ÁLTALÁNOS ISKOLA ECSER OM- aznsító: 032 496 2233 Ecser, Rákóczi u. 1-3. Tel/Fax: 06-29- 335-164; e-mail: iskla@ecser.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010 A GYERMEKKOR SORÁN MINDIG VAN EGY PILLANAT, AMIKOR KINYÍLIK AZ AJTÓ, ÉS BELÉP RAJTA A JÖVŐ (GRAHAM GREENE) A 2004. MÁJUS 24-ÉN ELFOGADOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ELFOGADTA 2010. nvember 22-én
2 TARTALOM BEVEZETŐ 3 A mi isklánk 4 I.RÉSZ 6 NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink Az isklánkban flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9 Az isklai nevelés-ktatás közös értékei Alapvető nevelési-ktatási céljaink 10 Kulcskmpetenciák Nevelési módszereink csprtjai 13 Kiemelt fejlesztési feladataink 14 A tanítási óra 21 Tanításn kívüli tevékenységeink A tehetség, képesség kibntakztatásának segítése 24 Tehetséggndzási prgram 25 A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók segítése 26 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szlgáló tevékenységek 27 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 29 Fejlesztőpedagógiai prgram A szciális hátrányk enyhítését szlgáló tevékenységek 31 A szülők, a tanulók és a pedagógusk együttműködésének frmái 32 Családlátgatás Szülői értekezlet Fgadó óra 33 Nyílt tanítási napk Írásbeli tájékztató Isklai egészségnevelési prgram 34 Isklai környezeti nevelési prgram 42 A fgyasztóvédelemmel kapcslats isklai feladatk 46 A pedagógiai prgram végrehajtásáhz szükséges nevelő és ktató munkát segítő eszközök 48 és felszerelések jegyzéke II.RÉSZ 71 HELYI TANTERV Az egyes évflyamkn taníttt tantárgyak, kötelező és választható tanórai fglalkzásk, 72 ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az alkalmazható tankönyvek és más taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának 81 elvei Az isklába jelentkező tanulók felvételének elvei 82 A magasabb évflyamra lépés feltételei 84 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szrgalmának ellenőrzése és értékelése 86 Az tthni (napközis, tanulószbai) felkészüléshez előírt feladatk meghatárzása 97 A tanulók fizikai állaptának mérése 98 A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats 106 egyéb intézkedések A pedagógiai prgram elfgadása és jóváhagyása 108 Helyi tantervek (mellékelve)
3 BEVEZETŐ Jgszabályi háttér A 2007. évi LXXXVII. törvény a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módsításáról. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) krmányrendelet 202/2007.(VII.31.) krmányredelet általi módsítása. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet A 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről Az önkrmányzat minőségirányítási prgramja (ÖMIP) Az önkrmányzat intézkedési terve A fenntartó által meghatárztt keretek a törvényben előírtakn túl Az intézmény alapító kirata Az Országgyűlés a 2007. évi LXXX. törvénnyel megváltztatta a közktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény néhány rendelkezését. Ez a módsítás jó néhány pntban érinti az ktatás tartalmi szabályzásának kérdéseit. A megelőző szabályzáshz képest módsult a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv funkciója, váltztt a pedagógiai prgram tartalma, szerkezete. A jgszabályváltzáskból következően a 2004. május 24. elfgadtt pedagógiai prgram felülvizsgálata, kiegészítése szükségessé vált. Az isklai prgram akkr szlgálja igazán a diákk érdekeit, ha megvalósulásuk hzzájárul a közktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez: Az élethsszig tartó tanulás megalapzása a kulcskmpetenciák fejlesztése révén; Az ktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése; Az ktatás minőségének fejlesztése; A pedagógus szakma fejlődésének támgatása; Az Infrmációs és Kmmunikációs Technlógiák alkalmazásának fejlesztése; Az ktatás tárgyi feltételeinek javítása. Természetesen a pedagógiai prgram a törvényi szabályzás váltzásának ellenére tvábbra is a közktatási intézmény nevelő és ktató munkájának legfntsabb irányító dkumentuma maradt.
Mttó: 4 "A gyermekkr srán mindig van egy pillanat, Amikr kinyílik az ajtó, és belép rajta a jövő." (Graham Greene) A MI ISKOLÁNK Az Általáns Iskla (OM aznsító: 032496) fenntartója Ecser Községi Önkrmányzata. A fenntartónk által kiadtt alapító kirat szerint (38/2004.(III.11.)Öh.sz.) alapfeladatunk a községünk közigazgatási területén élő tanköteles krú gyermekek általáns műveltségének megalapzása. E feladat megvalósítása érdekében isklánkban nappali rendszerű, nylc évflyams általáns iskla és napközi tthn működik. Intézményünk részben önállóan gazdálkdó költségvetési szerv. A beisklázási területen élő családk szciális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és ktató munkánk ehhez a helyzethez igazdik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkr kiemelt fntsságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalm, a pedagógusk és a szülők célja azns: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben bldgulni tudó embereket kívánunk nevelni. Isklánk hsszú múltja alatt többször váltztak az iskla épületei, falai, de nem váltztt a bennük munkálkdó pedagógusk fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő ecseri laksknak! Isklánkban az alapfkú nevelés-ktatás szakasza az első évflyamn kezdődik, és a nylcadik évflyam végéig tart, melynek szakaszai a következők (A Kt. 8. (3) bekezdése szerint): Bevezető szakasz: 1-2. évf..; nem szakrendszerű ktatás; Kezdő szakasz: 3-4. évf.; nem szakrendszerű ktatás; Alapzó szakasz: 5-6. évf.; 25-40%, 60-70% * Fejlesztő szakasz: 7-8. évf.; szakrendszerű ktatás. * A 2008/2009-2010-2011. tanítási években az ötödik-hatdik évflyamn a nem szakrendszerű ktatás megszervezhető ly módn is, hgy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.
5 (Az isklai nevelés-ktatás szakaszhatárainak kijelölésénél fnts szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általáns műveltséget megalapzó szakaszn belül az egyes isklai évflyamk tananyaga és követelményei egymásra épülnek. ) Az Oktatási Minisztérium által kiadtt, 2003. szeptember 18-án keltezett klevél igazlja, hgy Általáns Isklánk sikeresen kiépítette a COMENIUS 2000 Közktatási Minőségfejlesztési Prgram I. Intézményi mdelljét. Ennek tudatában a partnerközpntú működési rendszer szellemében kívánjuk munkánkat tvábbra is flytatni. Az intézmény épülete a község közpntjában helyezkedik el, megközelítése egyszerű, de a növekvő közúti frgalm miatt veszélyes. Szükségessé vált a parklási lehetőség bővítése. 1960-ban adták át a létesítményt, amely jelenlegi nagyságát flyamats bővítések srán érte el, így elégséges a tanulólétszám (max.: 270 fő) befgadására. Az épület állaga az idő haladtával flyamatsan rmlik. Tágas tér veszi körül, itt kaptt helyet az aszfaltztt sprtpálya és a játszóudvar is. 2003 nyarán került sr az elektrms hálózat felújítására, krszerűsítésére és a nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszer elavult. A msdók száma és mérete épp hgy elegendő. Sajns a tartalék isklabútrk tárlása nem megldtt. A tanítás szaktantermi rendszerben flyik, amelyhez 15 tanterem áll rendelkezésünkre. Többségük alapterülete kicsi, ezért csak 12-16 fős csprtk befgadására alkalmasak.. A trnaterem mellett szükség lenne egy trnaszbára is. A tantermekben lévő bútrzat egy része nagyn elhasználódtt A tanórai ktató és nevelőmunkát segítő taneszközök flyamats bővítésére, krszerűsítésére készült ütemtervet a fenntartó elfgadta, melynek értelmében a kötelező felszerelések és taneszközök biztsítására 2008. aug. 31-ig sr kerül. A tanulói létszám az elmúlt évek adatai szerint (1994-2007) átlagsan 227 fő vlt. Az intézmény diákjainak képessége átlags szintűnek mndható. Tanulóink 18%-a veszélyeztetett vagy hátránys helyzetű. Alsó tagzatban a kis létszámú tanulócsprtk kialakítása nagymértékben hzzájárul a nevelő-ktató munka hatéknyságának növeléséhez. Az iskla 21 pedagógus státusszal rendelkezik. Jelenleg minden státusz betöltött és minden pedagógus rendelkezik a munkakörének megfelelő végzettséggel. Az intézmény munkáját egy isklatitkár és négy takarítónő segíti. A fűtést és a karbantartási munkákat a fenntartó által működtetett Műszaki Csprt látja el. Prtás nincs.
I. RÉSZ 6 N E V E L É S I P R O G R A M PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Az Általáns Isklában tanító pedagógusk mindennapi nevelő és ktató munkájukban az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Isklánkban lyan légkört kívánunk teremteni, ahl tanulóink tthn érezhetik magukat. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk (Kt.4. (8)-(15) bekezdése a hátránys megkülönböztetés tilalmát részletesen taglalja); a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe; a tanulók egyéni képességeit az ktatás srán figyelembe vesszük; diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban; az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Isklánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bíztt gyermekekből.
7 Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és ktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt; isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskla ktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit; szeretnénk elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rszszat; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Isklánk elsősrban a szülőkkel áplt kapcslatk révén flyamatsan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcslatt tartunk a tanulók szüleivel, a családkkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hgy isklánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő lakói; ápljuk és bővítjük eddigi kapcslatainkat a községünkben működő óvdákkal és közművelődési intézménnyel; nevelőink fnts feladatnak tartják, hgy isklánk képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmzdulásk szervezésében és lebnylításában maga is részt vegyen.
8 Eszményeinkben lyan tanuló képe él, aki a közös családi és isklai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdnságkat: humánus; erkölcsös; művelt; fegyelmezett; kötelességtudó; érdeklődő, nyittt; kreatív, alktó; becsüli a szrgalmas tanulást, a munkát; képes a prblémák érzékelésére és megldására; gyakrlatias; képes eligazdni szűkebb és tágabb környezetében; jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban); van elképzelése a jövőjét illetően; becsüli a tudást; öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban; ismeri a tanulás helyes és hatékny módszereit; képes tudását tvább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni; tudását flyamatsan gyarapítja, bővíti; képes az értő lvasásra, gndlatait helyesen és szabatsan tudja megfgalmazni szóban és írásban; a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik; ismeri, tiszteli, óvja, áplja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket; a természet, a környezet értékeit; más népek értékeit, hagymányait; az egyetemes kultúra legnagybb eredményeit; a társadalmilag elfgadtt nrmák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben; ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat;
9 ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskla, társadalm) együttélését biztsító szabálykat; ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt frmáit és módszereit; viselkedése udvarias; beszéde kulturált; társaival együttműködik; szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli; képes szeretetet adni és kapni; szereti hazáját; megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket; szellemileg és testileg egészséges, edzett; egészségesen él; szeret sprtlni, mzgni; megjelenése természetes, személyes környezete tiszta, áplt, gndztt. Tudjuk, hgy ezen tulajdnságk mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hzzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és ktató munkája aznban arra irányul, hgy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős krára minél több itt felsrlt személyiségjeggyel. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az isklai nevelés-ktatás közös értékei Napjainkban felértékelődik a frmális, infrmális, nnfrmális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikr a kötelező isklai képzéstől nem várhatjuk el, hgy befejezett, lezárt tudást nyújtsn, hanem a kulcskmpetenciák, az egész életen át tartó tanuláshz szükséges mtívumk és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Az isklai nevelés-ktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfrdításkat igénylő flyamat. Ebből következik, hgy az új Nemzeti Alaptanterv alapvető értékként kezeli az isklai tanítási-tanulási flyamatk hatéknyságát és az elsajátíttt tudás és kmpetenciák használhatóságát, hasznsságát. Ennek érdekében alapvető célnak tekinti a felnőtt élet sikeressége szem-
10 pntjából kiemelt fntsságú kulcskmpetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatéknyság egyik feltételeként pedig a mdern személyközpntú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapzó tanulásszervezési eljárásk, módszerek, pedagógiai kultúra általánssá válását segítő szabályzást. Alapvető nevelési-ktatási céljaink Az isklánkban flyó nevelő-ktató munkának alapvető szerepet kell játszania abban, hgy diákjaink - mint európai plgárk - megszerezzék azkat a kulcskmpetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a váltzáskhz való rugalmas alkalmazkdáshz, a váltzásk beflyáslásáhz, saját srsuk alakításáhz. A kulcskmpetenciák azk a kmpetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes bldgulásáhz és fejlődéséhez, az aktív államplgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkáhz. Mindegyik egyfrmán fnts, mivel mindegyik hzzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalmban. Ezért intézményünkben is felértékelődik az egyén tanulási kmpetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás flyamatában frmálódik. Sk kmpetencia részben fedi egymást, és egymásba fnódik. Száms lyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kmpetencia részét képezi pl.: kritikus gndlkdás, kreativitás, kezdeményezőképesség, prblémamegldás, kckázatértékelés, döntéshzatal, érzelmek kezelése. Kulcskmpetenciák Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatt a társadalmi és kulturális tevékenységek srán, az ktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció az anyanyelvi kmmunikáció elemeivel jellemezhető: fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül ktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségle-
11 teinek megfelelően. Az idegen nyelvi kmmunikáció lyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje váltzhat a négy dimenzió (halltt szöveg értése, beszédkészség, lvastt szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kmpetencia A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapk prblémáinak megldására is. A kmpetenciában és annak alakulásában a flyamatk és a tevékenységek éppúgy fntsak, mint az ismeretek. A matematikai kmpetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását (képletek, mdellek, struktúrák, grafiknk/táblázatk), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudmánys kmpetencia A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó flyamatkkal kapcslatban magyarázatkat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kmpetenciának. E kmpetencia magában fglalja az emberi tevékenység kzta váltzásk megértését és az ezzel kapcslats, a fenntartható fejlődés frmálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kmpetencia A digitális kmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak (Infrmatin Sciety Technlgy, a tvábbiakban: IST) magabizts és kritikus használatát a munka, a kmmunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: infrmáció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárlása, előállítása, bemutatása és cseréje; tvábbá kmmunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékny, önálló tanulás A hatékny, önálló tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást is. Felismeri szükségleteit, ismeri a ta-
12 nulás flyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti, A hatékny és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hgy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek skaságában használja, tthn, a munkában, a tanulási és képzési flyamataiban egyaránt. A mtiváció és a magabiztsság e kmpetencia elengedhetetlen eleme. Szciális és államplgári kmpetencia A személyes, értékrientációs, interpersznális, interkulturális, szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre skszínűbb társadalmban, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. Az államplgári kmpetencia képesség teszi az egyént arra, hgy a társadalmi flyamatkról, struktúrákról és a demkráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kckázatvállalást jelenti, valamint azt, hgy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán van szükség. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését mind a tradicinális művészetek nyelveink, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irdalmat, a zenét, a tánct, a drámát, a bábjátékt, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a mdern művészeti kifejezőeszközöket, a ftót s a mzgóképet. Az isklánkban flyó nevelő-ktató munka feladata, hgy a felsrlt kulcskmpetenciákat megszerezzék diákjaink. Ezt szlgálják a nevelési prgram különböző fejezeteiben ké-
13 sőbb meghatárzásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcslódó flyamats értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskla pedagógusai által alkalmaztt személyiségfejlesztésre irányuló eljárásk, nevelési módszerek. Nevelési módszereink csprtjai Közvetlen (direkt) módszerek azk, amelyeknek alkalmazása srán a nevelő közvetlenül, személyes kapcslat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azk, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Isklánk pedagógusai által alkalmaztt közvetlen és közvetett nevelési eljárásk: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek Szkásk kialakítását célzó, - követelés, beidegző módszerek: - gyakrltatás, - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés. Magatartási mdellek bemutatása, közvetítése: - tények és jelenségek bemuta- - elbeszélés, tása, - műalktásk bemutatása, -a nevelő személyes példamutatása. Tudatsítás (meggyőződés ki- - magyarázat, beszélgetés, alakítása): - a tanulók önálló elemző munkája. -a tanulói közösség tevékenységének megszervezése; - közös (közelebbi vagy távlabbi) célk kitűzése, elfgadtatása; - hagymányk kialakítása; - követelés; - ellenőrzés; - ösztönzés. - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében; - a követendő egyéni és csprts minták kiemelése a közösségi életből. -felvilágsítás a betartandó magatartási nrmákról; - vita.
Kiemelt fejlesztési feladataink 14 Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskmpetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagáhz való visznya, önmagáról alkttt képe, a személyiség belső diszpzíciói saját befgadó-alktó tevékenysége srán alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdnságk. Az egyén maga határzza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvnala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkttt képtől és az önmagával szemben támaszttt elvárásktól. A kmpetenciák csak akkr épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, aznsításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátíttt tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Az egyén önmagáhz való visznyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkntrll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hn- és népismeret Elengedhetetlen, hgy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátsságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek srán tanulmányzzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósk, feltalálók, művészek, írók, költők, sprtlók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irdalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azkat az ismereteket, gyakrlják azkat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az tthn, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való aznsuláshz vezetnek. Ismerjék meg a vársi és a falusi élet hagymányait, jellegzetességeit. Fnts feladat a harmnikus kapcslat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapzása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módn a hazánkban és szmszédságunkban élő más népek, népcsprtk értékeinek, történelmének, hagymányainak megbecsülése. A tanulókat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagymányainak feltárására, áplására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre kell ösztönzi.
15 Európai aznsságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alktmányáról, intézményrendszeréről, az uniós plitika szempntrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai plgárkká. Tanulóinkat isklás éveik alatt is lyan ismeretekkel, személyes tapasztalatkkal kell gazdagítani, amelyek birtkában meg tudják találni helyüket az európai nyittt társadalmakban. Fnts az is, hgy európai identitásuk megerősödésével nyitttak és elfgadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagybb hatású eredményeit. Váljanak nyitttá és megértővé a különböző szkásk, életmódk, kultúrák, vallásk, a másság iránt. Szerezzenek infrmációkat az emberiség közös, glbális prblémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a prblémák lényege, kai, az összefüggések és a megldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskla és a tanulók törekedjenek arra, hgy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcslatk áplásában. Aktív államplgárságra, demkráciára nevelés A demkratikus jgállamban a társadalm fejlődésének és az egyén sikerességének, bldgulásának s nem ritkán bldgságának is egyik fnts feltétele az egyén részvétele a civil társadalm, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a plitikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jgk, a demkrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív államplgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítttság és mtiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalm műveltségi területre kncentrálódnak, a képességek, értékrientációk, beállítódásk fejlődéséhez az isklai tanulás teljes flyamata és az isklai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív államplgári magatartáshz szükséges részképességek (pl. a társadalmi visznyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhz való jg felismerésének képessége, a knfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékrientációk, beállítódásk (pl. felelősség, autnóm cselekvés, megbízhatóság, tlerancia, társadalmilag elfgadtt viselkedés) el-
16 sajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásk minősége, illetve az isklai élet demkratikus gyakrlata biztsíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkdás és a pénz világára vnatkzó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fnts flyamatainak jelentős hányadát; e tudás általáns műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal ksan gazdálkdni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demkrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden lyan rszágnak, amely anyagi biztnságra törekszik és szeretne helytállni a glbális versenytérben, elemi érdeke, hgy államplgárai nyitttak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalm számára is nélkülözhetetlen, hgy tagjaiban pzitív attitűd alakuljn ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkdás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fgyasztás gazdaságt mzgató szerepét, saját fgyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az isklai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hgy a tanulók tudats fgyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kckázatkat, a hasznt vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fgyasztás és az egyéni érdekeik kapcslatát. Hzzájárul annak a képességnek a kialakításáhz, hgy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hsszabb távú előnyök között. Elősegíti, hgy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőfrráskkal való gazdálkdásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatsságra nevelés A környezettudatsságra nevelés átfgó célja, hgy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hgy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékztt és tevékeny államplgárk nevelődnek, akik kreatívan gndlkdnak, eligazdnak a természet és a környezet, a társadalm, a jg és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet frdítunk a tanulók természettudmányi gndlkdásmódjának fejlesztésére. Ha tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapta iránt, akkr képesek lesznek a környezet sajátsságainak,
17 minőségi váltzásainak megismerése és elemi szintű értékelésére, a környezettel kapcslats államplgári kötelességeik vállalására és jgaik gyakrlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatárzó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés srán diákjaink ismerjék meg azkat a jelenlegi flyamatkat, amelyek következményeként blygónkn környezeti válságjelenségek mutatkznak. Knkrétan hazai példákn ismerjék fel a társadalmi-gazdasági mdernizáció egyénre gyakrlt pzitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fgyasztás és a környezeti erőfrrásk kapcslatát, a fenntartható fgyasztás elvét. Kapcslódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti kárk megelőzése váljék meghatárzóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatkat a környezeti knfliktusk közös kezelése és megldása terén. A tanulás tanítása A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában fglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskla alapfeladata. A tanulás száms összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hgy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjn a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hzzáférésével kapcslatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hgy a tanulók fkzats önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatsítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékny tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szkásának kibntakztatása, a könyvtári és más infrmációfrrásk használata elsősrban a következőket fglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő lvasás, íráskészség, számfgalm fejlesztése); az előzetes tudás és tapasztalat mzgósítása; az egyénre szabtt tanulási módszerek, eljárásk kiépítése; a csprts tanulás módszerei, kperatív munka;
18 az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gndlkdási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szkásának kibntakztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fnts színtere, eszköze az iskla könyvtára és infrmatikai bázisa. A hagymánys tantermi ktatást az iskla keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási frmák, amelyekhez skféle infrmációfrrás gyrs elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nymtattt dkumentumk, mind az elektrnikus dkumentumk használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés infrmációs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldlgzás, frrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az isklán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a szabadtér is. AS tanulási flyamatt jelentősen átalakítja az infrmatikai eszközök és az elektrnikus ktatási segédanyagk használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csprts tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fnts feladata, hgy megismerje a tanulók sajáts tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szkásait. Vegye figyelembe a megismerés életkri és egyéni jellemzőit, és ezekre alapzza tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gndlkdás fejlesztése. Ezzel párhuzamsan hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshzatalra, az alternatívák végiggndlására, a variációk skldalú alkalmazására, a kckázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fnts feladat a kritikai gndlkdás megerősítése, a knfliktusk kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az isklára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szlgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse
19 azknak a pzitív beállítódásknak, magatartásknak és szkásknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalk egészséges életvitellel kapcslats szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapt örömteli megélésére és a harmnikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusk készítsék fel a gyerekeket arra, hgy önálló, életükben életmódjukra vnatkzóan helyes döntéseket tudjanak hzni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a knfliktuskat képesek legyenek megldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fgyatéks emberek iránti elfgadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősrban a háztartás, az iskla és a közlekedés, veszélyes anyagk -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskla feladata az is, hgy felkészítsen az önálló gyalgs közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell frdítani a veszélyes anyagk, illetve készítmények helyes kezelésére, legfntsabb szabályaira (felismerésére, tárlására). Nyújtsanak támgatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a kárs függőségekhez vezető szkásk (pl. dhányzás, alkhl- és drgfgyasztás, helytelen táplálkzás) kialakulásának megelőzésében. Az iskla megkerülhetetlen feladata, hgy fglalkzzn a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcslatkra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmnikus életvitelt megalapzó szkásk a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fnts, hgy az isklai környezet is biztsítsa az egészséges testi, lelki, szciális fejlődést. Ebben a pedagógusk életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fnts eleme a pályarientáció. Általáns célja, hgy segítse a tanulók tvábbi iskla- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adttságk, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfntsabb pályák, fglalkzási ágak és a hzzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatk útján.
20 Tudatsítanunk kell a tanulókban, hgy életpályájuk srán többször kényszerülhetnek pályamódsításra. Az isklának a tanulók életkráhz és a lehetőségekhez képest átfgó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében lyan feltételeket, tevékenységeket kell biztsítani, amelyek elősegíthetik, hgy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók hatékny társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szciális és államplgári kmpetencia tudats, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szciális mtívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hrdz magában. A szciális és társadalmi kmpetencia fejlesztésének fnts részét képezik a gazdasággal, az öntudats fgyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcslats területek (pl. vállalkzó-, gazdálkdó- és munkaképesség). Céljaink megvalósulását illetően akkr tekintjük nevelő és ktató munkánkat sikeresnek, ha isklánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nylcadik évflyam végén: egyéni adttságinak és életkrának megfelelően a kiemelt fntsságú kulcskmpetenciái a legmagasabb szintre fejlődtek; felkészült az egész életen át tartó tanulásra; minden tantárgyból megfelel az alapfkú nevelés-ktatás kerettanterveiben meghatárztt tvábbhaladás feltételeinek (természetesen elsődleges célunk az, hgy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjbb szinten feleljen meg az isklánk helyi tantervében megfgalmaztt követelményeknek.) rendelkezik lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őt arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásfrmákat; határztt elképzeléssel bír saját közelebbi és távlabbi jövőjét és srsát illetően.
21 A tanítási óra A tanulók fejlesztésének legfntsabb színtere a hsszabb tanítási-tanulási flyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskla nevelői a tanítási-tanulási flyamat megszervezése srán kiemelten fntsnak tartják a tanulók mtiválását, a tanulói aktivitás biztsítását és a differenciálást. A mtiválás célja, hgy tanulóinkban felébresszük azkat az indítékkat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azkat a módszereket és szervezeti frmákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztsítják. Az isklai tanulási flyamat srán kiemelten fnts feladat a differenciálás, vagyis az, hgy a pedagógusk nevelő-ktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagybb mértékben igazdjn a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújttt teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazdó munkafrmákat, így - elsősrban a gyakrlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csprts munkájára támaszkdnak. Tanításn kívüli tevékenységeink Az isklában a nevelési és ktatási célk megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Hagymányőrző tevékenységek Fnts feladat községünk történelmének, hagymányainak megismerése, áplása. Minden tanév flyamán isklai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkr: Tanévnyitó ünnepély; 1849. któber 6-a; 1956. któber 23-a; Karácsny; 1848. március 15-e; Költészet napja; Föld napja; Gyermeknap;
22 Ballagás; Évzáró ünnepély. Isklai hagymányként a következő rendezvényeket tartjuk évenként: Jótéknysági est; Szüreti bál; Luca napi vásár; Ajándékkészítő délután; Farsangi bál; Házi versenyek; Sprtnap; Nyílt tanítási napk. Diákönkrmányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az isklában diákönkrmányzat működik. Az isklai diákönkrmányzat munkáját a 4-8. sztálykban megválaszttt küldöttekből álló diákönkrmányzati vezetőség irányítja. A diákönkrmányzat tevékenységét az iskla igazgatója által megbíztt nevelő segíti. Gyermekszervezet Az isklában a diákönkrmányzattal karöltve tevékenykedik az Ecseri Nebulók Szervezete (EneSZ). Napközi tthn, (tanulószba) A közktatási törvény előírásainak megfelelően, az isklában tanítási napkn a délutáni időszakban az 1-4. évflyamn napközi tthn működik. Nem zárkózunk el az 5-8. évflyam számára tanulószba szervezésétől sem, amennyiben a szülők megfelelő számban kérik. A tanítási szünetekben a munkanapkn összevnt napközis csprt üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi tthnba felvett tanulók napi hármszri étkezésben (tízórai, ebéd, uzsnna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztsít az intézmény. Az iskla fenntartója által megállapíttt étkezési térítési díjakat az iskla SZMSZ-ében meghatárztt módn kell befizetni.
23 Tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk Az egyéni képességek minél jbb kibntakztatását, a tehetséges tanulók gndzását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhz kapcslódó tanórán kívüli tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk segítik. Az 1-4. évflyamn az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére fejlesztőpedagógus által tarttt fejlesztő órákat és az sztálytanító által tarttt egyéni felzárkóztató fglalkztatáskat szervezünk. A 7. évflyamn a másdik félévben, 8. évflyamn az első félévben a sikeres középisklai felvétel elősegítésére csprtbntásban ktatjuk a magyar nyelvet és matematikát. Tvábbi tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. Isklai sprtkör Az isklai sprtkör tagja az iskla minden tanulója. Az isklai sprtkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztsítja a tanulók mindennapi testedzését (tömegsprt fglalkzásk), valamint a tanulók felkészítését a különféle sprtágakban az isklai és isklán kívüli sprtversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szlgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hbbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését lyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskla dlgzója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók tvábbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sprt, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az isklában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az isklán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárk végzik. Tanulmányi kirándulásk A tanulmányi kirándulásk szervezéséről minden tanév elején a nevelőtestület dönt az éves munkaterv elkészítése srán.
24 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshz kapcslódó fglalkzás Diákjaink számára a tananyag témájáhz kapcslódó, a követelmények teljesítését segítő csprts látgatáskat szervezünk különféle közművelődési intézményekbe, illetve művészeti előadáskra. A fglalkzáskn való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős fglalkzásk A szabadidő haszns és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hgy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva különféle szabadidős prgramkat szervez (pl. túrák, kirándulásk, tábrk, színház- és múzeumlátgatásk, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Isklai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napkn látgatható isklai könyvtár segíti. Az iskla létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hgy az iskla létesítményét, illetve eszközeit (pl. sprteszköz, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csprtsan használják. Hit- és vallásktatás Az isklában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskla nevelő és ktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásktatást szervezhetnek. A hit- és vallásktatásn való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tehetség, képesség kibntakztatását az alábbi tevékenységek segítik az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése; kmprehenzív ktatás; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; a tehetséggndzó fglalkzásk; az isklai sprtkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sprt, kulturális stb.); a szabadidős fglalkzásk (pl. színház- és múzeumlátgatásk);
25 az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata; a tvábbtanulás segítése. Tehetséggndzási prgram A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkr előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséggndzás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibntakztatását. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig kraérettek, sőt éppen hgy hanyagk, lassan kibntakzók is lehetnek. Felismerésükhöz éppen ezért fnts a fejlesztő pedagógus, a tehetség mérésére alkalmas feladatlapk, szituációk. Gndzásukhz pedig elengedhetetlen a jó szaktanár, az igazi nevelő, és a támgató szülő. Tehetség fgalma, fajtái Tehetségesnek azn gyermekek tekinthetők, akik kiváló adttságaik átlag feletti általáns képességek, speciális képességek, a kreativitás, feladat iránti elkötelezettség - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet valamely tevékenységi területén. A tehetség kibntakztatása A kisisklás krban elsősrban a tehetség általáns képességeihez tartzó elemeket kell hatéknyan fejleszteni. Ha felbukkan a tehetség pl. matematika, nyelv, egyéni prgrammal lehet a fejlesztést megldani. Ebben az időszakban a tanulás módszertan elsajátítása a helyes út. A felső tagzat már színtere lehet a hatékny speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kr, amelyben a kutatásk és tapasztalat szerint (12-13 éves kr körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség. Kettős itt az iskla funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell flyamatsan működő, váltzats - nemcsak az intellektuális szférában! - prgramkat biztsítani, másrészt ha megtaláltuk a tehetséget speciális szervezeti frmákban kell azt tvábbfejleszteni. A tehetségfejlesztő prgram célkitűzései a tehetséges gyerek erős ldalának fejlesztése;
26 a tehetséges gyerek gyenge ldalának fejlesztése (csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályzhatja az erős ldal kibntakzását, pl.:alacsny önértékelés, biztnságérzet hiánya, stb.); megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyztt társas kapcslatk pedagóguskkal, fejlesztő szakemberekkel és a diáktársakkal); szabadidős, lazító prgramk, amelyek biztsítják a feltöltődést, pihenést. A tehetségfejlesztés isklai és isklán kívüli szervezeti frmái Fnts, hgy a tanórai és tanórán (isklán) kívüli frmákat összekapcsljuk a hatéknyság érdekében. szrs kapcslat az óvdákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szlgálattal; a kis létszámú alsó tagzats sztály; az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; csprts-, egyéni felzárkóztató órák; kulcskmpetenciáinak fejlesztése, a tehetséggndzó fglalkzásk; tanulásmódszertan tanítása; prjektktatási módszerek (alternatív tanítási napk); napközi tthn; a nevelők és a tanulók személyes kapcslatai; családlátgatásk (a szülők és a családk nevelési gndjainak segítése); a isklai sprtkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sprt, kulturális stb.); a szabadidős fglalkzásk (pl. színház- és múzeumlátgatásk); az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata; a tvábbtanulás segítése. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók segítése Rövid időn belül többször is módsultak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetőleg a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási flyamatban tartósan és súlysan akadályztt gyermekek, tanulók helyzetét szabályzó paragrafusk a közktatási törvényben (Kt.30. (7); 35. (4); 52. (6); 112. (1); 126. ),
27 A beilleszkedési, magatartási zavarral, nehézséggel küzdő tanuló fejlesztő fglalkztatása a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján flyhat. Az intézményünkben így flyó fejlesztő tevékenységet és annak eredményét a nevelési tanácsadó köteles figyelemmel kísérni. A jgszabályk által előírt segítség megadásáért, a fejlesztő fglalkzásk szakszerű megtartásáért az intézmény vezetője a felelős. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szlgáló tevékenységek szrs kapcslat a helyi óvdai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szlgálattal; az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése; kis létszámú alsó tagzats sztályk; kmprehenzív ktatás (képesség szerinti csprtalktás, az átjárhatóság biztsításával); a felzárkóztató fglalkzásk, órák; a napközi tthn, (tanulószba); a nevelők és a tanulók személyes kapcslatai; a családlátgatásk; a szülők és a családk nevelési gndjainak segítése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk A nevelők és a tanulók személyes kapcslatainak és a családlátgatásknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő prblémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az isklában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hgy segítse a pedagógusk gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartzik különösen: a tanulók és a szülők tájékztatása azkról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez prblémáik megldása érdekében frdulhatnak;