Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás

Tehetséggondozó módszertani kiadvány Suszter Balázs Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás Gazdagítás alkalmazói ismeretek alkalmazásával 5

Tehetséggondozó módszertani kiadvány 5 Suszter Balázs Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás Gazdagítás alkalmazói ismeretek alkalmazásával 1

Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ingyenes kiadványa. Felelős kiadó: Sárik Zoltán igazgató Szerző: Suszter Balázs Szerkesztő: Oros Csilla Szakmai lektor: Bondzsér Zita Nyelvi lektor: Vajda Zsófia Grafikai tervezés és nyomdai kivitelezés: Artiverzum Kép-Stúdió Kft. Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. Készült a TÁMOP-3.4.4/B-08/2/KMR-2009-0030 számú projekt keretében. MFPI, Budapest, 2011 Tehetséggondozás több szinten Dr. habil. Gyarmathy Éva, MTA Pszichológiai Kutatóintézet A digitális kor a gyerekek képességeit jelentősen megváltoztatta. A mai gyerekek agya sok, szimultán, főleg vizuális és auditív ingeren fejlődik. A digitális kor fő jellemzője, hogy tudás és készségek nélkül is hozzájuthat információhoz, tudáshoz bárki. A digitális bennszülöttekben ezért az az érzés alakul ki, hogy tudásuk van. A digitális bennszülöttek sem értenek jobban a technikai eszközökhöz, mint a digitális bevándorlók, de számukra a virtuális tudás is tudás. Erőfeszítés nélkül is képesek a rendelkezésre álló tudást használni. A kiemelkedőek azok lesznek, akik az információkat rendszerben tudják kezelni, és a tudást sajátjukká teszik. Nem véletlen, hogy két tehetséggondozó szakember is az informatika terén írt fejlesztő anyagot. Suszter Balázs és Gál Tamás egyaránt a mai kor lehetőségeinek minél magasabb szintű alkalmazásához segítik a gyerekeket. Módszereik, mint a további itt megjelenő szakértőké is, bár más-más területen, jelentős szabadságot adnak a tevékenységekre. Runda Margit, Somló Katalin és dr. Stankovics Éva fejlesztő anyagai is a gyerekek sokféle érdeklődéséhez és képességszintjéhez alkalmazkodó fejlesztő foglalkozásokat mutatnak be. A gyerekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően egyre magasabb szintre juthatnak. Az együttműködés során egymástól tanulnak, közben egymást kiegészítve használják képességeiket. A mai gyerekek idejük igen nagy részét az oktatási intézményekben töltik, ezért az ott tapasztaltak erőteljesen hatnak a gondolkodásukra. Ha azt élik meg, hogy nap mint nap tudatos tevékenység által fejlődnek, ez beépül az életszemléletükbe, és képességeiket a gyakorlás által maximalizálni tudják. Ehhez olyan környezetre van szükség, ahol megélhetik a hozzáértésüket. Az önbizalom ugyanis újabb tevékenységre sarkall, így tovább nő az erőfeszítésre való hajlam és a teljesítmény. A teljesítményeket a hozzáértés megélése készíti elő. Az iskolának az a gyakorlata, hogy korán, még kiforratlan képességek szintjén máris teljesítményeket vár el, a későbbi kiemelkedő teljesítményeket veszélyezteti. A szabad próbálkozás, az anyag rendszerbe helyezése, majd a magasabb szinten történő használata kell, hogy megalapozza a teljesítményeket. A tanításnak többet kell adnia, mint amennyit elvár. A sokféle képességet megmozgató tevékenységek sok tanuló számára jelentenek sikert. A mindennapi foglalkozásoknak ugyanúgy, mint a szakköröknek, gazdagító programoknak legfontosabb feladata, hogy megmutassa a gyerekeknek, adottságaik kiemelkedő képességek kifejlesztésére hajlamosítják őket, és ezért érdemes erőfeszítést tenniük. Az önmagába vetett hite sarkallja az embert a kitartó munkára, és a tehetségesek azok, akikben ez a hit hatalmas belső energiával szabadul fel. A tehetségeseket nem válogatni kell, hanem mindenkinek lehetőséget adni a legnagyobb fejlődésre. A tehetségesek azok, akik ezzel a lehetőséggel a legnagyobb mértékben élni akarnak. Gyarmathy Éva 2 3

Tartalom Bevezetés... 7 Az elektronikus tanulás... 8 A számítógép szerepe... 8 E-learning... 8 Távoktatás... 9 Konnektivizmus... 9 Blended learning (változatos tanulás)... 10 WEB 2.0 (nyitott háló)... 10 Digitális hovatartozás... 10 Tanári szerep...11 Aggodalmak...11 Jövőkép... 12 A tehetséggondozás különböző formái... 14 Gyorsítás... 14 Gazdagítás, dúsítás... 15 Öndifferenciáló módszerek... 16 Mozgással tanulás... 17 Vizuális élmény... 18 Személyes élmények...22 Renzulli gazdagító triád modellje...24 Önálló kutatás... 25 Az informatika oktatásának jellemzői... 27 Informatikai megoldások... 27 Tananyagok aktualitása... 27 Informatikatanítás iskolánkban...28 Technikai megvalósulás...28 Tartalmi megvalósulás...29 Tehetségfejlesztő program...30 Informatika és szorobán... 31 Informatika és fizika...32 Tananyagfejlesztő rendszer...34 A keretrendszer...34 Használhatóság...34 Az Ilias rendszer...34 Technikai háttér...34 Felhasználókezelés...34 Jogosultságok kezelése... 35 Kurzusok felépítése... 36 Tananyagok felépítése... 37 Gyakorlatok beküldése... 37 Tesztek... 38 Tankönyv helyett... 38 Más tantárgyak... 39 Egy tehetséggondozó projekt leírása... 41 A projektmódszer... 41 A projekt célja:... 41 A projektben részt vevő tanulók...42 Szervezési feltételek...42 A projekt anyaga...43 Tanári résztvétel...44 Várható kérdések...44 Kiegészítő források...44 Variációs lehetőségek...44 Az első foglalkozás terve...44 A második és harmadik foglalkozás terve...45 A negyedik foglalkozás terve...46 Óravázlat...47 Összegzés... 55 Irodalomjegyzék... 57 4 5

Bevezetés Egyedül ballagok éjben, sötétben. Mécset gyújt valaki a messzeségben. Falusi házában kanócot éget, mely alig fényli be a szoba-mélyet. Félhomályban tesz-vesz a mécs gazdája, épp csak semminél több pislogó lángja. De a vándoroknak vezérlő fény-jel, mérföldekre látszik, ha vak az éjjel. Csillogása jelzi falum irányát, mint hatalmas máglya, az éjszakán át. (Weöres Sándor: Greco példázata a géniuszról) Vigyáznunk kell tehetségeinkre, hiszen ha a géniuszok mécsest gyújtva adnak vezérlő fény-jelet, akkor ifjú ígéreteink csak a szikrát próbálgatják. Hadd próbálgassák! *** A tanítást célszerű tanár és diák közötti interakciós folyamatnak tekinteni, nem csupán egyszerű ismeretközlésnek. Ebben az esetben teljesítményben, képességben vagy tanulási stílusban eltérő gyerekek tanítása, az adaptív tanítás is jobban érvényesülhet. Köny-nyebb így a hiányosságokat korrigálni, a kompenzáló tanítással pedig a gyengeségeket az erősségekre támaszkodva felszámolni. A tehetséges tanulóknak pedig, akik nagyobbfelelősséget tanúsítanak saját tanulásukban, érdemesebb több szabadságot biztosítani, hogy az érdeklődésüknek megfelelő témákban jobban elmélyülhes-senek. 1 Informatikaórákon megfigyeltem, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a gyerekek tempójában. Ez gyakran sebességükből adódik, de alaposabban szemlélve kiderül, hogy sokszor inkább megoldási stratégiáik különbségéből. Nem elhanyagolható tényező, hogy aki sok időt tölt otthon a számítógép előtt, az gyakorlottabb, de nem feltétlenül teljesít jobban egy probléma megoldásában. Pedig az a tantárgy egyik fontos alapja. Mindezek miatt nem találom elég haté-kony módszernek, ha a teljes tanulócsoport együtt halad. Egy olyan rendszert építettünk ki iskolánkban a saját ütemű tanuláshoz, amely különösebb anyagi ráfordítás és technikai nehézség nélkül üzembe helyezhető, működtethető. Olyan, ami átjárható, így alkalmas lehet más tanárok, tantárgyak és iskolák bevonásával egy komplex tartalomkezelő rendszer és segítő hálózat kialakításához akár már általános iskolákban is. 1 Tóth László (2002): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 225-261. 6 7

Az elektronikus tanulás Mekkora létjogosultsága van általános iskolában a tananyagfejlesztő rendszerrel segített tehetséggondozásnak? Ennek megválaszolásához szükséges bizonyos fogalmak pontos meghatározása. A számítógép szerepe A számítógépek számítási sebességükkel és adattárolási kapacitásukkal magasan felülmúlják az embert, de az adatok értelmezésében, az alkalmazkodásban, a változás képességében, a kulturális értékek közti finom különbségek észlelésében elmarad az embertől. Összességében elmondható, hogy nem tud öntudatra ébredni. A fő kérdés, hogy mennyire okosan tudjuk felhasználni a számítógépes technológiát. 2 Kovács Ilma ötletesen szemlélteti a technológia szó jelentését: egy kő önmagában egy eszköz, ami akkor válik technikai eszközzé, amikor diót törünk vele. A technológia pedig a diótörés eszméje, tudása. A számítógép önmagában egy eszköz, ami akkor válik információs és kommunikációs technológiává, ha felhasználásával informálni és kommunikálni tudunk. Tehát a felhasználási módot biztosító tudásról van szó. 3 Ahhoz, hogy a tehetséggondozásban hatékonyan alkalmazott legyen a számítógépes környezet, az eddigi produktum-központúságot a folyamat-központúságnak kell felváltania, a tények elsajátítása helyett pedig a cselekedtetésre és a megértésre kell a hangsúlyt helyezni. Ezek a célok pontosan megfelelnek a tehetségprogramok tervezői által hangoztatott céloknak. ( ) a számítógéppel való munka már csak azért is megfelel a tehetséges tanulók igényeinek és emiatt kívánatos is, mert a legtöbb tehetséges tanuló perfekcionista, és nem akar hibázni. A számítógépek használatán keresztül viszont a tehetséges diákok megtanulnak zavartalanítani és hibákat korrigálni. Programozók mondják, hogy többet tanulnak a hibáikból, mint a sikereikből. Ez a gondolat a tehetséges tanulók számára is megszívlelendő. 4 E-learning Az e-learning tágabb, az európai programdokumentumokban is használt értelmezése szerint a korszerű multimédia technológiák és az internet alkalmazása az oktatás minőségének javítása érdekében, elősegítve a forrásokhoz való hozzáférést, információcserét és együttműködést. 5 Egy hazai, Zarka Dénestől származó meghatározás szerint az e-tanulás egy számítógépes hálózaton hozzáférhető nyitott képzési kurzus, amely magában foglalja a képzés szervezését, a szükséges kommunikációt és az oktatószoftvert egységes környezetben. 6 A korszerű technológiák használata, az információcsere, a gyors kommunikáció általános iskolában is elvárható, megvalósulni látszó törekvés. Egy nyitott és egységes tanulási környezet kialakítása azonban egyelőre inkább egy átgondolásra váró feladat. Azt, hogy az általános iskolának is vannak ilyen irányú feladatai, megerősítve látom Szűcs András helyzetelemző tanulmányát olvasva, aki feladatainkat egy tágabb rendszerben vizsgálja: Szükséges, hogy az e- learning a különböző oktatási szektorokban, az alapfokú közoktatástól a felsőfokú tanulmányokon át a vállalati képzésekig átlépje azt a kritikus tömeget, amikor a technológiai előnyök gazdaságosan kihasználhatók. 7 Távoktatás Az e-learninget gyakran az elektronikus távoktatás szinonimájaként használják. A fenti meghatározások alapján viszont azt egy tágabb fogalomnak érzem, amelynek része lehet a távoktatás is. A távoktatás, úgy gondolom, nagyon minimális mértékben felel meg az általános iskolás korosztály képzésére, inkább felnőttképzésben van létjogosultsága, hiszen az ilyen módon érintett hallgatók motivációja erős, szűkebb szakterületek irányába igyekeznek orientálódni, ugyanakkor az ország különböző szegleteiben élnek. A távoktatás alkalmas médium egy potenciálisan jövedelmező hallgatóság elérésére, ráadásul oly módon, hogy az számukra is hatékony megoldásokat és kényelmet nyújt. 8 A pedagógiai célokat és a korosztály jellegzetességeit figyelembe véve intézményesített formában nem sok értelmét látom általános iskolában a távoktatásnak, viszont kiemelkedő képességű tanulók támogatására, mentorálására nagyszerű lehetőségnek gondolom. Konnektivizmus A hagyományos elearning szemlélet lényegében a frontális oktatás virtuális megvalósítását tűzte ki célul. Mind technológiailag, mind oktatás-módszertanilag a poroszos információátadásra épülő szemléletet valósítja meg ( ). A konnektivizmus 2 Tóth László (2000): A tehetségesek és gondozásuk. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 315-316. 6 SZŰCS András (2003): Az elektronikus távoktatás helyzete és problémái. Educatio, 2003(3). 378. 3 Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról. Holnap, Budapest. 50-2. 4 I. m. 319. 5 8 SZŰCS András (2003): Az elektronikus távoktatás helyzete és problémái. Educatio, 2003(3). 378. 9 7 I. m. 388. 8 I. m. 388.

ezzel szemben a felülről lefelé építkező, tekintélyközpontú oktatási modellt a feje tetejére állítja: az új szemlélet középpontjában a tanuló áll, a tanár szerepe megváltozik, információátadóból egyfajta mentorrá lesz. 9 Tulajdonképpen az információs kor tanuláselméletének is nevezhetjük, ahol a tudást, a tanulást hálózati szinten szervezik meg. Mindezt elektronikus eszközökkel segítve, más tevékenységekbe beágyazva, élethosszig tartó tanulásként. 10 Az általam ismertetett keretrendszer tananyagait ilyen szellemiségben építettük fel, ebből a nézőpontból a tanár valóban mentorként tevékenykedik. Blended learning (változatos tanulás) A blended learning, a kevert vagy vegyes módszerű tanulás olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) hagyományos és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott és elektronikus tananyagok segítségével 9 KULCSÁR Zsolt (2009): Hálózati tanulás. Oktatás-Informatika, 1(1), 12-13. magas színvo-nalú (hi-tech) infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja a tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését. 11 WEB 2.0 (nyitott háló) Egyre inkább terjed egy új kifejezés, amellyel általában azokat az eszközöket jelölik, amelyek egy lénye-gesen nyitottabb, együttműködőbb internetes jelenlétet biztosítanak a világhálót használóknak. Ezek a második generációs eszközök elsősorban a fórumok, blogok, közösségek által szerkesztett tudástárak, szótárak (wiki), tartalomfejlesztő és tananyagfejlesztő rendszerek. Ennek hatása számottevő: az internet térhódítása előtt soha, egyetlen popkultúra sem adott a tömegek kezébe hasonló lehetőséget a szabad véleménynyilvánításra, véleménycserére, publikálásra, írásban, szóban való gondolatnyilvánításra, mint amilyent az új Web 2.0 alkalmazások. 12 10 BESSENYEI ISTVÁN (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban: Az e-learning 2.0 és a konnektivizmus. http://www.ittk.hu/netis/ doc/iscb_hun/12_bessenyei_eoktatas.pdf (Letöltve: 2010. 11. 02.) 11 FORGÓ Sándor: A blended learning (vegyes típusú) tanulást támogató módszerek és hatékonyságuk vizsgálata az Eszterházy Károly Főiskolán. Digitális hovatartozás Tisztában kell lennünk azzal is,hogy az információs fejlődés két részre osztotta a társadalmat aszerint, hogy az illető már felnőttként ismerkedett meg az IKT (információs és kommunikációs technológia) világával, vagy beleszületett mindebbe. Rendkívül kifejezően az előző csoportot digitális bevándorlóknak, a hamarosan felnövő új generációt pedig digitális bennszü-lötteknek nevezték el. 13 Ez azért fontos, mert tanítványaink kivétel nélkül digitális bennszülöttek, míg tanáraik még egy ideig bevándorlók lesznek. A digitális bennszülött kifejezés megalkotója, Marc Prensky szerint (ők) hálózaton keresztül funkcionálnak a legjobban 14. Széles körben használják a nyitott háló technológiákat, számukra ezek nem csodálatos vagy kevésbé csodálatos újítások, hanem mindennapjaik szerves része. Ebből kiindulva és tapasztalataim alapján azt gondolom, a 10 14 éves korosztály könnyedén és természetesen tud használni egy komplett tananyagfejlesztő rendszert. A nagy kérdés, hogy a pedagógusok mennyire felkészültek, motiváltak 13 SZABADOS Sándor (2009): Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika, 1(1). 20. és elkötelezettek egy ilyen mértékű változtatáshoz. Úgy látom, saját iskolámból kiindulva, hogy ebben jelenleg nagy különbségek vannak a tanár személyéből és a tanított tantárgy jellegéből adódóan. Mindenképpen nagyobb módszertani támogatásra van szükségük. Tanári szerep A tanár ideális helyzetben olyan segítő, facilitátor, aki egy folyamat eredményeként rávezeti tanítványait a megoldásra. A tehetséggondozó egyszerre menedzser, edző, tanár és pszichológus. Feladata, hogy a tehetséget felismerje, támogassa, képezze, útját egyengesse. ( ) A családokon kívül a legnagyobb lehetősége a tehetségek gondozására a tanítóknak, tanároknak van ( ). Viselkedésükkel, személyiségükkel hatnak ( ) a legtöbbet. 15 Aggodalmak A számítógép létjogosultságának megítélése a közoktatásban nem egyértelműen pozitív. Többször felvillantanak olyan rémképeket, miszerint a számítógéppel irányított tanítás megpróbálja átvenni a hagyományos oktatás helyét. 15 Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 233. 10 http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1202880.pdf (Letöltve: 2010. 11. 02.) 11 12 SZABADOS Sándor (2009): Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika, 1(1). 19 14 I. m. 21.

A fejezet eleji meghatározások alapján a távoktatást az e-learning részének tekintem, így az elektronikus tanulás ennél lényegesen szélesebb körű, nagyobb lehetőségeket tartalmazó oktatási forma. A fő kérdések, hogy kiknek, mikor, mit és hogyan tanítunk. Az általam ismertetett tanítási folyamat valamelyest kívül esik a fenti aggodalmakon, hiszen elsősorban az informatika tanításáról van szó, ahol kézenfekvő a számítógép használata. Legalábbis ez volt a kiindulópont. Olyan területeken kezdtem el órai keretek között használni az e-learninget, ahol ez az információátadást megkönynyítette, de nem szenvedett csorbát a személyes magyarázat sem. Ez azért van így, mert az összefüggéseket, a célokat személyesen beszéljük meg még az elején, a számítógépes segítséget a részletek kidolgozásához kapják, amelyet élőszóban is hasonlóan adhatnék csak át. A közoktatás lényegéből fakadóan az ismeretátadáskor egy légtérben vagyunk, így a személyességet egy pillanatig sem kell nélkülözniük, a folyamatnak közös résztvevője a diák és a tanár is. Nagy előnye, hogy ahol ez a stratégia alkalmazható, egyéni ütemben, saját utakat keresve haladhat a tanuló, a felmerülő kérdéseire személyre szabottan kaphat választ. A legfontosabb szempontom egy hatékony tanulási folyamat kialakítása volt. Ebben a számítógépnek jóval nagyobb szerep jut, mintsem egyszerű szemléltetőeszköznek tekintsem. A tehetséggondozásban felbecsülhetetlen segítőtársunk, és jelenlegi formájában átlagos osztályok egyéni ütemű tanulásában is az. Teljesen felesleges azt gondolni, hogy mindent hálózati irányítással kell megoldanunk. Buda András találóan fejtegeti, hogy hiába tölt egy művész éveket a számítógép előtt tanulással, az utolsó lecke végén nem fogja tudni eljátszani a Négy évszakot. Erre nincs is szükség, szerencsére nem kell ennyire végletekben gondolkodni. Viszont el tudom képzelni, hogy a zeneóra után egy megfelelő keretrendszerrel zeneelméleti segítséget kapjon a növendék. Az elektronikus tanulásnak nem felváltania, hanem segítenie, kiegészítenie kell a hagyományos oktatást. Semmi esetre sem mondanék le a gyerekek csillogó tekintetéről és a tudásátadás szépségéről, és nem is kell ezt tennem. Tapasztalatom szerint jól kiegészítheti egymást a kétféle tanulási stratégia, nem vernék éket közéjük. A tehetségesek pedig olyan lehetőségekhez juthatnak, amit nehéz elképzelni, ha kizárólagosan hagyományos oktatási rendszerben gondolkodunk. Jövőkép Az oktatásban jelenleg inkább több, kisebb léptékű, elszigetelt, kísérleti fázisban alkalmazott, projektalapú kezdeményezés 16 figyelhető meg. Jelenleg több elemében ilyennek gondolom a dolgozatomban bemutatni kívánt tananyagfejlesztő rendszerrel segített tehetséggondozásunkat is. Általános iskolában az egyetlen járható útnak a változatos tanulás módszere tűnik, amit Forgó Sándor (2004) tanulmányában látható alábbi ábra jól szemléltet: Itt ötvöződnek a hagyományos tanulási formák, a CBT (Computer Based Training) vagyis a számítógéppel segített tanulás, a virtuális tanulás jellegzetességei. Fontos eleme viszont a személyes konzultáció is. 16 SZŰCS András (2003): Az elektronikus távoktatás helyzete és problémái. Educatio, 2003(3). 385. 12 13

A tehetséggondozás különböző formái Gyorsítás A gyorsítás nagy előnye, hogy ( ) a kiugróan tehetséges tanulók a képességeiknek megfelelő ütemben haladhatnak, és nem kényszerülnek minduntalan leállásra, nem beszélve arról, hogy a rég megunt feladatok állandó gyakoroltatása nemcsak nekik, de az iskola számára is kárba veszett idő. 17 A tehetséggondozásnak ezt a módját arra használják, hogy a gyorsabb fejlődésű, tehetséges gyerekek számára gyorsabb haladást biztosítsanak. 18 Egyik elterjedt módja a léptetés és a csoportos léptetés, ahol életkoruknál magasabb osztályban tanulnak a gyerekek. Gyarmathy Éva csoportosítása alapján áttekintek néhány Magyarországon kevésbé elterjedt, gyorsító eljárást, amelyek jól alkalmazhatók a tananyagfejlesztő rendszerrel segített tehetséggondozásban: ilyen a folyamatos haladás, ahol a diák teljesítménye szerint kapja az újabb és újabb tananyagot. Amikor elkészült, akkor mehet tovább a tanulnivalókban. 19 Az önvezérelt tanulásnál a diák maga választja ki a tananyagot, és ő felelős a haladásért is. Ez érettebb gondolkodást és elkötelezettséget kíván. A tantervsűrítésnél a gyorsabban haladó tanulók az ismétléseket, gyakorlásokat átugorva ez idő alatt más tevékenységekkel foglalkozhatnak. A levelező oktatásban a diákok különféle kurzusokat vehetnek fel e-learning formában. Sok szempontból kedvez a tehetségeseknek az információs robbanás, a globalizáció, a világháló kialakulása, a nagyobb szabadság lehetősége. A tehetséggondozás feladata, hogy a tehetséges egyének igényeinek megfelelő megoldásokat megtalálja. 20 A gyorsítás e módjairól az a vélekedés, hogy elsősorban magántanulók esetében vagy kiscsoportos foglalkozásokon alkalmazhatók. Tapasztalatom szerint az ismertetett rendszerrel ezek részben vagy egészében akár órai keretek között is használhatók informatikaórákon. Az a megfigyelésem, hogy a gyakorlati részek feldolgozásakor egy átlagos képességű és létszámú osztályban lesz 1-3 olyan tanuló, akik annyival gyorsabban haladnak a többieknél, hogy egy félévvel megelőzik őket. Ilyen esetben kivétel nélkül nagyon pozitívan értékelik, hogy továbbléphetnek, gyorsabban haladhatnak a tananyaggal a többieknél. Természetesen az ilyen tanulók közül kerülnek ki azok a tehetségek, akik tehetségfejlesztő programunkban részt vesznek, és akik tanulmányi versenyeken indulnak. Fontos, hogy így megvalósul az az alapelv, amelyet Wallace nyomán egyre többen vallanak: a legjobb tehetségazonosítási módszer a tehetséggondozás. 21 A legkiemelkedőbb esetben folyamatos haladású gyorsításkor egy hatodik osztályos tanuló év végére addig jutott, hogy a nyolcadikosok programozási feladatait oldotta meg órakeretben, a többiekkel egy légtérben. Gazdagítás, dúsítás A gazdagítás fontos része a tanításnak, amely lehetőséget ad arra, hogy a mindenki számára kötelező tananyagon túl egyéni irányokba fejlődhessenek a tanulók. ( ) A lényege, hogy szabadságot biztosít a tehetséges gyermek számára a feladat kiválasztása, megoldása és prezentációja terén. 22 A gazdagítást nemcsak tanításon kívüli tehetséggondozásra lehet használni, hanem a mindennapi tanításba is beépíthető. A gazdagítás ismét egy olyan terület, amely jól alkalmazható ebben a számítógépes rendszerben. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés és prezentációkészítés tanulásakor is jutott már oda tanulónk, hogy középszintű érettségi feladatokat oldott meg órai keretben. Gazdagításkor az a megfigyelésem, hogy az elhivatott, érdeklődő gyerekek nagyon motiváltak, de ebben már nem mindenki vesz részt szívesen. Míg az egyértelmű motiváció mindenkinek, hogy gyorsabban végezhet a feladatokkal a többieknél, az már nem feltétlenül az, hogy további feladatokat oldjon meg ugyanabban a témakörben. Vagyis többet, mint a többiek. Azok a kevésbé érdeklődő, kevésbé motivált tanulók, akik bár gyorsabban és ügyesebben haladnak a többieknél, de többre nem vágynak, ilyenkor képesek lelassítani, felvenni a többiek tempóját, nehogy pluszfeladatokat kapjanak. Ők ezt büntetésként élik meg, ezért nem is szoktam erőltetni. Ilyenkor időkitöltőnek a szakköri anyagok közül választhatnak egy számukra érdekes témát kidolgozásra (animációk, 3D grafika és animáció, játékkészítés stb.), és ilyenkor kapnak lehetőséget egyéni érdeklődésük kibontakoztatására. Általuk kezdeményezett témában mélyedhetnek el, ahhoz kapnak lehetőséget és segítséget. Ilyen gazdagításként volt, aki lakberendező szoftverrel szobabelsőket tervezett, volt, aki zenés videót állított össze képekből a nyolcadikos búcsúztatóra. Az önvezérelt tanulást úgy próbálom megvalósítani az irodai 17 Tóth László (2000): A tehetségesek és gondozásuk. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 85. 18 Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 41. 20 I. m. 48. 21 Gyarmathy Éva (1996): Tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása. http://www.diszlexia.hu/phdgyarmathy.pdf (Letöltve: 2010. 19 I. m. 47. 12. 15.) 20 22 14 I. m. 48. Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 51. 15

alkalmazásoknál, hogy a témaköröket alap és haladó részekre bontottam. Az alapismereteket mindenkinek meg kell oldania minden témakörből (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutatókészítés, adatbázis-kezelés), viszont a megvalósítás sorrendjét maguk választhatják ki. Ehhez kapcsolódóan teljes osztálykeretben úgy gazdagítunk, hogy a megismert témák közül legalább egyet ki kell választania mindenkinek, amiben specializálódik. Vagyis megoldja ebben a témakörben a haladó feladatsort is. Öndifferenciáló módszerek A szövegértés, a helyesírás elsajátítása nem kizárólag magyarórákon feladat, a logikai készségek fejlesztése sem csak matematikaórán, és a pszichomotoros készségfejlesztést sem csak testnevelés, rajz és énekórán kell előtérbe helyezni. Bármelyikre lehetőség van bármilyen órán, ez alól az informatika sem kivétel. Az egyoldalú intellektuális fejlesztés kiegyenlítésére azokat az iskolai tantárgyakat, tevékenységi köröket nagyobb szerephez kellene juttatni, amelyek az utóbbi évtizedekben háttérbe szorultak. Ilyen például az ének-zene. ( ) Hasonló megerősítésre szorul a művészeti nevelés. Az aktív képzőművészetei tevékenység fejleszti a kreativitást és a kézügyességet, így alkalmas a kognitív, affektív és pszichomotoros területek integrálására. A klasszikus képzőművészeti tevékenységek ( ) mellett sok ma még kihasználatlan lehetőség rejlik a digitális képalkotásban és a számítógépes tervezésben. ( ) A pszichomotoros terület fejlesztésének terén ugyancsak számos megoldatlan feladatot említhetünk. Például az iskola a finommozgás koordinációja tekintetében szinte kizárólag csak a kézírásra helyez hangsúlyt. Nem nehéz megjósolni, hogy a ma iskolásai szövegek előállítására sokkal nagyobb mértékben fogják használni a számítógépek billentyűzetét, ennek ellenére a gépi írás készségeinek korai fejlesztésére nem fordítunk figyelmet. 23 A kiemelkedő teljesítményekhez sokféle képesség magas szintű e- gyüttesére van szükség. 24 Ezt többszintű, többféle érzékelésre építő tanítással lehet elérni, amelynek elemei a vizuális élmény, a mozgással tanulás, a zenei megközelítés és a személyes élmények. 25 Mozgással tanulás Ráhangolódásként a foglalkozások elején vagy választhatóan levezetésként az óra végén minden korosztályban öt percet gépírással töltünk. Nem lehet cél, hogy ennyi idő alatt valóban megtanulják a gépírást, de fejlődik a finommotorikájuk, a kéz-szem koordinációjuk, egy kis változatosságot jelent az óra menetében. A gyerekek visszajelzése alapján többségük szereti, sőt, ha megfeledkeznék róla, ők figyelmeztetnek, hogy gépírással kezdjünk. Sokan már eleve, minden felszólítás Online gépíró program www.manonet.org nélkül kezdenek hozzá, és van, aki elmondása szerint otthon is gyakorol, mert célként megfogalmazta, hogy meg szeretné tanulni ennek a technikáját. Azokról, akik elutasítóak a feladattal kapcsolatban, kiderült, az a problémájuk, hogy nincs sikerélményük, mert nem fokozatosan akarják elsajátítani az ismereteket, hanem egyből a nehezebb leckékkel próbálkoznak. Azóta erre jobban odafigyelek, kezdetben én határozom meg a megoldandó leckéket, és ez a fajta elutasítás gyakorlatilag megszűnt. 23 Csapó Benő (2008): Az oktatás Magyarországon az ezredforduló körüli évtizedekben fejlődési tendenciák és megoldásra váró problémák http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1154435.pdf (Letöltve: 2010. 12. 20.) 24 Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 67. 25 16 I. m. 67 69. 17

Vizuális élmény A vizualitás a vezető információfelvevő rendszerünk. Nem csak a verbális anyag elsajátításában alkalmazható, és nem csak passzív befogadóként, de aktív megismerőként, alkotóként is használhatják a tanulásban a vizuális csatornát a diákok. 26 Minden évfolyamon hangsúlyos szerepet kapnak a grafikai alkalmazások. Leckeként a keretrendszerbe építetten sajátítják el a rajzprogramok lehetőségeit. A leckék kialakításakor segítséget kértem iskolánk akkori rajztanárától, aki a 18. kerület elismert művésztanára. Így az első tetszőleges témájú rajzoktól eljutunk a perspektivikus ábrázolásmódig, a színárnyalatok megfelelő használatáig. Az általunk használt Paint program lehetőséget biztosít a kiemelkedő tehetségű gyerekeknek igazi műalkotások létrehozására. Így olyan gyerekek is sikerélményhez juthatnak, akik az informatika más területén nem képesek kimagasló teljesítményre. Sokszor ez az első kapocs a gyerekeknek a valódi és a virtuális világ között. A program rajzeszközei lehetőséget adnak arra is, hogy azok a tanulók is alkothassanak, látványos dolgokat hozzanak létre, akik a szabadkézi rajzolást egyébként elutasítják. Kísérletező kedvüknek köszönhetően szabályos alakzatok, különféle absztrakt ábrák, másolással, torzítással létrehozott érdekes alakzatok kerülnek a virtuális rajzlapra: Egyre nagyobb tradíciója van iskolánkban a házi Paint versenynek, amelyre minden informatikát tanuló gyereket benevezünk olyan formában, hogy az év eleji első ráhangoló órákon egy adott témakörben Szabadkézi rajz és mértani formák Paintben kell grafikát készíteniük. A rajztanárok segítségével szakmai zsűri értékeli a műveket, honlapunkon pedig bárki szavazhat, így közönségdíjat is meghirdetünk. Egy feladat két megoldás - perspektivikus ábrázolás Paintben Közönségdíjas alkotás a honlapunkon 26 Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 67. 18 19