Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak
Irodalmi szöveg szemantikai aspektusok Két aspektus: 1) Szövegbelső szemantikai struktúra (koherencia, jelentésszerkezetek) 2) Szövegkülső szemantikai viszonylatok (referencia, fikció)
A szöveg belső szemantikai struktúrája - normálisan megalkotott szövegek: tematikus összefüggés = koherencia - nyelvészet: általános elméletek arra, hogy egy szöveg általában mitől koherens/ nem koherens - különféle elméletek (generatív szemantika, kognitív nyelvészet stb.) - a szövegek szerkezeti elemeire és összefüggéseikre alapozó strukturális szemantika: Algirdas Julien Greimas (Sémantique structurale, Paris 1966) - strukturális szemantika: a szövegkoherencia magyarázatának heurisztikus kísérlete, hipotetikus konstrukciókkal operál - alkalmas lehet az irodalmi szövegek sajátos koherenciájának egyfajta elemzésére is, mivel ezeket sajátos jelentéskonstituáló eljárások jellemzik - jelentés: funkcionális ill. strukturális fogalom
A szöveg belső szemantikai struktúrája lexéma = a lexikonban szereplő szó az összes jelentésével a jelentés meghatározása: a lexémák strukturális viszonyai révén diszjunkció (az ellentétes elem kiemelése) és konjunkció (közös elem kiemelése) alapján pl. fiú vs. lány jelentésének elemzése: ellentétes jegyek: férfi vs. nő ( hímnemű vs. nőnemű [élőlény]) közös jegyek / hasonlóság: ember[i] [lény] férfi és ember : a fiú lexéma jelentésének elemei nő és ember : a lány lexéma jelentésének elemei a jelentéselemek = szémák a jelentéselemzés = szémaelemzés
A szöveg belső szemantikai struktúrája széma = a szavak/lexémák minimális/legkisebb jelentésegységei lány : [+ élő], [+ ember], [ férfi],... fiú/kölyök : [+ élő], [+ ember], [+ férfi],... más viszonylatokban: fiú/kölyök : [+ élő], [+ ember],... [kutya]kölyök : [+ élő], [ ember],... ([± ember] stb. = metanyelvi jelölés)
A szöveg belső szemantikai struktúrája egyértelműsítés: a kontextus alapján pl. azonos alakú szavakban A kölyök iskolába megy. A kölyök szétrágta a labdát. kontextuális (aktualizált) széma: [± ember] A vár magas hegyen épült. Éva soha nem vár öt percnél többet. kontextuális széma: [± építmény] szeméma: a szövegösszefüggésben egyértelművé vált szó amint a lexéma szövegbe integrálódik, szeméma lesz meghatározott jelentéssel (a lexémával ellentétben) pl. a kölyök szó A kölyök iskolába megy mondatban
A szöveg belső szemantikai struktúrája - egyes szémák rekurrenciája (ismétlődése): a koherencia alapja különféle szövegösszefüggésekben más-más szémák dominálnak - domináns szémák = kontextuális szémák/klasszémák domináns szémák a szöveg más szavaiban is domináns szémák ismétlődése (rekurrencia) : a szövegek koherenciájának előfeltétele -izotópia= homogén jelentés-sík domináns-rekurrens szémák ismétlődése által koherens szövegekben olyan szavak által jön létre, amelyeket egy domináns széma kapcsol össze fontos az irodalmi szövegekben is: izotópiák (ismétlődő szemantikai jegyek/szémák) feltárása
A szöveg belső szemantikai struktúrája - izotópia-törés : egy bizonyos pontig koherens szöveg e ponttól kezdve másik izotópia-síkon folytatódik heterogén izotópiák létrejötte (pl. vicc, paródia) - feloldhatatlan heterogén izotópiák: a heterogén izotópiák forrása nem izotópia-törés, hanem a szöveg több lehetséges olvasata pl. Der Star muß operiert werden. irodalmi szövegekben különösen fontos jelenség
Paul Celan: Tenebrae (1) Nah sind wir, Herr, (2) Nahe und greifbar. (3) Gegriffen schon, Herr, (4) ineinander verkrallt, als wär (5) der Leib eines jeden von uns (6) dein Leib, Herr. (7) Bete, Herr, (8) bete zu uns, (9) wir sind nah. (10) Windschief gingen wir hin, (11) gingen wir hin,uns zu bücken (12) nach Mulde und Maar. (13) Zur Tränke gingen wir, Herr. (14) Es war Blut, es war, (15) was du vergossen, Herr. (16) Es glänzte. (17) Es warf uns dein Bild in die Augen, Herr. (18) Augen und Mund stehn so offen und leer, Herr. (19) Wir haben getrunken, Herr. (20) Das Blut und das Bild, das im Blut war, Herr. (21) Bete, Herr. (22) Wir sind nah.
Paul Celan: Tenebrae (1) Közel vagyunk, Uram (2) hozzád foghatóan. (3) Megfogva, Uram, (4) egymásnak esetten, miképp (5) a te tested mindegyikőnk (6) teste már, Uram. (7) Imádkozz, Uram, (8) imádkozz, hozzánk (9) foghatóan. (10) Mentünk, szélre dőlten oda, (11) egyre mentünk, legörbedni (12) vályún, tócsaszemen. (13) Inni tartottunk, Uram. (14) Vér volt az, az volt, (15) amit ontottál, Uram. (16) Csillogott. (17) Szemünkbe dobálta képedet, Uram (18) tátogvást szem és száj, üresen, Uram. (19) Mi meg ittunk, Uram. (20) a vért és a képet, a vérben, Uram. (21) Imádkozz, Uram. (22) Közel tartunk. (ford. Marno János)
Motívumelemzés Az ismétlődő elemek (rekurrenciák) elemzése alapján: - közelség - ember-isten viszony / ima - halál -ivás - fény vs. sötétség az elemzés lehetséges folytatása: az intertextuális elemek feltárása és a motívumelemzéssel való összekapcsolása
Szövegkülső szemantikai viszonylatok szövegkülső szemantikai relációk = irodalmi szövegek referenciájának kérdése alapvető irodalomelméleti probléma: mire vonatkoznak az irodalmi szövegek, a valóság leképezései -e? mimézis ill. fikcionalitás kérdése
Szövegkülső szemantikai viszonylatok fikcionalitás: az ókor óta az irodalomtudomány egyik középponti problémája -pl. Platon: Az állam ( utánzás utánzása ) - Arisztotelész: különböző logikai rendszerek a költészet (irodalom) státusa: a lehetséges modalitása nem az a költő feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség vagy a szükségszerűség alapján. A történetírót és a költőt ugyanis nem az különbözteti meg, hogy versben vagy prózában beszél-e [ ], hanem az, hogy az egyik megtörtént eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnének. (Poétika, 51b) költészet : (lehetséges) világokat teremt, melyek különböző logikai szabályszerűségek (a modális logika alapvető kategóriái = lehetségesség, szükségszerűség) szerint épülnek fel
Szövegkülső szemantikai viszonylatok a referencia mint logikai probléma: - értelem és jelentés (Gottlob Frege) - konnotáció és denotáció (John Stuart Mill) - deszignátum és denotátum (Charles Morris) - intenzió és extenzió (modális logika, intenzionális szemantika) esthajnali csillag = a hajnalcsillag az esti csillag (= a Vénusz bolygó) a jénai győző ill. a waterlooi legyőzött (= Napóleon) Platón tanítványa és Nagy Sándor nevelője (= Arisztotelész)
Szövegkülső szemantikai viszonylatok a referenciával nem rendelkező kifejezéseket tartalmazó kijelentések igazságértéke: hamis (Bertrand Russell); értelmetlen (Gottlob Frege, P. F. Strawson); kvázi-ítéletek (Roman Ingarden); más vonatkoztatási rendszerekben értelmezhetők ( lehetséges világok ) a fogalom megalkotója: Leibniz (17. sz.) modális logika, modellelméleti szemantika irodalomelméleti alkalmazásuk
Szövegkülső szemantikai viszonylatok lehetséges világok és fikcionalitás: fikció, hazugság, tévedés: hasonló jelenségek nem a valóságos világra vonatkoznak Ami a költészetben történik, az vagy sosem történik, vagy mindig. Máskülönben nem igazi költészet. Nem kell olyasmit hinni, hogy ez vagy az most valóban megtörténik. (Friedrich Schlegel, Athenäum töredékek, Nr. 101) fikcionalitás: kulturális tevékenység eredménye (tanulás, szocializáció)
Szövegkülső szemantikai viszonylatok az irodalmi fikció szemantikájának lényegi feltételezései (Lubomir Doležel): - irodalmi lehetséges világok = fikcionális világok - lehetséges állapotok halmazai - fikcionális individuumok aktuális/élő individuumok pl. történelmi regény szintén fiktív individuumok -irodalom a való világ utánzása - irodalmi fikció = szövegkonstrukció - fiktionális lehetséges világok csak a szövegen keresztül, szöveginterpretációval hozzáférhetők - szövegvilág: meghatározott tulajdonságokkal rendelkező individuumok összessége