VII. A sav bázis egyensúly zavarainak laboratóriumi vizsgálata VII/1. ELTE Súlyos közlekedési balesetet szenvedett beteg sav bázis paraméterei az első órákban és 1 nappal később ph 7,20 7,05 pco 2 20 Hgmm 55 Hgmm ahco 3 8 mmol/l 13 mmol/l sthco 3 11 mmol/l 11 mmol/l BB 28 mmol/l 28 mmol/l BE 18 mmol/l 18 mmol/l Az utóbbi időpontban disseminált intravasculáris coaguláció is fennáll. Milyen mechanizmus(ok) magyarázhatják a két időpont közötti sav bázis paraméter különbségeket, ill. az egyező értékeket? VII/2. Egy beteg vérnyomása 180/120 Hgmm, tüdeje felett apróhólyagú szörtyzörejek hallhatók. Napi 4 l folyadékot fogyaszt, de az utóbbi napokban a szokásos 3 l helyett csak 1,0 1,5 l vizeletet ürít. szérum kreatinin: 1024 µmol/l; BUN 36 mmol/l; ph 7,28; pco 2 30 Hgmm; ahco 3 14 mmol/l; sthco 3 16 mmol/l; BE 10 mmol/l. Milyen sav bázis zavarról lehet szó? Milyen folyamat okozhatja a fenti sav bázis egyensúly zavart? VII/3. ELTE Respiratorikus acidózisban hogyan változnak a következő paraméterek? kialakuláskor kompenzáció után sthco 3?? ahco 3?? BE?? 2004.12.01. 1/18 VII XIII
VII/4. ELTE Pylorus stenosisos beteg sav bázis státusa a következő: ph: 7,52; pco 2 : 40 Hgmm; ahco 3 : 27 mmol/l; Na + : 140 mmol/l; K + : 2,8 mmol/l; Cl : 80 mmol/l. a) Nevezze meg pontosan a sav bázis zavar típusát! b) Milyen előjelű a BE? c) Mi a valószínű oka annak, hogy a pco 2 csak 40 Hgmm? d) Mennyi a sthco 3 koncentrációja? VII/5. ELTE Ha egy léguti betegségben szenvedő ember sav bázis státusa a következő, mit állíthatunk biztosan a betegség keletkezésének időpontjáról, feltéve, hogy más betegsége nincs. ph: 7,35; pco 2 : 67 Hgmm; BE: 6 mmol/l; ahco 3 : 38 mmo/l; sthco 3 : 28 mmol/l; BB: 54 mmol/l. A beteg Hb tartalmának 48 mmol/l es BB felel meg. VII/6. Ha a BE: 22 mmol/l, akkor felnőtt ember esetén hány gramm NaHCO 3 ot kellene infundálni a hiány azonnali és teljes pótlására? Testsúly: 70 kg, a NaHCO 3 mólsúlya: 84. VII/7. Nevezze meg a sav bázis egyensúly zavar típusát ha a : ph: 7,6; Cl : 60 mmol/l; pco 2 : 40 Hgmm; ahco 3 : 40 mmol/l; BE: 16 mmol/l! 2004.12.01. 2/18 VII XIII
VII/8. ELTE Milyen irányú változásokat kapunk a következő paraméterekben hosszantartó hányás után és miért? szérum Na +? szérum Cl? ph? A kialakult sav bázis státusban a szervezet K + mennyiségének változása rontja, javítja, vagy nem befolyásolja a kompenzációt? VII/9. Értékelje az alábbi sav bázis státust! ph: 7,3; pco 2 : 20 Hgmm; BE: 15 mmo/l. A kompenzáció 95 % os konfidencia határai BE: 15 nél pco 2 : 22 28 Hgmm. VII/10. ELTE Kezeletlen diabéteszes betegnél milyen irányú eltérésre számít a normál értékekhez képest az alábbi paraméterekben? ph?, pco 2?, BE?, ahco 3?, sthco 3? VIII. Só és vízforgalom zavarainak laboratóriumi vizsgálata VIII/1. Ha a normál szérum Na + koncentráció 140 mmol/l és a szérum fehérje koncentráció 70 g/l, akkor mennyi lesz a "normál" szérum Na + koncentráció 120 g/l es fehérje koncentráció esetén, ha elhanyagoljuk a víz és a fehérje fajsúly különbségét? VIII/2. ELTE Hasi műtét után kialakult akut szeptikus veseelégtelenségben a beteg 200 ml (katéteres) vizeletet (Na + : 50 mmol/l) ürít. A hasi drainen keresztül 500 ml folyadékot veszít (Na + : 100 mmol/l), míg a gyomorszondán keresztül 24 óra alatt 3 liter (Na + : 70 mmol/l) folyadék távozott. A beteg hőmérséklete 39 o C. Mennyi folyadékot és mennyi Na + ot kell pótolni a következő 24 órában? 2004.12.01. 3/18 VII XIII
VIII/3. ELTE Elhúzódó kezeletlen hyperglykaemiás kómában hogyan változnak az alábbi laboratóriumi értékek? Szervezet össz K + tartalma; szervezet össz Na + tartalma; szervezet össz H 2 O tartalma. Követi e a szérum K + szint a szervezet össz K + tartalmának változását? VIII/4. Krónikus hypernatraemiás (154 mmol/l) betegnek hány liter folyadékot kellene infundálnunk ahhoz, hogy a szérum Na + 140 mmol/l re csökkenjen, ha a beteg 75 kg os? VIII/5. Dekompenzált szívbeteg szérum Na + szintje 126 mmol/l. Kb. hány liter vizet kell kiürítenie, hogy a szérum Na + a normális 140 mmol/l re emelkedjék? A beteg 70 kg os. VIII/6. ELTE Erős izzadás okozta akut hypernatraemiás hypovolaemiában hogyan változnak az alábbi laboratóriumi értékek? szérum fehérje?, Ht?, Hb? Különbözik e egymástól a három érték változásának mértéke? VIII/7. A beteg szérum K + szintje már egy hete 2,9 mmol/l. A vizelet K + koncentrációja > 20 mmol/l. Ezek az adatok milyen eredetű hypokalaemiára utalnak? 2004.12.01. 4/18 VII XIII
IX. A vesebetegségek laborató riumi vizsgálata IX/1. ELTE Egy lázas torokgyulladás után néhány héttel a beteg ödémás lett. Vérnyomása megemelkedett. Vizelet lelete: mennyiség: 450 ml/nap; fehérje: +++ (3 g/nap); üledék: látóterenként 50 100 vvs, elvétve fvs, vvt cilinderek; kreatinin clearance: 30 ml/perc. Valószínű diagnózis? IX/2. ELTE Kifejezetten ödémás felnőtt beteg labor leletei a következők: szérum összfehérje: 40 g/l; szérum össz koleszterin: 10 mmol/l; vvt süllyedés: 28 mm/óra; vérnyomás: 125/80 Hgmm; vizelet lelet: mennyiség: 1800 ml/nap, fehérje: ++++ (12 g/nap), üledék: 1 2 fvs, elvétve vvt, néhány hyalin cilinder. Mire gondol a leletek alapján? IX/3. ELTE Lázas beteg deréktáji fájdalomra panaszkodik. Vizsgálati eredményei: Vizelet lelet: fehérje: ++, genny: +++, üledék: sok fvs, néhény vvt, hámsejtek, fvs cilinderek, sok baktérium; C k : 100 ml/perc. Valószínű diagnózis? IX/4. Milyen eredetű haematúriát valószínűsítenek az alábbi adatok? A beteg vizeletének üledékében látóterenként 3 5 vvt, elvétve 1 1 fvs látszik. A vörösvértestek nem töredezettek. A proteinuria minimális és a vizelet fehérje ELFO nem mutat szelektivitást. C k : 120 ml/perc. 2004.12.01. 5/18 VII XIII
IX/5. ELTE Korábban egészséges veséjű beteg nagyobb dózisú gentamicint kapott. Ezt követően hirtelen, 3 nap alatt 3 kg ot "hízott". Katéteres vizelete kevés (< 200 ml/nap). Egyéb laboratóriumi leletei: szérum kreatinin: 440 µmol/l; urea nitrogén: 28,5 mmol/l; szérum K + : 6,2 mmol/l. Mivel magyarázza a fenti adatokat? IX/6. Diabéteszes ketoacidózisban szenvedő beteg éhgyomri vércukor értéke 15 mmol/l. A kreatinin clearance 20 ml/perc. A tubuláris funkció megítélésére elvégzett vizsgálatok negatív eredményt adtak. Vizeletében ismételt vizsgálattal sem találtak cukrot. Mi lehet ennek a magyarázata? IX/7. ELTE Ha a beteg labor lelete a következő, akkor mi a valószínű diagnózis? Vizelet: szín: szalmasárga genny: +++ átlátszóság: zavaros vér: + mennyiség: 400 ml jelenlegi, cukor: neg 1600 ml/nap aceton: neg fajsúly: 1022 Ubg: norm. fehérje: halvány op. (50 mg/nap) epefesték: neg üledék: látóterenként 20 30 laphámsejt ( ), 30 40 fvs, 3 4 vvt; Egyéb adatok: a beteg hőmérséklete: 37,2 o C; fvs: 12 G/l; vvt: 4,5 T/l; vvt süllyedés: 2 mm/ó; kreatinin clearance: 120 ml/min; vizelet tenyésztés: bact. coli poz. 2004.12.01. 6/18 VII XIII
X. Az endokrin működés laboratóriumi vizsgálata X/1. ELTE FT 4 és FT 3 : alacsony; TSH szint: alacsony; pajzsmirigy jódfelvétele: 2 ó: 4 %, 6 ó: 7 %, 24 ó: 12 % (csökkent jódfelvétel). Milyen vizsgálatot végezne, hogy eldöntse, milyen eredetű zavarról van szó? X/2. 40 éves nőbeteg diffúzan megnagyobbodott pajzsmiriggyel. Kifejezett exophtalmusz és pretibiális ödéma látható. Pajzsmirigy jódfelvétel: 2 ó: 40 %, 6 ó: 80 % ( ); FT 4 és FT 3 magas. T 3 szuppresszió után a fenti adatokban nincs lényeges változás. A beteg TRAb pozitív. Valószínű diagnózis? X/3. Az iskolaorvos egy 13 éves kislánynál diffúzan megnagyobbodott pajzsmirigyet talál. Egyéb fizikális eltérése, ill. panasza nincs. FT 4 : enyhén csökkent; FT 3 : emelkedett; A pajzsmirigy jódfelvétele: fokozott. Anorganikus jód adása után az FT 4 szint normalizálódik. Mi lehet a zavar lényege? X/4. ELTE TSH szint alacsony. Pajzsmirigy jódfelvéte csökkent. Milyen vizsgálatot vagy vizsgálatokat végezne, hogy eldöntse, milyen eredetű zavarról van szó? X/5. 1 éve Cushing kór miatt operált beteg. Lassult mozgás, bradycardia, hypotensio. TSH szint alacsony. Pajzsmirigy jódfelvétel: 2 ó: 10 %, 6 ó: 19%, 24 ó: 20 % ( ). TSH terhelés után a pajzsmirigy jódfelvétele: 2 ó: 15 %, 6 ó: 25 %, 24 ó: 32 % (normális). Valószínű diagnózis? 2004.12.01. 7/18 VII XIII
X/6. 62 éves nőbeteg gyakori szívdobogás érzés és rendszertelenül jelentkező hasmenés miatt fordult orvoshoz. Pulzusa 120/perc. FT 4 : enyhén csökkent; FT 3 : erősen fokozott; pajzsmirigy jódfelvétel: normális. X/7. Egy 11 hónapos csecsemő hasa előredomborodik, mozgása korához képest elmaradott. A pajzsmirigy jódfelvétele és jódleadása erősen fokozott. Szérum FT 4 és FT 3 csökkent. A szérum MIT és DIT emelkedett, kiválasztásuk a vizelettel fokozott. Milyen jellegű zavarról lehet szó? X/8. ELTE 35 éves nőbeteg szülés után nem tud szoptatni, menstruációja nem indul meg. Kedvetlen, étvágytalan. Arca duzzadt, bőre száraz, haja hullik. EKG n low voltage. FT 4 és FT 3 csökkent. Pajzsmirigy jódfelvétel csökkent. Szérum TSH alacsony, TRH ra nem reagál. Szérum koleszterin szint: 8,6 mmol/l. Primer, szekunder vagy tercier zavarról van szó? X/9. ELTE 2 3 hete fennálló hőemelkedés és hasmenés miatt jelentkezik egy beteg az orvosánál. Pajzsmirigye duzzadt és fájdalmas. széklet tenyésztés: normális. vércukor: 6,6 mmol/l; szérum koleszterin: 3,6 mmol/l; RR: 160/85 Hgmm; pulzus: 120/perc; FT 4 : emelkedett; Valószínű diagnózis? 2004.12.01. 8/18 VII XIII
X/10. Sápadt, sárgás bőrű, töredezett hajú beteg krónikus obstipációról panaszkodik. Kivizsgálása során hypochrom anaemiát, bradycardiát és 7,5 mmol/l koleszterin szintet találtak nála. TSH szintje emelkedett. Primer, szekunder vagy tercier zavarról van szó? X/11. 40 éves nőbeteg tapintható göbbel a bal pajzsmirigy lebenyben. Exopthalmusza nincs. FT 4 : erősen emelkedett; EKG: pitvarfibrilláció. Milyen képet láthatunk valószínűleg a szcintigrafiás felvételen? Változik e a kép TSH illetve T 3 adására? X/12. 35 éves nőbeteg diffúzan megnagyobbodott fájdalmatlan pajzsmiriggyel. FT 4 : alacsony; jódfelvétel: csökkent. anti htpo és TAb szint: növekedett. EKG: low voltage. Valószínű diagnózis? X/13. Szérum Na + emelkedett, K + csökkent. Aldoszteron ürítés: a normális érték kétszerese. Plazma renin aktivitása: csökkent. Hypertensio. X/14. Szérum Na + emelkedett, K + csökkent. Aldoszteron ürítés: a normális érték háromszorosa. Plazma renin aktivitása: fokozott. Hypertensio. X/15. Plazma kortizol szint csökkent. Vizelet 17 ketoszteroid és aldoszteron ürítés szintén csökkent. Plazma ACTH szint magas. 2004.12.01. 9/18 VII XIII
X/16. ELTE Plazma kortizol éjjel: 140 nmol/l ( ), reggel: 170 nmol/l ( ). Vizelet 17 ketoszteroid ürítés: csökkent. Plazma ACTH szint: alacsony. Metopiron adás után a fenti adatok gyakorlatilag változatlanok. X/17. 40 éves nőbeteg. Testsúly: 47 kg, magasság: 160 cm. Szérum Na + : 132 mmol/l, K + : 8 mmol/l. 17 ketoszteroid ürítés: csökkent. Plazma ACTH szint igen magas. A beteg hypoglykaemiára hajlamos. X/18. ELTE 50 éves nőbeteg. Testsúly: 90 kg, magasság: 163 cm. RR: 160/90 Hgmm, szérum Na + : 160 mmol/l, K + : 3 mmol/l. 17 OH kortikoszteroid ürítés: erősen emelkedett. Vérglükóz: 7,7 mmol/l. X/19. Egy 45 éves férfibeteg gyengeségről, fáradékonyságról és libidó csökkenésről panaszkodik. Az utóbbi időben lefogyott. A plazma ACTH és TSH szintje alacsony. Milyen betegségre gondol és milyen vizsgálatokat végeztetne el? X/20. RR: 175/95 Hgmm; éhgyomri vércukor szint: 7,8 mmol/l; ogtt: diabetoid terhelési görbe. Plazma kortizol szint reggel: 780 nmol/l ( ); plazma kortizol szint este: 730 nmol/l ( ); 2 mg/nap dexamethasonra nem csökken a szteroid ürítés, 8 mg/nap dexamethason hatására csökken. Mi a valószínű diagnózis? A feltehető kórkép melyik formájáról van szó? X/21. Holdvilág arc, centrális elhízás. Plazma kortizol szint magas, nincs napszaki ritmus. Szuppresszió még nagy adag dexamethasonnal sem érhető el. Plazma ACTH szint alacsony. 2004.12.01. 10/18 VII XIII
X/22. Hypertensió, osteoporosis. Plazma kortizol szint reggel: 870 nmol/l; plazma kortizol szint este: 810 nmol/l. A fokozott plazma kortizolszint még nagy adag dexamethason adása után sem csökken. Plazma ACTH szint: magas. Mi a valószínű diagnózis? A feltehető kórkép melyik formájáról van szó? X/23. Lesoványodott beteg. Izomgyengeség. Szérum Na + : csökkent, K + : emelkedett. Hypotensio. Plazma ACTH szint: emelkedett. 17 ketoszteroid ürítés: igen alacsony. X/24. Lesoványodott férfibeteg. A herék atrophiásak. Plazma kortizol szint: 56 nmol/l. Szérum Na + : 141 mmol/l; K + : 3,9 mmol/l. Össz T 4 : alacsony. 17 ketoszteroid ürítés: alacsony, metopironra változás nincs. X/25. 42 éves nőbeteg. Plazma kortizolszint alacsony, nincs napszaki ritmus. 17 ketoszteroid ürítés: csökkent. Aldoszteron ürítés: normális. Plazma ACTH szint: alacsony, CRF, ill. metopiron adása után sem változik. X/26. 38 éves nőbeteg. Plazma kortizol szint reggel: 950 nmol/l ( ). Plazma kortizol szint este: 1000 nmol/l ( ). ACTH adás után: 1100 nmol/l ( ). 17 ketoszteroid ürítés: emelkedett, ACTH adás után tovább emelkedik. Plazma nyugalmi ACTH szint: alacsony. X/27. 47 éves nőbeteg. Plazma kortizol szint reggel: 760 nmol/l ( ); plazma kortizol szint este: 720 nmol/l ( ), ACTH adása után: 1900 nmol/l. Plazma nyugalmi ACTH szint magas. 2004.12.01. 11/18 VII XIII
X/28. 42 éves férfi. Plazma prolaktin (PL) és kortizol szint: csökkent. 17 KS ürítés: alacsony. TRH terhelésre a plazma PL szint nem nő. HCG terhelésre a 17 KS ürítés fokozódik. Feltételezhető diagnózis? X/29. 36 éves nő. Szérum FSH és LH normális, PL alacsony. TRH terhelésre a plazma TSH szint emelkedik, de a PL nem változik. Feltételezhető diagnózis? X/30. 19 éves fiú. Plazma tesztoszteron szint alacsony, FSH és LH szint magas. 17 KS ürítés csökkent. HCG stimuláció után sem a plazma tesztoszteron szint, sem pedig a 17 KS ürítés nem nő. Feltételezhető diagnózis? X/31. 29 éves nő. Plazma FSH és LH szint alacsony. PL magas. Ösztrogén ürítés csökkent. A betegnél 3 egymást követő napon LH RH terhelést végeztek. Ebből az első kettő negatív volt, a harmadik alkalommal azonban a plazma LH és FSH szint a szokásos növekedést mutatta. Feltételezhető diagnózis? X/32. 24 éves férfi. Plazma tesztoszteron jelentősen emelkedett, FSH és LH alig mérhető. Az androgén hormonok ürítése fokozott. Fizikális vizsgálat során a jobb herét megnagyobbodottnak találták. Feltételezhető diagnózis? X/33. ELTE 36 éves férfi. Plazma tesztoszteron, LH és FSH szint alacsony. 17 KS ürítés csökkent. HCG terhelésre a plazma tesztoszteron szint és a 17 KS ürítés fokozódik, a plazma LH és FSH szintje viszont többször megismételt LH RH terhelés után sem nő. Feltételezhető diagnózis? 2004.12.01. 12/18 VII XIII
X/34. 37 éves nőnek a harmadik szülése után a tejelválasztása nem indul meg. A beteg rohamosan fogy és amenorrhoea alakult ki nála. A hypophysis elülső lebeny hormonok szintje a plazmában nem mérhető. TRH terhelésre sem a TSH, sem a PL nem emelkedik a plazmában. Feltételezhető diagnózis? X/35. 44 éves férfi. Galactorrhoea. A plazma PL szint igen magas, LH és FSH szint csökkent. Plazma tesztoszteron és vizelet 17 KS alcsony. TRH vagy chlorpromazin terhelésre a PL szint csak minimális mértékben növekszik. Feltételezhető diagnózis? X/36. ELTE 36 éves beteg. 7 napja fennálló erős szomjuságról panaszkodik. Naponta kb. 5 6 l vizet iszik, különösen jéghideg vizet kíván. Vizelet mennyisége: 6 l/24 ó, fajsúlya: 1004. Sóterhelés után az összegyűjtött vizelet mennyisége 4 l, egyik frakció fajsúlya sem haladja meg az 1005 t. Milyen betegségre gondol, és milyen vizsgálatot végezne el a pontos diagnózis felállításához? X/37. 50 éves nőbeteg gyakori nagy mennyiségű vizelésről panaszkodik. Napi folyadékfogyasztása 6 8 l. Szérum Na + : 138 mmol/l. Napi vizeletmennyisége: 8 l, fajsúlya: 1004. Sóterhelés hatására a vizelet mennyisége csökken, a fajsúlya nő. X/38. Virilizáció. Plazma kortizol szint: alacsony. ACTH: magas. 17 ketoszteroid ürítés: emelkedett. 17 OH kortikoszteroid ürítés: csökkent. Glükokortikoid terápia után a klinikai tünetek javultak és a 17 ketoszteroid ürítés csökkent. X/39. ELTE Virilizáció, hypertensio. Plazma kortizol szint: alacsony. Plazma DOC és ACTH: magas. 17 ketoszteroid ürítés: magas. Feltételezhető kórkép? 2004.12.01. 13/18 VII XIII
XI. A kalcium és foszfátforgalom laboratóriumi vizsgálata XI/1. Csontfájdalmakról panaszkodó beteg: szérum össz kalcium értéke: 2,8 mmol/l; szérum foszfát értéke: 0,4 mmol/l; TRP %: alacsony; ALP: enyhén emelkedett. Feltehetően milyen típusú osteopathiaban szenved a beteg? Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal tudná diagnózisát megerősíteni? XI/2. ELTE Kétoldali ovariectomia után menopauzában lévő 40 éves nőbeteg deréktáji fájdalomról panaszkodik. A háti és ágyéki csigolyáin calcipeniás osteopathia mutatható ki. ODM vizsgálati eredménye pozitív. szérum kalcium értéke: 2,4 mmol/l; szérum foszfor: 1,1 mmol/l; vizelet kalcium: 200 mg/nap érték alatt, fiziológiás; szérum alkalikus foszfatáz: normális. Feltételezhetően milyen típusú calcipeniás osteopathiában szenved a beteg? Milyen laboratóriumi vizsgálatokat végeztetne még diagnózisa megerősítésére? XI/3. Fiatal nőbeteg csontjainak diffúz nyomásérzékenységéről panaszkodik. A beteg bordáiról készült rtg felvételen szalagszerű dekalcifikációs zónák látszódnak. Laboreredményei: szérum kalcium értéke: normális; szérum foszfát szintje: 0,4 mmol/l, ALP: 410 U/l. Feltehetően milyen típusú calcipeniás osteopathiában szenved a beteg? Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal tudná diagnózisát megerősíteni? 2004.12.01. 14/18 VII XIII
XI/4. Kétoldali recidiváló kalcium oxalát vesekőbetegségben szenvedő beteg szérum kalcium és foszfát értéke normális. Átlagos vegyes étrend mellett hypercalciuriás. Hypercalciuriájának szekunder eredete kizárható. A beteg fokozott kálciumürítése 200 mg/nap kalcium bevitele mellett is fennmarad. Feltehetőleg milyen típusú hypercalciuriáról van szó? XI/5. 31 éves férfi betegnek 24 órával ezelőtt erős, a jobb oldali lágyékába sugárzó fájdalma volt. Nyolc órával később kisméretű követ ürített a vizeletével. Jelenleg urológiai osztályon fekszik. Vizelet üledékében számos nem specifikált alakú kristály, továbbá vörösvértest van. Vizelet ph ja 6 os. Hasi ultrahang vizsgálattal a bal vesemedence területén echodenz képlet látszik. A részletes anamnézis alapján bizonyosra tehető, hogy a beteg veseköves panaszai régi keletűek. A betegnél elvégzett ismételt vizsgálatokkal az alábbi laboreredmények születtek: szérum kreatinin: 71 µmol/l; szérum Na + : 141 mmol/l; szérum K + : 4,3 mmol/l; szérum Cl : 106 mmol/l; HCO 3 : 23 mmol/l; szérum kalcium: 2,64 mmol/l; szérum foszfát: 0,8 mmol/l ( ); C k : 127 ml/perc; kalcium ürítés: 332 mg/24 óra ( ); húgysav ürítés: 820 mg/ óra ( ). Kérdések: 1. Ismertesse differenciál diagnosztikai gondolatmenetét a beteg vesekövességének kialakulásával kapcsolatban! 2. Milyen kiegészítő vizsgálatokat végeztetne diagnózisának megerősítésére? 2004.12.01. 15/18 VII XIII
XII. Az ízületi folyadék laboratóriumi vizsgálata XII/1. Egy középkorú férfibeteg lábfájdalomról panaszkodik. Jobb lábán az öregujj alapizülete duzzadt, felette bőrpír látható. Az izületi folyadék szalmasárga, áttetsző, sejtszáma magas (63 G/l), a PMNL aránya emelkedett (60 %). Polarizácós mikroszkóppal tű alakú, negatívan kettősen törő kristály mutatható ki benne. A szérum húgysav emelkedett (570 mmol/l), az ürített húgysav mennyisége alacsony (1,5 mmol/24 óra). Mi a valószinű kórisme? XII/2. Egy fiatal nőbeteg térdizületi duzzanat, fájdalom, gyengeség és láz miatt kerül kivizsgálásra. Jobb térdizületében szabad folyadék tapintható, az izület feletti bőr meleg, piros. A punkció során nyert izületi folyadék zavaros, piszkosszürke, a mucin próba pozitív. A sejtszáma magas (150 G/l), a PMNL aránya emelkedett (80 %). Milyen vizsgálatokat végezne még el a kórisme felállításához? XII/3. 2 éves kisfiú térdizülete fájdalmas, duzzadt. Kórelőzményében komoly sérülés nem szerepel. A bal térdizületében szabad folyadék tapintható, az izület csapolása során véres folyadék ürül. Az elvégzett röntgen és ultrahang vizsgálattal sem csont, sem porcsérülés nem mutatható ki, szerkezeti elváltozás nem látható. A beteg vérképe, vérzési ideje normális; alvadási ideje és az apti megnyúlt. Milyen kórképre gondol? 2004.12.01. 16/18 VII XIII
XIII. Kérdések az Anaemia vizsgálata c. gyakorlat anyagábó l XIII/1. ELTE Középkorú nőbeteg nagyfokú fáradékonyságról, gyakori szívdobogásérzésről panaszkodik. Anamnézisében három szülés és menorrhagia szerepel. Fizikális vizsgálatakor sápadt bőrszín, enyhe tachycardia tapasztalható. Laboratóriumi eredményei a következők: RBC: 3,6 T/l MCV: 75 fl RDW: emelkedett szérum Fe: 10 mmol/l TVK: 80 mmol/l szérum ferritin: 5 mg/l ( ) transzferrin szaturáció: 15% ( ) Milyen kórképre gondol? Milyen eltérés várható az MCH ban, az MCHC ben és az abszolút retikulocytaszámban? Milyen jellegzetes eltérések várhatók a beteg perifériás kenetében? XIII/2. 60 éves férfibeteg évek óta krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenved. Gyenge, sápadt, fáradékony. Laborleletei a következők: RBC: 4,0 T/l szérum Fe: 11,5 mmol/l TVK: 40 mmol/l szérum ferritin 260 mg/l ( ) MCV: 85 fl MCHC: 32 g/dl Perifériás kenetében a vörösvértest alakokon számottevő eltérés nem látható. Mivel magyarázható a laborkép? 2004.12.01. 17/18 VII XIII
XIII/3. 40 éves férfibeteg anamnézisében 5 éve Crohn betegség miatti ileumresectio szerepelt. Kivizsgálásakor a következőket találták: RBC: 3,9 T/l szérum Fe: 36 mmol/l MCV: 110 fl MCHC: 36 g/l LDH: 250 U/l szérum bilirubin: 20 mmol/l Perifériás kenetében nagyfokú aniso és poikilocytosis, hypersegmentált granulocyták láthatók. Milyen másodlagos betegségre gondol? Milyen vizsgálatokkal erősítené meg a diagnózist? XIII/4. A vizsgált férfibeteg perifériás kenetében poikilocytosis, tüskeszerű nyúlványokkal rendelkező vörösvértestek láthatók. Leletei a következők: RBC: 3,5 T/l szérum kreatinin: 200 mmol/l szérum karbamid: 15 mmol/l szérum Fe: 20 mmol/l szérum eritropoetin: csökkent Mivel magyarázza az eltéréseket? XIII/5. ELTE Krónikus alkoholfogyasztó beteg perifériás kenetében céltáblasejteket és stomatocytákat láthatunk. Egyéb leletei a következők: szérum Fe: 12 mmol/l Htk: 0,35 l/l MCV: 80 fl RBC: 3,8 T/l ASAT: 80 U/l ALAT: 60 U/l szérum albumin: 30 g/l Mi lehet a fenti eltérések magyarázata? 2004.12.01. 18/18 VII XIII