újság VIII. évfolyam, 1. szám

Átírás

1 újság VIII. évfolyam, 1. szám

2 hírek, felhívások Tartalom Hírek, felhívások 2 A jóga szádhana 3 szükségessége Swami Satyananda Saraswati A jóga szerepe 4 az életminõség javításában Swami Niranjanananda Saraswati Jámák és nijámák 8 Swami Om Saraswati Mese: 15 A fürj és a tenger Kirtan, recept 16 CD és könyvajánló 17 Blogajánló 18 Gyermekjóga foglalkozások január 23. szombat Érkezés: 9.00 órától. Azért indítjuk e programot, mert tudjuk, hogy a gyermekeink éle te számos tekintetben nehezebb, mint a miénk volt. Sokkal na gyobb terhelésnek vannak kitéve, zsúfoltabbak a napjaik, több tananyagot kell befogadniuk, és több elvárásnak kell megfelelnük. Ha sikeresek és egészségesek akarnak len ni, ismerniük kell olyan módszereket, amelyek segítségével feltöl tõd hetnek, ellazulhatnak vagy akár megtanulhatnak jobban koncentrálni és tanulni. A Satyananda Yoga módszerei ilyenek; hozzájárulnak a testi, mentális és lelki egyensúly megteremtéséhez. A program részei: ászanák, lég zõgyakorlatok, Satyananda Yoga Nidra, valamint kirtan éneklés, harmónium gyakorlás és kézmûves foglalkozás. További idõpontok: február 6, 20; március 6, 20, 27; április 17; május 1, 15. Helyszín: Satyananda Yoga Központ, Budapest, V. Szép utca 3. Információ és bejelentkezés: Idadhára, iskolajoga@satyananda.hu Részvételi díj: 800 Ft. A foglalkozáshoz elõzetes bejelentkezés szükséges. A jógafoglalkozások idõpontjai Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Az Astoria és a Ferenciek tere között, megközelíthetõ a kék és a piros metróval is. Kedd este: Csütörtök este: Péntek délután: Szentendrén a Barcsay Általános Iskolában Szerda este: Budakeszin az Általános Iskolában Hétfõ este: Bejelentkezés és információ: Bhaktananda: , info@satyananda.hu Új, kezdõ jógaórák indulnak Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Hétfõ este: , információ: Chitra: Szerda este: , információ: Szannjászin Chitra: szombat délutáni szatszangok A jóga ágai közül legtöbben csak a hatha jógát, a fizikai gyakorlatokat ismerik. A Satyananda Yoga azért különleges rendszer, mert magában foglalja a jóga valamennyi ágát. Õsi, kipróbált tudást ad. Célja, hogy követõi az emberi lét minden területét egységbe foglalva teljes és tökéletes életet élhessenek. Gyakorlatai fejlesztik a testet, az elmét, az érzelmeket és a szellemet. A Satyananda Yoga rendszer ésszerû és megfelelõ a modern életmód mellett is. Kiegyen súlyozottsága és alkalmazhatósága miatt világszerte a józan ész jógájaként ismerik. Azért tartunk rendszeresen nyilvános szemináriumokat és programokat, hogy megismerhesd ezt a létezés minden területét átfogó jógatradíciót, és megtapasztalhasd gyakorlatainak jótékony hatásait. E programokon szívesen látunk minden ér dek lõ dõt; hozd magaddal családod tagjait, gyerekeidet, barátaidat! Az elsõ alkalom elõtt bejelentkezés szükséges! Helyszín: Budapest V. kerület, Szép utca 3. II. emelet. Január : A Jóga és a Tudomány találkozása: Mantra szádhana (a rezgéskísérletes film vetítésével) A Bhakti Jóga módszerei: bhajan tanulás Jóga filozófia: Swami Satyananda: Az elsõ lépés, megérteni a jógát. Filmvetítés kirtan és bhajan Jóga filozófia: A Rádzsa jóga útja: Jáma és Nijáma szabályok; Az ahimszá; elõadás A fenti program díja: Ft Mantra Jóga: gyógyító mantra recitálása A gyógyító mantrán való részvétel ingyenes! 2

3 A jóga szádhana szükségessége Swami Satyananda Saraswati Ahogy a beteg számára nélkülözhetetlen az orvosság, úgy a jóga szádhana is szükséges azoknak, akik úgy érzik, hiányzik valami az életükbõl, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségbeli hibája. A jóga szádhana valójában mindazon technikák gyûjtõneve, melyeket szándékosan alkalmazunk a személyiség tökéletlenségeinek megszün tetésére. Az emberek nyugtalanok, mert úgy érzik, hiányoznak az értékek az életükbõl. Sõt, inkább tudatában vannak rossz természetüknek és szokásaiknak, melyek nem engedik felismerni saját nagyszerû és hatalmas önmagukat Isten hasonmásaként. A jóga szádhana a jóga gyakorlását jelenti, és az jellemzi, hogy alávetjük magunkat a saját magunk által szabott fegyelemnek azért, hogy kiirtsuk a fizikai és mentális hibákat. A jóga fegyelmezõ gyakorlatai a tudat, az intellektus, az érzelmek és a test kondicionálására szolgálnak. Társadalmunkban vannak a fiziológia, az anatómia, és a gyógyszertan tudományát jól ismerõ orvosok, akik kezelik a fizikai testet, de igen ke vesen vannak, akik ismerik a mentális, érzelmi és szupramentális betegségek okát és gyógyításuk módját. A nyu gati pszichológia kétségtelenül ebbe az irányba fejlõdik, de még gyerekcipõben jár. A teljes személyiség megértése Swami Satyananda Saraswati Vizsgáljuk meg ezért, hogy a jóga miért fejlett pszichoterápiás rendszer is egyben, és vitassuk meg hasznos sajátságait mind spirituális, mind pszichológiai szempontból. Amikor egy emberrõl beszélünk, nemcsak egyedül fizikai testére gondolunk. Egyszerre elõjönnek belsõ személyiségének természetére vonatkozó emlékeink, annak minden jóságával és gonoszságával együtt. A belsõ személyiség elképzelése elsõre esetleg nem tûnik teljesen érthetõnek, de számunkra az emberi lény a testtel és a megjelenéssel együtt mindenképpen az õ erényeit, hibáit és tudását is jelenti. Eképpen, ha összeszedjük egy egyén tulajdonságait, ezt nevezzük belsõ személyiségnek, mely szívesen teszi az emberi test barlangját lakóhelyévé. Belsõ konfliktusok Ez a két személyiség, a belsõ és külsõ, sokszor nincsenek kibékülve egymással. Az ember gondolkodik, elmélkedik valamirõl, vágyik valamire vagy elképzel valamit, ami teljesen idegen a fizikai habitusától. Remél valamit, vágyakozik valami után, amit soha nem kaphat meg, elképzel valamit és álmodozik olyasmirõl, ami ténylegesen túl van számára az elérhetõségen. Ekkor olyan természetet kezd el kifejleszteni, amely személyiségbeli konfliktust okoz. Öntudatlanul és tudattalanul a frusztrációnak, a gyenge akaratnak, a határozatlanságnak, az ér zelmek és vágyak váltakozásának, a kisebbrendûségi komp lexusnak áldozatává válik. Ezzel egy idõben más dolgok, mint például a környezet, a barátok rossz tanácsa és vezetése, a kudarcok, összezúzzák személyiségét. Végül aztán elmarad a versenyben, a siker utáni vetélkedésben és a fejlõdésben. Ezeket a gyengeségeket legyõzendõ vagy kompenzálandó, az alsóbb én, mely ténylegesen a belsõ én része érvényesülni vágyása különbözõ formákban kezd manifesztálódni, melyek rosszak, antiszociálisak és erkölcstelenek. A siker magabiztosságot ás erõt ad, de a kudarc teljes egészében gyengíti a személyiséget. Mit tegyen az ember ilyen helyzetben? Megszerezhet az ember mindent, amit csak akar, amire vágyik? A földre született embernek meg kell ízlelnie az életet annak teljességében, mert csak szenvedés és gyönyör közepette tanulja meg az élet leckéjét. Az élet édes és fájdalmas, és ezért szeretjük az életet. Aki látta a nappal 3

4 ragyogó fényét, nem kerülheti el az éjszaka sötétségét; ez nem is volna kívánatos, és nem szolgálná az érdekeit. Ez a természet törvénye, és õ nem tesz engedményt. Õ mindenkivel egyformán bá nik, és a karma kerekének forgásban kell maradnia, megjutalmazva az élet minden fizikai és mentális cselekedetét. Éppen ezért rendkívül lényeges ápolni és fejleszteni a belsõ személyiséget, mely még a formálódás szakaszában van. A tökéletesség állapota Úgy tartják, hogy 86 lakh ( ) születésen áthaladva, az élet az emberi lét formájának megszerzéséhez ér. A különbözõ formák, melyeken a lét áthalad, a következõk: ásványi, növényi, állati és végül az emberi létezés. Az élet emberi állapotának elérkezte azt jelenti, hogy az anyag és a forma elérte a tökéletesség állapotát. A belsõ személyiség finom erejének most növekednie kell, és el kell érnie a tökéletesség állapotát, ahol az ember devává vagy szuperemberré válik. Az állati lét sûrû, durva és fejletlen tudata finomabbá, letisztultabbá, érzékenyebbé, dinamikusabbá és mind hatalmasabbá kell, hogy váljon. Az emberi lét a legáldottabb, minthogy ez a jelzése a belsõ isteni élet kezdetének és gyarapodásának. Az ál lati létben kénytelenek vagyunk megtanulni a végtagok és a testformák használatát és kontrollját. Az emberi létezésben az ember megtanulja használni és kontrollálni a tudatát, és a látens mentális erõket a végletekig fejleszti. De a tudat rejtett képességei nem mindenki számára ismertek. Valójában az ember nincs tudatában azoknak a szunnyadó képességeknek, melyek elérhetõk számára. Ezek a poten cia li tások olyanok, mint a feltáratlan természeti kincsek. A jóga gyakorlatával az ember napvilágra hozza a tudat rejtett erõit, melyeket az alábbiakra lehet használni: (i) sikeres életre, (ii) sziddhik vagy pszichikai erõk megszerzésére és (iii) spirituális ébredésre. Az elsõ és harmadik kívánatos és ártalmatlan. A jóga szádhanával az ember nyugalomra, derûre, a tudat egyhegyûségére és erõs eltökéltségre tesz szert. Az ember visszanyeri az elveszett magabiztosságot is. Ezek a tulajdonságok minden területen nélkülözhetetlenek a sikeres élethez, feltéve, hogy az ember tudja, hogyan használja a jóga szádhana adta energiákat. A sziddhik megszerzéséhez az embernek erõteljes gyakorlatokkal szét kell rombolnia, el kell pusztítania teljes fizikai és mentális struktúráit, és el kell térítenie valamennyi mentális képességét teljes egészében, hogy akár csak egy sziddhit is megszerezhessen. Ezek a sziddhik, jóllehet fáradságosan elértek, mégsem tartós értékek. Nem használhatjuk õket saját kedvünkre, és nem tehetünk jót másoknak sem bemutatásukkal. A rabszolgaság lerázása Az ember születésétõl fogva erõs vasláncokkal van kötve a végtelen vágyakhoz, az anadi vászanához, és egyetlen sziddhi sem tudja levágni a tudatlanság, az avidja bilincsét. A karma kimerí té se csak a szádhanában tett erõ fe szítésen keresztül lehetséges. Egyedül a meditációval lehet elégetni a múlt szamsz káráit és rossz karmáit. A meditáció gyakorlatával feldereng a tudás fénye, mely kiéget minden szamsz kárát. A jóga szádhana alkalmas az önmegvalósításra, mert a tudat és az érzelmek valamennyi generált és fel nem használt energiája egy egészséges végpont, a legfelsõbb én tudatára ébredése felé irányul, és ez az élet legvégsõ célja. Valamennyi érzelem és mentális erõ letétbe kerül az önmegvalósítás biztonságos letéti számláján. De a helyes jógagyakorláshoz a kezdõnek mindig szüksége van egy beavatott tanácsára és vezetésére; máskülönben elveszhet a pszichikus vadonban. Forrás: Yoga magazin, június A jóga szerepe az életminõség javításában Swami Niranjanananda Saraswati Mi a jóga szerepe az életminõség javításában? Egy ilyen kérdésre sosem lehet meggyõzõ választ adni. Nekünk ma gunk nak kell megtalálnunk saját válaszunkat a maga idejében, amikor megelégszünk azzal, és be tudjuk illeszteni életünkbe. Karma a szabad akarat sorssá válik Mindenekelõtt nézzük meg, hogyan fogjuk fel az életet? A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létezõ, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen az rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény, a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezõje az életnek. A Bhagavad Gíta harmadik fejezetében Sri Krisna azt mondja, hogy a 4

5 karma a teremtés tartóoszlopa. Attól a pillanattól fogva, hogy megfoganuk, a karma megkezdõdik. A magzat növekedése az anyaméhben karmikus folyamat. A születés karmikus folyamat. Az intellektuális és kreatív képességek valóra váltása az életben a karma megvalósulása. A karma származhat a múltból, a karma a jövõvé válhat, és mindig itt van a jelenben. Az a feladatunk a karmával kapcsolatban, hogy középpon tunk ban legyünk, önirányultak le gyünk: csak önmagunknak legyünk tudatában. A karmameghatározás létrehozza az ok és okozat ideáját. Bármilyen kondicionáltság, körülmény az életben, legyen akár kellemes vagy kellemetlen, egyéni választ fog kiváltani. Az, hogy miféle válasz lesz ez, függ a karma erõsségétõl, amelynek sorrendje függ attól, milyen gúna vagy tulajdonság kel fel bennünk. Az a személy, akit ellenségünknek vagy ellenfelünknek tekintünk, az is marad akár egész életünkben, addig a pillanatig, amíg ki nem lépünk abból az állapotból, amiben ellenségünknek tartjuk. A fájdalmak és kellemes érzetek nem mások, mint körülményeinkre, amelyek mindig is léteznek körülöttünk, adott válaszok. Még a szükség és a vágy is, hogy boldogságot találjunk válasz egy kondicionáltságunkra. Néha ezek a kondicionáltságok láthatóak, analizálhatóak, megérthetõek, néha rejtetten mûködnek, és a tudattalanban, a láthatatlan szubtilis rétegekben vannak. Amikor képesek vagyunk befogadni és megérteni, akkor könnyen kezeljük õket. Ezek a kondicionáltságok intellektuális megértésünk hatáskörébe tartoznak, és megpróbálhatjuk kitalálni a módját, hogy úrrá legyünk rajtuk. Ám vannak bizonyos kondicionáltságok, amelyek láthatatlanok, mégis uralják egész viselkedésünket, személyiségünk kifejezését és képtelenek vagyunk arra, hogy irányítsuk, vagy ellenõrizzük õket. Amikor találkozunk ezekkel a helyzetekkel, azt mondjuk: Ó, ez bizonyára a karmám, amelyet így kell megélnem. Amikor valamit nem értünk, mert láthatatlan, ismeretlen és ezért nem uralható befolyás, nos azt hívjuk karmának. Azt jelenti, hogy akár látható vagy láthatatlan, mindig van egy hatás, amely vezet minket: természetünk és személyiségünk, gondolataink, kifejezésmódunk, hozzáállásunk és viselkedésünk. Tehát itt nem csak arról beszélünk, hogy hogyan nyerhetjük el a boldogságot abból, amit teszünk, mivel ez nagyon korlátozott, ha összehasonlítjuk a karmikus létezés teljes dimenziójával. Ha nyersz a lottón, megmámorosodsz, és szomorú leszel, ha elvesztesz valamit. A depresszió vagy szorongás attól, hogy elvesztünk valamit vagy valakit, például egy munkát vagy egy barátot, csak egy meghatározott ideig befolyásol minket, nem teljes életünkön át. Ezek az örömök és aggodalmak csak a helyzetben való részvételünk és bevonódásunk pillanatnyi tudatosságát jelzik a külsõ körülmények által, amelyek állandóan befolyásolnak minket, még akkor is, ha nem vagyunk tudatában ezeknek. Ha meditációt gyakorlok, talán boldog leszek egy darabig, addig amíg képes vagyok elfelejteni a nehézségeimet, de ez nem jelenti azt, hogy felszabadultam a meditációmban. Inkább ránézhetnénk a kérdésre nem csak saját nézõpontunkból, hanem egy szélesebb megértésbõl, hogyan mûködünk mi emberi lények, mint Isten alkotásának teremtményei, és miféle alapelvek irányítanak minket. A karma kezelése a jámák és nijámák segítségével Patanjali a jóga nyolcrétû ösvényérõl beszélt: jáma, nijáma, ászana, prá nájáma, pratjáhára, dháraná, dhjána és szamádhi. Annak a kornak, amikor Patanjali a jógát rendszerezte, másak voltak a szükségletei, mint manapság. Azokban az idõkben az embereknek nem volt tévéjük, kocsijuk, mobiltelefonjuk vagy számítógépeik. Olyan életet éltek, amely egyszerû volt, a társadalom nyelvén szólva primitív életet, de a jóga szempontjából szattvikus életet. Ebben a sokkal természetesebb állapotban, ahol a személyiség szattvikus volt, nem megfertõzve a luxus és a 5

6 kényelem szükségleteitõl, a pszichológiát és a jógát nem a testen keresztül közelítették meg, hanem a mentális kifejezés, a gondolat és viselkedés finom han golásán át. Patanjali a jámákat és nijámákat a jóga két elsõ alkotóelemévé tette azért, mert ez az, amikor elkezdjük finomra hangolni a szellemi kifejezésmódunkat. Ezután gyakorolták az ászanákat, amely a harmadik lépés volt. A Jóga szútrák nyitó mondta: Jóga csitta vritti niródhah, amely a gondolati kifejezés finomhangolásával foglalkozik. Azonban mai környezetünkben, ahol magunkévá tettünk a materialista tudatot, és alapvetõen a test szükségleteivel azonosulunk, az ászana és pránájáma fontosabbá vált számunkra, így hát elõször ászanát és pránájámát gyakorlunk. Aztán a pratjáhára és dháraná fontos, azért, hogy kezeljük a tudat frusztrációit. Csak ha már egyszer van valamiféle látható kontroll a tudatunk felett, akkor kezdhetünk el gondolkodni azon, hogyan tudnánk minõségi változásokat bevinni az életünkbe a jámák és nijámák által. Átalakulás a jámák és nijámák által A jámák és nijámák befogadása részévé válik a meditációs átalakulásnak, amelyet a jógán keresztül tapasztalunk. Nézzük az öt nijámát. Tisztaság, azaz saucsa, megelégedettség, azaz szantósa, önmagunk elemzése, azaz szvádhjája, a meditációban tapasztalható. A meditáció önmagunk megtisztításának folyamatává válik minden szeméttõl, ami eddig felhalmozódott bennünk, és ez lesz a tapaszja, a mértékletesség. A meditáció a tanulás eszközévé válik, hogy hogyan engedjünk el és adjuk át magunkat, ez az ísvara pranidhána (önmagunk Istennek szentelése). A meditáció az öt jáma megélésének az eszközévé is válik, az igazság megélésének, ez a szatja. Így megtisztítva természetünket, a türelmetlenség veszít erejébõl személyiségünkben, és ez az ahimszá, az erõszakmentesség megvalósításával fejezõdik ki. Asztéja, tartózkodás a lopástól, aparigraha, egyszerû élet és tartózkodás a kapzsiságtól és brahmacsarja, mindig a legmagasabb célunkat tartani tudatunkban, természetessé és spontánná válik számunkra. A jámák és nijámák megvalósítása az, amire törekszünk a karma jóga, bhakti jóga és gjána jóga gyakorlásával. Szatja, az igazság nem lehet részünk addig, amíg nem vagyunk megalapozottak a gjána jógában. Gjána jóga azt jelenti megvalósított bölcsesség, tehát nincs hamisság, csak az igazság. Egyszerûen: az áhimszá nem lehet a részünk addig, amíg nem vagyunk megalapozottak a karma jógában. Tehát a jámák és nijámák kiegészítõ gyakorlatai más jógáknak, és amikor elkezdjük élni õket, egy meditációs tudatosság felé haladunk, amely folyamatos és állandó és nem csak elröppenõ, idõleges. Ez ugyanaz a fajta folytonosság és sorrend, amelyet most szükséges beépíteni az életünkbe. Az ászana, pránájáma, pratjáhára és dháraná gyakorlása után a testünkben szabadnak érezzük magunkat, nyugodtabbnak, megnövekedett életerõvel és összpontosítással. Ahelyett, hogy csak próbálkozunk meditálni, építsük be tanulási folyamatunkba és térjünk viszsza Patanjali elsõ lépéséhez, tegyük magunkévá a jámákat és nijámákat. Ez lesz az a pont, ahonnan többé már nem a jóga gyakorlói leszünk, hanem jógivá válunk. Bárki, aki egy kicsit is praktizál, orvosnak tekinthetõ, de doktori képesítés megszerezéséhez meghatározott képzést kell elvégezni. Hasonlóan ehhez, ahhoz hogy jógivá váljunk, meghatározott képzésre van szükségünk a jámák és nijámák terén azért, hogy felkészüljünk a dhjánára és szamádhira. Ez az a megközelítés, amelyet szükséges beépíteni ahhoz, hogy a jógát a mindennapi életünkben gyakoroljuk. A karma kezelése a szannjam segítségével A második pont a karma kezelésében, amely befolyásolja életünket az a szannjam. A szannjamot használhatjuk egy mérõeszközként arra, hogy lássuk, mennyit haladtunk, fejlõdtünk. Szannjam azt jelenti, önmérséklet, ellenõrzött vezetés, vagy átvenni a hatalmat. A vadlovak összevissza száguldoznak, de ha felkészítjük, tré ningezzük õket, meg tudjuk lovagolni õket és engedelmeskednek akaratunknak. Az elsõ alkotóelem az ellenõrzött beszéd, amely szanszkritul vani szannjam. Ezt nem könnyû elérni, de a beszéd ellenõrzése nagyon magas intenzitású energiát vált ki. A vani szannjamból következik a vák sziddhi, a megvalósuló szavak ereje. Erõt közvetít annak az embernek a beszéde, akinek meg van ez a hatalma, mert generálja a saktit, tehát bármit is mondjon, az valóra válik. Az ilyen emberek mindig a legpozitívabban, legkedvezõbben, leghelyénvalóbb módon gondolkoznak, ezért mindig az igazat fogják mondani, mert a beszéd a tudatállapot kifejezésének egy eszköze. A tudat nagyon különleges valami: elraktározott energiabatyu és a gondolatok úgy sugároznak ki, mint az elektro mágneses hullámok. Minden gondolat a környezetünkben van. Nem láthatjuk õket, úgy ahogy nem láthatjuk a rádió- vagy más hullámokat sem, de egy megfelelõ berendezés segítségével el tudjuk fogni azokat. A rádióval tudjuk fogni a rádióhullámokat. Ugyanilyen módon, ha van valamiféle gondolatadóvevõnk el tudjuk kapni gondolatainkat, és úgy hallgathatjuk azokat, mint egy rádiót. Mióta megszülettem, ismerem Swami Satyanandát. Sok más ember, akik szintén ismerik õt, hosszú ideje lehetnek a tanúi annak a ténynek, hogy soha az életben nem hallottunk egy negatív kijelentést sem tõle. Soha sem gondol 6

7 kodik negatívan, mindig mosolyog, jó dolgokra gondolva. Soha sem hallottam tõle, hogy bármi rosszat is mondott volna valakire, még azok ra sem, akik bántották. Ha sonlítsuk ezt össze a saját éle tünkkel. Folyamatosan rosszat gondolunk más emberekrõl, számunkra nem lehet séges, hogy reakció-mentesek legyünk akár egy fél órára is a nap 24 órájából. A második alkotóelem a tudat ellenõrzése, a manasz szannjam. Ez azt jelenti, hogy legyünk képesek vezetni és irányítani mentális kifejezésmódunkat pozitívan, kreatívan és alkotó mó don. Ez azt jelenti, hogy mindig legyünk éberek, és képesek legyünk visszavenni tudatunkat a tamaszikus tendenciák lefelé húzó erejébõl, és a szattvikus felé irányítsuk. Amikor jön egy rossz gondolat, azonnal állítsuk meg és változtassuk meg úgy, hogy visszatérünk egy jó gondolathoz. Ez nagyon hasonlít a Brahma vicsara szádhana gyakorlatához, amely kiterjeszti szeretetünket és együttérzésünket, nem csak azok ra, akiket szeretünk, ha nem azokra is, akiket utálunk. Ha sonló módon kell lennie egy képességnek, amely felismeri a tudat állapotát, amely a tamasz felé lefelé húz és egy erõnek, amely visszafordítja a szattva felé. A harmadik alkotóelem a karma szannjam, önuralom a cselekedetek felett. Ez magában foglalja bármilyen cselekedet irányítását, így ez a legpozitívabb és legteljesebb végeredményre vezet. A szannjam ezen három formája javasolt a jógában azért, hogy fenntartsuk a szattva, világosság, fény és bölcsesség tudatosságát. Ha már egyszer képesek vagyunk fenntartani a szattva állapotát, akkor minõségi változások történnek életünkben. A karma szannjamnak ez az a szintje, ahol belsõ képességeinket a szvadhjáján, az önmegértésen keresztül kell, hogy irányítsuk. Swami Niranjanananda Saraswati Személyes SWAN gyakorlat Két gyakorlat van, amit végezhettek. Az egyik, hogy megváltoztatjátok meglévõ hozzáállásotokat a dolgokhoz. Cse lekedeteinket és hozzáállásunkat a dolgokhoz az életben erõsségeink, gyengeségeink, céljaink és szükségleteink irányítják, amelyet mi SWAN elvnek nevezünk. S=erõsség (angolul: strength), W=gyengeség (weakness), A=célok (ambitions) és N=szükségletek (needs). Azt gondoljátok, megérhetjük magunkat azáltal, hogy kérdezgetjük: Ki vagyok én? Nem, ez nem helytálló kérdés. A válasz egyszerû: az vagyok, aki vagyok. Önelemzés, önmegfigyelés, önmegértés kezdi el összerakni életünk kirakójátékának darabkáit, és tanít meg különbséget tenni erõsségek és gyengeségek, célok és szük ségletek között. A szvádhjája mély megértését adja természetünknek, és hogy milyen tulajdonságok miatt reagálunk sajátságos módon. Néha a gyengeség olyan legyõzõ erejû, hogy nagyon alacsony az önbecsülésünk, s a zavarodottság és kétségek belopóznak. Néha az erõsségek úgy elárasztanak, hogy elbizakodottá, arrogánsakká és meggondolatlanokká válunk. Olyan sok dolog történhet mind a négy szinten, ennek megértését ne vezzük szvadhjájának. A gyakorláshoz készítsd el saját erõs ségeid, gyengeségeid, céljaid és szük ség leteid listáját. Elõször csak írd le és tedd el. Aztán a következõ héten írj egy másikat és tedd el. Végezd ezt négy héten keresztül. Aztán vedd elõ mind a négy lapot, tedd magad elé, és hasonlítsd össze. Látni fogod, hogy néhány tulajdonságot hozzáírtál, néhányat elhagytál, de néhány végig ott maradt. Elõször az ismét lõdõkkel foglalkozz. Aztán a leg jobb tudásod szerint gyakorold azokat az erõsségeidet, kerekedj felül a gyengeségeken, értsd meg céljaidat és törekedj arra, hogy megvalósítsd szük ségleteidet. Személyes szinten ez a szvadh jája és kar ma szannjam gyakorlatod. Interaktív mozi gyakorlat A másik gyakorlat, amit végezhetsz az a kölcsönhatás szintjén van. Amikor este lefekszel, lásd magad, mintha egy moziban lennél onnantól kezdve, hogy reggel felkeltél addig, amíg este lefeküdtél. Tudatod szemével nézd végig összes aznapi teendõidet: mit ettél reggelire, 7

8 hol ültél, kivel, mit beszéltél, mindent. Éld át újra minden egyes percét a napnak, és találni fogsz bizonyos helyzeteket, ahol észreveszed, hogy nem reagáltál megfelelõ módon. Ezen a ponton állítsd meg egy kicsit a napi mozit. Gondolkozz öt percig: Ha ugyanebbe a szituációba kerülnék, hogyan reagálnék, ha már tudnám azt, amit most tudok? Aztán nyomd meg a lejátszás gombot és folytasd a mozit. Folyamatosan gyakorold ezt. Néhány esemény ismétlõdni fog újra és újra addig, amíg tudatosságod hatókörébe nem kerül, és észre nem veszed: Ez az, ahol hibáztam. Túl gyenge vagy túl agresszív vagyok. Itt nem vagyok képes kifejezni, amit szeretnék. Itt talán túl nyitott vagyok, és az emberek nem igazán figyelnek oda. Egy idõ után a külsõ körülményekre és a környezetednek adott válaszaid meg fogak változni. Ahogy megváltoznak, sokkal elégedettebb leszel, teljesebb és megelégedett önmagaddal, mert minden tõled telhetõt megteszel. Úgy élni, mint egy emberi lény Szankalpát, fogadalmat teszünk, hogy úgy élünk, mint egy emberi lény, és nem mint egy állat, ami csak reagál minden helyzetben. Tehát az elsõ alkotóelem az élet minõségének növelésében az, hogy tudatában legyünk jelenlegi erõ feszítéseink jövõbeli sorsunkat határozzák meg. Önmagunk ismerete a szvádhjáján ke resz tül hozzájárul a szannjam minõségének növeléséhez életünkben. Ez befolyással van karmánkra, jelenlegi és jövõbeli életminõségünkre. A második alkotóelem életünk javításában az, hogy felismerjük, hogy mai környezetünkben a jógát az ászanával, pránájámával, pratjáhárával és dháranával kell kezdenünk, aztán térhetünk rá a jámákra és nijámákra, és vihetjük át azokat életünkbe. A Bihar Yoga Bharatinál ezt a tudást adjuk át a tanulóknak. Azt mondjuk, hogy válasszanak egy jámát és egy nijámát, amelyet tökéletesíthetnek addig, amíg itt élnek. Néhányan megteszik, néhányan nem, de azok, akik megteszik, látják a változást az életükben, és egy sokkal mélyebb és õszintébb kapcsolatba kerülnek a jógával. A szannjam gyakorlásának harmadik alkotóeleme a beszéd, a gondolat és a cselekedetek fegyelmezése. Ez a három alapvetõ lépés egy mélyebb jógikus folyamatba visz minket, amely megérinti és megváltoztatja az életedet. Forrás: Yoga magazin, június Jámák és nijámák Swami Om Saraswati A jámák és nijámák eredetileg a Jóga szútra részei voltak, amely a bölcsesség rövid mondatainak sorozata, és amelyben Patanjali adta át tanításait. Patanjali elmagyarázta a lépéseket, amelyeken át még egy egyszerû ember is ráébredhet Istenre. A Jóga szútra alapján a jámák és nijámák az elsõ két lépés a jóga nyolcrétû ösvényén. A jámák és nijámák örökérvényûek és mindig alkalmazhatóak az ember életében, még akkor is, ha több ezer évvel ezelõtt fogalmazták meg õket. Úgy tûnik, hogy az emberi lények világának mindig ugyanazok a problémái a különbözõ korokban és kultúrákban, minden az egónkban gyökerezik. Patanjali ösvényének nyolc lépése vagy ága: a jáma (önuralom, erkölcsi fegyelem), nijáma (egyéni magatartási szabályok betartása, mint a jóga elsõ lépése), ászanák (tartások, gyakorlatok), pránájáma (légzõgyakorlatok), pratjáhára (a tudat kivonása és felszabadítása az érzékek és a külsõ tárgyak uralma alól), dháraná (koncentráció), dhjána (medi táció) és szamádhi (magasabb tudatállapot). A jámák és nijámák az önfegyelem képessége, amelyet mindenkinek be kell tartania saját spirituális fejlõdése során. Az életvitel szabályai egy szannjászin és bárki más számára, aki a spirituális fejlõdést keresi. A többi gyakorlatnak sem lesz eredménye, ha a jámákat és nijámákat nem gyakoroljuk velük együtt, mivel ezek az én realizálásához vezetõ létra alapjai. Gyakorolhatjuk az ászanákat és egészséges testünk lesz. Gyakorolhatjuk a pránájámát és egyensúlyba kerül a pránikus energia a nádikban. Gyakorolhatjuk a pratjáhárát és a dhjánát és a tudatosság mélyebb állapotát érjük el, de mi haszna mindennek, ha nem gyakoroljuk a jámákat és nijámákat? A jámák és nijámák egy egészséges és kiegyensúlyozott tudatot hoznak létre. Több ségük szellemi és fizikális szannjamot alapoz meg tudatunkban, tetteinkben és viselkedésünkben. Mi is az a szann jam? Swami Niranjanananda szerint: Ha elektromosságot szeretnénk nyerni egy folyóból, elõször gátat kell építenünk, hogy szabályozzuk a normális folyást, biztosítva ezáltal, hogy az lehetõleg nagyobb energia forrásává 8

9 váljon. Nem zárjuk el a víz útját, nem szárítjuk ki a folyót, inkább több energiát hozunk létre. A szannjam az elle nõrzött és vezetett cselekvést jelenti. A jámák és nijámák szintén hatnak a csakrák ra is és ezért, ha gyakoroljuk õket, felébresztjük a kundalinit is. Kétféle jóga létezik, egy alacsonyabb és egy magasabb jóga. Az alacsonyabb jóga a fizikai oldallal foglalkozik, ászanák, pránájáma és a hatha jóga részeivel, amely ha nem gyakoroljuk együtt a jámákkal és nijámákkal és a jóga másik oldalával, csak apró töredéke a magasabb jógának. Talán tiszta, rugalmas testünk és jó légzésszabályozásunk lesz az ászanák, satkarmák és pránájámák gyakorlásával, de ennél többre nem megyünk. Nem tudjuk elérni a szamádhit a jámák, nijámák (és a szannjam) nélkül. Ahogy Swami Niran ja nananda mondta: Az igazi jóga a szannjam és nem az ászana, pránájáma, mudrá és bandha. Jámák Az öt jáma: az ahimszá (erõszak mentesség), szatja (igazsághoz való hûség), asztéja (tartózkodás a lopástól, becsületesség), brahmacsarja (megalapozottnak lenni az isteni tudatosságban) és utoljára, de nem utolsó sorban apa rig ra ha (tartózkodás a kapzsiságtól). A jámák fõleg képességek, amelyekkel a spirituális törekvõnek rendelkeznie kell azért, hogy kommunikálni és cselekedni tudjon a külvilágban és benne az emberekkel. Ugyanakkor önfegyelem is a gyenge, alacsonyabb tudat reakciók megjelenésekor. A nijámák önuralmi ké pességek, Swami Sivananda Saraswati amelyek azért vannak, hogy segítsék a gyakorlót a spirituális úton. Ezek szintén meghatározott szabályok, amelyeket követnünk kell azért, hogy képesek legyünk meditációt gyakorolni (dhjána) és elérjük a szamádhit. A jámák és nijámák gyakorlása önmagában is nagyon hasznos, de fõ cél és következmény a spirituális növekedés és fejlõdés. Ahimszá Az ahimszá, az erõszakmentesség nem csak azt jelenti, hogy nem okozunk kárt és fájdalmat bármely lénynek gondolatban, szóban és tettben, de azt is, hogy még csak nyoma se legyen bennünk az agressziónak. Nem hagyhatjuk ki ezt a jámát, mert mi haszna az igazmondásnak, birtokvágy-nélküliségnek, a lopástól való tartózkodásnak, és így tovább, ha elõbb nem a tudatunkban és cselekedeteinkben alapozzuk meg az ahiszmát. Swami Sivananda azt mondja, hogy a többi jáma létének az az oka, hogy az ahimszát tökéletesítsük. Feladni a húsevést vagy másféle ételeket, amelyek megszerzése fájdalmat okoz más lényeknek (vegetáriusnak lenni) szintén ahimszának tekinthetõ. Rend szerint cselekedeteink ön magukban is erõ sza ko sak, bár lehet, hogy az okok nem mindig azok. Amikor egy anya pofon üti gyermekét, azért tesz így, mert meg akar tanítani egy leckét neki. Ez szeretetbõl és nem gyû löletbõl történik. Ezért az ok a fontos és nem a cselekedet. Ugyanúgy bûn, ha má sokat arra bátorítunk, hogy erõszakosak legyenek, vagy önmagunkhoz va gyunk erõ sza kosak. A himsza (erõszak) nem csak fizi kai erõszak, hanem idetartozik a mani puláció, mások érzéseinek megbántása, lelki befolyásolás és így tovább. A legfontosabb dolog, hogy ne utasítsuk egyenesen vissza az embereket, akkor sem, ha erõszakosakká válnak, például ne keveredjünk harcba, szóváltásba, veszekedésekbe, vitákba. A himsza nem tekinthetõ erõszaknak, ha az életünket kell megmentenünk vagy meg kell ölni valakit azért, hogy sokakat megmentsünk. Azt mondják, hogy amikor tökéletessé válik az ahimszá, egyfajta mágneses erõ vesz körül minket megvédve attól, hogy bárki is kárt okozzon nekünk, vagy erõszakos legyen velünk. Az emberek el kezdik élvezni jelenlétünket, és nem érzik magukat ké nyelmetlenül addig, amíg velünk vannak. A keresztény Bibliában Jézus azt mondja: Ha valaki megüti a jobb 9

10 orcádat, tarts oda a balt is. Jézus, Krisna, Ráma, Mohamed, Buddha és más szentek, próféták és messiások az ahimszá és a dharma nagy követõi voltak. A nagy szentek, mint Assziszi Szent Ferenc és Rámána Mahárshi, akik képesek voltak beszélni az állatokkal, szintén az ahimsza nagy követõi voltak. Az erõszak a félelemre adott válasz, akkor tudjuk gyakorolni az ahimszát, ha túljutunk félelmeinken a brahmacsárján keresztül. Könnyebb lesz megtartani az ahimszát, ha emlékszünk arra, hogy bármit is teszünk, jót vagy rosszat, az visszatér hozzánk ebben vagy a következõ életünkben, akár hiszünk a reinkarnációban, akár nem. A jó tettek jó következményekkel járnak, míg a rossz cselekedetek rossz következményekkel járnak. Ezt hívják a karma törvényének, és ez elõl nem menekülhetünk. Valaki mindig figyel minket. Jó példa erre a szufi szent története, aki összehívta tanítványait, és azt mondta: Öt madaram van, mindegyikõ töknek egy-egy. Vigyétek és öljétek meg õket különbözõ helyeken, de senkinek sem szabad meglátnia, hogy megteszitek. Amikor visszahozzátok õket ide ünnepséget fogunk tartani. Elõbb vagy utóbb mindannyian visszajöttek és magyarázták, hogy hol ölték meg a madarakat, és hogy senki sem látta õket. A legutolsó tanítvány, amikor visszajött ezt mondta: Sajnálom Mester, cserbenhagytalak. Nem tudtam megölni. Bárhová is mentem, azt éreztem, mintha figyelne valaki. Késõbb õ lett a legjobb tanítvány. Szatja A szatja, vagy igazság a második jáma és szintén nagyon fontos tulajdonság. Például ott van Galilei a szatja egy példája. Az inkvizíció kétszer fogta el felfedezései miatt, de a veszély ellenére tovább írt, tanított és kutatott addig, amíg már nem látott és hallott. Végig ragaszkodott felfedezéseinek igazságához, mert tudta, hogy igazak és nem is emeltek vádat ellene. Swami Sivananda mondta: Isten az igazság és megismerhetõ az igazság megtartásával gondolatban, szóban és cselekedetben. Szerinte az igazság tizenhárom formája a következõ: igazmondás, egyöntetûség, önuralom, féltékenység hiánya, irigy versengés hiánya, megbocsátás, szerénység, megbízhatóság, jótékonyság, önzetlen emberszeretet (közösségi szellem vagy polgári gondolkodás), önfegyelem, és szüntelen együttérzõ figyelmesség. Bizonyos körülmények között az ártatlan füllentés, amely mérhetetlen jót eredményez szintén igazságnak tekinthetõ. Swami Sivananda azt mondja, hogy a vák sziddhit (a vák jelentése beszéd, a sziddhi pedig egy különleges erõ, amelyet a jógi a szándhana gyakorlás és a tapaszja-aszkétizmus gyakorlásával érhet el) az igazság megtartásával lehet elérni mindig és mindenhol. A vák sziddhi adja nekünk az erõt ahhoz, hogy bármi, amit mondunk, vagy gondolunk, valósággá váljon, még akkor is, ha az elõzõleg nem volt valós. Más szavakkal: megkapjuk az erõt ahhoz, hogy megvalósítsunk dolgokat maga a gondolat által. Ezt pszichikus beszédként is ismerik. Mindig az igazságot gyakorolva elérhetjük azt az erõt, hogy meg tudjuk fontolni szavainkat egy beszélgetés során, így irányítva azok hatását akaratunknak megfelelõen. A hazugság nem csak egy hazugság, ha helytelen vagy becstelen szavakat használunk. Ha bután viselkedünk, és utána úgy teszünk, mintha valamit helyesen tettünk volna szintén hazugságnak tekinthetõ, még akkor is, ha mindez csak a fejünkben játszódik le. Ugyanaz, ha felnagyítunk valamit vagy hencegünk azért, hogy az egónkat fényezzük. A szatja nem csupán a hazugságtól való tartózkodást jelenti, de azt a képességet is, hogy látjuk az igazságot, tudatában vagyunk az igazságnak minden dolog mögött. Ha megmondod az embereknek, hogy mit tehetnek, vagy mit nem és aztán te meg azt teszed, ami neked tetszik, akkor álszent vagy. Mondasz valamit, és mást teszel, így még önmagadhoz sem vagy õszinte. Miért hazudunk? Azért, hogy megszabaduljunk cselekedeteink következményeitõl, vagy amirõl azt hisszük, hogy következmény lesz. Ez a kicsinyes tudat manifesztációja, megjelenése. Ezért a szatja abban is segít, hogy felülemelkedjünk kicsinyességünkön. Asztéja Az asztéja a harmadik jáma, amelyet köztudottan becsületességnek hívunk ( nem-lopás értelemben). Ahhoz, hogy képesek legyünk követni az asztéját, meg kell elégednünk azzal, amink van; személyes javainkkal, gondolkodásmódunkkal, azzal amit te szünk, ahol vagyunk, akik vagyunk, stb. Más szavakkal: nem lehetünk kapzsik és meg kell próbálnunk elégedettnek lenni. Ellopunk dolgokat, mert vágyunk rájuk. A tudatnak nagyon erõsnek kell lennie, hogy képesek vagy elég erõsek legyünk ahhoz, hogy ellenálljunk a kísértésnek, hogy ellopjuk, amire vágyunk. Ezért az asztéja elsajátításával megtisztítjuk a tudatot a vá gyaktól és a vrittiktõl (ö s z tönz és ek tõ l). Az asztéja tisztává teszi a tudatot, mint egy tükör, amelyben a bölcs tudat visszatükrözõdik. Valójában a lopáson keresztüli nyereségvágy gondolkodás módja nem kelhet fel a tudatban, mert a tárgyak iránti állandó vágy nem tartozik a tudat valódi természetéhez, csak az épp aktuális lopás ténye. Az emberek néha azt érzik, hogy vágysz valamire, ami az övék és ahhoz, hogy jók legyenek, akkor azt oda kell adniuk neked. Ez nem helyes, mert elõször is lehet, hogy nem érdemled meg, továbbá megfosztod õket valamitõl, amit talán szeretnek. A nem a mi tulajdonunkban lévõ dolgok iránti nem-kifejezett vágyak 10

11 szerény formái a szellemi manipulációnak a vágyott dolgok tulajdonosai felé. Ellopunk dolgokat, mert vágyunk rájuk és ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy fizikai tárgyakat lopunk. Vannak emberek, akik mások ötleteit lopják el. Ez a lopás legrosszabb formája. Próbáld meg mérsékelni vágyaidat. Ha nem tudod mindet törölni a tudatodból, ne próbáld meg elfelejteni, elnyomni vagy félretenni õket, mert akkor megerõsödve élednek újjá. És ha a vágy túl erõssé válik és képtelen vagy teljesen elengedni, akkor minél elõbb ki kell elégíteni, mert még súlyosabban merül fel a tudatban addig, amíg lopáshoz, hogy hasonlóhoz vezet. Brahmacsárja A brahmacsárját rendszerint cölibátusként írják le könyvekben, elõadásokon, szentírásokban. De Brahma szó szerint azt jelenti bölcs tudatosság és csárja ebben az esetben életmód vagy valaki, aki szilárd, megalapozott. Ezért a brahmacsárja itt azt jelenti megalapozott bölcs tudatosság állapotában lenni vagy magasabb tudatállapotban lenni. A tudósok bebizonyították, hogy egy átlagos emberi agynak csupán a tíz százaléka aktív és szabadon hozzáférhetõ a napi tevékenységek során. Spirituálisan fejlett emberek mondták régi idõkben, hogy az emberi tudat hatalmas képességekkel rendelkezik. Sajnos a tíz százalék nagy részét ösztönök vezetik, és a tudat belemerül az érzéki és kicsinyes tevékenységekbe. A négy alapvetõ ösztönös energia: ahara (étel), nidra (alvás), bhadzsa (félelem) és maithuna (szexualitás). Ezek uralják a tudatunkat egyszerûen a túlélés miatt. De mivel a túlélés már nem akkora probléma a mai társadalomban, mint ahogy volt a régi idõkben, így egyfajta vákuum keletkezik. Az étel elérhetõ, a félelem vált akadállyá a mindennapi életben, a világ túlnépesedett, és így tovább. A legtöbb ember úgy tölti ki ezt a vákuumot, hogy felerõsíti a vágyak kiélését az érzéki élmények kedvéért. A brahmacsárja azzal foglalkozik, hogy ezt a vákuumot spiritualitással töltse ki. Sok ember azt mondaná, hogy az étel (ahara) a legnagyobb ösztönzõ erõ, de ez nem így van. A brahmacsárja jelentése: szabadnak lenni az alacsonyabb tudat ösztöneinek kielégítésébõl származó élményektõl és ez köztudottan, mint cölibátus ismert, mivel a maithuna (szexualitás) a legerõsebb ösztön. A szexualitás a legerõsebb ösztönzõ energia, mert e nélkül, mint faj már rég kihaltunk volna. A legtöbb ember számára a brahmacsárja követése a vágyak elfojtását jelentheti. De a brahmacsárja nem szabad hogy elfojtás legyen, mert az elnyomással nem kerülhetünk az alacsonyabb tudat fölé, és nem uralhatjuk ösztönös energiáit. Ha valaki nem rendelkezik magasabb tudatállapottal, az elfojtás hiábavaló. Lehet, hogy képesek vagyunk megállni, hogy néhány ösztönzésünket kielégítsük, de nem tudjuk kényszeríteni a tudatot, hogy ezt folyamatosan fenntartsa. Ez nem brahmacsárja, legyünk magasabb tudatállapotban és a magasabb tudatállapot nem vesztegeti az idejét arra, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzon. Van egy történet két zarándokló szerzetesrõl (valószínûleg) szigorú brahmacsárjában. Véletlenül találkoztak egy nõvel, aki nem tudott átmenni egy nagy pocsolyán és az idõsebb szerzetes segítette át rajta. A fiatalabb szerzetes egy idõ után sokkolva tiltakozott, erre az öregebb ezt válaszolta: Te még mindig cipeled a nõt fejedben, míg én letettem a pocsolya szélén! A fiatal szerzetes remek példája a brahmacsárja ellentétének. Swami Satyananda azt mondja: Amikor megszilárdul a brahmacsárja állapota, a jógi életerõt, energiát és bátorságot nyer, ami által szabaddá válik a halálfélelemtõl. Így a brahmacsarja fontos útja a klésán való túljutásnak, amit abhinivésának hívnak, amely a haláltól való félelem. És mivel minden félelem gyökere a halálban van, a brahmacsárja általában is hasznos eszköze a félelem fölé kerekedésnek. Aparigraha Az aparigraha az ötödik és utolsó jáma, a birtokvágy-nélküliség (ismert a mohóság hiányaként is). Ez valójában a mohóságtól és sóvárgástól való tökéletes szabadság. Nem kellene többre vágynod, mint amire minimálisan szükséged van. Ahogy Swami Szatyananda Saraswati megemlíti a Szabadság négy fejezetében (Four Chapters of Freedom): Szabadon tartja a tudatot, és a gyakorlónak semmiért sem kell aggódnia, mert nincs semmi (nincs vagyon), amit meg kellene védeni. Amikor mentessé válunk a birtokvágytól, vagy nem ragaszkodunk, akkor elfogulatlanokká válunk és ezen az úton a feltételes szeretet, ragaszkodás, szenvedés, stb, feltétel nélkülivé válik, és nem korlátozódik csupán a családra, barátokra, kapcsolatokra, stb. Mások ajándékai befolyásolnak és mohóvá tesznek. Egyik következménye, hogy el kezdünk ajándékokat adni azért, mert viszonzásképpen várunk valamit, ami rossz, mert megsértõdünk, ha nem kapunk semmit sem. A szannjászinnak ezért el kell kerülnie az ajándékokat. A kapzsiság szintén függéshez vezet, és az aggódással is együtt jár a függés. Ezek mind akadályok a spirituális tudás elérésében. Swami Sivananda azt mondta: a függéstõl való szabadság eredményezi utazásunk egész folyamatának tudását. Könnyû lesz megtartani az asztéját vagy becsületességet is, ha elsajátítjuk az aparigrahát. Elõször ki kell mosni a tudatból annak emlékeit és szokásait, hogy megszerezzünk tárgyakat, és csak ezután tudunk új életet kezdeni. A tudat szintén 11

12 tisztává válik, ha követjük az aparigrahát, és azt mondják, hogy amikor tökéletesen megtartjuk, elérjük azt a sziddhit, amelynek segítségével emlékezhetünk elõzõ életeinkre, ha hiszünk a reinkarnációban. De az aparigrahát sem vihetjük túlzásba, különben sebezhetõvé és mohóvá válunk. Más szavakkal: ha az aparigrahát túlzásba visszük, akkor épp az ellenkezõjét érhetjük el. Nijámák Az öt nijáma vagy öt meghatározott önfegyelmi szabály: saucsa (tisztaság), szantósa (megelégedettség), tapasz (mér ték letesség), szvádhjája (önmagunk képzése) és Íshvara pranidhána (önmagunk Istennek szentelése). A nijámák mindent összevetve a spirituális keresõ meghatározott önfegyelemi szabályai spirituális fejlõdésének útján. Saucsa Swami Satyananda Saraswati A saucsa, a tisztaság az elsõ nijáma. Nem csak külsõ tisztaság, mint a zuhanyozás, fogmosás, hanem a cselekedetek tisztasága is, a tudat rossztól, nyugtalanságtól, a szükségtelen gondolatoktól, a rossz kísértõ emlékektõl való tisztasága. Szükséges a környezet és önmagunk tisztasága higiénikus okok miatt, de a környezet állapota ugyanúgy kihat tudatunkra. Ha a környezet tiszta és rendes, jobban tudunk összpontosítani, és megfelelõen tudunk koncentrálni, de ha nem higiénikus, piszkos és rendetlen, tudatunk szétszóródik. Ezért jobb reggel kitakarítani szobánkat. Ezek a dolgok unalmasnak tûnnek, de segítenek szabadon tartani a tudatot a zûrzavartól és egyhegyûvé, tisztává teszik. Más szavakkal: a saucsa fizikai síkon történõ gyakorlása hatással van tudatunkra pránikus és mentális szinten. Patanjali írta a Jóga szútrákban, hogy a saucsát fizikai síkon gyakorolva elérhetjük, hogy közönyössé válunk a test iránt, és idõvel nem függünk tovább más dolgoktól sem. Azt is írja, hogy amikor tudatunk tisztává válik a saucsa által, derûssé válunk és alkalmasak leszünk a koncentráció (dháraná) gyakorolására, az érzékek uralására (pratjáhára), mivel a tudat tükre tiszta és ezért képesek leszünk, hogy lássuk igazi énünk tükrözõdését. Szantósa A szantósa, megelégedettség (megnyugvás) a második nijáma. Szantósa az, hogy megelégszünk cselekedeteinkkel, azzal, amink van, azzal, amik vagyunk, ahol vagyunk és azzal, amit megtettünk vagy éppen teszünk. Azt is jelenti, hogy megelégszünk azzal, ahol vagyunk akár idõrõl, akár helyrõl legyen szó. Nem álmodozhatunk a jövõrõl, és a tudatunkat sem hagyhatjuk a múltban idõzni. Legyünk elégedettek azzal, ahol vagyunk, különben soha sem leszünk boldogok és érzünk igazi megelégedettséget. Az is szantósa, hogy megelégszünk azzal, akik vagyunk. Ha nem szeretjük magunkat úgy, ahogy vagyunk, soha nem fogunk egy csipetnyi boldogságot sem találni az életben. Megelégedettnek kell lennünk mindazzal, amit teszünk, ha megtettünk minden tõlünk telhetõt. A szantósa nélkülözhetetlen a spirituális életben. Ha nem gyakoroljuk, igazából nem fogunk messzire jutni utunkon. A szantósát gyakorlatba ültetve megszabadulhatunk a sóvárgástól és elérjük a nagy boldogságot a spirituális létrán, ösvényen, úton való haladáshoz vagy akárhogy is hívjuk. Szintén szükséges a szantósát gyakorolni azért, hogy az asztéját megtartsuk. Egy koldus király lehet, ha megelégszik azzal, amije van, míg a király olyan, mint egy koldus, ha még több gazdagságra és kincsekre vágyik azzal, hogy még több adót vet ki a szegényekre. Az elégedetlenség lelki gyengeséget okoz és egy számos más lelki gátlást. A Jóga Vasisthában a bölcs Vasistha, aki egy volt Ráma tanítói közül, azt mondta, hogy a vicsara (reflexió), sánti (békesség), szatszang (az igazságban lenni bármilyen formában) és a szantósa (megelégedettség) a négy õrszem a móksa (üdvözülés vagy teljesen szabaddá válás a születés és újraszületés ciklu 12

13 saiból) kapujában. Azt mondta, ha a szantósa mesterévé válunk a másik há rom automatikusan át fog engedni. Tapaszja A harmadik nijáma a tapaszja (vagy tapasz) az egyszerûség vagy mértékletesség függ képességeinktõl. Legfõbb oka a tapasz megvalósításának, hogy képesek legyünk helyesen meditálni. Egy ellenõrzött tudatot hoz létre, amely nem fogadja el a test bármily zavarát, mint Szomjas vagyok., vagy Éhes vagyok.,vagy Ez fáj! stb. A tapasz megeddzi a testet, így ezek a vágyak nem lesznek túl gyakoriak. Megerõsíti az érzékszerveket, egészségessé teszi õket azért, hogy ne tapasztaljunk fájdalmas zavarokat a meditáció alatt. Így elvezet a pratjáhárához vagy az érzékek visszavonásához. A Bhagavad Gítában említik, hogy háromféle mértékletesség létezik: a fizikai test mértékletessége, a kommunikáció és a beszéd mértékletessége (mouna), és a tudat mértékletessége. A tapasz magában foglalja a gondolatok ellenõrzését is, azért hogy elkerüljük a szükségtelen beszélgetést. Ahogy a szobrász lefaragja a szükségtelen darabokat a kõrõl, hogy az szép dombormûvé váljon, így a nehézség, amelyen a test keresztül megy erõsíti a tudatot és lefarag minden szükségtelen darabkát, csak az igazi Én valódi esszenciáját hagyva meg. A tapaszját gyakorolva a test ellenállóvá válik a nagy hõséggel, hideggel és akár mérgekkel és egyéb bajokkal szemben. Swami Szatyananda Saraswati szerint a Szabadság négy fejezetében ötféle tapasz létezik: napra kitenni magunkat, hogy eddzük a bõrt, tûznek kitenni magunkat, hogy a test vékony és barna legyen, pránájámát gyakorolni, hogy felmelegítsük a testet, felhalmozni a koncentráció tüzét egy pontban és a böjt tüze. Ez az öt tûz, amely kimossa a mérgeket azért, hogy a testet képessé tegye a meditációra. A tapaszja nem csak arról szól, hogy a testet képessé tegyük a meditációra. Egy másik formája a tapaszjának, hogy megteszünk dolgokat, amelyeket nem akarunk megtenni, és ez kilendít a lustaságból vagy tamaszból. Ugyanígy alkalmazzuk a szórakozás mérséklésére, amely csak önmagunk számára kellemes és mások számára nem ad jót. A ta paszjának ez a formája segít az egó ellenõrzésében, még fegyelmezettebbé tesz. Szvádhjája A szvádhjája a negyedik nijáma, amelyet úgy fordítok, hogy önmagunk tanulmányozása, úgy ahogy vagyunk. Rendszerint úgy magyarázzák, hogy az õsi spirituális szentkönyvek tanulmányozása, de olvashatjuk a szentírásokat, anélkül hogy értenénk vagy akár egy egyszerû dolgot is megvalósítanánk belõlük a hétköznapjainkban. A szva itt ön-t jelent, ezért szvádhjája tulajdonképpen az én tanulmányozása, önanalízis. Drastának, szemtanúnak kell lennünk, a megfigyelõnek. A tudás magasabb típusa az épp aktuális lét megtapasztalása, míg az alacsonyabb tanulás közvetlenül könyvekbõl történik; és az is alacsonyabb forma, ha tanulmányozzuk ugyan a könyveket, de nem értünk egy szót sem abból, amit olvasunk. Az esszénus béke evangéliumban van feljegyezve, hogy Jézus ezt mondta: A törvényt ne a szentírásokban keressétek, mert az élet a törvény, mivel az írások halottak. A szvádhjáján keresztül tökéletesíthetjük és bizonyos mértékig a helyes ösvényre vezethetjük magunkat a guru segítsége nélkül. Ha látjuk az életünket és megfigyeljük mint egy könyvet, mint a jóga antar mouna gyakorlatában, megfigyelhetjük a szvádhjáját, ahogy Swami Niranjanananda rá mu tatott a Yoga Darshanban. Meg figyelhetjük, és meg is változtathatjuk reakcióinkat, mérsékelni tudjuk a negativitásunkat és fejleszthetjük világunk észlelésének módját azáltal, hogy megfigyeljük az ént. Egy más nézõpontból Isten nevének éneklése a Gayatri mantra, az Óm mantra, az imádság, stb. vagy éppen saját beavatási mantránk formájában segít, hogy a tudatra összpontosítsunk, amely segít a szvádhjájában. Ha valaki szívbõl énekli a mantrát, nem szükséges megértenie mit énekel, azért hogy spirituális emelkedettséget éljen át. Ísvara pranidhána Az Ísvara pranidhána vagy Istennek való teljes önátadás az utolsó és az egyik legnehezebb nijáma. A spirituális ösvényen eljutunk arra a szintre, amikor a guru visszalép, és amikor segítség nélkül nem tudunk továbbhaladni, akkor kétségbeesünk. Ilyen az emberi tudat, csak akkor tudjuk a teljes hitet kifejleszteni magunkban Isten iránt, amikor a kétségbeejtõ helyzetek létrejönnek, ahol senki más csak Isten tud segíteni (Isten alatt Ísvarát, Allahot, Jehovát vagy másokat értek), attól függetlenül, hogy hiszünk-e benne vagy sem. Az emberek sokféle módon érzékelik Istent. Néhány még csak nem is hisz az isteni fogalomban. Mégis mindenki, aki spirituális útmutatást és fejlõdést keres, eléri ezt az állapotot, ha õszintén kutat. Ahogy Isten különbözõ mindenki számára, ezt az állapotot is különbözõ jelentések és történések formájában éljük meg. Eljön az idõ, amikor teljesen elengedünk minden ego isztikus indíttatást és megadjuk magunkat a sorsnak. Patanjali írta a Jóga Szútrákban, hogy csak akkor tudjuk elérni a szamádhi legmagasabb for máját, a végsõ állapotot a kaivalja elõtt, ha igazából és teljesen át tudjuk adni magunkat Istennek. Az önátadásnak szabadnak és feltételnélkülinek kell lennie. Van egy történet egy elhivatott szerzetesrõl, aki mély meditációban ült barlangjában. Hirtelen kiöntött a szeszélyes folyó és a víz elárasztotta a közeli várost. Néhány jó szándékú ember nagy nehezen odaevezett kis tutajjal, 13

14 hogy segítsen megmenteni a szerzetest. De mikor elérték a barlangját, a szerzetes azt mondta: Ne aggódjatok. Jámbor ember vagyok, aki Istent szolgálta egész életében. Isten most nem fog elhagyni engem. Sose féljetek, eljön és megment a saját kezével. Néhány perccel késõbb egy jacht érkezett öt férfival. Megpróbálták megmenteni a szerzetest, de ugyanazt a választ kapták. Végül egy mentõ heli kopter érkezett, a barlang felett lebegett, de a szerzetes elküldte. A víz szintje nõtt, elöntötte a szerzetes helyét, aki megfulladt. Amikor megérkezett a mennyországba ezt mondta Istennek: Egész életemben hozzád imádkoztam, és mégsem jöttél, hogy megments akkor, amikor a legnagyobb szükségem volt Rád! Isten válaszolta: Nos, nem tudom, mik voltak az elvárásaid. Elõször küldtem érted egy tutajt, aztán egy jachtot, aztán egy elsõ osztályú helikoptert és te csak olyan ostobaságokat mondtál, hogy: Isten a saját kezével fog megmenteni. A tutaj, a jacht és a helikopter volt az én kezem. Mindez gondolati folyamatnak tûnik, azonban fizikai eredménye az, hogy amikor valaki átadja magát és realizálja Íshvarát, soha többé nem lesz ugyanaz, aki volt, mert senki sem realizálhatja Istent, ha csak egy picike emberi egó is maradt benne. Patanjali az advaita védanta nézetét vallotta, amelyben nincs jelen az Isten princípiuma, mint szeretõ atya, aki egy másik világban, a mennyben lakik. Vagyis itt Ísvara nem az Isten, hanem a változatlan, mindig egységes valóság, míg a nasvara a változó, felbomló, kreatív aspektusa fejlõdésünk körforgásának. Isten létezik, és csak akkor tapasztalhatjuk meg Õt, ha elértük az Ísvara pranidhánát. Ezzel befejezzük a nyolcrétû rádzsa jóga ösvényén lévõ különbözõ jámák és nijámák ismertetését. Gyakoroljuk folyamatosan a jámákat és nijámákat, akkor is, ha a nyolcrétû ösvény más ágait is gyakoroljuk. A Jóga Szútrák szépsége abban áll, hogy mindenki olvashatja õket, és ugyanabból a forrásból különbözõ elméletekkel jöhetünk elõ. Ez az írás is csak egy útja, módja megértésüknek. Észrevehetjük, hogy a jámák és nijámák mindenféle módon kölcsönhatásban vannak egymással, vagyis nem engedik meg, hogy átugorjuk bármelyiket is, ha õszintén vágyunk arra, hogy elsajátítsuk õket. A jámákat és nijámákat nemcsak jógiknak és szann jászinoknak szánták, hanem hogy mindenki gyakorolja. Például elõve hetünk egy jámát vagy nijámát, amelyik tetszik, és gyakoroljuk addig, amíg úgy gondoljuk, hogy tökéletesítettük, aztán vegyünk egy másikat és így tovább addig, amíg mindegyiket tökéletesítettük! (Aztán vehetjük Swami Sivananda 18 tulajdonságát: vidámság, rendszeresség, hiúságmentesség, õszinteség, egyszerûség, igazmondás, nyugalom, szilárdság, nem érzékenység, alkalmazkodóképesség, alázatosság, kitartás, becsületesség, nemesség, nagylelkûség, jótékonyság, bõkezûség, tisztaság.) Forrás: Yoga magazin, 2005 január Befejezés 14

15 mese s o r o z a t u n k b a n a Pa nc sata n t r a c í m û h i n d u m e s e g y û j t e m é n y t ört é n et e i t k ö z ö l j ü k. Ebben a számban a 13. mesét olvashatjátok. Fõbb szereplõk: szandsivaka a bika, pingalaka az oroszlán, karataka és damanaka sakálok A fürj és a tenger Messze az emberlakta tájaktól, a távoli tenger partján éltek a madarak. Ez volt a madárország. Madárországban a sok-sok madár között élt az ifjú fürj-pár is, akiket az utolsó tavasz hízelgõ illatárja terelt egymáshoz. Nagy volt a szerelem, s amikor elérkezett a fészekrakás ideje, a fürj ifjú felesége így szólt: Olyan helyet keress, ahol nyugodt a táj, ahol kikölthetem a tojásokat. A fürjférj a partra mutatott. Sehol sem találnék jobb helyet ennél. Jó melegen tartja a napfény. Egészséges, erõs kis fürjeink lesznek, ha itt maradunk... Nem jó ez a hely! mondta a fürjné. Hiszen ha kerek lesz a Hold, megnöveli a tengert, s a tenger elragadja a tojásokat! Máshova menjünk. Ne félj te attól nyugtatta meg a férj. Hol leszünk mi már akkor fiókástul együtt, mire a Hold kerek lesz. A tenger ott locsogott a parti fövenyen, és kihallgatta a fürjek beszélgetését. Fölszaladt a partra kicsit ijesztõn, aztán messzire visszahúzódott, hogy csalogassa a bizonytalankodókat. Nevetett magában és arra gondolt, hogy helyes a szólás: Lássuk, mit tenne a kis fürj, ha elvinném tojását, Megmutatnám kicsinységét s a Végtelen hatalmát. Alig várta, hogy meglegyenek a tojások. Ezek a napok is elérkeztek, s amikor a fürjpár eleségért ment, egy dagályhullámmal elsodorta valamennyit. Megjöttek a fürjek, és sírásra fakadtak, mikor az üres fészket meglátták. Mondtam, ugye mondtam kiabálta a fürjné, tudtam, hogy odalesznek a tojások, tudtam, hogy nem lesznek fiókáim! De te nem hallgattál rám! Pedig tudhattad volna, hogy helyes a szólás: Aki a jó tanácsokat okosan nem fogadja, Úgy jár, mint a teknõsbéka, földre ejti a gólya. A fürjférj némán hallgatta felesége szemrehányásait, de most nem bírta tovább a szótlanságot, kíváncsian kérdezgette. Hogy is volt az? S a fürjné mesélni kezdett. Forrás: Pancsatantra Hindu tanmesék Fordította: Dr. Balogh Barna Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár, 15

16 kirtan, receptek c h i d a n a n d a A kirtan szövege: Chidananda Chidananda Chidananda hun Hara hal mai Almasta Satchidananda hun Chidananda Chidananda Chidananda hun Másolat a Sankirtan címû kiadványból a Satyananda Yoga Academy Australasia engedélyével. citromos rizs 6 személyre Hozzávalók: 3 dl rizs 6 dl víz 2 evõkanál ghí 3 kiskanál kurkuma 1 kiskanál õrölt koriander 1 citrom leve Mossuk meg többször váltott vízben a rizst. Tegyük a ghít egy edénybe, és pirítsuk meg benne a kurkumát. Tegyük hozzá a rizst, a koriandert, és forgassuk meg a ghíben. Adjuk hozzá a vizet és a sót. Fedjük le az edényt, és végig kis lángon tartva pároljuk a rizst puhára. Tálaláskor öntözzük meg a citrom levével. Megjegyzés: kurkuma nélkül is elkészíthetõ. 16

17 cd és könyvajánló Kedves Olvasó! Szeretnénk figyelmedbe ajánlani a Bihar Yoga iskola egyik kiváló angol nyelvû könyvét: The Effects of Yoga on Hypertension A jóga hatásai a magasvérnyomásra Megrendelhetõ: Sn. Chitra: vagy info@satyananda.hu Ezt a könyvet három részre osztották: ok, gyógymód és gyakorlatok. Az elsõ rész leírja a szív és érrendszer valamint a különbözõ okokból fakadó magas vérnyomás alapvetõ élettanát, beleértve a pszichológiai és pránikus hatásokat, az életmódot, a stresszt és az öröklést is. A jógikus látásmód alapos megvitatásra kerül a modern orvostudomány mellett. A második a kezelésrõl szóló rész, amely elmagyarázza a jógikus módot a vérnyomás normális szintre való csökkentésére a jóga gyakorlásán keresztül, kiegészítve életmóddal és az elme kezelésével. Az utolsó rész a jógatechnikákról tartalmaz táblázatokat hetenkénti bontásban, amelyeket az egyes gyakorlatokra vonatkozó világos utasítások követnek. Végül az alacsony vérnyomással a diétával együtt egy függelékben foglalkoznak. Ne feledd, hogy egyetlen gyakorlat sem tanulható meg megfelelõen egy könyvbõl. Minden Satyananda Yoga gyakorlati tankönyvet úgy terveznek, hogy azok egy tapasztalt jógatanár utasításait egészítsék ki. Jó ga Nidrá CD Kap ha tó a ma gyar nyel vû Jó ga Nidrá CD, amely a Swami Satyananda Saraswati (In dia) ál tal ki fejlesz tett kü lön le ges mélyre la xá ci ós mód szer alapján, a Bi har School of Yoga en ge dé lyé vel ké szült. E rend kí vü li gya kor lat az aláb bi te rü le te ken al kal maz ha tó ered mé nye sen: stressz ol dás, pszicho te rá pia, al vás za var, ok ta tás, nyelv ok ta tás, al kohol és drog füg gõ ség, vá ran dós ság alatt, szü lés után, menst ru á ci ós za va rok, aszt ma, da ga na tos meg be te ge dé sek, gyo mor fe kély, ma gas vér nyomás, szív ro ham, cu kor be teg ség. A CD egy kez dõ és egy kö zép ha la dó gya kor latot tar tal maz. Ára: 2400 fo rint + pos ta költ ség Egy iga zi best sel ler Ászana Pránájá ma Mudrá Band ha Kap ha tó a vi lág hí rû Bi har School of Yoga gya korla ti jó ga köny ve az Ászana Prá ná jáma Mudrá Bandha. A vi lág el sõ jó gaegye te mé nek gya kor la ti ké zi köny ve, amely ve ze ti a jó ga köny vek el a dá si és nép sze rû sé gi lis tá ját az egyik leg na gyobb eu ró pai pi a con, Nagy-Bri tan ni á ban. Az Ászana, Pránájáma, Mud rá, Bandha cí mû könyve t n e mz e tköz i sz i nte n a z eg y i k legsz i sztemat i ku sabb mun ká nak tart ják a je len leg el ér he tõ jó ga tan köny vek kö zött. A Bi har School of Yoga ál tal 1969-ben meg je len te tett el sõ ki a dás óta ti zen há rom a lk alomma l nyomt á k újra, é s sz ámo s nyelvre leford ított á k. Át fo gó mû, amely ért he tõ áb rá kat mu tat be, lé pés rõl lé pés re ve zetõ inst ruk ci ók kal lát el, és a csakra tu da to sí tás rész le te it tar tal maz za. Irány mu ta tást ad a gya kor ló vagy ta nár szá má ra a hatha jó garend szer leg egy sze rûbb gya kor la ta i tól a leg bo nyo lul tab ba kig. Te rá pi ás füg gelé ket tar tal maz or vo sok vagy jó ga te ra pe u ták szá má ra, amely ben meg je len nek a leg újabb jó ga ku ta tá si ered mé nyek. E ki ad vány si ke resen eme li az egye te mi tan köny vek szint jé re a jó ga gya kor la ta i nak b emut at ás á t. A könyv ára 5700 fo rint + pos ta költ ség Megrendelhetõ: www. satyananda.hu Meg ren del he tõ: 17

18 blogajánló Ri k i a p e e t h Bl o g s p o t a Sz ats z an g s z e r e l m e s e i n e k A Rikhiapeeth Blogspot naponta közzétesz egyet Srí Swami Satyananda Saraswati sokféle témát felölelõ, spiritualitással kapcsolatos szatszangjaiból. Ezek a szatszangok szerte a világon ismert vagy ismeretlen spirituális keresõk hasznára jönnek lérte azért, hogy inspirálja õket, hogy törekedjenek az isteni élet megélésére. Egy jó mód napod elindítására, hogy belépsz erre a honlapra és ellenõrzöd, hogy Srí Swami Satyananda mit is mond arra a napra. Csakúgy, ahogy az étel táplálja a testet és a jó gondolatok táplálják az elmét, ezek a szatszangok táplálni fogják a lelkedet. Kattints rá: Bihar Yoga weboldalai Tartalom: A Satyanada Yoga, a Bihar School of Yoga, a Bihar Yoga Bharati és a Sivananda Math tevékenységei, Sita Kalyanam eseményei, Yoga Publication Trust katalógusa. Tartalom: Satyananda jógatanárok és -központok linkjei világszerte, a Yoga magazin rövid története, hírek és egyéb információk, keresõvel ellátott, kiterjedt archívum a diákok, jógatanárok, orvosok és szádhakák részére. A Satyananda Yoga újság kiadója: A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány Közhasznú szervezet Cím: 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Kapcsolatfelvétel: Honlap: info@satyananda.hu Mobil: