A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu
A zavarok a periférián törtek ki Izland, Magyarország, Lettország, Irország, Görögország, Portugália, Románia, Ukrajna, Belarus...
A kormányok most azt ígérik, helyrehozzák, amit a magángazdaság elrontott 2007-2008-as pénzügyi krízis: az államok által elégtelenül szabályozott pénzügyi rendszer hirtelen befékez 2008-2009: a recessziós veszély gyógyítása állami költekezéssel 2010-2012 (?): az államadósság gyógyítása pénzügyi stabilizálással (megszorítással)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2010 (1999=100) 170 160 150 140 130 120 110 100 90 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia
A magyar gazdaság növekedési teljesítménye gyenge a válságig, leállt az EU átlaghoz való felzárkózás GDP/fő, PPS 0,8 0,6 0,4 0,2 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Csehország Esztország Lettország Litvánia Magyarország Lengyelország Szlovénia Szlovákia
Jött a válság: a legnagyobbat Magyarország esett
Nem ok nélkül minket talált meg a válság 2008-ban
Egy ideje már csak az exporttöbblet hajtja a gazdaságot
Túlméretezett állam távol versenytársainktól Kiadások a GDP százalékában 55 50 45 40 35 30 25 Magyarország Ausztria Szlovénia Lengyelország Csehország Románia Bulgária Szlovákia
A kormányzati fejlesztési célok általánosak Az Új Széchenyi Terv meghirdetett kitörési pontjai : vállalkozásfejlesztés, egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, tudomány-innováció, foglalkoztatás és közlekedés
Az európai környezetből mi következik ránk nézve? Az EU 27 már rég nem egyetlen gazdasági térség: magés perem-országokból áll A pénzügyi válság tanulságai: nem a jó pénz (EUR) az oka a bajnak a csőd szélén álló országoknak, hanem az utóbbiaktól van baja az eurónak A jövő nem U, nem V, nem W, hanem www Alkalmazkodás, rugalmasság, minőség
Az üzleti környezet értékelése, Világbank, 2011
51-ik helyünk komponensei: az állammal van a baj
2011: SZJÁ-csökkentés okkal Munkajövedelmek adóztatása az EU-ban
2012: ÁFA-emelés. De már 2009-ben is élen álltunk a fogyasztás adóztatásában
A külső mérleg javul MNB Inflációs jelentés
A legsúlyosabb teher nem az államadósság, hanem a rossz társadalmi közérzet
Pesszimistább lett a magyar Medián-felmérés
A szabad kormányzati cselekvés ablakja csukódik belföldön 2012-re
2005.01. 2005.04. 2005.07. 2005.10. 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10. 2010.01. 2010.04. 2010.07. 2010.10. 2011.01. 2011.04. 2011.07. 2011.10. 10 Romló üzleti kilátások GKI-Erste bizalmi index 0-10 -20-30 -40-50 -60-70 -80 Üzleti bizalmi index Fogyasztói bizalmi index GKI-Erste konjunktúraindex
Következtetések a hazai vállalkozások számára Árfolyamingadozás várható Növekvő pénzügyi és állami kockázatok Vásárlóerő-stagnálás egy ideig Hitelkamatok nem lesznek olcsóbbak, megnő az önfinanszírozás szerepe
Még a multikulturális sokk előtt van térségünk
Következtetések a családok számára Az állami egyensúlyteremtés valamennyi eszköze fájdalmas a háztartásokra nézve A takarékosság, öngondoskodás, a humán tőke akkumulálása lehet a nyertes egyéni (és társadalmi) stratégia Konfliktusok és krízisek korában a konfliktus-megoldás és az alkalmazkodó-képesség felértékelődik Együttműködési képesség jelentősége nő ( kooperatív játékok ) Mobilitás szerepe szintén nő (térségi, szakma-közi)
Következtetések a társadalompolitika, gazdaságpolitika számára A mag-régiók teret vesztenek, de Európa (is) fejlődik: válságokon és vitákon keresztül. A magyar geopolitikai helyzet nem tetszés szerinti választás kérdése Kína, Oroszország és más dinamikus országok lehetnek partnerek, de nem nyújtanak adaptálható mintát A társadalmi szerkezet súlyos gondjai mind hosszú távúak: demográfia, értékrend, területi aránytalanság, roma-kérdés, eladósodottság (azaz: megtakarítás-hiány) A sokat ígérő (populista), a mindent jobban tudó (paternalista) és a mindenre szabályt alkotó (aktivista) állam csak ront az összes társadalmi gondon.