Tisztelt Ügyfeleink! 2010-01-26 Az elıttünk álló 2010-es évet érintı számos adótörvény változással, illetve az elıttünk álló idıszak feladataival kapcsolatosan néhány kiemelt témára szeretnénk írásban is felhívni szíves figyelmüket. I. Személyi jövedelemadó 1. Szuperbruttósítás 2010. január 1-tıl az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekbıl adóalap kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni. Az adóalap-növelı összeg a jövedelem után a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelı egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg. Az adóalap-kiegészítés a jövedelem 27 százaléka. Az adóalap-kiegészítés valamennyi önálló, nem önálló tevékenységbıl származó és egyéb jövedelem mellet az egyéni vállalkozó és a mezıgazdasági kistermelı átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelmére is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont az adóalap-kiegészítés az adóterhet nem viselı járandóságokra, illetve a külön adózó (forrásadós) jövedelmekre. 2. Adótábla Változnak az adókulcsok és a sávhatárok. 5 millió forintig 17 százalékos, az e feletti részre pedig 32 százalékos kulcsot kell alkalmazni. A 4 százalékos különadó megszőnik (a 32 százalékos kulcs tartalmazza a 4 százalék különadónak megfelelı adóterhelést is). A korábbi szabályokkal azonosan, a munkáltatónak nem minısülı kifizetınek amennyiben a magánszemély külön nem kérte a 17 százalékos kulcs alkalmazását - a megállapított adóelıleg-alap 32 százalékát kell levonnia adóelılegként. 3. Adójóváírás Változnak az adójóváírás szabályai is. Az adójóváírás maximális összege jogosultsági hónaponként 15.100 forint. Az adójóváírás jogosultsági határa kitolódik; 3.188.000 forint éves jövedelemig teljesen, 4.698.000 forintig pedig részlegesen lehet igénybe venni. Az interneten számos bérkalkulátor elérhetı, de tekintettel arra, hogy a bérterheket számos tényezı befolyásolja, ezért javasoljuk, hogy bértárgyalások, illetve kalkulációk esetében csak konkrét jogviszonyokra, érintett személyekre elkészített számfejtést tekintsenek irányadónak. 4. Adókedvezmények Az alábbi összevont adókedvezmények megszőnnek: háztartási szolgáltatások utáni kedvezmény, tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, biztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári kiegészítı tagdíj és a társadalombiztosítási megállapodás után járó kedvezmény, az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó kedvezmény. 1 / 11
Megmaradó kedvezmények: családi kedvezmény, súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, ıstermelıi kedvezmény, hosszú távú öngondoskodáshoz kapcsolódó adókiutalás (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári, NYESZ-R, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi befizetések) 5. Cafeteria, illetve egyéb adókötelessé váló juttatások Januártól már csak a számítógép- és internethasználat marad adómentes, az alábbi béren kívüli juttatási formák pedig kedvezményes, 25 százalékos adómértékkel adóznak: az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, illetve az önkéntes egészségpénztári befizetés, az önkéntes önsegélyezı pénztárba befizetés, az üdülési csekk, a munkáltató üdülıjében történı üdültetés, a meleg étkeztetés és a melegétkeztetési-utalvány, az iskolarendszerő képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési utalvány és a helyi bérlet megtérítése. E kifizetéseket egyéb közteher - társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás - nem terheli. A juttatások kedvezményes adózásának értékhatárai a következık szerint alakulnak: az önkéntes nyugdíjpénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári és önsegélyezı pénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér harminc százaléka a limit. Az üdülési csekk és üdültetési lehetıség biztosítása esetében éves szinten a minimálbér, meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik, iskolarendszerő képzés átvállalt költségébıl éves szinten a minimálbér két és fél szerese, az iskolakezdési támogatás esetében a minimálbér harminc százaléka, a helyi bérlet esetében a teljes ellenérték jelenti a plafont. Amennyiben a fenti juttatások összege meghaladja a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt, akkor az e fölötti részhez már 97,89 százalékos adóteher társul. Adókötelessé válik: a belföldi és külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj (kivéve a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetıknek, árukísérıknek járó napidíjból napi 25 eurónak megfelelı összeg) üzemanyag-megtakarítás (havi 100.000 forint adómentes ), falusi vendéglátás jövedelme, borravaló, hálapénz, felszolgálási díj. 2 / 11
Természetbeni juttatásnak minısül, azaz adókötelessé válik továbbá (54 százalék SZJA + 27 százalék Tb, illetve EHO + 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás): a legfeljebb évi 3 alkalommal adott csekély értékő ajándék értékébıl a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó része, mővelıdési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig, hideg étkezési utalvány havi 6 ezer forintig, két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása, nyugdíjba vonuláskor egyszeri ajándék értékébıl a 15 ezer forintot meg nem haladó rész, összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedın nyert érem, trófea. Az összeghatárok feletti juttatások a juttató és a juttatásban részesülı jogviszonya és a juttatás körülményei alapján adóköteles. Adóterhet nem viselı járandóságnak minısül a munkáltató által a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendı támogatás, amelynek maximális összege 2010-tıl 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedett. Fontos pontja az új törvénynek, hogy 2009-re visszamenıleges hatállyal biztosítja a védıoltások adómentes juttatását. 2010. január 1-jétıl adómentessé válnak a hitelintézetek és a befektetési szolgáltatók által részben vagy egészben elengedett követelések, ha: az adós nyilatkozata alapján a maga és családja megélhetési ellehetetlenülését elızi meg, vagy az elengedett követelés a 10.000 forintot nem haladja meg (feltéve, hogy a követelés végérvényesen megszőnik a magánszeméllyel szemben). 6. Adóelıleg-fizetési kötelezettség változása Amennyiben a magánszemély külön nem nyilatkozik, akkor a kifizetınek nem kell adóelıleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, illetve a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételbıl. (Amennyiben a kifizetı adóelıleget nem állapított meg, akkor a magányszemély köteles negyedévet követı hó 12. napjáig az adóelıleget megfizetni.) 7. Személyes közremőködıi díj-kiegészítés és kivét- kiegészítés A társas vállalkozó részére kifizetett osztalék, illetve osztalék-elıleg, valamint az egyéni vállalkozó osztalékalapja terhére (kivéve ha az EVA hatálya alá tartozik) ki kell egészíteni a társas vállalkozó személyes közremőködıi díját, illetve az egyéni vállalkozó kivétjét a piaci viszonyoknak megfelelı éves kereset nagyságára. A kiegészítés csak az adóévben már felvett személyes közremőködıi díj ismeretében állapítható meg, vagyis az adóév végén. (Így osztalékból elıször 2010 végén, osztalékelılegként kifizetett, jóváhagyott osztalékból elıször 2011 végén lehet majd díj-kiegészítést számítani.) A díj-kiegészítés összegérıl mely nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül az adóévet követı január 31-ig kell igazolást adni a magánszemélynek. A díj-kiegészítést nem kell alkalmazni, ha a személyesen közremőködı tag osztalékban, osztalékelılegben nem részesült. Több társas vállalkozásban is személyesen közremőködı magánszemély esetén a rendelkezést ott kell alkalmazni, ahol a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás éves összege a legmagasabb. A fentiek alapján az érintettek esetében 2010-tıl a tevékenységre jellemzı kereset a járulékfizetési kötelezettséget is meghatározza. 3 / 11
8. Az egyéni vállalkozókat érintı változások A vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 19 százalékra emelkedik, a különadó megszőnik. A személyes munkavégzés ellenértéke címén elszámolt kivétet ki kell egészíteni a fıtevékenységre jellemzı piaci viszonyok szerinti díjazásra. (Lásd 8. pont) Egyéni vállalkozói tevékenység igazolvány nélkül, bejelentés alapján is folytatható. Megszőnik a helyi iparőzési adó, valamint a szabadalom, használati- és formatervezési mintaoltalom kedvezménye. Megszőnik a veszteségelhatárolás Adóhatósági engedélyeztetése. A 2008. december 31-ig megképzett fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló idı meghosszabbodik (négy évrıl hat évre). Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelten része az összevont adóalapnak. Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethetı (elektronikusan kell bejelenteni). A szüneteltetés alatt vállalkozói tevékenység nem végezhetı, költség nem számolható el, bankszámla megszőntethetı. A szüneteltetés idıtartamára szünetel a biztosítás (nem kell járulékot fizetni), a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásokra. Egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. Egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók hat hónapon belül kötelesek a létesítı okiratuk megfelelı módosításával az egyéni cég megfelelı mőködését megvalósítani. Az új törvény szerint alapított egyéni cég már a társasági adó hatálya alá tartozó adóalany. Adókötelezettségét választása szerint EVA alapján is teljesítheti. 9. Az ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl származó jövedelem Az adó mértéke 20 százalék. A befektetési szolgáltatót adóelıleg-levonási kötelezettség nem terheli. 10. Tartós befektetésbıl származó jövedelem Befektetési szolgáltatóval vagy hitelintézettel történı tartós befektetési szerzıdések kötése esetén hároméves lekötési idıszak esetén 10 százalék mértékő a kamatadó, ötéves lekötési idı esetén nulla százalék az adó mértéke. A nyugdíj-elıtakarékossági számla átalakítható tartós befektetési szerzıdéssé (a már befizetett összeg lekötött pénzösszeggé alakul át, a NYESZ-R számlára a tárgyévben és az azt megelızı évben befizetett összegre adókedvezmény nem jár, illetve az visszafizetendı). 11. Egyéb változások Külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra történı átszámítása esetén az MNB devizaárfolyam helyett, amennyiben a magánszemély rendelkezik pénzügyi intézmény által kiadott, a külföldi pénz vételét/eladását igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, akkor a magánszemély az átszámításhoz választhatja a bizonylaton szereplı árfolyamot. 4 / 11
A kamatkedvezmény adója 44 százalékról 54 százalékra emelkedik. Ellenırzött külföldi társaságból származó kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelem esetén az adó mértéke 10 százalék. A korábbi feltétel, miszerint a jövedelem 50 százalékának megfelelı összeget két évre magyar állampapírba kellett fektetni, eltörlésre került. Külföldi illetıségő magánszemély részére (ha nincs hatályos kettıs adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény) kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett összeg után 30 százalék forrásadót kell fizetni. Ingatlannal rendelkezı társaságban részesedéssel rendelkezı külföldi magánszemélynek Magyarországon adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha részesedését elidegeníti, kölcsönbe adja, vagy a részesedését a társaságból kivonja. A forrásadó mértéke a jövedelem 25 százaléka. II. Általános forgalmi adó A teljesítési hely új szabályozása szolgáltatásnyújtás esetén A fıszabály az, ha a szolgáltatás igénybe vevıje is áfaalany, a teljesítési hely az a hely, ahol az igénybe vevı adóalany letelepedési helye van (székhely, állandó telephely az áfa törvény szerint). Amennyiben az igénybevevı adóalanynak a székhelye mellett egy vagy állandó telephelye is van, a teljesítési helyet az igénybevétellel legközvetlenebbül érintett hely határozza meg. Ha viszont a megrendelı nem adóalany, akkor a nyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye a teljesítési hely. Magyar oldalon ÁFA alany: aki/amely közösségi adószámmal rendelkezik, vagy közösségi adószámmal rendelkeznie kellene. Minden más közösségi tagállambeli illetıségő: aki/amely ÁFA azonosítóval rendelkezik, vagy ÁFA azonosítóval rendelkeznie kellene. Adófizetési kötelezettség, adminisztráció Az adófizetésre kötelezett fıszabályként az igénybevevı adóalany, amennyiben a szolgáltatásnyújtó nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, és olyan szolgáltatásnyújtásról van szó, amely esetében a teljesítési helyet az igénybevevı székhelye, állandó telephelye határozza meg, vagy a teljesítési helyet igénybevevı adóalany adószáma határozza meg. A teljesítési hellyel kapcsolatos adminisztráció: a Közösségen beüli termékértékesítéshez hasonlóan a szolgáltatásnyújtásokról is összesítı nyilatkozatot kell benyújtani. Adófizetési kötelezettség keletkezése Azon esetekben, amikor a fordított adózást azért kell alkalmazni, mert a szolgáltatásnyújtó nem letelepedett belföldön, akkor az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás tényállásszerő megvalósulásának idıpontjában keletkezik (teljesítési idıpont). Külföldi illetıségővel kötött szolgáltatási szerzıdések tervezése esetére konzultációt javasolunk, mert az új szabályok összetettek, bonyolultak. 5 / 11
Külföldön letelepedett vállalkozó áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok is változnak. Ennek az a lényege, hogy minden adóalany a saját tagállamában kezdeményezi a visszatérítést elektronikus őrlapon. Ingatlanértékesítéshez kapcsolódóan 2010. február 1-ig választható, hogy az adófizetési kötelezettség csak a lakóingatlannak nem minısülı ingatlanra terjedjen ki, illetve a korábbi választás módosítható úgy, hogy az adókötelezettség visszamenılegesen csak a lakóingatlannak nem minısülı ingatlanokra vonatkozzon. Az ingatlant beszerzı adóalany kérésére az Adóhivatal köteles tájékoztatást adni arról, hogy az értékesítı adóalany élt-e az adófizetési kötelezettség választási jogával. A sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatások adómentességet élveznek, amennyiben azt közszolgáltató ilyen minıségében teljesíti. (Közszolgáltató pl. a társadalmi szervezet, az egyesület, az alapítvány stb.) III. Társasági adó 2010. január 1-tıl 19 százalék a társasági adó, ezzel egyidejőleg megszőnik a különadó. Új adóalanyok 2010. január 1-tıl három új adóalanya lesz a társasági adónak: az egyéni cég, az ingatlannal rendelkezı külföldi társaság tagja, valamint a külföldi szervezet. Az egyéni cég akkor válik a társasági adó alanyává, ha a 2010-tıl hatályos új szabályok szerint az egyéni vállalkozó egyéni cégként folytatja tovább a tevékenységét. Az egyéni cég emellett a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni és kettıs könyvvitelt kell vezetnie. Az ingatlannal rendelkezı társaság külföldi tagja akkor válik a magyar társasági adó alanyává, ha a székhelye nem olyan államban van, amellyel Magyarországnak van kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezménye, és nem tızsdén jegyzett. Amennyiben a belföldi ingatlanérték eléri az összes eszközérték 75 százalékát és ezt az ingatlant a társaság eladja, a befolyt jövedelem után az árfolyamnyereségbıl a külföldi tagra esı jövedelemrész után 19%-os társasági adót kell fizetni. A 75%-os ingatlanérték meghatározásánál a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni. A külföldi szervezet 2010-tıl akkor válik a magyar társasági adó alanyává, ha olyan államban van illetısége, amellyel Magyarországnak nincs kettıs adóztatást elkerülı egyezménye (tipikusan az offshore cégek), és kamatot, jogdíjat, vagy szolgáltatás ellenértéket fizet neki magyar adóalany. Ilyen szolgáltatás lehet például az üzletvezetés, ügyvitel, reklám, piackutatás, vagy ügynöki szolgáltatás. Ebben az esetben a kifizetett díj alapulvételével 30 százalékos társasági adót kell fizetnie a kifizetınek, kifizetést követı hónap 12. napjáig. Adóalap-csökkentı és -növelı tételek Számos adóalap-csökkentı tétel megszőnik: a környezetvédelmi céltartalék, a tızsdei nyereség, a kapcsolt vállalkozások egymásnak fizetett kamatai, 6 / 11
a vásárolt képzımővészeti alkotások, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, a térítés nélkül kapott eszköz, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, a helyi iparőzési adó. Az adóalap-növelı tételek közül megszőnik: a kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat, a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, térítés nélkül adott eszköz, az átvállalt kötelezettség és a véglegesen átadott pénzeszköz. Az adóalap-csökkentı tételek közül változik a bejelentett részesedés és az értékvesztés elszámolása. Kötelezı adóalap-növelı tétel lesz viszont a reprezentáció, üzleti ajándék. Adóalap növelı lehet bizonyos feltételek fennállása esetén az ellenırzött külföldi társaság fel nem osztott tárgyévi eredménye is. Az ellenırzött külföldi társaság Ellenırzött külföldi társaságnak minısül: külföldi jog alapján létrejött szervezet, amelyben belföldi illetékességő tagjainak közvetlen és közvetett részesedése 10 százalékot eléri, vagy meghaladja, árbevételének (a külföldi társaságnak) több mint 50 százaléka Magyarországról származik, az illetısége (a külföldi társaságnak) olyan államban található, - - amely nem EU, vagy OECD tagállam, illetve amellyel nincsen kettıs adóztatást elkerülı egyezmény és - ahol nem kell társasági adónak megfelelı adót fizetni, vagy annak tényleges mértéke pozitív eredmény esetén a 12,67 százalékot nem haladja meg (minden adóévben külön-külön vizsgálandó). Kedvezıen változik a veszteségelhatárolás szabálya ezt már 2009-ben alkalmazni lehet- megszőnik az ezzel kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettség, így korlátlanul továbbvihetı. A 2005-2008. adóévekben képzett fejlesztési tartalék feloldására a képzés évétıl számított 6 adóév áll rendelkezésre. A 2009-ben és az azt követıen képzett fejlesztési tartalék felhasználásra viszont nem vonatkozik a hosszabbítás, 4 adóév alatt fel kell használni. 7 / 11
Kapcsolt vállalkozás, szokásos piaci ár 2010-tıl kapcsolt vállalkozásnak minısül a külföldi telephely is. A közeli hozzátartozók vállalkozásai pedig akkor is kapcsoltnak minısülnek, ha egymás cégében nincs kereszttulajdonlás. A szokásos piaci árat pedig már alapításkor is vizsgálni kell. ART 1. A helyi iparőzési adót érintı adóztatási feladatok a 2010-tıl átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. 2. A vagyonadó alapját képezı eszközökrıl bevallást kell adni: egyéni vállalkozóknak 02. 25-ig, Szja bevallás benyújtására kötelezett magánszemélyek 05.20-ig társas vállalkozásoknak 05. 31-ig, adóévtıl eltérı üzleti évet választó vállalkozásoknak 05. 31-ig, mindenki másnak 05. 20-ig. Jelenleg az alkotmánybíróság vizsgálja. A végleges döntés után bıvebben adnuk tájékoztatást. 3. Be kell jelenti az APEH-nek évente 08. 31-ig, hogy a társaság ingatlannal rendelkezı társaságnak minısül-e. 4. Az Art. terminológiája több helyen megváltozott, pontosítottak, a Ket-tel összhangba hozták. 5. Az ÁFA összesítı nyilatkozatok szerepe felértékelıdött. Kizárólag elektronikusan nyújthatók be. A bevallási határidık az alap-áfa bevallási határidıkhöz igazodik fıszabályként. Kivételek: Amennyiben egy vállalkozás 2009. év bármely negyedévében meghaladta a 100.000,- EUR (nettó) közösségi értékesítést, akkor az alap-áfa bevallás gyakoriságától függetlenül havi nyilatkozat benyújtására kötelezett, Amennyiben egy vállalkozás mőködése során bármely negyedévben a 100.000,- EUR értékhatárt meghaladja a következı hónaptól az alap-áfa bevallás gyakoriságától függetlenül havi nyilatkozat benyújtására kötelezett, ÁFA bevallás benyújtására nem kötelezett vállalkozás az ügylet teljesítését követı hó 20-ig nyilatkozat benyújtására kötelezett. Nullás bevallást nem kell benyújtani, a küszöbérték átszámítási kulcsa: 252,19 HUF/EUR. 6. A minısített adózókra (pozitív adózói lista) maximum 20 százalék bírság szabható ki. 7. A közbeszerzéses kifizetések esetében nem kell alkalmazni az Art. 36/A -át, amennyiben a tartozás 2008. 09. 30-át következıen keletkezett. 8 / 11
IV. Egyéb 1. EVA 2009. július 1-jével az EVA értékhatára 25 millió forintról 26 millió forintra emelkedett, ezzel kompenzálva az ÁFA mértékének 20 százalékról 25 százalékra történı növekedését. 2010-tıl az értékhatár visszatér a korábbi 25 millió forintra, míg az adó mértéke 25 százalékról 30 százalékra emelkedik. 2. Az illetékekrıl szóló törvény módosítása A visszterhes vagyonátruházási illeték 10 százalékról 4 százalékra, illetve 1 milliárd Forint illetékalap felett 2 százalékra csökken. A lakások tekintetében továbbra is kedvezıbb az illeték mértéke: az új szabály alapján 4 millió forintig 2 százalék, a 4 millió forint feletti rész után 4 százalék az illeték. 2010. január 1-jétıl életbe lép az az új szabályozás, amelynek értelmében az ingatlannal rendelkezı társaságok vagyoni betétjének megszerzése illetékkötelesnek minısül. 3. Jövedéki adó 2010. január 1-jétıl 6,5-15,2% között emelkednek a jövedéki adómértékek többek között a gázolaj, az ólmozott benzin és a petróleum, valamint a cigaretta esetében. A drágulás miatt nı az üzemanyagok áfa-terhe is. 4. Vagyonadótörvény 2010. január 1-jétıl adóztatás alá kerülnek a 30 milliónál nagyobb értékő lakóingatlanok, valamint a vízi és légi jármővek, illetve a nagy teljesítményő személygépkocsik. Az adó mértéke az ingatlan forgalmi érték 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%, a 30 és 50 millió forint közötti részére 0,35%, míg az adóalap fennmaradó része után 0,5%. 2010. január 8-ától mőködik az Adóhivatal honlapján a becsült forgalmi érték kalkulátor. 5. Számviteli törvény Devizában készített éves beszámoló A jövıben bármely vállalkozó euróban is elkészítheti az éves beszámolóját, ha errıl az üzleti év elsı napját megelızıen a számviteli politikájában dönt. 6. Alkalmi munkavállalás 2010. április 1-jétıl az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek megszőnnek, helyette egyszerősített munkaszerzıdést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelızıen. A munkaszerzıdést a törvény mellékletében szereplı nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggı idıtartama az 5 napot eléri, egyébként elegendı a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. Ha a munkaszerzıdést nem kell írásba foglalni, a munkáltató a törvény mellékletében szereplı jelenléti ívet köteles vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír, annak egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a tárgyévet követı 5. év végéig meg kell ırizni. A magánszemély háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet nem kell kitölteni. A fenti szabályok szerinti egyszerősített foglalkoztatást az alábbi esetekben lehet alkalmazni: - ha a munka alkalmi jellegő, vagyis - legfeljebb 5 egymást követı naptári napig, - egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 9 / 11
- egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig tart azonos felek között. (Annak nincs akadálya, hogy a munkavállaló több különbözı munkáltatónál egész évben alkalmi munkát végezzen ezen idıkorlátok között). - ha a munka idényjellegő, kizárólag a következı ágazatokban: mezıgazdaság (növénytermesztés, erdıgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és idegenforgalom. A mezıgazdasági idénymunka kivéve a növénytermesztési idénymunkát nem haladhatja meg a 31 napot. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerzıdés az idény hosszára (pl. síszezon, balatoni nyári szezon) köthetı. - ha a munkát természetes személy háztartásában végzik, függetlenül attól, hogy a munkaszerzıdést határozott vagy határozatlan idıre kötik. Ide tartozik tehát pl. a takarítók alkalomszerő munkája, a házvezetını határozatlan idejő munkaviszonya, a babysitter alkalmazása, nem tartozik ide viszont, ha pl. a magánszemély munkáltató háza felújítására alkalmaz munkavállalókat. - a kiemelkedıen közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony (határozott vagy határozatlan idejő). 2010. április 1-jétıl megszőnik az a rendszer is, amely az alkalmi munkavállaláshoz automatikusan az általános köztehernél alacsonyabb kedvezményes közterhet kapcsolt. A munkabér összege pedig csak a felek megállapodásától függ. Bizonyos kivételekkel az általános adó- és társadalombiztosítási szabályok szerinti adók és járulékok kapcsolódnak az egyszerősített munkaszerzıdéssel történı foglalkoztatáshoz. A kedvezményes közteher egységesen 30 %, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabért alapnak tekintve kell meghatározni. Ebbe a kedvezményes körbe tartozik a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka, (de csak abban az esetben, ha a munkaszerzıdést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg), valamint az idénymunka. A bejelentési kötelezettséget interneten kell teljesíteni az illetékes elsıfokú állami adóhatóság felé. A háztartási és a növénytermesztési idénymunkát telefonon is be lehet jelenteni a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz. 2010. július 1-jétıl a bejelentés SMS-ben is teljesíthetı. V. Társadalombiztosítás Minimálbér kétszerese (elvárt járulékalap munkavállalók esetében) Minimálbér Garantált bérminimum (1) Havibér teljes munkaidı esetén 147.000 forint 73.500 forint 89.500 forint (1) legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén. Errıl bıvebben a Tevékenységre jellemzı kereset. Pdf hírlevelünkben. 10 / 11
A foglalkoztató és a biztosított által fizetendı járulékok az alábbiak szerint változtak: 2009. 2010. Nyugdíj (foglakoztatói) 24 százalék 24 százalék Egészségbizt.(foglalkoztatói) összesen 5 százalék 3 százalék Természetbeni 4,5 százalék 1,5 százalék Pénzbeli 0,5 százalék 0,5 százalék Munkaerı-piaci járulék - 1 százalék Nyugdíj (biztosított) 9,5 százalék 9,5 százalék Egészségbizt. (biztosított) összesen 6 százalék 7,5 százalék Természetbeni 4 százalék 4 százalék Pénzbeli 2 százalék 2 százalék Munkaerı-piaci járulék - 1,5 százalék Szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék 1,5 százalék Munkaadói járulék 3 / 1 százalék - Munkavállalói járulék 1,5 százalék - Vállalkozói járulék 4/ 2,5 százalék - (A 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmek után a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti járulékmértékeknek megfelelıen kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.) A munkáltatói és a munkavállalói járulékok alapja továbbra is a bruttó jövedelem marad. A 1,5 százalékos munkavállalói járulék beépül a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékba, amely így 7,5 százalékra emelkedik. A munkáltatók által fizetendı járulékok csökkentése 2010. január 1-jétıl minden jövedelemre kiterjed, 32 százalékról 27 százalékra csökken, amely úgy valósul meg, hogy az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 3 százalékra csökken, amely már tartalmazza a munkaadói járulékot is. A 3 százalékos egészségbiztosítási járulékból ugyanis 1 százalék a korábban 3 százalékos munkaadói járulék, amely így külön járulékként megszőnik 2010-tıl. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forint (napi összege 165 forint). A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedik. 27 százalékos EHO-t kell fizetni a kivét és a kivét-kiegészítés, illetve a személyes közremőködıi díj és a személyes közremőködıdíj-kiegészítés összegének azon összege után, amennyivel az egyéni, illetve a társas vállalkozó tevékenységére jellemzı tárgyévi kereset meghaladja a vállalkozó által a tárgyévre bevallott járulék-alapot. Nem kell megfizetni a 27 százalékos EHO-t az evás vagy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az evás társas vállalkozásnak. Nem evás társas vállalkozás személyesen közremőködı tagjára vonatkozóan köteles 27 százalék EHO-t fizetni a ki nem vett osztalék után is a tevékenységre jellemzı tárgyévi kereset összegéig (ha az adózott eredmény osztalékfizetésre lehetıséget adott volna)!!! Megszőnik a tételes EHO. Osztalékot, illetve éves szinten 1 M forintot meghaladó ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelı 14 százalékos EHO nem változott. A hozzájárulás-fizetési felsı határ változatlanul 450.000 forint, azonban a felsı határ megállapításánál eddig a foglalkoztatói, 2010-tıl az egyéni járulékokat kell összegezni. A járulékfizetési felsı határ éves összege 7.453.300 forint, napi összege 20.420 forint. A rehabilitációs járulék mértéke ötszörösére emelkedik (177.600 forint/fı/év helyett 964.500 forint/fı/év). 11 / 11