GÉNMEGŐRZÉS ÉS GAZDASÁGOSSÁG A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSÉBEN Béri Béla DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen Összefoglalás A piac és a termelési verseny sajátos körülményei között könnyen veszélybe kerülhetnek azok az értékmérők, vagy akár fajták, amelyek a jelenlegi igényeknek nem tudnak megfelelni. A veszélyeztetett állatfajták növekvő száma arra indította a világ és Magyarország egyes állattenyésztőit, hogy munkájukkal és az erre létrehozott intézmények segítségével foglalkozzanak a veszély-, vagy kritikus helyzetben lévő fajtákkal. A magyarországi szakemberek Bodó professzor vezetésével e munkában kiemelkedő szerepet vállaltak és remélhetőleg vállalnak a jövőben is. Az elmúlt évek során végzett eredményes munka a magyar szürke fajtánál lehetővé tette, hogy az állatlétszám ne akadályozza a génmegőrzést. A meglévő állami támogatás, amely a jövőben is akár nagyobb mértékben is rendelkezésre áll, lehetővé teszi, hogy a gazdaságosság szempontjait figyelmen kívül hagyva is, megőrizzük a fajta eredeti értékmérőit a maguk változékonyságában. Ugyanakkor a létszámnövekedés lehetőséget teremt a fajta hústermelő-képességének gazdaságos kihasználására, akár fajtatisztán, akár keresztezésben. A fajtatiszta tenyésztés során nagyobb árbevétel elérésére van lehetőség olyan termékekkel (hungarikum, biotermék), amelyek előállítására a fajtát a jelenlegi tartási, takarmányozási körülményei alkalmassá teszik és a fogyasztó azt külön is megfizeti. A különböző kultúrfajtákkal, illetve más hústermelésre szelektált podoliai fajtákkal végzett keresztezés a fajta versenyképességét e területen növelheti. Az állattenyésztők felelőssége a génmegőrzésben Az elmúlt évtizedek mezőgazdasága, ezen belül az állattenyésztés számára is az a legnagyobb kihívás, hogy tudja-e biztosítani a gyorsan növekvő népesség számára az élelmiszert. A nagy mennyiségű termék előállítás sajátossága, hogy kiemelkedő teljesítményre képes, bizonyos értelemben specialista egyedekkel állítják elő. A piac és a termelési verseny sajátos körülményei között a talponmaradás feltétele a mindenkori elvárásokhoz igazodó termék gazdaságos előállítása, amely háttérbe szoríthat minden, nem a cél elérését segítő értékmérőt. A specializált csúcstermelés jó példája az állományszinten 300 db-ot meghaladó tojástermelés vagy a tízezer kg feletti
átlagos tejtermelés. Ha az állatnemesítők és az állattenyésztők számára ezt a tenyészcél, könnyen veszélybe kerülhetnek azok az értékmérők, tulajdonságok, amelyek a termelés szempontjából érdektelenek, vagy kipusztulhatnak bizonyos fajták, amelyek e jelenleg meglévő igényeknek nem tudnak megfelelni. Különösen igaz ez azokra az esetenként kisebb jelentőségű zömmel helyi fajtákra, amelyeket a nagy nemzetközi fajták kiszoríthatnak a tenyésztésből. Ezt igazolja, hogy jelenleg Európában 877 háziállat-fajta valamilyen szinten veszélyeztetett, sőt ebből 158 helyzete kritikusnak tekinthető (Bodó, 1999). Annak érdekében, hogy ez a folyamat ne erősödjön fel, az kell, hogy a biológus és az állattenyésztő szemlélete közeledjen egymáshoz úgy, hogy a meglévő fajtáinknak biológiai értéke ne csökkenjen és a versenyszemlélet oltárán ne kelljen újabb fajtákat áldoznunk. Az állattenyésztő számára is elfogadható ez az álláspont annak ellenére, hogy csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza a gazdasági állatok megmentésének igénye, sőt hivatalosan csak az 1992-es riói konferencia mondta ki, hogy a háziállatok is hozzátartoznak a világ biológiai sokféleségéhez. A mai tanácskozáson ünnepelt Bodó professzor érdeme az, hogy ez az értékmentés Magyarországon, és büszkén mondhatjuk, a világon is lendületet kapott és töretlen lelkesedése a biztosítéka annak, hogy a jövőben is lendületben lesz. Megnyugtató, hogy a világon (Rare Breeds International), Európában (Savegard of Agricultural Varieties of Europa) és közvetlen környezetünkben is (Dunamenti Állatfajták Génmegőrző Egyesülete) több olyan intézmény alakult - ez utóbbi Bodó professzor kezdeményezésére -, amely hivatott a veszélyeztetett fajták megőrzését segíteni és az ezért tenni akaró szakemberek, tudósok munkáját összehangolni. Ma, amikor a fajták megvédésének egész világot átfogó korszakát éljük, megállapíthatjuk, hogy a magyar állattenyésztők e munka fontosságát elsőként ismerték fel és élenjáróak a feladatok megoldásában. Míg Európában a 70-es évek elejétől foglalkoznak szervezett formában a géntartalékok megőrzésével, Hortobágyon 1961-ben már ilyen céllal jelölték ki az első fajtatiszta magyar szürke törzstenyészetet. Külföldön is elismerik a magyarok és Bodó professzor e munkában kezdeményező szerepét, nem véletlen, hogy 1990-ben az edinburgh-i világkonferencia megszervezésére is őt kérték fel. Veszélyeztetett-e a magyar szürke fajta? A hazai szarvasmarhatenyésztésben a génmegőrzés jelenleg a magyar szürke fajtára korlátozódik, bár egyes felvetések szerint a hagyományos
magyartarka nemsokára hasonló gondot fog jelenteni a szakemberek számára. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi fajta tenyésztése és létszáma nem indokolja az aggodalmat, s a közeljövőben sem kell a fajta fennmaradásával foglalkoznunk. Veszélyt talán itt is a tenyésztőmunkában és a szelekcióban a gazdaságosság túlzott előtérbe kerülése és a versenyszemlélet eluralkodása jelentheti. Veszélyeztetettnek kell-e tekinteni jelenleg a magyar szürke fajtát és egyáltalán mit értünk veszélyeztetettségnél különböző kategóriákon? A szakirodalom a még fenntartható minimális létszám meghatározásánál eléggé eltérő álláspontot képvisel (Maijala, 1982., Alderson, 1981., AMBC, 1990.), melyek közül a FAO osztályozás fejezi ki legjobban talán egy fajta pillanatnyi helyzetét (1. táblázat). A FAO kategóriák és az effektív létszám 1. táblázat: Állapot(1) Normális (6) Sebezhető (7) Bizonytalan (8) Veszélyeztetett(9) Kritikus (10) Kihalt(11) Tenyésztésbe vont nőivarú állat(2) Átlagos effektív populáció-méret(3) 5:1 10:1 30:1 50:1 1000:1 ivar arány szerint(4) Fenntartható(5) >10000 6666< 3636< 1289< 784< 40< Köztenyésztésben(12) 5-10000 3333< 1818< 645< 392< 20< Köztenyésztésben 1-5000 667< 364< 129< 78< 4< Köztenyésztésben 100-1000 67< 36< 13< 8< - Irányított tenyészetekben(13) < 100 67> 36> 13> 8> - Kísérleti farmokon (14) Mivel nem lehet föltámasztani, be kell vallani, hogy egy fajta kihalt(16) Nem tartható fent(15) (Bodó 1991.) Table 1: FAO categories and Ne category(1), breeding females(2), mean Ne(3), according to sex ratio(4), maintainable(5), normal(6), vulnerable(7), uncertain(8), endangered(9), critical(10), extinct(11), uncontrolled breeding(12), controlled breeding(13), experimental farms(14), not maintainable(15), it must be confessed, because the resuscitation is impossible(16)
Az említett rendszerek statikusnak nevezhetők, hiszen az egy időpontban meglévő létszámot veszi alapul és nem számol a tenyészutánpótlás helyzetével. Az 1995-ös kingstoni konferencián Bodó professzor felveti e szempontot, mely alapján már készítettek is veszélyeztetettségi kategorizálást a beállított nőivarú állatok száma alapján (Bodó, 1995). A magyar szürke fajtát jelenlegi létszámát tekintve egyik csoportosítás sem tekinti veszélyeztetettnek és helyzete az elmúlt évtizedekhez képest igen jónak nevezhető. Bizonyára sokan emlékeznek az 1960-as évek elejére, amikor a fajta létszáma valóban kritikus volt, hiszen 6 bika és 200 tehén jelentette az állományt. Ha ezt a létszámot vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedek összehangolt munkája - mely sok ember áldozatos tevékenységét jelentette - nem volt hiábavaló. Ha abban az időben nem lettek volna olyan szakemberek, akik - sokszor az állami tiltás ellenére is - odafigyeltek a fajtára, akkor most nem beszélhetnénk arról, hogy milyen kategóriába sorolható a fajta. Elmondhatjuk, hogy a Magyarországon tenyésztett fajták közül a magyar szürke az, amelynek tehénlétszáma az elmúlt évtizedben növekedett, annak ellenére, hogy a húshasznosítású állomány ugyanebben az időszakban ötödére esett vissza (2. táblázat). A magyar szürke tehénlétszám alakulása 2. táblázat: Év(1) Tehénlétszám(2) 1870 13.268.000 1911 657.000 1925 321.000 1935 280.000 1947 279.000 1957 45.000 1967 180 1980 600 1990 1.200 2000 4.100 Table 2: Tendency of Hungarian Grey cow population year(1), number of cows(2) A folyamatosan növekvő tehénlétszám garanciát jelent arra, hogy a fajta biztonságos fennmaradása nem forog veszélyben. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a tenyésztők feladata annak a változékonyságnak a megőrzése,
amely a fajtát jellemzi és ez természetesen ellentmondásban lehet a mindenkori gazdaságos termeléssel. A tehénállomány egy részénél - amely akár több ezres létszámot is jelent - elképzelhetetlen, hogy az állam támogatása nélkül a fenntartás lehetséges lenne. Gondoljunk arra, hogy egy gazdasági állatfajtánál soha nem lehetne szelekciós szempont, pl. a szarv színe, mérete vagy alakja, nem játszana szerepet a kiválasztásnál az állat, vagy akár a szájpadlás színeződése és nem lehetne cél a különböző, esetenként gazdaságtalanul tartható típusok megőrzése. Márpedig a génmegőrzés során egy fajta esetében mindenre figyelnünk kell függetlenül attól, hogy a tulajdonságnak van-e gazdasági értéke. Csak jelentős állami támogatással lehet és kell biztosítani azoknak a géneknek a megőrzését, amelyek a fajtánál az elmúlt évszázadokban jelen voltak. A magyar szürke természetvédelmi területeken Magyarországon jelenleg 1,2 millió ha legelőterület van, amely az uniós csatlakozás után további néhány százezer ha-ral bővül, amelyet célszerű legeltetéssel hasznosítani. A jelenlegi, az elmúlt években megfeleződött állatlétszám ugyanakkor ezt nem teszi lehetővé, a legelőterületek elhanyagoltak, elgyomosodtak. Különösen igaz lehet ez a természetvédelmi területek, nemzeti parkok területén, ahol a legelő karbantartása az anyagi lehetőségeken túl a legelő eredeti állapotának megőrzése szempontjából is fontos lenne. Nem véletlen, hogy a magyar szürke fajta döntő többsége jelenleg nemzeti parkok területén található. Túl azon, hogy a szarvasmarha kíméletes legelésével biztosíthatja a legelő természetes állapotának megőrzését, az őshonos fajta megjelenésével is hozzájárulhat a táj szépségéhez, a természetvédelmi terület látványához. Tanszékünkön folyó kutatások éppen arra irányulnak, hogy e területeken a különböző intenzitással folyó legeltetés milyen hatással van a terület növényvilágára, talajára (3. táblázat). A kísérlet során a szabad legeltetés mellett a felvezető utak és a delelőhelyek, tehát a nagyobb terhelést kapott területek változását is elemezzük. Eddigi eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a szakmailag megalapozott, megfelelő intenzitású szarvasmarha-legeltetés nem befolyásolja jelentős mértékben a vizsgált talajtulajdonságokat. Ügyelnünk kell ugyanakkor, hiszen a túllegeltetés környezetformáló hatása több paraméternél is jelentkezett az intenzitás függvényében. Amennyiben a legelőn túllegeltetés nem történik az állat jelenléte nem befolyásolja az éven belül az elemzett talajparamétereket. A legtöbb talajtulajdonság a vegetáció előrehaladtával a legintenzívebb állatterhelésnél változott meg (Czeglédi et al., 2002).
3. táblázat: A különböző intenzitású állatterhelés hatása a talajra Kezelés 0 0,03 3 10 (számosállat nap/m 2 )(1) átlag(2) Térfogattömeg (g/cm 3 )(3) 1,25 A 1,27 A 1,49 B 1,48 AB Arany-féle kötöttség(4) 44,50 C 42,20 C 28,50 A 36,00 B Oldh. összes-só %(5) 0,0072 A 0,0062 A 0,0081 A 0,0249 B ph H 2 O 6,20 ABC 5,55 A 6,21 B 7,21 C ph KCl 5,57 AB 4,69 A 5,09 AB 6,36 B Humusz %(6) 4,28 B 4,22 B 2,87 A 4,31 B NO 3 -N (mg/kg) 2,08 A 2,53 A 12,47 B 15,86 B Table 3: Effect of different animal intensity on soil treatment(1), mean(2), soil bulk density(3), plasticity accord. to Arany(4), extractable salt%(5), humus%(6) A természetvédelmi területen tartott magyar szürkék esetében a génmegőrzés és a tájvédelem érdeke találkozik úgy, hogy a fajta gazdaságos fenntartására is nagyobb az esélyünk, de a génmegőrzés speciális jellege miatt támogatás nélkül ez sem valósulhat meg. A támogatás alapjául ugyanakkor a génmegőrzésen túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, esetleg idegenforgalmi szempontokat is figyelembe lehet venni. A magyar szürke, mint húsmarha Szarvasmarha-tenyésztésünkben a 72-es kormányprogram után megindult specializáció eredményeként, létrejött a húshasznosítású állomány, amelybe ha sajátos is a helyzete - a magyar szürke is beletartozik. A piacorientált húsmarhatartásban kettéválik a borjút előállító anyai vonal és a végtermék előállító apai vonal. A magyar szürke fajta típusában anyai vonalnak tekinthető olyan értékmérőkkel, amelyek bármely kultúrfajta becsületére válnának. Kiemelkedő a fajta termékenysége, borjúnevelő készsége, legelőkészsége, gulyakészsége és pozitívan említhetjük igénytelenségét, ellenálló-képességét és hasznos élettartamát is. Mind-mind olyan értékmérő, melyet a gazdaságos hústermelés alapjának tekintünk és elvárjuk a korszerű fajtáktól is. Bizonyított, hogy a magyar szürke e tekintetben felveszi a versenyt a többi fajtával. Tanszékünk közreműködésével végzett etológiai megfigyelések során (Motkó et al., 2001.) a fajta további előnyeként igazolódott, hogy a tehén-borjú kapcsolata sajátos, hiszen az a gondoskodás, féltés és állandó figyelem, amely e fajtára
jellemző, máshol nem tapasztalható. Megfigyelhető a nagy távolságról is érvényesülő, hanggal történő kommunikáció, a gulya esetében pedig a borját féltő tehén segítségére siető mintegy erőt demonstráló fellépése a gulyának. Legelési tulajdonságában a viszonylag hamar (1 hetes korban) jelentkező szálalás, valamint a kiváló válogató-képesség egyedinek mondható. Kultúrfajtákra nem jellemző módon nagyon hamar megtanulják elkerülni az ártalmas gyomokat. A kiváló anyai tulajdonságok alkalmassá tehetnék a fajtát, hogy húshasznosításban is gazdaságosan termeljen, de a jelenlegi árviszonyok ebben az ágazatban még a hústermelés terén kiváló fajták számára sem biztosítják a jövedelmet. Keresni kell tehát azokat a lehetőségeket, amelyek a fajtatiszta magyar szürke állomány húsmarhaként történő felhasználását jövedelmezővé tehetik. Megoldást jelenthet olyan termék előállítása, amelyet a piac az átlagosnál magasabb árral honorál. Próbálkozások történtek a magyar szürke húsának és a magyar szürke húsából készült termékeknek a hungarikumként történő értékesítésére. Remélhetőleg, különösen a tartós termékek területén a kereslet növekedni fog, biztosítván ezzel egy olyan extra bevételt, amely a fajtának is köszönhető. Bár hazánkban még nem jellemző a biotermékek fogyasztása, a külföldi tapasztalatok alapján várható, hogy az irántuk jelentkező igény növekedni fog. A magyar szürke fajta élőhelyét tekintve, tartástechnológiájából adódó előnyeit kihasználva alkalmas a biotermék előállítására. A műtrágyázatlan, növényvédőszert nem látott extenzív legelőterületek és a kiegészítő takarmányok minimális felhasználása garancia lehet a fogyasztó számára, hogy olyan terméket kap, melyben a korszerű növény- és állattenyésztés káros hatása nem érvényesülhet. Növeli a magyar szürke esélyeit, hogy múltját és jelenét tekintve is minimális az esélye arra, hogy a világszerte nagy gondot jelentő és a fogyasztókat a marhahústól távoltartó BSE prionnal kapcsolatba kerülhetett. Kitartó marketing munka szükséges ahhoz s ebben a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, a magyar szürkét tartó üzemekkel közösen már megtették az első lépéseket -, hogy e területen is kihasználható legyen a fajtában rejlő előny. Ha a génmegőrzéssel foglalkozó szakemberek a tenyésztést koordináló egyesület úgy ítéli meg, hogy a fajta fennmaradásához és minden változékonyságának megőrzéséhez elegendő létszám áll rendelkezésre, úgy a gazdaságos termelés érdekében szóba jöhet a keresztezés is. A jelenlegi létszám és a várhatóan növekvő érdeklődés a fajta iránt, egyre inkább lehetővé teszi, hogy azok a kísérletek, amelyek igazolták a fajta létjogosultságát a húsmarhatenyésztésben, nem csak kísérleti szinten, hanem a gyakorlatban is eredményt hozzanak. Álljon itt igazolásul különböző keresztezési konstrukciókkal végzett hízlalási, küllemi és vágási kísérletek eredménye (4,5. táblázatok).
4. táblázat: Hagyományosan hizlalt különböző genotípusú növendék bikák néhány fontosabb hizodalmassági mutatója Genotípus(1) Tömeggyarapodás(2) a hízlalás alatt(5) beállításig (4) egy életnapra (6) Takarmányhasznosítás(3) keményítő emészthető érték fehérje (g) (kg)(7) (8) (Mt x MSz) x Ch 1136 1425 1274 4,74 695 (Mt x MSz) x Li 818 1312 1060 4,45 644 (TMB x He) x Ch 1183 1271 1230 4,4 878 Mt 1105 1236 1171 4,8 949 Forrás: Enyedi-Kovács, 1989. Mt = magyar tarka, Msz = magyar szürke, Ch = charolais, Li = limousine, He = hereford, TMB = tejelő magyar barna Table 4: Some important fattening indexes of young bulls with different genotypes in traditional feeding genotype(1), gain in weight(2), utilization of feed(3), till weaning(4), during fattening(5), life-day(6), starch value(7), digestible protein(8) Mt = Simmentali, Msz = Hungarian Grey, Ch = Charolais, Li = Limousine, He = Hereford, TMB = Hungarian Milking Brown 5. táblázat: Különböző genotípusú növendék bikák küllemi és vágási eredményei Paraméter(1) Magyar szürke MSz x Ch(3) MSz x Fkb(4) (2) Használati érték(5) 60,7 56,7 64,6 Hosszúság(6) 53,6 53,0 59,4 Szélesség(7) 39,8 46,7 55,9 Izmoltság(8) 33,6 46,1 53,3 Végpont(9) 46,9 50,6 58,3 Carcass súly(10) 262,4 327,3 360,1 Vágási %(11) 55,7 60,3 61,6 Csontos hús termelés (g)(12) 435 533 565 Színhús %(13) 71,1 72,0 75,6 Forrás: Bölcskey et. al. 2001. Msz = magyar szürke, Ch = charolais, Fkb = fehér-kék belga Table 5: Conformation and slaughtering values of young bulls with different genetical background parameter(1), Hungarian Grey(2), Hungarian Grey*Charolais(3), Hungarian Grey*White-Blue Belgian(4), utilization(5), length(6), width(7), musculation(8), final score(9), carcass weight(10), dressing percentage(11), meat and bone production(12), lean meat percentage(13)
Látható, hogy a magyar tarka x magyar szürke F 1 -es anyatehenektől származó végtermék utódok testtömeg-gyarapodásban és takarmány-hasznosításban felveszik a versenyt más genotípusú (TMB, He) tehenek utódaival. Terminál fajták felhasználásával pedig javul a növendékbikák külleme, valamint a vágási teljesítmény is. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a lehetőség természetesen a génfenntartásra szükséges állományon felüli tehenek bevonásával történhet és az utódok haszonállat-előállító keresztezés végtermékeként vágóra kerülnek. A kísérlet során használt fajtákon túl egyéb, a magyar szürkéhez hasonló, de hústermelésben jobb eredményt elérő fajták felhasználása is lehetséges lenne. Gondolok itt elsősorban azokra az olaszországi podoliai eredetű fajtákra, amelyeket az olaszok szelekciós munkájuk eredményeként kiváló húsmarhaként tenyésztenek. E fajták közül szóba jöhet a romagnola, a marchigiana, a világ legnagyobb testű szarvasmarhájaként jegyzett chianina, vagy a nagyon jó húsformákat mutató piemontese. A jelenlegi állatlétszám és a várható tendencia egyre inkább lehetővé teszi, hogy a korábbiakban felvázolt keresztezésekben a magyar szürke az anyai vonal kialakító keresztezési partner lehessen, mintegy igazolva, hogy egy őshonos fajtának is lehetnek olyan értékmérői, amelyeket a gazdaságos termelés érdekében fel lehet használni. Az, hogy ez a lehetőség a szarvasmarhatenyésztők részére fennáll és a már nem a szorosan vett fajtafenntartással kell a szakembereknek foglalkozni, köszönhető mindazoknak a tenyésztőknek, akik az elmúlt évtizedekben a magyar szürke fennmaradásában és létszámának növelésében tevékenyen részt vettek, élükön Bodó professzor úrral, akinek további munkájához ezúttal is jó egészséget és sok sikert kívánok! Irodalom Alderson G.L.H. (1981): The conservation of genetic resources in United Kingdom. FAO. Animal Production and Health Paper 24. 53-76. AMBC (1990): The American Minor Breeds Conservancy Breeders dirextory Pittsboro NC 48. Bodó I. (1991): A géntartalékok megőrzése az állattenyésztésben. MTA Doktori Disszertáció. Bodó I. (1995): Minimum number of individuals in preserved domestic animal populations. RBI Canada. Kingston, Ontario 57-65. Bodó I. (1999): A géntartalékok fenntartásának jelentősége a 21. században. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok. Debrecen. 31-36. Bölcskey K. Bárány I. Berta E. Bíró G. Bodó I. Bozó S. Györkös I. Lugasi A. Süth M. Székely-Körmöczy P. Szita G. Sárdi J. (2001): Magyar szürke tehenek haszonállat-előállító keresztezése charolais és fehér-kék belga fajtával. Állattenyésztés és Takarmányozás. 50. 1. 43-57. Czeglédi L.-Béri B.-Rátonyi T.-Mihók S. (2002): Szarvasmarha-legeltetés hatása a szikes talajra. EU Konform Mezőgazdaság és Élelmiszerbiztonság, Debrecen. p. 170-175. Enyedi S.- Kovács I. (1989): Különböző kombinációkból származó magyar szürke keresztezésű növendék bikák hizodalmassága. Állattenyésztés és Takarmányozás 38. 3. 213-220. Maijala K. (1982): Preliminary report of the working party on animal genetic resources in Europe. EAAP Leningrad G. 1.2. Motkó B.-Béri B.-Czeglédi L.-Mihók S. (2001): Behaviour of Hungarian Grey Cattle on grassland. VII. Timis Academy s Days, Timisoara, Romania. pp. 7.
Summary Existence of values, qualities or breeds could be in danger because of the special circumstances of markets and production. The main threatening appears in case of breeds which are not able to supply new demands. Increasing number of endangered animal breeds made animal breeders of Hungary and the world to take care with the institutional background of these breeds which are in critical position. Prof. Bodó and other Hungarian professionals made and will make significant efforts in this work. Efficient works in last years made possible that noted the size of population is not a limiting factor for preservation of Hungarian Grey Cattle. Presently the financial state-aid which could be greater in the futuremakes the preservation of the special qualities with their variability of this breed possible without any consideration of economic aspects. Increasing population means the economical utilization of Hungarian Grey meat production, it could happen with pure breeding or crossing. Production of special goods which the breed is appropriate to produce as hungarikums and organic products, and the consumers pay for them more gives extra profit with pure breeding. Crossing with Podolian breeds selected for meat production is able to extend position in market-competition.