LÉPCSŐK
Alapfogalmak A lépcsők rendeltetése: A lépcső szintkülönbségek leküzdésére szolgáló, fogazott lejtő. A lépcső az épületen kivüli és belüli, valamint a terep és az épület közötti magasságkülönbségből adódó szintek összekötésére szolgáló szerkezet. A lépcső mint a belső vagy külső tér hangsúlyos eleme az építészeti formálás jelentős eszköze lehet. A lépcsővel szemben támasztott követelmények: építészeti, forgalmi, tartószerkezeti, épületszerkezeti és kiviteli szempontúak. Kiemelve a forgalmi szempontokat, a lépcső rendszere, szélessége, hajlásszöge és biztonsága meg kell feleljen: az épület rendeltetésének, a lépcső jellegének (fő- vagy melléklépcső), a forgalom nagyságának és a használat módjának.
A lépcsőformák egyenes karú, egy-, két-, három- (vagy több-) karú lépcsők; íves, kör- és csigalépcsők; különleges alakú lépcsők. Közlekedés-biztonsági és műszaki megfontolásokból a legtöbbször nagy és lökésszerű forgalmú épületekben mindig - egyenes karú lépcsőket építenek. Ezeket a lépcsőket világos erőjáték, egyszerű szerkezeti és csomóponti kialakítás jellemzi. A változatos formálású - többnyire íves alaprajzú - különleges lépcsőket az építészeti hatás érdekében (a közlekedési célokból szükséges lépcsőkön felül) építik, pl. hotelek előcsarnokaiba, reprezentatív üzletek galériáihoz.
A lépcső részei és azok méretei A lépcső elemei: az alapelem a fok, magassága és belépési szélessége méreteinek viszonyától függ a lépcső meredeksége, ez határozza meg a lépcső hajlásszögét s ezzel a lépcsőjárás fáradságát; a méretek megállapításához használt összefüggés: 2m+sz=61-64 cm (leggyakrabban 63) cm; a fokok egymásutánja (min. 3, max. 15) adja ki a lépcsőkart; szélességét a várható forgalom alapján határozzák meg (egy főre 60 cm-t számítva); az egyenes karok közepén jelölik ki a járóvonalat; a karszélesség méreteiről tájékoztat a táblázat:
a karok közé iktatott vízszintes szakaszok a pihenők; hosszuk egyenes karú lépcsőknél n 63 cm + sz (sz: a fok belépési szélessége), kétkarú lépcsők közbülső pihenőjénél: a karszélesség + 10 cm, érkező pihenőjénél: a karszélesség + 20 cm; a karok által közbezárt térrész az orsótér, hossza (n+1) sz (n: az egy karban lévő belépések száma); a közbülső pihenő, az orsótér és az érkező pihenő együttesen adja ki a lépcsőház hosszirányú méretét, a szélességi méret a karok és az orsótér szélességének összege; a szerkezeti síkok közötti tiszta méret (űrszelvény) 2 m. Külső lépcsők Az épülettől független kerti és tereplépcsőket a környezet hangulatához igazodóan, természetes anyagokból és formálással, alacsony hajlásszöggel, a csapadékvíz elvezetését megoldva, a talajrámosódást megelőzve építik.
Az épülettel összefüggő előlépcsők kialakítását, szerkezetét az épület jellege és a szintkülönbség határozza meg: egy- és háromfokos változataik gyámolító szerkezete az épülettel együtt dolgozik; a nagyobbakat az épülettől független szerkezetek gyámolítják; beépítése akkor kedvező, ha becsatlakozásuknál az épület szigetelése zavartalanul kialakítható; előregyártott és fűtött változataik a bejárat csapadék (eső-, hó-) védelmére is jó megoldást kínálnak. Az aknalépcsők az épület járdaszint alatti helyiségeinek megközelítését szolgálják; régen szigetelt változatban épültek; szerkezetei ma szigetelés nélkül, fagyálló anyagokból készülnek; alsó, érkező felületén a vizet összegyűjtik és elvezetik;
A lépcsőfok kialakítása A fokok anyag szerinti csoportosítása: Kő (kemény, tömött mészkő, márvány, gránit) műkő (műkő kéreggel készülő beton) fokok: tömb- és ékszelvénnyel (ez utóbbiak befalazott vége szintén tömbszelvényű), az egymásra támaszkodást segítő támhoronnyal, érdesített járófelülettel, a tisztítás szempontjait figyelembe vevő profilozással készítve, (sajátos változat az előregyártott, állítható sz/m arányú fok). Avasbetonlépcsők fokai, melyek burkolata lehet: cementsimítás, helyszíni műkő; kő, előregyártott műkő; kerámialap; fa, stb. A falépcsők fokai ragasztott szelvényekből készülnek. Az acéllépcsők fokainál a csúszásmentességnek kiemelt jelentősége van. Megjegyzés: a pihenők burkolatának és a lépcsőt kísérő lábazatoknak az anyagát a
A lépcsők szerkezeti típusai A csoportosítás anyag és szerkezeti működés szerinti: Kő (műkő) lépcsők: 1. lebegő és 2. gyámolított szerkezettel; Vasbeton lépcsők: 1. monolit és 2. előregyártott változatokban; Falépcsők; Acéllépcsők Kő (műkő) lebegő lépcsők egyik végén befogott, másik végén alá nem támasztott ékszelvényű (s ezzel csökkentett súlyú) fokok sorából áll; a maximális karszélesség: 1,30 m; a lépcsőtartó fal vastagsága: 38 cm; a falba nyúló végnél tömbszelvényű fokok befalazási mértéke: 12 cm, minden 5. foknál 25 cm; a fokok kapcsolata támhornyos, egymásra, s a pihenőre támaszkodnak; a közbülső pihenő: lemez; az érkező pihenő: födémszerű kialakítású; a fokok beszorítására nyílással áttört falaknál ellen-boltöv, nyílásáthidaló gerenda szolgál; építésük megülepedett falakba utólag bevésve, állványról történik.
Kő (műkő) gyámolított lépcsők A változatok : Történelmi szerkezeteknél tömbszelvényű fokokkal, födémszerű pihenőkkel készülnek. A gyámolítás módjai: boltozattal; falakkal; falakkal és az orsótér felől pillérekkel alátámasztott (ún. hattyúnyak) boltövekkel; a XIX. századtól többnyire: acélgerendás gyámolítással Monolit vasbeton lépcsők Készülhetnek: konzolos ( 1,3 m karszélességű) és gyámolított (jellemzően lemezgyámolítású) szerkezettel. A vasbeton lemezlépcsők kialakíthatók: kéttámaszú, egyenes tengelyű, kéttámaszú, egyszer tört, kéttámaszú, kétszer tört szerkezetként
Előregyártott vasbeton lépcsők Változataik méretükkel, s így súlyukkal az épület egyéb szerkezeteihez (s ezzel az alkalmazott emelőgép teljesítményéhez) igazodnak. a kiselemes előregyártott lépcsők a falazott, előregyártott vasbeton gerendás födémet alkalmazó lakóházépítés szerkezetkörébe tartoznak; a középelemesek a faltömbös építésre jellemzőek; a nagyelemesek pedig a házgyári paneles épületek tipikus szerkezetei. A monolit vasbeton lépcső építése (a bonyolult zsaluzás és vasszerelés miatt) nehézkes, az építési folyamatot lassító tevékenység. Manapság ezért monolit vasbeton teherhordó szerkezetes épületeken is előszeretettel alkalmaznak nagyelemes előregyártott lépcsőket. Ez magában rejti a lépcsők kényes problémája, a lépés-hanggátlás megoldási lehetőségét is, a szerkezeti elemek felfekvési helyeinek rugalmas anyagú megtámasztása útján
Falépcsők Két fő csoportjuk: a szerény igényeket kiszolgáló, alárendelt (pl. padlás-) lépcsők, melyek jellemzői: az egyszerű, többnyire pofapallós szerkesztés; a fokok kapcsolata a pallókhoz bevésett, bemetszett vagy rányergelt (a kétoldali tartó palló fogazott felső élére ráfektetett járólapos) kivitelű; a pofapallók szétcsúszását csavarozott vonórudak akadályozzák meg; a pallók végpontjait közvetítő acél szerelvényekkel rögzítik a födémekhez. az igényesebb tereket (pl. családi házak szintjeit) összekapcsoló, belső lépcsők, melyek gyámolítása, alátámasztása meglehetősen nehézkes, alkalmazását a tűzvédelmi követelmények behatárolják (jellemzően azonos bérleményen belüli lépcsők), szép példái az épület-asztalos mesterséget dicsérik.
Acéllépcsők Üzemi épületek, lakó- és középületek üzemi jellegű terei (pl. kazánházak) kiszolgálására valók. Jellemzésük: nagyon racionálisan, általában gerendagyámolítással (pofaelemek közé) szerkesztve, egykarú, vagy csigalépcsőként, merevített peremezésű, csúszásvédelemmel kialakított fellépőkkel építik. Igényes változatai, bennmaradó zsaluzatként kibetonozott acéllemez profilelemekkel - esetenként akár kő fellépőkkel is - modern terek szerkezeteiként fordulnak elő.
Lépcsőszerkesztés A vasbeton lemezgyámolítású lépcsőknél az a megoldás minősül esztétikusnak, amikor a pihenőlemez orsótér felöli szélének az induló és érkező karokat gyámolító lemezekkel való összemetsződése (az alsó síkon) egy egyenesbe esik. Gerendagyámolítás esetén ugyanez érvényes a gerendák alsó síkjára. A pihenő nagy szerkezeti vastagsága esetén, az induló és érkező lemezek alsó síkjainak a pihenő homlokoldalán azonos magasságban kell becsatlakozniuk. E szabály érvényesülésének szerkesztéssel lehet eleget tenni.
A helyszűke miatt húzott fokokkal kialakított lépcsők szerkesztését a biztonságos közlekedés érdekében - szigorú geometriai szabályok kötik
Korlátok A lépcsőkorlát egyszerre biztonsági és dekorációs elem. Az előírások szerint: háromnál több lépcsőfok esetén már korlátot kell építeni; a korlát magassága (h) minimum 80 cm (mellvéd esetén 1,0 m mínusz a szerkezet vastagsága); íves lépcsőknél és 12 m fölötti magasságnál: h 1,10 m; a gyerekek biztonsága érdekében az elemek osztástávolsága max. 12 cm, a járófelület fölött mért hézag 4 cm, és a korlátra nem lehet felmászni > függőleges ha a karszélesség: sz 1,50 m: egy oldali, sz=1,50 2,50 m: kétoldali kapaszkodó kell, sz 2,50 m esetén középen szabadon álló kapaszkodó is szükséges; a fogózó formája, anyaga fogható legyen, s az irányváltásnál ne szűkítse le a teret; a korlát elemei ma kész felülettel, beszerelésre alkalmas állapotban kerülnek ki a helyszínre; rögzítésük célszerűen utólag szerelt, a megkívánt erőhatások felvételére alkalmas kell legyen.