VASUTAS NYUGDÍJPÉNZTÁR Magánpénztári Ágazatának VÁLASZTHATÓ PORTFOLIÓS SZABÁLYZATA Elfogadva: az Igazgatótanács 2/2010. számú határozatával
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 4 1.1. Törvényi szabályozás 4 1.2. Általános szempontok 4 1.3. A szabályzat tárgya 5 1.4. A szabályzat személyi és szervezeti hatálya 5 II. BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS A VAGYONKEZELÉS IRÁNYELVEI 6 2. Általános alapelvek és célok 6 3. Befektetési Politika feltételrendszere 7 3.1. Meghatározása 7 3.2. Teljesülés értékelése 7 3.3. A Befektetési Politika Módosítása 8 3.4. Vagyonkihelyezés 9 3.4.1. A vagyonkezelés célja, tárgya 9 3.4.2. A vagyonkezelő kiválasztásánál alkalmazott szempontrendszer 10 3.4.3. A vagyonkezelő kiválasztása: 10 3.4.4. A vagyonkezelő díjazása: 11 3.5. Letétkezelés 11 3.6. Ingatlanértékelés 12 3.7. Elszámolóegység alapú nyilvántartási rendszer 13 IV. Befektetési eszközök 13 4.1. Hitelviszonyt megtestesítő eszközök 13 4.2. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok 14 4.3. Befektetési jegyek, egyéb értékpapírok 14 4.4. Származékos ügyletek 14 4.5. Ingatlanok 14 V. HATÁSKÖRÖK, ELLENŐRZÉS 15 5.1. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre 15 5.2. A befektetési vezető feladata és hatásköre 15 5.3. Szolgáltatók feladata, hatásköre 16 5.4. Ellenőrzés 16 VI. Stratégiai eszközösszetétel 17 6.1. Általános befektetési előírások 17 6.2. Portfoliók közötti ügyletek szabályai 18 6.3. A teljes pénztári portfolióra vonatkozó stratégiai eszközösszetétel 18 2
6.4. Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások 19 6.5.1. Vagyonkihelyezés 21 6.5.2. Saját vagyonkezelés 24 6.6. Az egyes portfoliók kockázati jellemzői 25 6.6.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat 25 6.6.2. Hitel- és cégkockázat 25 6.6.3. Likviditási kockázat 25 6.6.4. Devizaárfolyam kockázat 25 6.6.5. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása 26 6.6.6. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem teljesítési kockázat_ 26 6.7. Referencia portfolió 26 6.8. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok 28 6.8.1. A megengedett legnagyobb eltérések a stratégiai eszközösszetételtől 28 6.8.2. A stratégiai eszközösszetételtől valóeltérés esetén követendő egyéb szabályok 28 6.9. A referenciaportfolió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok 29 VII. A rendszer működtetési költségei 30 7.1. A rendszer általános működtetésének költségei 30 7.2. Portfolióváltáshoz kapcsolódó költségek 30 VIII. A választható portfoliós rendszerműködtetésének, illetve a portfolióváltásnak a tagokra és a Pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályai 31 8.1. A pénztártagok automatikus besorolása 31 8.2. A pénztártagok egyéni portfolió választásának szabályai 31 8.3. Felelősségi szabályok 33 8.4. A választható portfoliós rendszer működtetésének eljárási szabályai 33 IX. A pénztártagok tájékoztatásának tartalma és szabályai 34 X. A rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér 35 10.1. Számviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályok 35 10.2. Informatikai háttér 35 3
I. BEVEZETÉS 1.1. Törvényi szabályozás A Vasutas Magánnyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) a választható portfoliós rendszert a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény ( Mpt.) alapján működteti, összhangban egyéb hatályos jogszabályokkal, így A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. kormányrendelettel ( Mbr.), A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 222/2000. kormányrendelettel (Mrsz.), valamint egyéb belső pénztári szabályzatokkal, különös tekintettel az alábbiakra: Alapszabály. Számviteli Politika, Vagyonkezelési és vagyonértékelési Szabályzat, Elszámolási Szabályzat Magánpénztári Ágazat; benne a Hozamfelosztási Szabályzattal és az Elszámoló egységek kezelési Szabályzatával. 1.2. Általános szempontok A Pénztár a befektetési politikában meghatározott alapelvekkel összhangban 2009. január 1-jei hatállyal bevezette a választható portfoliós rendszert. A Pénztár a rendszer bevezetésével lehetőséget nyújt a felhalmozási időszakban lévő tagjai számára, hogy az egyéni számlán elhelyezett megtakarítása a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján történő besorolással, vagy a pénztártagok egyéni döntése szerinti választással eltérő kockázatú és hozamú befektetési portfoliókban kerülhessenek elhelyezésre. A Pénztár célja, hogy a választható portfoliós rendszer bevezetésével tovább erősítse a hosszú távú, nyugdíj célú megtakarítások reálértékének megőrzését, illetve növekedését a hatályos kormányrendeletek előírásainak megfelelve. A Pénztár a befektetett eszközeit úgy tartja nyilván, hogy az egyes választható portfoliók eszközei befektetéseinek eredménye elkülönítetten megállapítható legyen, valamint a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetési eredményei megkülönböztethetőek legyenek. 4
1.3. A szabályzat tárgya Jelen szabályzat az Mpt. 68/B (2) bekezdése értelmében tartalmazza a befektetési politikát (a szabályzat 3. pontja), amely rendelkezik a felhalmozási időszakban lévő pénztártagok egyéni számláihoz rendelt választható portfoliókról, a likviditási és működési tartalékról, valamint a be nem azonosított pénztári befizetésekhez (függő állomány) kapcsolódó portfoliókról. A szabályzat a befektetési politikában foglaltakon túl tartalmazza: a választható portfoliós rendszer bevezetésére, módosítására vonatkozó döntések hatásköri és eljárási szabályait, a választható portfoliós rendszer működtetésének eljárási szabályait. 1.4. A szabályzat személyi és szervezeti hatálya A választható portfoliós rendszer szabályait és a benne foglalt Befektetési Politikát a hivatkozott kormányrendeletekkel összhangban az Igazgatótanács alakítja ki. A Pénztár ügyvezetése által készített előterjesztés az Igazgatótanács ülésen megtárgyalásra kerül. Az ügyvezető a szabályzat elkészítésébe, a vonatkozó pénztári szabályzatok betartásával különös tekintettel a pénztártitok kezelésére külső szakértőt, tanácsadót is bevonhat. A választható portfoliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a Pénztár Küldöttközgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Küldöttközgyűlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Választható portfoliós rendszer indulását követően a vonatkozó jogszabályok és a piaci körülmények változása következtében jelen szabályzatot és a benne foglalt Befektetési Politikát módosítsa. Az Igazgatótanács által történő szabályzat módosításokról a Pénztár soron következő Küldöttközgyűlését tájékoztatni kell. Jelen szabályzat rendelkezik a pénztári vagyon kezelésének általános szabályairól és e tevékenységeket ellátó szervezetekkel szemben támasztott követelményekről, valamint a Pénztár befektetését és gazdálkodását végző személyek feladatairól. 5
II. BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS A VAGYONKEZELÉS IRÁNYELVEI 2. Általános alapelvek és célok A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok által választható portfoliók tekintetében az ő érdekeiket és kockázatvállaló képességüket figyelembe véve alakítja ki befektetési politikáját. Ennek megfelelően a Pénztár az egyes portfoliók kialakítása során a jogszabályi előírásokat betartva a befektetési kockázat minimalizálására törekszik. A Pénztár a befektetésekben rejlő kockázatot a befektetési eszközök diverzifikációjával és az értékpapírok lejárati szerkezetének a mindenkori piaci környezethez igazodó megválasztásával mérsékeli. A Pénztár a vagyonát az értékpapírok mellett ingatlanokba és ingatlan befektetési alapokba is fektetheti, azonban saját vagyonkezelése során minden közvetlen ingatlanbefektetésbe köteles bevonni a vele szerződésben álló ingatlanértékelőt. A Pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani. A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a Pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését. Alapvető szempont, minden egyes választható portfoliónál a biztonságra való törekvés. A Pénztár olyan mértékű hozam elérésére törekszik, amelyhez vállalandó kockázat mértéke akkora, amely nem veszélyezteti a Pénztár időszak elején rendelkezésre álló tőkéjének nominális értelemben vett sértetlenségét. A Pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. 2.1. A pénztár befektetéseit kihelyezi illetve saját hatáskörben végzi. A pénztári vagyonkihelyezésének célja a pénztár vagyonával kapcsolatos rendelkezési jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése, a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében. A kihelyezett vagyont a Vagyonkezelő a mindenkori jogszabályi rendelkezések és a Vagyonkezelési Irányelvek keretei között fekteti be, biztosítva az egyes portfolióknál a kockázat-hozam optimális viszonyát. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozam 6
elérése érdekében legjobb tudásuk szerint a vonatkozó jogszabályok és jelen befektetési politika figyelembe vételével mindent tegyenek meg. 2.2. A nyugdíjpénztári tevékenység céljának és a pénztártagok érdekeinek megfelelően általános elvként kerül meghatározásra, hogy az egyes portfolióknál a befektetések kiválasztását a hosszú távú szemlélet jellemzi, ennek megfelelően a Vagyonkezelő illetve a Pénztár elsősorban a hosszú távú piaci tendenciák alapján dönt a befektetések allokációjáról. Emellett rövidebb időtávú, taktikai befektetéseket is végezhet, a piaci helyzet mindenkori alakulásától függően. 2.3. Mind a Pénztár mind a Vagyonkezelő a kibocsátók, a befektetett eszközök, a futamidők és a devizák tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. 2.4. A Pénztár és a Vagyonkezelő a Befektetési Politikában megfogalmazott elvek alapján vagyonkezelőnként, illetve az egyes választható portfoliók szerint kialakítják a vagyonkezelési irányelveket, amely az elfogadástól a Pénztár és a Vagyonkezelő között létrejött szerződés részévé válik. A vagyonkezelési irányelvek meghatározzák az ún. stratégiai eszközösszetételt ill. az azt tükröző referencia-portfoliót, megszabva Vagyonkezelő számára a befektetések és a felvállalható kockázatok kereteit, egyúttal lehetővé téve a vagyonkezelői teljesítmény folyamatos ellenőrzését és mérését. 3. Befektetési Politika feltételrendszere 3.1. Meghatározása Az I. fejezet 1.4. pontjában leírtak szerint a Pénztár befektetési politikáját az Igazgatótanács alakítja ki, melyről a soron következő Küldöttközgyűlésen tájékoztatja a küldötteket és megbízottakat. A Pénztár a befektetési politika mindenkor hatályos tartalmi kivonatát ismerteti a Pénztárba belépni szándékozó magánszeméllyel. A Befektetési politika fő elemei és a módosítások a Pénztár internetes honlapján kerülnek közzétételre. 3.2. Teljesülés értékelése A befektetési vezető által készített kimutatások és előterjesztés alapján az Igazgatótanács ülésein értékeli a befektetéshez kapcsolódó tevékenységet. 7
Az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy: a kialakított befektetési politika megvalósítása segítette-e a pénztári vagyon befektetési céljainak elérését; a befektetési ügyletmenet, az egyes portfoliók összetétele, szerkezete összhangban volt-e a befektetési politikában és a jogszabályokban előírt rendelkezésekkel, az esetleges eltérések megszüntetése érdekében milyen intézkedések történtek; az egyes portfoliók hozama a hozzájuk rendelt referencia indexek tűréshatáron belüli környezetében alakultak-e, illetve hogy mik voltak az esetleges eltérések okai; az értékelt időszakban történt-e a befektetéseket érintő rendkívüli esemény, ezek milyen hatással voltak az egyes portfoliók szerkezetére és hozamára, illetve történt-e kárenyhítő intézkedés; A befektetési tevékenység eredményeinek értékelése alapján javaslatot kell tenni a befektetési politika fenntartására, esetleges módosításaira. A befektetési politikában foglaltak teljesítéséről szóló értékelés az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képezik. 3.3. A Befektetési Politika módosítása Az Igazgatótanács minden év végén az eredmények ismeretében, a befektetési politika megvalósulásának értékelése kapcsán felülvizsgálja a befektetési politikát, elsősorban a saját vagyonkezelés és a vagyonkihelyezésre fordítható összeg megosztását, a portfoliók kialakításánál érvényesítendő, egyes befektetési eszközök súlyarányát. Minden év elején dönt a befektetési politika fenntartása illetve módosítása kérdésében. A Pénztár ügyvezetése az értékelésben leírt módosítási javaslatok figyelembe vételével készíti el az új befektetési politikára vonatkozó előterjesztést. Rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén a befektetési politika megvalósításában részt vevők, a befektetési tevékenység bonyolítói jelzik ezek fennállását a Pénztár Igazgatótanácsa felé és javaslatot tesznek a szükséges intézkedésre, valamint a befektetési politika és/ vagy a vagyonkezelési irányelvek rendkívüli módosítására. Rendkívüli körülmények különösen: az értékpapírtőzsde forgalmának rendkívüli árfolyammozgások miatti felfüggesztése, vagy ha ez fenyeget; a portfolióban lévő értékpapírok kibocsátóinál bekövetkező rendkívüli események; a Pénztár vagyonkezelőjénél bekövetkező rendkívüli események. Az Igazgatótanács ebben az esetben a tagok érdekeit mindenkoron szem előtt tartva dönt a rendkívüli módosításról. 8
3.4. Vagyonkihelyezés A Pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező gazdasági társasághoz. Vagyonkihelyezésre csak a fedezeti tartalék kerülhet. Az Igazgatótanács nyílt pályázat útján választja ki a vagyonkezelőt az Igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével. Több vagyonkezelő kiválasztásánál, az új vagyonkezelő bevonásának célját az Igazgatótanács határozza meg: a Pénztár egyes portfolióinak hatékony kezelése a biztonság mint fő alapelv figyelembevétele mellett, a pénztártagok részére minél magasabb reálhozam elérése, vagyonkezelők közötti diverzifikáció az egyedi kockázatok kiszűrése érdekében, vagyonkezelők között versenyhelyzet teremtése a Pénztár egyes portfolióiból egy adott eszközcsoport kezeltetése (pl. külföldi részvények leválasztása a portfolió többi részéről). 3.4.1. A vagyonkezelés célja, tárgya A Pénztár gazdálkodása keretében egyebek mellett gondoskodik a pénztárvagyon kezeléséről, ezen belül ellátja az ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos feladatokat. A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, ami nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenységet a Pénztár maga végezheti, illetve szerződést köthet részben vagy egészben e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó, arra feljogosított szervezettel. (továbbiakban: Vagyonkezelő) A Pénztár megbízási szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel, a szerződésben foglaltak szerint. A Pénztár befektetési vezetője a vagyonkezelőktől kapott tájékoztatások és jelentések alapján az Igazgatótanács minden ülésére összeállítást készít a befektetések aktuális nagyságáról, szerkezetéről, a tárgyévben a tárgyidőszakig realizált hozamok mértékéről. 9
3.4.2. A vagyonkezelő kiválasztásánál alkalmazott szempontrendszer: A Pénztár befektetési tevékenységébe csak olyan társaságokat von be, amelyek tulajdonosi háttere és tőkeellátottsága szilárd, szakértelméhez, tapasztalataihoz és üzleti jó híréhez kétség nem férhet, tárgyi és személyi feltételei alapján képes a rá vonatkozó Vagyonkezelési irányelvekben foglaltak betartására és megvalósítására. stabil gazdasági piaci háttér korábbi befektetései, referenciái, szakmai tapasztalat, szolgáltatás színvonala, díjazási konstrukció, információ szolgáltatás, megbízhatóság üzleti jó hírnév, esetleg független minősítő ajánlása 3.4.3. A vagyonkezelő kiválasztása: A vagyonkezelő kiválasztása nyílt pályázat útján történik. A személyes és telefonon történt kapcsolat felvétel alapján vagyonkezelői ajánlatok, vagyonkezelési szerződés tervezetek bekérése. A befektetési vezető a beérkezett ajánlatokat, szerződés tervezeteket az említett szempontrendszer szerint elemzi, értékeli. A Pénztár ügyvezetése az Igazgatótanács ülésére írásos előterjesztést készít. A vagyonkezelő kiválasztása a Pénztár Igazgatótanácsának feladata. Az Igazgatótanács döntése alapján kiválasztott vagyonkezelővel a tárgyalás megkezdésére majd a vagyonkezelési szerződés aláírására az Igazgatótanács elnöke jogosult. Az aláírandó szerződés tanulmányozására minden igazgatótanács tagnak lehetőséget kell biztosítani. A Pénztár Igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekeiben köteles eljárni. Az Igazgatótanács minden évben, a tárgyév gazdálkodásának lezárásakor felülvizsgálja a vagyonkezelőkkel kötött szerződést és az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján dönt a vagyonkezelői szerződések meghosszabbításáról vagy új vagyonkezelői ajánlatok bekéréséről. Az elért vagyonkezelői eredmények alapján, a pénztártagok érdekében az Igazgatótanács dönthet a vagyonkezelői szerződés évközben történő felmondásáról is. 10
3.4.4. A vagyonkezelő díjazása: A vagyonkezelőt a szerződésben meghatározott feladatainak ellátásáért díjazás illeti meg. A díjazás mértéke előzetes tárgyalások alapján, vagyonkezelőnként kerül megállapításra illetve a vagyonkezelői szerződésben rögzítésre. A Pénztár szerződéses kapcsolatainak kialakításakor átlátható érdekeltségi viszonyok megteremtésére, teljesítményarányos, a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelő, számára legkedvezőbb összetételű és mértékű díjazás elérésére törekszik. Díjfizetési kötelezettségének gyakoriságát igyekszik összhangban tartani negyedéves tagi elszámolási gyakorlatával, elősegítve ezzel a tagok igazságos teherviselését. A díjazási konstrukció lehet fix illetve sikerdíjas rendszerű. Amennyiben sikerdíj kerül meghatározásra rögzíteni kell a sikerdíj számításánál figyelembe veendő referencia hozamot. A vagyonkezelői díj fizetése negyedévente, a Pénztár által jóváhagyott számla alapján történik. A vagyonkezelő minden esetben köteles a számla alapjául szolgáló számítást is a Pénztár rendelkezésére bocsátani. A sikerdíj fizetése a vagyonkezelői szerződésekben foglaltaknak megfelelően negyedévenként vagy az üzleti év lezárását követően esedékes, a vagyonkezelő által küldött számla illetve azt alátámasztó számítás alapján, a Pénztár részéről történő elfogadás után. A vagyonkezelők díjazása minden évben felülvizsgálatra kerül. Mindemellett a vagyonkezelésbe átadott összeg növelésével párhuzamosan a vagyonkezelői díj mértéke év közben is változhat. 3.5. Letétkezelés A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása. A letétkezelő kiválasztása nyílt pályázat útján történik, az Igazgatótanács tagjainak kétharmados egyetértésével. A pályázatra érkezett anyagok elbírálása a Pénztár ügyvezetésének előterjesztése alapján történik. A letétkezelő kiválasztásánál alkalmazott szempontrendszer: tőkeellátottság szakmai tapasztalat, referenciák szolgáltatás színvonala, díjazási konstrukció, számítástechnikai háttér működtetett ellenőrzési rendszer 11
megbízhatóság üzleti jó hírnév, esetleg független minősítő ajánlása számlavezetési gyakorlat A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. Vagyonkezelőnként, illetve portfoliónként befektetési számlákat, értékpapírszámlákat és értékpapír letéti számlákat vezet a pénztár javára úgy, hogy a számlákon lévő értékpapír-állomány portfoliónként kimutatható legyen, valamint ellátja a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok letétkezelését, és a hatályos jogszabályban leírtaknak megfelelő módon napi gyakorisággal értékeli a pénztár vagyonát. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer szabályainak megfelelően elvégzi az egységek darabszámának és árfolyamának megállapítását. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer működésének részletes szabályait a Vagyonkezelő, a Letétkezelő és a Pénztár között létrejött háromoldalú szerződés határozza meg. A letétkezelő kezelésében lévő pénztári eszközöket folyamatosan a letétkezelőnél vezetett befektetési ill. értékpapírszámlákon kell tartani, kivéve azon átmeneti elszámolási periódusokat, amelyekre a vagyonkezelő igazolni tudja, hogy a technikai elszámolás módja indokolja ennek hiányát, vagy ha az érintett értékpapírok óvadéki letétbe kerültek. Minden olyan esetben, amikor a pénztár tulajdonát képező értékpapírok letéti őrzését nem a pénztár letétkezelője végzi, biztosítani kell számára, hogy letétkezelői feladatait folyamatosan és maradéktalanul el tudja látni. A Letétkezelő a Pénztár nevében eljárva tevékenységét a Pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó szerződésnek, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles végezni. Ha a Letétkezelő előtt ismert adatok szerint a befektetési arányok jogszabálysértők, a Letétkezelő írásban hívja fel a Pénztár és ha van, a Vagyonkezelő figyelmét a helyes arányok helyreállítására. A Bank a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani. A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést kötésnapi elszámolás alapján végzi. A letétkezelőt szerződésben meghatározott tevékenységéért díjazás illeti meg. A szerződésben pontosan rögzíteni kell azon szolgáltatásokat, melyeket a díjazás magában foglal, illetve azon összegeket és eseteket melyek külön felszámításra kerülnek. A letétkezelő mind két ágazatra külön, évente meghatározott maximum díjat számol el. 3.6. Ingatlanértékelés A Pénztár az ingatlanbefektetések értékelésére ingatlanértékelőt bíz meg. Az ingatlanértékelő a Pénztártól és az ingatlanok üzemeltetőjétől független személy vagy szervezet lehet, és nem lehet érdekelt a Pénztár befektetéseiben. 12
Egy ingatlanértékelő legfeljebb öt évre bízható meg. A Pénztár egyidejüleg csak egy ingatlanértékelővel állhat megbízási jogviszonyban. 3.7. Elszámolóegység alapú nyilvántartási rendszer A Pénztár 2009. január 1-jétől bevezette az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert. A hatályos magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) kormányrendelet előírásainak megfelelően a Letétkezelő határozza meg az elszámolóegységek számát, és állapítja meg az egy egységre jutó árfolyamot. A Letétkezelő minden munkanapon elvégzi a számítást a Vagyonkezelő és a Pénztár által átadott adatok alapján. A Vagyonkezelő és a Pénztár tárgynapot követő első munkanapon tájékoztatja a Letétkezelőt a tárgynapi befektetések alakulásáról a Vagyonkezelő által kezelt portfolió illetve a saját vagyonkezelésbe bevont eszközök tekintetében, valamint a Pénztár információt ad az ingatlan(ok)ról, a házipénztár- és a bankszámlaegyenlegről, az úton lévő pénzeszközökről, a bankbetétről és azok kamatairól, a vagyonkezeléshez kapcsolódó költségekről, és az ezekben bekövetkezett változásokról. Az elszámolóegységek számát két tizedesjegyig kell figyelembe venni. Az elszámolóegységek árfolyamát hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani. A Vagyonkezelő a Letétkezelő és a Pénztár a rendszer bevezetését megelőzően háromoldalú szerződésben határozza meg az adatszolgáltatás, az egyeztetés és az eltérések kezelésének eljárási szabályait. Ezen dokumentumnak tartalmaznia kell az üzleti titok megtartásának és a felelősségvállalásnak a szabályait. A Pénztár a rendszer bevezetésének évében részletes tájékoztatást ad tagjai részére annak működéséről. IV. Befektetési eszközök 4.1. Hitelviszonyt megtestesítő eszközök A hitelviszonyt megtestesítő eszközök folyamatos kamatjövedelmük révén csökkentik a kockázatosabb eszközök árfolyamának változásából eredő hozamingadozásokat. A Pénztár a felhalmozott pénztári vagyon értékének megőrzése és biztonsága érdekében a Magyar Állam vagy az MNB által kibocsátott és/vagy garantált értékpapírokat részesíti előnyben. A portfolióban azonban hozamnövelési céllal- az állampapírok mellett megfelelő bonitású vállalatok ill. egyéb szervezetek által kibocsátott -vagy ilyen 13
szervezet által garantált- kötvények, jelzáloglevelek, egyéb kamatozó eszközök is szerepelhetnek, a hatályos jogszabályban meghatározott kereteken belül. A pénztár megfelelő bonitásúnak fogad el egy szervezetet, ha azt nemzetközi hitelminősítő intézet legalább A ill. annak megfelelő (ún. befektetésre ajánlott) kategóriába sorolja. 4.2. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok A hosszabb távú hozamok növelése érdekében a kihelyezett vagyon egy részét a Pénztár részvényekbe fekteti be. Annak érdekében, hogy a portfolió ne legyen túlzottan kitéve a hazai piaci hullámzásoknak, előtérbe kerül a nemzetközi diverzifikáció gondolata. A hazai részvények mellett a külföldi részvények a befektetési lehetőségek széles tárházát kínálják, belőlük -mind földrajzilag, mind szektoriálisan- jól diverzifikált portfolió alakítható ki. Az elmúlt évtizedben a fejlett országok részvénypiaca forintban átlagosan magasabb hozamot biztosított, mint a BUX, miközben a külföldi portfolió hozamának ingadozása a hazai piacénál alacsonyabb szinten maradt. 4.3. Befektetési jegyek, egyéb értékpapírok A Pénztár a jogszabályi korlátokat betartva befektetési jegyeket vásárolhat. Elsősorban olyan célok elérése érdekében, amelyek más úton nem, vagy csak kevésbé hatékonyan érhetőek el, így elsősorban ingatlan befektetési jegyek és külföldi értékpapírokat tartalmazó befektetési alapok jegyei kerülhetnek a portfolióba. 4.4. Származékos ügyletek Származékos ügyletnek tekintjük az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származékos termékekre, kamatlábra, devizára kötött határidős és opciós ügyleteket. A Vagyonkezelő törekszik arra, hogy a kamat- és árfolyammozgásokból adódó kockázatokat csökkentse. Ennek érdekében tőzsdei határidős és opciós ügyleteket köthet. Pénztár határidős illetve opciós ügyletet csak arbitrázs illetve fedezeti célból köthet amennyiben a mögöttes termék a portfolió eleme. A spekulációs célú illetve nem szabványosított határidős és opciós ügyelet nem megengedett. 14
4.5. Ingatlanok A jogszabályok a Pénztár számára lehetőséget biztosítanak a közvetlen ingatlan vásárlásra. V. HATÁSKÖRÖK, ELLENŐRZÉS 5.1. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. Az Igazgatótanács dönt a Vagyonkezelő alkalmazásáról, kiválasztásáról, és arról, hogy az egyes Vagyonkezelők milyen típusú portfolió(k) kezelésére kapnak megbízást. Továbbá a vagyonkezeléshez kapcsolódóan az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik a vagyonkezelési szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a befektetési politika elfogadása, módosítása, és a vagyonkezelési irányelvek meghatározása. Az Igazgatótanács határozatainak meghozatala egyszerű szótöbbséggel történik. Az Igazgatótanács felhatalmazza az Igazgatótanács elnökét, hogy a Pénztár szabad pénzeszközeinek, a saját portfolióban lévő értékpapírok hozadékainak befektetése, és lejáró értékpapírok újra befektetése során a befektetetési vezető által bekért ajánlatok alapján döntést hozzon a konkrét értékpapír ügylet megkötéséről. Az Igazgatótanács felhatalmazza az Igazgatótanács elnökét, hogy a választható portfoliók egymás közötti valamint a portfoliók és a függő számla közötti értékpapír átvezetésekről és ügyletekről a Pénztár ügyvezetése által készített előterjesztés alapján döntést hozzon. 5.2. A befektetési vezető feladata és hatásköre A Pénztár befektetésekért felelős vezetője a vagyonkezelési tevékenység során mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyet az Alapszabály, az Igazgatótanács határozata, és a jelen befektetési politika a hatáskörébe utal. Folyamatosan kapcsolatot tart a Pénztár letétkezelőjével, vagyonkezelőivel, befektetési közvetítőkkel. Ellenőrzi, hogy a Pénztár befektetési portfoliója megfelel-e a jogszabályok, és jelen Befektetési Politika előírásainak, és amennyiben eltérést észlel azonnal felhívja erre a Vagyonkezelő és az Igazgatótanács figyelmét. Amennyiben a Pénztár a vagyonkezelést maga végzi: 15
- javaslatot tesz az Igazgatótanács elnöke részére a befektetésekre és azok likvidálására, - folyamatosan tájékoztatja az Igazgatótanács elnökét a szabad pénztári eszközök állományváltozásáról, a kamatfizetések időpontjáról, a lejáratok esedékességéről, nagyságrendjéről és a legfrissebb piaci elemzésekről illetve változásokról, - ajánlatokat kér be értékpapír forgalmazó cégektől, melyek alapján az Igazgatótanács elnöke dönt, - előkészíti a befektetésekhez kapcsolódó szerződéseket, - gondoskodik a Pénztár számára szükséges adatoknak és tájékoztatásoknak a befektetési közvetítőktől történő beszerzéséről, feldolgozásáról, illetve a befektetési közvetítők részére a szükséges információk átadásáról, - az Igazgatótanács részére jelentéseket, kimutatásokat készít a befektetésekkel kapcsolatban. Amennyiben a Pénztár a Vagyonkezelőt alkalmaz - az Igazgatótanács utasítása szerint javaslatot dolgoz ki a Vagyonkezelő kiválasztására, - közreműködik a Vagyonkezelővel kötendő szerződés előkészítésében, - gondoskodik a vagyonkezelési szerződés alapján a Pénztárat megillető jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről, - folyamatosan figyelemmel követi a vagyonkezelési szerződés teljesítését és szükség esetén javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére, - folyamatosan kapcsolatot tart a Vagyonkezelővel és gondoskodik a Vagyonkezelő által a Pénztár részére szolgáltatott információk átvételéről, feldolgozásáról, illetve gondoskodik a Vagyonkezelő részére szükséges információk átadásáról. 5.3. Szolgáltatók feladata, hatásköre A vagyonkezelők, letétkezelő feladata és hatásköre a hatályos jogszabályok figyelembe vételével a vagyonkezelői illetve letétkezelői szerződésekben kerül rögzítésre. Az ingatlanértékelő feladatait a felek közötti megbízási szerződés tartalmazza. 5.4. Ellenőrzés A befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a vagyonkezelési tevékenység körében a jogszabályok, az Alapszabály és jelen Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Ennek keretében a befektetési vezető gondoskodik a befektetések megfelelő nyilvántartásáról és azok értékeléséről. A letétkezelő, amennyiben a vagyonkezelő(k) tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor a haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. 16
A befektetési vezető köteles haladéktalanul tájékoztatni az Igazgatótanács elnökét, ha bármilyen annak hatáskörébe tartozó, vagyonkezelési tevékenység körében szükséges intézkedés meghozatalára van szükség. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az Igazgatótanács pénzügyi évenként elvégzi jelen Befektetési Politika felülvizsgálatát, ennek keretében értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét és amennyiben szükséges javaslatot dolgoz ki illetve saját hatáskörben gondoskodik jelen Befektetési Politika, illetve a vagyonkezelői illetve letétkezelői szerződések módosításáról, indokolt esetben megszűntetéséről. VI. Stratégiai eszközösszetétel 6.1. Általános befektetési előírások 1.) A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. 2.) Ha a piaci árfolyamok mozgása miatt a befektetési szabályok sérülnek, akkor a Vagyonkezelő 30 naptári napon belül köteles az előírt arányt visszaállítani. Ha a befektetési korlátozások ingatlanbefektetés esetén sérülnek, abból adódóan, hogy a piaci árfolyamok változnak, vagy a pénztári szolgáltatások kifizetésre kerülnek, akkor az előírt arány visszaállítására a Pénztárnak 6 hónap áll rendelkezésére. 3.) A Felügyelet a Pénztár kérelmére - a limitek betartását akadályozó rendkívüli piaci körülmények fennállása esetén - maximum 6 hónap időtartamig engedélyezheti a rögzített eszközkategóriáktól, valamint a befektetési előírásoktól történő legfeljebb 10 százalékos eltérést. 4.) Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfoliókba befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10 százaléka helyezhető el. Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfoliókba befektetett pénztári eszközök 20 százalékát. 5.) Fedezeti célú származtatott ügylet a Növekedési és a Kiegyensúlyozott portfolióban köthető. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a Pénztár portfoliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. 17
6.) A nem OECD, illetve EU-tagállam, vagy az EGT-megállapodásban részes állambeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya - választható portfoliónként - nem haladhatja meg a külföldi befektetések 20 százalékát. 7.) A választható portfoliók egymás közötti befektetési ügyletei megengedettek, de csak a Pénztár kezdeményezése alapján, a 6.2. pontban leírtaknak megfelelően. 8.) Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírban történő befektetések aránya az egyes portfoliók értékének 10 százalékát nem haladhatja meg. 9.) A pénztári befizetések azonosításáig azokat egy elkülönült portfolióban (függő portfolió) kell elhelyezni. A függő portfoliót a Klasszikus Portfolió befektetési szabályai szerint kell befektetni. 6.2. Portfoliók közötti ügyletek szabályai A választható portfoliók egymás közötti valamint a portfoliók és a függő számla közötti értékpapír átvezetésekről és ügyletekről az Igazgatótanács dönt a Pénztár ügyvezetése által készített előterjesztés alapján. Az ilyen típusú ügyletek, rendelkezések aláírására az Igazgatótanács felhatalmazás alapján az Igazgatótanács Elnöke jogosult. Az értékpapírok átvezetése során az átvezetési ár meg kell, hogy egyezzen az aznapi piaci eszközérték szerinti árral. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a portfoliók közötti ügyletek során is. Portfoliók közötti tranzakcióra vagy értékpapír átvezetésre csak indokolt és szükséges mértékben kerülhet sor, amely ügylet nem irányulhat bármely portfolió tudatos előnyhöz juttatására. 6.3. A teljes pénztári portfolióra vonatkozó stratégiai eszközösszetétel A teljes pénztári portfolió összetételének meghatározása, a Vagyonkezelőkkel történő konzultálás után az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Az Igazgatótanács a befektetési politika fejezetében tárgyalt a Pénztár kockázatviselési képességéből és a tőkepiac aktuális helyzetéből levezethető portfolió összetételt és annak korlátait, lejárati szerkezetet valamint a Vagyonkezelőknek átadott egyes portfoliókhoz rendelt referencia indexeket az évente elvégzendő értékelés során felülvizsgálja és újra megállapítja. Tekintve, hogy a Pénztár befektetési tevékenységének legfontosabb céljai között szerepel, hogy a Pénztár befektetett tőkéjének legalább nominális értelemben vett értékét megőrizze, ezért a teljes pénztári portfolió kockázatos és kockázatmentes elemei egymáshoz viszonyított arányának megállapításakor úgy kell eljárni, hogy a portfolió kockázatmentes elemeinek legkedvezőtlenebb esetben valószínűsíthető hozama lehetőleg fedezze a portfolió kockázatos elemein ugyanezen esetben elszenvedhető veszteségeket. 18
A Pénztár elsődleges alapelvével összhangban, a vagyonkezelésben lévő portfolióknál korlátozhatja az állampapírállomány lejárati szerkezetét, úgy hogy az egyes portfoliókban lévő értékpapírok hátralévő átlagos futamideje nem haladhat meg egy maximális értéket. Amennyiben a Pénztár él ezen lehetőséggel, az adott vagyonkezelőre vonatkozó konkrét mérték(ek) a vagyonkezelési szerződés mellékletét képező vagyonkezelési irányelvekben kerülnek rögzítésre. A Pénztár a befektetései során köteles a mindenkor hatályos a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) kormányrendelet előírásait figyelembe venni, különös tekintettel az 1. számú mellékletben meghatározott eszközök körére, valamint a befektetett eszközök 2. számú mellékletben megfogalmazott limiteire. Folytatva az előző évek gyakorlatát továbbra is részleges vagyonkihelyezésre kerül sor. A vagyonkezelők körének bővítésére vagy szűkítésére az Igazgatótanács döntése alapján van lehetőség. Az átadott vagyon növeléséről, csökkentésére megfelelő mérlegelés után az Igazgatótanács elnöke dönthet, azonban az egy vagyonkezelő részére átadható vagyon mértéke nem haladhatja meg a teljes vagyon értékének 50 százalékát. 6.4. Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások A.) A Klasszikus Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások: - A Klasszikus Portfolió esetében olyan likvid értékpapír portfolió kialakítására kell törekedni, amely értékpapírok esetleges azonnali eladásakor minél kisebb árfolyamveszteség keletkezzen. Így kerülni kell az olyan befektetéseket, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, piacának sajátosságai folytán bizonytalan a veszteség nélküli, gyors értékesítés. A Klasszikus Portfolió esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettségállomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. -A Klasszikus Portfolióban közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve határidős és opciós ügyletek nem köthetők. -A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. B.) A Kiegyensúlyozott Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások: - A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfoliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott Portfoliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. 19
-A Kiegyensúlyozott Portfolióban az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek a 2 százalékát nem haladhatják meg. A származtatott alapok jegyeinek és a határidős és opciós ügyletek értékének együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát legkésőbb 2011. június 30-áig el kell érnie. C.) A Növekedési Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások: -A Növekedési Portfolió esetében olyan hosszú távú befektetési portfoliót kell kialakítani, amelynél a magasabb hozam-kockázati profilú eszközök révén, a Pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozam érhető el, azaz elsősorban a hozam maximalizálására kell törekedni. -A Növekedési Portfolióban az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 20 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek aránya a befektetett eszközök 3 százalékát nem haladhatja meg úgy, hogy egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem lehet több, mint 2 százalék. A származtatott alapok jegyeinek és a határidős és opciós ügyletek értékének együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia 2011. június 30-áig. 20
6.5.1. Vagyonkihelyezés A Pénztár kizárólag a fedezeti tartalék eszközeit helyezi ki a Vagyonkezelőkhöz. A Vagyonkezelőnek átadott pénztárvagyonra és az egyes választható portfoliók összetételére vonatkozó irányelvek, a referencia hozam, az attól való eltérés esetén követendő gyakorlat, Vagyonkezelőnként, a Vagyonkezelési szerződésekben kerül rögzítésre. A befektetett eszközöket és arányaikat a kezelt portfolió aktuális eszközértékére vetítve kell figyelembe venni. A választható portfoliós rendszer bevezetésével három portfolió kerül kialakításra, melyek a lejárati szerkezethez és a kockázatvállaló képességhez igazodó értékpapírokból állnak, amely értékpapírokra vonatkozó célarányok a 2010. évben az alábbiak: Klasszikus portfolió Eszközcsoport Min. Célarány Max. Bankszámlapénz, lekötött betét 0% 0% 100% Magyar állampapír, vagy a magyar állam által garantált értékpapír 70% 95% 100% Egyéb belföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hazai jelzáloglevél 0% 0% 15% Külföldi állampapír, vagy a külföldi állam által garantált értékpapír 0% 0% 5% Egyéb külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, külföldi jelzáloglevél 0% 0% 5% Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 0% 5% 10% Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 0% 0% 5% Magyar befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 5% Külföldi befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 5% Ingatlan befektetési alap jegye 0% 0% 0% Egyéb kollektív befektetési értékpapír 0% 0% 0% Kockázati tőkealapjegy 0% 0% 0% Határidős ügylet 0% 0% 0% Opciós ügylet 0% 0% 0% Ingatlan 0% 0% 0% Repó (fordított repó), csak állampapír alapú lehet 0% 0% 5% Swap 0% 0% 0% Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír 0% 0% 0% 21
A Magyarországon és külföldön kibocsátott részvények és részvényekbe fektető befektetési alapok vonatkozásában külön-külön megadott maximum arány egy időben nem állhat fenn. Összességében a részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok maximum aránya legfeljebb 10 % lehet. Az első öt eszközcsoportban együttesen minimum 90% arányt kell tartani. A devizaalapú befektetések aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. Kiegyensúlyozott portfolió Eszközcsoport Min. Célarány Max. Bankszámlapénz, lekötött betét 0% 0% 20% Magyar állampapír, vagy a magyar állam által garantált értékpapír 60% 85% 90% Egyéb belföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hazai jelzáloglevél 0% 0% 15% Külföldi állampapír, vagy a külföldi állam által garantált értékpapír 0% 0% 5% Egyéb külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, külföldi jelzáloglevél 0% 0% 5% Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 3% 5% 10% Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 2% 5% 10% Magyar befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 5% Külföldi befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 5% Ingatlan befektetési alap jegye 0% 5% 10% Egyéb kollektív befektetési értékpapír 0% 0% 5% Kockázati tőkealapjegy 0% 0% 2% Határidős ügylet 0% 0% 5% Opciós ügylet 0% 0% 5% Ingatlan 0% 0% 0% Repó (fordított repó), csak állampapír alapú lehet 0% 0% 5% Swap 0% 0% 0% Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír 0% 0% 5% Az első öt eszközcsoportban együttesen minimum 70% arányt kell tartani. A 2010. évben Magyarországon és külföldön kibocsátott részvények és részvényekbe fektető befektetési alapok vonatkozásában együttesen megadott minimum 5%-os aránynak mindig fenn kell állnia. Összességében a részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok maximum aránya 2010-ben legfeljebb 20 % lehet. 22
Az egyéb kollektív befektetési értékpapírok közé tartozó származtatott befektetési alapok jegyeinek valamint a határidős és opciós ügyletek értékének együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Növekedési portfolió Eszközcsoport Min. Célarány Max. Bankszámlapénz, lekötött betét 0% 0% 20% Magyar állampapír, vagy a magyar állam által garantált értékpapír 50% 80% 90% Egyéb belföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hazai jelzáloglevél 0% 0% 20% Külföldi állampapír, vagy a külföldi állam által garantált értékpapír 0% 0% 10% Egyéb külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, külföldi jelzáloglevél 0% 0% 10% Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 5% 10% 15% Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 5% 7% 15% Magyar befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 10% Külföldi befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 10% Ingatlan befektetési alap jegye 0% 3% 15% Egyéb kollektív befektetési értékpapír 0% 0% 5% Kockázati tőkealapjegy 0% 0% 3% Határidős ügylet 0% 0% 5% Opciós ügylet 0% 0% 5% Ingatlan 0% 0% 0% Repó (fordított repó), csak állampapír alapú lehet 0% 0% 5% Swap 0% 0% 5% Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír 0% 0% 5% Az első öt eszközcsoportban együttesen minimum 50 % arányt kell tartani. A 2010. évben Magyarországon és külföldön kibocsátott részvények és részvényekbe fektető befektetési alapok vonatkozásában együttesen megadott minimum 10 %-os aránynak mindig fenn kell állnia. Összességében a részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok maximum aránya 2010-ben legfeljebb 25 % lehet. Az egyéb kollektív befektetési értékpapírok közé tartozó származtatott befektetési alapok jegyeinek valamint a határidős és opciós ügyletek értékének együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Függő portfólió A Függő portfoliót a Klasszikus portfolió befektetési szabályai szerint kell kezelni. 23
A Pénztár, az általános stratégiai eszközösszetétel betartása és a pénztártagok érdekeinek figyelembevétele mellett, a Vagyonkezelőkkel kötött Vagyonkezelési szerződésekben a fentiekben jelzett iránymutatástól eltérhet. 6.5.2. Saját vagyonkezelés A Pénztár a saját vagyonkezelése során a fedezeti tartalék vagyonkezelésbe át nem adott részét, a függő portfoliót, a működési tartalékot és a likviditási tartalékot kezeli. A Pénztár a saját kezelésébe vont pénztári vagyont a klasszikus portfolióra vonatkozó szabályok szerint kezeli. Eszközcsoport Min. Célarány Max. Bankszámlapénz, lekötött betét 0% 0% 100% Magyar állampapír, vagy a magyar állam által garantált értékpapír 70% 95% 100% Egyéb belföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hazai jelzáloglevél 0% 0% 15% Külföldi állampapír, vagy a külföldi állam által garantált értékpapír 0% 0% 5% Egyéb külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, külföldi jelzáloglevél 0% 0% 5% Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 0% 5% 10% Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény 0% 0% 5% Magyar befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 5% Külföldi befektetési alap jegye (ingatlan alap nélkül) 0% 0% 5% Ingatlan befektetési alap jegye 0% 0% 0% Egyéb kollektív befektetési értékpapír 0% 0% 0% Kockázati tőkealapjegy 0% 0% 0% Határidős ügylet 0% 0% 0% Opciós ügylet 0% 0% 0% Ingatlan 0% 0% 0% Repó (fordított repó), csak állampapír alapú lehet 0% 0% 5% Swap 0% 0% 0% Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír 0% 0% 0% 24
6.6. Az egyes portfoliók kockázati jellemzői 6.6.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat A befektetési eszközök piaci árfolyamváltozásának lehetséges okai: - gazdasági környezet változása, - politikai környezet változása, - jegybanki monetáris politika változása, - értékpapír kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, fizetőképességében, és annak megítélésében bekövetkező változás, - a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változás. Az árfolyam-ingadozások hatását a vagyonkezelő a portfoliók diverzifikálásával, az egyes eszközcsoportok (kötvények és részvények) közötti átcsoportosítással, illetve határidős ügyletkötésekkel csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy a portfoliók értéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, stb.), amelyek a portfoliókra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. 6.6.2. Hitel- és cégkockázat Az egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében az értékpapír kibocsátók esetleges csődje a portfoliókban szereplő ezen eszközök piaci értékének zuhanásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely a portfoliók értékének csökkenéséhez vezethet. 6.6.3. Likviditási kockázat Egyes értékpapírok, befektetési eszközök likviditása igen alacsony, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfoliókban lévő egyes értékpapírok értékesítése, illetve adott esetben bizonyos értékpapírok beszerzése nehézségekbe ütközhet. 6.6.4. Devizaárfolyam kockázat A portfoliók befektetéseinek egy része külföldi devizában kibocsátott eszköz is lehet. A vagyonkezelő a portfoliók devizapozícióiból eredő devizaárfolyam-kockázatot nem kívánja folyamatosan teljes mértékben kiküszöbölni (fedezni), emiatt a kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változások csökkenthetik a portfoliók értékét. 25
6.6.5. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása A jövőben a pénztárakat, illetve a pénztártagokat érintő adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt a portfoliókat, illetve a pénztártagokat a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy a portfoliók a befektetésekből származó jövedelmek után - olyan adók megfizetésére kényszerülnek, amelyekre a vagyonkezelő a befektetés megszerzésekor még nem számított. 6.6.6. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem teljesítési kockázat A portfoliókban lévő származtatott ügyletek megkötésében résztvevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás, hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség realizálását. A fenti kockázatok az egyes portfoliókat eltérő mértékben érintik: A Klasszikus Portfolió esetében meghatározóak a gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában bekövetkező változások, melyek a piaci kamatlábakra gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolhatják a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok árfolyamának alakulását. Kisebb jelentőségűek az értékpapír kibocsátókhoz köthető kockázatok, illetve a devizapozíciókból eredő kockázatok és a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem teljesítési kockázatok. A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében a magasabb részvényhányaddal párhuzamosan nő az értékpapír kibocsátókhoz köthető kockázatok szerepe, emellett jelen vannak a kamatozó állampapírokhoz köthető kockázati tényezők, valamint a nyitott devizapozíciókhoz és a származtatott ügyletekhez köthető nem teljesítési kockázatok is. A Növekedési Portfolió esetében meghatározóak az értékpapír kibocsátók üzleti tevékenységéhez köthető kockázati faktorok, valamint a részvényárfolyamok alakulását befolyásoló makrogazdasági folyamatokban rejlő kockázatok. Emellett felmerülhet a nyitott devizapozíciók miatti árfolyamkockázat, illetve a származtatott ügyletek nem teljesítési kockázata is. 6.7. Referencia portfolió A Pénztár az egyes portfolió részek értékeléséhez lehetőleg olyan referencia indexek megállapítását határozza el, amelyekhez tartozó kosár szerkezete a lehető legjobban hasonlít az adott portfolió rész értékelési időszakban várható összetételére. Az alkalmazott referencia indexeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: Közismert, könnyen hozzáférhető és ellenőrizhető legyen; Hozzáférhető legyen számítási metodikája; 26