LICENSZ ELMÉLETI VIZSGA TEMATIKÁJA 2015 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. Az intelligencia meghatározásai és klasszikus elméletei 2. Az intelligencia modern elméletei Atkinson & Hilgard (2005). Pszichológia, Osiris Kiadó, Bp., 453-474. Horváth, Gy.,(1991). Az értelem mérése, Tankönyvkiadó, Bp., 177-190. 3. Az érzelmek meghatározásai 4. Az érzelmek klasszikus elméletei Atkinson & Hilgard (2005). Pszichológia, Osiris Kiadó, Bp., 415-440. 5. A motivációpszichológia alapfogalmai Atkinson & Hilgard (2005). Pszichológia, Osiris Kiadó, Bp., 379-415. 6. Az iskolaérettség mérésének eszközei Kulcsár T. (1982). Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői, Tankönyvkiadó, Budapest, 19-37, 44-89. Darvas. Á. (2007). Példatár az emberalak- ábrázolás és a vizuo-motoros koordonáció diagnosztikus értékeléséhez, ELTE BGGYTFK Gyógypedagógiai Intézet 7. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris kiadó, Budapest, 20-26, 81-85. Mesterházi Zs. (2003). Nemzetközi hatások a magyar gyógypedagógiában. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám, Budapest, 43-51. 8. A gyógypedagógiai ellátás változásai Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító pedagógia. Medicina kiadó, Budapest, 11-38. Fernandez, M. A., Gold, D. C., Hirsch, E., Miller, S. P. ( 2014). From the Clinics to the Classrooms: A Review of Teacher-Child Interaction Training in Primary, Secondary, and Tertiary Prevention Settings. Cognitive and Behavioral Practice, in press.
9. A gyógypedagógiai kategóriákra vonatkozó terminológiai változások és jelenlegi osztályozásuk Yaruss J. S, Quesal R W. (2003). Stuttering and the International Classification of Functioning, Disability, and Health (ICF): an update, Journal of Communication Disorders, 1-20. Gordosné Szabó A. (2004). A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyekről. In. Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 78-150. 10. A fogyatékossághoz vezető etiológiai tényezők osztályozása Göllesz V. (1992). Gyógypedagógiai kórtan. TK, Budapest, 11-28. 11. A fogyatékosság, mint stigma Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris kiadó, Budapest, 75, 97-109, 495-505. Doménech, A., Moliner, O. (2014). Families Beliefs About Inclusive Education Model. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 116, 3286 3291. 12. A gyógypedagógiai prevenció és rehabilitáció Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító pedagógia. Medicina kiadó, Budapest, 35-36, 90-96. Heckl W R, Ade G., Schell W. (2000). Rehabilitáció és betegápolás Medicina, Budapest, 4-13, 17-23. 13. Sérült gyermek a családban Kedl és Borbély (szerk., 1997). Szemelvénygyűjtemény a korai gyógypedagógiai gondozás fejlesztés témaköréből. NT. Budapest 41-86 14. Az iskolai szegregáció, integráció, inklúzió alapfogalmai Gergely A. (2004). Az integráció gyakorlata egy többségi középiskolában. Gyógypedagógiai Szemle, Budapest Booth, T., Ainscow, M. (2009). Inklúziós index. CSIE, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete
15. A felnőtt sérültek társadalmi inklúziója Farkasné Gönczi R. (szerk.). (2008). Önismeret, realitás, önérvényesítés, közösségi érdekképviselet. ÉFOÉSZ, Budapest, 94-103, 105-108. Hoffmann J. (1997). A szabadidő pedagógiai és gyógypedagógiai kérdései. Comenius BT, Pécs, 8-24. 16. A team munka szerepe a gyógypedagógiában Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris kiadó, Budapest, 407-425. 17. A speciális tanulási zavarok elméletei O Shea, L.J., O Shea, D.J., Algozzine, B. (1998). Learning Disabilities: from Theory Toward Practice. Prentice Hall, Columbus, Ohio, 123-130, 185-209, 216-219, 248. 18. A figyelem szerepe az iskolai tanulásban és a figyelemzavarok formái és kezelése Selikowits M.(2005). Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina Kiadó, Bp, 126-135 Neuhaus C. (1999). Hiper és hipoaktivitás, figyelemzavar. Kairosz, 3-10,59-74 Gyarmarhy Éva (2007), Dyslexia, Lélektan Otthon Kiadó, 59-70. 19. Szenzomotoros és kognitív fejlődés újszülött csecsemőkorban Cole, M. & Cole, S. (1997 ). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. ( Legkorábbi képességek, 144-158. Az első év fejleményei, 204-216. A tapasztalatok és az agy fejlődése, 172-174. A gondolkodás új módjai, 232-239). Shaffer, D., & Kipp, K. (2010). Developmental psychology: Childhood and adolescence (8th ed.). Belmont, CA: Wadsworth/ Cengage Learning (171-185). 20. A kötődést befolyásoló tényezők Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (A gyerekek és gondozói közötti kapcsolatok fejlődése, 241-253. A csecsemők fejlődésének optimális körülményei, 260-267). Shaffer, D., & Kipp, K. (2010). Developmental psychology: Childhood and adolescence (8th ed.). Belmont, CA: Wadsworth/ Cengage Learning. (459-464). Nagy E, Molnár P, (2001). A korai fejlődése és kötődés neurobiológiai alapjai, In. Buda, B., Kopp M. Magatartástudományok, (127-140). Medicina, Budapest.
21. Az anyai szeparáció hatása a gyermek érzelmi és társas fejlődésére Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (A szülő gyerek szeparáció hatásai, 272-278. Sebezhetőség és ellenálló képesség, 280-285). Mérei F. és Binét Á. (2003). Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. (17-29). Ainsworth, M. (2001). The effects of maternal deprivation. Review of findings. WHO, 97-150). 22. A nyelvelsajátítás magyarázatai Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. ( A nyelvi fejlődés rejtélye, 295-298. A nyelvelsajátítás és magyarázatai, 300-322). 23. Az óvódás korú gyerek gondolkodásának tartalmi jellegzetességei Piaget elméletében Mérei F. és Binét Á. (2003). Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest (151-155, 198-203). Korsós G. (1997). A csodák kora. In. Bernáth L., Solymosi K. Fejlődéslélektan olvasókönyv (59-74). Budapest. 24. A környezet és a család befolyása a gyermekek fejlődésének megértésében Radványi, K. (2013). A legbelső kör. A család. ELTE kiadó (21-45). Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (A kisgyermekkori fejlődést befolyásoló környezeti tényezők, 417-441) Bronfenbrenner, U. (1993). Ecological models of human development. In International Encyclopedia of Education Oxford: Elsevier (1643-1647). 25. A társas kapcsolatok és ez énkép fejlődése óvodás és iskoláskorban Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. (Társas kapcsolatok iskoláskorban, a gyermekek közti kapcsolatok. A szülőkkel való kapcsolat változása: (528-569). Shaffer, D., & Kipp, K. (2010). Developmental psychology: Childhood and adolescence (8th ed.). Belmont, CA: Wadsworth/ Cengage Learning (479-491). 26. A serdülőkor modern elméletei Cole, M. & Cole, S. (1997). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest (588-591). Arnett, J. (2001). Emerging adulthood. Routlege, London (1-20).
VÁLASZTHATÓ: HALLÁSSÉRÜLTEK GYÓGYPEDAGÓGIÁJA 1. A hallássérülés fogalma: meghatározása, osztályozása Csányi Y. (1997). Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Budapest, 5-18. Csányi, Y. (1998.) Hallás -beszédnevelés. Fõiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 2-13. 2. A hallásmérés és a pedoaudiológiai gondozás szerepe a hallássérültek ellátásában Csányi Y. (1997). Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Budapest, 86-106. 3. A hallássérültek érzékelése és észlelése Affolter, F. (1991). Az észlelési fu nkciók zavartalan és patológiás fejlődésének szempontjai. In Torda Á. (szerk.) Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 87-95. Giovanni Schmidt S. (1988). Születéstől az iskolába lépésig. Budapest, 20-37. Illyés Gy.-né, Illyés S. (1978). Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai kiadó, Budapest. (112-120). 4. A hallássérültek emlékezete Illyés Gy.-né, Illyés S. (1978). Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai kiadó, Budapest, 122-125. Vízi I. (1996). Hallássérültek pszichológiája. BBTE, Kolozsvár, 39-46. 5. A hallássérültek gondolkodása Illyés Gy.-né, Illyés S. (1978). Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai kiadó, Budapest, 125-135. 6. A hallássérültek kommunikációjának sajátosságai Csányi Y. (1997). Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Budapest, 41-43, 80-85. Farkas M.(1996). A hallássérültek kiejtés és beszédfejlesztésének elmélete és gyakorlata, ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest. 85-91. 7. A hallássérültek figyelme Illyés Gy.-né, Illyés S. (1978). Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai kiadó, Budapest, 121-125.
8. A hallássérültek személyisége Illyés Gy.-né, Illyés S. (1978). Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai kiadó, Budapest, 140-146. 9. A hallássérültek korai fejlesztése Farkas, M.(1996). A hallássérültek kiejtés és beszédfejlesztésének elmélete és gyakorlata,elte, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kr. Budapest.26-42 és 92-119. 10. A hallássérültek óvodai oktatásának módszertani kérdései McCormick, B. (1994). Teste sceening pentru deficienta de auz la copiii mici. Semne, Bucuresti, 7-83 Giovanni Schmidt S. (1988). Születéstől az iskolába lépésig. Budapest, 55-148. 11. A szájrólolvasás, mint a hallássérültek ismeretszerzésének és kommunikációjának eszköze. Farkas, M.(1996). A hallássérültek kiejtés és beszédfejlesztésének elmélete és gyakorlata, ELTE, BGGyTF, Budapest. 318-326. 12. A hallássérültek írás- olvasástanításának módszertani vonatkozásai Csányi, Y. (1997). Az olvasási készség kialakítása, fejlesztése in. A siketek általános iskolája tantárgypedagógiái. Tankönyvkiadó, Budapest, 98-106. Quadvlieg (1995). The reading problem in the Rudolf Mees Institute (school for deaf children in Rotterdam). 1-9. Csányi Y. (1998.) Hallás-beszédnevelés. Fõiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 116-147. 13. A hallássérültek beszédfejlesztésének különböző formái Csányi Y. (2004). Súlyos fokban hallássérült gyermekek hallásának és nyelvének fejlődése és fejlesztése. In Gordosné Szabó A. (szerk.). Gyógyító pedagógia. Medicina kiadó, Budapest. 171-189. Csányi, Y. (1998.) Hallás-beszédnevelés. Fõiskolai jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 29-116.
VÁLASZTHATÓ: ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTAK GYÓGYPEDAGÓGIÁJA 1. Az értelmi akadályozottság fogalma, osztályozása, elméletei és terminológiai változások Göllesz V. (1998). Gyógypedagógiai kórtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 68-80. életük. APC Stúdió, Gyula, 18-48. 2. Az értelmi akadályozottak érzékelése, észlelése életük. APC Stúdió, Gyula, 102. Ilyés Gy. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan. Tankönyvkiadó, Budapest, 63-85. 3. Az értelmi akadályozottak figyelmének sajátosságai életük. APC Stúdió, Gyula, 102-103. 4. Az értelmi akadályozottak emlékezete életük. APC Stúdió, Gyula, 103. Illyés Gy. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan. Tankönyvkiadó, Budapest, 9-18. 5. Az értelmi akadályozottak tanulásának sajátosságai Hatos Gy. (2008 ). Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. APC Stúdió, Gyula, 111-115. Varga I. (2005). Speciális didaktika. APC Studió, Gyula, 40-49. 6. Az értelmi akadályozottak gondolkodásának, feladatmegoldásának sajátosságai életük. APC Stúdió, Gyula, 103-106. Illyés Gy. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan. Tankönyvkiadó, Budapest, 31-39, 41-45.
7. A beszéd jelentősége a gondolkodás folyamatában Illyés Gy. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan. Tankönyvkiadó, Budapest, 39-40, 48-49. 8. Az értelmi akadályozottak kommunikációja és a kommunikációs képesség fejlesztése életük. APC Stúdió, Gyula, 106-111. Varga I. (2005). Speciális didaktika. APC Studió, Gyula, 28-38. 9 Az értelmi akadályozottak észlelésének fejlesztése Varga I. (2005). Speciális didaktika. APC-Stúdió, Szeged, 28-66. Porkolábné Balogh K (szerk.). Kudarc nélkül az iskolában. Alex- Typo, Budapest, 222-245. 10 Az értelmi akadályozottak pszichomotricitásának fejlesztése Radványi K. (2010). Máské(p)p?. ELTE, BGGyTK, Budapest, 117-133. Varga I. (2005). Speciális didaktika. APC-Stúdió, Szeged, 88-96, 104-119. 11 Az értelmi akadályozottak anyanyelvtanítását megalapozó képességek rendszere Ványi Á (1994). Olvasástanítás diszlexia prevenciós módszerrel OKI, Bp 10-19. Porkolábné Balogh K (szerk.). Kudarc nélkül az iskolában. Alex- Typo, Budapest, 203-221, 245-258. 12 Az értelmi akadályozottak anyanyelvtanítása Ványi Á (1994). Olvasástanítás diszlexia prevenciós módszerrel. OKI, Bp 4-9, 20-44. Radványi K. (2010). Máské(p)p?. ELTE, BGGyTK, Budapest, 63-70. Mengoni, S. E., Nash, H. M., Hulme, Ch. (2014). Learning to read new words in individuals with Down syndrome: Testing the role of phonological knowledge. Research in Developmental Disabilities, 35, 1098 1109. 13 Az értelmi akadályozottak matematika-oktatása Papp Gyuláné. (1994). Így is lehet..., NT, Budapest, 76-99. Márkus A. (2007). Számok, számolás, számolászavarok. Pro die, Budapest, 17-70. Browder, D. M., Grasso, E. (1999). Teaching money skills to individuals with mental retardation. Remedial and Special Education, 20/5, 297-307.
VÁLASZTHATÓ: LOGOPÉDIA 1. A logopédia tárgya és feladatai: (szerepe, tárgya és feladatai, szervezeti formái, a logopédus hatásköre) Kovács E. (szerk.)(1994). Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 95-187. Salné Lengyel M. (szerk.). (2004). Logopédia, Sulinova, Pilisborosjenő, 25-35. 2. A beszédhibák etiológiája (okai) és osztályozása. (szervi, funkcionális, pszichoszociális, pszichológiai okok és a beszédhibák öt csoportja) Kovács E. (szerk.). (1994). Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 95-187. 3. A logopédiai vizsgálat (szakaszok, általános menet, vizsgálati eljárások és eszközök) Juhász Á. (szerk.). (1999). Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó, Budapest, 11-20, 43-54, 73-92, 141-155. 4. A kiejtési (artikulációs) beszédhibák: a pöszeség (meghatározás, tünetek, etiológia, osztályozás, vizsgálat) Kovács E. (szerk.). (1994). Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 95-187. Juhász Á. (szerk.). (1999 ). Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó, Budapest, 43-54. 5. A kiejtési (artikulációs) beszédhibák: a pöszeség (sajátos terápiás eljárások különböző típusú pöszeségek torzítások, helyettesítések - esetén) Kovács E. (szerk.). (1998). Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 95-187. 6. A kiejtési (artikulációs) beszé dhibák: az orrhangzósság (meghatározás, formák, okok, tünetek, vizsgálat, terápia) Kovács E. (szerk.). (1998). Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,187-224.
7. A beszéd ritmusának zavarai: a hadarás (meghatározás, formák, okok, tünetek, terápia) Salné Lengyel M. (szerk.). (2004). Logopédia Sulinova, Pilisborosjenő, 86-94. Vassné Kovács E.(szerk.). (2000). A hadarás. Országos Közoktatási Intézet, Bp., 11-50. 8. A beszéd ritmusának zavarai: a dadogás ( meghatározás, formák és tünetek, etiológia, terápiák) Salné Lengyel M. (szerk.). (2004). Logopédia Sulinova, Pilisborosjenő., 81-86. 9. Az írott beszéd zavarai: a diszlexia ( meghatározás, formák, tünetek, etiológia, vizsgálat) Gyarmathy É. (2007). Diszlexia, a specifikus tanítási zavar. Lélekben otthon Kiadó, Budapest, 31 34. Meixner I. (1994). A diszlexia prevenció, reedukáció módszere. BGGYTF, Budapest, 28-60. Juhász Á. (szerk.). (1999 ). Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó, Budapest, 93-117. 10. Az írott beszéd zavarai: a diszlexia prevenció és terápia ( Meixner, Gyarmathy, Sindelar módszerek) *(2012). Diszlexia kamaszkorban Psiho pro Edu Egyesület, Kolozsvár., 7-21. Gyarmathy É. (2007). Diszlexia, a specifikus tanítási zavar. Lélekben otthon Kiadó, Budapest, 13-20, 39-48. 11. Többszörös, súlyos, polimorf beszédhibák: a megkésett beszédfejlődés (meghatározás, osztályozás, tünetek, terápia) Bittera Tiborné, Juhász Á. (1999). A megkésett beszédfejlődés terápiája. Tankönyvkiadó Bp., 5-15. Kovács E. (szerk.)(1998). Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 34-61. Juhász Á. (szerk.). (1999 ). Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó, Budapest, 11-20.
12. Többszörös, súlyos, polimorf beszédhibák: az afázia (meghatározás, leggyakoribb formák és tünetek, kísérő tünetek, vizsgálat, terápiák: alapelvek és típusok) Juhász Á. (szerk.) (1999 ). Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, Új Múzsa Kiadó, Budapest, 141-155.