A Dobai külfejtk lfejtéses szénb nbánya nya története és s rekultiváci ciója Készítette: Sebestyén Éva Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyhoz 1
Prezentációm célja : rövid betekintést nyújtani egy külszíni szénfejtés sorsába. Egy konkrét példán szemléltetni a rekultiváció menetét a teljesség igénye nélkül. Olyan terepet választottam, melyet személyesen is bejárhattam, ezzel nagyobb hitelt adva munkámnak. A térképeket és adatokat a Vértes Erımő Zrt. bocsátotta rendelkezésemre. 2
A tágabb t környezet k bemutatása Elhelyezés s a térkt rképen Vértes a Csákv kvár- Zámolyi- medencébıl l aránylag kiemelkedı, majd a Tatabánya nya- Pusztavámi mi-medence medence felé lankákkal kkal esı, haránt nt-és s keresztvölgyekkel szaggatott fennsík. Átlagos magassága 250-400 m. Északi- Vértes terület letére esik. A következk vetkezı dián n a terület domborzati térkt rkép p láthatl tható. 3
A terület domborzati térképe 4
Ásványkincsek A földtf ldtörténet Jura korszakából, majd ezt követk vetıen en a Kréta korból visszamaradt emlékekb kekbıl l következtethetk vetkeztethetı,, hogy a hegységet get az évek tízmillióin in keresztül l tenger borította. A Kréta kor végén v n kialakul a Vértes V fontos érce, a bauxit. A tájat t késıbb k ismét t elborító Pontusi- tenger üledékei a bauxitréteget teget betemették és s megóvt vták. Ennek következtk vetkeztében maradhatott meg a bauxit roppant készletek szlete. A földmozgf ldmozgások következtk vetkeztében a hegység g egy részr szét újból l elönt ntı Pontusi- tenger maga alá temette és üledékével betakarta az itt tenyész szı trópusi erdıket. Ezekbıl l képzk pzıdött a barna kıszk szén,, amely helyenként nt 25 m rétegösszletet alkot. Nem túl t l nagy mélysm lységben megjelenı,, erısen töredezett, t eocén n korú széntelep találhat lható a területen. 5
Növényvilág A terület a magyar flóratartom ratartomány (Pannonicum( Pannonicum) ) Dunánt ntúli- középhegység g flóravid ravidékébe (Bakonyicum( Bakonyicum) ) Bakony- Vértes flóraj rajárásába (Vesprimense( Vesprimense) ) tartozik. İshonos fenyıfaj faj nincs. Az erdeifenyı,, a feketefenyı egyaránt nt-de más m s fenyıfajok fajok is- kizárólag ültetettek. Majdnem minden hazai lombfaj megtalálhat lható. Fiatal cseres, mögötte erdei fenyves, a bányanyitás elıtt, 1990. 6
A bányaterb nyaterület földrajzi, f topgráfiai jellemzése Vértes hegység g Ny-i i elıter terében fekszik. Az eocén n széntelepek kitermelését t végzv gzı bányaüzemek közül k l a Dobai külfejtés Oroszlányt nytól l D-re, D mintegy 5 km-re volt találhat lható. A Dobai külfejtk lfejtés s a Vértes V Erımő ZRt.. Egyetlen külfejtk lfejtési mővelm veléssel termelı üzeme volt. 7
A külfejtk lfejtés s megkezdésének körülmk lményei A külfejtk lfejtést Ny-on és s D-NyD Ny- on régi r külfejtk lfejtésekkel lemővelt területek határolj rolják. Az É-i i részen r a kutató fúrások megnövekedett települési mélysm lységet regisztráltak, s ez megszabta a külfejtk lfejtéssel törtt rténı kitermelés s határát. t. D- en a területet lepusztulás s határolta. 253 m 2 963 kt szénvagyon 1991- ben elkész szül l a nyitóárok A bányanyitás pillanatai 8
A külfejtk lfejtés s megkezdése A termelés s 1991 augusztusában kezdıdött. 2000. január r 1-ig 1 1.100 kt szén n került kitermelésre, s ez 11,5 millió m 3 anyagmozgatással párosult. p Az elhúzódó bányatelek nyújtott alakja lehetıvé tette a haladó folyamatos bányb nyászatot. Idıvel bekövetkezett a telep elvékonyod konyodása, minıség g romlása, és s tektonikai zavarok is szerepet játszottak j a külfejtk lfejtés felhagyásának szüks kségességében. 9
Képek a bányanyitb nyanyitás s pillanataiból Az észak- keleti sarok A záróterület a déli szegélyrıl nézve 10
A bánya b jelentısége Nagysága, ga, termelési volumene messze elmaradt a még m g mőködı-m Márkus- hegyi ill. MányiM nyi- mélymőveléső aknától. Jelentıségét t a mélymm lymőveléső bányák k termelési ingadozásának nak kiegyenlítésében betölt ltött tt szerepe adta. A bánya b egy puffer szerepet töltt ltött tt be a megnövekedett szezonális igények, ill. a mélybm lybányák k termelés-elmarad elmaradásának pótlp tlására, mind mennyiségi, mind minıségi vonatkozásokban. A külfejtk lfejtést elsısorban sorban az erımővi szénig nigény ny kielégítésére léptették termelésbe, de az elmúlt lt 10 év jelentıs s mennyiségő ún. lakossági szén n is került az elıkész szítıbe. A barnakısz szén, főtıértf rtéke 6700-15000 kj/kg. 11
A kitermelésben érintett földrajzi f szelvények adatai 12
Szénvagyon változv ltozások a külfejtıben 13
A talaj fémtartalma A talaj Aluminium Vas Mangán Kén Nátrium tartalma nagy 14
A külfejtk lfejtés átlagos szelvénye Látható, hogy az átlagosan 0,5 m vastag barnaszén kincs nem túl mélyen volt található. 15
A külfejtk lfejtés s felhagyása 1. 2000. szeptember 25-én n fejezıdött be a termelés Bányafelhagyási munkákat kat végeztv gezték k el a bányagb nyagödör r alján. A szenes felületekre letekre agyagos takarás s került. Elkezdıdött a bányagb nyagödör r aljának elsimítása. sa. A vízemelv zemelés s leáll llítása után n kiszerelésre sre került a vízmentesv zmentesítı rendszer: szivattyúk, csövek és s kábelek. k A bányagb nyagödör r legmélyebb lyebb pontján n lévıl zsompot agyagos meddıvel feltölt ltötték. 2001. év v elején n megtört rtént a telephely felszámol molása is. 16
A külfejtk lfejtés s felhagyása 2. Az épületeket és s a haszonanyagokat más m s telephelyre száll llították. A kiépített villamos- energia, hírkh rközlı és s ivóvíz z hálózatokat h visszaszerelték. A bányavb nyavállalkozó a Tisztás s MérnM rnöki Iroda KFt- vel szerzıdést st kötött k tt a bányabezárás s várhatv rható környezeti hatásainak felmérésére re irányul nyuló, elızetes környezeti k hatástanulm stanulmány ny elkész szítésére. Ezzel párhuzamosan p megtette a szüks kséges bejelentéseket ill. megkérte az állásfoglalásokat sokat az illetékes szakhallgatóságokt goktól. A munkálatok kezdete 17
A terület rehabilitáci ciója és s rekultiváci ciója Rehabilitáci ció jelenthet 1. tájrehabilitt jrehabilitációt: nagyobb összefüggı területek eredeti állapotának megırz rzésérere és/vagy visszaáll llítására irányul nyuló tevékenys kenységet, és 2. területrehabilitációt: bármilyen okból tönkrement (földcsuszamlás, erózi zió, áradás, tőzvész, helytelen mezıgazd gazdálkodás, ipari, bányászati használat lat, globális lis és helyi környezeti ártalmak pl. baleset, toxikus anyag kibocsátás, hulladéklerak lerakás, stb.) terület eredeti állapotának visszaáll llítása vagy,, ha ez nem lehetséges ges, akkor az irreverzibilis változásokat,, a nagyobb környezeti kockázat zatot jelentı állapotot elfogadó új funkció, új területhaszn lethasználatlat kialakítása (MOKKA lexikon, http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php) Rekultiváci A jogi szabályozás legfıbb pontjai ció alatt az emberi beavatkozás s miatt elpusztult természeti környezet, különösen növényzet, n nyzet, tudatos helyreáll llítását értjük, talajjavítással, ültetéssel, stb Az 1993. évi XLVIII. TörvT rvény a bányb nyászatról, egységes ges szerkezetben a végrehajtv grehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) A Kormány rendeletben megfogalmazottak szerint: Tájrendezés a bányb nyászati tevékenys kenységgel érintett területnek újrahasznosításra sra alkalmassá tétele tele (bány nyászati rekultiváci ció) ) vagy a természeti környezetbe k illı kialakítása. 18