BELGRÁD rövidített. Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva

BELGRÁD rövidített Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( ÉS PÁR KAPURÓL) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Világvárosok BME Urbanisztika Tanszék Budapest, 2011. november 3.

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( ÉS PÁR KAPURÓL) Nyugat-Balkán Balkán földrajz Szerbia közigazgatás Szerb történelem Térszerkezet és gazdaság Közlekedés Belgrád waterfront Képek kapuk

A Balkán és környezete Mettőlmeddig Balkán? Van-e kapuja?

Szerbia hegy- és vízrajzi térképe http://www.stockmapagency.com/phy sical_map_serbia_c-serb-2007- Phys.php http://www.worldmapsinfo.com/mapof-serbia-europe.html

Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői Forrás: Nagy Imre Radmila Miletiú Marina Todorovic (2009) Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői. Tér és Társadalom 23. évf. 3. szám, pp. 173-184. Szerbia 2007-es statisztikai adatai alapján, a Koszovó nélküli országra Szerbia 2007 Magyarország 2011 Népesség Terület Közigazgatás Főváros Vajdaság 7 498 001 9 965 000 77 474 km 2 93 030 km 2 4718 település 165 község 3154 település 1 700 000 1 182 000 WIKI 1 733 685 2 031 992 lakos, 467 település, 45 község

Szerbia térszerkezete Egyben a 2007-12 időszakra készült területfejlesztési terv javasolt NUTs-2 területi beosztása: Belgrád, Vajdaság, Közép-Szerbia, (Kelet- Nyugat- Központi- Déli-) Koszovo. http://geology.com/world/serbiasatellite-image.shtml

Szerbia a történelemben 1/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkánháborúig* http://www.publikon.hu/application/essay/106_1.pdf * Készült az OTKA TS 040695 számú kutatási program és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében. A délszláv törzsek beköltözése a Balkán-félszigetre a Kr. u. 6-7. században indult meg. A bizánci, magyar, bolgár és horvát érdekszféra határán, széttagolt domborzatú tájon élő szerb törzsek összefogása és egységes állammá szervezése csak a 12. század végére sikerült. 1217 királyság lesz az államforma 1219 függetlenné válik a szerb ortodox egyház. A királyság fénykora Dusán cár (1331 1355) idejére esik. A birodalom határai a Dunától Thesszáliáig és az Adriától az Égei-tengerig húzódtak. Az állam politikai-kulturális központja a mai Koszovó területére esett. 1371 oszmán törökök elfoglalják Thrákiát és Macedóniát. 1389 rigómezei (Kosovo polje) csata után Szerbia török vazallussá válik. 1459 Szerbia végleg betagozódik az Oszmán birodalomba. 15. század közepéig, a mai Jugoszlávia területén az egyes etnikumok még viszonylag jól elkülönültek egymástól.

Belgrád kapujában

Európa kapujában

Szerbia a történelemben 2/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig A török hódoltság évszázadai alatt a korábbi etnikai térszerkezet gyökeres átalakulása, a népesség kicserélődése, nagyarányú kényszermigráció ment végbe, kialakítva a mai etnikai-vallási térszerkezet alapvonásait. A szerb etnikum súlypontja északra tolódott. Koszovóból kivándoroltak, helyükre albánok érkeztek. Észak felé, az elnéptelenedett határvidékre (Bácska, Bánát, stb.) nagy arányban érkeztek szerbek. 1688 Pátriárkájuk (Arszenije Csarnojevics) vezetésével 30.000 szerb család hagyta el otthonát és költözött Magyarország területére. 18. század A Vajdaság betelepítése, soknemzetiségű (német, magyar, szerb, szlovák, román, stb.) régió kialakulása. 1844 Nacertanije, avagy vázlat Szerbia külpolitikájához, Ilija Garašanin nevéhez fűződik, mindmáig a legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb szerb külpolitikai doktrína. Az elképzelés a középkori szerb állam fénykorát, Dušan cár birodalmát kívánta újjáéleszteni. Szerbiát a Balkán vezető erejévé szerette volna tenni, és ebben az államban egyesítette volna a Balkán, azaz a Porta fennhatósága alá tartózó, majd más térségek szerb lakosait is

Szerbia a történelemben 3/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig 1859 Montenegro függetlenné válik. A terület elszigeteltsége folytán a terület etnikai és vallási jellege döntően változatlan maradt. Önálló régió. 19. század első fele sorozatos szerb felkelések. 1830 a szultán elismerte Belgrád 100 km-es körzetére kiterjedő szerb fejedelemség autonómiáját. 1878 Szerbia függetlenné válik. A szerb etnikum mindösszesen 55 %-a él Szerbia és Montenegro területén. Cél: középkori államterület visszafoglalása és összefüggő szerb etnikumú államterület megteremtése Dunától az Adriáig. Az első balkáni háborúban elfoglalták a Novi Pazari Szandzsákot, Koszovót, Macedóniát és Észak-Albániát. Viszont létrejön a független Albánia 1918. december 1.-jén létrejön a Szlovén-Horvát-Szerb királyság. A szerb etnikum egy országban összpontosul. Tarka etnikai-vallási összetételű, eltérő kultúrájú, történelmi múltú állam jött létre. Tömegesen telepítettek szerbeket az etnikailag labilis térségekbe, Koszovóba és a Vajdaságba. 1929 Jugoszlávia. Monarchofasiszta diktatúra. A királyság területét 9 bánságra osztották fel, úgy hogy, csak háromban kerültek kisebbségbe a szerbek.

http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/f oldrajz7/geopolit ikai_foldrajz/ww w/ch04s38.html Jugoszlávia etnikai térszerkezete, 2002 (%)

http://tamop 412a.ttk.pte. hu/files/fold rajz7/geopol itikai_foldra jz/www/ch0 4s47.html Szerbia etnikai térszerkezete, 2002 (%)

Szerbia a történelemben 4/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig 1941 április, Jugoszlávia megtámadása. 1942-44 Hideg napok, 3500 halott, 30 000 betelepülő Vajdaságba. 1945-ben Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában alakul újjá. Tito az állam területét 6 tagköztársaságra és 2 autónóm tartományra osztotta fel. Elvben biztosította a területi decentralizációt és a délszláv nemzetek egyenjogúságát. Németek tömeges kitelepítése a Vajdaságból, folytatódik a szerbek bevándorlása. Kirobbanó népességnövekedés az albánok körében. Ha Vajdaságot nem vesszük figyelembe, Szerbia etnikailag egységes (87,2 %) Jelentős kisebbségek: muszlimánok a Szandzsákban, albánok Koszovó és Macedónia közé beékelődve, DK-i határzónában bolgárok, valamint kisszámú román-vlah kisebbség. 1988-89 megszüntették Vajdaság és Koszovó autonómiáját. 1991-ben felbomlott Jugoszlávia. 2006 Montenegroban, a lakosság több mint 55 %-a a függetlenedésre szavazott. 2008 Koszovó de jure is független

Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és társadalmi háttere Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása Jugoszlávia összeomlása után Szerbia térszerkezete torzzá vált a különböző regionális kapcsolatok elvesztése miatt. Kelet-nyugat irányú közlekedési folyosók helyett az észak-déli irányúak váltak meghatározóvá (Morava-folyó völgye). A 90-es években, évekig embargó sújtotta az országot. A piacgazdaságba való áttérés a többi kelet-közép-európai országhoz, csak tíz éves késéssel indult meg, a Milošević-rezsim bukása után. A térség országaiban általános folyamat, hogy a kapitalizmus színrelépésével az eddig mesterségesen alacsonyan tartott regionális különbségek növekedni kezdenek. A fejlett körzetek egy Száva-Duna (Szabács-Belgrád- Pancsova- Pozsarevác, egy és egy Szabadka-Újvidék-Belgrád-Niš tengely mentén helyezkednek el, Szerbia központi területén.

Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és társadalmi háttere Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása Az eltérő történelmi fejlődés máig érezteti a hatását. Vajdaságot relatív gazdasági fejlettség jellemzi az ország déli részéhez képest. Az ország éléskamrája. Az ágazat által előállított jövedelem 40,9 %-a származik a tartományból. A népesség számaránya 25% Szerbia egészéhez képest, mégis országban megtermelt profit 33,5%-át és az exportból származó jövedelem 28,9%-át adja. Egy főre jutó jövedelem 30%-kal haladja meg az országos átlagot. A fejletlen körzetek Szerbia peremterületein, az ország déli területein találhatók. Elmaradott agrártérségek és/vagy depressziós ipartérségek Nagyban befolyásolták az ország regionális különbségeinek alakulását, a 90-es években végbement kényszermigrációs folyamatok. Több mint fél millió menekült érkezett Horvátország (330.123 fő) és Bosznia-Hercegovina (266.279 fő)területéről.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI

PPS arány [GDP/fő] AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ 160 140 120 100 EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100 80 NL B D* A 60 CZ* SK HU CR 40 20 SR* RO BG +MO + UKR 0 0 20 40 60 80 100 120 140 GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak. lakosszám [millió fő]

PPS arány [GDP/fő] AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ 160 140 DUNA 120 100 EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100 80 NL B D* A 60 CZ* SK HU CR 40 20 SR* RO BG +MO + UKR 0 0 20 40 60 80 100 120 140 GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak. lakosszám [millió fő]

TIRS a TINA hálózat kiterjesztése A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

TIRS a TINA hálózat kiterjesztése TIRS Transport Infrastructure Study in Balkans 2002 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO BG és RO az alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal, A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva

TIRS a TINA hálózat kiterjesztése TIRS A közúti kapacitások kimerülése

BELGRÁD - VÁROSTÖRTÉNET BME URBANISZTIKA - ÚTIBESZÁMOLÓK 2011. 11. 03. Erő Zoltán PALATIUM Stúdió Kft.

LIMES ERŐD: SINGIDUNUM BELGRÁD

NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD 1456

OSZMÁN BIRODALOM 1521 1688 1717 A BELGRÁDI CSATA - SAVOYAI JENŐ 1789 SZERB KIVÁNDORLÁS (Rácok Mo.-n)

ÖNÁLLÓ SZERBIA 1806 SZERB FELKELÉS 1817 SZERB HERCEGSÉG 1841 BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1867 A TÖRÖK KIVONUL 1882 SZERB KIRÁLYSÁG

ÖNÁLLÓ SZERBIA 1806 SZERB FELKELÉS 1817 SZERB HERCEGSÉG 1841 BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60 1867 A TÖRÖK KIVONUL 1882 SZERB KIRÁLYSÁG

ÖNÁLLÓ SZERBIA 1867 A TÖRÖK KIVONUL 1882 SZERB KIRÁLYSÁG 1884 BUDAPEST ZIMONY BELGRÁD VASÚT

ÖNÁLLÓ SZERBIA 1867 A TÖRÖK KIVONUL 1882 SZERB KIRÁLYSÁG

JUGOSZLÁVIA 1912 BALKÁNI HÁBORÚK 1914-18 I. vh. 1920 SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG 1929 JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG BELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE 230 ezer fő BELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA

JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG 1941 II. vh. BOMBÁZÁS 1944. okt. FELSZABADÍTÁS 1948 ÚJ BELGRÁD (1938-)

JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG 1948 ÚJ BELGRÁD (1938-)

JUGOSZLÁVIA 1948 ÚJ BELGRÁD

JUGOSZLÁVIA ÚJ BELGRÁD

JUGOSZLÁVIA BELGRÁD - BELVÁROS

A TEN(Trans-European Networks), azaz transzeurópai hálózatok célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és távközlési hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. Az egykori Jugoszláviát érintő fő korridorok: -nyugat-keleti irányú, E70-es a nyugattal való kapcsolatok, a főváros kiemelt szerepe miatt először kiépült az1970-es évekre : (Grác)- Maribor- Ljubljana- Zágráb- Belgrád,majd tovább Nis- Leskovac -észak-déli irányú, E75-ös -Belgrád- Újvidék- Topolya félpályás autópálya az 1980-as évekre, -Topolya- Szabadka- Horgos a polgárháború első éveiben, -Belgrád-Újvidék között 2x2 sávra bővítés a háború után, -megkezdődött a Belgrád elkerülő kiépítése.

Tervek és valóság: 1998-ra terveztek: 420km autópálya és 220 km félautópálya Ehelyett ma: E 70 483km /387km megépült, E 75 280 km/ 55 km megépült E 80 107 km/ 23 km megépült Belgrád körgyűrű 69 km/ 0 km Távlati tervek: -IV-es folyosó: Nis és a bolgár határ között, -a Dimitrovgrádig terjedő 80 km-es -a Leskovac macedón határ közötti 25 km-es szakasz, -Belgrád-Montenegró szakasz, -a Délvidéket átszelő Szabadka-Pozsega pálya.