Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában. Debrecen M. J. Város Önkormányzata.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában segédtanulmány

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában segédtanulmány Készítette: Témafelelős: Kidolgozó: COWI Magyarország Kft. Badalay Endre Badalay Endre Kelló Balázs Kiss András Szőke Bálint

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 2 Tartalomjegyzék 1 Előzmények 3 2 A város általános bemutatása 5 3 A belváros közlekedésének jelenlegi helyzete 6 3.1 A belvárosi terület általános jellemzői 6 3.2 A belváros forgalomvonzó célpontjai 7 3.3 Közúti közlekedés 9 3.4 A belváros parkolási rendszere 15 3.5 Közösségi közlekedés 33 3.6 Nem motorizált közlekedési módok 39 3.7 Teherforgalom, áruszállítás 41 3.8 A belváros elérhetősége 44 4 A belváros közlekedésének értékelése 47 4.1 Városszerkezet 47 4.2 Közúti közlekedés 47 4.3 Parkolás 48 4.4 Áruszállítás 50 4.5 Közösségi közlekedés 50 4.6 Gyaloglás 51 4.7 Kerékpározás 51 4.8 Közlekedésbiztonsági helyzet 52 5 Stratégiai cél és a feladatok meghatározása 55 5.1 Stratégia a belvárosi beavatkozásokra 55 5.2 Eldöntött és tervezés alatt álló közlekedési fejlesztések 57 6 A belváros közlekedési rendszerére vonatkozó fejlesztési javaslatok 59 6.1 A javasolt fejlesztések I. szintje 59 6.2 A javasolt fejlesztések II. szintje 86 6.3 A javasolt fejlesztések III. szintje 91

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 3 1 Előzmények Debrecen városvezetése elkötelezte magát a városi környezeti körülmények javítása iránt. Megoldásokat kívánnak találni a belső városrész megóvására, valamint a külső területeken élők életminőségének javítására egyaránt. Ennek érdekében egy fenntartható városi közlekedéspolitikai koncepció elkészítését, majd ennek elkészülte után teljes városi közlekedés-fejlesztési terv kidolgozását tűzték ki célul. Céljaik eléréséhez uniós városi közlekedés-fejlesztési támogatásra is számíthatnak. A CIVITAS (City - Vitality - Sustainability) az Európai Unió programja olyan közepes méretű európai városok számára, akik városukat élhetőbbé kívánják tenni. Az élhetőség fogalma európai mércét jelent: a tisztább, csendesebb, egészségesebb város megteremtését célozza, melyben a tömegközlekedés vonzóbbá tételén, a városközponthoz közelebb eső közúti hálózat tehermentesítésén, a városi gépkocsiforgalom alternatívájának kidolgozásán és az alternatív, innovatív közlekedési módok elősegítésén van a hangsúly. A program tehát nem a nagy infrastrukturális beruházásokat támogatja arra a strukturális és kohéziós alapok szolgálnak, de mindenképpen a nagyobb európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések előszobájának számít. A CIVITAS II. program pályázatán a Toulouse vezetésű konzorcium tagjaként nyertes Debrecen egyrészt a tömegközlekedés vonzóbbá tételét, másrészt új, a fenntarthatóságot célzó kutatásokat és kísérleti jellegű intézkedések, beruházások kipróbálását célozza meg. Az elfogadott program egyik intézkedése a Közlekedés- és parkolás menedzselés Debrecen városközpontban, melynek fő célkitűzése a belvárost érintő közlekedési, és az ebből adódó környezeti terhelés csökkentése, a gépjárművezetők és utasok komfortérzetének növelése, a közlekedésbiztonság javítása. A kidolgozás egyik eleme jelen tanulmány, amely a helyzetfeltárás után az elfogadott stratéga megvalósítását szolgáló megoldásokra tesz javaslatot. A tanulmány célja feltárni, elemezni és értékelni a belvárosba jutás minőségi feltételeit, és javaslatokat adni a megközelítés fejlesztésére, a parkolási rendszer átalakítására.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 4 A tanulmány által vizsgált területek: A jelenlegi mobilitási igények és a belváros szerepe a város életében Az egyéni gépjárműves behajtás feltételei, szabályozása, korlátozása A parkolási rendszer A tömegközlekedési eljutás minőségi jellemzői, a közforgalmú közlekedés versenyképessége A gyaloglás belvárosi szerepe és a gyalogoszóna A belvárosba jutás lehetőségei kerékpárral útvonalak és tárolók Az áruszállítás feltételrendszere és szabályozása

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 5 2 A város általános bemutatása Debrecen Hajdú-Bihar megye megyeszékhelye és az Észak-alföldi Régió központja, ezen kívül önálló kistérség. A város népessége a XX. század második felében számottevően (1960-1990 között közel 70 %-kal) növekedett, ma Magyarország második legnagyobb lélekszámú városa a maga közel 205 ezer lakosával, és itt koncentrálódik a megye népességének közel 40 %-a. A város területe 462 km 2, a népsűrűség 443 lakos/km 2 (2004. évi KSH adatok). A gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi hálózatban betöltött szerepe igen jelentős, és túlmutat az ország határain. A Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy háromszög az ország egyik legismertebb és legnagyobb látogatottságú turisztikai célpontja. Minőségi szolgáltatásokat ajánl az egészségturizmus (gyógyfürdők), a konferenciaturizmus és a tanulmányutak szervezése területén egyaránt. A várost északról határoló Nagyerdőben található az ország legrégebbi természetvédelmi területe, amely egyben kedvelt kirándulóhely és szórakoztatóközpont is. Itt kap helyet tágas fürdőkomplexum formájában a város gyógyító hévize. Debrecen Szeged, Pécs és Budapest mellett a negyedik olyan magyar város, amely tulajdonképpen hiánytalanul ellátja regionális központi szerepkörét: jelentős felsőoktatási választékot kínál, regionális egészségügyi központokkal, tudományos intézetekkel rendelkezik, és széles körű gazdasági és kulturális szolgáltatásokat nyújt. Munkaerő-keresleti pozíciója is megfelel a regionális központi helyzetének. A Magyar Kormány 2005. évi határozata alapján Debrecen lesz az ország egyik távlati fejlesztési pólusa. Eszerint K+F és tudásipari központok, valamint közúti logisztikai központ kialakítására, illetve további fejlesztésekre lehet számítani, emellett a repülőtér kiemelt fejlesztése szerepel a tervek között. A város ilyen funkciójára a közlekedési hálózatát is fel kell készíteni.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 6 3 A belváros közlekedésének jelenlegi helyzete 3.1 A belvárosi terület általános jellemzői Debrecen közúthálózati szempontból vett belvárosát északról és keletről a Kiskörút, míg délről és nyugatról a Nagykörút határolja. Az érintett területnek csak kis része, a Kiskörút keleti ága, a Miklós utca Szent Anna utca és a kb. Bethlen utca Pásti utca Mácsay utca Nemzetőr utca nem összefüggő vonala által határolt városmag az, amely a jellegzetes belvárosias jegyeket hordozza magán, ahol 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A városmagtól nyugatra, a Nagykörút vonaláig kisvárosias, falusias jellegű lakóövezetet találunk, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk, sokszor egyirányú utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimális annak ellenére, hogy a sok magánkert miatt jelentős biológiailag aktív zöldfelülete ez a városnak. A városmagtól délre található lakóterületen már megjelennek a magasabb házak is, és többszintes lakótelep is található. A városmag, illetve az azt övező lakógyűrű a teljes lakosság kb. 13%-át tömöríti. Ezen a városrészen koncentrálódik a városi közigazgatás-közszolgáltatás jelentős része, valamint sok oktatási és egészségügyi intézmény, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények. Ezek jelentős forgalomvonzó hatást jelentenek, így meghatározzák a belvárosban élők életkörülményeit is, mivel a gépjárművek napközben igen nagy terhelést jelentenek, és óriási területeket igényelnek.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 7 Debrecen belvárosa 3.2 A belváros forgalomvonzó célpontjai A belvárosba irányuló forgalmi igényeket, annak összetételét egyértelműen a fő indokok határozzák meg: a munka és tanulás motivációjú hivatásforgalom, az ügyintézés forgalma, a bevásárló forgalom és a kereskedelemhez kapcsolódó áruszállítás, valamint nem elhanyagolható a helyi lakosság mobilitási igénye. A belvárosi forgalomvonzó intézmények és létesítmények kategóriákba sorolhatók, a forgalomkeltés szempontjából hat típuscsoportot hoztunk létre: közintézmények, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, kereskedelmi létesítmények, hivatásforgalom létesítményei és szabadidős létesítmények. Területi eloszlásuk meghatározója az adott utca forgalmi és parkolási igényeinek. A közintézményekhez soroltuk az összes közigazgatási, vagy egyéb fontos közszolgáltatást nyújtó intézményt. Debrecen tulajdonképpen összes közhivatalának a belváros ad otthont, minden adminisztratív jellegű ügyintézésre itt van lehetőség. Itt található a Polgármesteri Hivatal és a Városháza, a Megyeháza, a városi és a megyei Földhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a Cégbíróság, a Városi és a Megyei Bíróság és Főügyészség, a Városi

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 8 és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr(fő)kapitányság, a városi Levéltár, a Vám- és Pénzügyőrség, az ÁNTSZ helyi szervezete, a Magyar Közút Kht., valamint több bank és biztosító helyi fiókja is. A közintézményekbe irányuló forgalom egyrészt a dolgozók forgalmából, másrészt az ügyüket intézők forgalmából tevődik össze. Előbbire a hosszú, 6-8 órás parkolás a jellemző, utóbbi viszonylag rövid tartózkodási idővel (<120 perc) és nagy forgási sebességgel jellemezhető. A Kiskörút vonalán belül jelentős számú oktatási jellegű vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző intézmény található, egy bölcsőde, öt óvoda, öt általános iskola, kilenc középiskola és öt kollégium, valamint a Tanítóképző Főiskola. A főiskola és a középiskolák elsősorban a tömegközlekedés utasforgalmát növelik, a bölcsődék, óvodák és kisiskolák elérésénél jelentős szerepet kap a személygépjármű, jellemzően rövid (néhány perces) várakozási idővel az intézmény előtt. A dolgozóknak sok esetben az intézmények területén belül biztosítanak parkolási lehetőséget. A belvárosban egészségügyi intézmények is találhatók nagy számmal, elsősorban kisebb háziorvosi és fogorvosi rendelők (összesen 5 db), valamint gyógyszertárak (10 db), de a belvárosban van a MÁV szakorvosi rendelőintézete is, valamint a belváros határán, a Nagykörúton a mentőállomás és a Kenézy Gyula Kórház. Az egészségügyi intézményekhez köthető forgalom az ügyintézéshez hasonló jellemzőkkel (lehetőség szerint minél közelebb a célintézményhez egykét órás várakozási idő, tehát viszonylag gyors cserélődés) bír, ugyanakkor a Kórház, mint munkahely szerepe is jelentős. Jelentős a belvárosban a kereskedelmi létesítmények szerepe és forgalomkeltő hatása. A kisboltoktól az utazási irodákon át a nagy forgalmú bevásárlóközpontokig minden kereskedelmi jellegű tevékenységet végző üzlet ebbe a kategóriába tartozik. A Piac utca mentén és a merőleges utcákban szinte minden épület utcaszintjét boltok foglalják el, a főutca a város bevásárlóutcája szerepét tölti be. A belvárosba irányuló bevásárló és a kapcsolódó áruszállítási forgalom fontos részét képezi a városmagba irányuló mobilitási igényeknek. A hivatásforgalom létesítményei alatt a nagyobb munkahelykínálatot jelentő egyéb üzemeket, irodaházakat értjük. Forgalmi jellemzőiket egyértelműen a munkamotiváció határozza meg. A szabadidős létesítmények csoportjába soroltuk a fentiekhez nem tartozó olyan intézményeket, melyek elsősorban a kikapcsolódást, a szabadidő eltöltését szolgálják, illetve a kereslet irántuk időben ehhez hasonló jelleget mutat. Ide tartoznak a mozik, színházak, a művelődési házak, könyvtárak, múzeumok, az éttermek, vendéglők, valamint forgalmi szerepüket tekintve a templomok is. A belvárosban a nagy forgalmi igényt generáló intézmények elsősorban a Piac utca és a Kiskörút közötti területen helyezkednek el. A legsűrűbb a koncentrációjuk a Piac utca mentén, itt elsősorban a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari létesítmények vonzanak nagy tömegeket. Emellett a főutcára merőleges irányokban a Hatvan utca Bethlen utca által határol területen, valamint a Csapó utca Kossuth utca és a Szent Anna utca vonalán épültek ki az oktatási- és közintézmények, valamint az egyéb forgalomvonzó létesítmények. A bevásárlás

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 9 motivációjú forgalom számára fontos célpont a Csapó utca Rákóczi utca találkozásánál található éppen átépítés alatt álló Vásárcsarnok, melynek kiszolgálásában nagy szerepet kap a tömegközlekedés. A belváros fontosabb forgalomvonzó intézményei 3.3 Közúti közlekedés 3.3.1 A közúti hálózat leírása A belvárost északról és keletről a Böszörményi és a Mikepércsi sugárirányú főutakat összekötő Kiskörút határolja (Mester utca, Hunyadi János utca, Rákóczi utca, Burgundia utca, Klaipeda utca, Sumen utca), míg a déli és nyugati oldalát a Nagykörút (Pesti út Nyugati út Erzsébet utca és a Wesselényi utca) alkotja. Az említett útszakaszok 2x2 illetve 2x3 sávosak, a csomópontokban 3 vagy 4 felálló sávra bővülnek. A Mikepércsi úthoz a Kiskörút a 4. számú főút (Wesselényi utca) fölötti felüljárón át közvetlenül kapcsolódik, ami az északdél irányú közúti forgalom Kiskörútra terhelődését meghatározza. Hálózati szerepe így a városközpontba irányuló forgalom szétosztásán túl kiterjed a városrészek közötti és a tranzitforgalom egy részének lebonyolítására is. A belváros észak-déli tengelyét a nagyjából középen futó Piac utca adja, melynek középső része a Kálvin tértől a Kossuth utcáig a közúti forgalomtól elzárt gyalogoszóna, melyen középen villamos közlekedik. A gépjárművek északról a Hunyadi János utca felől csak a parkolókig hajthatnak be, míg délről, az Erzsébet utca felől a Kossuth, vagy Széchenyi utcába keleti vagy nyugati irányba kell, hogy forduljanak. Az utcát, kelet-nyugati irányban több jelentős forgalmú utcapár is keresztezi, dél felől indulva a Miklós utca és folytatása, a Szent Anna utca, a Széchenyi utca Kossuth utca, valamint nyugatról északra a Hatvan utca Bethlen utca. Ezek a Kossuth utca kivételével 2x1 sávos plusz kétoldali parkolósávos elrendezésű utak, melyek a csomópontoknál irányonként 2 sávosra bővülnek

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 10 A belváros többi utcája kisforgalmú, sok közülük egyirányú utca, egy részük 30 km/h sebességkorlátozott zónába esik. 3.3.2 A jelzőlámpás közúti forgalomirányítás A debreceni 101 jelzőlámpás csomópont illetve gyalogátkelőhely több mint 20%-a belvárost határoló Kiskörút Nagykörút nyugati ága útvonalon van, míg a körgyűrűn belül 8 helyen működik jelzőlámpás forgalomirányítás. Debrecen belső városrészének jelzőlámpás csomópontjai A helyi forgalomirányító berendezések fix időtervű, időkapcsolóval váltott programokat futtatnak. Ezekben a csomópontokban a jellemző periódusidő 120 mp. A város területén működő több, egymástól független hangolt rendszer közül 4 érinti a belvárost: Pesti utcai hangolt irányítás a Füredi úthoz hangolva

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 11 4. sz. főút Erzsébet utcai hangolása Belváros kiskörúti hangolás Kossuth Lajos utca hangolt irányítása Tesztelés céljából néhány csomópontban, gyalogátkelőhelyen már kiépítették a zöld- és tilosidő-kijelzőket. A tájékoztatás elsődleges célja a közlekedés biztonságának növelése (illetve magának a rendszernek közlekedésbiztonsági hatásvizsgálata), a forgalom dinamizálása és esetlegesen a légszennyezés csökkentése a nagyobb csomópontokban. A rendszer koncepciója az, hogy a konfliktushelyzetek számának csökkentését lehet elérni a tájékoztatással, elsősorban a gyalogosok tilosban való átkelésének mérséklésével (ez a jelenlegi sokszor 90 mp fölötti pirosidőknél nehezen teljesül) és a járművezetők türelmetlenségének kiküszöbölésével, a szükséges várakozási idő közlésével. Emellett a rendszer a várakozások szerint felgyorsítja a sorlebomlás folyamatát, megszűnik az a jelenség, hogy a vezetők lassan reagálnak, ezáltal feltartják a forgalmat, és csökkentik a csomópontok kapacitását. A városban jelenleg folyik a forgalomirányító központ kialakítása, a Siemens központi berendezés már üzemel, most a csomópontok központra kötését végzik, és a forgalmi adatgyűjtő helyek kiépítése zajlik. 2006 év végére a Debreceni Forgalomirányító Központra lesz kötve az összes belvárosi csomópont. A központra kötött berendezések esetében a periódusidő a helyi üzemben működő gépekénél kisebb, 90 illetve 110 mp. Jelenleg a forgalomirányító berendezéseket a Polgármesteri Hivatal és a Magyar Közút Kht. Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatósága üzemelteti. A forgalomirányító központot a MK Kht. működteti, a központ helyileg is az Igazgatóság Barna utcai épületében található. 3.3.3 Járműforgalom A járműforgalom megismerése céljából a terület fontosabb útvonalain reggel 7 és 11, valamint délután 14 és 18 óra között keresztmetszeti forgalomszámlálást végeztünk. (A forgalomszámlálásnál a tervezési gyakorlatnak megfelelően 3 járműkategóriát különböztettünk meg, melyeket a megfelelő szorzótényezőkkel felszorozva kapjuk az egységjármű-értékeket.)

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 12 Számlálási helyek Sorszám A számlálás helye Forgalomnagyság [Ejmű] 7.15-8.15 15.45-16.45 8 órás napi 1 Mikepércsi út Felüljárónál 2 226 2 284 16 697 32 559 2 Erzsébet u. Miklós és a Barna u. között 1 798 2 115 14 140 27 573 3 Rákóczi u.t Piac u. parkoló bejáratnál 2 756 3 720 20 284 39 554 4 Péterfia u. Hunyadi u. -nál (főtér felé) 356 354 2 759 5 380 5 Piac utca Wesselényi és Barna utca között 733 835 5 570 10 862 6 Szent Anna u. Varga és Sumen u között 1 136 612 6 439 12 556 7 Kossuth u. Klaipeda és Ujházy u. között 1 475 1 793 11 864 23 135 8 Csapó u. Burgundia és Liszt F u. között 1 069 831 6 805 13 270 9 Bethlen u. Hunyadi és Jókai u. között 1 090 729 6 096 11 887 10 Hatvan u. Nyugati u. és Szepességi u. között 1 144 1 171 8 548 16 669 11 Széchenyi u. Szepességi u. és a Mácsay u. között 1 299 1 290 9 889 19 284 12 Miklós u. Erzsébet és Szív u. között 908 1 320 7 991 15 582 13 Miklós u. Iskola utca és a Piac utca között 507 823 4 551 8 874 14 Szent Anna u. Piac és a Jászai u. között 1 021 975 6 802 13 264 Kétirányú keresztmetszeti forgalomnagyságok A számlálási helyekből kigyűjtve a 8 db belvárosi kordonpontot (a sugárirányú utak kiskörúton illetve a nagykörúton belüli keresztmetszetei a Péterfia utca kivételével; 5-12. sorszámú számlálási helyek) megállapítható, hogy a főutakon a 8 órás csúcsidőszakot tekintve összesen kb. 58,2 ezer jármű (63,2 Ejm) lép be és hagyja el a belvárost. A városban végzett 24 órás számlálásokból számolt csúcsidőszaki szorzók alapján ez kb. 123 ezer Ejm képzett napi kétirányú forgalmat jelent.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 13 9 000 8 000 7 000 6 000 Ejm/8 óra 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 7.00-8.00 7.15-8.15 7.30-8.30 7.45-8.45 8.00-9.00 8.15-9.15 8.30-9.30 8.45-9.45 9.00-10.00 9.15-10.15 9.30-10.30 9.45-10.45 10.00-11.00 A belvárosba belépő és kilépő forgalom időbeli lefolyása 14.00-15.00 14.15-15.15 14.30-15.30 14.45-15.45 15.00-16.00 15.15-16.15 15.30-16.30 15.45-16.45 16.00-17.00 16.15-17.15 16.30-17.30 16.45-17.45 17.00-18.00 Az eredmények alapján a reggeli csúcsidő 7 15 és 8 15 óra között, a délutáni csúcs pedig 15 45 és 16 45 óra között zajlott. A reggeli csúcsórai forgalom mintegy 3 %- kal nagyobb, ugyanakkor délután hosszabb ideig tart a csúcsidőszak. Reggel befelé, míg délután kifelé közlekednek többen. Ugyanakkor az átmenő forgalom nagy számát jelzi, hogy a két irány közötti megoszlás a reggeli első óra kivételével (ekkor 60-40 %) csak kb. 55-45 %. A belvárosban a legtöbb jármű a Kossuth utca Széchenyi utca tengelyen közlekedik. A belvárosban, a reggeli csúcsidőszakban csak kisebb torlódások tapasztalhatók elsősorban a kiskörút külső oldalán, valamint a sugárirányú utakon a belváros felé a jelzőlámpás csomópontoknál. Sok esetben nem is a kereszteződés áteresztőképessége kicsi, hanem a jelentős gyalogosforgalom miatt a kanyarodó járművek szabad jelzés ellenére nem tudnak továbbhaladni és feltartják a mögöttük lévőket. A délutáni csúcsidőszakot viszont már sokkal nagyobb torlódások jellemzik. Ezek közül is kiemelkedik a Széchenyi utca Kossuth utca, melynek teljes hosszában mindkét irányban araszolnak a járművek. Ennek oka az útszakasz két végén, a Nyugati utcánál, illetve a Burgundia utcánál található jelzőlámpás csomópont. Az előbbi esetben a rendelkezésre álló kapacitás nem elégséges a forgalom lebonyolódásához, míg a keleti oldalon a kiskörúton felálló járművek nem teszik lehetővé a balra kanyarodást, és a zöld ellenére álló járművek mögött képződik hosszú sor.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 14 A csomóponti berendezések központra kötésével és a hangolások, fázistervek felülvizsgálatával a fenti problémák valószínűleg kezelhetők lesznek. A belváros forgalma csúcsidőn kívül nyugodtnak mondható, torlódás sehol sem tapasztalható. Zavarok a Csapó utca elején fordulnak elő, az itt parkolóhelyet kereső, illetve parkolást végrehajtó járművek akadályozzák forgalmat. 3.3.4 Forgalomcsillapítás A belvárosban 3 területen jelöltek ki a nagyobb forgalmú hálózati elemek között forgalomcsillapított, 30 km/h sebességkorlátozású zónákat, melyekben a kisforgalmú lakóutcák többnyire egyirányúak: A Mester u. Hatvan u. Pesti u. által határolt terület, ahol főként kertes lakóházak állnak; A Széchenyi u. Piac u. Miklós u. Külső vásártér által határolt terület, ahol főként lakóházak, de üzletek és intézmények is találhatók; Miklós u. Erzsébet u. Piac u. által határolt terület, szintén főként lakóházakkal, üzletekkel és intézményekkel. Tempo30-as zónák a belvárosban

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 15 3.4 A belváros parkolási rendszere Debrecen belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer túlterheltsége okozza, ráadásul a felszíni parkolóterületek zsúfoltsága ellenére a parkolóházak ugyan javuló, de az igényekhez képest alacsony kihasználtsággal üzemelnek. A problémák elsősorban a városmagban, a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. 3.4.1 Rendelkezésre álló parkolóhelyek 3.4.1.1 Felszíni parkolók A városban 1993-tól kezdődően léptek életbe azon rendeletek, melyek a parkolást szabályozzák. A fizető parkolóhelyek száma a korábbi 450 indulási számról akkor közel duplájára emelkedett, és a városban két díjövezetet alakítottak ki. Bevezették az óránkénti díjtételt és jelenleg már bérletek is rendelkezésre állnak az autósok számára. Az első években a díjfizetés automatáknál, parkolóóráknál és díjbeszedőknél történt, mára a jegykiadó automatákra épülő fizetési rendszer maradt a jellemző (a zárt magánparkolókban, valamint a Klinikánál található városi üzemeltetésű közterületi helyeken még a díjbeszedők alkalmazása a jellemző). A fizető várakozóhelyek üzemeltetését 2002 óta a DKV Rt. végzi, jelenleg kb. 40.000 m 2 -en mintegy 3100 parkolóhelyet működtet a közlekedési társaság. Az I. sz. parkolási zóna díjszabása van érvényben a városközpontban és közvetlen környékén. Az övezet nem fedi le a teljes belvárost, csak a következő közterületekre terjed ki (a többi utcában amiket a térkép nem jelöl kék színnel a felszíni parkolóhelyek díjmentesen vehetők igénybe): Hatvan utca Széchenyi utca Arany János utca Barna utca Vásáry István utca Csapó utca Csók utca Vármegyeháza Piac utca Iparkamara utca Raktár utca Holló János utca Darabos utca Szent Anna utca Varga utca Vár utca Blaháné utca Darabos utca Füvészkert Múzeum utca Vágóhíd utca Nagyerdei körút Dósa nádor tér Jászai Mari tér Petőfi tér

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 16 A belvárosi felszíni fizető parkolóhelyek és mélygarázsok A parkolójegyek váltása parkoló automatáknál lehetséges számuk mára elérte a 60-at. A korszerű, Siemens Prisma 5 típusú parkolójegy-kiadó automaták biztosítják a készpénzes és a parkolókártyás fizetési módot, valamint a rendszerfejlesztések ma már lehetővé teszik a mobiltelefonos fizetést is. A parkolás díja személygépjárműveknek 180 Ft óránként, a parkolóhelyeken a maximális várakozási idő 2 óra. A fizető időszak jellemzően hétfőtől péntekig 07:30-tól 18:00-ig, szombaton pedig 07:30-tól 14:00-ig tart. A fizető parkolás üzemeltetése a tervek szerint a jövőben is a DKV feladata marad, így a parkolási politika közvetlen irányítása a Város kezében összpontosul. A belvárosban magántulajdonú, de nyilvános fizető parkolók is találhatók: kb. 85 férőhelyes kapacitás áll rendelkezésre a Vár utcánál, további kb. 50 férőhely a Burgundia utca Kossuth utca találkozásánál. 3.4.1.2 Mélygarázsok A közterületi parkolási lehetőségeken túl a belvárosban, a Hal közben és a Bethlen utcában két, egyenként 100 100 nyilvánosan használható parkolóhelylyel rendelkező mélygarázs üzemel, az Arany J. utca Széchenyi utca között épült Igazságügyi Központ alatti mélygarázs pedig július óta használható (a kiépített közforgalmú parkolóhelyek száma 63 db). A közeljövőben várható szintén a Bethlen utcából nyíló a Kölcsey Konferencia Központ alatti 300 férőhelyes mélygarázs átadása. A felszíni fizető várakozóhelyekhez hasonlóan ezeket is a DKV kezeli.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 17 A Nagykörúton a Hal köz, a Bethlen utca és a Kölcsey Központ mélygarázsok szabad helyszámát kijelző foglaltság-jelzők működnek a Mester, a Hunyadi és a Hatvan utcánál. A mélygarázsokban a díjszabás kedvezőbb, mint az I. övezet felszíni fizető helyein, az órás díj napközben 150, éjszaka 80 Ft. Az alacsonyabb tarifával a cél a kihasználás javítása a felszíni parkolási igények csökkentése mellett. 3.4.1.3 Egyéb, nem fizető parkolási helyek A Kiskörút határolta belvárosban a fizető zóna területén és azon kívül is nagy számban találhatók olyan belső udvari, intézményi vagy privát parkolóhelyek, melyek a belvárosi parkolási kapacitást úgy növelik meg, hogy használatuk a parkolóórák adataiban nem jelenik meg. Ezek a kapacitások elsősorban a belvárosban lakók illetve dolgozók számára állnak rendelkezésre, tehát a hivatásforgalom jelentős többletférőhelyet használhat. Nagyságrendjüket összesen 1500-1700 parkolóhelyre becsüljük. Emellett a nyugati tehermentesítő út már kisajátított telkein is ellenőrzés nélküli, a jogszabályok által nem szabályozott parkolási felületek alakultak ki, sok helyen közvetlenül a zónába tartozó utca mellett. Ezek a kapacitások a fizető rendszer bevételeit csökkentik. A belvárosban nem a tömegközlekedési rendszerrel, hanem a gyaloglással összekapcsoltan kombinált parkolás, ún. P+W (Park&Walk) parkolási rendszer spontán módon kialakult, szabályozatlanul már jelenleg is működik. A nem fizető külső területeken sok helyen meglepően sok autó parkol, vélhetően ezek utasai gyalog jutnak el belvárosi úticéljukhoz. Számukra egy-egy mélygarázs vonzó alternatíva lehet, amennyiben a felszíni parkolás jobban szabályozottá válik, és ingyenessége megszűnik. 3.4.2 A parkolási igények és szokások A belvárosba irányuló személygépjárműves forgalom parkolási szokásjellemzőinek és igényeinek megismeréséhez 3 adatforrást használtunk. a) A fizető parkolóhelyek használatáról a DKV Rt.-től, mint üzemeltetőtől kapott jegyeladási statisztikák adnak információkat. A felszíni parkolásra a SityControl központi rendszer adatait, a parkolóházak esetében a beléptető rendszer adatait dolgoztuk fel. A felszíni parkolóhelyek esetében, miután az adatok csak a jegyeladási műveletekre vonatkoznak, és nem adnak információt a bérletesekre (pedig valószínűleg jelentős arányt képviselnek, miután 2005-ben 1757 bérletet adtak el, amely a rendelkezésre álló parkolóhelyek 70%-a), illetve a nem fizetőkre, valamint a ténylegesen működő automatáknak csak 85 %-ra volt adat, így ezekből az adatokból elsősorban a havi, napi tendenciák olvashatók ki, valamint képet kaphatunk a frekventáltabb területekről. b) A belvárosi utcákra jellemző parkolóhely-kihasználtságról, a parkolási igények időbeni lefolyásáról, az átlagosan a parkolóhelyen töltött időről, a vá-

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 18 rakozó járművek átlagos cserélődési idejéről és a forgási sebességről a 2005. novemberében két egymást követő munkanapon, valamint egyes utcákban egy pihenőnapon is, nyolc belvárosi közterületen végzett parkolásfelvétel adatai adnak információkat. c) A rendszeresen parkoló járművezetők körében egy, a parkolóhely választás indokaira, a szokásokra, a fizetési módokra vonatkozó kérdőíves kikérdezést is végeztünk, melynek része egy ún. Stated Preferences vizsgálat, ami a parkoló gépjárművezetők preferenciáit (utcai, vagy parkolóház, gyaloglási távolság, díjfizetés) vizsgálja. 3.4.2.1 Jegyeladási statisztikai adatok A felszíni parkolóhelyekre vonatkozóan a DKV Rt. Szolgáltatási üzletága egy év parkolási statisztikáit bocsátotta rendelkezésünkre, 2005. március 1. és 2006. február 28. közötti időszakra vonatkozóan. A statisztika az alábbi adatokat tartalmazza: automata száma dátum (automata) dátum (központ) bevétel napi értéke díjhatárok közötti tranzakciók száma (10 intervallum) időhatárok közötti tranzakciók száma (7 intervallum) összes eladott jegy száma 2005-ben az I. díjövezetben 2509 parkolóhely állt rendelkezésre, és 60 parkolóautomata működött, azaz egy készülék átlagosan 40-45 parkolóhelyet szolgál ki. A kapott adatokból a készülékek meghibásodása, vagy év közbeni kihelyezés miatt csak 51 automata adatait tudtuk feldolgozni, így a következő abszolút számok is csak az automaták 85 %-ra vonatkoznak. A vizsgált időszakban, egy év alatt a vizsgált készülékeknél közel 1,2 millió tranzakció történt, ami egyenletes eloszlást feltételezve az összes belvárosi fizető helyre vonatkozóan (60 automata) kb. 1,4 millió jegykiadást jelent. A parkolási igény és a közúti forgalom közötti összefüggést igazolja a tranzakciók számának havi elemzése. Az alacsonyabb forgalmú téli hónapokban a tranzakciók száma is alacsonyabb, kivétel a december, amely a vásárlások miatt a belvárosi területen ismét erősebb keresletet mutat.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 19 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december A parkolási igény éves ingadozása A parkolási igény a hétköznapokon egyenletesnek tekinthető, szombaton a rövidebb időszak és eltérő motiváció miatt alacsonyabb. Vasárnap csak egyes helyeken (pl. vasútállomás) kell a parkolásért fizetni, így a tranzakciók száma alacsony. 5000 4000 3000 2000 1000 0 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A parkolási igény heti ingadozása A készülékek a megváltott parkolójegyek darabszámát időintervallumokban is rögzítik, amelyből kiszámítható az eseti fizetett parkolás átlagos időtartama (a tervezett parkolási idő, amit befizettek az automatába). Intervallum Tranzakciók száma Számított parkolási idő (perc) (db) (óra) 0-20 313362 104454

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 20 Intervallum Tranzakciók száma Számított parkolási idő (perc) (db) (óra) 20-40 305178 203452 40-60 124618 103848 60-80 114919 134072 80-100 113904 170856 100-120 99847 183053 > 120 126766 316915 Összesen 1198594 1216650 A rövid intervallumok esetében (0-20 és 20-40 perc között) a felső időkorlátot, egyéb esetben a középértéket, a 120 percet meghaladó parkolás esetén 150 percet figyelembe véve, 61 percre adódik az átlagos befizetett parkolás idő. (Feltételezve, hogy többen hagynak pénzt az automatában, mint akik túllépik a befizetett időt, a tényleges parkolási idő valószínűleg egy kicsit kevesebb.) 80-100 10% 100-120 8% > 120 11% 0-20 26% 60-80 10% 40-60 10% 20-40 25% A befizetett parkolások időtartamának eloszlása a felszíni fizetős parkolóhelyeken Az egyes parkolóterületek foglaltságát az adott készülékben történt tranzakciók száma alapján csak becsülni lehet, miután - az egyes készülékekhez változó számú parkolóhely tartozik - nem jelennek meg a mobil parkolási rendszerben keletkezett tranzakciók (ezek aránya jelenleg elenyésző, így nem befolyásolja érdemben az eredményeket), - miután nem történik tranzakció, így a bérletes, valamint a lógós parkolás sem jelenik meg, - az egyes készülékek fellelhetősége is befolyásoló (nem biztos, hogy a legközelebbi készülékből vett jegyet, ill. készülékhiba miatt másikból vesz). A készülékek területi eloszlása (minden parkolóhely meghatározott távolságán belül készüléknek kell lennie) miatt ezek a tényezők kevésbé befolyásolják a kapcsolatot. A legtöbb tranzakciót a belváros északi részén, a főtér környékén található készülékeknél, valamint a Nagyállomásnál bonyolítják, míg a legkevésbé kihasznált parkolóhelyek a belváros déli és nyugati oldalán, a körúthoz közel eső részek, ahol az intézményi kereskedelmi jelleg nem érvényesül. A gyenge for-

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 21 galmat általában a közeli fizető övezeten kívüli parkolóhelyeken, illetve belső udvaron vagy grundon történő parkolás is indokolja. Éves tranzakciószám (db) Hétköznapi átlagos tranzakciószám (db) Kihasználtság (egész nap, bérletesek nélkül) Készülék helye Kálvin tér 14. sz. előtt 84707 296 68% MÁV indulási oldal 61974 217 50% Hatvan u. 1. sz. előtt 56771 199 46% Csapó u. 9. sz. előtt 53375 187 43% Dósa nádor tér 3. 53056 186 43% Hatvan utca 1. sz. előtt 50602 177 41% Hatvan u. 9-15. sz. előtt 50269 176 41% Vár u. 8. sz. előtt 45937 161 37% Csapó u. 21. sz. előtt 45921 161 37% Blaháné u. 2. sz. előtt 45148 158 36% Dósa nádor tér 6. 44436 155 36% Dósa nádor tér 4. 42360 148 34% Hatvan u. 6. sz. előtt 40373 141 33% Varga u.10.sz. előtt 6911 24 6% Rákóczi u. 35. sz. előtt 6713 23 5% Péterfia u. 48. sz.előtt 6388 22 5% Kossuth u. 23.sz. előtt 6117 21 5% Bajcsy-Zsilinszky u. 22. sz. előtt 5940 21 5% Darabos u. 39. sz. előtt 5692 20 5% Iparkamara u. 14. sz. előtt 5407 19 4% Széchenyi u. 43. sz. előtt 4897 17 4% Hunyadi utca I. 2623 9 2% Hatvan u. 43. sz. előtt 2318 8 2% A parkolási szokásokban az ajtóban megállás jelenségét mutatja, hogy míg a Hatvan utca belső részén található készülékek a legnagyobb, a külső szakaszán találhatók a legkisebb forgalmat bonyolítók csoportjába tartoznak a köztük lévő távolság mindössze 400-500 méter. A parkolóházak forgalmára a Halköz mélygarázs (kapacitása 94 db közforgalmú és 100 db magán parkolóhely) gazdasági adatsoraiból következtethetünk. Az üzemeltető DKV Rt.-től havi és heti eladási statisztikák idősorait, valamint egy nap félórás időkategóriák szerint szűrt eladott jegy-darabszámot kaptunk. A havi idősor a 2005. április és 2006. február közötti időszakban havonta eladott bérlet és jegy darabszámot tartalmazza, a heti idősor ugyanezt egy 1 hetes időszakra (2005. szeptember 15-21.) szolgáltatta. A napi adatsor 2005. szeptember 15.-re, csütörtökre ad információt a jegyes és bérletes parkoló-használók által a

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 22 mélygarázsban eltöltött időtartamról, félórás bontásban (<30 perc, 31-60 perc, 61-90 perc stb.). A parkolóházban a december forgalma kiugróan magas volt, míg a heti ingadozás hasonló a felszíni parkolóhelyek esetében tapasztaltakhoz. A szombati és vasárnapi parkolás is díjköteles a használók elsősorban bérletesek. 9000 8000 7000 6000 5000 4000 jegy bérlet 3000 2000 1000 0 ápr.05 máj.05 jún.05 júl.05 aug.05 szept.05 okt.05 nov.05 dec.05 jan.06 febr.06 márc.06 A Halköz mélygarázs bérlet- és jegyeladásának havi alakulása 350 300 250 200 150 100 50 0 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Halköz mélygarázs igénybevételének napi ingadozása

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 23 A parkolás időtartamát tekintve a parkolóházakban kevesebb a fél óránál rövidebb, míg több a hosszú idejű parkolás, mint kint az utcán. Ez utóbbinak részben a bérletesek és éjszakai parkolók hosszú idejű tartózkodása az oka. 90-120 10% > 120 20% 0-30 33% 60-90 15% 30-60 22% A parkolások időtartamának eloszlása a Halköz mélygarázsban A parkolóház adatai a felszíni parkolással nem hasonlíthatók össze teljességében, hiszen minden időszakban fizetni kell a szolgáltatatásért, speciális bérletek kaphatók, valamint a közeli Aranybika szálloda vendégei kihasználják az éjszakai őrzött parkolási lehetőséget. A kapott üzemeltetési adatok és szubjektív benyomások alapján a parkolóház kihasználtsága elmarad a központi felszíni parkolók kihasználtságától a nappali alacsonyabb tarifa ellenére is. Egy frekventált felszíni parkolóhelyen lévő parkoló-automata 40-50 parkolóhely esetében egy év alatt 40-80 ezer tranzakciót bonyolít a bérletes parkolás nélkül, addig a Halköz mélygarázs 94 parkolóhelyén, folytonos üzemben 48.000 az éves jegyes és további 22.000 a bérletes tranzakciók száma. A Bethlen mélygarázs amely később nyitott a piaci bevezetés szakaszában van, forgalma a Halköz mélygarázs korábbi időszakának megfelelő, így hosszú távon hasonló kihasználtság és forgalom várható. Az Igazságügyi Központ alatti mélygarázs jelenleg minimális közforgalmú parkolást bonyolít, a kihasználtság javulásához a környező ingyenes parkolók megszüntetése is szükséges. A Kölcsey Központ alatt 300 további férőhely várhatóan még az idén rendelkezésre áll, melyet szintén a DKV Rt. fog üzemeltetni. A belváros peremén elhelyezkedő parkolóház kihasználtsága a jelenlegi parkolási szokások mellett a hétköznapi (nem rendezvényekhez kötött) időszakban várhatóan alacsony lesz. Néhány további épületnek van saját parkolóháza (mélygarázs), ezek a csak az adott intézményhez kötötten vehetők igénybe, nem nyilvánosak. 3.4.2.2 Helyszíni parkolásfelvétel A belvárosi parkolásfelvétel során a felvevők az adott napokon a teljes fizetési időszakban egy-egy előre meghatározott (kb. 60 parkolóhelynyi) szakaszt jártak be 15 percenként, és feljegyezték a parkoló járművek rendszámát. A helyszíneket igyekeztünk úgy kiválasztani, hogy az reprezentálja a belváros különböző parkolóterületeit, mind a területi elhelyezkedése, mind a forgalom jellege (hiva-

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 24 tás, vásárló, stb.) szerint. Az adatok alapján számoltuk a kihasználtságot, illetve az azonos rendszámokat legyűjtve meghatároztuk az átlagos várakozási időt, illetve a parkolóhelyek forgási sebességét. Kihasználtság [%] 100.0 90.0 80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0 6:00 6:45 7:30 8:15 9:00 9:45 10:30 11:15 12:00 12:45 13:30 14:15 15:00 15:45 16:30 17:15 18:00 18:45 19:30 Barna u. Csapó u. Hatvan u. Posta Hatvan u. Tóth u-ig Holló u. Péterfia u. Sas u. Szt.Anna u. A belvárosi fizető parkolóhelyek munkanapi kapacitáskihasználtsága Munkanapon a parkolóhelyek reggel fél 8 órától elkezdenek telítődni, és a kihasználtság egészen délután 17-18 óráig igen magas. Kiemelkedően nagy a zsúfoltság hétköznapokon a Piac utca környezetében, elsősorban a Hatvan utca elején (a Posta előtti parkolóban), a Holló János utca Petőfi tér parkolóhelyein, valamint a Szt. Anna utcában. Ezeken a helyeken minimális szabad kapacitás áll rendelkezésre, a parkolóhelyek átlagos kihasználtsága a fizető időszakban mindhárom utcában meghaladja a 90%-os értéket, napközben pedig folyamatosan 100% körül alakul (ami tulajdonképpen kapacitáshiányt jelent). A Sas utca Dósa nádor tér közforgalmú parkolóterületén a napi átlagos érték a fentieknél alacsonyabbnak adódott, ugyanakkor főleg a délelőtti órákban, 9-10 óra körül itt is rendszeres a parkolóhely-hiány. A 80%-ot meghaladó átlagos érték adódott a Csapó utca belvárosi végén, valamint a Péterfia utca Kiskörúton belüli szakaszán (a Kálvin térnél). Itt a zsúfoltság még mindig nagy, de kapacitáshiánnyal már nem, vagy csak rövid időszakokban kell számolni. A kihasználtság délelőtt válik rövid időszakokra kritikussá, az átlag 90% körül ingadozik. Délutánra az igény jelentősen csökken. A frekventált városközponttól távolabbi belvárosi területeken alacsonyabb kihasználtságot mutatnak a számok. A Barna utcában a kihasználtság kevéssel haladja meg a 70%-ot, a Hatvan utca Pásti utca és Tóth Árpád utca közötti szakaszán pedig már csak átlagosan kb. 60%. Az időbeni lefolyás alapján is azt mondhatjuk, hogy ezeken a területeken már nem jellemző a pakolási rendszer kapacitáshiánya, a nap minden időszakában találni szabad helyeket. A felvétel területeit összegezve, az átlagos kihasználtság meghaladja a 82 %-t.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 25 100.0 90.0 80.0 70.0 Kihasználtság [%] 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 Csapó u. Hatvan u. Holló u. Szt.Anna u. 10.0 0.0 6:00 6:30 7:00 7:30 8:00 8:30 9:00 9:30 10:00 10:30 11:00 11:30 12:00 12:30 Idő A belvárosi fizető parkolóhelyek szombati kapacitáskihasználtsága A szombati négy helyszínen végzett felvétel adatai szerint a szabadnapi kihasználtság esetenként meghaladja a hétköznapit. A Hatvan utcai Posta előtt reggel 7 45 -től folyamatos teljesen telített, és a Szt. Anna utcai szakaszon is állandó 90% fölötti szám adódott 8 óra után. A Csapó utca Dósa nádor térbe csatlakozó szakaszán rövid időre szintén a kapacitás közelébe emelkedtek az igények, de a kb. 2 órás csúcsidőt leszámítva szombaton itt nem alakul ki kapacitáshiány. A Holló utca Petőfi tér területen a parkolási rendszer terhelésének maximuma 80% körül alakult, az igényeket a rendelkezésre álló helyszám különösebb probléma nélkül ki tudja elégíteni. A járművek által a parkolóhelyen eltöltött átlagos idők elemzéséből az derül ki, hogy hétköznap a belváros teljes területén jelentős (35-40% körüli) az igen rövid, 15 percet nem meghaladó várakozások aránya, és az egy óránál rövidebb parkolások hányada minden helyszínen 70% fölött van. Az 1-4 órás időtartamú parkolás még számottevő, kb. minden ötödik autó marad ennyi ideig, a hosszú, 4 órát meghaladó idejű várakozások aránya azonban elenyésző, nem haladja meg az 5%-ot. Megfigyelhető, hogy a belváros különböző területein ha jelentősen nem is, de eltérő az oda érkezők által eltöltött idő aszerint, hogy a forgalomvonzó létesítmények milyen jellegű intézményei vannak túlsúlyban az adott területen. Kiemelkedően magas (40% fölötti) a rövid idejű parkolások aránya a Csapó utcában, a Hatvan utca elején és a Szt. Anna utcában, ahol elsősorban az ügyintézés és a bevásárlás motiválta forgalom a jellemző.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 26 45.0 40.0 35.0 Megoszlás [%] 30.0 25.0 20.0 15.0 Barna u. Csapó u. Hatvan u. Posta Hatvan u. Tóth u-ig Holló u. Péterfia u. Sas u. Szt.Anna u. 10.0 5.0 0.0 0-15perc 15-30perc 30-60perc 1-2óra 2-4óra 4-6óra 6-8óra 8-10óra 10-12óra Várakozási idő 12-14óra Parkolási időintervallumok megoszlása munkanapokon az egyes a belvárosi fizető parkolóhelyeken Hétvégén még jobban elválik e két funkció hatása, a Csapó utcában és a Hatvan utca elején az átlagos várakozási idő kb. a fele a másik két vizsgált helyszínen tapasztaltnak, és a hosszú várakozások aránya lényegesen kisebb. Egyértelműen látszik a Hatvan utcai Posta szombat délelőtti nagy forgalma, a 15 percnél rövidebb várakozások aránya itt kiemelkedően magas. 50.0 45.0 40.0 35.0 Megoszlás [%] 30.0 25.0 20.0 15.0 Csapó u. Hatvan u. Posta Holló u. Szt.Anna u. 10.0 5.0 0.0 0-15perc 15-30perc 30-60perc 1-2óra 2-4óra 4-6óra 6-8óra Várakozási idő Parkolási időintervallumok megoszlása szombaton az egyes a belvárosi fizető parkolóhelyeken

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 27 A rövid átlagos várakozási időkből adódó nagy forgási sebesség azt jelenti, hogy a belvárosba irányuló forgalom elsődleges motivációját az ügyintézés, illetve a kereskedelmi funkciók igénybe vétele jelenti. A munkába gépjárművel érkezők parkolási szokásaira a reggeltől délutánig tartó folyamatos egy helyen tartózkodás a jellemző, a felmérés adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a munkamotivált forgalom a magas költségek és a korlátozott várakozási idő miatt nem a fizető parkolóhelyeket használja. 1:12 1:04 0:57 várakozási idő (óra:perc) 0:50 0:43 0:36 0:28 0:21 munkanap szombat 0:14 0:07 0:00 Barna u. Csapó u. Hatvan u. Posta Hatvan u. Tóth u-ig Holló u. Péterfia u. Sas u. Szt.Anna u. Átlagos parkolási idők az egyes belvárosi fizető parkolóhelyeken munkanap és szombaton A felvételben szereplő parkolóterületeken az átlagos tartózkodási idő munkanapokon 47, míg szombaton 42 perc volt. 3.4.2.3 A kikérdezéses felvétel A belvárosban parkoló járművezetőket háztartásukban kérdeztük parkolási szokásaikról, a minta nagysága 250 fő volt. Az előre elkészített kérdőlap 3 részből állt: a) a válaszadóra vonatkozó személyes rész (kor, nem, foglalkozás, jövedelmi helyzet) b) parkolási szokásokra vonatkozó rész, ami a belvárost érintő általános utazási szokásaira, egy előző napi, konkrét belvárosi parkolás részleteire, a parkolás ellenőrzésére, büntetésre,

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 28 a parkolási rendszerre vonatkozó javaslatokra, a parkolási díj felemelése esetén várható reakcióra kérdezett rá. c) egy ún. Stated Peferences részt, ami 3 tényező a parkolási díj, a gyaloglási távolság, a parkolóház (esetleg őrzött) vagy utca, mint a parkoló járművezetők preferenciái közötti összefüggéseket hivatott feltárni. A mintában 60 %-ban szerepeltek férfiak, 53 különböző születési dátumú válaszolt, az átlagéletkoruk 42,5 év. A megkérdezettek 72 %-a aktív állásban lévő, illetve vállalkozó, 16 % nyugdíjas, 5 % diák, míg a többi inaktív (GYES-en lévő, vagy munkanélküli). 100% 80% Nem Életkor Egy főre jutó nettó jövedelem a háztartásban Aktivitás 72% 60% 60% 53% 40% 40% 20% 10% 26% 22% 25% 11% 6% 23% 16% 4% 3% 1% 16% 5% 7% 0% férfi 19-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-55 éves 56-65 éves 66+ éves 50.000 Ft alatt 50.000 100.000 Ft 100.000 150.000 Ft 150.000 200.000 Ft 200.000 250.000 Ft 250.000 Ft felett aktív nyugdíjas diák inaktív A parkolásfelvétel minta-összetétele A konkrét belvárosi parkolásukra vonatkozó kérdések alapján a legtöbben személyes ügyük elintézése miatt jöttek a belvárosba, de jellemző ok még a vásárlás és a munkahelyi ügy elintézése, és csak alig több mint 10 %-uk jött munkahelyre, iskolába.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 29 Vásárlás 22% Egyéb 2% Munkahely, iskola, tanfolyam 11% Munkahelyi ügy elintézése 16% Barátok, rokonok meglátogatása 7% Személyes ügy elintézése 42% A belvárosban parkolók megoszlása az utazás indoka szerint A megkérdezett járművezetők 92 %-a utcai parkolóhelyet választott, és ezek 60 %-a a belváros észak-keleti oldalán állt meg. A felszíni parkolási igények területi megoszlása a Belvárosban A megkérdezettek legtöbbje, 30 %-a csak 1 percet töltött parkolóhely kereséssel, ugyanakkor közel 25 %-uk 10 perc vagy annál hosszabb idő után tudott leparkolni. Az átlagos parkolóhely-keresési idő 5 perc, ami átlagban a teljes utazási idő 23 %-a.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 30 több mint 20 perc 2% 11-20 perc 8% azonnal talált 7% 1-2 perc 45% 6-10 perc 15% 3-5 perc 23% A belvárosban parkolók megoszlása a parkolóhely-keresés időintervalluma szerint Az autósok igyekeztek minél közelebb parkolni a célpontjukhoz, ugyanakkor a legtöbbjüknek csak 3-5 percnyi gyaloglási távolságra sikerült. Az átlagos gyaloglási idő 4,5 percre adódott. 6-10 perc 14% több mint 10 perc 4% 1-2 perc 39% 3-5 perc 43% A belvárosban parkolók megoszlása a végcélhoz történő gyaloglás időintervalluma szerint Érdekes módon nem találtunk összefüggést a parkolóhely távolsága és a keresési idő között. 1-2 perces gyaloglásra lévő parkolóhelyet is találtak 1 perc alatt (majdnem 50 %), míg kb. fele-fele arányban voltak azok, akik 5 percen belül, illetve 10 percen túl tudtak megállni relatíve messze a végcéljuktól. Az autóhoz való ragaszkodást mutatja, hogy a járművezetők több mint 80 %- ánál fel sem merült, hogy másképp jöjjön a belvárosba. Azoknál, akik több mint 10 percig kerestek parkolóhelyet, ugyanez az arány még mindig 65 %. A járművezetők mintegy 90 %-a készpénzzel fizetett, a bérletet használók aránya 6 % volt. A korszerű fizetési rendszerek közül a chipkártyát már használták néhányan, mobiltelefonos fizetés azonban nem fordult elő. A válaszok alapján az átlagos parkolási idő 54 percre adódott. A legrövidebb átlagos parkolási idő a Kossuth utca Szent Anna utca közötti területen adódott (25 perc), míg a legtöbbet a Csapó utca Kossuth utca közötti parkolókban álltak (átlagosan 67 perc). A parkolóházakban átlagosan 48 percet állt a jármű. A járművezetők 58 %-a nem tudta előre, hogy mennyi ideig kíván parkolni.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában 31 Csak azon járművezetők válaszait figyelembe véve, akik mind a befizetett díjra, mind a parkolási időre válaszoltak (85 %), éppen kétszer annyian fizettek többet a valóságos időnél, mint akik kevesebbet. Az általános parkolási szokásokról vonatkozó kérdések alapján, a válaszadók közel 30 %-a minden nap, és további 42 %-uk rendszeresen (hetente 1-4 alkalommal) parkol a belvárosban. Többségük megrögzött autós, mivel több, mint 90 %-uk gyakorlatilag soha nem használ kerékpárt és 2/3-uk nem gyalogol, illetve nem ül tömegközlekedési eszközre, amikor a belvárosba megy. A válaszok alapján (!) a járművezetők mintegy 77 %-a mindig vesz jegyet és további kb. 17 %-nál csak egy-egy esetben fordult elő, hogy nem fizetett a parkolásért. Annak ellenére, hogy a megkérdezett autósok gyakorlatilag mindegyike (98 %) ismer legalább egy parkolóházat, és általánosan sokkal biztonságosabbnak ítélik, mint az utcai parkolást, 38 %-uk még soha nem vette igénybe. gyakran 11% soha 38% ritkán, alkalmanként 51% A parkolóházakat használók aránya A nem vagy csak ritkán használók több mint fele az úti céljától való nagy távolságot adta meg, mint legfontosabb okot, több mint 20 %-nak nincs rá szüksége és többüket a használat nehézsége tartja vissza. messze van a jellemző úticéloktól 52% nincs rá szüksége 24% nehézkes használni 21% nem elég biztonságos nem ismeri a parkolóházakat 4% 3% egyéb 8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mi az oka, hogy nem használja (gyakrabban) a parkolóházakat?