Patandzsali Jóga- szútrái A szenvedés forrásai Atma Center, 2010. 02. 12. Gauranga Das atmacenter.hu
Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu má vidvisávahaih Óm sánti sánti sánti Óm Hari! Bárcsak az Úr megvédene minket, bárcsak táplálna minket! Bárcsak erővel tudnánk együtt tevékenykedni! Bárcsak a tanulmányaink töretlenek és sikeresek lennének! Bárcsak elkerülnénk a gyűlölködést! Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak!
A Jóga- szútra 2. fejezete: Szádhana- páda Tapahszvádjájésvarapranidhánáni krijájógah (2.1.) A tapasz, szvádhjája és az ísvara- pranidhána alkotja a krijá- jógát.
A szádhana fontossága A szádhana rendszeres lelki gyakorlatot jelent Tapasz vezeklés (rendszeres gyakorlás), belső hő Szvádhjája tanulás, az önvaló megismerése Ísvara- pranidhána bhakti, illetve belső tudatosság
A krijá- jóga célja Szamádhi- bhávanárthah klésa- tanú- karanárthas csa (2.2.) A szamádhiba merülő tudat kifejlesztése és a szenvedés okainak lecsökkentése érdekében [gyakorolják a krijá- jógát]. A krijá- jóga számos különböző gyakorlatból áll. A burkok megváltoznak, átlátszóvá válnak. A jógi megtapasztalja a szamádhi állapotát.
A szenvedés forrásai Avidjászmitá- rága- dvésábhinivésáh klésáh (2.3.) A szenvedés forrásai a tudatlanság, az énközpontúság, a ragaszkodás, az ellenszenv és a halálfélelem.
A tudatlanság a fő ok Avidjá- ksétram- uttarésám praszupta- tanu- viccshinnodáránám (2.4.) A tudatlanság (a lelki tudás hiánya) az eredete valamennyi [szenvedést kiváltó] tényezőnek, legyenek azok szunnyadók, csökkent erejűek, szétszórtak, vagy pedig kiterjedők.
Az avidjá definíciója anitjásucsi- duhkhánátmaszu nitja- sucsi- szukhátma- khjátir- avidjá (2.5.) Az avidjá az, amikor öröknek véljük azt, ami ideiglenes, tisztának látjuk azt, ami tisztátalan, élvezetet (boldogságot) találunk abban, ami szenvedéssel teli, s amikor önmagunkként (lelki önvalóként) tekintünk arra, ami valójában nem [mi] vagyunk.
Az aszmitá definíciója drig- darsana- saktjór- ékátmatévászmitá (2.6.) Az énközpontúság [nem más, mint úgy élni,] mintha a látó (a lélek) és a látás [tehát az érzékszervi tapasztalás eszközei (az érzékszervek, az elme, s az intelligencia) és azok működései] azonos természetűek lennének.
Az avidjá és aszmitá legyőzése Az avidját a vivéka segítségével lehet legyőzni (a lényeges elválasztása a lényegtelentől). Az aszmitát a dhjána (meditáció) és a gjána- jóga (analitikus tanulmányozás) segítségével lehet legyőzni. Mindkettőhöz meg kell tisztítani az intellektust.
A rága és a dvésa szukhánusají rágah (2.7.) A rága a kellemeset kísérő vonzódás. duhkhánusají dvésah (2.8.) A dvésa a szenvedést kísérő ellenszenv. A gyűlölet, ellenszenv jobban leköt.
Az abhinivésa definíciója szvarasza- váhí vidusó pi tathárúdhó bhinivésah (6.9.) Az abhinivésa az életösztön, amelyet a saját ereje tart fenn, és még a tanultak fölött is uralkodik. A halálfélelem a testhez való ragaszkodásból táplálkozik. Oka a lélek örök természetében rejlik.
A klésák csökkentése meditációval té pratipraszava- héjáh (2.10.) A klésákat az involúció által lehet lecsökkenteni, amikor finom szintűek. dhjána- héjász tad- vrittajah (2.11.) A klésák változásait a meditáció éltal lehet lecsökkenteni. A klésákat meg kell figyelni, elemezni kell, és vissza kell rendezni egymásba.
A karma tárháza klésa- múlah karmásajó dristádrista- dzsanma- védaníjah (2.12.) A karmák összességét, amely a klésák eredendő oka, a jelen és jövő születésekben kell megtapasztalni. Szamszkára karma klésa
A karma gyümölcsei szati múlé tadvipákó dzsátjájurbhógáh (2.13.) Amíg létezik a gyökér [az avidjá, aszmitá stb. ] addig [a karma növénye] is megérleli gyümölcsét [egy adott sorsú (dzsáti) anyagi testben való] megszületés, az élettartam múlása és a [pozitív és negatív] élettapasztalatok formájában.
A jámbor és bűnös karma té hláda- paritápa- phaláh punjá- punja- hétutvát (2.14.) [A karma növényének] gyümölcsei lehetnek örömteliek, vagy szenvedést okozók annak megfelelően, hogy létrejöttük bűnből, vagy erényből származik.
Befejező mantra Óm púrnam adah púrnam idam Púrnát púrnam udacsjaté Púrnaszja púrnam ádája Púrnam evávasisjaté Óm sánti sánti sánti Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes, és mivel maradéktalanul tökéletes, mindabban, ami Belőle kiárad s így ebben a mulandó világban is, minden megvan ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. Bármit hozzon létre a Teljes Egész, az önmagában is teljes. Ő a Teljes Egész, ezért bár számtalan hiánytalan egység árad ki Belőle, megmarad teljes egésznek. Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak!
Következő előadás a prakriti és a purusa Április 9, 18 óra Atma Center Pest