SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u. 22-24. Északi szárny, I. emelet, 40. terem Szekcióvezető: DR. H. FARKAS JULIANNA főiskolai docens 14.00 CARLOS GARCÍA SERRANO, Universidad de Alcalá J. MELCHOR MARTÍN BUENO, Universidad de Alcalá CARMELO GARCÍA PÉREZ, Universidad de Alcalá Análisis de los factores del rendimiento académico. Un estudio con datos de los diplomados en ciencias empresariales de la Universidad de Alcalá (2004-2007)... 166 14.20 GOMBÁS JUDIT, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus A humanisztikus lélektan lehetőségei az oktatásban, a gyógyításban és a gazdasági gondolkodásban... 167 14.40 SZENDERÁK GABRIELLA, BGF KVIFK, főiskolai tanársegéd Lélektan és ökológia... 168 15.00 THUMA ORSOLYA, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus Nyelvi kétértelműségek... 169 15.20 DR. CSAPÓNÉ DR. RISKÓ TÜNDE, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus Regionalitás Magyarországon, különös tekintettel a felsőoktatásra és a munkaerőpiacra... 170 15.40 Kávészünet 164 Folytatás a következő oldalon.
16.00 BENKE ESZTER, BGF KVIFK, főiskolai docens Azért választottam ezt a kurzust, mert az óra időpontjában volt lyuk az órarendemben A Kutatásmódszertan és adatelemzés kurzus tapasztalatai... 171 16.20 JÁRMAI ERZSÉBET, BGF KVIFK, főiskolai docens SZOKÁCS KINGA, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus Egy készségfejlesztést célzó kurzus tapasztalatai a személyes és szociális kompetenciafejlesztés eredményességére vonatkozóan... 172 16.40 SZENTESI IBOLYA, Szolnoki Főiskola, gazdasági szakoktató HORVÁTH MARIANN, Szolnoki Főiskola, gazdasági szakoktató A gyakorlati oktatás alkalmazása kutatási tanulmány a kereskedelmi és marketing szakos hallgatók kabinet programjáról... 173 17.00 SZITNYAINÉ GOTTLIEB ÉVA, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus A prezentációs és íráskészség-fejlesztés tantárgy tanításának pedagógiai tapasztalatai... 174 17.20 BÁNHALMI ÁRPÁD, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd BAKOS VIKTOR, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd PÁKOLICZ ORSOLYA, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd Informatikai eszközök a számonkérésben... 175 17.40 DOBÁK DÓRA, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Vizsgálatok a hagyományos (papíralapú) és digitális tesztelés hatékonyságáról empirikus kutatás... 176 165
ANÁLISIS DE LOS FACTORES DEL RENDIMIENTO ACADÉMICO. UN ESTUDIO CON DATOS DE LOS DIPLOMADOS EN CIENCIAS EMPRESARIALES DE LA UNIVERSIDAD DE ALCALÁ (2004-2007) Carlos García Serrano Universidad de Alcalá J. Melchor Martín Bueno Universidad de Alcalá Carmelo García Pérez Universidad de Alcalá La ponencia pretende exponer los fines, metodología y resultados del trabajo de investigación empírica Análisis de los factores del rendimiento académico. Un estudio con datos de los diplomados en ciencias empresariales de la Universidad de Alcalá (2004-2007). El trabajo, publicado en julio de 2008 y realizado al amparo del Contrato Programa 2007 entre el Rectorado de la Universidad de Alcalá y la Escuela Universitaria de Estudios Empresariales, tenía como objetivo conocer lo que hacen los alumnos mientras están matriculados en la Universidad y vincular esas actividades con el rendimiento académico; en definitiva, acotar los factores que determinan el rendimiento académico de los alumnos. El estudio se realiza en un entorno económico y demográfico caracterizado por un elevado crecimiento y un contexto universitario en el que las tasas de repetición y de abandono son elevadas. Tasas que actúan como un lastre que eleva el coste unitario de los estudiantes universitarios y dificulta las potenciales mejoras cualitativas en este nivel de educación. En este contexto (y en el marco de la adaptación al Espacio Europeo de Educación Superior) se plantean reformas cuyo objetivo fundamental es la mejora de la calidad de la enseñanza. Por todo ello, resulta muy relevante el conocimiento de los factores que condicionan el éxito o el fracaso de los alumnos universitarios, en la medida en que permita identificar algunos elementos sobre los que deben incidir las políticas educativas orientadas a mejorar la eficiencia del sistema educativo. Los resultados del estudio arrojan luz al respecto, puesto que se establecen las relaciones entre la dedicación a los estudios, la participación en el mercado laboral y el rendimiento académico de los estudiantes universitarios, de manera que la combinación de estudios y trabajo en la enseñanza universitaria reglada práctica tan asentada y extendida entre los alumnos de la Escuela y de otras titulaciones genera efectos perversos en todos los estamentos de la comunidad universitaria. Efectos que no son compatibles con las ideas de calidad en la educación, excelencia universitaria, racionalidad en el gasto público y privado y eficiencia en los procesos educativos. 166
A HUMANISZTIKUS LÉLEKTAN LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN, A GYÓGYÍTÁSBAN ÉS A GAZDASÁGI GONDOLKODÁSBAN Gombás Judit Üzleti Szakoktató Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus A 2008. esztendő egyben a reneszánsz éve is. Ebből az alkalomból tekintsük át a humanisztikus lélektan alapvetéseit, valamint gondolkodjunk el azon, hogyan hasznosíthatók számunkra ezek az elvek az élet fontos területein! A humanisztikus lélektan emberközpontú pszichológia. Megszületésekor azt hirdette, hogy az ember létezése nem szorítható a pszichoanalízis és a viselkedéslélektan által felkínált merev keretek közé: az ember több, mint tudattalan ösztönerők játékának kiszolgáltatott lény, vagy több, mint egyszerű kondicionálással programozható robot. Az embert egy ellenállhatatlan erő sodorja át élete eseményein és hajtja a kiteljesedése az önmegvalósítás felé. Akárcsak a földben nyugvó mag, ha eljön az ideje, a növény széttöri a növekedését akadályozó sziklákat és minden igyekezetével felfelé tör a fény felé. Ugyanígy törekszik minden ember a benne rejlő lehetőségek megvalósítására. Az irányzat mélyen hatott a gyerekekkel foglalkozók gondolkodására. Tanárként, szülőként hogyan tudjuk a ránk bízott gyerekek, fiatalok személyiségfejlődését legoptimálisabban segíteni? Hogyan kezeljük a konfliktusainkat? Milyen egy gyermekközpontú iskola? Természetesen az emberi lét legfontosabb problémáiról is van gondolata a humanisztikusoknak: egyesek a létezésünk értelmét keresik, valakik a szeretetben vélik azt megtalálni. Mások egzisztenciális félelmeink feltárásán és enyhítésén fáradoznak. Kutatók próbálják kideríteni, milyen élet vár ránk, ha azt hisszük, az anyagi javak megszerzése és birtoklása boldogít. Az előadásban mindezeket a kérdéseket igyekezzük körüljárni ROGERS, GORDON, FROMM, PERLS, MASLOW, YALOM, HORNEY és KASSER gondolatait idézve. 167
LÉLEKTAN ÉS ÖKOLÓGIA Szenderák Gabriella Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet, főiskolai tanársegéd Milyen szálakon kapcsolódhat egymáshoz ökológia, környezetvédelem és lélektan? A kapcsolat sokkal szervesebb, mint azt általában gondoljuk. Az egyén pszichés problémái nagyon gyakran nem értelmezhetők pusztán lélektani szinten, a tünetek eredetének teljes körű feltárásához be kell vonni a környezettel való harmonikus együttélést, mint szempontot is. Ez a megközelítés ha az ökológia szó nem is hangzik el nem idegen a lélektani gondolkodástól; hivatkozhatunk többek között Angyal András holisztikus szemléletére, vagy távoli elődként akár Lewin mezőelméletére, de minden olyan szemléletre elsősorban a humanisztikus, holisztikus szemléletű pszichológusokra jellemző ez amely az embert, az emberi személyiséget a környezetével folyamatos kölcsönhatásban álló nyitott rendszernek tekinti. A környezet fogalma alatt mást és mást értenek ezek a szerzők; beleértik a tárgyi világot, a többi személyt, stb.; a legtágabb értelmezés az egyén teljes fizikai, lelki, szellemi környezetét érti ez alatt. Ez a megközelítés már megkerülhetetlenül magával von ökológiai kérdéseket is. Ha a lélektan oldaláról nézzük, a fő kérdéseink a következők lesznek: Mi számít élhető környezetnek? Melyek azon a feltételek, amelyek elősegítik az egyén és tágabb csoportja lelki egészségének kialakítását és megőrzését? Mit tehetünk mi, hogy környezetünk olyan legyen, ahol jól tudunk élni? Mi lehet a cél: kilépni a fogyasztói társadalomból, vagy benne maradni, de másképp? 168
NYELVI KÉTÉRTELMŰSÉGEK Thuma Orsolya főiskolai adjunktus Az előadás meghatározza, hogy milyen fajtái (poliszémia és homonómia) és forrásai (reprezentáció és feldolgozás) vannak a nyelvi kétértelműségeknek. Ezt követően röviden, példákkal bemutatjuk, hogy a nyelv milyen szintjein, milyen formában jelentkezhetnek a kétértelműségek (morfológiai, szemantikai, szintaktikai, pragmatikai kétértelműség). Majd kitérünk arra, hogy a nyelvi rendszerünk hogyan tudja feloldani ezeket a kétértelműségeket oly módon, hogy az anyanyelvünkön nagyobb részt nem is tudatosulnak (ez alól kivétel a pragmatikai kétértelműség, például az irónia). Végül bemutatunk néhány friss kísérleti eredményt, amely a kétértelmű tövek és ragok sajátos nyelvi reprezentálódására utal. 169
REGIONALITÁS MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FELSŐOKTATÁSRA ÉS A MUNKAERŐPIACRA Dr. Csapóné dr. Riskó Tünde Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet, főiskolai adjunktus A felsőoktatás hallgatói létszáma 1990/91 óta közel négyszeresére emelkedett Magyarországon, de a folyamatos növekedés után 2004 óta csökkenő tendenciát mutat. Ez legfőképpen demográfiai okokra vezethető vissza, hiszen Magyarország népessége köztudottan folyamatosan csökken, ez megnyilvánul többek között a felsőoktatásba újonnan belépők létszámának csökkenésében is. Az ezer lakosra, illetve a 19-22 éves népességre vetített nappali tagozatos hallgatói létszám arányainak növekedése viszont tükrözi a felsőoktatás iránti növekvő igényt, vagyis a létszám csökkenése mellett valójában arányait tekintve nő a felsőoktatás iránti igény és ezzel párhuzamosan a népesség iskolázottsága javul. A társadalom gondolkodásmódjának változása szintén növeli a képzés iránti igényt. A felvételi rendszer megszűnése is ugrásszerű növekedést eredményezett a felsőoktatás hallgatói létszámában. A munkaerőpiacon a diploma igen felértékelődött, továbbá az a tény, hogy a munkanélküliek között a felsőfokú végzettségűeket találjuk a legkisebb arányban, mind a képzés, továbbképzés mellett szólnak. A magyar népesség iskolázottsága nem marad el az európai uniós átlagtól, sőt az erős középmezőnyben foglal helyet. Magyarországon az aktív népesség több mint 90%-a volt foglalkoztatott 2006- ban, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható (az EU-27 átlaga 92%), de hozzá kell azonban tenni, hogy a népesség csökkenésének eredményeként abszolút értékben viszont csökken a foglalkoztatottak létszáma. A foglalkoztatottak és munkanélküliek létszáma, arányai Magyarország egyes régióiban eltérő képet mutatnak tükrözve az egyes régiók adottságait, lehetőségeit. Összességében azonban elmondható, hogy a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2000 és 2006 között Magyarország valamennyi régiójában javult. Az aktívak 15-74 éves népességen belüli aránya 2006-ban Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon közel 60%-os, az ország másik négy régiójában viszont 50% körüli volt. A foglalkoztatási arány 2006-ban átlagosan 51% volt, a fentiekben említett három régióban ezt meghaladó értékeket, míg az ország másik négy régiójában átlag alatti értékeket találunk. A foglalkoztatási szerkezetben a szolgáltató szféra dominanciája figyelhető meg valamennyi régióban. A munkanélküliek száma régiónként eltérő mértékben emelkedett. A 2000. évi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb növekedést a dél-alföldi, dél- és közép-dunántúli régiókban találjuk. Közép-Magyarország az egyetlen régió, ahol alacsonyabb munkanélküliségi rátát találunk 2006-ban, mint 2000-ben. 170
AZÉRT VÁLASZTOTTAM EZT A KURZUST, MERT AZ ÓRA IDŐPONTJÁBAN VOLT LYUK AZ ÓRARENDEMBEN A KUTATÁSMÓDSZERTAN ÉS ADATELEMZÉS KURZUS TAPASZTALATAI Benke Eszter Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, főiskolai docens Bizonyos életkor alatt és kellő tapasztalatok hiányában nem várható el senkitől, hogy komolyan vegye a Publikálj vagy eltűnsz! (publish or perish) figyelmezetést, amely a tudományos életben a szakmai fejlődés és előrelépés szerves részét képező kutatások szükségességére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor az akkreditációs követelményeknek megfelelően és igazodva a nemzetközi felsőoktatási gyakorlathoz, szükségesnek tűnik diákjainkat ellátni azokkal az ismeretekkel, amelyek magasabb szintű tanulmányaik során alkalmassá teszik őket önálló kutatómunka végzésére. Az előadás röviden összefoglalja a féléves Kutatásmódszertan és adatelemzés kurzus anyagát, bepillantást nyújt az órai és az önállóan végzett projektekbe, valamint összegzi azokat a tapasztalatokat, amelyek segítségével a főiskolai alapképzésben résztvevők is hasznosítani tudják a kurzuson tanultakat. A pozitív tapasztalatok mellett az előadó megosztja kollégáival azokat a tapasztalatait is, amelyek azt mutatják be, hogy miben hibázott a kurzusvezető, mennyiben nem feletek meg egyes diákok az elvárásoknak, és melyek voltak azok a nehézségek, amelyek a főiskolai oktatási rendszerből adódtak. Az előadás kitér továbbá a 2007/2008-as tanévben a főiskolán kipróbálási fázisban levő virtuális tanulási környezet (VLE = virtual learning environment), a CooSpace használatának előnyeire és hátrányaira is. Bemutatjuk, hogy hogyan segíti az oktatómunkát a CooSpace által biztosított virtuális tanterem, melyek az előnyei és a hátrányai a rendszer használatának. Megkérdeztük a diákokat is arról, hogy milyen mértékben tudtak támaszkodni a CooSpace által kínált lehetőségekre, mennyiben találták hasznosnak, és jelentett-e nehézséget a virtuális tanulási környezet használata. 171
EGY KÉSZSÉGFEJLESZTÉST CÉLZÓ KURZUS TAPASZTALATAI A SZEMÉLYES ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS EREDMÉNYESSÉGÉRE VONATKOZÓAN Jármai Erzsébet főiskolai docens Szokács Kinga főiskolai adjunktus A Prezentáció- és íráskészség-fejlesztés c. tantárgy magyar nyelvű tanítása 2006 szeptemberétől indult el főiskolánkon. Szűkebb körben a hallgatói igények, szélesebb körű szükségleteket figyelembe véve a munkaerő-piaci igények hatottak ennek az alapvetően kommunikációs kompetenciára épülő tantárgynak a bevezetésére. Maga a kommunikációs kompetencia is egy komplex készség-együttest magába foglaló kategória, amely nem fejleszthető olyan személyes és szociális kompetenciák megléte nélkül, mint önbizalom, helyes önértékelés, nyitottság, együttműködési készség stb. A nemzeti fejlesztési terv keretében elindított kulcskompetenciákra vonatkozó programfejlesztés 7 kiemelt területének egyike a szövegértés-szövegalkotás, amely kompetencia megléte egyik feltétele a kommunikációs képesség fejlesztésének, s mint ilyen, tantárgyakon átívelő kritérium, tehát a személyiség egészének fejlesztését célozza. A pedagógiai témák hazai palettáján időszerű kérdés a komplex kompetenciafejlesztés a versenyképes tudáselsajátításában. Ennek egyik figyelmeztető jele a PISA felmérések nem túl örvendetes eredménye. Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik, amelyeknek az eredménye egyetlen vizsgált változó (természettudományok, szövegértés, matematika) esetében sem változott (lényegében nem javult) a PISA 2000 óta eltelt 6 év során. A PISA 2006 összefoglaló jelentése így fogalmaz: Magyarország az összképet tekintve ma még a gyengébb eredményt elért országokhoz áll közelebb, hiszen egyik területen sem tudtunk átlag feletti eredményt elérni, sőt matematikából és szövegértésből, igaz nem drámai mértékben, el is maradtunk az átlagtól. Mindezek fényében úgy gondoljuk, hogy a prezentáció- és íráskészségfejlesztéshez hasonló komplex kompetenciák fejlesztését felölelő tantárgyakra nagy szükség van még a felsőoktatásban is, mert lehetőséget kell adnunk diákjainknak, hogy a közoktatásban elmaradt hiányosságaikat minél maradéktalanabbul pótolhassák. 172
A GYAKORLATI OKTATÁS ALKALMAZÁSA KUTATÁSI TANULMÁNY A KERESKEDELMI ÉS MARKETING SZAKOS HALLGATÓK KABINET PROGRAMJÁRÓL Szentesi Ibolya Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Kar gazdasági szakoktató Horváth Mariann Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Kar gazdasági szakoktató A főiskolák életében külön figyelmet érdemel a gyakorlati szakoktatás, melyet minden főiskola különböző módon, és úton, de egy cél érdekében, a hallgatók gyakorlati felkészítésének, és természetesen az előírt oktatási követelményeknek megfelelően szeretnek megoldani. A Szolnoki Főiskolán az elmúlt évek során a hallgatók a háromszor egyhetes szakmai gyakorlatukat különböző kiskereskedelmi egységekben töltötték le. A hallgatói visszajelzések alapján a kiskereskedelmi egységek mindennapos feladatait meglehetősen gyorsan és alaposan megismerték. A 2007-es tanévtől másodéves, nappali tagozatos hallgató számára bevezették a kabinet programot, melynek egy hetes időtartamát a főiskolán külön erre a célra kialakított tanteremben kellett eltölteni, amely kiegészíti az előző évben letöltött egyhetes szakmai gyakorlatot. A program célja, hogy megismerjék egy kereskedelmi vállalkozás alapításának, működésének főbb gyakorlati kérdéseit. Szemináriumi és házi feladatok megoldásával komplex, gyakorlati tudást szerezzenek a jelölt témakörökön belül. A kabinetben folyó oktatás alapvetően interaktív előadásra, az önálló hallgatói munkára és feladatmegoldásra épül. Az oktató rövid feladatismertetés után vezeti rá a hallgatókat a komplex, szakmai megoldásokra. Tapasztalataink szerint a hallgatóknak ez a fajta gyakorlati munka tetszett, ezt azonban alá szerettük volna támasztani írásos dokumentációval, primer kutatással. A primer kutatás célja, a hallgatók véleményének és tapasztalatainak, ötleteinek megismerése a kabinet programba való későbbi megfontolása és beépítése. Az egyhetes gyakorlat végén minden hallgató kitöltött egy kérdőívet, amelyet SPSS program segítségével dolgoztunk fel. A mintába 72 hallgató került, a nemek aránya 30-70% a lányok javára. A feldolgozás során a szakmai gyakorlat hozadékaként olyan számunkra előre nem látható visszajelzések, vélemények merültek fel, amelyek jobban megerősítettek bennünket a kabinetes gyakorlatorientált szakmai képzésben. 173
A PREZENTÁCIÓS ÉS ÍRÁSKÉSZSÉGFEJLESZTÉS TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK PEDAGÓGIAI TAPASZTALATAI Szitnyainé Gottlieb Éva főiskolai adjunktus A prezentációs és íráskészség tantárgy fejlesztése keretében jelentős szerepet kapnak mindazok a technikák, amelyek a közönség előtt való beszéd fejlesztésére szolgálnak. A kurzus hallgatói a nemzetközi szakirodalommal összhangban gyakran számolnak be arról, hogy a nagyobb hallgatóság előtti szóbeli megnyilatkozás során a lámpaláz akadályozza teljesítményüket. A beszédfejlesztő gyakorlatok és lámpaláz leküzdésére szolgáló technikák mellett az elméleti háttér ismertetése, a beszédprodukció jellemzőinek tudatosítása is jelentősen hozzájárulhat a hallgatók beszédkészségének fejlesztéséhez. A vizsgálat elméleti hátteréül a magyar beszédhiba-korpusz alapján végzett kutatások szolgálnak, amelynek során a spontán magyar beszédben előforduló nyelvbotlások és megakadás-jelenségek szisztematikus feldolgozásával a beszédtervezés és kivitelezés során létrejött akaratlan összehangolatlanság jelenségét tárják fel a kutatók. Előadásomban egy olyan vizsgálat eredményeit ismertetem, amelynek során magyar anyanyelvű főiskolai hallgatók spontán beszédében előforduló megakadásjelenségeket és az általuk alkalmazott önkorrekciós technikák típusait és gyakoriságát vetem össze ugyanezen hallgatók begyakorolt szóbeli produkcióban előforduló olyan nyelvbotlásaival, mint a szünettartás, hezitálás, beszédhibák, ismétlés stb. A kiinduló hipotézis szerint a vizsgált anyagban a spontán beszédben előforduló beszédhibák száma megfelel a magyar beszédhiba-korpusz alapján a magyar nyelvű spontán beszédre jellemző előfordulási gyakoriságnak, ezzel szemben a felkészült, és szövegét pontosan megtanuló előadó beszédprodukciójára kevéssé jellemzőek a szókeresések, nyelvtani hibák vagy szünetek, tekintve, hogy a felkészült szónok esetében a beszédtervezés és a beszéd kivitelezése nem párhuzamosan zajlik. A prezentációs és íráskészség tantárgy gyakorlati óráin a hallgatók spontán és betanult beszédének gépi rögzítése a hallgatók számára is lehetővé tette az általuk létrehozott kétféle beszédprodukció közötti különbség megragadását a megakadásjelenségek alakulása szempontjából. A hangfelvételek egyéni megbeszélésének egyik konkrét pedagógiai célkitűzése a modorosságok, szünetkitöltő szavak és hangok leküzdése volt. A másik motiváló tényező valamennyi hallgató esetében a spontán beszédben és a megtanult beszédben előforduló nyelvbotlások számának szignifikánsan kimutatható különbsége volt, amely pozitív megerősítést eredményezett. 174
INFORMATIKAI ESZKÖZÖK A SZÁMONKÉRÉSBEN Bánhalmi Árpád BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Bakos Viktor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Pákolicz Orsolya BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A BGF KKFK Kommunikáció és médiatudomány szakon a 2008/2009. tanév őszi szemeszterében kísérleti jelleggel bevezetünk egy új, számítógépes számonkérési módszert. Célunk, hogy a hallgatók folyamatosan készüljenek, a megfelelő rendben sajátítsák el az egymásra épülő alapismereteket a sikeres vizsga érdekében. A módszer lényege, hogy témakörönként elektronikus formában teszteljük a hallgatók tudását. A teszteket úgy építjük fel, hogy a diákok egészen addig ismételhessék a tesztet, amíg el nem sajátították a témakörbe összes vágó alapfogalmat. Az egyes témakörökhöz tartozó tesztkérdéseket a hallgatók egy kellően nagy adatbázisból kapják, véletlenszerűen. Így igen kicsi a valószínűsége, hogy bárki ugyanazokat a kérdéseket kapja meg. Kidolgoztunk egy módszert, aminek a segítségével optimálisan ösztönözhetjük a hallgatókat, hogy a tananyagot elsajátítsák, illetve a saját tudásukban és tanulási módszerükben lévő hiányosságokat feltárják. 175
VIZSGÁLATOK A HAGYOMÁNYOS (PAPÍRALAPÚ) ÉS DIGITÁLIS TESZTELÉS HATÉKONYSÁGÁRÓL EMPIRIKUS KUTATÁS Dobák Dóra BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus A tudás alapú társadalom előretörésével egyre nagyobb szerepe van az oktatásnak, ezen belül is egyre nagyobb teret nyer az elektronikus oktatási eszközök használata. Nemzetközi viszonylatban ezen a területen a hazai trendekhez hasonlóan az elektronikus oktatási keretrendszerek (LMS) és az elektronikus tananyagok terjednek elsősorban. Mindemellett terjednek az elektronikus vizsgáztatást, illetve tesztelést támogató önálló szoftverek is, mivel az LMS-ek ilyen jellegű funkciói nem túlságosan kidolgozottak. Az információs technikák oktatásba történő bevonása egy új problémát is felszínre hoz: az oktatott nagy tömegek vizsgára való felkészítését és vizsgáztatását. A létszámnövekedésből adódó vizsgáztatási feladatok ellátása jelentősen leterheli az oktatói kart. Amennyiben sikerül olyan alkalmazást készíteni, amelyik biztosan tudja azonosítani a hallgatókat, kiválthatóvá válik a személyes vizsgáztatások egy része és csökkenhet a tanároknak a dolgozatok javítására szánt ideje. Az ELTE tanár szakos hallgatóinak körében akik informatika, földrajz, biológia, környezettan, fizika, matematika, kémia, nyelvszakot végző hallgatók végeztem a vizsgálatom. A mérést a 2007/2008-as tanévben végeztem, az őszi és tavaszi félévben, amikor a hallgatók a Minőségbiztosítás, hatékonyság című tantárgyat tanulták 1-1 féléven keresztül. Ez a tantárgy, mely első- és másodéves hallgatók számára kötelező, kollokviummal zárul. 176