Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát- Szlovén Királyság (1921) 18. Csehszlovákia és Finnország két világháború közötti államberendezkedése [Tk. 391-393. o.] 21. Lengyelország és a balti államok két világháború közötti államberendezkedése [Tk. 406-409. o.] 22. A balkáni államok a két világháború között [Tk. 410-413. o.] Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. Dieter Gosewinkel Johannes Masing (szerk.): Die Verfassungen in Europa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006.
18. Csehszlovákia és Finnország két világháború közötti államberendezkedése
1. A független Csehszlovákia megalakulása Tomas Masaryk emigráns kormánya, Párizs, 1918. okt.: függetlenség kinyilvánítása a szövetséges hatalmak elismerik Novemberben ideiglenes alkotmány 1920. február 29.: végleges alkotmány 1938-ig (a Müncheni Egyezményig és a német megszállásig) képes megőrizni demokratikus alkotmányos rendjét
2. Az 1920. évi csehszlovák alkotmány (1) Csehszlovák Köztársaság Unitárius állam (de a kárpáti ruszinoknak autonómiát ad saját parlamenttel, kinevezett kormányzóval) Kétkamarás parlament: Alsóház (300 fő): 6 évre választják arányos rendszerben (ez a domináns kamara) Felsőház (150 fő): 8 évre választják arányos rendszerben A Felsőháznak csak felfüggesztő vétójoga van Képviselői törvényjavaslat esetén annak anyagi vonzatát is meg kell vizsgálni az előterjesztésben
2. Az 1920. évi csehszlovák alkotmány (2) Köztársasági elnök: 7 évre a parlament választja Parlamentfeloszlatási jog, felfüggesztő vétójog, Büntetőjogi felelősség csak hazaárulásért Kormány: Parlamentáris demokrácia (bizalmi szavazás) Közigazgatás: Közigazgatási bíróságot kell felállítani a polgárok védelmében Igazságszolgáltatás: A bírák konkrét ügynél vizsgálhatják, hogy az alkalmazandó rendelet érvényes-e (arra jogosult szerv bocsátotta-e ki az előírt eljárásban) Törvény alkalmazásánál: megfelelően közzétették-e
3. Alapjogok a Csehszlovák Köztársaságban Részletes katalógus: Alcímek: egyenlőség, személy és vagyona szabadsága, magánlakás sérthetetlensége, sajtó-, gyülekezései és egyesülési szabadság, petíciós jog, levéltitok, tan- és véleményszabadság, házasság és család törvényi védelme + egy kötelesség: katonai szolgálat Nemzeti, vallási és faji kisebbségek védelme: Egyenlőség a politikai jogokban, tisztségviselésben Nyelvhasználati szabadság: ha egy körzetben/városban többségben vannak, anyanyelvükön tanulhatnak Ha valamely hatóság illetékességi területén 20%-os számarányt elér egy adott kisebbség, akkor a hatóságok e kisebbségi nyelven is kötelesek beadványokat befogadni és határozatokat hozni Kollektív kisebbségi jogok: iskola, humanitárius, szociális intézmények Alkotmánybíróság (1920, külön törvény): 7 tagú testület Törvények alkotmányossági kontrollja
4. Csehszlovákia megszűnése Hitler a szudétanémetekre hivatkozva eléri e terület megszerzését (1938. évi Müncheni Egyezmény Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) I. Bécsi Döntés: a magyarlakta területek egy részét visszacsatolják Magyarországhoz 1939 márciusa: Szlovákia függetlenségének kikiáltása (Tiso fasiszta bábkormánya) Egy napra rá Hitler bevonul Prágába és létrejön a Cseh-Morva Protektorátus
5. Finnország (1) 1917 decembere: a finn kormány deklarálja az ország függetlenségét (eddig Oroszország része, autonómiával) Versailles-i békekonferencia elismeri 1919 július: helsingforsi alkotmány A II. világháborúig megőrzi demokratikus rendszerét 1939: szovjet betörés 1941: német betörés
5. Finnország (2) A helsingforsi alkotmány: TH: egykamarás Eduskunta VH: félprezidenciális rendszer: Nép által 6 évre választott köztársasági elnök (törvénykezdeményezési jog, felfüggesztő vétójog: új választás új parlamentje bírálhatja csak felül, parlamentfeloszlatási jog, felügyeli az államigazgatás működését) Kormány (Államtanács): parlamenti felelősség, ellenjegyzi az elnök döntéseit Hosszú alapjogi katalógus külön szól a közoktatásról, vallási csoportokról
21. Lengyelország és a balti államok két világháború közötti államberendezkedése
1. Lengyelország - előzmények A 18. század vége óta nem rendelkezik önállósággal Az I. világháború végén azonban visszanyeri szuverenitását (breszt-litovszki béke: területek Oroszországtól; párizsi békeszerződés: területek Németországtól és Ausztria-Magyarországtól)
2. Az 1918. évi kisalkotmány 1918: Józef Pilsudski köztársasági elnök (ideiglenes államfő 1918-1921, majd tekintélyuralmi vezető 1926-1935) Kidolgozatlan, átmeneti alapszabályok 1919: alkotmányozó nemzetgyűlés 1921: a tulajdonképpeni alkotmány elfogadása
3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (1) TH: kétkamarás Sejm: 5 évre választják ált. választójog (nők is) Szenátus: szintén népképviseleti, szuszpenzív vétójog Államkölcsön felvételéhez, állami ingatlan elidegenítéséhez, megterheléséhez TÖRVÉNY kell A törvénytervezeteket a kiadások fedezetére vonatkozó javaslattal kell benyújtani Alkotmánymódosítás 3/5-ös többséggel 25 évente kötelező alkotmányrevízió (ilyenkor az egyszerű többség is elég mindkét házban)
3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (2) VH: 7 évre a TH két kamarája által választott köztársasági elnök A Sejmnek felelős kormány Törvényhozás-központú parlamentarizmus (1875-ös francia alkotmány a minta) Köztársasági elnök: tipikus államfői jogkörök Feloszlatási jog (a Szenátus 3/5-ös támogatásával) Miniszteri ellenjegyzés
3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (3) Minden állami hivatalnokért végső soron felel egy miniszter a Sejm előtt Általános elv a dekoncentráció: a területi szinten szervezett állami hivatalok egy-egy fölöttes szervnek/tisztviselőnek vannak alárendelve s a tevékenységüket ennek a szakmai és szervezeti irányítása mellett végzik döntéseik rendszerint felülvizsgálhatók a felettes szerv által (Ellentéte: decentralizáció: a központi és helyi szervek között tényleges hatalom- és munkamegosztás jön létre, a területi szervek nagyobb önállósággal járnak el) Önkormányzati területek: vajdaságok, körzetek, községek (állami bizottságok és közigazgatási bíróságok felügyelik)
3. Az 1921. évi márciusi alkotmány (4) BH: Az alkalmazandó törvények érvényességét a bírák nem vonhatják kétségbe, ha szabályszerűen kihirdették őket Esküdtszék a súlyos és az állam elleni bűncselekményekre Hatásköri bíróság hozandó létre a közigazgatási és a bírói hatalom közti kompetenciavitákra
4. Alapjogok Hosszú katalógus elején kötelességek: Hűség a Lengyel Köztársaság iránt A törvények és rendeletek tisztelete Hadkötelezettség, közteherviselés A jogszerű hatalom tisztelete A gyermekek a haza igaz polgárává nevelendők, alapfokú képzettségük biztosítandó Államilag védett alapjogok, ami érdekes: Földtulajdon: nem lehet korlátlan kereskedelem tárgya, a mezőgazdaságnak az ésszerű termelésre képes személyi tulajdonra kell alapulnia Anyaság védelme (tilos a nők éjszakai foglalkoztatása és a gyermekmunka) Vallásszabadság; a katolikus egyház különleges helyzetet élvez (kötelező vallásoktatás) Vészhelyzetben a kormány az elnök hozzájárulásával dönthet egyes alapjogok felfüggesztéséről (a Sejm utólagos kontrollja mellett)
5. Pilsudski államcsínye (1926) Instabil politikai helyzet: sok kicsi párt, gyakori kormányválság Pilsudski 1921-ben lemond (a gyenge elnöki hatalom miatt), de 1926-ban puccsot hajt végre, módosíttatja az alkotmányt: Az államfő tetszése szerint feloszlathatja a TH-t (azonos okból csak egyszer) Szükséghelyzetben rendeletekkel szabályozhat törvényhozási hatásköröket Autokratikus kormányzás (lebontja a TH-központú parlamentarizmust)
6. Az 1935-ös alkotmány Pilsudski halála előtt új alkotmányt hirdet ultraprezidenciális : minden hatalom az elnök fősége alá tartozik, neki jogi felelőssége sincs (csak utólag) A köztársasági elnököt elektori testület választja 7 évre (de ha a leköszönő elnök jelöltet állít, akkor az ő és az elektori testület jelöltje közül népi szavazás választ) Kiterjedt elnöki hatalom: TH-feloszlatás, rendeleti kormányzás, a Sejm 1/3-ának kinevezése A miniszterek csak neki felelősek 1939-ig működik ez a rendszer
7. A balti államok A háború után alakulnak Demokratikus alkotmányok (1920: észt, 1922: lett, litván) Általános választójog, arányos választási rendszer Parlamentáris rendszerek egykamarás TH-val VH: Litvánia, Lettország: parlament által választott köztársasági elnök (7 ill. 3 évre); Észtország: nincs külön elnök, hanem parlament által választott miniszterelnök (stateelder) Népszavazás, népi kezdeményezés: Pl. Észtország: A képviselők harmada és 25 000 polgár kezdeményezhet népszavazást elfogadott törvényjavaslatról 25 000 polgár a parlamenttől független iniciatíva-joggal is rendelkezik Ha a nép leszavazza a parlamentet, új választást kell tartani Kizárt témakörök, pl. adótörvények, háború, békekötés, nemzetközi szerződések)
8. A parlamentarizmus bukása Politikai instabilitás (sok kormány váltja egymást) Litvánia: Smetona államcsínye 1926-ban, 1927-es alkotmányban az elnökre és a közvetlen népi hatalomgyakorlásra helyezte a hangsúlyt (a TH-t évekig össze sem hívják) Észtország, Lettország 1934-től autoritárius (Päts, Ulmanis), szükségrendeleti kormányzáson alapuló tekintélyelvű kormányzás 1939-ben Észtország és Lettország a szovjet, Litvánia a német érdekszférába kerül
22. A balkáni államok a két világháború között
1. Általános megjegyzések A Balkán Európa puskaporos hordója (a Habsburg Monarchia, Oroszország és az Ottomán Birodalom érdekszféráinak metszéspontja) Az I. vh. után alkalom az állami önállóságra, de nyugati alkotmányos hagyományai csak Görögországnak voltak Általános képlet: törvényesen trónra került uralkodók utóbb diktatúrát építenek ki Meghatározó elem a nemzeti kisebbségek kérdése, a nacionalizmus
2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1) 1921. évi alkotmány (minta: 1831-es belga és az 1888- as szerb alkotmány) Szerbek, horvátok és szlovénok alkotmányos, parlamentáris és örökletes monarchiája Polgári alapjogok és kötelességek külön fejezetben + az állam gondoskodási kötelezettsége: pl. a szakképzés megszervezése, szegény gyermekek taníttatása állami feladat, népegészség, orvosi ellátás, baleset- és betegség-, ill. nyugdíjbiztosítás Az állam a társadalmi ellentétek feloldása érdekében a polgárok gazdasági ügyeibe is beavatkozhat (!) A szerződés nem sértheti a társadalom érdekeit A komplex erdőterületek állami tulajdonban állnak, az erdőtalaj akkor, ha az arra való erdőtelepítés klimatikus ill. kulturális szempontból szükséges
2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (2) TH: egykamarás Népszkupstina Általános, egyenlő választójog alapján 4 évre választják Interpelláció, mentelmi jog, bizottságok
2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (3) VH: király + kormány Király: I. Karadjorgyevics Petar (a továbbiakban primogenitúra, ha nem lehetséges, a TH beleegyezésével oldalági rokonok) A király a kormány által kormányoz: A miniszterek a Népszkupstina felé jogi felelősséggel tartoznak (vádemelés 2/3-os többséggel, állambíróság dönt) Önkormányzatok: megyék (oblasti), körzetek (okrugi), kerületek (srezi) és községek. Megyei szinten az igazgatási tevékenységet ún. veliki zsupánok vezetik (önkormányzati rendeleteket visszatarthatnak ill. a legfelsőbb közigazgatási bíróság elé vihetik)
2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (4) Igazságszolgáltatás: Az igazgatási tevékenység törvényességének biztosítására közigazgatási bíróságok Moszlimok családi és öröklési ügyeiben ún. állami sheriabírák döntenek
2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (5) Hanyatlás és bukás: Erős szerb-horvát ellentét (centralizált Nagy-Szerbia vs. laza föderáció) 1928: Stefan Radics horvát vezető elleni merénylet majd zavargások Sándor király a hadsereg segítségével magához ragadja a hatalmat, felfüggeszti az alkotmányt, királyi diktatúra 1931-ben alkotmányt ad (rendőrállam) 1934-ben a királyt meggyilkolják 1941-ben széthullik az ország (Szlovéniát megosztja Németország és Olaszország, Szerbia német irányítás alá kerül, Horvátország német bábállammá válik)
3. Bulgária A radikális demokrata és reformer Sztambulinszkikormányt 1923-ban puccs dönti meg Jobbrafordulás, instabilizálódás 1934-ben Velcsev ezredes puccsa: nyílt diktatúra Borisz cár vezetése alatt 1935: pártok betiltása 1937: alkotmányt hirdet (rendőrállam) 1944: az ország elveszti önállóságát
4. Románia (1) Az 1923. évi alkotmány: Már 1922-től a nyugati alkotmányosság kritériumai szerint működik (előbb Ion Bratianu, majd Julius Maniu kormányai alatt) Alkotmány: Románia egységes nemzetállam Területe elidegeníthetetlen Az államhatár csak törvénnyel módosítható Közigazgatási szempontból megyékre és községekre tagolódik
4. Románia (2) II. rész: a románok jogairól Román mindenki, nemzeti származására, nyelvére, vallására tekintettel Mindenki egyenlő jogokkal bír, de idegenek csak a honosítástól kezdve (a honosításról a minisztertanács dönt) Alapjogi katalógus érdekességek: Halálbüntetés eltörlése (kivéve háború idején) Tilos a vagyonelkobzás Csak románok ill. honosított románok rendelkezhetnek földtulajdonnal A keresztény-ortodox és a görög-katolikus egyház a román állam egyházai (függetlenek az idegen hierarchiától) A nemzetiségek szabad nyelvhasználati joga nem szerepel az alkotmányban!
4. Románia (3) TH: kétkamarás: Képviselőház: általános választójog alapján Szenátus: részben választott (40 év felettiek, területi önkormányzatok, kereskedelmi és ipari kamarák, egyetemek) részben jog által tagok (egyház, akadémia, volt főtisztviselők) A törvényhozás a két kamara + a király közös feladata Törvényhozó Tanács: tanácsadással segíti a törvényhozást (tanácsát ki kell kérni)
4. Románia (4) VH: király + miniszterek Király: Hohenzollern-Sigmaringen dinasztia tagjai, férfi primogenitúra (a trónutódot az ortodox hitben kell felnevelni) Egyenes ági férfi leszármazó hiányában az idősebb testvér vagy annak utódja Ha ilyen sincs, az uralkodó más európai dinasztiából választhat utódot a népképviselet beleegyezésével Miniszterek: jogi felelősség, politikailag csak az uralkodónak felelnek BH: Legfelsőbb Semmítőszék konkrét ügyben kimondhatja egy törvény alkalmazhatatlanságát (alkotmányellenesség miatt) de ez csak az adott ügyben érvényes ítélet
4. Románia (5) Hanyatlás és bukás: 1930-tól (Maniu után) instabil politikai helyzet Végül Károly király diktatúrát épít ki 1938-ban hatályon kívül helyezi az alkotmányt és olasz mintára korporatív állam építésébe kezd Felszámolja a pártrendszert és egységes politikai mozgalmat alapít ( Nemzeti Újjászületés Frontja ) 1940-ben Károly lemond (részben a Bécsi Döntés miatt) Antonescu tábornok félfasiszta diktatúrája követi 1944-ig
5. Görögország 1924: I. Konstantin lemondása után köztársaság 1925: Pangalosz tábornok puccsa, de utóbb eltávolítják 1926: parlamentáris demokrácia 1927: alkotmány 1930-as évek: instabilitás (puccsok és ellenpuccsok) 1935: restaurálják a monarchiát 1936: Ioannis Metaxasz tábornok katonai diktatúrát épít ki 1944: az országot felosztják Németország és Olaszország között