Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai
|
|
- Sára Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet témavezető: Dr. Kovács József Budapest, 2005
2 Bevezetés A modern polgári társadalmakban a korábban jellemzően paternalista, bizalmi jellegű, hosszú távú, személyes orvosbeteg kapcsolatot felváltotta az intézményi keretek közt zajló, rövidebb tartamú, ügyleti jellegű, mellérendelt viszony; és jelentősen felértékelődött a beteg önrendelkezésének szerepe. A beteg részére biztosított önrendelkezési jog a modern polgári alkotmányokban deklarált élethez és emberi méltósághoz való alapvető szabadságjogból vezethető le. Meghatározó egyezmények, bírósági döntések, jogszabályok, modern etikai kódexek és a szakmai testületi állásfoglalások egytől-egyig hangsúlyozzák a beteg autonómiájának messzemenő tiszteletben tartását. A beteg döntése tájékozott beleegyezésen kell, hogy alapuljon. A terápiás eszközök fejlettsége által biztosított lehetőségeknek ugyanis a bioetika alapelveit szem előtt tartva kell korlátot szabni, az élet mindenáron való meghosszabbítása nem lehet az egyetlen kezelési szempont. A beteg önrendelkezése ezért meghatározott feltételek mellett az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasítására is kiterjed, melyet korlátozott keretek között az évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) is elismer. A jogszabály által biztosított lehetőségek azonban a gyakorlatban alig valósultak meg, melynek hátterében jogelméleti és társadalmi problémák 2
3 egyaránt meghúzódhatnak. Célkitűzések Célunk a bevezetésben vázolt hazai helyzet jogi és társadalmi okainak kutatása volt. Feltételeztük, hogy a háttérben a jogszabály szigorú rendelkezései és társadalmi ismertségének hiánya valamint a paternalista orvosi magatartás egyaránt szerepet játszhatnak. Az elméleti kutatómunka célja a jogi és etikai rendelkezések elemzése volt az Alkotmánybíróság határozatai illetve egyéb jogi és etikai vélemények felhasználásával. A rendelkezések társadalmi ismertségének felmérését célozta a betegek önrendelkezését vizsgáló kérdőíves kutatásunk. Az újraélesztés kivitelezésénél alkalmazott hazai és standard kéztartás hatásainak vizsgálata során megállapítottuk, hogy az akkreditált újraélesztési képzés javítja az újraélesztés hatékonyságát és csökkenti a szövődmények számát. Feltételeztük, hogy a képzés a bioetikai szempontok, különösen pedig a beteg autonómiájának érvényre jutását is elősegítheti az újraélesztés során. Az intenzív kezelés korlátozását valamint az újraélesztés meg nem kezdését és abbahagyását befolyásoló tényezők szerepét kutató vizsgálataink célja az életvégi döntésekkel kapcsolatos orvosi attitűdök felmérése volt. Vizsgálataink legfontosabb eredménye, hogy az akkreditált reanimációs oktatás 3
4 meghatározó szerepet játszik a bioetikai szempontok érvényesülésénél is. Következő vizsgálatunk célja előző vizsgálatunk alap következtetésének: a képzés fontosságának bizonyítása volt, ezért az összehasonlításhoz egy feltételezhetően magasan képzett európai orvos populációt választottunk ki. Módszerek Az irodalomkutatás számítógépes módszerét alkalmazva internetes adatbázisokban (OVIDMedline -Embase, PubMed, EBSCO) kulcsszavas kereséssel illetve a hazai szakirodalom könyvtári áttekintésével igyekeztem a bioetikai irodalmi hivatkozásokat szűkebb témám szempontjainak megfelelően összegyűjteni, és az újraélesztés meg nem kezdésével és abbahagyásával kapcsolatos kutatómunkánk speciális szempontjainak megfelelően rendszerezni. A bioetikai elemzéseknél a szakirodalomban használt analitikus filozófiai módszert alkalmaztam. A jogelméleti kérdések tárgyalásakor a hatályos jogszabályokon kívül azok jogszabályi és alkotmánybírósági értelmezését tartottam szem előtt. Jogelméleti kérdésekben illetve a hazai és külföldi jogi szakirodalom összehasonlító elemzése során elsősorban tankönyvek megállapításaira támaszkodtam. A következtetéseket vizsgálataink eredményein keresztül 4
5 mutatom be. Az értekezés gerincét adó, az újraélesztés meg nem kezdésével és abbahagyásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeit ismertetem részletesen, ezért a módszerek bemutatásánál is erre szorítkozom. Önkitöltős kérdőív segítségével vizsgáltuk a Magyarországon aktívan intenzív osztályon dolgozó orvosok az újraélesztés meg nem kezdésével illetve abbahagyásával kapcsolatos attitűdjeit. A válaszok megadását kérdezőbiztosok is segítették. Nem, életkor valamint területi megoszlás szerint a felmérés reprezentatívnak volt tekinthető. Második lépésben az első magyarországi eredmények ismeretében, célzottan választott alcsoportban végeztük el ismételten a vizsgálatot. A magyar kérdőív lefordításával elsősorban a sokkal egységesebb német képzés szerepét vizsgáltuk, másrészt a magyar eredményekkel összehasonlítva kerestük a statisztikailag értékelhető különbségeket. A kérdőíven négy független változó (praxisban eltöltött idő, nem, világnézet, szakmai képzettség) függvényében vizsgáltuk az orvosi attitűdöket 0-5-ig terjedő diszkrét skála segítségével. A kérdőív első részében az újraélesztés meg nem kezdését, a másodikban az újraélesztés abbahagyását befolyásoló faktorokat vizsgáltuk. A kérdések az újraélesztés meg nem kezdését illetve abbahagyását alapvetően befolyásoló autonómia és hasztalanság köré csoportosultak. Az 5
6 irodalmi adatok szerint rendkívül szerteágazó orvosi preferenciák vizsgálata céljából a hasztalanságot további három részre bontottuk. Objektív hasztalanságként jelöltük meg az orvostudomány jelenlegi állása alapján ilyennek minősített, vagy magas evidenciaszintű vizsgálatokban a válaszadók által ilyennek tartott tényezőket (újraélesztés időtartama, aktuális EKG kép, életkor, alapbetegség prognózisa, anamnézisben szereplő krónikus senyvesztő betegség, előzetes újraélesztések száma - bár etikailag nem elfogadható, mégis számos már idézett vizsgálat bizonyítja, hogy a kor hasztalansági tényezőként szerepelhet hazánknál sokkal kevésbé paternalista társadalmakban is), mely azonban csak részben fedi a kvantitatív hasztalansági kategóriát. Szubjektív hasztalanságként értelmeztük más orvos, illetve szervezeti vezető hasztalanságról alkotott véleményének érvényre juttatását. A kvalitatív hasztalanságot vizsgálva a feltételezetten nyerhető életminőséggel kapcsolatos orvosi attitűdöket elemeztük. Miután csak az orvosokat kérdeztük, az életminőség vizsgálata kapcsán a beteg preferenciái, és így az orvos és betege közti érték-különbségek nem juthattak érvényre. Az életminőség ezért vizsgálatunkban orvosi értékítéletet mutat. A szélesebb körben vitatott vagy korábbi vizsgálatokban jelentősebben elutasított orvosi preferenciákat egyéb objektív kategóriaként jelöltük meg (öngyilkosság, 6
7 pszichiátriai betegség a kórelőzményben, HIV pozitivitás, HBV pozitivitás, TBC betegség, a beteg hajléktalan). Az egyéb szubjektív tényezők a döntés meghozatalánál jelen lévő más személyek befolyását jelentették. Az igazságossági szempontok érvényre jutását a személyi- és tárgyi tényezők döntést befolyásoló szerepén keresztül vizsgáltuk. A magyar adatok értékelése során a beteg neme valamint a vallási- és etnikai hovatartozása nem befolyásolta az újraélesztés meg nem kezdéséről vagy abbahagyásáról hozott döntést, ezért az erre a kérdésre adott konzekvens 0 pontos válaszokat az egyéb objektív kategória kiértékelésénél nem vettük figyelembe. A vizsgálat tervezetét és a kérdőívet az illetékes kutatásetikai bizottság határozatával jóváhagyta (TUKEB 109/2003). Az egyes kérdéskörökre személyenként adott válaszok pontszámának számtani átlagai szolgáltak a statisztikai elemzés kiindulópontjául. Az adatokat mindkét esetben variancia analízissel elemeztük, a nullhipotézis szerint a független változók (kor, nem, világnézet, képzettség) nem befolyásolták az adott válaszokat. Azokban az esetekben, amikor a nullhipotézist el kellett vetnünk, kétmintás nem azonos varianciájú t-próbával vetettük össze a párosított eredményeket. A legnagyobb elemszám a négyes alcsoportokban 27 illetve 29, a legkisebb pedig 7 illetve 2 volt 7
8 a magyar illetve a német populációban. A hatnál kisebb elemszámnál az esetleges szignifikanciát nem tartottuk értékelhetőnek. 4. Eredmények Az Eütv. az önrendelkezés alapelvét tiszteletben tartva megengedi, hogy a súlyos, rövid időn belül halálhoz vezető betegségben szenvedő, gyógyíthatatlan beteg az életmentő vagy életfenntartó kezelést visszautasítsa. Gyógyíthatatlan betegség és csillapíthatatlan fájdalom vagy magatehetetlenség esetén az Eütv. megengedi életfenntartó kezelés előzetes rendelkezés keretében történő visszautasítását is. Az Alkotmánybíróság 22/2003 (IV. 28.) AB határozata elismeri, az életfenntartó kezelések visszautasításának jogát, és leszögezi: a saját haláláról való döntés mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy egészséges, vagy beteg (IV.6.1.). A határozat rámutat, hogy az emberi méltóság joga korlátozhatatlan, annak részjogosultságai azonban már korlátozhatóak. Ezért elveti az önrendelkezési jog kiterjesztését nem gyógyíthatatlan betegség esetére is. Az indoklás azonban beadványhoz kötöttségre utal (III. 6.), és felhívja a figyelmet, hogy más alapjogokra történő hivatkozással a gyógyíthatatlansági feltétel esetleg sikerrel lenne támadható. 8
9 Mivel a gyógyíthatatlansági feltétel nem szerepel az Európai emberi jogi egyezményben, az Európai Emberi Jogi Bíróság Pretty-ügyben hozott ítéletének indoklása alapján elképzelhető, hogy erre irányuló konkrét beadvány esetén a Bíróság a gyógyíthatatlansági feltételt az Egyezmény a személy fizikai integritáshoz való jogát védő 8. cikkelyébe ütközőnek találná. A hatályos Eütv. bírósági jóváhagyáshoz köti a helyettesített döntést életfenntartó kezelés visszautasítása esetén, többek közt azzal a céllal, hogy a beteg és hozzátartozója közötti esetleges érdekkülönbségek felszínre kerüljenek. Az érdekkülönbségek alapos mérlegelése méltánylandó szempont, az eljárás azonban jelentősen megnehezíti az intenzív osztályon ápolt betegekkel kapcsolatos életvégi döntéseket. Vizsgálati eredményeink szerint az amúgy is paternalista gyakorlatban tovább él a hasztalansági szempontok hangsúlyozása a beteg hozzátartozóinak bevonása helyett. A kezelés egyoldalú korlátozása pedig hazánkban mindennapos gyakorlat, az életmentő kezelés visszautasításának etikai alapelvei pedig nem kellő mértékben ismertek. Az önrendelkezésen túl a kezelés abbahagyásának másik lehetséges oka a terápia hasztalansága. A hasztalan kezelés felfüggesztését három etikai érv is indokolja. Az orvos hasztalanságról történő tájékoztatása javítja a beteg döntési 9
10 helyzetét, és ezzel növeli a beteg autonómiáját. A hasztalan kezelés orvosi elutasítása biztosíthatja az orvos és az orvosi szakma befolyásmentes működését. Végül a hasztalan kezelés mellőzése a javak újraelosztásával igazságossági szempontokat is megvalósíthat. A hasztalanság azonban nehezen meghatározható fogalom, veszélye az orvos értékítéleteinek szakmai köntösben való jelentkezése. A kvantitatív megközelítésénél a sikertelenség túlnyomó aránya, kvalitatív módszernél az elért eredmény minősége szolgálhat érvként. Miután a kvalitatív hasztalanság vizsgálata esetén a nyerhető életminőség megítéléséről van szó, a beteg értékítélete nem hagyható figyelmen kívül. A hasztalansági szempontok ezért elsősorban a beteg döntésénél segíthetnek. Az újraélesztés meg nem kezdése vagy abbahagyása az életvégi döntések speciális formája, melyet a beteg önrendelkezése illetve a beavatkozás hasztalansága befolyásolhat. A beteg autonómiája jelentősen korlátozott lehet a döntés definitív következményi miatt. Ezért rendkívül fontos a beteg preferenciáinak mind pontosabb megismerése, és ezek tudatában meghozott újraélesztést visszautasító döntés (Do Not Attempt Resuscitation - DNAR) alkalmazása. Előzetes rendelkezésként az Eütv. 22. (1) is lehetőséget biztosít a DNAR döntésre, melyet azonban közokirati formához köt. 10
11 Életmentő kezelés visszautasításához, annak visszafordíthatatlan következményi miatt, igen magas szintű megértés szükséges. Ez a szabály azonban jelentősen elnehezíti az újraélesztés törvényes visszautasítását. A törvényhely alapján ismereteim szerint mindezidáig DNAR rendelkezés kiadása még nem történt. Vizsgálataink azonban kimutatták, hogy szignifikáns társadalmi igény lenne rá. A kívánt illetve elutasított kezelések körében végzett kérdőíves vizsgálatunk eredményei a betegek jelenleginél széleskörűbb önrendelkezési igényére és nem kellő tájékozottságára utaltak. A vizsgálatban kontrollcsoportként orvostanhallgatókat kérdeztünk. Az orvos részéről javasolt, de a beteg által elutasított kezelések közül szignifikánsan kiemelkedett az amputáció, a gépi lélegeztetés és az újraélesztés; a nem javasolt, mégis kért kezelések közül pedig a dialízis, az intenzív kezelés és különösen a kábító fájdalomcsillapító igénylése. A betegek szignifikánsan gyakrabban utasították volna el az újraélesztést, mint a kontrollcsoport, akik viszont szignifikánsan gyakrabban kértek volna dialízist valamint kábító fájdalomcsillapítót. Az újraélesztést visszautasító (DNAR) rendelkezések intézményenként, orvosi szakterületenként, földrajzi hely, betegség, életkor, szociális helyzet, rassz szerint is igen széles 11
12 variabilitást mutatnak. Hazánkban hasonló tárgyú felmérés mindezidáig nem történt. Az újraélesztés meg nem kezdését és abbahagyását vizsgáló tanulmányunk eredményei alátámasztották azt a kiinduló feltételezést, hogy a hazai újraélesztési gyakorlat meglehetősen paternalista, és azt elsősorban hasztalansági (vagy annak vélt) szempontok befolyásolják. Az orvos által megítélt feltételezhetően nyerhető életminőség kvalitatív hasztalansági szempontja bizonyult az egyik legfontosabb tényezőnek a döntés során, szignifikánsan magasabb mértékben férfi orvosok esetében (p=0.034). A vallásukat nem gyakorló hívők szignifikánsan kevésbé vették figyelembe az objektívnek minősített tényezőket, mint akár a vallásukat gyakorló hívők (p=0.027), akár az ateisták (p=0.049). A beteg önrendelkezése másodlagos szerephez jutott a hasztalansági szempontok után az újraélesztésről hozott döntéseknél. Vizsgálataink legfontosabb eredménye, hogy a nemzetközileg akkreditált újraélesztési képzésben (ERC/RC(UK)/AHA) részesültek szignifikánsan magasabb mértékben vették figyelembe a beteg autonómiáját (p=0.006) és az igazságossági szempontokat (p=0.047). Különösen szembetűnő volt az eredmény, ha a magyar és a német adatokat hasonlítottuk össze: míg az összes többi bioetikai szempont közt alig található különbség, a jobban képzett német orvos- 12
13 populáció szignifikánsan magasabbra értékelte a beteg autonómiáját mind az újraélesztés meg nem kezdése (p= ), mind pedig abbahagyása során (p=0.0185). A standard és a hagyományos hazai reanimációs kéztartás összehasonlító vizsgálata során az akkreditált képzés fontos szerepe újabb bizonyítást nyert. A hagyományos hazai kéztartás szignifikánsan nagyobb területen okozott sérülést, mint a standard kéztartás (p<0.005). Az akkreditált nemzetközi képzés keretében pedig a standard technika elsajátításával a kéztartás megváltoztatható, a sérülések kiterjedése és az újraélesztés hatékonysága pedig növelhető. 5. Következtetések Az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasításánál az Eütv.-ben megkívánt gyógyíthatatlansági feltétel két módon is megváltoztatandónak bizonyulhat. Az Alkotmánybíróság 22/2003 (IV. 28.) AB határozatának indoklása alapján elképzelhető, hogy az életfenntartó kezelés visszautasításánál előírt gyógyíthatatlansági feltétel az Alkotmány által biztosított további jogokra (kínzás, kegyetlen bánásmód tilalma, magánélet tisztelete, lelkiismereti szabadság stb.) történő hivatkozással sikerrel lenne támadható az Alkotmánybíróság előtt. Az Európai Emberi Jogi Bíróság Pretty-ügyben hozott 13
14 ítélet indoklása alapján konkrét erre irányuló keresetben a Bíróság a gyógyíthatatlansági feltételt esetlegesen az Európai emberi jogi egyezmény a személy fizikai integritását biztosító 8. cikkben szabályozott jogába ütközőnek találhatja. Az újraélesztés visszautasítását előzetes rendelkezésként közokirati formához köti az Eütv.. Jelen szabályozás mellett vizsgálataink által is alátámasztottan általános jelenség a paternalisztikus, egyoldalú és gyakran nem nyilvános döntés, mely szinte kivétel nélkül az újraélesztés hasztalanságát jelöli meg a DNAR rendelkezés indoklásaként. A nemzetközi szakirodalom és hazai vizsgálataink eredménye alapján felmerül a kérdés, miért nem elegendő az életmentő beavatkozás, de legalább külön nevesítve az újraélesztés direkt visszautasításához a közokirati helyett teljes bizonyító erejű magánokirati forma, szükség esetén célhoz kötötten a beteg belátási képességét megállapító pszichiátriai vizsgálattal kiegészítve. A hasztalanság definíciói az orvos értékítéletétől terheltek. A hasztalanság fiziológiai definíciója az, mely ettől leginkább mentes, szigorú feltételei miatt azonban a gyakorlatban nehezen érvényesíthető. Hasztalansági érvek alkalmazása esetén célszerű ezért inkább a döntéshez vezető folyamat állomásait, mint magukat az érveket meghatározni, és a 14
15 hasztalanságot konkrét esetekben vizsgálni. A beteg értékítéletének pedig megfelelő helyet kell biztosítani a döntésben. A kezeléshez való jogot nem az önrendelkezés, hanem az igazságosság szempontjai teremtik meg, miután az orvosi ellátáshoz való jog szociális jog. Igazságossági szempontok alapján etikailag és jogilag egyaránt elfogadható a hasztalansági kritériumok törvényben történő rögzítése, amennyiben az élethez és emberi méltósághoz való szabadságjog és az egészséghez való szociális jog lényeges tartalma nem csorbul. Az elméleti lehetőség gyakorlati megvalósítása a hasztalanság definíciójának önmagában rejlő nehézségei miatt rendkívül nehéz. Míg az intenzív kezelés meg nem kezdése és abbahagyása körében végzett kérdőíves előzetes vizsgálatunk alátámasztotta a paternalista gyakorlatról kialakított előzetes feltételezésünket, a betegek egyes kezelésekkel kapcsolatos attitűdjeit felmérő kérdőíves vizsgálatunkban azonban szignifikánsan magas fokú autonómia igényt tapasztaltunk az életmentő kezelések visszautasítása kapcsán. Ez utóbbi vizsgálat során azt is megállapítottuk, hogy a betegek tájékozottsága nem megfelelő mértékű. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az orvosok képzésével és a betegek 15
16 tájékozatásával a jogi lehetőségek és a gyakorlat közti távolság csökkenthető lenne. Elsődlegesen a képzés szerepét szem előtt tartva terveztük meg további vizsgálatainkat. Az újraélesztés meg nem kezdésével és abbahagyásával kapcsolatos orvosi attitűdöket vizsgáló kérdőíves tanulmányunk eredményei szintén alátámasztották feltételezésünket a magyar orvosi gyakorlat paternalista jellegét illetően: a hasztalansági szempontok minden más tényezőhöz képest szignifikánsan jobban befolyásolták a döntést. A kvalitatív hasztalanság nyerhető életminőséget értékelő szempontja fontos szerepet játszott a döntés meghozatalában, különösen a férfiak körében, rámutatva a férfiak nyomatékosabb értékítéletére és paternalizmusára. A vallásukat nem gyakorló hívők szignifikánsan kevésbé vették figyelembe az objektívnek meghatározott tényezőket. Az objektív kritériumok viszonylagosságát ismerve ez a különbség a vallásukat nem gyakorló hívők kritikusabb világnézetére utalhat akár az ateistákéhoz, akár pedig a vallásgyakorló hívőkhöz képest. Vizsgálataink bizonyították a képzés szerepének rendkívüli fontosságát az újraélesztés modern bioetikai szemléletében. Eredményeinket egyúttal számos hazai és külföldi vizsgálat is megerősíti. Az újraélesztés korszerű akkreditált oktatásának szerves része a bioetikai megfontolások 16
17 taglalása, s ennek hatása jelen vizsgálatunkban részt vett orvosok válaszaiban is tükröződött. Az akkreditált nemzetközi képzés fontosságára az újraélesztési kéztartásokat elemző vizsgálatunk is rámutatott. A standard technika oktatása az akkreditált képzés részét képezi, ezzel emelhető az újraélesztés hatékonysága és csökkenthető az okozott sérülések kiterjedése, így javítható az életminőség. Az újraélesztés meg nem kezdésével és abbahagyásával kapcsolatos vizsgálataink metodikai korlátja, hogy az adatfelvétel viszonylag kisszámú nem randomizált mintán történt. A saját készítésű kérdőívet nem validáltuk. Fontos elméleti korlát a hasztalanság általános illetve újraélesztéssel kapcsolatos speciális definíciójának hiánya. Objektív hasztalansági kritériumaink így valójában a jelenlegi tudományos vélekedést, illetve meghatározó vizsgálatok eredményit tükrözik. Irodalmi adatok ismeretében nem meglepő az egyéb hasztalansági tényezők nem elhanyagolható DNAR döntést befolyásoló szerepe. Itt látható igazán, milyen elmosódott a határ az objektíven elfogadható és a szubjektíven annak vélt hasztalansági kritériumok közt. Végül ismételten utalok a kvalitatív hasztalanság feltételezetten nyerhető életminőség kategóriájában megjelenő eredmény azon korlátjára, hogy a vizsgálatban csak orvosokat kérdeztünk, így 17
18 az eredmény is szükségszerűen az ő értékítéletüket tükrözi. 6. Megbeszélés A hagyományos bizalmi jellegű paternalista orvos-beteg viszony a technikai és társadalmi fejlődés hatására megváltozott. Ebben a megváltozott viszonyban kiemelkedő szerep jut a beteg autonómiájának, melyet etikai és jogi állásfoglalások széles körben elismernek. A hazai Eütv. lehetőséget biztosít az életmentő és életfenntartó kezelés visszautasítására. Rendelkezései azonban a gyakorlatban alig érvényesülnek. Vizsgálataink kimutatták, hogy a magyar orvosi gyakorlat meglehetősen paternalista, az életvégi döntések során a hasztalansági szempontoknak döntő szerep jut, a beteg kívánságának figyelembe vétele pedig másodlagos szerepet kap. Vizsgálatainkkal azt is kimutattuk, hogy a betegek fokozottabb beleszólást igényelnének kezelésükbe. A reanimációs kéztartást valamint az újraélesztés meg nem kezdését és abbahagyását vizsgáló tanulmányunk meghatározó erővel mutatott rá a modern akkreditált reanimációs képzés rendkívül fontos szerepére az újraélesztés hatékonysága valamint a beteg autonómiája és az igazságossági szempontok érvényre jutása tekintetében. Jogszabályok és etikai alapelvek valamint a gyakorlat közti 18
19 jelentős szakadék áthidalására az elméleti elemzés és a vizsgálatok eredményei alapján több lehetőség kínálkozik. Az előzetes rendelkezés közokirati formája helyetti teljes bizonyító erejű magánokirati forma célhoz kötötten pszichiátriai vizsgálattal kiegészítve jelentősen megkönnyíthetné a jogszerű DNAR rendelkezések érvényesülését. A Magyar Reszuszcitációs Társaság kereteit felhasználva a DNAR rendelkezésekkel kapcsolatos állásfoglalást teszünk közzé, egyben kezdeményezzük szakmai kollégiumi irányelv kiadását is. Az egyetemi oktatás keretein belül és posztgraduális szinten pedig egyaránt megkezdtük a bioetikai szempontokat is szem előtt tartó újraélesztés oktatását. További lehetőség a széleskörű társadalmi vita és tájékoztatás ebben a témában. Végül előzetes vizsgálatunk tapasztalatainak felhasználásával tervezett, az intenzív kezelés meg nem kezdését és abbahagyását tanulmányozó prospektív vizsgálatunk eredményei szintén további fontos adatokat szolgáltathatnak. 19
20 Az értekezés témájával összefüggő saját közlemények jegyzéke a megjelenés sorrendjében lektorált közlemények 1. Élő G, Pénzes I: Etika és jog az intenzív terápiában. Orvosi Hetilap (34): Élő G, Pénzes I: A lélegeztetés etikai, jogi és gazdasági vonatkozásai. Pénzes I, Lorx A (szerk.): A lélegeztetés elmélete és gyakorlata. Medicina, 2004, Budapest. pp: Élő G, Diószeghy Cs, Dobos M, Andorka M: Ethical considerations behind the limitation of cardiopulmonary resuscitation in Hungary - the role of education and training. Resuscitation : Diószeghy Cs, Kiss D, Fritúz G, Székely G, Élő G: Comparison of effects of different hand positions during cardiopulmonary resuscitation. Resuscitation : Élő G: A gyermek aneszteziológia és intenzív terápia etikai és jogi vonatkozásai. Aneszteziológia és intenzív terápia. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. Budapest. In press. 6. Dobos M, Diószeghy Cs, Hauser B, Élő G: Determinant role of education in the bioethical aspect of resuscitation a comparison of German and Hungarian data. Bulletin of Medical Ethics, in press nem lektorált közlemények 7. Élő G: Az intenzív kezelés korlátozása hazánkban. Pilot study. SE Magatartástudományi intézet. A 4. sz. Doktori Iskola VIII. tudományos ülése - poszter Budapest. 20
21 8. Élő G, Zubek L, Pénzes I: Etika és jog az intenzív terápiában. Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság XXXI. Nemzeti Kongresszusa, Siófok, előadás. 9. Élő G: Betegjogok. Az orvoslás jogi aspektusai továbbképző tanfolyam. SE-AITK, Budapest előadás 10. Élő G.: Eutanázia. Az orvoslás jogi aspektusai továbbképző tanfolyam. SE-AITK, Budapest előadás 11. Élő G.: Etika jog és döntéshozatal újraélesztés során. Magyar Resuscitációs Társaság II. kongresszusa, 2003, Szeged előadás. 12. Élő G., Diószeghy Cs: A hazai DNR gyakorlat előzetes vizsgálat. SE 4. számú Doktori Iskola tudományos konferenciája, 2003., Budapest - poszter. 13. Élő G, Diószeghy Cs, Andorka M: Az újraélesztés korlátozását befolyásoló etikai szempontok Magyarországon az oktatás és képzés szerepe. Aneszteziológia és Intenzív Terápia 2004;34(S2):S13 (E04). MAITT XXXII. Nemzeti Kongresszusa, 2004 előadás. 14. Dobos M, Élő G, Diószeghy Cs: A páciensek önrendelkezési joga: tisztában vagyunk e törvény adta jogainkkal? SE 4.sz. DI, Magatartástudományi Intézet. PhD témazáró prezentáció Budapest 15. Élő G: Az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai. Magyar Resuscitációs Társaság IV. kongresszusa, 2005, Hajdúszoboszló. - előadás 21
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenEllátások visszautasításának szabályai
Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
Részletesebbenkényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,
RészletesebbenAz egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése
1 Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése Kincsesné Vajda Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi tanársegéd, vajda.beata@eco.u-szeged.hu A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001
RészletesebbenA NEMESNYÁR-TERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A NEMESNYÁR-TERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK ÚJABB EREDMÉNYEI Írta: Bárány Gábor Sopron 2011. Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenAlkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenA FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN
Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ
RészletesebbenELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ERHARDTNÉ DR. GACHÁLYI ANIKÓ BETEGJOGI KÉPVISELŐ, KMR KOORDINÁTOR 2015. MÁJUS
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények
RészletesebbenHivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről
Hivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről Jelölt a fenti címen MTA doktori értekezést nyújtott be a Magyar
RészletesebbenA derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével
A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével Doktori tézisek Valasek Tamás Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok
RészletesebbenTASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról
TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Etika 2015. Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége Az alábbi helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának
RészletesebbenAntreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése
Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
Részletesebben2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány
RészletesebbenMobilizált kémia. Azaz: lehet-e az okostelefon a kémiatanítás hatékony eszköze?
Mobilizált kémia. Azaz: lehet-e az okostelefon a kémiatanítás hatékony eszköze? Murányi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék, Eger mzperx@ektf.hu Farkasné Ökrös Marianna
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenA gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita
A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenA legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi
Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenLévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre
Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus
Részletesebbendr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében
dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok
RészletesebbenA sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál
Fintor Gábor Szabó József A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Számos kutatás bizonyította már, hogy az egészséges testi fejlődés szempontjából mennyire fontos a rendszeres fizikai
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok
RészletesebbenPHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS
RészletesebbenKorszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenKOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI
KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos
RészletesebbenTerületi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás
Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
RészletesebbenL. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok
A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is
RészletesebbenA betegek jogai a bioetika szemszögéből
A betegek jogai a bioetika szemszögéből Dr. Kovács József, orvos-bioetikus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Bioetika Részleg A betegjogi problémakör rövid
RészletesebbenI. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...
Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési
RészletesebbenÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN
Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ
RészletesebbenVÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
RészletesebbenA DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ
A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenStatikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban
Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi
RészletesebbenA helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4
I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi
RészletesebbenA FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI
RészletesebbenA kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta
A kegyes halál büntetőjogi értelmezése Szerző: dr. Faix Nikoletta Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés megállapíthatósága szempontjából a sértett egészségi állapota közömbös. Egy haldokló sértett
RészletesebbenGerölyné Kölkedi Éva Marianna Ilauszki Judit Gálné Nagy Erika Szilasy Melinda
Gerölyné Kölkedi Éva Marianna Ilauszki Judit Gálné Nagy Erika Szilasy Melinda könyvtáros, iskolai könyvtári szakértő, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési
Részletesebbena hatályos egészségügyi és adatvédelmi törvény és alkalmazása, orvosok számára, kommunikációs tréning keretében
JOG és KOMMUNIKÁCIÓ a hatályos egészségügyi és adatvédelmi törvény és alkalmazása, orvosok számára, kommunikációs tréning keretében A képzés célja: Napjainkban a betegjogok érvényesülésével és a betegek
RészletesebbenMagyarország katasztrófavédelme
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenRegionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása
Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása 2014 októberében több internetes hírportál számolt be arról, hogy a fővárosi Bajcsy-
RészletesebbenJOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenGYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT
Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár VÁROSI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESSÉG KEZDETE: 2016. JANUÁR 1. Cím: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 2-4. Telefon/fax: 56-361-098 1. BEVEZETŐ A gyűjtőkör
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA
MAGYAR PEDAGÓGIA 0. évf.. szám 5. (00) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA Csizér Kata és Dörnyei Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és Nottigham University Az általános
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése
ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenA támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén
A támogatott döntéshozatal érvényesülése az egészségügyi jog területén Szántó Krisztina ( IV. évfolyam, nappali tagozat) Jogaink, így a betegjogok gyakorlásához is elengedhetetlen a cselekvőképesség megléte.
RészletesebbenGyarmathy V. Anna. Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében. Doktori értekezés tézisei
Gyarmathy V. Anna Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében Doktori értekezés tézisei Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Témavezető: Dr. Molnár
RészletesebbenEMMI szakmai irányelv. az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez
Forrás: Egészségügyi Közlöny 2013. év 3. szám EMMI szakmai irányelv az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez Előszó A szakmai irányelv megjelentetése része egy hosszú folyamatnak, mely során a Nemzeti
RészletesebbenA TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról
A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra
RészletesebbenBERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető
Részletesebben(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK
2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az
RészletesebbenBioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf
Bioetikai Kódex Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. AZ ORVOSBIOLÓGIAI KUTATÓ MAGATARTÁSA... 5 2. A VIZSGÁLATI
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1360/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3543/2013 számú ügyben Előadó: dr. Magicz András A vizsgálat megindítása 2013. május 2-án az országos nemzetiségi önkormányzatok műhelybeszélgetésen tekintették
RészletesebbenNövelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?
Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenEgy kérdôíves felmérés tapasztalatai
LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. ÉVBEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM, MEZÕGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ ZÁRÓJELENTÉS A T 046751 SZÁMÚ TEMATIKUS OTKA PÁLYÁZAT KERETÉBEN 2004-2006. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL Egyes
RészletesebbenDr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek
Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése
Részletesebben