: azokat a munkafolyamatokat, technológiákat ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát
Egyéni védőeszköz juttatás a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), a védőeszköz használatának feltételeit, a használat időtartamát is
Munkahelyi elsősegélynyújtás Mvt. 46. A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 54/A. (1) A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel.
Munkahelyi elsősegélynyújtás 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet Elsősegélyfelszerelés vagy mentődoboz Kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy Indokolt esetben elsősegélynyújtó helyiség és hordágy, jelölések, hőmérséklet Elhasznált és lejárt szavatosságú eszközök pótlása
Munkahelyi elsősegélynyújtás 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról Amennyiben egy munkahelyen az A és B foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség foglalkozásegészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.
Munkahelyi elsősegélynyújtás 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozásegészségügyi szolgáltatásról A szolgálat közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében
Munkahelyi elsősegélynyújtás MSZ 13553:1989 az elsősegélyfelszerelésről A munkahelyi elsősegély-felszereléseket a szabvány a munkahely jellege (balesetveszély szempontjából), a munkahelyen dolgozó személyek száma, a járművön szállítható személyek száma, a jármű rendeltetése, a jármű rakományának balesetveszélyessége, valamint a háztartásban előforduló sérülések, balesetek jellege szerint különbözteti meg
Munkavédelmi képviselők jogai A munkavédelmi képviselő jogosult: Az egyéni védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni
Rákkeltő expozíció 26/2000. (IX. 30. EüM rendelet) Ha a műszaki intézkedés megtétele ellenére a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége előreláthatóan megnő (pl. karbantartás, zárt technológia megbontása), a munkáltató a munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően intézkedik a) egyéni védőeszköz juttatásról b) a munkavégzés időtartamának korlátozásáról
Munkavédelmi képviselők jogai Rákkeltők A munkavédelmi képviselők oktatása a rákkeltőkről, fórum évente 1x A munkavédelmi képviselő jogosult ellenőrizni a rendelet betartását A munkavédelmi képviselő bevonása az eve juttatásba az expozíció csökkentő intézkedések előkészítésébe
Munkavédelmi képviselők jogai Rákkeltők Tájékoztatás a szabályos üzemmenettől eltérő expozícióról, illetve ezek okáról, a kialakult rendellenes helyzet megszüntetésére, kijavítására tett vagy tervezett intézkedéseiről, a rákkeltő nyilvántartás adatairól
Pszichoszociális kockázatok kezelése = hatékonyság növelése
Pszichoszociális kockázatok kezelése Termelés Innováció Hatékonyság, minőség Kockázatfelmérés, audit Beépítés, akciótervek Kockázatcsökkenés, beavatkozások A munka minősége Szervezeti tanulás Értékelés A dolgozó egészsége Szociális kihatások
A munkahelyi pszichoszociális kockázathoz hozzájáruló, a vezetők számára gondot jelentő tényezők EU 27 %
% A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló intézkedések EU 27
halál súlyos baleset munkabaleset kisebb sérülés kvázi baleset napi hibázás
Összes munkabaleset
Összes halálos munkabaleset
És amit nem Amit látunk
Munkáltatót terhelő költségek fája Balesetek egy lehetséges költségfája Kivizsgálással összefüggő költségek Termeléssel összefüggő károk, költségek A jó hírnév elvesztésének következményei Vezetők kivizsgálásra fordított ideje Termelés kiesésből adódó költségek, károk Magasabb biztosítási költségek Belső szakértők költségei Határidő csúszás költségei (kötbér) Vevői, partneri bizalomvesztés költségei Külső szakértők költségei Büntetés költségei Kiesett munkaerő pótlásának költségei Betanítás költségei Minőségi problémák költségei Bizalom visszaállítási kampány költségei Szerződéskötés nehézségeiből adódó költségek Egyéb költségek Új munkaerő miatti termelékenység csökkenés költségei Fokozott ellenőrzés költségei Egyéb költségek Egyéb költségek 146
EU: Return of Prevention (RoP) 2,2 Szingapúr
Munkavédelmi érdekegyeztetés Helyi intézmények: Tanácskozás a munkavállalókkal Munkavédelmi képviselő Munkahelyi munkavédelmi bizottság Paritásos munkavédelmi testület Országos: Munkavédelmi Bizottság
Munkavédelmi érdekegyeztetés Tanácskozás a munkavállalókkal Egészségre és biztonságra vonatkozó intézkedés Előzetesen, kellő időben Megvitatás Résztvevők javaslattételi joggal Intézkedésre jogosult munkáltatói képviselő
Munkavédelmi érdekegyeztetés Tanácskozás a munkavállalókkal a munkavédelmi feladatok ellátóinak kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása a munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkavédelmi képviselő Több mint 50 Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló Cselekvőképes, legalább 6 hónapja foglalkoztatott munkavállaló Egyenlő, titkos, közvetlen szavazás 5 évre
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkavédelmi képviselő Jogosult meggyőződni: a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; az egészség megóvására, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; A munkavállalók biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkavédelmi képviselő a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat a munkavállalóktól részt vehet a munkáltató egészségre és biztonságra vonatkozó döntései előkészítésében tájékoztatást kérhet a munkáltatótól véleményt nyilváníthat, kezdeményezhet intézkedést
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkavédelmi képviselő részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat; a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkahelyi munkavédelmi bizottság Legalább 3 megválasztott munkavédelmi képviselő A munkavállalók összessége vonatkozásában a képviselői jogok gyakorlása Meghívásra hatáskörrel rendelkező munkáltatói képviselő köteles résztvenni
Munkavédelmi érdekegyeztetés Paritásos munkavédelmi testület Legalább 50 munkavállaló Több munkavédelmi képviselő Összmunkáltatói szinten Munkáltatói és munkavállalói képviselők (maguk közül választva) egyenlő számban
Munkavédelmi érdekegyeztetés Paritásos munkavédelmi testület évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, a lehetséges intézkedéseket megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, megvalósítását állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkavédelmi Bizottság előzetesen véleményezi a munkavédelmet érintő jogszabály-koncepciók és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit részt vesz a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában; tárgyal és állást foglal az előterjesztett munkavédelmi kérdésekről
Munkavédelmi érdekegyeztetés Munkavédelmi Bizottság dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben 2012-től törölve: Mvt. 80. (pénzbírságok felhasználása) De: 52. (2) A szakmai képzés keretében a szükséges ismeretanyagot a feladatkörében érintett miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg
Munkavédelmi hatóság 2012. január 1-jétől: - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság - Területi kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve
Munkavédelmi hatóság Ellenőrzési irányelv február 20-ig közzétéve: az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljai az ellenőrzési célokkal összhangban a kiemelten ellátandó feladatok és azok teljesítménymutatói az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák vagy ágazatok
Ellenőrzési irányelvek 16 2 Minden év február 20-ig közzétéve: az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljai az ellenőrzési célokkal összhangban a kiemelten ellátandó feladatok és azok teljesítménymutatói az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák vagy ágazatok
Ellenőrzési terv 2013 16 3 Emelőgépek üzemeltetésének ellenőrzése (2013. II. félév) Biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálata (2013. V-VI.) Villamosság biztonsága (2013. IX-X.) Hőségriasztástól függően a rendkívüli időjárási körülmények miatti (2013. nyár) Bányászat munkaegészségügye 2013 II. félév
Ellenőrzések eljárási rendje Augusztus 15-től hatályos a 3/2012. (VIII. 14.) NMH utasítás a felügyelőségek által végzett, előzetes bejelentéssel történő ellenőrzésről EE: Átfogó ellenőrzés, céljai: A mv rendszer működése, hatékonysága, eredményei A munkáltatói mv követelmények konkrét megvalósítása
Ellenőrzések eljárási rendje Mikor? Ha a szakig. szerv vezetője elrendeli: ELŐZETES ÉRTESÍTÉSSEL (írásban, 1 hónap) (Elsősorban)10 fő feletti munkáltató ELŐZETES ÉRTESÍTÉS NÉLKÜL (írásban, a kivizsgálás megkezdésekor) Elsősorban)10 fő feletti munkáltató Már nem az első ellenőrzés I. és II. veszélyességi osztályba tartozik Első ellenőrzés is lehet Súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció fordult elő és a munkáltató mulasztása ebben közrehatott
Ellenőrzések eljárási rendje Időtartama: legfeljebb 1, de max. 2 hét Témakörei részletesen felsorolva az utasításban Értékelés a lezáráskor: A mv színvonal fenntartására és magasabb szintre emelésére lehet-e számítani
Munkavédelmi képviselők jogai Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit
Veszélyeztetés Veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki expozícióval járó tevékenységeket is a szükséges védelem elmaradása
Veszélyeztetés Közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben korlátozódik, tehát - meghatározott személyt vagy személyeket érint, - realizálása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;
Veszélyeztetés Súlyos veszélyeztetés - amelyet jogszabály annak minősít, továbbá - amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és - amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció
Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a veszélyeztetés mértéke a veszélyeztetettek száma a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege a megsértett jogszabályi előírások száma a veszélyeztetés várható következményei a sérülés és az egészségkárosodás mértéke összehangolási kötelezettséget elmulasztó munkavállalóinak számának és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege kóroki tényezők határértéke túllépésének mértéke egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei
Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet Alapösszeg munkavállalónként 50.000 Normasértések száma szerint 50.000 x 1,5 3 Súlyos veszélyeztetés időtartama szerint (50.000 x 1,5 3) x 1,3 5 A következmény szerint [(50.000 x 1,5 3) x 1,3 5] x 1,2 10
Normasértések száma: Szorzószám: 2-4 1,5 5-7 2 8 vagy több 3 Súlyos veszélyeztetés időtartama: Több mint 1 óra 1,3 Több mint 8 óra 1,5 Több mint 1 hét 3 Több mint 1 hónap 5 Következmény szerint: Fokozott expozíció 1,2 Munkabaleset vagy egészségkárosodás 1,5 Súlyos, de nem halálos munkabaleset 3 Halálos munkabaleset 10