A foglalkozási betegségek és a munkával összefüggő megbetegedések közötti különbség tétel. A mozgásszervi megbetegedések megelőzésére tett intézkedések. dr. Nagy Károly osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés Osztály
Jogszabályok, definíciók 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról A rendelet hatálya 2007. május 13-tól - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerinti szervezett munkavégzésre terjed ki, KIVÉVE: a rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás) bekövetkezett, illetve a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek {R 1. (3)} foglalkozási betegségeit.
Jogszabályok, definíciók Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Jogszabályok, definíciók Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. {Ebtv. 52. (3)} Fokozott expozíció: a külön jogszabályban meghatározott veszélyes vegyi anyagoknak a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben kialakult, biológiai határértéküket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 db halláscsökkenés bármely fülön irreverzibilis!
Jogszabályok, definíciók Külön jogszabályok: 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól 7/2006. (III. 21.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól
Jogszabályok, definíciók 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet halálos foglalkozási megbetegedés: olyan, halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy annak szövődménye A bejelentés alá eső foglalkozási megbetegedések jegyzékét a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. {27. (2)}
A foglalkozási betegség megállapításának céljai: Individuális: Kompenzáció (állami funkció jóléti állam ) Prevenció Társadalmi: Statisztika Prevenció
Magyarországon foglalkozási betegséget megállapítanak (2014): 1. egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek (a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv) 2. az állományilletékes parancsnok vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter (rendvédelmi szerv esetén) 3. a Magyar Honvédség I. és II. fokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottságai (FÜV bizottságok másodfokú döntés nem fellebbezhető) 4. munkaügyi és közigazgatási bíróságok
Prescribed industrial diseases (Social Security Contributions and Benefits Act 1992 United Kingdom) A disease or injury may be prescribed in relation to any employed earners if the Secretary of State is satisfied that (a) it ought to be treated, having regard to its causes and incidence and any other relevant considerations, as a risk of their occupations and not as a risk common to all persons; and (b) it is such that, in the absence of special circumstances, the attribution of particular cases to the nature of the employment can be established or presumed with reasonable certainty. List of diseases covered by Industrial Injuries Disablement Benefit (prescribed industrial diseases)
Siebtes Buch Sozialgesetzbuch - Gesetzliche Unfallversicherung, Deutschland 9 Berufskrankheit (1) Berufskrankheiten sind Krankheiten, die die Bundesregierung durch Rechtsverordnung mit Zustimmung des Bundesrates als Berufskrankheiten bezeichnet ( ). Die Bundesregierung wird ermächtigt, in der Rechtsverordnung solche Krankheiten als Berufskrankheiten zu bezeichnen, die nach den Erkenntnissen der medizinischen Wissenschaft durch besondere Einwirkungen verursacht sind, denen bestimmte Personengruppen durch ihre versicherte Tätigkeit in erheblich höherem Grade als die übrige Bevölkerung ausgesetzt sind; sie kann dabei bestimmen, daß die Krankheiten nur dann Berufskrankheiten sind, wenn sie durch Tätigkeiten in bestimmten Gefährdungsbereichen verursacht worden sind oder wenn sie zur Unterlassung aller Tätigkeiten geführt haben, die für die Entstehung, die Verschlimmerung oder das Wiederaufleben der Krankheit ursächlich waren oder sein können. Berufskrankheiten-Verordnung (BKV) 1 Berufskrankheiten Berufskrankheiten sind die in der Anlage 1 bezeichneten Krankheiten, ( ).
Példák Disease Number Name of disease or injury Type of job A1 Conditions due to physical agents (physical cause) Leukaemia (other than chronic lymphatic leukaemia) or cancer of the bone, female breast, testis or thyroid. Any job involving Exposure to electromagnetic radiations (other than radiant heat) or to ionising particles where the dose is sufficient to double the risk of the occurrence of the condition. For example, people working in the nuclear industry and hospital X-ray departments. Nr. Krankheit Merkblatt / wiss. Begründung 41 Erkrankungen durch anorganische Stäube 4106 Erkrankungen der tieferen Atemwege und der Lungen durch Aluminium oder seine Verbindungen Merkblatt (PDF-Datei, 84 KB) Bekannt-machung 12/2009
1338/2008/EK rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (V. melléklet) b) Hatály Foglalkozási betegség az az eset, amelyet a foglalkozási betegségek felismeréséért felelős nemzeti hatóságok elismernek. Az adatokat a foglalkozási megbetegedések és az azok következtében bekövetkező elhalálozások vonatkozásában gyűjtik. d) Vizsgált témák A foglalkozási betegségekre vonatkozóan szolgáltatandó harmonizált és közös adatállomány a következő témakörökre terjed ki: a megbetegedett személy jellemzői, beleértve a nemet és az életkort is, a betegség jellemzői, a súlyosságot is beleértve, a vállalat és a munkahely jellemzői, beleértve a gazdasági tevékenységet is, a kiváltó ok vagy tényező jellemzői.
A foglalkozási megbetegedés megállapítása A foglalkozási megbetegedés 3 lába : 1. igazolt klinikai betegség (a legtöbb adatkiegészítés-kérés emiatt), 2. megfelelő foglalkozási expozíció (feltárása Magyarországon és jelenleg a munkavédelmi hatóság feladata), 3. ok-okozati viszony 2. és 1. között.
Foglalkozással összefüggő (work-related) megbetegedések jellemzői Kortól és nemtől függetlenül a felnőtt lakosság minden rétegében és minden foglalkozásban előfordulnak; egyes foglalkozásokban gyakrabban jelentkeznek; a gyakoribb előfordulás okai a munkakörnyezetből vagy a munkavégzésből származó kóroki tényezők.
Foglalkozási betegség, foglalkozással összefüggő megbetegedés Retrospektív és prospektív vizsgálatok eredményei alapján. Abszolút kockázat, relatív kockázat, esélyhányados (OR), járulékos kockázat, járulékos kockázati hányad (AtR). Foglalkozási megbetegedés: AtR > = 50%. Foglalkozással összefüggő megbetegedés: AtR< 50%.
Epidemiológia Morbiditási mutatók
Epidemiológia Morbiditási mutatók Incidencia-sűrűség (IS): a kockázatnak kitett populációban a megfigyelt személy-idő egységére (M) eső új esetek száma (arányszám). Az abszolút veszélyt becsli, értéke elméletileg pillanatról pillanatra változhat. Általában n/10 k személy-év formában fejezik ki. Prevalencia (P): a populációszámhoz viszonyított, egy bizonyos betegségben (pl. szilikózisban) szenvedők aránya egy adott időpontban (pontprevalencia).
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok Kockázat (rizikó R): egy nem kívánt és súlyos esemény bekövetkezésének a valószínűsége (értéke: 0-1): R = W*K, ahol W a bekövetkezés valószínűsége, K a következmény súlyossága (maximum 1, halálos kimenetel esetében). 1. Követéses vizsgálat (prospektív, kohorsz vagy longitudinális tanulmány; cohort study vagy prospective study): a vizsgálandó betegségtől mentes populációt két csoportra osztják: exponált csoport és nem exponált csoport. A csoportokat hosszabb ideig megfigyelik, az eredményeket kontingencia táblázatban tüntetik fel.
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok Kontingencia-táblázat prospektív vizsgálathoz Kockázati tényező jelen van (incidencia) Betegség nincs jelen Összes jelen van a b a + b nincs jelen c d c + d összes a + c b + d a + b+ c+ d
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 2. Esetkontroll vizsgálat (retrospektív vizsgálat, casecontrol study vagy retrospective study): a vizsgálat lényege, hogy a már megbetegedettek egy csoportját olyan hasonló nem- és korösszetételű csoporttal hasonlítják össze, melynek tagjai nem szenvednek a vizsgált betegségben. Az eredményeket 2x2-es kontingencia-táblázatban tüntetik fel. Relatív kockázat helyett becsült relatív kockázat (BRK, más néven esélyhányados, odds ratio).
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Expozíció-hatás összefüggései
A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek számának alakulása, 1999-2013 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 854 670 675 567 541 481 488 529 473 547 469 339 423 280 254 274 379 245 187 168 248 113 120 102 104 164 51 35 36 38 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Foglalkozási megbetegedések Fokozott expozíciók
A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések száma és aránya összevont kórformák szerint, 2004-2013
A Magyarországon 2013-ban nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek számszerű adatai Az összes eset száma 168, 40%-kal több, mint az előző évben (120). Az esetek 62%-a járt keresőképtelenséggel (2012-ben 76%). A megbetegedett munkavállalók túlnyomó többsége az elmúlt évektől eltérően nő volt, arányuk 51%. Életkor szerint az 50 év felettiek aránya (45%)a legmagasabb. Nemzetgazdasági áganként a legtöbb foglalkozási megbetegedés az egészségügyi és szociális ellátás területén (53 eset, 32%), a feldolgozó iparban (42 eset, 25%), valamint a bányászatban (31 eset, 18%) fordult elő. Területileg a legtöbb foglalkozási megbetegedést Baranya megyében regisztrálták (38 eset, 23%).
A Magyarországon 2013-ban nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek számszerű adatai Kórformák szerinti előfordulásukat tekintve az első helyen a fertőző betegségek álltak (66 eset), a második helyre a légzőrendszeri megbetegedések (35 eset), míg a harmadikra a vegyi anyagok által okozott betegségek (mérgezések: 23 eset) kerültek. A kóroki tényezők fő csoportjai szerint leggyakrabban kémiai és biológiai (42% és 42%), valamint (harmadik helyen) az egyéb kóroki tényezők (nem optimális igénybevétel, pszicho-szociális vagy ergonó- miai kóroki tényezők) által okozott megbetegedések (10%) fordultak elő.
A foglalkozási betegségek magyarországi előfordulására vonatkozó általános megállapítások A foglalkozási betegségek kórformák szerinti szerkezete igen torz: pl. foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések, fokozott pszichés megterhelés okozta egészségkárosodások a bejelentési esetszámok alapján alig fordulnak elő. Az igen jelentős és Európa számos országában megfigyelhető aluljelentettség legfontosabb oka a munkáltatók, a munkavállalók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttes ellenérdekeltsége az esetek hatósági feltárásában. A bejelentések elmaradásának további oka, hogy az újonnan megjelenő kockázatokból származó foglalkozási vagy foglalkozással összefüggő betegségeket nem ismerik fel. Az évente regisztrált esetszámok alakulásában jellemző tendencia nem figyelhető meg.
A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések száma Európa néhány országában, 2006
A foglalkozási betegségek és a foglalkozási eredetű MSD-k számának alakulása, 2002-2011 (forrás: OMFI) 800 700 675 600 500 541 473 400 300 488 339 280 274 200 100 0 187 254 245 28 45 49 34 32 21 27 37 31 19 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 MSD foglalkozási betegségek
Foglalkozási eredetű MSD-k megoszlása a foglalkozási betegségeken belül Magyarországon, 2002-2011 (forrás: OMFI) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 94,26% 91,68% 92,74% 92,81% 90,56% 88,77% 90,36% 85,43% 88,69% 92,24% 40% 30% MSD 20% 10% 0% 5,74% 8,32% 7,26% 7,19% 9,44% 11,23% 9,64% 14,57% 11,31% 7,76% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Az USA-ban 2010-ben a WRMSD-k tették ki az összes foglalkozási eredetű megbetegedés 29%-át. (forrás: Bureau of Labor Statistics. Survay of Occupational Injuries and Illnesses, 2010. US Department of Labor (USDL), 2011)
Foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések (WRMSDs) száma, incidenciája és a következményes keresőképtelenség (napokban) egyes foglalkozási csoportokban az USA-ban, 2010 Occupation Musculoskeletal disorders (MSDs) Total (private, state and local government) Number Incidence rate Median days away from work 1 Total 346,400 34.3 11 2 Nursing aides, orderlies, and attendants 27,020 249.4 6 3 4 Laborers and freight, stock, and material movers, hand Janitors and cleaners, except maids and housekeeping cleaners 23,420 154.9 13 14,680 100.2 12 5 Truck drivers, heavy and tractor-trailer 11,970 86.8 21 6 Registered nurses 10,900 53.8 7 7 Truck drivers, light or delivery services 9,150 124.7 20 8 Retail salespersons 8,750 30.3 12
A megelőzés rendszere Populációs: Műszaki Szervezési Individuális: Egyéni védőeszközök Alkalmassági vizsgálatok
Jogszabályi háttér 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről Mvt 54. (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat ( ).
Jogszabályi háttér Mvt 54. (2) A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Jogszabályi háttér 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések Az ÁBEÓ-t kiegészítő, a Közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról szóló 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet 2008. január 1-től HATÁLYTALAN.
2/1972. (MK 6.) KPM rendelet 4.25 Anyagmozgatási normák 4.25.1 Általános előírások Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás előtt a dolgozókat előzetes orvosi vizsgára kell küldeni, és az orvossal részletesen közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen tevékenységre - lapátolás, zsákolás, darabáru-rakodás, gép-, szén-, vegyianyag-szállítás stb. - kívánja a munkáltató alkalmazni. 4.25 Anyagmozgatási normák 4.25.2 Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kp-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet. A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.
Az erőkifejtést befolyásoló változók TERMÉKVÁLTOZÓK INTERAKCIÓS VÁLTOZÓK SZEMÉLYI VÁLTOZÓK
Termékváltozók Forma Alak Méret Pozíció Súly Ellenállás Érintkezési felület anyaga Szükséges pontosság
Környezeti változók Támasz Térbeli korlátok (mozgás szabadságfoka) Vibráció Hőmérséklet, páratartalom Magasság
Személyi változók Kor Nem Antropometriai változók Jobb-, baloldaliság Ruházat Pszichológiai és fiziológiai tényezők (motiváció, cirkadián ritmus) Egyéb személyi jellemezők (gyakorlottság, kézügyesség, intelligencia, mozgási sémák)
Interakciós változók Testhelyzet: Érintkező testrész Erőkifejtésre használt testrész Ízületek szöge Egyidejű mozdulatok Erő: Nagysága Iránya, irányváltása Időtartama A mozdulat sebessége Ismétlés/gyakoriság (ciklusszám, az erőkifejtés és pihenés időtartama)
A 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet alkalmazásában kézi tehermozgatás: olyan terhek egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása - beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását -, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak - különösen - hátsérülést okozhatnak;
A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők: 1. a teher jellemzői 2. szükséges fizikai erőkifejtés 3. a munkakörnyezet jellemzői 4. a tevékenység követelményei A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők: a munkavállaló fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia), nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel, olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent
1. A teher jellemzői túl nehéz vagy túl nagy, nem kézreálló vagy nehéz fogni, instabil vagy tartalma elmozdulhat, olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni, körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén. 2. Szükséges fizikai erőkifejtés A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás túl megerőltető, csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, a teher hirtelen elmozdulhat, a test labilis helyzetében következik be, ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
3. A munkakörnyezet jellemzői nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához, a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni, a padozat vagy a láb megtámasztása labilis, a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő. 4. A tevékenység követelményei főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés, a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen, az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak, a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete > 10 kg tömeg emelése tiltott: terhesek az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött nők számára esetenkénti döntést igényel (a munkaköri alkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzésének eredménye alapján): minden egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállaló esetén
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete Kényszertesthelyzetben végzett munka tiltott: terhesek az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött nők számára esetenkénti döntést igényel: minden egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállaló esetén (KIVÉVE: fiatalkorú férfiak)
B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK B4 Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek B5 Helyileg ható vibráció által okozott betegség B6 Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit) D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ÉS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK D1 A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége D2 Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis D3 Olecranon bursitis D4 Váll bursitis D5 Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek D6 A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség D7 Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek D8 Térdízületi meniszkusz sérülése D9 Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás D10 Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma D12 Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei D13 A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei D14 Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
2009 2010 2011 2012 2013 D5 Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek 2 1 1 1 3 D6 A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség 1 D7 Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek 1 1 3 1 1 D8 Térdízületi meniszkusz sérülése 1 2 1 D10 Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma 7 4 1 1 D12 D13 D14 Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei 6 4 8 5 1 2 1 2 2 16 12 4 6 2
Megterhelések Terhes Fiatalkorú <45 45-x >x Fiatalkorú (1) éves éves >x nők férfiak Magából a munkavégzésből adódó megterhelések Túlzott fizikai megterhelés Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka Anyagmozgatási munka + + > 10 kg tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5) Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) + (5) Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka + (5) (5) (5) (5) (5) Fokozottan terhelő munkahelyi klíma Hideg munkakörnyezetben végzett munka + + + Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka + + (5) Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5) + (5) Kéz/kar rezgés 2,5 m/s 2 expozíció felett + + + + + + Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s 2 expozíció felett + + + + + +
kéz/kar egész testre ható Rezgés 2,5-5 m/s 2 (férfi) kétévenként 1,0-2,5 m/s 2 (sérülékeny csoport) kétévenként 0,5-1,15 m/s 2 (férfi) kétévenként 0,5 m/s 2 alatt (sérülékeny csoport) kétévenként első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után hideg/nedves munkakörnyezetben évente első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után hideg/nedves munkakörnyezetben évente
Kéz/kar rezgés esetén: a) a napi megengedett expozíciós határérték napi 8 órás referenciaidőszakra vonatkoztatva, négyzetes középértékben (rms-ben) mérve 5 m/s 2, hideg/nedves munkakörnyezetben 2,5 m/s 2. b) a prevenciós határérték napi 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 2,5 m/s 2 ; Egész testre ható rezgés esetén: a) a napi megengedett expozíciós határérték 8 órás referenciaidőszakra vonatkoztatva 1,15 m/s 2. b) a prevenciós határérték 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 0,5 m/s 2. (a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet)
Veszélyazonosítás checklist alapján KÉRDÉS IGEN RÉSZBEN NEM 1. Rendszeresen történik-e > 5 kg terhek kézi mozgatása (emelése, tartása, szállítása, tolása-húzása)? pl. téglahordás, szerszámgép tartása, bútorszállítás, állványzat készítése, betegszállítás 2. Kézi tehermozgatás kedvezőtlen testhelyzetben jellemzi-e a tevékenységet? Pl. jelentősen előrehajolva, hajlított, csavart törzzsel, vállmagasság felett, térdelve, guggolva 3. A terhek kézi mozgatását nehezítik-e a teher tulajdonságai? Pl. túl nagy, nehezen megfogható, csúszós, meleg vagy hideg felületű, éles szélű, instabil 4. A terhek kézi mozgatását nehezítik-e kedvezőtlen munkakörülmények? Pl. szűk, alacsony munkatér, csúszós, nem szilárd padozat, kedvezőtlen megvilágítás 5. Előfordul-e a kézi tehermozgatással kapcsolatos panasz a munkavállalók részéről? Pl. túl nehéz a teher, mozgásszervi panaszok, időkényszer, kifáradás
1. lépés: Az expozíciós idő szerinti pontszám meghatározása time rating points Emelés/süllyesztés (ált. a teher mozgatása) (< 5 s) Gyakoriság (szám/munkana p) pontszá m Napi összes idő Tartás (> 5 s) Szállítás (> 5 m) pontszám Napi átlagos úthossz pontszám < 10 1 < 5 perc 1 < 300 m 1 10-40 2 5 perc 15 perc 40-200 4 15 perc - 1 óra 4 200-500 6 1 óra 2 óra 6 500-1000 8 2 óra 4 óra 8 2 300 m 1 km 2 1 km to < 4 km 4 km to < 8 km 8 km to < 16 km 1000 10 4 óra 10 16 km 10 4 6 8
2. lépés: A teher tömege (effektív tömeg), a munkakörnyezet jellemzői és a testhelyzet alapján meghatározott pontszám Effektív tömeg 1 (férfiak) < 10 kg Pontszám 1 Effektív tömeg 1 (nők) < 5 kg Pontszám 1 10 to < 20 kg 20 to < 30 kg 2 4 5-10 kg 2 10-15 kg 4 30 to < 40 kg 7 15-25 kg 7 > 40 kg 25 > 25 kg 25 1 Effektív tömeg : a teher mozgatásához ténylegesen szükséges erőkifejtést jelző tömeg.
Jellemző (tipikus) testhelyzet 3. Testhelyzet, a teher elhelyezkedése a kézi tehermozgatás során Upper body upright, not twisted When lifting, holding, carrying und lowering the load is close to body Pontszám 1 Slightly bending forward or twisting the trunk When lifting, holding, carrying und lowering load is near to medium to body Low bending or far bending forward Slightly bending forward with simultaneous twisting of trunk Load far from the body or above shoulder height Bending far forward with simultaneous twisting of trunk Load far from body Restricted stability of posture when standing Crouching or kneeling 2 To determine the posture rating points the typical posture during manual handling must be used. For example when there are different postures with load a mean value must be used not occasional extreme values. 2 4 8
4. A munkavégzés ergonómiai feltételei Pontszám Jó ergonómiai feltételek 0 Kedvezőtlen ergonómiai feltételek ill. a mozgás térbeli korlátozottsága A mozgás jelentős térbeli korlátozottsága és/vagy instabil teher 1 2
5. lépés: értékelés Teherpontszám + Testhelyzetpontszám + Munkakörül -mények pontszám = Total x Exp. Idő pontszám = Risk score
Risk range Risk score Description 1 < 10 Low load situation, physical overload unlikely to appear. 2 10 to < 25 Increased load situation, physical overload is possible for less resilent persons. For that group redesign of workplace is helpful. 3 25 to < 50 Highly increased load situation, physical overload also possible for normal persons. Redesign of the workplace is recommended. 4 50 High load situation, physical overload is likely to appear. Workplace redesign is necessary.
Példa tevékenység: csomagolás, kézi rakatképzés műszakonként kb. 180 kézi tehermozgatás teher tömege: 14 kg kedvezőtlen testhelyzet: előrehajlás, előrenyúlás a rakatra helyezésnél a csomagok nehezen megfoghatóak
3. lépés: értékelés Teherpontszám: 4 + Testhelyzetpontszám: 4 + Munkakörülmények pontszám: 1 = Total: 9 x Exp. Idő pontszám: 4 = Risk score: 36
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!