1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS EGYPONTOS NUKLEOTID POLIMORFIZMUSOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Dr. Krikovszky Dóra Doktori (Ph.D.) Értekezés Témavezeto: Prof. Dr. Madácsy László egyetemi tanár Készült a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola A krónikus betegségek gyermekkori prevenciója címu program keretében az I.sz. Gyermekklinika MTA Kutatólaboratóriumában Programvezeto: Prof. Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár Budapest, 2004 1 BEVEZETÉS Az 1-es típusú cukorbetegség (T1DM) a hasnyálmirigy ß-sejtjeinek szelektív pusztulását okozó autoimmun folyamat következménye. A ß-sejtek károsodásához vezet a helyileg kialakuló gyulladásos folyamat, melynek pontos pathomechanizmusa nem ismert. Állatkísérletek és in vitro szigetsejteken végzett vizsgálatok szerint a ß-sejt pusztuláshoz vezeto inulitis kialakulásában elsosorban az I. osztályú citokinek (IFN?, IL-2, TNFß és IL-12), az I. osztályú citokinek elválasztását serkento IL-12 és IL-18, illetve a makrofágok által termelt proinflammatorikus citokinek (IL-1a, IL-1ß, TNFa és IL-6) vesznek részt. A destruktív insulitis kialakulásában/fenntartásában szerepet játszó citokinek és egyéb - gyulladásos reakciókra ható fehérjék - génjein olyan egypontos nukleotid polimorfizmusok (single nucleotid polymorphism. SNP) helyezkedhetnek el, amik a kódolt fehérje mennyiségi, vagy minoségi változásán keresztül befolyásolhatják a T1DM kialakulását. A TNFa -308 A allélt hordozó sejtek 20-40% -kal több TNFa-t termelnek, mint a -308 GG genotípusúak. Több tanulmány talált összefüggést a TNFa gén G -238 A polimorfizmus és autoimmun -, illetve gyulladásos betegségek között, bár a polimorfizmus TNFa elválasztásban betöltött szerepe vitatott. Az IL-1ß 3954 T allél hordozása nagyobb mennyiségu IL-1ß elválasztással jár együtt. A TNFß 252 G allél hordozása a nagyobb mennyiségu TNFß elválasztás mellett a TNFa termelés mértékét is növeli. Az IL-6-174 G allélt hordozó sejtek in vitro és in vivo is nagyobb mennyiségu IL-6-t választanak el. Az IL-18 gén -607 CC és -137 GG homozigótaság emelkedett IL-18 mrns szinttel jár együtt. A Heat shock protein (HSP) 72 jelentos védelmet jelent a ß-sejtek pusztulását okozó oxigén -, és nitrogén-szabadgyökök fokozott képzodésével szemben. A HSP72 1267 GG homozigótákban csökkent mennyiségu HSP72-t mértek. 2
A T1DM kialakulásában vírusfertozések szerepét is feltételezik, a toll-like receptor (TLR) 4 a mikroorganizmusok felismerésében játszik fontos szerepet és a proinflammatorikus citokinek elválasztását serkenti. A TLR-4 896 G allélt hordozókban alacsonyabb keringo gyulladásos citokin koncentrációkat mértek. A D-vitamin immunszuppresszív hatásárt a D-vitamin receptoron (VDR) keresztül fejti ki, melynek FokI, BsmI, TaqI, ApaI és TruI hasító enzimmel kimutatható SNPa ismert. Genetikai faktorok azonban nem csak a T1DM -, de a betegség során fellépo szövodmények kialakulásában is fontos szerepet játszanak. Számos tanulmány igazolta a gyulladásos markerek kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában betöltött szerepét. A gyulladásos folyamatok kialakulását, illetve fenntartását elosegíto fehérjék polimorfizmusait tehát a T1DM során kialakuló kardiovaszkuláris betegségek (így a magas vérnyomás) hátterében is érdemes vizsgálni. A G (guanozin-trifoszfát-köto) fehérjék az intracelluláris jelátviteli folyamatok fontos résztvevoi. A G-fehérje ß3 alegységének génjén található 825 T allél jelenléte a G fehérje fokozott aktivitását eredményezi és a magas vérnyomás kialakulására hajlamosító tényezonek bizonyult. CÉLKITUZÉSEK 1) Citokinek és más, gyulladásos folyamatban szerepet játszó fehérjék genetikai polimorfizmusa és a gyermekkorban kialakuló T1DM közötti kapcsolat vizsgálata. A vizsgált polimorfizmusok: a) TNFa promoter régió G -308 A - és G -238 A polimorfizmusa b) IL-1ß exon 5 C 3954 T polimorfizmusa c) TNFß intron 1 A 252 G polimorfizmusa d) IL-6 promoter régió C -174 G polimorfizmusa e) IL-18 promoter régió G -137 C - és C -607 A polimorfizmusa f) HSP72 G 1267 C polimorfizmusa g) TLR4 A 896 G polimorfizmusa h) VDR FokI, BsmI, TaqI, ApaI, TruI hasító enzimmel kimutatható polimorfizmusai 2) A gyulladásos folyamatokban és a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó fehérjék genetikai polimorfizmusa és a T1DM-ben szenvedo gyermekek 24 órás vérnyomás monitorozás (ABPM) során nyert értékek közötti kapcsolat vizsgálata. A vizsgált polimorfizmusok: a) az 1) pontban felsorolt polimorfizmusok b) Gbéta3 C 825 T polimorfizmusa 3 4
MÓDSZEREK EREDMÉNYEK, MEGBESZÉLÉS Vizsgált populáció A vizsgálatba háromszázhuszonhat, a klinikán kezelt és T1DM-ban szenvedo gyermeket vontunk be. A gyermekek klinikai adatait Microsoft Access adatbázis felhasználásával dolgoztuk fel. Mivel a fejlodésre, illetve vérnyomásra jellemzo normál értékek a gyermekek életkorától függnek, ezen vizsgálati eredményeket standard deviációs pontértékkel (standard deviation score SDS) jellemeztük Az SNP és vérnyomás értékek közötti összefüggés vizsgálatához 126 gyermek ABPM eredménye állt rendelkezésre. A genetikai vizsgálatokhoz kontroll csoportként egészséges magyar véradók eredményeit használtuk fel (saját mérések, illetve az irodalom alapján). Genetikai vizsgálatok A vérminták fehérvérsejtjeibol a DNS-t Miller módszerével vontuk ki. A TNFa, IL-1ß, TNFß, IL-6, HSP72, TLR, D-vitamin receptor és Gbéta3 polimorfizmusokat polimeráz láncreakció (PCR) - restrikciós fragment hosszúság polimorfizmus (RFLP) módszerrel vizsgáltuk. Az IL-18 polimorfizmusait multiplex Touch Down PCR technikával analizáltuk. Statisztikai módszerek Vizsgáltuk a genotípusok megoszlásoknál a Hardy-Weinberg kritériumok meglétét. Két populáció közötti allélgyakoriság összehasonlítását? 2 próbával végeztük el. A SNP-k és folyamatos változók közti kapcsolatot kétmintás t-teszttel, egyszempontos ANOVA -val, Mann-Whitney, illetve Kruskal-Wallis teszttel vizsgáltuk. Két folyamatos változó közötti kapcsolat elemzését Pearson-féle-, illetve Spearman-féle korreláció vizsgálattal végeztük. Az SNP-k vérnyomás SDSre gyakorolt független hatásának kimutatásához többszörös regressziót alkalmaztunk. A statisztikai számításokat Statistica 6.0 szoftverrel végeztük el. 5 1) A T1DM- ben szenvedo gyermekek és a kontroll csoport allélgyakoriságainak összehasonlítása: a) A kontroll csoporthoz képest cukorbetegek között szignifikánsan gyakoribb volt a TNFa -308 A allél. A G -238 A polimorfizmus nem mutatott lényeges eltérést a két populáció között. Több tanulmány leírta a TNFa -308 A allél gyakoribb elofordulását T1DM -ben szenvedo betegeknél, azonban vitatott, hogy ez az összefüggés az allél HLA - DR3-mal való kapcsolt öröklodésének tulajdonítható, vagy attól független. HLA -meghatározásra a PhD munkám keretében nem volt lehetoség, így a vitatott kérdésben állást foglalni nem tudok. b) Az IL-1ß 3954 T allél szignifikánsan gyakrabban fordult elo a T1DM csoportban. Az IL-1ß fontos szerepet játszik a T1DM kialakulásában. Elso ízben vizsgáltuk a polimorfizmus T1DM-re gyakorolt hatását viszonylag nagy esetszámú T1DM gyermek populáción. Feltételezésünk szerint az IL-1ß 3954 T allélt hordozó gyermekek a szigetsejteket ért káros hatásokra nagyobb mennyiségu IL-1ß-t elválasztva segítik elo a ß-sejteket károsító autoimmun folyamat elindítását és/vagy fenntartását. c) A TNFß 252 G allél T1DM betegekben szignifikánsan gyakrabban fordult elo. A TNFß 252 G allél jelenléte nemcsak nagyobb mennyiségu TNFß elválasztással jár, de a TNFa elválasztást is fokozza. Mindkét citokin a gyulladásos folyamat kialakulását segíti elo, így hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához. A TNFß génje az MHC régióban található. Vitatott, hogy 6
direkt módon, vagy - egyéb HLA -génekkel való - kapcsolt öröklodés miatt hajlamosíthat T1DM-ra. d) Az IL-6 C -174 G polimorfizmus a T1DM-vel nem, de annak kialakulási idejével (életkor) összefüggést mutatott. A -174 G allél jelenléte esetén a T1DM idosebb korban alakult ki. A T1DM kialakulásában szerepet játszó fehérjék polimorfizmusai a kódolt fehérje elválasztására gyakorolt hatás révén a ß-sejtek pusztulásához vezeto autoimmun folyamat lefolyásának idejét is befolyásolhatják. Az IL-6 összetett feladatot lát el az immunfolyamatokban. Feltételezésünk szerint az IL-6 antiinflammatios hatásai - bár megállítani nem tudják - lassíthatják a szigetsejtek pusztulását és így késleltethetik a T1DM kialakulását. e) Az IL-18-607 CA heterozigótaság összefüggést mutatott a T1DM kialakulásával, míg a G -137 C polimorfizmus tekintetében a két vizsgált csoport között nem volt lényeges eltérés. A közepes szintu IL-18 termelo képességgel járó heterozigóta genotípus egyéb expressziós, szabályozási eltérésekkel mutathat kapcsolt öröklodést, melyek hozzájárulhatnak a T1DM kialakulásához. f) A HSP72 1267 G allél szignifikánsan gyakoribb volt a T1DM csoportban. A HSP72 jelentos szerepet játszik a szabadgyökök elleni védelemben. Az általunk talált összefüggést magyarázhatja, hogy a - kisebb mértéku HSP72 elválasztással járó - 1267 GG genotípus esetén a ß-sejtek védtelenebbek a szigetsejtek ellen irányuló gyulladásos folyamatokkal szemben. Vizsgálatunkban azonban a Hardy-Weinberg kritériumok sem a beteg, sem a kontroll populációban nem teljesültek, így az általunk talált összefüggés fennálásának igazolásához további vizsgálatok szükségesek 7 g) A TLR-4 896 G allél prevalenciája nem mutatott lényeges eltérést a két csoport között. Az irodalomban diabeteses betegeknél nem történt még TLR-4 vizsgálat. h) A VDR vizsgált polimorfizmusai közül a b + a + u (BsmI, ApaI, és TruI hasító enzimmel vizsgálható) allélek együttes jelenléte lányokban összefüggést mutatott a T1DM kialakulásával. A D-vitamin immunrendszerben és cukorbetegségben betöltött szerepérol egyre több adat áll rendelkezésre. Elso ízben vizsgáltuk az összes ismert VDR gén polimorfizmus cukorbetegséggel való kapcsolatát. Az általunk talált nemi különbség - a genetikai hajlamot tekintve - meglepo, hiszen a cukorbetegek közel fele fiú, fele lány, a két nem között a betegség prevalenciájában nem mutatkozik különbség. 2) A vizsgált polimorfizmusok és az ABPM során nyert értékek összefüggése: a) A TNFa promoter regió G -308 A polimorfizmusa szignifikáns összefüggést mutatott a gyermekek ABPM eredményeivel. A TNFa -308 A allél jelenléte alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomás értékekkel járt együtt, mint a -308 GG genotípus. Ez az összefüggés független volt a gyermekek életkorától, betegségük tartamától, HbA 1C - és BMI SDS értékeitol. Az eredmény azért meglepo, mert korábbi tanulmányok hipertóniában (HT) magasabb TNFa szinteket mértek. Az ellentmondásra magyarázatul szolgálhat a TNFa vaszkuláris endotélre kifejtett kettos hatása: mind vazokonstriktor -, mind vasodilatátor anyagok elválasztását fokozhatja. Az elválasztott vazoaktív anyagok szintézise nagyrészt az endotéliális sejtek épségétol függ. Feltevésünk szerint a felnott HT-ban szenvedo betegeknél leírt endotéliális diszfunkció esetén a TNFa vazodilatációt elosegíto hatása csökken 8
és a vazokonstrikcióhoz vezeto hatás lesz dönto. Bár endotél sejt funkciót nem vizsgáltunk, feltételezzük, hogy az általunk vizsgált cukorbeteg gyermekeknél (sem veseszövodmény, sem retinopátia nem volt jelen) még nem károsodtak az endotél sejtek. Ebben az esetben az érfalban - a TNFa -308 A allélt hordozókban - helyileg termelodo nagyobb mennyiségu TNFa vazodilatációs hatását ki tudja fejteni. A többi vizsgált gyulladásos citokin SNP nem mutatott összefüggést a gyermekek ABPM eredményeivel. b) A Gbéta3 C 825 T SNP nem függött össze a gyermekek ABPM eredményeivel. Több szerzo talált összefüggést a Gß3 C 825 T SNP és a HT között. Munkánkban a vérnyomást, mint egy folyamatos változót vizsgáltuk, szemben a tanulmányokkal, ahol HT-ban szenvedo és - nem szenvedo csoportok allélgyakoriságait hasonlították össze. A vizsgálatunkban részt vevo cukorbeteg gyermek között a HT-ás és normál vérnyomású csoport összehasonlítását nem végeztük el, mivel a statisztikai próbák értékelhetoségéhez kevés volt a magas vérnyomásban szenvedo beteg. Az irodalomban leírt összefüggések tehát nem mondanak ellent vizsgálataink eredményeinek. ÖSSZEFOGLALÁS A T1DM kialakulásában a genetikai hajlam és a környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak. Munkánkban a T1DM pathomechanizmusából kiindulva olyan SNP-kat vizsgáltunk, melyek a gyulladásos citokinek és más fehérjék génjein elhelyezkedve a gén által kódolt fehérje mennyiségi, vagy minoségi változását okozzák és így - feltételezésünk szerint - szerepet játszhatnak a T1DM kialakulásában. Összefüggést mutattunk ki a TNFa G -308 A, IL-1ß, TNFß, IL-18 C - 607 A, illetve HSP72 polimorfizmus és a gyermekkori T1DM között. Cukorbetegek között azon allélek prevalenciája volt nagyobb, melyek proinflammatorikus, illetve csökkent anti-inflammatorikus hatással bírnak, elosegíthetik tehát a T1DM -hez vezeto gyulladásos folyamat kialakulását, illetve fenntartását. A munkánkban kimutatott összefüggések adatot szolgáltathatnak a T1DM-re való genetikai hajlamot hordozó SNP-k feltérképezéséhez, ezen keresztül pedig a T1DM pathomechanizmusának pontosabb megértését, a betegségre való hajlam korai kimutatását és a rendelkezésre álló prevenciós lehetoségek mielobbi megkezdését segíthetik elo. A T1DM késoi szövodményei jelentos szerepet játszanak a cukorbetegek halálozásában. A szövodmények hátterében az anyagcserezavar súlyosságán és fennállási idején kívül azonban genetikai faktorok szerepét is feltételezik. A hajlamosító gének megismerése lehetoséget teremtene a késoi szövodmények szempontjából fokozottan veszélyeztetett T1DM betegek szövodménymentes állapotban történo szurésére, elosegítve ezzel a szorosabb követést, a prevenciót és az idoben megkezdett kezelést. Eredményeinkben az ABPM értékek és a TNFa G - 308 A polimorfizmusa között összefüggést szövodménymentes T1DM gyermekekpopuláción mutattuk ki. A betegség során fellépo érendotél károsodás mértékétol függoen azonban ez az összefüggés jelentosen módosulhat. 9 10
AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK 1. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Treszl A, Körner A, Tordai A, Tulassay T, Madácsy L. Genetic polymorphism of interleukin-1ß is associated with risk of type 1 diabetes mellitus in children. Eur J Pediatr 2002;161:507-8. (IF:1,223) 2. Gyorffy B, Vásárhelyi B, Krikovszky D, Madácsy L, Tordai A, Tulassay T, Szabó A. Gender-specific association of vitamin D receptor polymorphism combinations with type 1 diabetes mellitus. Eur J Endocrinol 2002;147:803-8. (IF:2,56) 3. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Tóth-Heyn P, Körnerl A, Tulassay T, Madácsy L. Association between G -308 A polymorphism of the tumor necrosis factor-a gene and 24-hour ambulatory blood pressure values in type 1 diabetic adolescents. Clin Genet 2002;62:474-7. (IF:2,237) EGYÉB KÖZLEMÉNYEK 1. Krikovszky D, Luczay A, Körner A, Madácsy L.Gyermekkori diabeteses ketoacidosis - Orvosi Hetilap 2000;141:173-7. 2. Szalai Cs, Kozma TG, Nagy A, Bojszkó Á, Krikovszky D, Szabó T, Falus A. Polymorphism in the gene regulatory region of MCP-1 is associated with asthma susceptibility and severity. J Allergy Clin Immunol 2001;108:375-81. (IF:5,506) 3. Kozma GT, Falus A, Bojszko A, Krikovszky D, Szabo T, Nagy A, Szalai C. Lack of association between atopic eczema/dermatitis syndrome and polymorphisms in the promoter region of RANTES and regulatory region of MCP- 1. Allergy 2002;57:160-3. (IF:3,666) 4. Nagy A, Kozma GT, Bojszkó Á, Krikovszky D, Falus A, Szalai Cs. No association between asthma or allergy and the CCR5Delta 32 mutation. Arch Dis Child 2002; 86:426-7. (IF:2,095) 5. Deák B, Dobos M, Kocsis I, Krikovszky D, Tordai A, Madácsy L, Tulassay T, Vásárhelyi B. HbA 1c levels and erythrocyte transport functions in complication-free type 1 diabetic children and adolescents. Acta Diabetol 2003;40:9-13. (IF:0,647 (2002)) 6. Madácsy L, Barkai L, Sánta A, Krikovszky D. Altered distribution of the debrisoquine oxidative phenotypes in children with Type 1 diabetes mellitus. Horm Res 2004;61:176-9. (IF:1,231 (2002)) 11 7. Krikovszky D és Madácsy L. Arilamin N-acetiltranszferáz2 polimorfizmus és nem specifikus gyulladásos bélbetegségek. Magy Belorv Arch 2004;57:59-67. ELOADÁSOK, POSZTEREK 1. Krikovszky D, Sebok J. Gyermekhalálozás Budapesten (1990-94) - TDK konferencia, 1996-1.díj 2. Krikovszky D, Sebok J. Medical and not medical causes of death of children in Budapest - XXI.International Academy of Pathology and 12 th World Congress of Academic and Environmental Pathology, 1996 3. Krikovszky D, Luczay A, Körner A, Madácsy L. Diabeteses ketoacidosis eseteink elemzése - Gyermekdiabetológiai Tudományos Ülés, 1998 4. Krikovszky D, Luczay A, Körner A, Madácsy L. Gyermekkori diabeteses ketoacidosis - Magyar Gyermekorvosok Társasága 75. éves Jubileumi Nagygyúlése 1999 5. Tóth-Heyn P, Krikovszky D, Tóth J, Tory K, Süveges Zs, Körner A, Reusz Gy, Madácsy L. A szívfrekvencia variabilitás az autonóm neuropátia markere serdülokorú cukorbetegeken - A Magyar Hypertonia Társaság VIII. Kongresszusa és a X. ABPM szimpózium, 2000 6. Krikovszky D. Dyslipidaemia és multimetabolikus szindróma gyermekkori obesitasban - Bókay eloadás, 2001 7. Tóth-Heyn P, Krikovszky D, Tóth J, Tory K, Süveges Zs, Körner A, Reusz Gy, Madácsy L. Serdülokorú diabeteszesek szívfrekvencia variabilitása: összefüggés a vérnyomás diurnális változásával - Fiatal Diabetológusok V.Országos Találkozója és Továbbképzése, 2001 8. Krikovszky D, Madácsy L. TNF-? polymorphismus és 1-es típusú diabetes mellitus (poszter) - Magyar Gyermekorvosok Társasága 2001. évi Nagygyulése 9. Szalai Cs, Kozma G, Nagy A, Bojszkó Á, Krikovszky D, Szabó T, Falus A. Polimorfizmus az MCP-1 gén szabályozó régiójában befolyásolja az asztmára való hajlamot és az asztma súlyosságát. - A Magyar Immunológiai Társaság XXXI. Kongresszusa, 2001 10. Krikovszky D, Szalay Cs, Madácsy L. TNF? gén promoter régió 308-as polimorfizmusának vizsgálata 1-es típusú cukorbetegségben szenvedo gyermekeknél - Magyar Diabetes Társaság XVI. Kongresszusa, 2002 12
11. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Arató A, Treszl A, Tulassay T, Madácsy L. A TNF-alfa gén promoter régiójának -238 és -308-as polimorfizmusa és az 1-es típusú cukorbetegséghez társult coeliakia közötti összefüggés vizsgálata (poszter) - Ph.D. Tudományos Napok, 2002 12. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Arató A, Treszl A, Tulassay T, Madácsy L. Tumor necrosis factor alpha gene G-308A and G-238A polymorphisms and risk of coeliac disease in Type 1 diabetic children (poszter) - The European Association for the Study of Diabetes 38th Annual Meeting, 2002 13. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Arató A, Körner A, Treszl A, Tulassay T, Madácsy L. Az 1-es típusú cukorbetegségben kialakuló coeliakia és a TNFa két polymorfizmusa közötti összefüggés vizsgálata - Gyermekdiabeteses Szekció Tudományos Ülése, 2002 14. Gyorffy B, Vásárhelyi B, Krikovszky D, Madácsy L, Tordai A, Tulassay T, Szabó A. Vitamin D receptor polymorphisms: effect on development of type I diabetes in Hungarian children. (poszter) - ESPN Annual Meeting, 2002 15. Gyorffy B, Vásárhelyi B, Krikovszky D, Madácsy L, Tordai A, Tulassay T, Szabó A. Effect of Vitamin D receptor polymorphisms on the development of type I diabetes in Hungarian children, WHMA Konferencia, 2002 16. Krikovszky D. A 2-es típusú diabetes mellitus genetikája. - Bókay eloadás, 2003 17. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Körner A, Tulassay T, Madácsy L. Interleukin 1ß polymorfizmus és 1-es típusú cukorbetegség (poszter) - Magyar Gyermekorvosok Társaságának Kongresszusa, 2003, Szeged - 2.díj 18. Arató A, Krikovszky D, Dezsõfi A, Veres G, Treszl A, Vásárhelyi B, Madácsy L. Tumor necrosis factor alpha gene G-308A and G-238A polymorphisms and risk of coeliac disease ESPGHAN (European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition) 36. Kongresszusa, 2003 19. Krikovszky D. Gyermekkori 2-es típusú diabetes járvány? Diabetesz szakmai nap, 2003 20. Krikovszky D, Vásárhelyi B, Tóth-Heyn Péter, Körner A, Tulassay T, Madácsy L. Összefüggés a tumor nekrózis faktor a gén G-308A polimorfizmusa és 1-es típusú cukorbeteg gyermekek vérnyomásértékei között. (eloadás) Magyar Diabétesz Társaság XVII. Kongresszusa, 2004, Tihany 13 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Köszönetemet szeretném kifejezni témavezetomnek, Madácsy László Professzor Úrnak, aki számos ötletet adott, segített eligazodni a valóban fontos és kevésbé jelentos kutatási területek tekintetében, aki felhívta a figyelmemet azokra a fórumokra, ahol eredményeimet bemutathattam, mindig bíztatott és bátorított, és aki rengeteg teendoje mellett is mindig szakított idot rám, ha szükségem volt rá. Köszönettel tartozom programvezetomnek, Tulassay Tivadar Professzor Úrnak, aki a gyermekklinikán létrehozta azt a szellemi muhelyt, ami a témaválasztáshoz, a kutatómunkák elvégzéséhez, a menet közben keletkezo problémák megoldásához és végül az eredmények értékeléséhez egyaránt nélkülözhetetlen segítséget nyújtott, illetve aki a kutatómunkához szükséges tárgyi feltételeket mindvégig biztosította. Szeretnék köszönetet mondani Dr Körner Annának, aki a munkámhoz szükséges klinikai adatok összegyujtésében, értékelésében nyújtott segítséget, ötleteket adott és bíztatott. Köszönettel tartozom Dr Tóth-Heyn Péternek, aki a 24 órás vérnyomásmérés mind gyakorlati, mind elméleti oldalával megismertetett és a klinikai adatok értékelésében segített. Köszönetemet szeretném kifejezni a diabetes osztály és ambulancia dolgozóinak, elsosorban Négrádi Évának, Zeher Zsuzsannának és Szilvágyi Mártának, akik a munkámhoz szükséges klinikai adatokhoz való hozzáférést biztosították. Köszönetemet szeretném kifejezni Dr Vásárhelyi Barnának, aki közvetlen munkatársként a - kérdésfelvetéstol az adatok elemzéséig - pótolhatatlan segítséget nyújtott, mind elméleti, mind gyakorlati téren. O volt az, aki a kutatólabor mindennapi munkáját megszervezte és irányította, a különbözo kutatási témák közti együttmuködéseket elosegítette és a mindennapok során felmerülo nehézségek megoldásában segített. Köszönettel tartozom a vesekutató laboratóriumban dolgozó munkatársaknak és Ph.D. hallgatóknak: Héninger Erikának, aki a PCR módszer elsajátításában segített 14
és az IL-18 polimorfizmus vizsgálatokat elvégezte; Dr Fekete Andreának, aki a HSP72 vizsgálatot végezte; Dr Gyorffy Balázsnak, aki a VDR vizsgálatokat végezte és a statisztikai számításokban nyújtott segítséget; Dr Erdei Gábornak, aki a TLR-4 vizsgálatokat végezte; Dr Treszl Andrásnak és Dr Tory Kálmánnak, akik a statisztikai számításokban segítettek és Dr Vannay Ádámnak, aki technikai támogatást nyújtott. A PCR módszerrel kapcsolatos kérdéseimben segített Dr Szalai Csaba és Kovács Margit, akiknek ezúton szeretnék köszönetet mondani. Köszönettel tartozom még a DNS kivonás és a PCR elvégzésében nyújtott segítségért a laborban dolgozó asszisztenseknek, Bernáth Máriának és Czárán Istvánnénak, Áginak. 15