Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

Átírás

1 Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

2 Fogalmak, EU előírások Témakörök EU előírások átültetése a magyar jogrendbe A levegőterheltségi szint, illetve alap levegőterheltség meghatározása - méréssel - számítással és modellezéssel Mérések - OLM országos mérőhálózat, egyedi projektek Számítás és modellezés Modellezés gyakorlati alkalmazása DDKTVF légszennyezettségi modellező rendszere

3 Fogalommagyarázat Levegőterhelés-emisszió: légszennyező anyag környezeti levegőbe juttatása különböző forrásokból Transzmisszió: a környezeti levegőbe bocsátott légszennyező anyagokra gyakorolt komplex hatás, amely során elszállítódnak, átalakulnak, illetve kikerülnek a légkörből Levegőterheltségi szint-immisszió: légszennyező anyag levegőben kialakuló koncentrációja Alap levegőterheltség: a vizsgált forrás közelében, annak működése nélkül kialakuló levegőterheltségi szint

4 Légszennyező anyagok hatásai Kiemelt fontosságú légszennyező anyagok: SO 2, NO 2, CO, PM 10, PM 2,5 ólom, benzol, ózon Emberi szervezetre gyakorolt hatások: légúti megbetegedések (asztma, hörghurut, stb.), szívműködési zavarok, szédülés, idegrendszeri tünetek, porral bejutó toxikus anyagok, vírusok, rákkeltő anyagok, Ökoszisztémára gyakorolt hatások: savas esők, növények esetében légzési folyamatok, fotoszintézis gátlása, fejlődéscsökkenés Gazdasági hatások: építőanyagok, fémek korrodálása

5 2008/50/EK irányelv Tisztább levegőt Európának program Szennyezés visszaszorítása, hogy az minimális szintre csökkentse az emberi egészségre gyakorolt hatásokat Kiemelt szerep: PM 2,5 káros hatás ismert, de nincs olyan küszöbérték, ami alatt ne jelentene veszélyt Alapvető célok: - minőségi célkitűzések - egységes módszerek - információk gyűjtése, tendenciák, nyomonkövetés - nyilvánosság tájékoztatása - levegőminőség fenntartása, illetve javítása - tagállamok együttműködése

6 Magyar jogszabályi előírások 306/2010 Kormány rendelet a levegő védelméről 4/2011 VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről 6/2011 VM rendelet a levegőterheltségi szint vizsgálata, ellenőrzése, értékelése 4/2002 KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről

7 306/2010 Kormány rendelet Tilos a légszennyezés, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Fogalommeghatározások A levegőterheltségi szint vizsgálata Ózoncsökkentő program Füstköd riadó-riadóterv Országhatáron átterjedő szennyezés Tartalmi követelmények levegőminőségi-, füstköd riadó terv, LAL pont és diffúz forrás engedély 13. pont: hatásterület lehatárolás, LM Bírságtételek Alap levegőterheltség vizsgálata, ha OLM adat nem áll rendelkezésre

8 4/2011 VM rendelet NO x helyett NO 2, PM 2,5 Egészségügyi határértékek és tűréshatárok (SO 2, NO 2, CO, PM 10, ólom, higany, benzol), célértékek, hosszú távú célkitűzések, tervezési irányértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, kritikus levegőterheltségi szintek (ökológiai rendszerek) Zónák típusai: A-F-ig javuló minőség és O-I, O-II kategória

9 6/2011 VM rendelet Levegőterheltségi szint: mérése, értékelése, ezek módszerei, minőségbiztosítási és adatminőségi követelmények A helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma és elhelyezési követelmények: nagyléptékű: városi, városi háttér, vidéki, közlekedési, ipari kisléptékű: akadályok, zavaró objektumok, magasság EU által megadott referencia módszerek magyar megfelelői Felső és alsó vizsgálati küszöbértékek: koncentráció a határérérték %-ban Mérőműszerek típusjóváhagyási követelményei

10 4/2002 KvVM rendelet Légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölése Agglomerációk és zónák csoportosítása a szennyezőanyagok koncentrációi szerint

11 Levegőterheltség mérése

12 Levegőterheltség mérése Felső vizsgálati küszöb feletti légszennyezőanyagoknál a helyhez kötött méréses módszereknél fenti szabványok meghatározott adatminőségi követelmények: mérési bizonytalanság %, modellezéssel, indikatív méréssel kiegészíthető Felső és alsó vizsgálati küszöb között: - modellezéssel (bizonytalanság: %) - indikatív mérésekkel (bizonytalanság: %) együtt is Alsó vizsgálati küszöb alatt elegendő: - modellezés (bizonytalanság: %) - objektív becslés (bizonytalanság: %)

13 Levegőterheltség mérése OLM hálózat

14 Levegőterheltség mérése OLM hálózat

15 Levegőterheltség mérése OLM hálózat OLM által mért adatok

16 Levegőterheltség mérése egyedi projektek Légszennyező forrás létesítése esetén: Alap levegőterheltség felmérése Mérési terv OLM mérési módszereknek megfelelő mérés Akkreditált szervezet - Ellenőrző kalibrálások - Körmérés - Mérések nyomon követhetősége

17 Levegőterheltség meghatározása számítás Vonatkozó magyar szabványok szerint Paraméterek: kibocsátás, szélsebesség füstfáklyára jellemző középértéke, vízszintes és függőleges szóródási együttható, effektív kéménymagasság (hőáram, gázsebesség, átmérő)

18 Levegőterheltség meghatározása modellezés Alapadatok: - forrás típusa: pont, felületi, vonal - források koordinátái - meteorológiai adatok (szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, légnyomás, stb.) - domborzati paraméterek - receptorpontok eloszlása (azon pontok, ahol a talajközeli koncentrációt számítja a szoftver)

19 Levegőterheltség meghatározása modellezés A pontforrás modellezése során tehát: Pontforrás adatai (koordináta, magasság, átmérő, hőmérséklet, sebesség) Légszenyező anyag típusa, tömegárama Receptorpontok eloszlása Meteorológiai adatok Domborzati adatok A modellt lefutatva izovonalas ábra Adott irányban a füstfáklya tengelye alatt kialakuló koncentráció eloszlása

20

21 Ábra aermodból

22 Levegőterheltség meghatározása modellezés A modellezés után meghatározható a jogszabály szerinti hatásterület A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. alapján: 14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület... talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;

23 Hatásterület ábra

24 Levegőterheltség meghatározása modellezés A modellezés lefuttatható több pontforrásra egyszerre, így a telephely összkibocsátásáról kaphatunk képet Vonal, diffúz, pontforrások együttes kezelése Az ábrák elmenthetők, csatolhatók dokumentációhoz Térképes ábrázolás érintett lakosság Grafikai beállításokkal lehet fokozni az ábra átláthatóságát

25 3d ábra

26 3d ábra

27 Modellezés gyakorlati alkalmazásai Pontforrások által okozott levegőterheltség-változás megadható: hosszú időt igénybe vevő és nagy költségű mérésekkel számításokkal modellezéssel - gyors, költséghatékony, szemléletes, átfogó képet ad, segíti a döntés-előkészítést % bizonytalanság legtöbb esetben az ideális megoldás

28 Modellezés gyakorlati alkalmazásai Tervezési fázis elősegítéséhez Telepítendő üzem berendezés por, VOC, füstgáz, egyéb kibocsátás Modellezés lefuttatása tervezési adatok alapján Számítások eredménye = nem teljesíthetők a követelmények Tervezési paraméterek átgondolása: - kéménymagasság növelés - leválasztó telepítés - egyéb műszaki, légtechnikai megoldások

29 DDKTVF légszennyezettség modellezési rendszere 2009-Pécsi Önkormányzat és Felügyelőség közös projektje Modellező program segítségével a meteorológiai, domborzati, útkiépítettségi és kibocsátási adatok alapján Információ olyan helyszíneken, ahol nincs mérőállomás Nitrogén-oxidok, PM 10 Kibocsátások 3 fő típusban: közlekedési, lakossági, ipari, illetve ezek összegzett értékei Az adatokból térinformatikai eszközökkel eloszlási térképeket készítettek - adatok településenként EU irányelvekkel összefüggésben, lakosság védelme

30 DDKTVF légszennyezettség modellezési rendszere

31 NO x levegőterheltségi szint

32 PM 10 levegőterheltségi szint

33 NO x levegőterheltségi szint Pécs

34 NO x közlekedési kibocsátás Pécs

35 Összefoglalás Úniós törekvések Magyar jogszabályi változások Levegőterheltség meghatározása: - méréssel - számítással - modellezéssel Modellezés, mint optimális megoldás, tervezési fázisban is Jövőbeni lehetséges megoldások: - DDKTVF példáján keresztül komplex rendszer kiépítése - folyamatos fejlesztése, aktualizálása - nagyobb bizonytalanságú, de olcsóbb mérési és modellezési módszerekkel

36 Köszönöm figyelmüket!

37 -felmerülő kérdésekre bővebb információ - ingyenes negyedéves szakmai tájékoztató ben iga@encotech.hu