SZAKDOLGOZAT Szabó Gabriella 2010
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS FRANCIA SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány HORVÁTORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ Készítette: Szabó Gabriella Budapest, 2010. 2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetı... 5 1.1 Bıvítés vs. mélyítés... 6 1.2 Enlargement fatigue, azaz bıvítési fáradtság... 7 2.Horvátország... 9 2.1 Horvátország általános jellemzése... 9 2.1.1. Az ország földrajza... 9 2.1.2Misery Index... 10 2.1.3. HDI... 11 2.1.4 Transparency International... 11 2.1.5. Economic Freedom... 12 2.1.6.Közlekedés... 12 2.2.Gazdaság... 13 2.2.1. Minimálbér... 14 2.2.2. Kutatás Fejlesztés... 14 2.2.3. Export, import szerkezet:... 15 2.2.4. A horvát társadalombiztosítás kihívásai... 15 2.3Horvátország tagsága nemzetközi szervezetekben... 16 2.3.1. ENSZ... 16 2.3.2. NATO... 17 2.3.3. Világkereskedelmi Szervezet (WTO)... 17 2.4. Regionális együttmőködések... 17 3.Horvátország és a délszláv háború... 19 3.1Átalakulás, az út Európa felé... 22 4. Horvátország helyzet-meghatározása: a Nyugat-Balkán... 23 4.1. Vallás... 24 4.2. Nyelv... 24 4.3. Tradíció... 25 4.4. Történelem... 25 4.5. A térség problémái... 26 5. Az Európai Unió és a bıvítési politika... 27 5.1. Potenciális tagjelöltek... 27 5.2. Tagjelölt országok... 28 5.2.1. Törökország... 29 5.2.2. Macedónia... 30 5.2.3. Izland... 31 6. Horvátország és az Európai Unió... 32 6.1. A csatlakozási folyamat... 32 3
6.2. Politikai kritériumok teljesülése Horvátországban... 36 6.3. Gazdasági kritériumok helyzete Horvátországban... 37 6.4. Horvátország felkészültsége a csatlakozásra... 38 6.5 Tárgyalási fejezetek... 39 7. Akadályok a csatlakozás útjában... 50 7.1. Együttmőködés a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel... 50 7.2. Kétoldalú konfliktusok Szlovéniával... 51 7.2.1. Határvita... 51 7.2.2. Ljubljanska Banka... 53 7.2.3. Krsko-i atomerımő... 54 7.2.4. Kisebbségi kérdések, szerbek... 55 8. Euroszkepticizmus és Horvátország... 56 9. Magyarország érdeke a Nyugat-Balkán integrációjában... 58 9.1. Magyarország és a horvát EU-csatlakozás... 59 9.1.1. Schengeni övezet... 60 9.1.2. Energiabiztonság... 60 10. Összegzés... 61 Forrásjegyzék:... 63 Képek forrásai :... 63 Oldaljegyzetek forrásai:... 63 Irodalomjegyzék... 64 Könyvek... 64 Újságok... 64 Egyéb kiadványok... 65 Internetes források... 66 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék, egy pár sorban köszönetet mondani segítıimnek: szakmai konzulensemnek Sinka László, fıosztályvezetınek és témavezetımnek Dr. Szemlér Tamás tanszékvezetınek, akik tudásukkal, ötleteikkel és építı gondolataikkal segítették szakdolgozatom megírását. 4
1. Bevezetı Az Európai Unió mottója: In varietate concordia. (Egység a sokféleségben) Szakdolgozatom az Európai Unió soron következı bıvítési fázisáról, Horvátország Európai Uniós csatlakozásáról szól, jelenleg ez az ország áll legközelebb, ahhoz, hogy lezárja a csatlakozási tárgyalásait az Unióval. Azonban ahhoz, hogy felvételt nyerjen még egy sor fontos kérdés lezárása vár az országra. A bıvítés jellege átalakulóban van és a tagállami álláspontok megosztozottak a bıvítés kérdésében, míg korábban Romániának és Bulgáriának is engedményeket biztosítottak a feltételek teljesítésében, 2010-ben Horvátország számára már új szabályok lesznek érvényben. Az Európai Unió tagjai szuverén államok, amelyek közösséget alkotva, egyes jogköreikrıl lemondva (például az önálló kereskedelem politikáról), 1 közösen kívánnak fellépni a nemzetközi színtéren. Az egyediségébıl fakadóan, nincs az Európai Unió elıtt olyan úgymond jó gyakorlat (bonne pratique), amelyet átültetve problémái megoldódnának. Így próbák sora vezetett oda, hogy az Európai Unió ma már saját Parlamenttel (A Lisszaboni Szerzıdésnek köszönhetıen egyre szélesebb jogkörrel van felruházva, a Tanácsnak egyre több kérdésben kell a Parlamenttel együttdöntési eljárás keretében döntenie), 2 Bírósággal 3 és a pénzügyeit ellenırzı Számvevı székkel rendelkezik a teljesség igénye nélkül. Az új tagok felvételének feltételei is változnak, egyre kevesebb engedményt adva a tagjelölt országoknak. 1 A Lisszaboni Szerzıdés értelmében uniós politikákról beszélhetünk, amelyben az Európai Unió kizárólagos vagy a tagállamokkal megosztott hatáskört gyakorol. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1562 2010. október 17. 2 A Lisszaboni Szerzıdés 2009-es életbe lépését követıen, az együttdöntési eljárás rendes jogalkotási eljárásként ismert, ez azt jelenti, hogy a Parlament és a Tanács adott kérdésekben közös döntést hoz, az eljárásban a Bizottság javaslattevıként jelenik meg. http://ec.europa.eu/codecision/index_hu.htm 2010. október 17. 3 A Lisszaboni Szerzıdés értelmében az EU bírósága: az Európai Unió Bírósága nevet veszi fel, amely három bíróságból épül fel: a Bíróságból, a Törvényszékbıl és a Közszolgálati Törvényszékbıl. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1613 2010. október 17. 5
Az Európai Unió elsı alapító szerzıdése a Párizsi Szerzıdés, 4 amely az ötvenes években még két iparág közös menedzselését tőzte kis célul, ma már az Európai Unió sokkal tovább mutat, mint azt akkor tervezték. 1.1 Bıvítés vs. mélyítés Az integráció mélyítésének illetve bıvítésének kérdése, a politikai együttmőködés erısítése és az új tagok felvétele, két fontos kérdés az Európai Unió jövıjének szempontjából. Már az alapítás idején, a Római Szerzıdésben is szerepelt az igény arra, hogy az eltérı fejlettségő régiókat felzárkóztassák egymáshoz. Írország 1973-as csatlakozástól kezdve egyértelmővé vált, hogy az Uniónak nem csupán fejlett tagjai lesznek. Az azt követı görög, portugál illetve spanyol csatlakozás szükségszerővé tette a regionális fejlesztés priorizálását, hogy az új tagok felzárkózhassanak. 1987-ben az egységes Európai Okmány életbe lépésével vált a regionális politika önálló szakpolitikává. 5 Az uniós szakzsargonban használt többsebességes Európa kifejezi, hogy az Unió tagországai ennek ellenére mégsem állnak azonos fejlettségi szinten. Éles különbség mutatkozik a legutóbb és a 2004- es bıvítés során felvett tagországok illetve az EU 15 gazdagsági potenciálja között. Az EU részérıl egyértelmő a szándék, hogy saját égisze alatt egyesítse Európát és a jövıben a Nyugat-Balkán országait is a tagjai közé fogadja. Ennek gátat szab a régió éretlensége vagyis, hogy a Nyugat- Balkán és térsége jelentıs lemaradásban van az Európai Unió tagjaihoz képest. Az EU szándéka, hogy az elkövetkezı bıvítések során jobban felkészítse és, hogy magasabb követelményeket állítson fel a tagjelöltekkel szemben. Ennek egy eleme, hogy az Európai Unió egyénileg kíván elbírálni minden csatlakozót. A hosszabb csatlakozási periódus, nemcsak az EU-nak fontos, de a tagjelölt ország számára is idıt hagy az elvárásokhoz való adaptálódásra. 4 Létrehozta az ESZAK-ot (Európai Szén és Acél Közösség), amelynek célja a stratégiai fontosságú német szén és acélipar ellenırzése illetve fejlesztése volt. 5 http://www.operativprogram.hu/regionalis_politika/eu_regionalis_politika_tortenet/ 2010. október 17. 6
A 2004-es és 2007-es bıvítés során, három év eltéréssel összesen 12 ország vált taggá, amely komoly kihívások elé állította a szervezetet, mind politikailag (új érdekcsoportok színre lépése) mind intézményileg (megnövekedett a parlamenti képviselık, bizottsági biztosok száma stb.) és nem utolsó sorban pénzügyileg (a tagok számára támogatást biztosít az Unió). Ekkora mérető bıvítés nem várható az elkövetkezı években (jelenleg négy ország van tagjelölt státuszban: a horvátok mellett, Törökország, Macedónia és Izland), mivel az Európai Unió eddigi történelme során elınyben részesítette a csoportos bıvítést valószínősíthetı, hogy Horvátország sem egyedül csatlakozik. Ez az ország szempontjából hátráltató lehet a tárgyalások elırehaladottsága miatt. A tagjelöltek közül Izland zárkózhat fel leghamarabb, amely 2010 júliusában kezdhette meg a csatlakozásról szóló tárgyalásokat. Szakértık a másik két tagjelölt ország, Macedónia illetve Törökország számára a 2010-es évek közepén, végén látnak esélyt a csatlakozásra. 1.2 Enlargement fatigue, azaz bıvítési fáradtság Az enlargement fatigue kifejezés egyrészt tekinthetı az uniós állampolgárok gyengébb elfogadó készségének a további keleti bıvítéssel kapcsolatban. Olli Rehn bıvítésügyi biztos, így nyilatkozik:,, az enlargement fatique sokkal inkább egy tünet, mint maga az ok, amely a szociális elégedetlenségben, magasabb munkanélküliségben és az állampolgárok nem megfelelı biztonságérzetében gyökerezik 6. 2005-ben Franciaországban botrány robbant ki, amikor az olcsó munkaerı áradatától tartva, a lengyel vízvezeték szerelık esetleges tömeges bevándorlása került az érdeklıdés és viták központjába. A várt komoly migráció azonban elmaradt, a lengyelek a sértésre humoros választ adtak egy Lengyelországot népszerősítı turisztikai plakáttal. Az enlargement fatigue másrészrıl, az Európai Unió szempontjából nézve eszköz lehet a szükséges reformok elhalasztására, ha nincsen bıvítés, akkor az EU a mostani formájában mőködıképes. Azonban új tag belépése esetén, kezdve a jelenlegi parlamenti képviselık számától egészen a költségvetés újragondolásáig, komoly átalakítások szükségesek. Ezek nemcsak idıt igényelnek, de anyagi terhet is jelentenének az EU számára, emellett további nehezítı körülmény az egyes tagállamok eltérı véleménye a bıvítésrıl. 6 http://www.euronews.net/2007/01/02/olli-rehn-eu-commissioner-for-enlargement-the-enlargement-fatigueis-a-symptom-rather-than-a-cause/ 2010. október 24. 7
Dolgozatommal átfogó képet szeretnék adni Horvátországról, hogy hogyan alakul a kapcsolata az Európai Unióval, milyen fázisban vannak csatlakozási tárgyalásai. Vajon Horvátország érett a csatlakozásra? A külsı körülmények, mint a tagállamok tiltakozása a bıvítés ellen gátat szabhat a tárgyalások lezárásának? Mekkora hatást gyakorolnak a kétoldalú konfliktusok a következı bıvítésre? Képes-e Horvátország megbirkózni a felkészülés kihívásaival és megoldani a délszláv háború szülte problémákat? És ha igen mikorra várható a legkorábban csatlakozása? 8
2.Horvátország A horvát állam 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét Jugoszláviától, ma az ország hivatalos elnevezése a Horvát Köztársaság (horvátul: Republika Hrvatska), amelyben többpártrendszer mőködik, törvényhozó testülete: a szábor, egykamarás parlament. 2.1 Horvátország általános jellemzése 2.1.1. Az ország földrajza Hivatalos megnevezés: Horvát Köztársaság Hivatalos nyelv: horvát Hivatalos pénz: horvát kuna (kn) Népesség: 4 435 000 fı (2009) Fıváros: Zágráb Terület: 56594 km 2 Kisebbségek: szerb 4,5%, bosnyák 0,5%, magyar 0,4%, szlovén 0,3%, cseh 0,2%, roma 0,2%, albán 0,1%, más 4,2% Vallás: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muszlim 1,3%, protestáns 0,4%, egyéb 0,9%, nem vallásos 5,2% GDP per capita: 10 246 EUR (2009) Munkanélküliség: 16,1% (2009) Politikai rendszer: parlamentáris demokrácia Horvátország Európa dél-keleti felén található, tengerparttal is rendelkezik, így egyszerre két éghajlati zónához tartozik. Egyrészrıl a tengerparton mediterrán éghajlat van, másrészt az országon végig húzódó Dinári- Hegységtıl keletre esı országrészben mérsékelt kontinentális klíma uralkodik. 7 Az ország kontinentális felén a Pannon medencét, a Dráva és a Száva szeli át, ez a terület alkalmas mezıgazdaság általi hasznosításra, a Dinári- Hegység mészkı vonulata (jelentıs mennyiségő érc vagyonnal) szegélyezi a horvát partokat. Az összes vízpart az 1185 kisebb-nagyobb szigetet is beleszámítva eléri a 4058 km-es hosszúságot. A fıként sziklás és érintetlen partvidék kedvelt nyaralóhely nemcsak horvátok körében, de a környezı országokban is. Horvátország területe: 56594 km 2, territoriális tengerfelülete: 31067 km 2. 1. ábra: Ország adatok Forrás: CIA-The world factbook, Croatia 2010 Progress Report 7 http://www.tengerpartok.hu/horvat/idojaras.php 2010. október 30. 9
2. ábra: Horvátország térképe Forrás: http//:en.18dao.net Az ország földrajzi elhelyezkedésébıl adódik, hogy a gazdaságban fontos szerepet tölt be a turizmus, az idegenforgalom a gazdaság 20 %-át adja. 8 A háborút követıen az állami beruházások komolyan érintették az autópálya építéseket, amely komoly elınyt jelent az országnak nemcsak a turisták szempontjából, de lehetıvé teszi a gyors és hatékony közúti szállítást, a tenger és a szomszédos országok között. A tenger fontos tényezıje a gazdaságnak, jelentıs a vas és acélipar, a hajógyártás. 2.1.2Misery Index Az úgynevezett nyomorúság index, egy amerikai közgazdász Arthur Okun munkájának eredménye, a mutató az infláció és a munkanélküliség rátáját összesesíti, a két mutató növekedése illetve csökkenése jelentısen befolyásolja az ország gazdasági és szociális kiadásait. Horvátország esetében a mutató 2009-ben (2,4% inflációs ráta és 16,7%-os 8 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=hr#gazdasag 2010. október 30. 10
munkanélküliség mellett) 19,1 pontos volt, az idei évben egyelıre csak becsülhetı, de a munkanélküliség emelkedésérıl és az infláció gyorsulásáról szóló hírek 9 arra engednek következtetni, hogy az ország helyzete romlani fog ebben a tekintetben. 2.1.3. HDI Az ENSZ által publikált humán fejlıdési index (HDI) három tényezı együttes mérésébıl született ezek: a várható élethossz, az egészség és az oktatás. 2007-ben az ország a 45. helyen állt a szervezet 192 tagja között. Az index, javuló tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy a horvátok életminısége is javult évek során. Az ENSZ HDI indexéhez felhasznált adatok között több, más jellegő illetve becsült adat is megtalálható Horvátországra vonatkozóan: ezek szerint a mostani 4,4 milliós lélekszám 2020-ig csökkeni fog mintegy százezer fıvel, ez nem meglepı, hiszen egész Európát sújtja az elöregedés és a kevés születés problémája. 1990 és 2010 között eltelt 20 évben az egy nıre esı gyermekek száma is csökkent, míg az említett intervallumban a szám 1,5 gyermek / nı volt, 2010-re már csak átlagosan 1,4 gyermek jut egy nıre. A városiasodás, növekvı tendenciáét mutat, amíg a kilencvenes évek elején a lakosság 54% élt városban a kettıezres évek végére ez a szám majdnem eléri az 58%-ot. 2007-es adatok szerint a horvátok születéskori várható élettartama átlagosan 76 év. Összehasonlítva az EU27-tel a horvátok teljesítik az uniós átlagot: a férfiaknak átlagosan 76,1 évet, míg a nıknek 82,2 évet jósolnak. 10 2.1.4 Transparency International 11 A korrupció elleni harcot céljául kitőzı Transparency International felmérésében 2010-ben Horvátország 4,1 pontot ért el a szervezet 10-es skáláján. A Korrupció Érzékelı Index (CPI: Corruption Perception Index, azt hivatott illusztrálni, hogy az egyes országokban mennyire komoly probléma az állami szektort érintı korrupció vagy, hogy az adott államok mennyire hatékonyan küzdenek ellene. A korrupciótól leginkább mentes ország, Dánia a maga 9,3 pontjával. Horvátország az összesen 178 vizsgált ország közül a 62. helyre került. A szervezet rangsorában, az országnál kedvezıbbnek ítélte meg az Európai Unió 2004-es bıvítése során felvett 10 tagját, azonban Románia (3,7) és Bulgária is (3,6) csak Horvátország után következik korrupciót vizsgáló rangsorban. Érdekesség, hogy 9 http://cms.rttnews.com/content/europeaneconomicnews.aspx?id=1446045&simrec=1&node=b2 2010. október 31. 10 http://ec.europa.eu/health/indicators/docs/hly_65andover_en.pdf 2010. október 31. 11 http://www.transparency.org/policy_research/surveys_indices/cpi/2010 2010. október 30. 11
Törökország ebben a tekintetben megelızi a horvátokat 4,4-es pontjával az 56. helyen áll. A szintén tagjelölt Macedónia osztozik a 62. helyen Horvátországgal és két másik állammal (Samoa és Ghana), Izland 8,5 pontjával a 11. legkevésbé korrupt tagjelöltállam. A kutatás alapjául független és jó hírő kutató intézetek munkái szolgáltak. 2.1.5. Economic Freedom A Wall Street Journal és a Heritage Foundation közös munkája eredményeképpen 2010- ben is elkészítették, 183 állam bevonásával a világ országainak a gazdasági szabadságát mérı indexét. Az Economic Freedom szerint Horvátország a 92. legszabadabb gazdaság a világon, a felmérés során vizsgálták a vállalkozás szabadságát, a kereskedelmet, az adórendszert, a monetáris politikát, a központi kiadásokat, a beruházási feltételeket, a financiális szabadságot, a tulajdonjog védelmét, a korrupció mértékét és a munkavállalók jogait. Ezen tényezık összevetésébıl születtet meg az eredmény, amely egy 100 fokú szabadságskálán Horvátországnak 59,2 pontot ad. Az ország legjobban a kereskedelem tekintetében szerepelt, míg a legrosszabb eredményeket a korrupció és a tulajdonjog kapcsán érte el. 12 2.1.6.Közlekedés Horvátországban összesen 69 kisebb-nagyobb reptér található, a vasút hálózat hossza 2722 km, ellátottság tekintetében a világon ebben a 63. helyet foglalja el. A kábítószer csempészet szempontjából Horvátország tranzit országnak számít, a délkelet Ázsiából származó heroint a Balkánon és így az országon keresztül viszik a nyugat-európai feketepiacra. A dél- amerikai kokain szállítmányok is partot érnek Horvátországban, majd innen indulnak tovább az Európai Unió felé. A kapitalizmusba való átmenet nem teljesen tökéletesen ment végbe a Balkánon, a gazdaság így komoly károkat szenved a feketegazdaság miatt. Ez éves szinten mintegy 1,2 milliárd dollárjába kerül Horvátországnak, amely az egész GDP 2%-át teszi ki, amely meglehetısen komoly összeget jelent. 13 12 http://www.heritage.org/index/country/croatia#freedom-from-corruption 2010. november 1. 13 Dorogman László: Horvátország: új elnökkel irány az EU? Európai Tükör, 2010. március 12
2.2.Gazdaság 2009-ben a teljes horvát GDP 45,379 milliárd euro (63,19 mrd $) volt, ez világviszonylatban (196 ország bevonásával) a 76. helyre juttatja Horvátországot. Míg 2007-ben a gazdasági növekedés 5,5% körül alakult, addig a gazdasági válság hatására ez a mutató romlásnak indult és a 2009-es évben negatív tartományban 5,8 százalékponton állt. Ez jelentıs visszaesést jelent a korábbi évek teljesítményéhez képest, a délszláv háború óta nem tapasztalt mértékben. 14 A horvát nemzeti valuta a kuna a közös fizetıeszközhöz viszonyított árfolyama stabil, az elmúlt három év folyamán átlagosan 7,3 kunát adtak 1 euróért. 2007 2008 2009 GDP (folyó áron) Mrd EUR 42,8 47,3 45,06 GDP változás (reál) % 5,6 2,4-5,8 Egy fıre jutó GDP (PPS) Ezer EUR/fı 9,6 10,7 10,2 Egy fıre jutó GDP (EU27=100) % 60,2 62,5 64 Infláció (fogyasztói árindex) % 2,9 6,1 2,4 Munkanélküliségi ráta % 14,7 13,4 16,7 Költségvetés egyenlege GDP %-a -2,6-2,7-3,5 Államadósság (év végi) GDP %-a 76,9 82,6 95,0 Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP %-a -7,6-9,2-8,5 Árfolyam (éves átlag) HRK/EUR 7,3 7,3 7,3 1. táblázat: Horvátország fı gazdasági mutatói Forrás: Croatian National Bank, Crostat, Croatia 2010 Progress Report 2009-ben a költségvetési hiány megközelítıleg 10 % volt, ezt államkötvény kibocsátásból illetve külföldi hitelekbıl fedezték. Ha az Európai Unió egyes tagjainak abszolút értékben vett és relatív adósságállományát tekintjük, a horvátok a többi kelet- közép európai országgal egyetemben nem állnak olyan rosszul. Míg Horvátország, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes állománya összes 200 milliárd euróra tehetı, addig az államcsıdtıl épphogy megmenekült Görögországnak 300 milliárdnyi 14 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hr.html 2010. október 31. 13
hiánya van, de a spanyol (700 milliárd euró) és az olasz (1800 milliárd euró) államadósság is igen magas. 15 A horvát gazdaság szektoriális összetételét nézve, a szolgáltatások dominánsak (65,6%, 2009), ezt követi az ipar, mintegy egyharmados részarányával, a legkisebb mezıgazdáság 6,3%-ot foglal el. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása is hasonló képet mutat, a mezıgazdaság (5%, 2009) és a szolgáltatás (63,6%, 2009) kevéssel a gazdaságban elfoglalt arány alatti, addig az iparban a dolgozók 31,3%-át foglalkoztatják. A mezıgazdaságban termesztett legfontosabb növények a búza, kukorica, cukorrépa, olíva félék, citrus félék, szójabab és a krumpli. Az iparban jelentıs részt foglal el a vegyipar, gépipar, a vas és acélipar, a hajógyártás, a kıolaj finomítás, a textil ipar, az élelmiszeripar és a turizmus. A tavalyi évben a gazdasági válságnak köszönhetıen az ipari termelés 9,5%- ot zsugorodott. A horvát exportban megtalálhatók gépek, szállító eszközök, textíliák és élelmiszerek, a behozatalban ez a lista kibıvül vegyipari termékekkel, üzemanyaggal. 16 2.2.1. Minimálbér Az Eurostat statisztikája szerint Horvátországban a minimálbér összege 2010 januárjában 513 euró volt havonta. Ez az összeg több mint kettıszáz euróval kevesebb a szomszédos Szlovéniában havonta minimálisan megkereshetı összegnél, azonban összehasonlítva hazánk (429 euró), Románia (268 euró) és Bulgária (244 euró) eredményével, az látszik, hogy a horvátok mindháromnál jobban teljesítenek ebben a kérdésben. 17 2.2.2. Kutatás Fejlesztés Horvátországban a kutatásfejlesztésre fordított büdzsé 2000 és 2008 között a GDP 1,23%-a (2000) és 0,87%-a (2006) között mozgott, a kiadások érintették az alapvetı kutatásokat, alkalmazott tudományokat, kísérleti tanulmányokat. Az Európai Unió Lisszaboni Stratégiája 3%-os ráfordítást irányoz elı, azonban ezt csupán egyes skandináv országok érték el a világgazdasági válságot megelızıen. 15 http://mlm-cafe.com/gazdasag/20100219/allamadossag-finanszirozas-kelet-kozep-europaban 2010. október 31. 16 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hr.html 2010. október 31. 17 Eurostat, Minimum wages in EU Member States, Croatia, Turkey and the USA, January 2010, in PPS.PNG 14
2007 2008 2009 Internet ellátottság % 41 45 50 K+F kiadás GDP %-a 0,8 0,9 n.a. 2. táblázat: Internet ellátottság és K+F kiadások Forrás: Croatia 2010 Progress Report 2.2.3. Export, import szerkezet: 18 Horvátország külkereskedelmében elsı számú partnere, az EU exportjának 60,5 %-a kerül az EU-ba, míg az import némileg magasabb aránya, 62,7%-a származik onnan. Az ország áruforgalmát tekintve 2009-ben az áru import aránya kétszerese az exporténak, ez a kereskedelmi mérleg deficitjét eredményezi. Ezt némileg ellensúlyozza a szolgáltatás export, amely megközelítıleg háromszorosa a szolgáltatás importnak. A gazdasági válság a horvát gazdaságot is komolyan érinti, a termék és áru export mértéke 2009-ben 26 illetve 22 %-kal esett vissza, az import csökkenése komolyabban érinti az ipari cikk kereskedelmet (-31%), a szolgáltatás import mintegy 16%-kal szorult vissza. A 2009-es évben Horvátország az iparcikk és szolgáltatás export a világ exportjában 0,08 illetve 0,35%-ot foglalt el, tehát Horvátország kevés befolyással rendelkezik a világpiacon, kereskedelme két harmadrészt az Európai Unióval folyik. A csatlakozás után, az eddigi kereskedelmi akadályok, mint a vám és nem vám jellegő korlátozások eltőnnének, mivel Horvátország is az egységes piac részeként rezidensnek számítana. 2.2.4. A horvát társadalombiztosítás kihívásai A társadalombiztosítás rendszere Európában igen komoly probléma. A nyugdíj és egészségügyi ellátórendszer gyakran küzd finanszírozási problémákkal. Elég csak említeni a Franciaországban tüntetésekkel tőzdelt állami nyugdíjrendszer reformját, amelyet Nicolas Sarkozy még 2010-ben lezárna, hogy 2011-ben már a következı választásokra koncentráljon. Ott a nyugdíjkorhatár és a járulékfizetési idıt akarja a parlament megemelni. 19 Példaként említhetjük hazánkat is a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztása után a kormány megpróbálta polgárait visszaterelni a tisztán állami finanszírozási rendszerbe, hogy fedezni tudja a rendszerbıl hiányzó összeget. 18 http://stat.wto.org/countryprofile/wsdbcountrypfview.aspx?language=e&country=hr 2010. október 30. 19 http://www.nol.hu/kulfold/millios_tuntetes_a_francia_nyugdijreform_ellen 2010. október 28. 15
A nyugdíjkorhatár meghatározása fontos kérdés a szociális ellátó rendszer szempontjából, Horvátországban a nık számára 60 éves kor után van lehetıség öregségi nyugdíj igénybevételére, a férfiaknak 5 évvel többet kell munkában eltölteniük. 20 Horvát specifikum, hogy a délszláv háborút követıen mintegy félmillió ember, aki részt vett a háborúban, jogosult veterán nyugdíjra illetve adókedvezményekre. Ez igen jelentıs a négy és félmilliós népességhez viszonyítva. 21 A horvát szociális ellátó rendszerben jelenleg komoly problémát okoz a munkanélküliek magas száma. Ez az arány az év elején közel volt a teljes lakosság 18%-ához, az év második felére már javult a mutató, októberben 16,7%-on állt, szakértık szerint azonban jövıre újabb emelkedés várható. 22 Ezen túlmenıen alacsony a foglalkoztatottsági ráta 57,1 %, 23 ezt a tényt súlyosbítja, hogy sokan dolgoznak a szürke illetve feketegazdaságban, ami többek között a nemzetközi összehasonlításban magas adóteher következménye. 2.3Horvátország tagsága nemzetközi szervezetekben 2.3.1. ENSZ Horvátország 1992. május 22-tıl tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének: 2006-ban a befizetett kvótája az ENSZ költségvetésének 0,05%-át fedezte, vagyis Horvátország kis ország lévén nem tartozik a szervet igazán befolyásos tagjai közé. Amit viszont ki kell emelni, hogy tagországként mindenképpen részese annak a törekvésnek, hogy megelızzék a háborúkat, erısítsék a biztonságot és, hogy elımozdítsák a gazdasági fejlıdést. Továbbá minden Európai Uniós tagország is tagja az ENSZ-nek. A Délszláv háborút követıen két ENSZ békefenntartó misszió is volt Horvátországban: 1996 és 1998 között az ENSZ Átmeneti Igazgatósága Kelet-Szlavóniában, Baranyában és Nyugat-Szerémségben (UNTAES) illetve 1996 és 2002 az ENSZ Megfigyelı Missziója a Prevlakában (UNMOP). 20 http://www.croatiantimes.com/news/general_news/2010-05- 14/11000/Retirement_age_of_women_increases_from_next_year 2010. október 28. 21 http://nol.hu/kulfold/felmillio_haborus_veterant_tart_el horvatorszag 2010. október 28. 22 http://hvg.hu/karrier/20101022_horvatorszag_munanelkuliseg 2010. október 28. 23 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=hr 2010. október 30. 16
2.3.2. NATO Az Európai Unióhoz való csatlakozás papíron nem rögzített, ám mégis elvárt feltétele a NATO (Észak Atlanti Szerzıdés Szövetsége) tagság. A katonai szövetség tagjai számára egyszerőbbé válik biztonsági céljaik elérése azáltal, hogy a viszonylag kicsi és sebezhetı gazdaságukkal becsatlakoznak egy közös védelmi szervezetbe. Horvátország 2002-ben vette fel a kapcsolatot a NAT O-val, majd 2009-ben írhatta alá a teljes jogú tagságról szóló szerzıdést. 2.3.3. Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 24 2000. november 30-án vált a WTO tagjává Horvátország. Az eltelt 10 évben egyetlen kereskedelmi témájú kétoldalúvita alakult kit, 2003-ban Horvátországgal, mint alperes és Magyarország, mint felperes között. Országunk konzultációs kérelmet nyújtott be. Az ügy a horvát élıállat és hústermék exportra vonatkozó szabályait kifogásolta, hogy az akkori viszonylag gyakori kerge marha kórral fertızött állatok behozatalát szigorítsák. Az ügyben még abban az évben közös megállapodás született. A WTO 2010-es kereskedelem politikai jelentése szerint Horvátország a függetlenségének kikiáltása óta folyamatosan építi le a kereskedelmi korlátozásait és nyitja meg kapuit a külföldi befektetık elıtt, a gazdasági válság következtében Horvátországnak komoly problémákkal kell szembenéznie, mint a külkereskedelmi mérleg hiány vagy a magas külföldi adósságállománya. 2.4. Regionális együttmőködések 25 Míg a Nyugat-Balkán államainak regionális együttmőködése a volt tagköztársaságok között viszonylag alacsony, addig Horvátország több dél-európai regionális együttmőködésnek is tagja: Adria- Jón-tengeri Kezdeményezés (AII: Adriatic-Ionoc Initiative): az adriai és a jón tengeri országok olasz kezdeményezésre alakult szervezıdés, amelynek 2000-es 24 http://www.wto.org/english/thewto_e/countries_e/croatia_e.htm 2010. október 30. 25 http://www.balkancenter.hu/?page=honaphir0805 2010. október 30. 17
alapításától az a célja, hogy elısegítse az érintett államok gazdasági (tengeri), környezetvédelmi és kulturális együttmőködését. Közép-Európai Kezdeményezés (CEI: Central European Initiative): A szervezet célja politikai párbeszéd kialakítása a tagok között, az alapítása 1989-re esik, amikor egy olasz magyar-osztrák-jugoszláv együttmőködést hirdettek, majd a szervezet folyamatosan bıvült ki 18 tagúra, 1992-tıl mőködik a mai nevén. Délkelet-Európai Együttmőködés Kezdeményezés (SECI:Southeast European Cooperative Initiative): A délszláv háborút követıen 1996-ban amerikai kezdeményezésre alakult szervezet tagjai a volt Jugoszláv köztársaságok, Törökország, Magyarország, Románia, Bulgária, Moldova és Görögország. A háborúban súlyos károkat szenvedett infrastruktúra újjáépítését és a tagok közötti úthálózat összekapcsolását célzó szervezet ezen kívül még a környezetvédelmet is támogatja. Nem politikai szervezıdés, célja az operatív együttmőködés elısegítése. Délkelet Európai Együttmőködési Folyamat (SEECP: Southeast European Cooperation Process) Az 1996 bolgár kezdeményezésre alapított együttmőködés a térség egyik legrégebbi és a maga nemében az egyik legfontosabb szervezete. A mőködése a gazdaság és politika területét is lefedi, a gyakorlatban sokat tett a térségbeli politikai párbeszéd kialakításáért, a regionális konszolidációért és a tagok euro atlanti integrációjának elıkészítéséért. Jelenleg 11 országa van: Horvátország, Albánia, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia és Hercegovina Törökország, Görögország, Moldova, Románia és Bulgária. Délkelet Európai Stabilitási Paktum (SPSE: Stability Pact for Southeast Europe) a paktumot az Európai Unió kezdeményezésére 1999-ben hozták létre a nyugat- balkáni régió konszolidációjára. Az eredeti elképzelés szerint a paktum fogta volna össze az EU nyugat-balkáni politikáját, azonban a jelentısége nem volt akkora, helyette a Stabilitási és Társulási Megállapodás került elıtérbe. A szervezet tevékenysége három fı téma köré csoportosult: a demokrácia és emberi jogok, gazdasági együttmőködés és újjáépítés illetve katonai és biztonsági együttmőködés. 2008-ban a paktum beleolvadt a Délkelet Európai Együttmőködési Folyamatba. 18
3.Horvátország és a délszláv háború 26 Horvátország jelenlegi helyzetének megértéséhez szükség van egy rövid történelmi áttekintésre. A délszláv háború következményei Horvátország európai uniós csatlakozásban is komoly szerepet játszanak, az országgal szemben megfogalmazott kritikák egy része a horvátországi szerb kisebbség helyzetével kapcsolatosak. A második világháborút követıen jött létre a 6 tagköztársaságot és 2 önálló tartományt magában foglaló államalakulat Jugoszláv Demokratikus Szövetség néven (késıbb Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). A Josip Broz Tito vezette államban a Szlovénia Horvátország Szerbia Macedónia Montenegró Bosznia és Hercegovina Vajdaság Koszovó 3. ábra: A Jugoszláv tagköztársaságok Forrás: Juhász József: A délszláv háborúk rövid története tagországoknak saját alkotmánya és vezetése volt, azonban a legtöbb hatalommal a jugoszláv állam elnöke, Tito rendelkezett. A délszláv állam felbomlásának külsı és belsı okokat is tulajdonítanak. Az államon kívüli indokként említhetjük a hidegháború végét, mivel így a nagyhatalmaknak már nem állt érdekében a térség egysége nyújtotta erıegyensúly. Az államon belül már korábban az 1930-as évektıl problémát okozott a térség etnikai sokszínősége. A különbözı nemzetiségek keveredése állandó konfliktusokat szült, de régió eltérı fejlettségi szintjei is ellentétek forrásai voltak. Míg a szlovén és horvát területek gazdaságilag erısebbek voltak, addig a délebbi szerb vagy bosnyák területekrıl ez nem volt elmondható. A gazdaságilag erısebb államok Nyugat-Európa felé orientálódtak és egyre lazítani kívánták kötıdésüket Jugoszláviához. Ellenben a déli államok érdeke azt kívánta, hogy az államszervezet fennmaradjon, különben ık vagy kis államként a perifériára szorulnak vagy, mint a szerbek esetében elvesztik a nemzeti egységüket. A hetvenes évek válsága érzékenyen érintette a térséget, a nyugatról felvett hitelek és az exportálás nehézségei tovább súlyosbították az államháztartás helyzetét. Megfigyelhetı ebben az idıszakban egy ideológiai diverzifikáció is. Egyrészrıl egyes csoportok érdeke a 26 A gondolatmenetet forrása: http://mjj.hu/delszlav%20haboru.htm 2010. szeptember 25. 19
nyugati kapcsolatok élénkítését tette szükségessé, így került felszínre a neoliberalizmus. Másrészrıl néhány államban a társadalmi problémák az etatizmushoz vagy például a nagyszerb nacionalizmushoz vezettek. A 80-as években válságba jutott Jugoszlávia átszervezésérıl a tagállamoknak eltérı elképzeléseik voltak, a szerbek az államalakulat recentralizációját szorgalmazták, addig a szlovén-horvát elképzelés szerint egy föderatív jellegő állam lett volna Jugoszlávia utódja. Az országok így egy multi-etnikus államban élhettek volna, az álláspontokat nem sikerült összeegyeztetni (a megegyezéshez szükséges politikai akarat hiányzott a szerb oldalról), így megoldást egyedül a fegyveres harc jelentett. 4.ábra Jugoszlávia és tagországai Forrás: http://mjj.hu A szerbek adtak elsıként választ a válságra Kezdı akkordnak tekinthetı, mikor Slobodan Milošević 1987-ben, mint a Szerb Kommunisták Szövetségének elnöke magához ragadta a hatalmat és nyíltan a nacionalizmus felé fordult. Az ok egyrészt az etnikai létszámváltozásokban keresendı, ekkor ugyanis jelentısen megnıtt az albánok száma a térségben, ami oda vezetett a nyolcvanas évekre, hogy már a koszovói szerbek és montenegróiak kerültek kisebbségbe. Ez kedvezett a nacionalizmus híveinek és a koszovói kérdést nem lehetett Szerbián belül megoldani, mert bármilyen komolyabb lépés a többi 20
tagállamra is hatással lett volna (a 6 tagállamból 4-ben éltek szerbek), másrészt a szerb népesség erısen fegyverzett volt és birodalmi tradícióknak sem volt híján. Tito 1980-ban bekövetkezett halálát követıen az új vezetés nem tudta megfelelıen kezében tartani a hatalmat, ami tovább súlyosbította a térség gazdasági válságát. A tagállamok közötti ellentét további feszültséget jelentett, a szerbek az állam recentralizációját támogatták volna szemben a szlovénekkel és a horvátokkal. A szerbek a helyzet megoldását egy ún. antibürokratikus forradalomban látták, amely a gyakorlatban a koszovói szerbekkel és montenegróiakkal szimpatizáló tüntetéseket jelentett, így próbálva félre állítani a recentralizációt ellenzı politikusokat. A célt végül elérték vagyis, hogy az 1974-es alkotmányt, amely kiterjesztette a tagállamok jogait és amely feldarabolta Szerbiát, sikeresen revízió alá vonták. Azonban a helyzetet ez korántsem oldotta meg. Az így létrejött rendszer nem volt mőködıképes és nem talált megoldást az albán kérdésre. A kilencvenes évek kezdete új korszakot jelent Jugoszlávia történetében, amelyben a tagállamok saját irányítása erısebb volt, mint a központi. Ekkor kiáltják ki az albán többségő Koszovói Köztársaságot, amely így már független Szerbiától. A korszak egész Európa életében jelentıs változásokat hozott: a keleti blokk felbomlása vagy az egyre komolyabbá váló európai integrációt említve. 1991 júniusában Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét. Ez az úgynevezett 10 napos háborúhoz vezetett Szlovéniában, amikor a két tagállam elkezdte felállítani a saját határait, ez sértette azok nézeteit, akik továbbra is fenntarthatónak gondolták a Jugoszláv államot. A harcok végét az EK erıteljes beavatkozása jelentette, amikor megvontak minden pénzügyi segélyt a térségtıl illetve fegyverembargót hirdettek. Ennek eredményeként született meg a fegyverszüneti megállapodás, amely tartalmazta, hogy a Jugoszláv államoknak maguknak kell dönteniük a jövıjükrıl. Szlovénia függetlenedése után, Horvátország szintén ki kívánt válni a Milošević uralta államszövetségbıl. A két ország helyzete eltérı volt, míg Szlovéniában nem volt meghatározó a szerb kisebbség, amely ellenállást tanúsított volna illetve ország Jugoszlávia perifériájára esett. Emellett méretébıl adódóan is kisebb súlya volt a szlovén függetlenségnek, mint az esetleges horvátnak. 21
Az 1991 és 1995 között zajló háborúban Horvátország súlyos veszteségeket szenvedett az infrastruktúra terén, emellett szembe kellett néznie a szerbek agressziójával illetve a Szerbia és Montenegróból jövı horvát menekültek befogadásával. 3.1Átalakulás, az út Európa felé Horvátországban a rendszerváltás korán sem ment, olyan könnyedén végbe, mint Keletés Közép-Európa más államaiban. Míg Szlovénia másfélhetes fegyveres harc árán vívta ki a függetlenségét, 27 addig Horvátországban 1991 és 1995 között véres háború dúlt. A békekötést követıen a másodszorra is köztársasági elnökké választott Franjo Tuñman elnöksége a hatalom központosítására koncentrálva elszigetelte az országot a nemzetközi élettıl. A 2000-es évek kezdetén az államhatalom a balközép (SDP: Socijaldemokratska partija Hrvatske) kormány irányítása alá került és az új köztársasági elnök Stjepan Mesić sikeresen terelte az országot Európa felé, ekkor kerül Horvátország béke partnerségbe a NATO-val illetve lett a Világkereskedelmi szervezet tagja. 2003-ban koalíciós feszültségek miatt az SDP elveszíti a pozícióját és korábban a kilencvenes években hatalamon lévı Horvát Demikoratikus Unió (HDZ 28 ) Ivo Sanaderrel miniszterelnökkel nyeri meg a választásokat. A párt korábban túlzott nacionalizmusáról volt híres, azonban ekkora már a párt európai konzervatívvá alakult át. Ekkor került módosításra a horvát alkotmány, amely alapján a valódi befolyás a köztársasági elnöktıl átkerült a parlament kezébe. A Sanader kormány fontosnak tartotta Horvátország Európai Uniós integrációját és megtette a megfelelı lépéseket a csatlakozási tárgyalások irányába. 2005-ben az Európai Unió elhalasztotta a tárgyalások megkezdését arra hivatkozva, hogy a Horvát állam nem mőködik együtt megfelelıen a háborús bőnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A konkrét ügy egy kalandos élető horvát tábornok, Ante Gotovina 29 kiadatásáról szólt, amely a belépıt jelentette volna a horvátok számára az európai klubba. A tábornokot végül 2005 decemberében Spanyolországban fogták el. Nem sokkal korábban az év októberében, osztrák segítséggel a Horvátok megkezdték Törökországgal karöltve a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. 27 Kelet-Európa Tanulmányok, Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Európa peremén: új tagok és szomszédok, 2007, Budapest, 36. oldal 28 Horvátul: Hrvatska demokratska zajednica 29 http://www.monde-diplomatique.fr/dossiers/gotovina 2010. szeptember 25. 22
4. Horvátország helyzet-meghatározása: a Nyugat- Balkán A horvát EU csatlakozásától nem választható el a szomszédos régió, a térséget összekötı szálak, a közös történelem és a kisebbségek által keveredı kultúra Horvátországra is hatást gyakorol. Nem utolsó sorban a térség összes országának jövıbeli céljai között szerepel az európai uniós csatlakozás. A nyugat-balkáni térség alatt Horvátországot, Macedóniát és a potenciális tagjelölt országokat (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, és Koszovó) értjük. A már EU tag Szlovénia, illetve Horvátország (mind a kettı korábbi jugoszláv köztársaság) tiltakozik a nyugat-balkáni besorolás ellen, holott Jugoszlávia a Balkánhoz tartozott. A két ország sokkal inkább tekinti magát közép-európainak. A Nyugat-Balkán mőködését nem egyszerő megérteni a nyugat-európai civilizációk számára, közöttük kulturális és mentalitásbeli eltérések is fennállnak. A történelem során a Nyugat-Balkán több háborút megélt, majd a délszláv háborút követıen rengeteg probléma szakadt a térség nyakába. A korábbi háborúk területi változásai nyomán és a meginduló migrációnak köszönhetıen a térség demográfiai összetétele meglehetısen vegyes képet mutat. A különféle kisebbségek megfelelı képviseletét és érdekeinek figyelembevételét az Európai Unió, prioritásként jelölte meg a Nyugat-Balkánnal folytatott tárgyalások során. 5.ábra: A Nyugat- Balkán etnikai tagozódása Forrás: Figyelınet 23
A Nyugat-Balkán problematikus helyzetének vázolásához Samuel P. Huntington Civilizációk Harca címő mővének alapvetését használom fel. Vagyis, hogy a jövı konfliktusai négy tényezı különbözıségének mentén fognak kialakulni, ezek vallás, a nyelv, a tradíció és a történelem. 30 E tényezık mentén kívánom végig nézni a nyugat- balkáni térséget, mint az elkövetkezı évtizedek bıvítésének alanyát. Huntington által a kilencvenes évek elején publikált elmélet többször említ nyugat- balkáni példákat a gondolatainak igazolásaképpen. Például említi a szerbek, horvátok és muszlimok közötti egyre intenzívebb harcokat Jugoszlávia felbomlását követıen vagy a nyugat sikertelen kísérleteit a bosnyák muszlimok támogatására. 31 4.1. Vallás Elsıként a vallás kérdése a Nyugat- Balkán két világvallás érintkezési pontján fekszik, itt találkozik össze keletrıl az iszlám, a kereszténységgel. A török hódoltság közel ötszáz éve során a megszállás, vallási konverzióval is járt, így több országban is komoly az iszlám jelenléte, ha a Nyugat- Balkán felvételt nyer, tovább fogja színesíteni az Európai Unióban keveredı kultúrákat. A zsidók kis létszámú jelenléte is történelmi gyökerő, a térség szegénysége magyarázza, hogy a galíciai zsidók XIX. századi vándorlása során nem jöttek délebbre Magyarországnál, így a térségbe kevesebb tıke is áramlott, amely elısegíthette volna a fejlıdését. Azonban a vallási sokszínőség tovább cizellálható az ortodox kontra római katolikusok említésével. A kettéosztottság eredetéig egészen a római idıkig kell visszanyúlni, amikor Theodosius két fia számára kétfelé osztotta a terület. Ez a mai napig él a térségben, míg a nyugati oldal római keresztény és latin betőket használ, addig a keleti ortodox orientáltságú és cirill betőkkel ír és olvas. 4.2. Nyelv Ha megnézzük a Nyugat- Balkán térképét, látható, hogy a térség etnikai tagozódása meglehetısen vegyes képet mutat. Ez egyrészrıl azt jelenti, hogy a Nyugat- Balkánon nagy 30 http://www.foreignaffairs.com/articles/48950/samuel-p-huntington/the-clash-of-civilizations 31 http://www.foreignaffairs.com/articles/49414/samuel-p-huntington/if-not-civilizations-what-samuelhuntington-responds-to-his-crit 2010. október 25. 24
számban találunk több nyelvet egyszerre beszélı, több kultúrában egyaránt otthonosan mozgó embereket. Azonban ez a keveredés kiemelten fontossá teszi a kisebbségi kérdést. 4.3. Tradíció A nyugat- európai kultúrától némileg távol áll, az úgynevezett balkáni mentalitás, amelytıl a fegyveres vitarendezés sem idegen. Többek között ezért is nehéz ez Európai Unió számára megérteni a Nyugat- Balkánt, amelyet más értékek, tradíciók mozgatnak. A XX. század elején felbukkanó pánszláv eszme, amely az összes szláv népet egy égisz alatt akarta egyesíteni, elbukott. A térségre erısen jellemzı a nacionalizmus. 4.4. Történelem Bayer József az MTA Politika Tudományok Intézetének igazgatója egy elıadásában a Nyugat rossz lelkiismeretének titulálja a Balkánt, 32 vérengzések és népirtások nyomán, amelynek a Nyugat-Balkán is része. Ezen kívül közismert a Puskaporos hordó 33 megnevezés is, amely elnevezésre történelmi idık során rá is szolgált. Jugoszlávia felbomlását követı fegyveres harcokra az Európai Unió akkor még alakulófélben lévı Kül- és Biztonság Politikája nem volt képes hatékonyt választ adni. Ekkor csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország (1995) az Európai Unióhoz és a válságkezelésben járatlan Unió elbukott a harcok megfékezésével, így végül az ügy, az Egyesült Államokra maradt. 34 Így a XX. század végén nem önszántukból kötöttek békét a térség etnikumai, hanem külsı nyomás hatására. Ez egyrészrıl pozitív, mert véget vetetettek a vérengzéseknek, azonban a társadalomban meglévı sebek, sérelmek nem oldódnak fel és az ellenségeskedés tovább folytatódik. A jövıben, ha a Nyugat-Balkán országai megérnek a csatlakozásra remélhetıleg az egyes tagok közötti ellentétek (szerbek <-> horvátok, albánok <-> szerbek etc.) megoldást nyerhetnek. A kisebbségek számára biztosított jogok, az élénkülı kapcsolatok és természetesen a gazdaság fejlıdése által, amely minden bizonnyal nyomot fog hagyni az életminıségen és a humán erıforráson is. 32 Bayer József: Eltérı hagyományok és politikai kompatibilitás a balkáni térségben, MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága es az Európa Intézet Budapest által szervezett Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése címő konferenciája, 2007. szeptember 14. 33 Az elnevezés 1878 és 1913 között ragadt rá, mint a korrupció, a fejetlenség és a nagyhatalmi játszmák eredménye. Hajdu-Illés-Raffay: Délkelet-Európa: Államhatárok, határon átnyúló kapcsolatok, térstruktúrák; Pécs, 2007 161.oldal 34 Bayer József: Eltérı hagyományok és politikai kompatibilitás a balkáni térségben, MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága es az Európa Intézet Budapest által szervezett Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése címő konferenciája, 2007. szeptember 14. 25
4.5. A térség problémái 35 A Balkán megoldásra váró problémái a következıkben foglalhatók össze a teljesség igénye nélkül. Kisebb- nagyobb mértékben az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt érintett ezekben a témákban. A jelen problémák megoldását sürgeti az Európai Uniós csatlakozás, a megoldásukhoz szükséges az egyes államok érdekegyeztetése és szoros együttmőködése is. Elégtelen jogi és intézményi háttér, amely képes lenne megbirkózni az a közösségi vívmányok átvételével. Az etnikai tagoltságból és szegénységbıl eredıen gyakori az illegális migráció. Jellemzıek a határviták és korábbi megoldatlan problémák a szomszédos országok között. A határ menti területeken jellemzı a csempészet és a bőnözés általános jelenléte a társadalomban. A korrupció megjelenése a társadalom minden szintjén, ez különösen problematikus a bürokráciában illetve a helyi maffiák jelenléte és hatalma is komoly problémák forrása. A kisebbségi kérdések nem megfelelı kezelése. Gyenge állami hatalom, amely néhol képzetlen közalkalmazottakkal párosul. A szakszervezetesedés alacsony szintje, az NGO-k kis létszáma és a szervezetbe tömörülés hiánya, amely így megnehezíti az érdekképviseletet és érdekérvényesítést is. A gazdagok és szegények közötti mélyülı szakadék. A város és vidék ellentéte, jelentıs fejlettségi különbségek. A meghozott reformok gyengék ahhoz, hogy a versenyképesség megfelelı szintre kerüljön illetve, hogy az állam megfelelıen mőködı piacgazdaságot alakítson ki. Gyenge az együttmőködés a térség országai között, amelyet gyakran súlyosbít politikai feszültség, sokak szemében az Európai Unió újabb függıséget jelentene. 35 A gondolatmenet forrása: Vértesy László: Az Európai Unió és a Nyugat- Balkán, Európai Tükör, 2009/09, 84-85.oldal 26
5. Az Európai Unió és a bıvítési politika Egy ország Európai Uniós tagságához két tényezı együttállása szükséges, egyrészrıl az adott államnak teljesítenie kell az Unió által felállított csatlakozási kritériumokat, másrészrıl az Európai Unió részérıl is lehetségesnek kell lennie a befogadásnak. Horvátország esetében a csatlakozási tárgyalások a végéhez közelednek. Elıször végig kívánom tekinteni a potenciális tagjelölt, illetve a tagjelölt országokat és ez után a Horvátországgal szemben támasztott elvárásokat illetve, hogy azoknak az ország mennyiben felel meg. A különbözı országok kapcsolatának és tárgyalásainak az Európai Unióval hatása van egymásra, azonban a felvétel minden esetben az egyéni teljesítményeken múlik. Az Európai Uniós tagság elınyein túl, mint a termelési tényezık szabad mozgása vagy a közösségi támogatások, az integráció komoly követelményeket állít a csatlakozni kívánó ország elé. Ahhoz, hogy egy adott állam felvételt nyerhessen az Európai Unióba, teljesítenie kell a Koppenhágai Kritériumok néven ismertté vált feltétel rendszert. A 2004- es bıvítésben résztvevı államoknak, hazánknak is a rendszerváltást követıen jelentıs változásokon kellett átmenniük addig, amíg mőködı piacgazdaságokká váltak. 5.1. Potenciális tagjelöltek Horvátország és Macedónia kivételével a Nyugat-Balkán többi állama potenciális tagjelölt az Európai Unióban. Az EU részérıl egyértelmő szándék látszik a Nyugat-Balkán integrációjára, azonban ennek még nincs jóváhagyott menetrendje. A Stabilitási és Társulási Folyamat, amely a térség felzárkóztatását hivatott pénzügyi segítségnyújtás és szerzıdéses kapcsolatok erısítése révén segíteni, legjelentısebb eleme az Európai Partnerségi megállapodás, azonban ez csak az intézményi háttér kiépítését és az EU érettség kialakítását célozza meg. A dokumentumok nem rögzítenek konkrét csatlakozási dátumot egyetlen jelölt számára sem, a kapuk nyitva vannak. A bıvítés feltétele a Koppenhágai Kritériumok teljesítése, ellenben megvalósulásuk a gyakorlatban a potenciális tagjelölt országokban egyelıre távlati. 27
Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia valamint Koszovó (az ENSZ BT 1244 számú határozatában foglaltak szerint. 36 ) csatlakozása annak a kérdése, hogy mikorra válnak érettekké a csatlakozásra, jogrendszerük, mikorra lesz harmóniában a közösségi vívmányokkal. Erre még valószínősíthetıen több évet kell várni, mivel az említett országokban jelentıs lemaradás tapasztalható az emberi jogok, a korrupció és többek között a gazdasági fejlettség terén. A potenciális tagjelölt országok felzárkózását az EU elıcsatlakozási támogatási eszközén az IPA-n 37 keresztül, támogatja. Az alap öt területen nyújt segítséget: intézményi segítséget, határ menti együttmőködésben egymással, a tagországokkal illetve a tagjelöltekkel, vidékfejlesztésben, gazdasági- környezet védelmi és a regionális infrastruktúra fejlesztésében illetve a humán erıforrás javításában. 38 5.2. Tagjelölt országok Az Európai Unióval jelenleg négy ország (Horvátország, Törökország, Macedónia és Izland) 39 áll tagjelöltségi viszonyban. Ez a négy állam áll legközelebb a csatakozáshoz, közülük is kiemelkedı Horvátország helyzete, amely a közeljövıben lezárhatja a tárgyalásokat, mivel a Bizottság újabb tárgyalás fejezetek lezárása után 2010 júliusában megnyitotta a még fennmaradó fejezeteket. Ez azt jelenti, hogy jelenleg már a vívmányok 35 fejezetébıl, mind a 33ténylegesen átvilágítandót érintik a tárgyalások. 40 A bıvítési politika szempontjából a kétoldalú konfliktusok meghatározó szerepet játszanak. Az EU egy konszenzusos mőködésen alapuló szervezet, az új belépık és a velük behurcolt ellentétek és viták, ellehetetlenítenék a mőködést. Az egyhangú döntéseket nem lehetne meghozni, mert egyes államok vétójogukat felhasználnák a bilaterális konfliktusban velük szemben álló államok ellen, ez az egész Unióra hatást gyakorolna. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz nem választható el a másik három tagjelölt országétól, mivel azoknak is be kell járniuk a csatlakozási tárgyalások nem mindig 36 http://ec.europa.eu/enlargement/countries/index_hu.htm 2010. október 24. 37 Instrument for Pre-accession Assistance, a korábbi a PHARE, SAPARD ISPA, CARDS egybefogó új pénzügyi alap. http://www.eu4journalists.eu/index.php/dossiers/hungarian/c46/201 2010. október 24. 38 http://www.eu4journalists.eu/index.php/dossiers/hungarian/c46/201 2010. október 24. 39 Az Európai Unió 2010 júliusában nyitotta meg a csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal. http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/iceland/index_hu.htm 2010. október 17. 40 A két fennmaradó fejezet nem képezi az átvilágítás (screening) részét, a 34. fejezet intézményi kérdésekkel, a 35. fejezet egyéb kérdésekkel foglalkozik. http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100701-az-osszestargyalasi-fejezetet-megnyitotta-zagrab.html 2010. október 17. 28
zökkenımentes útját. Egy-egy rövidebb rész eréig foglalkozom ezen országokkal, ezzel is bemutatva, hogy Horvátország mennyiben különbözik tér el tılük. Az Európai Unió eddigi bıvítései során mindig legalább kettı vagy több országot fogadott egyszerre tagjai közé, így fontos, hogy a másik három tagjelölt: milyen helyzetben van. 5.2.1. Törökország Az Európai Unió és Törökország együttmőködése 1959-ig nyúlik vissza, amikor az ország deklarálta társulási szándékát az Európai Közösségbe. A tagsági kérelmét 1987-ben benyújtó Törökország 1999-tıl az EU tagjelölt országa. A hosszú kapcsolat ellenére az Európai Unió nem sieti el az ország felvételét, mivel annak helyzete meglehetısen problematikus. A török oldalt tekintve türelmetlenség tapasztalható. A 2005-ben hatalomra került Recep Tayyip Erdogan ígérete szerint az EU-ba vezeti az országot, azonban a csatlakozási tárgyalásokat követı eufória alább hagyott és átvette a helyét a kiábrándultság. 41 A törökök többsége nem érti, hogy miért kellene az ország számára óriási terhet jelentı reformokat végre hajtani, ha maga az Európai Unió sem szeretné felvenni Törökországot. A közös kül- és biztonság politika (CFSP) 42 szempontjából stratégiai jelentıséggel bír a török hadsereg jelentıs létszáma (NATO-ban Törökország hadserege, 1 millió fıs létszámával a második legnagyobb). 43 Míg az európai tendencia egyre inkább a leszerelés felé mutat, addig Törökország tovább növeli a haderejét. 44 A Törökországgal szomszédos közel-keleti régióban jelentıs számú fegyveres konfliktus van (például: Izrael Irak), beavatkozás és az esetleges konfliktusok adekvát kezelése nagyban múlhat Törökországon. Kétoldalú konfliktus Törökországot is érinti, a hatvanas évektıl Görögországgal áll konfliktusban a kettéosztott Cipruson, ahol még ENSZ közvetítés ellenére sem sikerült az elmúlt években megegyezésre jutni. 41 http://www.euractiv.hu/kulpolitika/linkdossziek/trkorszag-az-europai-unioban--mit-gondolnak-azallampolgarok 2010. október 20. 42 angol rövidítés: Common Foreign and Security Policy 43 http://kitekinto.hu/europa/2010/08/19/europa_leepit_torokorszag_tovabb_fegyverkezik&lap=2 2010. október 20. 44 http://kitekinto.hu/europa/2010/08/19/europa_leepit_torokorszag_tovabb_fegyverkezik&lap=2 2010.október 20. 29
Törökország európai uniós csatlakozásával alapvetıen három fı probléma van: egyrészt, hogy túl nagy a méretét tekintve, túl szegény az uniós tagországokhoz képest illetve, hogy az államvallás az iszlám. A gazdasági értelemben használt többsebességes Európa, további alacsonyabb sebességi fokozatokkal bıvülne, a források több szereplı között oszlanának és nem mellesleg az EU általános erıegyensúlyát is kibillentené Törökország. Mindemellett Törökország csupán 5%-a tartozik az európai kontinenshez. A tagállami álláspontok nem azonosak a kérdést illetıen, hogy a jövıben engedélyezni kell-e a török csatlakozást vagy esetlegesen stratégiai partnerségi megállapodást kellene-e kötni az országgal. Török részrıl továbbra is a teljes jogú tagság elérése a cél, 45 szakértık az esetleges bıvítést a 2015 és 2020 közé datálják legkorábban. 46 5.2.2. Macedónia A hivatalos nevén FYROM 47 (Former Yugoslav Republic of Macedonia) nevő nyugat balkáni állam 1991-ben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlásakor kiáltotta ki elsı ízben a függetlenségét. 48 A kettı millió lakosú ország 1996 óta áll kapcsolatban az Európai Unióval. Jugoszlávia szétesése után Macedónia volt az utódállamok közül a legfejletlenebb, azonban több másik nyugat-balkáni ország elıtt 2004- ben kezdeményezte felvételét az EU-ba. 2005-tıl kezdve tagjelölti státuszban van, a Tanács elfogadta csatlakozási partnerséget az állammal, azonban a csatlakozási tárgyalások még nem kezdıdhettek meg. A macedón csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadálya a Görögországgal szembeni bilaterális névvita, amely immár 19 éves. Ez az ország függetlenné válásáig nyúlik vissza, amikor az ország a Macedón Köztársaság nevet kívánta felvenni, a görög állam ellenezte, mert szerinte az észak-görög tartomány nevének használta területi követelések alapjául szolgálhat a késıbbiekben. Így lett az ország hivatalos elnevezése FYROM, amelyet Macedónia csak munkanévnek tekint. A bilaterális konfliktus elméletben nem akadálya a bıvítésnek, azonban 2005 óta nem történt elırelépés. Görögország több fronton próbálja sarokba szorítani Macedóniát, 45 http://kitekinto.hu/europa/2010/03/30/torokorszag_merkel_elhuzta_az_unios_mezesmadzagot 2010. október 21. 46 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1088 2010. október 21. 47 Former Yugoslav Republic of Macedonia azaz Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. A késıbbiekben az egyszerőség kedvéért a Macedónia kifejezést kívánom használni az állam hivatalos megnevezése helyett. 48 http://eusab.mti.hu/euegyrec.cgi?azon=hir2_2742577&milesz=3 2010. október 21. 30
nemcsak az EU-s tagságát, de a NATO-ba történı felvételét is ellenzi. A megállapodás megszületéséhez ENSZ segítséget is bevonnak. Az ügy konszenzusos megoldására lehetıséget ad, hogy Görögország nem zárkózik el a területi alapú elnevezéstıl, mint például a Felsı-Macedónia, a névváltoztatást akkor léptetnének életbe, ha az állam az Európai Unió tagjává válna. A megállapodás feltételes lenne, ha nincs csatlakozás, nincs névcsere sem. 49 5.2.3. Izland Az Európai Unió legfrissebb tagjelölt országa Izland. A szigetország a 2007-ben kirobbant válság után súlyos gazdasági helyzetbe került, többek között a bankrendszere is összeomlott. 2009-ben nyújtotta be tagfelvételi kérelmét, majd két héttel késıbb meg is kapta a tagjelölt státuszt. Sokkal gyorsabban, mint a másik három jelenlegi tagjelölt. Ez köszönhetı egyrészrıl a 320 000 lakosú állam, gazdasági fejlettségének illetve szoros kapcsolatainak az Európai Unióval. Izland része az Európai Gazdasági Térségnek illetve aláírója a Schengeni Egyezménynek, ez azt jelenti, hogy a közösségi vívmányok jelentıs részét már átültette a nemzeti jogba. Az izlandi csatlakozás elıtti akadályok sokkal inkább ütköznek intézményi valamint bilaterális konfliktusokba. Izland esetében több kétoldali vita is lassítja a csatlakozást Ezek a halászatot és a pénzügyi szektort érintik. A halászat kapcsán kérdéses a tradicionális izlandi bálna halászat, amely az Európai Unióban tiltott illetve problémát jelent a makrélaháború is, vagyis, hogy Izland egyoldalúan a többszörösére emelte e halászati kvótát. Továbbá az Icesave ügy 50 amelyben az izlandi Landsbanki holland és brit leányállatait magával rántotta a bankrendszer csıdje és így a két ország befizetıinek megtakarításai elvesztek. A pénzüket vesztett polgárokat a holland és a brit állam kártalanította, azonban Izlandtól kompenzációt követelnek cserébe. A kicsi és igen kiszolgáltatott országra ez óriási terhet róna és, így veszélybe kerülne fı céljuk az EU csatlakozással, a belépése gazdasági unióba. Az ország célkitőzése az Európai Uniós csatlakozással a gazdasági stabilizáció, azonban egyes felmérések szerint a közvélemény 60%-a 51 elutasító választ adna egy esetleges népszavazáson. 49 http://kitekinto.hu/europa/2010/07/14/tovabb_gyrzik_az_orszag_nevevel_kapcsolatos_vita/ 2010. október 21. 50 http://kitekinto.hu/europa/2010/09/05/makrelak_allhatnak_izland_es_az_eu_koze/ 2010. október 23. 51 http://www.euractiv.hu/bovites/hirek/izland-berobbant-az-elszobaba-002924 2010. november 26. 31
6. Horvátország és az Európai Unió 6. ábra. EU zászló, Horvátország Forrás: http://upload.wikimedia.org Az Európai Unió a 2007-es bıvítést követıen, egyénileg kíván minden tagjelölt országgal foglalkozni. A jelenleg tagjelölt négy ország (Horvátország, Törökország, Macedónia és Izland) egyelıre sem fejlettségében, sem a csatlakozási tárgyalások tekintetében nem áll azonos szinten. Ezen országok csoportos felvétele Horvátország számára hátráltató lenne, mivel a másik három ország helyzete, más-más tekintetben, de eltér a horvátokétól. Macedónia még nem kezdhette meg a tárgyalásokat, azok Izlanddal kezdeti stádiumban vannak, illetve Törökország helyzete több szempontból is problematikus. Másrészrıl jelenleg az Európai Unió intézményi háttere nem megfelelı ahhoz, hogy biztosítsa a kibıvült Unió mőködését tehát a befogadó képessége véges. 6.1. A csatlakozási folyamat A bıvítési folyamat során az EU átfogó szakaszokra bontott jóváhagyási mechanizmust alkalmaz. A csatlakozásihoz az adott ország polgárainak egyetértésén túl meg kell felelnie az EU politikai, gazdasági feltételeinek, normáinak. A csatlakozni kívánó ország elıször benyújtja a Tanácsnak a csatlakozási kérelmét. Ezt követıen az felkéri a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg, hogy az adott állam megfelel-e az elvárásoknak, ha a vélemény (avis) pozitív és a Tanács álláspontja is egyhangú, elfogadja a kérelmet és hivatalosan megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások. 52 A csatlakozás feltételeit az Európai Unióról szóló szerzıdés rögzíti (6. cikk). Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit a Koppenhágai Kritériumok rögzítik. E szerint az adott országban mőködı piacgazdaság megléte szükséges, az állam 52 http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/index_hu.htm 2010. október 16. 32