- PDF Ingyenes letöltés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Kornél Szabó
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban

2 Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését, vagyis összeegyezteti a lakosság számának természetes és mechanikus alakulását az általános fejlesztési célkitűzésekkel és az emberek elfogadhatóbb életszínvonalát biztosító természeti és társadalmi-gazdasági feltételekkel.

számának természetes és mechanikus alakulását az általános fejlesztési célkitűzésekkel és az

3 Kérdések? Néhány év múlva kikkel és hány lakossal fog Szerbia csatlakozni az Európai Unióhoz? A jelenlegi népességmozgalmi mutatókkal, Szerbia/Vajdaság lakosságának mi lesz a súlya a régió munkaerőpiacán vagy politikai erőnlétében? A szerbek északra vonulása az országban, vagy a vajdasági magyarok számának zsugorodása mit hoz a jövőben? Mivel állítható le a negatív migrációs szaldó?

munkaerőpiacán vagy politikai erőnlétében?

4 Természetes népszaporulat Natalitás életben maradt újszülöttek száma 1000 lakoshoz viszonyítva Mortalitás elhalálozottak száma 1000 lakosra nézve mindkettőt ezrelékben ( 0 / 00 ) mutatják ki A természetes népszaporulat pedig a natalitás és a mortalitás közötti külömbség

1000 lakosra nézve mindkettőt ezrelékben ( 0 / 00 ) mutatják ki A

5 Szerbia

6 Zapadno-backi Severno-backi Severno-banatski Juzno-backi Sremski okrug Macvanski Kolubarski Srednje-banatski Beograd-grad Juzno-banatski Pomoravski Sumadijski Branicevski Borski Szerbia természetes szaporulata Rate Zlatiborski Montenegro Moravicki Zajecarski Rasinski Raski Nisavski Topolicki Pirotski Jablanicki Kosovsko-pomoravski Pecki Kosovski Pcinjski Vajdasággal Koszovó nélkül Prizrenski

Zlatiborski Montenegro -18.0 - -7.0-6.9 - -3.

7 Demográfiai jellemzők: 1. Szerbia népessége alig növekszik: (2002) Népességnövekedés 1945 óta pozitív, de a természetes szaporulat Koszovó nélkül negatív Migrációs szaldó negatív A városban élő lakosság aránya fél évszázad alatt megháromszorozódott. 2. Vajdaság népessége 1981 óta stagnál: 2 millió Természetes szaporulat erősen negatív Migrációs szaldó negatív (A vajdasági magyarok vitális indexe: 0,51 (1 helyett).

Migrációs szaldó negatív A városban élő lakosság aránya fél évszázad alatt megháromszorozódott. 2.

8 Szerbia lakosságának nemzetiségi összetétele Koszovó nélkül Szerb 83% Egyéb 8% Magyar 4% Jugoszlá v 1% Roma 1% Bosnyák 2%

9 Vajdaság

10 Vajdaság népességének alakulása Régió Vajdaság Magyarok

663 212 1 854 965 1 952 533 2 034 772 2 013 889 2

11 Tito idejében népességnövekedés, utána stagnálás

12 Vajdaság kistérségeinek népességében jelentős eltérések vannak. A két népszámlálás között : Észak-Bácska, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Észak-Bánát lakosainak száma csökkent, az alacsony natalitás és az elvándorlás miatt (pl. Ada és Zenta ), míg Nyugat-Bácska, Dél-Bácska és Szerémség lakosainak száma nőtt, a betelepített menekülteknek köszönve (pl. Stara Pazova, Újvidék, Temerin).

lakosainak száma csökkent, az alacsony natalitás és az elvándorlás miatt (pl.

13 Népsűrűség a Vajdaságban (fő/km²) Évszám Vajdaság 93,64 94,48 Bácska 109,9 120,2 Bánát 76,6 69,0 Szerémség 90,9 87,3

14 Vajdasági népesség természetes szaporulata negatív

16 Vajdaság etnikai térképe

17 Vajdaság lakosságának ( ) nemzetiségi összetétele

18 Tanulságos tendencia: lakosságcsere történik! A szerbek tömegesen betelepülnek, a kisebbségek emigrálnak. - Tervezett betelepítések (kolóniák) Tito idejében ( boszniai szerb és montenegrói), - Milosevity idejében a menekültek 3/4 része délnyugat Bácskában ában és Szerémségben telepedett le: kb Eredmény: Vajdaság lakosságának 13%-a friss menekült! Ma Vajdaságnak 2/3-a szerb kb. a fele őshonos (autochton), a másik fele sajátságos mentalitású betelepített (kolonista, imigráns, vagy menekült). A kisebbségek begubóznak, kommunikációhiány

000 boszniai szerb és montenegrói), - Milosevity idejében a menekültek 3/4 része délnyugat Bácskában ában és Szerémségben telepedett le:

19 Vajdasági magyarok

20 A vajdasági magyarok területi megoszlása tömbösödés a Tisza mentén

21 A magyarok száma ma/r /részar szaránya a Vajdaságban gban: ban 60 év múlva Növekvő népszaporulat Vajdasági lakosság részarányában: 26% ( ) Ettől kezdve csökkenő népesség Részarány: 24% 40 év múlva 2002 ( ) Gyors ütemű fogyatkozás Részarány: 14,28%.

22 A vajdasági magyar népesség demográfiai állapotát mutató jelzőszámok Határérték Magyarok 65 évnél idősebb népesség aránya az összes népesség százalékában 10,0% 1991-ben 2002-ben 16,59% 19,25% Átlagéletkor 30 év 1971-ben 1991-ben 2002-ben 37,7 év 41,5 év 43,1 év Az öregedési index (a 60 évtől idősebbek aránya a 0 19 éves korcsoporthoz viszonyítva) 0, ben 1991-ben 2002-ben 0,743 1,142 1,363 Átlagos gyermekszám 2, ben 2002-ben 1,62 1,50 alatt

23 Lakosságöregedés Határérték Magyarok Születési ezrelék 14, ben 2002-ben 10,68 9,60 Halálozási ezrelék 1991-ben 18, ben 21,13 Születés és halálozás egymás közti aránya 1, ben 2002-ben 0,52 0,50 Vitális index (0 14 évesek és 60 éves/idősebbek aránya) 1, ben 1991-ben 2002-ben 1,37 0,71 0,51

24 A múlt században: Bácskában kétszer gyorsabban növekedett a népesség, mint Bánságban, és negyedével lassabban mint Szerémségben. A magyarok számának csökkenését okozta ( a 90-es években) : 1. Tömeges elvándorlás 2. Gyenge születési és erős halálozási arány 3. Asszimiláció Szórványélet: A vajdasági magyarságnak egyharmada hátrányos nyelvi-etnikai etnikai helyzetben él. Majdnem a fele ( ), a szerbséggel nagy felületen érintkezve, az egyre erősödő identitásvesztés sztés folyamata fele halad.

25 A magyar érdekeltségű önkormányzatok tömbmagyarság: Szabadka, Kishegyes, Topolya, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Csóka, Óbecse

26 Régió/község Összlakosság száma 2002 Magyarok száma 2002 % aránya 2002-ben Észak-Bácska: ,56 Szabadka ,47 Topolya ,94 Dél-Bácska ,28 Óbecse ,84 Újvidék ,24 Nyugat-Bácska ,20 Észak-Bánát ,35 Ada ,64 Kanizsa ,52 Zenta ,52 Közép-Bánát ,35 Nagybecskerek ,76 Dél-Bánát ,92

27 Kivándorlás és a menekülthullámok demográfiai hatása

28 Emigrációs hullámok Nyugat-európai és a fejlett tőkés országokban való ideiglenes munkavállalás a Tito világban, 1965 után kezdődött as években gazdasági emigráció - iránya a nyugat- és közép-európai országok: NSZK, Ausztria és Franciaország 90-es években a gazdasági elvándorlást kiegészítette a politikai emigráció iránya az óceántúli államok

29 A délszláv háború ( ) A kivándorlás új dimenziója: a távozás politikai és pszichológiai jellegű; a háború/katonai mozgósítás veszélye, Leszegényedés, hiperinfláció Jövőkép hiánya a fiataloknál tömeges emigrációja: Kanada, Ausztrália, Németország, Magyarország Tíz év alatt 200 ezer fiatal diplomás ment el

30 A magyar emigrációs veszteség A 2. világháború után Jugoszláviából harmincezer magyar költözött el, és húszezer vérbosszú áldozata lett (1945) között fő ment külföldre (Kocsis) között : as években: es években: kb Legtöbb magyar a szabadkai, újvidéki, topolyai, zombori és adai községekből kelt útra

31 A vajdasági magyarság nem csak számosságában, identitástudatában és emberi, közösségi jogaiban veszített sokat az elmúlt évtizedek során, de sokkalta súlyosabb számára az a veszteség, amelyet viszonylagos gazdasági és intellektuális erőnléte, társadalmi szerepe tekintetében szenvedett el. A súlyveszítés, az emigrációval, asszimilációval együtt tovább folytatódik. Szerbiában, a privatizációs és vagyon- visszaszármaztatás kirekesztettjei/kárvallottjai a kisebbségek

32 Menekültkérdés - atrocitások Menekülthullámok Vajdaságban: 1990, 1993, 1995-ben több mint 270 ezer menekült telepedett le az összes szerbiai menekült 40%-a, Vajdaság lakosságának pedig 13%-a menekültek 92%-a szerb nemzetiségű A menekültek száma Újvidéken , Rumán , Zomborban, Pancsován, Indijában, Szabadkán 6000 fő.

33 A menekült lakosság eloszlása Vajdaságban Az UNHCR adatai: Szerbiában kb menekült tartózkodott, nagy része véglegesen itt szeretne letelepedni, kisebbik hányaduk vissza szeretne költözni szülőföldjére, vagy más országba kíván emigrálni.

34 Változó etnikai szerkezet Szabadkán

35 Kb. félezer incidens Vajdaság területén (2003, 2004)

36 Pozitív demográfiai trendek feltételei: BERUHÁZÁSOK ÉLETMINŐSÉG EMELÉSE 1. A natalitás, gyemekvédelem emelése 2. Teljességigényű, működőképes infrastruktúra 3. Regionális fejlesztési tervek kidolgozása az elitemigráció csökkentése céljából 4. Együttműködő határmenti kapcsolatok - a beruházási és vállalkozási hajlam emelése. STABIL INTÉZMÉNYHÁLÓZATOK 1. Az oktatás- és a művelődési intézmények hálózata 2. Településkapcsolatok - a régiófejlesztési stratégia és együttműködés kidolgozása (folyamatos határon túli szakemberi közreműködés) 3. Az EU csatlakozás elősegítése, stabil jövőkép.

37 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

pességmozg Vajdaság g népességmozgása

pességmozg Vajdaság g népességmozgása SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Gazdaság- és s Társadalomföldrajz ldrajz Tanszék k Szeged MAGYAROK A KÁRPÁT T MEDENCÉBEN Nemzetközi zi Földrajzi F Konferencia 2008. március m 6. Gábrity Molnár r Irén: Vajdaság