Környezeti hatásvizsgálat
A környezetvédelem módszerei Vizsgálatok A környezet állapotának felmérése, a változások becslése Tervezés A részletes tervek kidolgozása Beavatkozás A tervek végrehajtása.
A környezetvédelem stratégiái Izolálás elve A környezeti károk hatásterületének szűkítése, a hatás elszigetelése. Ezzel a környezet egy részét feláldozzuk, de az ezen kívül eső területek érintetlenek maradnak.
A környezetvédelem stratégiái Kárelhárítás elve A környezetben okozott károk csökkentése, esetleg károkozás-mentes állapot visszaállítása. A teljes mértékű kárelhárítás gyakorlatilag lehetetlen, a környezet elemeinek bonyolult összefüggésrendszere miatt.
A környezetvédelem stratégiái Megelőzés elve A környezet károsítását a lehető legkisebb mértékre csökkentjük. Ez a leginkább indokolható stratégia, a legolcsóbb és az előzőektől eltérően elkerülhetjük a maradandó károkat.
A környezettudatos társadalom elvárásai Nyilvánosság, A közvélemény bevonása a döntésekbe, ez pszihológiailag és gazdaságilag is jobb megoldás, mint az utólagos viták. Indirekt szabályozás Önbevallás, önszabályozás, alkuk alapján a felek egymás között intézik problémáikat, csökken a hivatalos jelenlét.
A megelőzés Mit kell megelőznünk Mivel nem ismerjük a környezet minden elemét, az ott végbemenő folyamatokat, tulajdonképpen ideális esetben minden változást meg kell akadályoznunk a környezet állapotában. Vannak példák amikor a legjobb szándékú javító beavatkozás is károkat okozott.
A megelőzés Mit kell megelőznünk, (ellen?)példák: A füstgázok teljes tisztítása kénhiányt okozott a növényekben. A legeltetés leállítása elgazosította a természetvédelmi területet. Erőmű leállítása megváltoztatta a mikroklímát, kihalt néhány ritka párakedvelő növény. Katalizátoros autók hatására kritikus Pt koncentráció jöhet létre az alagutak levegőjében
A megelőzés Legegyszerűbb megoldás Ismerjük az összes hatását a beavatkozásnak, egyszerű számítással eldönthető, hogy ezek a hatások megzavarják-e a környezetet a megengedett határértékékeken felül. Gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Példa nincs!
A megelőzés Mikor kell ezzel foglalkozni? Tulajdonképpen minden beavatkozás vagy beavatkozás elmaradása esetében, minden cselekedetünknél. A gondolkodás szintjén ez igaz, azonban komolyabb munkát csak akkor szabad ebbe fektetni, ha a károkozás mértéke összemérhető a befektetett erőfeszítésekkel. Tulajdonképpen ez jelenti a környezettudatos magatartást.
Mikor kell ezzel foglalkozni? Elég végiggondolni a megelőzést a következő esetekben (vagy nem?): Kidobunk csomagolópapírt a szemétbe (Mennyit? Milyen szemétbe? Milyen papírt?) Lenyírjuk a gyepet (Hol? Mekkora területen? Mikor?) Nem kapcsolunk ki egy elektromos fogyasztót (Mekkora teljesítmény? Miért? )
Mikor kell ezzel foglalkozni? Komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk a következőkben (vagy nem?): Ipari üzemet létesítünk (Mekkorát? Mivel foglalkozik? Milyen technológiával?) Felhagyunk egy bányát (Mekkorát? Mit bányászik? Milyen technológiával?) Utat építünk (Milyen forgalmú? Milyen hosszú? Milyen széles?)
A megelőzés Milyen bizonytalansági tényezőket kell figyelembe venni? Ismernünk kell a lényeges és lényegtelen paramétereket, folyamatokat. Ez a legnehezebb, szinte lehetetlen eldönteni. Óriási tudásanyag, tapasztalat, logikai készség kell hozzá.
Határértékek, terhelhetőségi határok bizonytalansága A környezeti határértékeke, gyakorlatilag csak jogi fogalmak, nagyon gyenge a tudományos, tapasztalati megalapozásuk. Ez már ránézésre is látszik, hiszen egyedi anyagokra, egyedi szintek vannak megadva, mindenki tudja, hogy a szinergikus, antagonisztikus hatások gyakran jelentősebbek az egyedi szinteknél.
Határértékek, terhelhetőségi határok bizonytalansága Példák: Lúgos talajon nagy koncentrációban jelen levő réz sem oldódik. A komplex kötésben levő cián nem mérgező. A multivitamin tabletták nehézfém koncentrációja nagyságrendekkel nagyobb a talaj, és víz környezeti határértékeinél. Savas talajon átfolyó víz Al koncentrációja meghaladhatja az egészségügyi határértéket Reduktív hatásra az ártalmatlan szulfátból az adott koncentrációban már halálos S 2- keletkezik
Az érintettek érdekeinek védelme Abban az esetben a szűken vett környezetben esetleg nem történik olyan változás, mely lényegesen károsnak mondható, a területen élő lakosság számára ez elviselhetetlen terhet jelenthet.
Az érintettek érdekeinek védelme Példák: Egy határérték alatti zajszintű út az ablak magasságában jelentősen ront lakás értékén. Egy minden szabványnak megfelelő hulladéklerakó szomszédságában sem szívesen lakik az ember. Egy éjszaka is üzemelő szórakozóhely jelentősen ronthatja a közbiztonságot a környékén. Egy átgondolatlanul kihelyezett sebességkorlátozó tábla, akár tényleges légszennyezést okozhat a dugó kellemetlenségein kívül. Egy átgondolatlanul telepített állattartó telep nagyon leronthatja egy üdülőterület értékeit.
Az átlag és kritikus pontok A környezeti határértékek, terhelhetőségi határok átlagokra vonatkoznak. Ettől azonban térben és időben eltérések lehetnek. Ha egy ember egyik lába 35-ös, a másik 45-ös, akkor átlagosan normális 40-es lába van..
Az átlag és kritikus pontok Példák: Évente egy napon a halálos, a határértéket százszorosan meghaladó szennyezés kerül a levegőbe, a többi napon semmi, ez csak 27%- os átlagos évi terhelést jelent, azonban már nem lesz, akit terheljen Tipikus példa, szinte minden súlyos környezeti katasztrófa alapja - egy technológiában izolálva kis helyen óriási szennyezőanyag koncentráció keletkezik, mi történik, ha elromlik a szigetelés? (Bhopal, japán atombaleset, Paks)
A következmények ismeretének hiánya Egy-egy döntés hatása nagyon bonyolult és szerteágazó lehet. Nagyon nehéz előre megjósolni minden lényeges következményt, illetve elválasztani ezeket az elhanyagolhatóaktól. A tudomány jelenlegi állásánál erre nincs semmilyen recept, nagy szerep hárul az intuícióra. A beruházók és döntéshozók nem tudják milyen környezeti következményekkel járhat egy beruházás. A hatásvizsgálat során erre rá kell mutatni.
A következmények ismeretének Példák Ha én azt tudnám nem itt állnék hiánya
Bizonytalanságok léte Minden szabályozó, minden előzetes feltételezés hibával terhelt, bizonytalan. A hatásvizsgálat feladata ezekre rámutatni, és az adott helyen és körülmények között a lehető legjobb becslést megadni.