Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia 2014. október 13. Rezümékötet Rezümék (szerzők neve szerint ABC sorrendben) Szerkesztette: Dr. Orbán Anna
TARTALOMJEGYZÉK Antal Zsófia: Az Alkotmánybíróság és a Kúria viszonya a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével...5 Bácsi János: Öngondoskodás Magyarországon...6 Bagány Márton Fási Csaba: A devizahitelezés túlzott elterjedésének empirikus vizsgálata, gazdasági-szociológiai felmérések alapján, Magyarországon...7 Bajkai Laura Barbara: Női vezetők a közigazgatás felső szintjein...8 Bálint Patrik Adrián: Legalitás és opportunitás a büntetőeljárási jogban...9 Beláz Annamária: E-privacy: Hot Topic a Közigazgatásban?...10 Bíró István: Vallás és jog kapcsolata a magyar jogrendszerben....11 Bóta Alexandra: Fogyasztói társadalom hatásai az Y és Z generációra...12 Bottyán Ildikó Vivien: A szolgáltató közigazgatás és az online kommunikáció avagy: a web2.0 az információs társadalom tükrében...13 Brecsok Anna Ágnes: Önkormányzati közoktatás vs. állami köznevelés...14 Czerovszki Noémi Lilla: Autonómiatörekvések Közép-Európában - Dél-Tirol és Székelyföld helyzetének összehasonlítása...15 Csanádi Nikolett: Digitális identitás - Adattest...16 Domokos Klaudia: Egy sajátos vállalkozási forma: gondolatok a szövetkezet sui generis jellegéről...17 Döcsakovszky Réka Petra: A magyar közigazgatás személyzetpolitikai rendszerének sajátosságai...18 Ducsi Vivien: A többpártrendszer kialakulása...19 Dudás Dominika: Az élethez való jog aspektusainak összehasonlító jogi elemzése...20 Fátrai Kata Anita: Jogállami közigazgatás és az Alkotmánybíróság kontrollmechanizmusa...21 Fekete Szabina: Középpontban az eredményszemlélet: nemzetközi és hazai tendenciák...22 Fenes Máté: A jóléti szint vizsgálata egy település helyzetéből kiindulva...23 Ferenczi Larisza: A "közjogi méltóságok" felelősségre vonásának szabályozása Magyarországon és Európa más országaiban...24 Glocker Gábor: A Szent Korona és a Szent Korona-tan kérdései...25 Hegyesi Zoltán: A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program nemzetközi beágyazódása...26 Horváth Bettina: Amiről az állami és nemzeti szimbólumok mesélnek. Az állami és nemzeti szimbólumok változásai Magyarországon...27 Jugovits Károly: Kész átverés! A fogyasztói csoportok felemelkedése és bukása...28 Jugovits Károly: Megírom helyetted! bérírás a jogi felsőoktatásban...29 Kecskés Milán: Az inquisitorius eljárás szerepe a magyar boszorkányperekben...30 Kiss Bence: Változás 2014...31 Kiss Viktória: A beléptetés jogát fenntartjuk! a szórakozóhelyek alapjogot sértő intézkedései...32 Kocsárdy Nóra: A polgármester, mint az Mötv. nyertese?!...33 Kovács Patrik Gergő: Parlamenti fegyelmi jog Magyarországon: Az üléseken tanúsított szabálysértő magatartások szankciói és a képviselők fegyelmezésének határai...34-3 -
Könczöl Enikő: A választójog korlátozása, a választási cenzusok...35 Lukács Dávid: GMO növények termesztésének alapjogi kérdései...36 Madarász Gabriella: A 2008-as gazdasági válság hatása a magyar bankrendszerre...37 Mitring Tímea Dominika: Úton a 3D-s, közigazgatási ügyintézés felé...38 Moldoványi Kinga: A budapesti közhivatalok akadálymentesítési és esélyegyenlőségi gyakorlata...39 Mondok Marianna: Deviancia napjainkban az értékeken keresztül Számít-e a katolikus neveltetés? 40 Moravcsik Dóra: Egymás kezében - az önkormányzat és a civil szektor együttműködése Óbudán...41 Moravcsik Eszter Szilvia: Egy ablak mind felett a kormányablak-reform eredményeinek és tapasztalatainak elemzése...42 Nádas Klára: Anyakönyvi igazgatás változása a rendszerváltás után...43 Nagy László Sándor: Hatalmak harca: Állóháború a hatalommegosztás mérlegén...44 Németh Attila: A helyi önkormányzatok választási rendszere 1990-2014...45 Osgyáni Anikó: Az EU energiapolitikája Magyar energiapolitikai döntések az EU célkitűzéseinek tükrében...46 Pintér Dóra: Vajdaság, mint autonóm tartomány...47 Pók Nikolett: A középirányító szervek szerepe Magyarországon...48 Román Krisztina Kinga: Lengyelország és Magyarország államreform-megoldásai a rendszerváltozás és az EU-csatlakozás államszerkezeti kihívásaira válaszolva...49 Somogyi Enikő: Kontakt vagy Korszak-váltás? Az MSZMP rendszerváltáskor tett kísérletei és véghezvitt tervei....50 Szabó Dorina: Az államfő kapcsolata az igazságszolgáltató hatalommal...51 Szabó Mátyás: Az államvédelmi szervek intézkedése underground zenekarok ellen a 80-as évek Magyar Népköztársaságában...52 Szabó Zita: Gyermekek és gyökerek Örökbefogadás külföldről...53 Szakos Judit: Kitörési pontok? A tudás alapú gazdaság összetevőinek elméleti vizsgálata, kitekintéssel a startup-ok elhelyezésére Triple Helix modellben a mai magyar viszonyok között...54 Szedlák Adrienn: A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene Magyarországon...55 Szűcs Zoltán: A menekültügy kihívásai a XXI. században, különös tekintettel a magyarországi helyzetre és szabályozásra...56 Tóth Vivien: A magyar állampolgársági jog kialakulása és fejlődése napjainkig...57 Újvári Dorottya: Köztisztviselői illetményrendszer a két világháború között és napjainkban...58 Unger Fanni: Jogharmonizáció - Különös tekintettel a 2010-es médiatörvényre...59 Végvári Enikő: A Pulitzer-díj nyertes alkotások témáinak társadalomformáló szerepe...60-4 -
ANTAL ZSÓFIA Témavezető neve, beosztása: Dr. Téglási András, adjunktus AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS A KÚRIA VISZONYA A VALÓDI ALKOTMÁNYJOGI PANASZ BEVEZETÉSÉVEL Az Alaptörvény hatálybalépésével az Alkotmánybíróság hatásköre bővült az un. valódi alkotmányjogi panasz elbírálásának intézményével. 2012. január 1. előtt alkotmányjogi panaszt csak a támadott jogszabály alkotmányellenességére való hivatkozással lehetett benyújtani, de így már az egyedi ügyben hozott bírói döntés alkotmányosságát is felülvizsgálhatja a testület. A valódi alkotmányjogi panasz bevezetése és a bírói döntések felülvizsgálata komoly konfliktusokat eredményezhet a két legfelsőbb bírósági fórum között, mivel ezzel az Alkotmánybíróság mintegy plusz jogorvoslati fórumként jelenik meg a bírósági rendszerben. Dolgozatomban megvizsgálom az új panasz gyakorlati érvényesülését és funkcióját más európai országok bírósági gyakorlatában, és az ezzel kapcsolatosan felmerülő hatásköri összeütközéseket az Alkotmánybíróságok és rendes bíróságok között. Alapvető kérdés ezzel kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróságok mennyire szólhatnak bele a rendes bírósági fórumok joggyakorlatába, illetve utasíthatják-e a rendes bíróságokat az Alkotmánybíróság általi jogértelmezés kötelező használatára. A téma vizsgálatának lényeges eleme, hogy Magyarországon még kevés olyan precedens értékű határozat született, amelyben ez az összeütközés megnyilvánult volna. Az új hatáskör mellett vizsgálatom tárgya a két bírósági fórum korábbi viszonyulása egymáshoz, melyből szintén következtetéseket lehet levonni a valódi panasz jövőbeli érvényesülésének sikerességére. Továbbá azért tartom fontosnak ezt a kérdést, mert a jelenlegi magyar szabályozás az Alkotmánybíróság munkáját jelentősen megnöveli, illetve a jövőben konfliktusokat okozhat a két fórum között, ahogy erre Európában számos példát találunk. Munkám során elsősorban a kapcsolódó magyar és nemzetközi szakirodalmat, valamint az Alkotmánybíróság döntéseit kívánom értelmezni, összefoglalni, és párhuzamba állítani az új panasz bevezetésekor a tudomány képviselőiben felmerülő kérdésekkel, aggályokkal, valamint más nemzetek joggyakorlatával. Mindent egybevetve dolgozatom célja, hogy a valódi alkotmányjogi panasz előzményeit és megvalósulását figyelembe véve következtetéseket vonjak le a jövőre nézve, valamint feltárjam a jelenlegi szabályozás esetleges hiányosságait. - 5 -
BÁCSI JÁNOS Évfolyam: 2. Témavezető neve, beosztása: Dr. Novoszáth Péter, egyetemi docens ÖNGONDOSKODÁS MAGYARORSZÁGON Egyszer mindenki megöregszik és bárkit érhetnek hirtelen előre nem látható események. Természetes emberi viselkedés, ha tartunk ezen eseményektől és megpróbálunk felkészülni rájuk. Az öngondoskodás mint tevékenység mindig létezett és mindig létezni fog. Napjainkban különösen fontos, hogy az öngondoskodás kultúráját elterjesszük társadalmunkban. Dolgozatom során több szempontból is vizsgálnám az öngondoskodást, mint tevékenységet és jelenséget. Miért van rá szükség? Mik a lehetőségeink? Napjainkban mennyire fejlett hazánkban az öngondoskodás kultúrája? Fontosnak vélem, hogy a vizsgált kérdésekre az átlag olvasó számára is könnyen érthető válaszokkal szolgáljak. Többek közt felvázolom az alapvető problémákat és a témával kapcsolatos alapismereteket. Javaslatot teszek Magyarország nyugdíjrendszerének megreformálására. Kiemelt célom, hogy felhívjam a figyelmet az öngondoskodás témájának aktualitására és fontosságára. - 6 -
Évfolyam: 2. Témavezető neve, beosztása: BAGÁNY MÁRTON - FÁSI CSABA (társszerzők) Közigazgatási MA Prof. Dr. Lentner Csaba, tanszékvezető, egyetemi tanár A DEVIZAHITELEZÉS TÚLZOTT ELTERJEDÉSÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA, GAZDASÁGI-SZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉSEK ALAPJÁN, MAGYARORSZÁGON Dolgozatunkban a devizahitelezés túlzott elterjedését vizsgáljuk annak kialakulásától egészen 2010-ig bezárólag. Különös figyelmet kívánunk szentelni annak, hogy hogyan jutott el a magyar lakosság a devizában való eladósodottságig. Többek közt kitérünk e hiteltípus elterjedésének előzményeire, okaira, a válság hatására, a komplexebb és mélyebb kép kialakítása érdekében elemezzük az éves PSZÁF jelentéseket is. A már megjelent szakirodalmakon kívül egy empirikus kutatás megvalósításával kívánjuk kiegészíteni a tanulmányt. A devizahitelezés az úgynevezett devizaliberalizációval vette kezdetét Magyarországon a 2000-es évek elején. A regnáló hatalom a külföldi tőkebeáramlás, a tőkekorlátok lebontása, szabályozási korlátok lebontása érdekében tett lépéseket, melynek következtében a forint tökéletesen konvertibilis valutává vált, így megnyílt a lehetőség a devizahitelek széleskörű elterjedése előtt. Ezzel párhuzamosan a forinthiteleket visszaszorították a kedvezőbb(nek tűnő) konstrukciójú devizahitelek, illetve az ezek előnyeit sugalló kampányok is megszaporodtak a bankok részéről. Sajnos az előző tényezőkön túl a lakosság pénzügyi ismereteiben előforduló hiányosságok is egyaránt hozzájárultak a kedvezőtlen pénzügyi termékek igénybevételéhez. Dolgozatunk egyik súlypontjául, a devizahitelezés elterjedése mellett, a globális gazdasági válság hatásait tesszük, természetesen a devizahitelezés tükrében. Vagyis meg kívánjuk vizsgálni az árfolyamok alakulását, a válság hatását például a törlesztőrészletekre. Továbbá ki kívánjuk bontani a felelősség témakörét. Érdekes kérdés ugyanis, hogy kik okolhatóak e problémáért (ez különösen érdekes lehet a devizahitelesek megmentésénél, a terhek vállalásánál. Vizsgálandó az egyes szabályozó, felügyeleti szervek ide vonatkozó lépései (vagy nem lépései) a kétezres évek első évtizedében. Fontosnak tartjuk, hogy empirikus úton nyerhető adatokra is nagymértékben támaszkodjon tanulmányunk, így még hitelesebbé, relevánsabbá válhat a munkánk. Dolgozatunk, illetve a téma aktualitását nem kell különösebben megindokolni, elegendő azt megjegyezni, hogy több százezer magyar családot érintő problémakört kívánunk feldolgozni. A téma nagysága miatt a dolgozat terjedelmi korlátait is figyelembe véve választottuk a kétezres évek első évtizedét, a II. Orbán kormány devizaadós-mentő lépései egy külön tanulmányt igényelnének. - 7 -
BAJKAI LAURA BARBARA Témavezető neve, beosztása: Szabó Máté Csaba, tanársegéd NŐI VEZETŐK A KÖZIGAZGATÁS FELSŐ SZINTJEIN A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként mindig is foglalkoztatott a kérdés: hogyan alakulhat egy közigazgatásban elhelyezkedő nő karrierje, hogyan és milyen szinteket érhet el egy férfihoz képest? Dolgozatom kiinduló hipotézise a nők helyzetének bemutatása az egyes közigazgatási területek vezetőségében. A közigazgatási szféra rengeteg területre ágazik szét, ezért is döntöttem amellett, hogy csak bizonyos szinteket fogok figyelembe venni kutatásaim során. Ezek pedig a miniszteri és államtitkári szintek vezetőségének vizsgálata az egyes minisztériumokban, főként a rendszerváltás óta eltelt időt figyelembe véve. Kutatásom során kitérek a nemek közötti erőviszonyokra, a nők munkába állásának és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének fejlődésére, illetve a női vezetőség helyzetének alakulására (bemutatva a nők politikai szerepvállalását). Később pedig az egyes országok közigazgatási vezetőségének vizsgálatára miniszteri-államtitkári szinten; főként a magyarországi helyzetet tanulmányozva. A vizsgálódás alatt, jó néhány kérdés fogalmazódott meg számomra a témával kapcsolatban, amelyekre próbálok válaszokat adni a dolgozat megírása közben. Ezek közül néhány: Mi a történelmi háttere a nők munkába állásának és végül a vezetői pozíciókba való eljutásának? Hogyan alakult ez a folyamat az idők folyamán? Miért is jutnak nagyobb szerephez (vezetői szerepekhez) egy Dél európai országban és más, Közép európai országokban a nők, mint Magyarországon? Mely területeken és milyen mértékben domináns a nők helyzete a magasabb pozíciókban? A különböző minisztériumokban, hogyan oszlik el a nők aránya a miniszteri és az államtitkári szinteken; ennek milyen okai lehetnek? Miért is szükséges, hogy nők is vezetővé váljanak és betöltsenek vezetői posztokat? Véleményem szerint fontos, hogy az egyes vezetői szinteken ugyanúgy a nők is érvényesüljenek és a férfiakkal összhangban gyakorolhassák a vezetői posztok betöltését. Álláspontom szerint, Magyarországon a nők a minisztériumi szinteken sokkal inkább a háttérben munkálkodnak; kevésbé tűnnek fel vezetői pozíciókban, mint Európa más országaiban. Hazánkban a közigazgatási szinteken a vezetői szerepeket főként férfiak töltik be, miniszteri és államtitkári szinten egyaránt. Egy példa, a sok közül: mind a nyolc minisztériumunk élén férfi miniszter áll. Azonban nem csak a közigazgatás ezen szintjén kerülnek háttérbe a női vezetők, hiszen a nők politikai szerepvállalása is különösen alakul a rendszerváltás óta eltelt idő alatt. A kérdés, hogy ezeknek a jelenségeknek milyen okai voltak és vannak. Illetve mire vezethető vissza ez a feltételezés. - 8 -
BÁLINT PATRIK ADRIÁN Témavezető neve, beosztása: Dr. Hollán Miklós, egyetemi docens LEGALITÁS ÉS OPPORTUNITÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBAN Dolgozatom témája a büntető eljárásjog témakörének egy apró szelete, ám ez a kis szelet mégis nagy jelentőséggel bír ezen tárgykörben, hiszen gyakorlatilag ez határozza meg magának a büntetőeljárásnak a megindulását, illetve ha az opportunitás joggyakorlatát vesszük, az eljárás meg nem indulását. Munkám első részében a büntetőeljárási joggal kapcsolatos alapvetéseket vázolom fel, részletesen kitérve a büntetőeljárási rendszerekre (inkvizitórius, akkuzatórius és vegyes rendszerek), megvizsgálva a legalitás és az opportunitás alapvetéseit, a tisztességes eljárás elvét. A második nagyobb részben pedig az 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény elemzem a legalitás és az opportunitás elvének segítségével. Célom, hogy az egyes paragrafusok megvizsgálásával megállapítsam, hogy melyek azok, amelyek leginkább magukban hordozzák az opportunitás alkalmazásának lehetőségét. Hosszabb kifejtésre kerül az opportunitás gyakorlata, amikor is az ügyész dönthet úgy a nyomozás során megállapított történeti tényállások alapján, hogy nem emel vádat. E joggyakorlat kialakulását, alkalmazását kívánom feltárni, majd kitérek olyan alternatív joggyakorlatokra, melyek lehetőséget biztosítanak a sértettnek, hogy bíróság elé vigye az ügyet, melyet az ügyész esetlegesen nem vitte el a vádemelésig. Ezen rész kapcsán is megvizsgálok néhány jogesetet, ha a lehetőségek engedik többféle kimenetellel végződő ügyet is górcső alá helyezek. Az utolsó részben az ügyész viszonyát veszem górcső alá a büntetőeljárási törvény alkalmazásának és a vádemelés illetve a vádemelés mellőzésének tükrében Dolgozatom megírása során alapvetően az 1998. évi XIX. törvény, illetve Király Tibor, Herke Csongor és Tremmel Flórián összefoglaló művei lesznek segítségemre. Ezen felül a témában íródott cikkekből is beemelek a témához kapcsolva néhányat. Külföldi szakirodalmat is megpróbálok igénybe venni, a témában nemzetközi kitekintést tenni. Megpróbálok egy-két konkrét jogesetet is beemelni, melyek alátámaszthatják a szakirodalomba foglaltakat. Munkámat dr. Hollán Miklós, egyetemünk tanára segíti, aki igen nyitottnak bizonyul a választott témakör felé. - 9 -
Témavezető neve, beosztása: BELÁZ ANNAMÁRIA Dr. Budai Balázs, tanszékvezető, egyetemi docens E-PRIVACY: HOT TOPIC A KÖZIGAZGATÁSBAN? Az online média: az életünk része, fiatalos, lenyűgöző, újszerű, rejtélyes, hatásos, forradalmi. A Facebook több mint egy milliárd felhasználója, Kína és India után, a világ harmadik legnagyobb államát alkotja. A közösségi média használata elsőszámú a webes szolgáltatások közül, még úgy is, hogy a legnagyobb közösségi oldalak és keresőmotorok Kínában be vannak tiltva. Az online életünk hatással van az interperszonális kapcsolatainkra is. Statisztikák szerint minden ötödik válásért a Facebook hibáztatható. Minden percben 72 órányi videó anyagot töltenek fel a YouTube videó megosztó portálra. A Wikipedia nevű Internetes lexikon könyvformátumba 2,25 millió oldalt tenne ki. Lady Gagának, Justin Biebernek és Katy Perrynek több követője van twitteren, mint Németország, Törökország, Dél-Afrika, Kanada, Argentína vagy Egyiptom teljes népessége. Az online média: veszélyes. Minden évben több ezer személyes adatokkal való visszaélés, személyiséglopás történik. A veszélyek magukba foglalják a pedofíliát, a grooming-ot, az online szerencsejáték függőséget, a cyber bullying jelenségét, valamint a médiaabúzus által okozott személyiségtorzulást, amely a fiataloknál akár öngyilkossághoz is vezethet. Az online média: hot topic. Vajon a közigazgatásban is annak kell lennie? Véleményem szerint igen. A dolgozatom célja, hogy - miközben feltárom a hazai adatvédelmi jog, a közigazgatás és az ügyfélképzés területén fennálló hiányosságokat- alátámasszam a megállapításomat, mely szerint az állampolgárok általában véve nincsenek tisztában az információs önrendelkezési jogaikkal, és ezt a hiányosságot a közigazgatásnak orvosolnia kell. Gyakorlati megoldási modelleket vázolok fel a jogalkotás, a közoktatás, a civil szervezetek és az egyének szintjén. Megállapításaimat Dr. Majtényi Lászlóval, Dr. Péterfalvi Attilával és Hidvégi Fannyval készített személyes interjúim, valamit saját online kérdőíves kutatásom eredményei támasztják alá. Agatha Christie szerint: A világ változik új horizontok nyílnak. Vajon a közigazgatás készen áll a lehetőségek kiaknázására? - 10 -
Témavezető neve, beosztása: BIRÓ ISTVÁN Dr. Hoppál Bulcsú, adjunktus VALLÁS ÉS JOG KAPCSOLATA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN. Dolgozatomban a vallás jelenségének és annak jogi szabályozásának a kapcsolatát elemzem a mai Magyarországon, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy milyen felhatalmazása van a jogalkotónak a vallás, mint jelenség tekintetében/bármiféle jogi szabályozás mennyire kompetens a vallásnak, mint jelenségnek a szabályozásában. A dolgozat problematizálása a jelenlegi ún. egyházügyi törvény definíció-kísérletének vitájából indul ki, annak tanulságait próbálja összegezni, röviden vázolja ugyanakkor a huszadik századi Magyarország vallás- és egyházügyi szabályozásaira, és legvégül szisztematikusan reflektál a problémára. Problémának tekintem a jogalkotó azon szándékát és ez dolgozatom tétele, hogy lelkiismereti és vallási ügyekben is úgy járjon el mint más, a jog számára egzakt területeken. Dolgozatom első részében be kívánom mutatni az múlt évszázad szabályozási kísérleteit, majd ezután elemezni kívánom a legújabb keletű normát. Írásom második felében pedig egy nemzetközi kitekintéssel nem felekezeti, hanem vallástudományi és jog szempontból elemzem a vallás integrálódását a jelen hatályos jogrendszerbe. Módszerem részben történeti, részben kritikus és aktualitásoktól sem mentes, hiszen még a mai szekularizálódott világunkban is lényeges kérdés dolgozatom alapvetése. Mivel a vallás mindig is nagy szerepet játszott Magyarország életében, a hatalom birtokosai különböző eszközökkel próbálták keretekbe foglalni. A tárgyalni kívánt időszakunkban ennek legmarkánsabb formáját a jogi kodifikáció, szabályozás és befolyásolás adta. Egy évszázad alatt három, gyökeresen más politikai és szellemi közegben folyt a diskurzus erről a témáról. A magyar királyi, a szocialista, és a liberális demokrata gondolatmenet különböző irányokból járta körül a vallási szabályozás problémáját. Mindhárom adós maradt azonban bizonyos válaszokkal. Meddig terjed a vallásszabadság? Milyen jogi eszközökkel lehet korlátozni vagy támogatni? Feladata-e az államnak az egyén lelkiismeret döntéseibe beleszólni? És ami a legfontosabb: Mi a vallás és jog tulajdonképpeni viszonya? - 11 -
BÓTA ALEXANDRA Témavezető neve, beosztása: Szabó Máté Csaba, tanársegéd FOGYASZTÓI TÁRSADALOM HATÁSAI AZ Y ÉS Z GENERÁCIÓRA Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a fogyasztói társadalom hatásai miképpen mutatkoznak meg az Y, illetve a felnövekvő Z generáció tagjai között, ha a vizsgált közeg két különböző tanítási elvű iskola. A kvantitatív vizsgálati módszerek közé tartozó kérdőíves felmérés alanyai a budapesti Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola három külön korcsoportba tartozó diákjai. A kontrollcsoport a budapesti Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium szintén három korosztályának tanulói. A kérdőívek az internethasználattal kapcsolatos kérdésekkel kezdődnek, erre épülve 10 kérdésen át a közösségi oldalak- kiemelten a Facebook - felhasználásával folytatódnak. Kiemelt szerepet kapott a reklámok felé tanúsított viselkedések vizsgálata. A ruhavásárlási szokások, iskolai uniformissal kapcsolatos vélemények szintén elősegítették, hogy valós felismeréseket rögzíthessek a kérdőívek feldolgozása, az adatok elemzése után. A vizsgált két iskola kitöltött kérdőívének feldolgozása utána arra a következtetésre jutottam, hogy az adott intézmények különböző értékszemlélete érezhető a tanulók mentalitásán, azonban számottevő differencia az őket érintő hatásokban nincsen. A globalizálódó világ sokszor negatív kimenetelű impulzusai a diákokat az iskolák falain kívül is elérik. Az eltérés azokban az esetekben szignifikáns, mely területek esetén az oktatási intézmény szabályozásaházirendje- illetve alapelvei nagymértékben különböznek. Reményeim szerint a média világában szocializálódó generáció tagjai a technikai eszközök előnyeit, illetve hátrányait megtapasztalva felelősséggel lépnek a közösségi média színterére és nem hagyják figyelmen kívül a személyes kapcsolatok fontosságát, értékét. Ha mindez megvalósulna a ma még serdülőkorú diákok a technika távolságáthidaló szerepét bátran, a negatív következményeit pedig mértékletességgel lennének képesek saját előnyükre fordítani, használni. - 12 -
BOTTYÁN ILDIKÓ VIVIEN Közigazgatási MA Évfolyam: 1. Témavezető neve, beosztása: Dr. Berta Judit, adjunktus A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ AVAGY: A WEB2.0 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TÜKRÉBEN A dolgozat nagyban kapcsolódik az alapképzést lezáró szakdolgozatomhoz (Az ügyfélbarát kommunikáció fejlesztése és gyakorlata, 2014). A kommunikáció vizsgálatát ebben a dolgozatban az online világ területén szándékozom folytatni. Az információs társadalom és a szolgáltató közigazgatás viszonya napjainkban igen aktuális téma. A közigazgatásnak kommunikálnia kell az állampolgárokkal, ezzel erősítendő az igazgatásba vetett bizalmat, növelve ezzel az együttműködési hajlandóságot, fellépve egyfajta közösségformáló erőként. Például egy helyi önkormányzatnak ma már nem elég csupán a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé tenni a képviselő-testület legutóbbi döntéseit nyomtatott formában, hanem alkalmazkodnia kell a felgyorsult világhoz, az abban élők igényeihez: az újmédia kínálta lehetőségeket kihasználva kell jelen lennie a helyi lakosság hétköznapjaiban. Új kihívásoknak kell eleget tennie a XXI. századi közigazgatásnak: már nem csupán információt keresnek az állampolgárok az interneten, hanem ügyeik intézését is igyekeznek a lehető legegyszerűbben lebonyolítani online felületeken, kerülve a sorban állást és kiiktatva a személyes ügyintézéssel járó egyéb negatívumokat. Felvetődnek a kérdések: milyen lehetőségek állnak a közigazgatás rendelkezésére az online kommunikáció területén? Mely(ek)et érdemes ezek közül választani, mely(ek) a leginkább felhasználóbarát felület(ek)? Mivel lehet minél több állampolgárhoz információt eljuttatni? Egyáltalán mitől válik egy weboldal felhasználóbaráttá? A weboldalak általános elemzése után - egy empirikus kutatás részeként - áttekintésre kerül több, különböző profilú, más-más feladat ellátásáért felelős közigazgatási, illetve kormányzati intézmény honlapja. Ezen kívül egy rövid, online felületen kitöltendő kérdőívből fény derül a laikusok vélekedésére, elégedettségére az online közigazgatási kommunikációval összefüggésben. A kérdőív eredményeként esetleg hibák is említésre kerülhetnek, elvégre azok nyilváníthatnak véleményt, akik mindennapos ügyintézésük során tapasztalhatták a rendszerek pozitívumait és negatívumait egyaránt. Összességében az online kommunikáció fontosságának felismerése a közigazgatásban, a modern kor elvárásainak való megfelelés és a társadalmi jelentőség értékelése történik meg. - 13 -
BRECSOK ANNA ÁGNES Közigazgatási MA Évfolyam: 2. Témavezető neve, beosztása: Dr. Buskó Tibor, adjunktus ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁS VS. ÁLLAMI KÖZNEVELÉS Az elmúlt évek a reformok évei. Ilyen nagyságrendű változásokra a rendszerváltás óta nem került sor. Ezek közvetlen vagy közvetett hatásai mindennapjainkra, társadalmi-gazdasági berendezkedésünkre igen jelentősek, így értékelésük semmiképp sem maradhat el. A mérlegre tett időszakban többek között a helyi közszolgáltatások és a közoktatás (2013. január 1.-től köznevelés) rendszerének átalakítására is sor került. Vizsgálódásom tárgyát e két szegmens metszéspontjában található alapfokú oktatás képezi. A köznevelés kapcsán egy merőben új feladat-megosztási, irányítási és finanszírozási rendszer jött létre, amelyben az önkormányzatok amelyek eddig az intézményfenntartás gerincét adták jelenős mértékben háttérbe szorultak. A tanulmány célja bemutatni mik voltak a mozgatórugók, milyen okok tették szükségessé a változtatást, a nemrégiben végbement reformfolyamatok mennyire képesek kiküszöbölni a korábbi rendszer problémáit, hogyan zajlott az átállás, hogy néz ki és hogyan funkcionál a jelenlegi oktatási rendszer, mi a közvetlenül érintettek (helyi önkormányzatok, általános iskolák, állami szereplők) véleménye. A tanulmány több kutatási módszert integrálva kísérli meg feltárni a köznevelési rendszer átalakításának kérdéskörét. Elsősorban a jogtudományra jellemző elméleti-logikai kutatási módszerek: az analízis, szintézis, indukció segítségével vizsgálódik. Ezt egészíti ki a dolgozat empirikus kutatási része, amelyben a tanulmány kérdőívek és interjúk segítségével kívánja feltárni a helyi oktatási folyamatok kulcsszereplőinek tapasztalatait. A reformfolyamat két központi eleme: az iskolafenntartás és finanszírozás közül az értekezés utóbbival nem foglalkozik, ennek ismertetése ugyanis egy külön tanulmányt kíván. Itt jegyezném meg továbbá, hogy a dolgozat nem kívánja minősíteni a jelenlegi köznevelési rendszert. Egyrészt, mert számos megközelítési módot csak érintőlegesen vizsgál, másrészt alapvetően az átalakítást majd az minősíti, hogy milyen módon hatott az oktatás minőségére. Erre vonatkozóan azonban másfél év működési tapasztalataiból nem szabad, és nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni. - 14 -
CZERÓVSZKI NOÉMI LILLA Témavezető neve, beosztása: Prof. Dr. Halász Iván, tanszékvezető, egyetemi tanár AUTONÓMIATÖREKVÉSEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN - DÉL-TIROL ÉS SZÉKELYFÖLD HELYZETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az autonómia egy legitim kisebbségi törekvés, amely a modern demokráciákban a többség és a kisebbség társulását jelenti. Dolgozatomban Dél-Tirol autonómiáját hasonlítom össze Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Azért választottam ezt a két régiót, mert földrajzi, gazdasági és történelmi helyzetükben is számos hasonlóságot vehetünk észre, valamint a dél-tiroli történések példaértékűek nemcsak Székelyföldön, hanem Európában és a világon. Alapvetően érdekel a kisebbségvédelem, a nemzeti kisebbségek helyzete, különösen a határon túli magyarok helyzete. Romániában található a legnagyobb számú határon túli magyar közösség, azon belül is az Erdély belsejében lévő Székelyföldön közel hétszázezer magyar él. A téma rendkívül aktuális, ugyanis az erdélyi magyarság számára kulcsfontosságú az autonómia kérdése, és a mai napig aktív küzdelem folyik annak eléréséért. A téma kidolgozása először a történeti háttér vizsgálatával indul, kitérve a releváns lépésekre az autonómiatörekvés szempontjából. Ezután a dél-tiroli modell összehasonlítása következik a székelyföldi törekvésekkel. Összevetem a két régió politikai, gazdasági és földrajzi helyzetét, és megvizsgálom a székelyföldi terveket, valamint a téma szempontjából releváns jogszabályokat különös tekintettel a dél-tiroli Autonómia Statútumra. Ezt követően kitérek arra, hogy milyen lehetőségei vannak egy kisebbségi közösségnek elérni az autonómiát, annak lehetséges módozataira általánosan, és a dél-tiroli modell alapján. Végezetül pedig az adoptációs módszerekre és megoldási lehetőségekre koncentrálok a két helyzet ismeretében. Dolgozatom célja, hogy rávilágítsak a székelyföldi autonómia jelentőségére és aktualitására. Szeretném bemutatni, hogy miért lett az autonómiatörekvésből tényleges autonómia Dél- Tirol esetében, és tanulságokat levonni az autonómiamodell kialakulásának folyamatából, amelyek hasznosak lehetnének az erdélyi magyarság és a román állam közötti konfliktusgóc feloldásához is. - 15 -
CSANÁDI NIKOLETT Témavezető neve, beosztása: Dr. Orbán Anna, adjunktus DIGITÁLIS IDENTITÁS - ADATTEST Mindenkinek van adatteste a világon. Adattestünk már akkor megszületik, amikor szüleink összeházasodnak. Fogantatásunk után megkezdődik az adattest bővülése, különféle nyilvántartásokba kerülünk be, ultrahang felvételeket, 3-4 D-s képeket készítenek rólunk, hiszen édesanyánk abban motivált, hogy ezek az adatok létezzenek rólunk valahol. Ezzel meg is születik adattestünk, előbb, mint mi magunk. A világrajövetelünk után a különféle adatbázisokban elhelyezett adatmennyiségünk egyre csak duzzad és duzzad. Általában nincs is ráhatásunk arra, hogy ki, milyen információt tárol rólunk, sokszor fel sem tűnik mennyi adat szivárog ki tőlünk, annyira az életünk részévé vált. Ezen nyilvántartások egy része automatikus, tehát akaratunktól függetlenül kerülünk bele, másik részébe saját magunk akarunk bekerülni (közösségi oldalak, banki nyilvántartások, regisztrációk kedvezményekért). A bankok, szolgáltató cégek, állami intézmények, és a vállalatok mind abban érdekeltek, hogy adatot, információt szerezzenek és tároljanak rólunk. Adattestünk sok apró információból tevődik össze, amely fellelhető rólunk az interneten és ezt csak részben tudjuk befolyásolni. Az adattest jellemzője, hogy sohasem csökken, hanem folyamatosan növekszik, sőt a halálunk után sem szűnik meg, hiszen lehetetlen lenne az összes létező adatot kitörölni rólunk. Dolgozatomban az adattest pozitívumait, negatívumait, a veszélyeket és a felelős adathasználatot próbálom körbejárni. Azt szeretném bemutatni, hogy egy ember életében melyek azok a fő állomások, mik azok az események, amikor különféle adatbázisokba kerülünk bele, vagy éppen milyen nehéz, vagy éppen lehetetlen kikerülni az adatbázisokból, nyilvántartásokból. Az adatszivárgás veszélyeire (pl. személyes és vállalati adatok összefonódása, közösségi oldalak és mobil eszközök használatának veszélyei) is felhívom a figyelmet, tapasztalva, hogy az emberek sok esetben mennyire figyelmetlenek és meggondolatlanok, ha az adatvédelmi nyilatkozatokról van szó. - 16 -
Évfolyam: 1. Témavezető neve, beosztása: DOMOKOS KLAUDIA Közigazgatási MA Prof. Dr. Török Gábor, intézetvezető, egyetemi tanár Dr. Méhes Tamás, adjunktus EGY SAJÁTOS VÁLLALKOZÁSI FORMA: GONDOLATOK A SZÖVETKEZET SUI GENERIS JELLEGÉRŐL Pályamunkámban a szövetkezetek kettős jellegének alakulását követtem nyomon a jogi szempontok mellett a gazdasági vonatkozásokat is figyelembe véve. Kutatásom központi témájaként a szövetkezet, mint speciális jogi személy, speciális gazdálkodási alakzat jogi minősítésének problematikáját határoztam meg. Ennek keretében a szövetkezés egykori és jelenlegi, hazai és nemzetközi alapértékeire, illetve alapelveire, valamint a szövetkezet fogalmi meghatározására különös hangsúlyt fektetve azt próbáltam bebizonyítani, hogy e sajátos jogintézmény kettőssége több dimenzióban is tetten érhető. Fontos vizsgálandó aspektusként tekintettem tehát az egyesületekre és a gazdasági társaságokra jellemző jegyek szövetkezeti szabályozásban történő megjelenésére, azok időnként megvalósuló összhangjára, a szabályozás változásával összefüggésben az egyes jellemzők tekintetében bekövetkező hangsúlyeltolódásokra és a gazdasági-társadalmi célok együttesére, ugyanis éppen ezek adják a szövetkezés lényegét. E kettősség nem oldható fel, egyik oldal sem létezhet a másik nélkül. Külön fejezetben, történeti kitekintéssel tértem ki az állami beavatkozás szerepére (lehetőségére, szükségességére) a szövetkezeti autonómia vonatkozásában, amelynek kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy a szövetkezet önállóságának tiszteletben tartása mellett célszerű és egyben nélkülözhetetlen az állam kezdeményező, támogató hozzáállása nemcsak a hatékony szövetkezeti működés, hanem a jogintézmény iránti bizalom növelésének tekintetében is. A szövetkezők és az állam között közvetítői szerepet betöltő érdekképviseletek egységes és ilyenformán hathatós közreműködése is pozitív irányba terelheti a szövetkezés ügyét. Kutatásom eredményei egyértelműen azt bizonyították, hogy a valódi, azaz a közösséget előtérbe helyező, ideológiától mentes szövetkezetre éppen annak sajátos jellegéből adódóan napjainkban is versenyképes és egyben szolidáris vállalkozási formaként tekinthetünk. Mivel dolgozatom megírásakor fontosnak tartottam, hogy ne csupán az egyes jogszabályokat és az elméleti jellegű szakirodalmat mutassam be, a szövetkezeti jog kutatóinak állásfoglalása mellett helyet kaptak a gyakorlati szakemberek, az érdekképviseleti vezetők tapasztalatai is. - 17 -
Témavezető neve, beosztása: DÖCSAKOVSZKY RÉKA PETRA Dr. György István, oktatási dékánhelyettes, főiskolai docens A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYZETPOLITIKAI RENDSZERÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Jelen kutatás témája a mai magyar közigazgatás személyzetpolitikai rendszerének sajátosságai. A téma aktualitását támasztja alá, hogy a magyar közszolgálati rendszer manapság rendszeresen meghatározó változásokon megy keresztül. A rendszerváltás óta eltelt időszakban igény mutatkozott olyan közszolgálati kategóriák megfogalmazására, amely segítségével a vonatkozó jogi szabályozást egységes, átlátható keretek közé lehetne szorítani. Sajnos az elmúlt évtizedekben ez eddig még nem valósult meg. A számos sajátos humánpolitikai rendszer közül talán a köztisztviselőket érintő szabályokban figyelhető meg a legnagyobb számban és mértékben változás. Az eredeti, 1992-ben elfogadott jogi szabályozás, a későbbiekben majdnem egy-másfél évtizedig annak módosításai is az ún. zárt-, érdem-, avagy karrierrendszer kiépítésére törekedtek. Az elmúlt években azonban számottevő irányváltás következett be a közigazgatás személyi állományára vonatkozó humánstratégiában. Ezen új változás hátterében az az elgondolás sejlik fel, hogy a közszférában dolgozókra is, azokat a humánpolitikai elveket, humánerőforrás gazdálkodási, illetve személyzeti eszközöket kell alkalmazni, amelyek már a piaci viszonyok között beváltak. Az újítások mellett állók, ezektől a változtatásoktól várják a közigazgatás hatékonyságának érezhető és a gyakorlati életben is számottevő növekedését. Ez a kvázi kevert rendszer az elmúlt húsz évben a nemzetközi gyakorlatban már-már bevett módszernek számít. Az ebben az irányban folytatott kísérletek eredményei, és így az ezekből nyert tapasztalatok is jelentős részben rendelkezésünkre állnak. Dolgozatomban tehát a fent említett nemzetközi tapasztalatok tükrében kísérlem meg bemutatni a mai magyar közigazgatási rendszerünk személyi állományának milyenségét. Említés szintjén foglalkozom a XX. század végi történelem során felbukkanó különböző szélsőséges és kevert személyzetpolitikai rendszerekkel, elemzem, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta e rendszerek közül melyik található meg, illetve hogy melyik rendszer elemei találhatók meg mai rendszerben. Megkísérlem tehát egy sajátos nézőpontból, egyénileg felállított szempontok alapján egy átfogó képet alkotni a mai hazai személyzetpolitikai viszonyokról, nemzetközi viszonylatban is. - 18 -
DUCSI VIVIEN Témavezető neve, beosztása: Pál Gábor, adjunktus A TÖBBPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSA Tanulmányomban a Magyarországon 1989-90-re ki kialakult többpártrendszerhez vezető utat fogom bemutatni, ennek a sajátosságait, a pártokat, különös tekintettel az MSZMP-ben lezajló változást előidéző folyamatot, azokat a tényeket, okokat és lehetőségeket, amiknek fennállása lehetővé tette, hogy ténylegesen megvalósuljon hazánkban a politikai demokrácia. Úgy gondolom, hogy 2014-ben a választások évében időszerű olyan témával foglalkozni, ami alapot teremtett arra, hogy megvalósulhassanak az országgyűlési és önkormányzati választások Magyarországon. 2014 az 1989-1990-ben végbemenő rendszerváltásnak a 25. évfordulója is. Véleményem szerint ez a negyed évszázad kellő bizonyíték arra, hogy létjogosultsága volt és van a demokráciának és az azzal járó politikai pluralizmusnak is. A magyar lakosság körében a 20. századi történelem során többször felmerült a demokrácia és az annak egyik alapját képező többpártrendszer iránti igény. Ezt láthattuk 1956-ban, valamint 1989-ben is, azonban a két időszak közül csak 1989-re sikerült teljes mértékben teljesíteni ezt a társadalmi akaratot. Dolgozatomnak ezzel fő irányvonalat adva, bemutatom, hogy az 1990-es választásokra kialakult a többpártrendszer és megvalósult a demokrácia. Az 1989-1990-es évek eredményei olyan több éven keresztül megvalósuló társadalmi, gazdasági folyamatok és politikai döntések révén jöhettek létre, amelyek során központi szerepet kapott az állampártként működő MSZMP. Tanulmányomban bizonyítani fogom, hogy Magyarország politikai rendszerének átalakulása a posztkommunista totalitárius diktatúrából a parlamentáris demokráciába ment át. Pályamunkámban arra keresem a választ, hogy melyek azok a tényezők, amik elvezettek az MSZMP politikájának felpuhulásához, végül a párt felbomlásához, majd az 1990-es választásokhoz. Összefoglalást adok a többpártrendszer érvényesüléséhez vezető folyamatról, annak részleteiről, a létrejövő pártokról. - 19 -
DUDÁS DOMINIKA Témavezető neve, beosztása: Dr. Bódi Stefánia, egyetemi docens AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG ASPEKTUSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI ELEMZÉSE Véleményem szerint, valamint általánosan is elfogadott tény, hogy az élethez való jog kitüntetett jelentőségű, abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőző jog. Az Alaptörvény az alapjogi katalógus élén, a II. cikk (1) bekezdésében kimondja: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az a gondolat hogy az embernek joga van az élethez nem újkeletű, egyidős a természetes jogokról szóló eszmékkel, ebből adódóan a természetjogi alapokon álló korai alkotmányok, emberi jogi nyilatkozatok egy része már megfogalmazta ezt a jogot, így első generációs jogként került a XX. századi nemzetközi emberi jogi katalógusba. Dolgozatomban legfőképpen a halálbüntetés témakörről, tehát az élethez való anyagi jog tárgykörébe tartozó kérdésekről fogok írni. A dolgozat lényegi elemeit és fő hipotéziseit az Alkotmánybíróság határozatainak elemzésein keresztül kívánom végigvinni, azonban elengedhetetlennek tartom az ezek kapcsán felmerülő morális kérdések fejtegetését is. Annak érdekében, hogy teljes rálátással lehessek az emberi jogokra, nélkülözhetetlen a nemzetközi kitekintés. Több idegen nyelven íródott tanulmány és könyv alapján nem csak Magyarország Alkotmánybírósági határozatait fogom vizsgálni, hanem Lengyelország, Németország alkotmányos szabályozásait is. A hipotéziseimben olyan kérdésekre keresek választ, amelyek a modern kori ember fejében megfordulhatnak: védendő alapvető jog-e az emberi méltóság? Rávilágítok a halálbüntetés XXI. századi szükségességére vagy szükségtelenségére különböző országok gyakorlataiból, alternatíváiból kiindulva, majd konklúziót vonok a saját és a társadalom által elfogadott értékrend szerint. - 20 -