Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Hasonló dokumentumok
Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt magyar esettanulmányai

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Vajai László, Bardócz Tamás

Témavezet k: Dr. Pócsi László C.Sc. Dr. Váradi László Ph.D. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Bardócz Tamás Halászati osztály

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

Tápanyag-visszatartás és eltávolítás vizsgálata egy integrált tavi rendszerben

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Halászafejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:77-85 ISBN: HAKI Kivonat

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

Elemi csapásból hozzáadott érték

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Biogáz konferencia Renexpo

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, JÚNIUS 26.

A tanulmány jelige: Befogadók terhelésének csökkentése multifunkcionális termelési, vízkezelési és vízhasznosítási technológiák kombinációjával

Környezeti fenntarthatóság

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Halgazdálkodás természetvédelmi területeken

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Tervezzük együtt a jövőt!

A HALASTAVI AGRÁR- MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLPROGRAM

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

Mérsékelten meleg aszfaltok alkalmazásának előnyei

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

A fenntartható akvakultúra

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

A tógazdasági haltermelés környezeti hatásainak felmérése

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A bioszén alkalmazásának gazdaságossága, léptéknövelés, ipari megvalósítás kérdése

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

FORD RANGER Ranger_2013.5_Cover_V2.indd 1 20/12/ :57

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

Költség- és hatékonyságelemzés Új útjai az agráriumban

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

A Halászati Kutatóintézet HÍRLEVELE. Kedves Halas Szakemberek, Kedves Kutató Kollégák!

BROJLER Teljesítménymutatók

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 04.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS

Badari Andrea Cecília

Átírás:

Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai a SustainAqua projekt egyik magyar esettanulmánya Gál Dénes, Kerepeczki Éva, Kosáros Tünde, Gyalog Gergő, Váradi László és Pekár Ferenc

A projekt célja Fenntartható haltermelési gyakorlat fejlesztése Felhasznált víz újrahasznosítása TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Víz Tápanyag Energia Elfolyóvíz kibocsátás csökkentése A tápanyagok visszaforgatása, újrahasznosítása A haltermelésre fordított energiamennyiség csökkentése

A projekt célja Fenntartható haltermelési gyakorlat fejlesztése GAZDASÁGOSSÁG Az előállított termékek választékának bővítése Jó áron eladható halfajok előállítása A termelés költségeinek csökkentése Vízkezelés, tápanyagok hatékonyabb használata, stb. TÁRSADALMI Környezetbarát, erőforrás takarékos termelési gyakorlat

Kombinált haltermelés Két különböző termelési intenzitású alrendszer kapcsolódik össze: a fő (intenzív) termelési gyakorlat hulladékai, melléktermékei inputjai a másodlagos (extenzív) termelésnek javul a tápanyag-hasznosulás hulladék tápanyag Intenzív Intenzív haltermelés tápanyag pótlás Halastavi termelés külső eredetű takarmányok természetes hozam vízkezelés

Példák a kombinált haltermelő rendszerekre Kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelő rendszer HAKI (tavi recirk) szivattyú Extenzív halastó 20 ha Térfogat arány: 1:14 szivattyú api átlagos vízcsere: 30%

Példák a kombinált haltermelő rendszerekre Tó a tóban rendszer, Németország és Magyarország (Jászkiséri Halas Kft.)

Példák a kombinált haltermelő rendszerekre Kombinált rendszer (Biological modified pond), Kína halastó kagyló

Példák a kombinált haltermelő rendszerekre Szétválasztott komponensű tórendszer, USA (Partitioned Aquaculture System)

Példák a kombinált haltermelő rendszerekre Osztott algás-halastó vízkezelő rendszer, HAKI Algás tó Halastó Intenzív halas medencék szivattyú szivattyú Algás tó Extenzív halastó Intenzív halas medencék Terület 150 m 2 150 m 2 8 m 3 Vízmélység 60 cm 100 cm 80 cm Napi vízcsere 52 % 31 % 1100 % Egyéb kezelés vízkeverés éjszakai levegőztetés

A magyar esettanulmány célja Intenzív-extenzív kombinált haltermelő rendszer Új tavi haltermelési gyakorlat fejlesztése a ragadozó halak termelésének növelése érdekében A haltermelés tápanyag-hasznosításának növelése átlagos tápanyag-hasznosítás haltermelő rendszerekben: 20-30% a halastavak képesek a tápanyagok újrahasznosítására

Intenzív-extenzív kombinált rendszer A haltermelő rendszer fejlesztésének célja Termelési kapacitás növelése Termelt halfajok választékának növelése A tápanyagok újrahasznosítása a haltermelő rendszeren belül Vizsgálatok célja A tápanyagok újrahasznosítási lehetőségeinek értékelése Különböző öko-technológiai elemek (pl. élőbevonat alkalmazása, kagyló népesítés) vizsgálata a kiegészítő haltermelésre (tápanyagok újrahasznosítása) és a vízminőségre A haltermelő rendszerek tápanyagmérlegének értékelése

Intenzív-extenzív kombinált rendszer Táplálócstorna Vízkezelő egység Vízkezelő egység Vízkezelő egység 300 m2 300 m2 300 m 2 Csak halnépesítés Intenzív egység Élőbevonat és halnépesítés Intenzív egység Élőbevonat és hal + kagyló népesítés (2007) Intenzív egység 1. sz. kísérleti rendszer (IES/1) 2. sz. kísérleti rendszer (IES/2) 3. sz. kísérleti rendszer (IES/3) : Lapátkerekes levegőztető : A vízforgatás iránya Átlagos tak. bevitel 0,5 g N/m 2 /day (2007) Átlagos tak. bevitel 0,9 g N/m 2 /day (2008) IES/1 IES/2 IES/3 PA 0 m 2 /m 2 PA 1 m 2 /m 2 PA 1 m 2 /m 2 + kagyló PA 0 m 2 /m 2 PA 1 m 2 /m 2 PA 2 m 2 /m 2

IES Photos Intenzív-extenzív kombinált rendszer IES/1 IES/2 Mesterséges felület IES/3

Intenzív-extenzív kombinált rendszer Tápanyagok hasznosulása a halban (az összes input %-ban) PA 0% PA 100% PA 200% N P C N P C N P C Intenzív 23 23 16 22 22 15 22 22 15 Extenzív 6.1 3.3 4.4 10 8.9 7.3 5.9 3.3 4.2 Összesen 29 26 20 33 31 22 28 25 19 Nettó halhozamok (kg/ha) IES/1 IES/2 IES/3 2008 Intenzív 13.221 12.788 12.811 Extenzív 2.789 5.048 2.718 Összesen 16.010 17.837 15.529

Intenzív-extenzív kombinált rendszer Az alkalmazott technológia az intenzív egység behelyezve egy halastóban (ketrec, tartály vagy pen egyaránt használható intenzív haltermelésre) Az intenzív és extenzív rész szoros kapcsolatban üzemel (szükséges a rendszer hangolása) A halastó, mint természetes biológiai szűrő üzemel Az extenzív tó halhozama élőbevonat alkalmazásával növelhető (legjobb eredmény 1 m 2 bevonat/m 2 tófelület) A nitrogén (fehérje) hasznosulás nőtt a kombinációval 25%-kal egyszerű kombinációval 40%-kal élőbevonat alklamazásával A vízminőségben nem volt különbség a kezelések között napi átlagos 0,9 gn/m 2 terhelésnél (max. 1,8gN/m 2 /nap)

Intenzív-extenzív kombinált rendszer Hozamok (élőbevonattal) 20 t/ha élőbevonat alkalmazásával (14 t/ha intenzív, 6 t/ha extenzív részből) 18 t/ha élőbevonat nélkül (14 t/ha intenzív, 4 t/ha extenzív részből) Takarmányértékesítés: 1,6 / 0,9 (intenzív/teljes rendszer) Terhelhetőség: 1,8 gn/m 2 halastó/nap (~11,2 g nyersfehérje, vagy kb. 2 kg haltömeg takarmányigényével)

Intenzív-extenzív kombinált rendszer Előnyök Egyszerű technológia alacsony beruházási és működési költségekkel A kiegészítő haltermelés révén jobb tápanyag hasznosítás és pótlólagos árbevétel Alacsony tápanyag kibocsátás a természetes A haltermelés alacsony energiaigénye Hátrányok Kevésbé kontrollálható termelési feltételek (pl. hőmérséklet ingadozás) A vízminőség a tóban lejátszódó biológiai folyamatok eredménye Rövid nevelési időszak (Magyarországon áprilistól októberig) A halak téli tárolását meg kell oldani Alacsonyabb fajlagos vízfelhasználás összevetve más tavi haltermelési gyakorlattal Kis területen megvalósuló haltermelés miatt az állomány jobban védhető a ragadozók támadásaitól

Intenzív-extenzív kombinált rendszer A kombinált rendszer javasolt: a tógazdálkodóknak akik szeretnének más halfajokat is nevelni intenzív körülmények között (választékbővítés) azoknak a (jövendő) gazdálkodóknak, akiknek csak korlátozott nagyságú terület áll rendelkezésükre (kapacitásbővítés, 1ha-on 10-20t hozam)

Elvi rendszer Hozam 80/50 t 2 db 1,25 ha tó 1 m 2 /m 2 perifiton felület 4-4 levegőztető (2 KW) 4-4 ketrec (100 m 2 )

Elvi rendszer Intenzív rész (8 100m 2 Teljes ) Extenzív rész rendszer Telepítés összesen 16 t 15 t 31 t egységre vetítve 2 t/ ketrec (100m 2 ) 7,5 t/ tó (1,25ha) 1 ha-ra vetítve 6 t/ ha 12,4 t/ ha FCR 1,5 1,0 Összes takarmány 51 t 51 t Lehalászás összesen 50 t 30 t 80 t egységre vetítve 6,25 t/ ketrec (100m 2 ) 15 t/ tó (1,25ha) 1 ha-ra vetítve 12 t/ ha 32 t/ ha ettó hozam összesen 34 t 15 t 49 t 1 ha-ra vetítve 6 t/ ha 19,6 t/ ha

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! További információ: SustainAqua tógazdasági fórum Rétimajor, 2009. június 26. Péntek www.sustainaqua.org SustainAqua kézikönyv (angol, magyar, stb.) hamarosan letölthető a HAKI honlapjáról, szabadon terjeszthető