A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából és támogatásával A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata GKI Gazdaságkutató Rt. 2004. április
GKI Gazdaságkutató Rt. Székhely: 1052 Budapest, Semmelweis u. 9. Telephely: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: 318-1284; 318-1868 Tel: 266-2088; 317-6232 Fax: 318-4023 Fax: 266-2118 E-mail: semm@gki.hu E-mail: gerl@gki.hu Postacím: 1364 Budapest, Pf. 78. Internet hálózati cím: http://www.gki.hu Készítette: Dr. Barta Judit Benyó Balázs Bíró Péter Csibi Ferenc Erdős Ferenc Körmendi Bence László József Lőrincz Vilmos Dr. Molnár László Pichovszky Kristóf Skultéty László Tímár Szabolcs Tompa Tamás Szerkesztette: Dr. Molnár László Copyright: GKI Gazdaságkutató Rt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...i I. Általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép... 1 I.1. Területi és demográfiai adatok... 1 I.2. Közlekedés...2 I.3. A vonalas infrastruktúra, ill. ingatlanállomány... 5 I.4. Vízminőség és környezeti állapot... 8 II. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági helyzete... 12 II.1. Bevezető... 12 II.2. Általános vállalkozási adatok... 13 II.3. A BKÜ településeinek gazdasági fejlettsége... 20 II.4. Kiemelt ágazatok jövedelemtermelő képességének vizsgálata... 23 II.5. A BKÜ területén működő nagyvállalatokkal készült mélyinterjú-összefoglaló... 45 III. A turizmus jelenlegi helyzete a BKÜ térségében... 46 III.1. Bevezető... 46 III.2. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat helyzete... 47 III.3. A turizmus fejlettségi mutatója... 50 III.4. Az idegenforgalom alakulása a BKÜ térségében... 53 III.5. Külföldi példák a regionális gazdasági és turisztikai fejlesztési lehetőségekre... 67 III.6. Az önkormányzatok idegenforgalommal kapcsolatos véleményei, javaslatai (mélyinterjúk alapján)... 70 IV. Az önkormányzatok szerepvállalása... 73 IV.1. A helyi önkormányzatok gazdálkodása... 73 IV.2. A közigazgatási fejlettség... 78 IV.3. Az önkormányzatokkal készített mélyinterjúk összefoglalója... 88 V. A BKÜ-n belüli érdekviszonyok, erővektorok és ezek összehangolása... 94 V.1. Érdekellentétek... 94 VI. Területi GDP számítás... 112 VI.1. A GDP jövedelmi oldalról történő számítása... 112 VI.2. Turizmus közvetlen jövedelemtermelő képességének részletes becslése... 116 VII. A jövedelmi viszonyok és az önkormányzati helyi adók vizsgálata... 123 VII.1. Személyi jövedelemadózás keretében bevallott lakossági jövedelmek... 124 VII.2. Társadalombiztosítási kifizetések... 137 VIII. Javaslatok a jövedelemtermelő képesség fokozására... 147 VIII.1. Általános fejlesztési szempontok és teendők... 147 VIII.2. Az alrégiók koncepciója... 158 IX. Forrás- és irodalomjegyzék... 201
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Vezetői összefoglaló A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jövedelemtermelő képességének vizsgálatát az általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép bemutatásával kezdtük, majd a gazdasági szempontoknak nagyobb szerepet szánva a vállalkozási szektor szerkezetét, hatékonyságát és eredményességét elemeztük. A vállalati szektoron belül szerepének és súlyának megfelelően kiemelten kezeltük az idegenforgalommal kapcsolatos tendenciák bemutatását, és külön fejezetben foglalkoztunk az önkormányzatok gazdálkodási helyzetével is. A múltbeli adatok elemzéséhez a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mérleg- és eredmény-kimutatásából származó, illetve az önkormányzati mérleg- és pénzforgalmi adatokat használtuk fel. A térség helyzetének további statisztikai értékelését a KSH T-Star, az APEH, az OMMK és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság települési szintű adatbázisain végeztük el. A térség jelenlegi gazdasági, társadalmi stb. helyzetéről szakértői mélyinterjúk során kaptunk csak valósághoz hű képet, amit egyrészről a legfrissebb területi adatok hiánya, másrészről pedig a múltbeli statisztikai adatok alapján elvégzett elemzésekből levonható következtetéseket erősen árnyaló az idegenforgalom területén számottevő a szürkegazdaságból származó jövedelmek nagysága is indokolt. Így a kutatás során nagy hangsúlyt helyeztünk mind a 164 településre kiterjesztett primer adatfelvételből származó információk elemzésére. A csoportos szakértői mélyinterjúkat polgármesterekkel, jegyzőkkel, kistérségi menedzserekkel, falugazdászokkal, civil szervezetek és önkormányzati fejlesztési társulások képviselőivel, az egyes vizsgált gazdasági ágazatokban jelentős szerepet játszó cégvezetőkkel folytattuk le. A mélyinterjúkból származó információk alapján rámutattunk a BKÜ-n belüli érdekviszonyok, erővektorok és ezek összehangolási lehetőségeire is. A Balaton térség társadalmi-gazdasági viszonyainak bemutatását követően becslési módszert vázoltunk fel a BKÜ jövedelemtermelő képességének és a KSH által számolt megyei GDP mintájára a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet GDP-jének meghatározásához. A GDP-t három módszer szerint lehet becsülni: termelési, felhasználási és jövedelmi oldalról. Számításaink során a bruttó hazai termék jövedelem oldali meghatározását alkalmaztuk. A GDP becslése jövedelmi oldalról +bérek és keresetek +társadalombiztosítási hozzájárulás -termelési támogatás +termelési adó +bruttó működési eredmény, illetve vegyes jövedelem Bruttó hazai termék I
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A bruttó működési eredménybe és a vegyes jövedelmekbe az adózás előtti eredményt és az értékcsökkenési leírást számoltuk bele. A becslés során megkülönböztettük az egyszeres és a kettő könyvelést folytató vállalatokat, az egyéni vállalkozókat és az önkormányzatokat. Az állami szféra teljes elkülönítése azért nem lehetséges, mivel a kettős könyvelést folytató állami vállalatok a versenyszférában működő társaikkal együtt jelennek meg. A kettős könyvelésű cégeket még további két alcsoportra bontottuk. A vállalatok egy részének a BKÜ-n belül van a székhelye, másik részük ott csak telephellyel rendelkezik, a cégközpont az ország más területén található. A balatoni régióban székhellyel rendelkező cégekről (a Flextronics Kft-től eltekintve) feltételeztük, hogy tevékenységüket csak a BKÜ-n belül folytatják. A csak telephellyel rendelkező vállalatok esetében a megtermelt GDP-t a BKÜ-n belüli telephelyeken dolgozók arányában osztottuk fel. A vizsgált régióban működő egyszeres könyvvitelű vállalatok megfelelő adatai a kapott támogatások kivételével rendelkezésre álltak. Az önkormányzatok esete speciális. A közszektorban termelt GDP mérése problémás, mivel nyereségről nem beszélhetünk, a tárgyi eszközök amortizációja nem ismert, mert a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartásokban nem jelenik meg. Így itt a tárgyi eszközök beruházása és felújítása összegével, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal közelítettük a GDP-t. A kettős könyvvitelt folytató cégek a BKÜ-n belül kb. 230 milliárd forint GDP-t termeltek 2002-ben. A területi GDP-hez a becsült adatok alapján a G - Kereskedelem, járműjavítás és a H - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. Ez a két ágazat mind a székhellyel, mind a csak telephellyel rendelkező vállalatok körében listavezető. A két ágazatban összesen közel 70 milliárd forintnyi GDP keletkezik a hivatalos adatok alapján, ez a kettős könyvvitelt folytató cégek által termelt GDP több mint 30%-a. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások GDP-hez való hozzájárulása kb. 4,5 milliárd forint. Ennek legjelentősebb része személyi jellegű ráfordítás volt közel 3 milliárd forint értékben. Az egyéni vállalkozások személyi juttatások révén (egyéni vállalkozói kivét, alkalmazottak részére kifizetett jövedelem és járulékok) 5,8 milliárd forint jövedelmet generáltak. A bruttó működési eredmény (értékcsökkenés és adózás előtti jövedelem) formájában a folyó évi beszerzések korrigálása révén becsült érték eléri a 15,5 milliárd forintot (ebből 2 milliárd értékcsökkenés). Így a BKÜ egyéni vállalkozásainak GDP-hez való hozzájárulása kb. 21 milliárd forint. A BKÜ önkormányzatai 2002-ben 23 milliárd forintot költöttek személyi juttatásokra, ebből 17 milliárd forintot realizáltak a foglalkoztatottak. A társadalombiztosítás kifizetésein II
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ túl az önkormányzatok 2,2 milliárd forint összegben teljesítettek társadalmi és szociálpolitikai juttatásokat, hozzájárulva ezzel a lakossági jövedelemhez. Az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű kiadásai meghaladták a 17 milliárd forintot. A hivatalos statisztikákból becsült GDP komponensek azonban figyelmen kívül hagyják a szürke- és feketegazdaság jövedelemtermelését csakúgy, mint az inputált jellegű szálláshasználatot. Kísérletet tettünk a turizmus által közvetlenül érintett legfontosabb gazdasági ágak (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és kiskereskedelem) GDP-hez való hozzájárulásának árbevétel oldalról történő becslésére (VI. fejezet). Számításunk szerint a térség teljes GDP termelése 322,8 milliárd forint volt 2002-ben. A szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és a kiskereskedelmi GDP termelésre vonatkozó becslésünkkel korrigálva a hivatalos adatokon alapuló számításokat, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet GDP-je az országos GDP 1,93%-a, illetve a főváros nélküli egy főre jutó GDP 99,8%-a volt 2002-ben. A megtermelt jövedelem becslését követően javaslatokat tettünk a BKÜ jövedelemtermelő képességének javítására is. A javasolt koncepciókat, programokat egyrészt a BKÜ egészére, mint üdülőkörzetre, másrészt pedig a helyi adottságok különbözőségére nagyobb hangsúlyt helyező és az egyes fejlesztési célok megvalósításánál hatékonyabb szervező erőt jelentő kisebb alrégiókra fogalmazzuk meg. A BKÜ-n belüli jövedelemnövelő fejlesztési lehetőségek egy részének megvalósítására több helyszínen vagy településen is lehetőség kínálkozik. Ezek a helyszínek ritkán rendelkeznek teljesen azonos adottságokkal, ugyanakkor az is világos, hogy nem lehet minden településen gyógyfürdőt építeni. Éppen ezért ezeket a területeket komparatív előnyeik szerint össze kell hasonlítani, és ennek alapján kell döntést hozni a fejlesztésekről és a termékkínálat bővítéséről. Ugyanez nemcsak a beruházásokra, hanem a programkínálat kialakítására is igaz. A tanulmányban már többször volt szó a kistérségi szemléletmód és a települések közötti munkamegosztás szükségességéről, amit a mélyinterjúk alapján a BKÜ településeinek nagy része már felismert. Ahhoz, hogy ez a szemlélet a gyakorlatban is megjelenjen, szükség van egy olyan szervezetre, amelyik ténylegesen összefogja és koordinálja a fejlesztéseket a BKÜ településein. A BKÜ általunk javasolt alrégiókra történő bontása is ugyanezt a célt szolgálja a turizmus vonatkozásában, de a településeknél eggyel magasabb szinten: az egyes alrégiók mindegyike más célcsoportra fókuszál és más termékkínálattal jelenik meg, ezáltal a rivalizálás helyett gazdagítja a kistérségi szintű kínálatot és együttesen lefedi a potenciális vendégek minden rétegét. A kistérségi szemléletmód és a felállított prioritások alapján történő koordinált cselekvés nem csupán a turizmus fejlesztését kell, hogy jellemezze, hanem a mezőgazdasági, ipari, és infrastrukturális fejlesztéseket is. III
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A BKÜ jövedelemtermelő képességének javítására érdekében a turisztikai régió területét hat alrégióra osztottuk, és a teendőket ezekre az alrégiókra lebontva fogalmaztuk meg. Ezen területi egységek elhatárolását az teszi szükségessé, hogy a BKÜ jövedelemtermelő képességének növeléséhez fontos lépések csak úgy lehetnek hatásosak, ha azok nem maradnak meg az általánosság szintjén, hanem valóban a helyi adottságokat figyelembe véve határozzák meg az elérendő célokat és az azokhoz vezető utat. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési alrégiói Az alrégiókon belül hatékonyabban valósulhat meg a térségek hasonló természeti, infrastrukturális, demográfiai stb. adottságain alapuló összehangolt fejlesztés, illetőleg az egyes térségeken belül szorosabbra fűzhető az együttműködés, az egységesítés, ami jóval hatékonyabb fejlesztési keretet biztosít a térségenkénti specializált célok megvalósításához. A BKÜ területén kialakított hat alrégiót a térképen látható. A Kelet-Balaton térségnek elnevezett 2 alrégió megcélzott turisztikai célközönsége a minőségi turizmust kereső olyan vendégkör, amely keresletében igen választékos, a magas minőségű szolgáltatások iránt nyitott és rendkívül fizetőképes. Ezt a célközönséget nem lehet csupán egy hagyományosnak mondható szolgáltatás magas szintű teljesítésével megnyerni, itt Magyarországon általában nem tipikus szolgáltatások komplex rendszere szükséges. De a szolgáltatások mellett elengedhetetlen az alaposan megtervezett és körültekintően kivitelezett marketing kampány is. IV
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Zamárditól Balatonberényig húzódó Déli Balaton-part alrégió jövedelemtermelő képessége növelésének kulcsa a kevésbé tehetős rétegeket kiszolgáló tömegturizmus fejlesztése. Az alrégión belül a Balatonlelléig húzódó keleti részen elsősorban a fiatalokra kell koncentrálni, onnantól nyugatra pedig a családosok kiszolgálására. A mezőgazdasági és ipari tevékenységek az alrégión belül elsősorban mint a turizmust kiszolgáló tevékenységek képzelhetők el, amelyek a turizmuson keresztül realizálódnak és járulnak hozzá a régióban megtermelt jövedelemhez. A BKÜ legdélebbre fekvő, Somogyi alrégiójának jövedelemtermelő képességében is kiemelt szerepet szánunk a turizmusnak, ami eddig ezen a területen nem kapott elegendő figyelmet. A turisztikai fejlesztések tekintetében egyrészt a Balaton-part kínálatát kiegészítő programok kialakítására kell koncentrálni (vízipark, fürdő, horgásztó, kirándulás, borturizmus stb.), másrészt pedig az alrégió önálló turisztikai kínálatát is megteremteni szükséges (falusi turizmus, fürdő- és wellnessturizmus, horgászturizmus, vadászturizmus stb.), ami egész évben vonzerőt jelent a turisták számára. A turizmus mellett a somogyi alrégióban elsősorban a részben meglévő, részben épülő közlekedési infrastruktúrára építve - nagy hangsúlyt kell kapjon a mezőgazdaság és az ipar fejlesztése is, ebben ez a terület jelentősen különbözik a BKÜ többi alrégiójától. A hangsúlyt elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint a mezőgazdasági és faipari termékek feldolgozóiparára, a kézműves iparra és az építőiparra kell helyezni. A mindezt támogató infrastruktúra megteremtése itt kiemelten fontos, a továbbépülő autópálya pedig további lehetőségeket kínál a logisztikai szolgáltatások területén. A Nyugat-Balaton alrégió jövedelemtermelő képességét jelentős mértékben a nyugdíjas külföldi és a tehetősebb belföldi turisták vendégforgalma határozza meg. Az itt termelt jövedelmek növelését a jól szervezett, magas színvonalú turisztikai szolgáltatások fejlesztésével lehet elérni. A külföldi turistákat elsősorban a wellness és rekreációs kezelésekkel kell továbbra is a térségbe vonzani, azonban ezeket ki kell egészíteni a kulturális és zöld turizmus elemeivel. Támogatni kell a bortúrák szervezését, a hagyományőrző kézműves ipar bemutatását és a történelmi városok rehabilitációját. A célkitűzéseknek megfelelően az élelmiszeriparban, a háztáji gazdálkodásban és a kézműves szakmákban várható bővülés az építőipar és a szolgáltatások fellendülése mellett. A Balaton-felvidék alrégió adottságai a minőségi aktív és borturizmus megvalósításának kedveznek leginkább. A Káli-medence, a Balatoni-felvidék és Badacsony a természetjárók és a kerékpárosok kedvelt célpontja, míg a meredek északi part menti községek a csónak-, vitorlás- és jacht-kikötők ideális helyszíne. A turisztikai kínálatnak megfelelően a térség célközönsége meglehetősen vegyes: jó szórakozási lehetőséget találnak itt a kirándulni vágyó családosok, az ínyenc borkedvelők, az elit sportok szerelmesei, és akár az olcsóbb szállásokat kereső fiatalok is. V
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP I. Általános demográfiai és infrastrukturális helyzetkép I.1. Területi és demográfiai adatok A BKÜ-be tartozó 164 település területe 3623 km 2, ami az ország területének csaknem 4%-a. A Balaton-tó felülete 600 km 2, partvonalának hossza 235 km. A vízgyűjtő terület nagysága 5775 km 2, a tó fő tápláló vízfolyása a Zala folyó. A Balaton Régió a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Az üdülőkörzet legnagyobb részét, 48%-át somogyi, 36%-át a veszprémi települések fedik le, a zalai részarány 16%. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A régió településének gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban 41 közvetlen partközeli és 123 háttértelepülés (közvetlen vízparttal nem rendelkező település) található. 1 2002-ben az ország népességének 2,5%-a élt ebben a régióban. A BKÜ települések állandó lakosainak száma 2002-ben 258 ezer fő volt. Az átlagos népsűrűség 71 fő/km 2. Terület, demográfia, 2002 Partközeli További települések települések BKÜ összesen Ország összesen Terület, km 2 1 439 2 184 3 623 93 029 Lakónépesség (év végén), fő 146 911 107 428 254 339 10 142 362 Népsűrűség, fő/km 2 102 49 71 109 Állandó népesség, fő 149 356 109 151 258 507 10 243 809 Forrás: KSH A BKÜ települések átlagos népsűrűsége országos összehasonlításban meglehetősen alacsony. A ritka településhálózatú alföldi és Duna-Tisza-közi megyéktől eltekintve csupán Somogy megyében volt alacsonyabb az egy km 2 -re jutó lakosok száma, mint a BKÜ térségében. A turisztikai régió sajátos helyzetéből adódóan ennek legfőbb oka, hogy magas azon üdülő és lakástulajdonosok aránya, akik a nyári időszaktól eltekintve máshol töltik idejüket, és így bejelentett lakcímük is máshol található. A térség demográfiai jellemzőit az is nagyban befolyásolja, hogy a Balaton környékén mindössze 15 város található. A városoktól és a víztől is távol fekvő falvak meglehetősen ritkán lakottak, ami kissé meglepő talán, hiszen Magyarország egyik legnagyobb idegenforgalmi központjáról beszélünk. A BKÜ településeinek nagy részében az elmúlt években folyamatosan csökkent a népesség. Ez alapvetően két részre bontható: egyrészt a természetes fogyás következménye, másrészt pedig a lakosság elvándorlásából adódik. Figyelemreméltó, hogy a városok és 1 Forrás: www.balatonregion.hu 1
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP vonzáskörzetük kivételével szinte mindenhol negatív vándorlási egyenleggel találkozhatunk. A legrosszabb helyzetben a kistelepülések vannak, itt a legmagasabb az elvándorlás aránya az állandó népességen belül. Ennek ellensúlyozására mindenképp szükség lenne, hiszen középtávon a folyamat a falvak elnéptelenedéséhez vezet. Egyik megoldás a falusi turizmus állam által is támogatott fejlesztése lenne. A községek bevételnövelő intézkedéseinek hatására talán el lehetne érni, hogy az emberek szívesen válasszák lakóhelyül ezeket a településeket. A lakosság korösszetétele kismértékben ugyan, de változott a vizsgált öt évben. Általános tendencia, miszerint az ország öregszik. Míg az aktív népesség és a nyugdíjasok aránya mégha 1-1 százalékponttal is, de növekedett, addig a csecsemők aránya ugyanennyivel csökkent. A 164 település aktív lakossága (18-59 éves korúak) a teljes népesség 60%-át tette ki 2002-ben (1997-ben 59%). A BKÜ települései közül a városokban volt a legmagasabb a 18-59 évesek aránya a lakosságon belül. A Siófoki, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Tapolcai, Veszprémi és Keszthelyi kistérségekben lévő BKÜ települések esetében 60% felett volt az aktív korú lakosság aránya. Az aktív lakosokon belül a munkanélküliek aránya 2002-ben átlagosan 6,5% volt a BKÜ településein, ami kismértékben meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor megyei összehasonlításban a kedvezőbb helyzetű megyék közé kerül. Az országos átlagot meghaladó érték legfőbb oka az, hogy a BKÜ déli részének peremtelepülésein magasabb a munkanélküliségi ráta. A BKÜ-n belül egyértelműen elkülönülnek az északi és déli oldalon fekvő községek és városok. A térség fejlesztésének és a lakosság körében való népszerűsítésének egyik kulcsa tehát mindenképpen a somogyi településeken található munkalehetőségek bővítése. A turizmus fejlesztését célzó állami projektek számos munkahelyet teremethetnek, illetve az M7-es továbbépítése is kedvező irányba fordíthatja a jelenlegi helyzetet. A megfelelő úthálózat a letelepülő vállalkozások körében valószínűleg növelné a beruházási hajlandóságot a térségben, ami megoldaná a jelenleg hátrányosabb helyzetben lévő somogyi települések munkahely-problémáit. Valószínűsíthető, hogy a jelzett számnál lényegesen magasabb a valódi munkanélküliek aránya, hiszen a tartós regisztráció költséget jelent a munkát keresőnek, így munkahely reményének hiányában nem is regisztráltatják magunkat a járadék folyósításának lejárta után. Ők alkalmi, főleg napszámos jellegű munkákból élnek jelenleg, s maguk is hozzájárulnak a kialakult alacsony bérszínvonalhoz. I.2. Közlekedés A közúti közlekedés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kritikus pontja. A térség turisztikai vonzerejének kihasználásához elengedhetetlen a gyorsforgalmi utakhoz való viszonylagos közelség. A kormányzati közlekedéspolitikai célok alapján a gyorsforgalmi úthálózat 2
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP bővítésének hatására a térségen keresztül vezetett cél- és átmenő forgalom növekedni fog, ami jelentős hatással lesz majd az érintett települések környezeti állapotára, különös tekintettel a levegőszennyezésre és a zajterhelésre. A kormányzati tervek alapján a BKÜ déli térségét átszelő M7-es autópálya amely az európai jelentőségű helsinki korridor része (Trieszt-Lvov korridor) 2006-ig további 58 kilométerrel bővül, ami így a turisták számára a Balaton közel teljes hosszában (Balatonszentgyörgyig) lehetővé teszi a déli part gyors közúti elérését. (Ez persze azt is jelenti, hogy a magyar oldalon Letenyéig meghosszabbított M7-es autópályán gyorsabban le lehet érni a konkurens horvát tengerpartra.) Az északi területeken az üdülőkörzet szempontjából nagyobb jelentőséghez jutnak majd az észak-déli összekötő-utak, amelyek bekapcsolják majd a kieső településeket a turisztikai üzletbe. A 2004 áprilisi állapot szerint a kb. 205 km-es balatoni kerékpár körútból kijelölésre került majdnem 104 km kerékpárbarát vagyis kisforgalmú mellékúton kijelölt útszakasz, valamint megépült több mint 100 km önálló kerékpárút. A Balaton Bringakörút hossza, 2004. április (km) Megye Önálló kerékpárút Kijelölt kerékpárbarát út Összesen Somogy 25,0 56,0 81,0 Veszprém 60,0 42,8 102,8 Zala 16,3 5,1 21,4 Összesen 101,3 103,9 205,2 Forrás: GKM Turisztikai Fejlesztési Főosztály A jövőbeli bővítéseket illetően az öt éves kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési program szerint a Balaton háttértelepüléseinek bevonása a Balaton körüljárhatóságát biztosító kerékpár körúthoz 2007-ig megtörténik. Az idegenforgalmi szezonra tekintettel a Magyar Államvasutak Rt. nyaranta kedvezőbb menetrendet, és az utóbbi években a Balaton környéki állomások utasforgalmi létesítményeinek korszerűsítésére, felújítására is külön beruházási összeget rendelt (2001-ben 590 millió Ft-ot) 2. 2002-ben a felújítási, karbantartási és virágosítási munkákra összesen közel 134 millió Ft-ot fordított a társaság. A MÁV Rt. tervei szerint 2010-ig folyamatosan felújítják az állomásépületeket, korszerűsítik a fűtési rendszereket, az utas-wc-ket, és az önkormányzatokkal együttműködve rendbe teszik az állomások előtti tereket. A Balaton térségében a légi közlekedés lehetőségei még messze nincsenek kihasználva. A BKÜ területén jelenleg öt repülőtér működik és ebből négy repülőtér alkalmas nemzetközi forgalom fogadására is. A Siófok-Kilitin, illetőleg a Sármelléken működő repülőterek kis és nagy gépek fogadására és indítására egész évben alkalmasak, de a tapolcai repülőtér kereskedelmi repülőtérré nyilvánítása is folyamatban van. A BKÜ területrendezési tervében megtartásra és fejlesztésre javasolt a szentkirályszabadjai közös katonai és polgári 2 Forrás: MÁV Rt. Közkapcsolati Igazgatóság 3
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP hasznosítási repülőtér is. A balatonkeresztúri repülőtér séta-, sport- és műrepülésre, oktatásra, tréningre ad továbbá lehetőséget. A repterek kihasználatlansága fokozatosan növekszik: a KSH adatai szerint pl. a sármelléki repülőtér éves forgalma 1997-ben alig haladta meg a 8 ezer főt, 2002-ben már közel 15 ezer, 2003-ban pedig már mintegy 23 ezer utast fogadott. A regionális repülőterek államilag is ösztönzött fejlesztése elsősorban az infrastrukturális feltételek javítását és a reptéri szolgáltatások színvonalának emelését szolgálják (a szilárd burkolatú futópálya építését, kulturált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve a vasúti kapcsolat kiépítését stb.), amelyek egyben logisztikai fejlesztést is jelentenek, mivel e bázisokon biztosítható a régió gazdasági tevékenységének kapcsolata a szállítási hálózatokkal. A repülőterek térségében logisztikai központok és ipari parkok létesülhetnek. Egyéb kapcsolódó beruházások összességében pótlólagos tőkebevonást eredményezhetnek, vállalkozásélénkítő hatásuk érzékelhető, ezért felgyorsíthatják és felerősíthetik a működő tőke térségbe áramlását. Az országos repülőtér fejlesztési tervben a debreceni és a ferihegyi mellett a sármelléki reptér fejlesztése szerepel nemzeti szinten is kiemelt ügyként. 3 Hárommillió euró tőkével jön létre az a részvénytársaság, amely fejleszti és üzemelteti a zalavári és a sármelléki önkormányzat tulajdonában lévő sármelléki repülőteret. A most alakuló vegyesvállalat a beruházási program első - várhatóan jövőre kezdődő - ütemében mintegy egymilliárd forint értékű beruházási programot valósít meg. Ennek keretében többek között egy új utasforgalmi terminál, valamint egy korszerű - a gépek éjszakai fogadására is alkalmas - leszállító rendszer is kiépül az egykori szovjet légibázis területén. A 2500 méter hosszú kifutópályával rendelkező, szinte bármilyen típusú repülőgép fogadására alkalmas légibázis működtetése évente várhatóan mintegy 200 millió forintba kerül majd. A gazdaságos üzemeltetés érdekében az utasszámot a jelenlegi évi 30 ezerről rövid időn belül 100 ezerre kívánják növelni. (Forrás: Napi Gazdaság, 2004. július 15.) A csak helyi érdekek kiszolgálása érdekében működtetett repülőterek közül amelyek fejlesztését és működtetését a gazdasági minisztérium álláspontja szerint saját önkormányzati, kistérségi vagy vállalkozói forrásból kell megvalósítani a Siófok-Kiliti repülőtér található még a BKÜ területén. A kisebb repülőterek fejlesztése az adott térségben található nagyvállalatok érdeke is lehet, így további magáncégek hozzájárulása is várható a tervezett beruházások megvalósításához. A magántőke bevonását ösztönözheti a fapados társaságok forgalmának növekedése is. Véleményünk szerint azonban a vidéki repterek többlet-forgalom generálása nem lesz erőteljes, hiszen a nyugati nagyvárosoktól eltérően a fapados járatok a fővárosba, Ferihegyre is érkeznek, ezért pl. a sármelléki vagy a siófoki repterek az egyébként is kimondottan ebbe a régióba utazó külföldi turisták számára adnak csak alternatív beutazási lehetőséget. Valószínűbbnek látszik az, hogy az érkező külföldi turisták a buszos beutazások rovására fogják kihasználni a reptereket. A balatoni hajózásnak turisztikai céljai mellett jelentős szerepe van az északi és déli part közlekedési kapcsolataiban. A hajóforgalom 21 közforgalmi- és két kompkikötőt használ, ezek többségében vitorlások is kiköthetnek. Menetrendi járatokon kívül zenés sétahajók, és 3 Forrás: GKM 4
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP igény szerint rendezvényhajók is indulnak. Szántód és Tihany között közlekedő 4 komp az év 9 hónapján keresztül biztosítja a gépjárműátkelés lehetőségét a tavon. A Balatoni Hajózási Rt. üzemelteti a Balaton egyetlen vitorlás-kikötő láncát, mely jelenleg 10 nagyobb kikötő (Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Badacsony, Balatonfüred, Keszthely, Szigliget) közel 1400 helyével szolgálja a vitorlázás szerelmeseit. A férőhely-kapacitások bővítésére pl. Balatonfüreden több 100 milliós beruházás fog várhatóan még az idén megvalósulni, amely fejlesztés után a térség az európai versenyvitorlázás jelentős helyszínévé válhat. Az üdülőkörzetbe a vendégek többsége személygépkocsival érkezik, de az itt élő lakosság mindennapi közlekedési eszköze is az autó. A magyarországi személygépkocsi-állomány ezer lakosra jutó nagysága, 1997-2002 (db) Megye 1997 2002 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 254 294 Magyarország 221 258 Forrás: KSH A megyei szintű statisztikai egységekkel összevetve a balatoni települések személygépkocsi-ellátottsága mindkét évben előkelő helyet foglalt el (1997-ben a 2., 2002- ben sorrendben a 3.) és csak a központi régió településein regisztráltak magasabb ellátottságot. I.3. A vonalas infrastruktúra, ill. ingatlanállomány A magyar nemesség már a XVIII. században felfedezte a Balaton északnyugati részének kellemes vidékét, mely rövidesen a társasági élet egyik kedvelt központja lett. Sorra épültek a hangulatos kastélyok, villák és kúriák. A szélesebb rétegek körében a XIX. század második felétől hódított a tavi fürdőzés. A trianoni békeszerződés megkötése után pedig az elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyek vendégkörét a Balaton igyekezett kárpótolni. Az 1950 és 1970 közötti időszak bezártságában pedig az egyik legkedveltebb üdülőterület volt a tó és környéke. 4 Mindezekből adódóan a balatoni ingatlanállomány meglehetősen vegyes összképet ad. A gyakran nem téliesített nyári lakok mellett a nyolcvanas-kilencvenes években megjelentek a kifejezetten szálláshely-kiadás céljából épített nagyobb lakóterületű, rendezett üdülőingatlanok. A külföldiek ingatlanvásárlása az utóbbi minőségű, illetve a luxus kategóriájú ingatlanokra irányul. 5 Az ingatlanok területi elhelyezkedése alapján a Balaton északi részén összességében nagyobb alapterületű, jobb és értékesebb az ingatlanállomány. 4 www.bis.hu 5 A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben /Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht./ - Balatonfüred, 2002. 5
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A vízhiány, a rövid szezon és a turisták elfordulása a Balatontól az elmúlt néhány évben nagy nyilvánosságot kapott, s a lehető legrosszabbul jött a tó ingatlanpiaca szempontjából is. A kínálati árak ennek ellenére magasan maradtak és emiatt kevés üzletet is kötöttek az elmúlt időszakban. Ami eladható, az vagy a víz mellett van, vagy - az északi parton - szép kilátással rendelkezik a tóra. Az árak nemigen változnak Budapesttől távolodva, a déli parton Zamárdi, illetve Siófokon az Ezüstpart drágább kicsit. Hasonló volt a helyzet az egész évben sok turistát vonzó Keszthely és Hévíz környékén, azonban itt is túl gyorsan épült túl sok apartmanház, ami kínálati nyomáshoz vezetett. 6 A turisztikai forgalom stagnálása csak részben oka az ingatlanpiac pangásának. Az üdülőtulajdonosok között megfigyelhető a generációváltás is. Még mindig nehéz kiadni az ingatlanokat azok minőségi állománya miatt, a fiatalabb generáció viszont már nem akar üdülőt venni sem saját, sem befektetési célra. Ráadásul a külföldi érdeklődők akik számára megfizethetők az igényesebb balatoni ingatlanok is kevesen vannak és/vagy más (pl. infrastrukturális, szolgáltatási) problémák miatt nem a Balatonban gondolkodnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet lakásállomány-változásának dinamikáját az elmúlt években az országos átlagnál több mint kétszer magasabb növekedési ütem jellemezte, ugyanakkor a növekedést egyértelműen a partközeli települések generálták. 2002 végén a magyarországi lakásállomány 2,6%-a a BKÜ területén volt található. A Balaton térségi lakásállomány és változása, 2000-2002 (db) 2000 2001 2002 2002/2000 Partközeli települések 61.288 a) 62.424 63.622 103,8% További települések 41.844 a) 42.049 42.280 101,0% BKÜ összesen 103.132 a) 104.473 105.902 102,7% Magyarország összesen 4.076.809 a) 4.098.291 4.124.900 101,2% Forrás: KSH; a) A 2001. február 1-i népszámlálás adatai. A laksűrűség tekintetében (egy lakásra jutó állandó lakosok száma) is kedvező helyzetűek a Balaton térségi települések, hiszen jóval országos átlag alatti mutatószámmal rendelkeznek. Normális eloszlásúnak feltételezve a lakóingatlanok négyzetméter szerinti állományát, illetőleg eltekintve a területileg eltérő ingatlanpiaci áraktól, azt mondhatjuk, hogy a BKÜ területén az országos átlaghoz képest kedvezőbb az egy főre jutó lakótér nagysága és feltételezhetően országos átlag feletti az egy főre jutó ingatlan-vagyont nagysága is. A lakástulajdonosok túlnyomó része helyben lakik, míg az itt lévő üdülők jellemzően a Balaton üdülőkörzetében kívüli lakosok tulajdonában vannak. 6 Forrás: Figyelő, Balatoni ingatlanpiac új hullám?, 2004. május 15. 6
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A Balaton térségében az év során épített üdülőingatlanok száma, 1997-2002 (db) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Partközeli települések 356 188 165 125 305 167 További települések 12 7 4 10 1 16 BKÜ összesen 368 195 169 135 306 183 Magyarország összesen 1466 992 840 1017 1129 894 Forrás: KSH 1997 és 2002 között 1356 üdülőingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt a BKÜ területén, ami a vizsgált időszak alatt kiadott összes engedély 21,4%-át jelentette. A vizsgált időszakban a BKÜ területén használatba vett üdülőegységek 96%-a a partközeli településeken található, ahol évente átlagosan 3%-kal nőtt a használatba vett üdülőingatlanok száma. A KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településén az üdülésre használt ingatlanok száma 72 ezer, ami 27%-a az egész ország területén lévő összes üdülőingatlannak. Az év során épített üdülőingatlanok 10 000 állandó lakosra jutó száma, 1997-2002 (db) Megye 1997 2002 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 14,19 7,08 Magyarország 1,4 0,9 Forrás: KSH A lakások minőségét, a lakosság komfortérzetét jelentős mértékben befolyásolja a vonalas infrastruktúra kiépítettsége. A vezetékes energiahordozók esetében a gázvezetékkel ellátott települések aránya a partmentiek esetében 100%, de a távolabbi települések esetében is magas arányú (90,2%). Az országos átlag 88%. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás az üdülőkörzet minden településén kiépített és biztosított. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége azonban még hiányos. 2002-ben a partközeli települések 79%-a, a távolabbi települések 20%-a rendelkezett közcsatornával. A Balatoni szennyvízrégiókban 2002-ben a közműolló összesen 57%-os volt, amit a csatornahálózat fejlesztése nélkül 85%-ra lehetne növelni (forrás: Balaton Fejlesztési Tanács). Így tehát a települések - összhangban a 2000. évi CXII. tv. (ún. Balaton Törvény) előírásaival (9. (3) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.) egyelőre kapacitáskorlátok nélkül csatlakozhatnak a meglévő csatornahálózatra. A regionális tervek szerint 2005-ig befejezik a Balaton körüli szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetékének építését, még az idén új szennyvíztisztító telepet kezdenek építeni Balatonfüreden, bővítik a keszthelyi szennyvíztisztítót. Három új hulladéklerakó helyet 7
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP építenek a tó környékén az ISPA-pályázat segítségével: ez összesen 682 települést, több mint egymillió lakost érint. Az új rákötések mellett mára egyre aktuálisabbá válik a víz- és szennyvíz-hálózatok csővezetékeinek részleges, illetve teljes felújítása. A vízbázisok védelemére a térségben intézkedési tervek készültek, amelyek a vízforrások és a vízellátók megfelelő minőségét garantálják. A vezetékes alapinfrastruktúra felújításának, rekonstrukciójának növekvő szükségességét a helyi vízművek is időben felismerték. A Balaton környékén a tavalyi évben tapasztalható víz- és csatornaszolgáltatási díjak emelkedéséért cserébe a szolgáltatók a színvonal javulását ígérik, amely a vízminőségben, a hálózatok alaposabb karbantartásában mutatkozik majd meg. A többletköltségek egy része az uniós elvárásoknak megfelelő minőségjavítások miatt is felmerül: a korábbinál behatóbb laborvizsgálatnak kell például alávetni az ivóvizet. A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. információi szerint 2003-ban befejeződött a balatonfüredi felszíni vízmű belső csővezetékeinek rekonstrukciója és az ottani ivóvízhálózat tisztítása. Végeztek a felújításokkal Révfülöpön és Balatonalmádiban. A révfülöpi ivóvízvezeték felújítása garantálja a nyirádi víz biztonságos kitermelését. Folyamatban lévő, tervezett beruházások: Balatonalmádi Vörösberényben 500 köbméteres víztározó medence építése, rekonstrukciót terveznek a Tihany-Gödrös-Diós-Lepke-sor közötti ivóvízvezetéken, Alsóörsön és Balatonalmádiban. Tervezett rekonstrukciók: a Balatonfüred felszíni víztisztítómű klór-dioxid-adagolójánál, Balatonszepezd Kisfaludy utca ivóvízhálózatánál, Révfülöpön több utcában levő ivóvízvezetéknél. Balatonalmádban, Balatonfüreden, Balatonszepezden is folyamatosan korszerűsítenek. Probléma az átalánydíjas fogyasztóknál a mérőórák felszerelése, a vízdíjtartozások behajtása, a közületi idényes fogyasztók ellenőrzése. A balatonfűzfői szennyvíztisztító telep a hozzá kapcsolódó regionális rendszerrel (VI. régió) lehetővé teszi, hogy Tihanytól ide kerüljön a partszakasz nyers, illetve tisztított szennyvize. A tisztított szennyvíz befogadója a Séd patak. Révfülöpön és környékén fokozatosan épül ki a regionális szennyvízhálózat. Mivel a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton, a szennyvíz-tisztítók bővítése, korszerűsítése során korszerű tisztítási technológiát építettek ki. A telepeken keletkező szennyvíz iszapját a mezőgazdaság jól hasznosítja. 7 I.4. Vízminőség és környezeti állapot A Balaton természeti adottságai révén biztosított pihenési, üdülési lehetőségekre a rohamos urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság, az ipari tevékenység, a turizmus hasznos és káros irányban egyaránt rányomta bélyegeit, mely a flóra és a fauna, vagyis a tó biológiai struktúrájának egyre rohamosabb megváltozását okozták. Napjainkra szinte teljesen körbeépült a tó, jelentősen lecsökkentve a megmaradt természetes partszakaszokat, eltűntetve a nádasokat. A Balaton vizét a 20. század második felében meginduló üdülőingatlan-építéseinek és a tömegturizmus következtében olyan szennyezési terhelés érte, amelynek csak a részleges felszámolása is milliárdokat emészt föl. Egyre-másra emelkedtek a tájtól idegen épületek, az önkormányzatokat pedig a szorító pénzhiány a külterületek átminősítésére kényszeríti. Az eddig kevésbé érdekes, érintetlenebb háttértelepülések is egyre inkább az üzleti érdekek áldozataivá válnak. 7 www.drv.hu 8
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A Balaton természeti és idegenforgalmi értékét valamint szerepét a tó vízminősége határozta, illetve határozza meg. A Balaton vízminősége a nyolcvanas-kilencvenes években rendkívül kedvezőtlen képet mutatott. A Keszthelyi öbölben megindult eutrofizáció fokozatosan átterjedt a tó teljes területére, az algák mennyiségére jellemző a-klorofill értékének maximuma mindenütt meghaladta az OECD által javasolt határértéket. A kormányzat 1994- ben újra határozatban szabályozta a tó megmentése érdekében szükséges elsődleges feladatokat. Határidőhöz kötve ténylegesen meghatározták az egyes tárcák és önkormányzatok feladatait a Balatoni Intézkedési Tervként ismert programcsomagban. Az eddigi intézkedések folytonosságát biztosító egységes szemléletet tükröző az érintett tárcák és az önkormányzati feladatokat részletező munkaterv kialakítása, amely biztosítja a Balaton vízminőségének olyan mértékű javítását, hogy a természeti értékek, az üdülés, a fürdőzés és az ivóvízszennyezés veszélyeztetése semmilyen körülmények között ne következzék be. A kitűzött célokat az 1049/1994. (VI.29.) Kormányhatározat az intézkedési program folyamatos megvalósításával 2010-re tervezte elérni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásaival összhangban az Országgyűlés a 83/1997. (IX. 20.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP), majd 2002-ben az NKP-II-t, amelyek folyamatosan kiemelten kezelik a Balatonnal kapcsolatos feladatokat. 8 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének jóváhagyásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, 2000-ben elfogadott törvény a kiemelt üdülőkörzet területére és ezen belül a partközeli településekre általános érvényű előírásokat és övezeti szabályozási előírásokat határoz meg. A törvény közvetett céljai közül ki kell emelni a szennyvízcsatornázás kérdését. A települések beépítésre szánt területén a szennyvízcsatorna-hálózat megléte, illetve az arra történő rácsatlakozás függvényében engedélyezi a törvény az építkezéseket. A vízminőség javulhat, ha egyre kevesebb a Balatonba jutó szennyeződés. A Balaton vizének rendszeres vizsgálata 79 mintavételi helyen történik, ebből 10 a nyílt vízen, 19 a strandokon és 50 a tó befolyóárkain. A vizsgálatok során 30 vízminőségi jellemzőt elemeznek. Az idegenforgalmi szezonban a vizsgálatok heti rendszerességgel zajlanak, öt vízminőségi osztályt alapul véve. Az utóbbi években a szakértők folyamatos javulást állapítottak meg, a tó egészét fürdőzésre alkalmasnak minősítették. A legutóbbi A Balaton és a Velencei-tó Vízminőségi Tájékoztató Rendszere keretében 2003. augusztus 25-én végzett vizsgálatok szerint a Balaton vízminősége a tájékoztatási rendszerbe bevont 28 strand vizsgálati eredményei alapján összességében megfelelőnek tekinthető. A 28 állami monitoringba tartozó strand közül 7 a kiváló, 19 a megfelelő minősítési kategóriába tartozott, és 2 strand esetében ismételt vizsgálat volt folyamatban. A Balaton vizében az algák számának növekedése kisebb mértékben volt tapasztalható, és az időjárás alakulását figyelembe véve további szaporodásuk is ilyen kisebb mértékben volt várható. (lásd Melléklet: A Balaton strandjainak fürdővízminősége, 2003. augusztus 25.) 8 www.kvvm.hu 9
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP Mintegy külső kontrollként az elmúlt tíz évben az ADAC Sommerservice (Német Automobilklub nyári tájékoztató szolgálata) is végzett méréseket az európai üdülőrégiók fürdővizeinek állapotára vonatkozóan. A szervezet a begyűjtött adatokat az Európai Unió fürdővizekkel kapcsolatos irányelve alapján dolgozza és értékeli ki. Ez irány- és határértékeket állapít meg a baktériumokra vonatkozó paraméterekkel kapcsolatban. Ha ezek az értékek megfelelőek, a vízminőség jónak vagy kiválónak értékelhető. A határérték túllépése esetén azonban az adott vízterület fürdésre alkalmatlannak minősül. A szolgálat a vízminőség megállapítása mellett a strandok állapotát is véleményezi. Magyarországon a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó üdülőkörzetében vesznek mintát a szakértők. 2003-ban 36 balatoni üdülőhely 102 strandján 502 mintavételt tartottak az ADAC munkatársai az ÁNTSZ közreműködésével. 416 minta kiváló, 78 pedig megfelelő minősítést kapott, de a többi strand vizét is megfelelőnek találtak. Az értékelések elmúlt években a víz minőségét folyamatosan jónak értékelték. (Csak a jó és kiváló között mozgott a vízminőség értékelése.) Az algakoncentráció alapján is jónak mondható a vízminőség; a változékony időjárás miatt sem vált hipertróffá, vagyis nem tartalmazott feleslegesen sok növényi tápanyagot. A szolgálat a strandok általános állapotára vonatkozóan is végzett vizsgálatokat. A többség jó minősítést kapott, ám a kiváló kategória eléréséhez több feltétel is hiányzik. Ilyen a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, a vizesblokkok magas színvonalú higiéniájának biztosítása, vagy a többnyelvű vendégtájékoztató táblák jelenléte. Ami nagy hiányosság: a strandok döntő többségénél nincs lehetőség arra, hogy mozgássérültek is belemehessenek a vízbe. Hiányzik ugyanis a speciális blokkok, így például a hidraulikus liftek kiépítése. A jelenlegi kedvező vízminőségi helyzet elérésében nagy szerepet játszottak a Balatoni Limnológíai Kutatóintézet kutatói, akik időben felismerték a Balaton vízminőségének romlását, feltárták annak okait és sikeres javaslatokat tettek a víz állapotának javítására. Ez a foszfor és nitrogén vegyületek arányának csökkenését jelenti, mely azért fontos, mivel mennyiségük növekedése adott esetben az algák és vízinövények tömeges megjelenését vonja maga után. Az elmúlt években nagy sajtóvisszhangot kavart vízszint-problémával kapcsolatosan vízügyi szakértők véleménye szerint nincs szó környezetvédelmi vagy vízügyi problémáról. A teljes víztömeghez képest csak kevés hiányzik a tóból, ennyi a Balaton egészségét nem veszélyezteti. A vízpótlás alapvetően a parthasználók, az idegenforgalomból élők érdekeit szolgálná. A kánikula, illetve az alacsony vízállás ellenére a vízminőség az elmúlt években is jó volt, emiatt nem lenne szükség vízpótlásra. A vízszintcsökkenés egyelőre a tó ökológiai rendszerét sem veszélyezteti, sőt például a nádasnak kifejezetten jót tesz az időszakos vízhiány. 10
ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETKÉP A Balaton vízminőségének javításában fontos lépés volt a közcsatorna-hálózat fejlesztése, a parti sáv csatornázása és a strandok vizesblokkjainak kialakítása, korszerűsítése is, ami szintén jelentős környezeti tehertől szabadítja meg a tavat. A tó környezeti állapotának közvetett meghatározója a keletkezett hulladék kezelése is. A KSH adatai szerint a BKÜ területén a hulladékelszállítás 10 településen nem megoldott, melyből egy a partközeli. A partközeli településeken 146 ezer, a többi településen pedig 49 ezer tonna szilárd hulladék került elszállításra a 2002. évben. A hulladékkezelési programban új elemként jelentkezik, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettség alapján a hulladék 80%-át újra kell hasznosítani, illetve komposztálással vissza kell juttatni a természetbe. A természetvédelmi szempontok is egyre erősebben érvényesülnek a térségben. Hosszú várakozást követően az 1997-ben felavatott, mintegy 57 ezer hektáros Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik a szennyeződésekre különösen érzékeny élővizek és azok környezete is. Ennek szellemében védelmet élveznek a még megmaradt nádas-sásos partrészek, a legféltettebb öblök, s a környező vízgyűjtő területek. A fokozottan védett részek kivételével, ahol semmiféle gazdálkodás nem folyhat, ösztönzik a természetkímélő, a táj adottságaihoz alkalmazkodó, hagyományos gazdálkodás fenntartását és fejlesztését. A nemzeti park területéhez tartozik a Tihanyi-félsziget, a Balaton-felvidék kismedencéinek botanikailag értékes láprétegei (Pécselyi-, Káli-, Tapolcai-medence), a Tapolcai-medence vulkáni hegyei, a Káli-medence, a Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátuma és nádrengetege, és ezen térségekhez kapcsolódóan a sajátos szőlőkultúra, a legeltető állattartás, a népi építészet és a jellemző faluképek. 9 9 Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig /MA&HOLNAP Területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat/ - 2001. I. évfolyam 2. szám, 11
A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET GAZDASÁGI HELYZETE II. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági helyzete II.1. Bevezető Ebben a fejezetben a BKÜ térség vállalati szektorának tevékenységről adunk általános képet. Megvizsgáljuk, hogy mely ágazatok a meghatározók a különböző hatékonysági és eredményességi mutatók alapján, illetve rámutatunk arra, hogy ezek mutatók 2002-re, 1997- hez képest, milyen mértékben változtak. Ezt követően a BKÜ egészét a megyei területi egységekkel hasonlítjuk össze. A Balaton térségét Rechnitzer János tipológiája olyan térségtípusnak tekintik, ahol olyan gazdasági erőforrásokat, tevékenységeket összpontosítanak, amelyek fogékonyak az újdonságokra, azok alkalmazására, terjesztésére, illetve közöttük szoros egymásrautaltság, kölcsönös feltételezettség, serkentő kapcsolat alakult ki. A lakosság egy részében jelentős vállalkozói ismeret, tapasztalat halmozódott fel, amelyhez kedvezőbb jövedelem, magasabb tőkefelhalmozás párosul. 10 A kedvező környezeti, gazdasági adottságok ellenére a térséget duplán is érintette a piacgazdaságra való átmenet sokkhatása, amelyet még máig sem tudott teljesen kiheverni. Egyik oldalról idegenforgalmi oldalról a határok megnyitásával, a külföldre irányuló egyszerűbb utazási lehetőségekkel a Balaton elvesztette korábban a nyugat- és kelet-német beutazó turizmusban ( találkozási pont ) és a belföldi turizmusban elfoglalt kedvező helyzetét. Másik oldalról a gazdaság strukturális átalakulása nyomán a TSZ-ek és azok mellékiparágainak megszűnésével és a számos a mezőgazdaság számára korábban komoly keresletet jelentő keleti felvevőpiac eltűnésével a Balaton térségének gazdasága is jelentős problémákkal nézett szembe. A 2000-es évek elején a helyzet a mezőgazdasági területeken nem sokat változott. A somogyi térségben átlagon felüli a tőkehiány, alacsony az eszközpark színvonala. Ezzel szemben az északi területek jobban alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez alapvetően a természeti potenciálok (borgazdaságok) és kulturális örökségek kihasználása révén. Az egyértelmű idegenforgalmi adottságok mellett a Balaton térség számára kiváló fejlesztési lehetőségek adottak a szőlészet-borászat, fafeldolgozás, az egyedi bútorgyártás, a biogazdálkodás és a szállítás, szállítmányozás, logisztika területén. (A fejlesztési célkitűzésekről részletesebben a későbbi fejezetekben szólunk.) 10 Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet átalakító innovációk. /Rechnitzer János/ - Győr, 1993. 12