A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Helyzetkép I. Az elmúlt időszakban a takarmánypiacról jelentősen visszaszorultak az állati eredetű takarmány alapanyagok, fehérjehordozók. Hazai szójatermesztés növelése. A Kormány deklarált célja, hogy az Alaptörvényünkben is rögzített, a genetikailag módosított élőlényektől (GMO-k) mentes mezőgazdaság megvalósítását segítse. 2013: Nemzeti Fehérjeprogram meghirdetése. A program kiemelt területe a hazai GMO mentes szója-előállítás és felhasználás növelése, de ezen kívül a program kiemelten kíván foglalkozni az alternatív fehérjenövényekkel is. 2
Helyzetkép II. Az alternatív fehérjenövényeknél a termesztési kedv elsősorban piaci (felvásárlási) bizonytalanságok miatt nincs meg. A dél-amerikai országok fehérjetakarmány-exportját nem tudják más országok helyettesíteni, mert a szójatermeléshez szükséges éghajlati viszonyok behatárolják a szójatermelésre alkalmas régiók körét. Világszerte élesedik a művelhető földterületekért folytatott verseny a gabona- és olajnövények (elsősorban szója) között, ezért nem várható az olajnövények vetésterületének jelentő növekedése, vagyis egyre fontosabb lesz a fajlagos hozam növelése. A szója és szójadara nagyobb arányú kiváltásához nincs elégséges egyéb fehérjeforrás például alternatív növényi fehérjeforrás (édes csillagfürt, lóbab, borsó) a nemzetközi piacon. A szójadara táplálóértéke, az esszenciális aminosavak optimális összetétele miatt csak szerény mértékben helyettesíthető. 3
Alternatív fehérjenövények jelentősége és termesztési lehetőségei (csillagfürt) A Takarmánykódexet felütve egyetlen olyan növényt találunk, mely a maghüvelyesek termését tekintve még a szójababnál is magasabb fehérjetartalommal jegyzik ez a csillagfürt. Számtalan faját és fajtáját ismerjük. Felhasználása sokrétű. A növény termesztési területe hazánkban az 1920-1930-as, valamint 1950-es években jelentősen túllépte a 10 000 hektáros mértéket (!) A magtermés etetésében korlátot jelentett a benne található alkaloida (nemesítés). 4
Az alkaloida kérdésében az átütő sikert a növénynemesítés hozta meg, az édes csillagfürt alkaloida tartalma már oly csekély, hogy a takarmányozásban nem korlátozó tényező. A termesztés során a visszakeseredés veszélye minimális, ha szigorúan betartjuk, hogy árutermesztéshez csak I. szaporítási fokú fémzárolt vetőmagot használunk. Az intenzívebb növénytermesztési eljárások (pl. erőteljesebb műtrágyázás) alkalmazásával a csillagfürt vetésterülete világszerte így hazánkban is- drasztikusan csökkent. Hazánkban takarmányozási célú magtermesztéshez jelenleg és gyakorlatilag egy megbízható, hazai fajta, a Nelly fehérvirágú édes csillagfürt áll a termesztés rendelkezésére. Hozamszinten 1,5 2,0 tonna termés várható hektáronként. Ez a jelenlegi felvásárlási árakon hektáronként 60 90 ezer Ft-os árbevételt jelent. Ez a bevételszint nem magas, de a növény vetésforgóban betöltött kitűnő szerepét is figyelembe véve így is nagyobb érdeklődést érdemelne. 5
A csillagfürt beltartalmi mutatói Csillagfürt (natúr) Index Szójabab (hőkezelt) Index Nyersfehérje (%) 34,0 100 34,0 100 Nyerszsír (%) 9,0 50 18,0 100 Nyersrost % 12,0 133 9,0 100 DEsertés (MJ/kg) 15,5 86 18,0 100 MEbaromfi (MJ/kg) 12,0 83 14,5 100 NElaktációs (MJ/kg) 8,5 89 9,5 100 6
Csillagfürt Index Szójabab Index Lizin (%) 1,80 90 2,00 100 Methionin ( %) 0,30 75 0,40 100 Cisztin (%) 0,45 100 0,45 100 Lizin : Metionin: Cisztin 4 : 0,7 : 1-4,4 : 0,9 : 1 - Linolsav (nyerszsír %-ban) 15,0 41 37,0 100 Linolénsav (nyerszsír %-ban) 10,0 182 5,5 100 Linolsav : Linolénsav 15 : 10-6,7 : 10 - A nyersfehérje tartalom mellett fontos a meghatározó aminosavak mennyisége, arányai, mely az ideálisnak tartott szójáétól némileg eltér. A nyerszsír frakció ugyanúgy értékes zsírsavakat rejt, mint a szójabab esetében. 7
Alternatív fehérjenövények jelentősége és termesztési lehetőségei (lóbab) A lóbab vagy takarmánybab értékes, régi kultúrnövény. Európában nagyobb területen csak Németországban és Lengyelországban termesztik. Nagy fehérjetartalmú abrak- és zöldtakarmányozásra is alkalmas hüvelyes takarmánynövény. Magja fehérjében gazdag: nyersfehérjetartalma 26-28% körül van. Magja a keverőüzemek fontos nyersanyaga lehet, amely mind a kérődzők, mind az egygyomrú állatok takarmányozására felhasználható. A takarmánytápokba keverve az import fehérjék (szójaliszt) részbeni helyettesítésére is alkalmas. 8
Termesztése hazánkban azért is figyelmet érdemel, mert a jövőben vetőmagexportja is számításba jöhet. A talaj termékenységére gyakorolt hatása is jelentős; mint hüvelyes, elég sok légköri nitrogént köt meg és nagyon jó elővetemény. Termőterülete egyenlőre még kevés hazánkban alig haladja meg a 200 hektárt ( KSH adatai szerint 225 ha) Mivel szükség van rá, megfelelő vetésterület alakítható ki, ha helyes terület kiválasztással biztonságossá tesszük termesztését. 9
Alternatív fehérjenövények jelentősége és termesztési lehetőségei (borsó) Az alternatív fehérjenövények közül jelentőségét tekintve ki kell még emelni a borsót. A borsó vetésterülete 2009 2013 átlagához képest 543 hektárral, a 2013 évhez viszonyítva 2014-ben 3000 hektárral nőtt. A 16 240 hektár összterület több, mint a felén takarmányborsó termesztése folyt. 10
GMO mentesség fenntartása Magyarországon Az Unió Közös Agrárpolitikájának keretében ez évtől Magyarország a korábbiakhoz képest több mint négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást tud nyújtani a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatok számára. Fehérjenövények termelésének támogatása. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetendő támogatás célja a hazai fehérjetakarmány előállítás mértékének a növelése. A Minisztérium célja, hogy a támogatás ösztönző hatása révén az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású és GMO menetes fehérjeforrás álljon rendelkezésre. 11
Szemes fehérjetakarmány-növény megnevezése Szójabab Lóbab Édes csillagfürt (mag) Száraz borsó Csicseriborsó Takarmányborsó Mezei borsó 12
Fontos célkitűzés továbbá a szója kiváltását célzó kutatási programok segítése. A tengeren túli fehérjeimport arányának csökkentése, az állattenyésztés takarmányigényének növekvő mértékben hazai előállításból történő kielégítése érdekében indult fehérjeprogram, egyik eleme az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztés- és feldolgozási technológiák fejlesztése, új összetételű fehérjetakarmányok receptúrákban való alkalmazása. Reményeink szerint a támogatási konstrukciók a termesztési területet tovább növelik és a termesztési ismeretek átadása, valamint a szója kiváltását célzó kutatási programok segítik, hogy a fogyasztók egyre több GMO mentes élelmiszerrel találkozhassanak az üzletek polcain. 13
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 14